Én csak azt furcsállom, hogy azon senki nem akad fenn, hogy negyedmilliárd év távlatából is micsoda eszközeink vannak egy adott kor rekonstruálására, hogy mennyire csodálatos a tudomány teljesítménye és milyen…
Én csak azt furcsállom, hogy azon senki nem akad fenn, hogy negyedmilliárd év távlatából is micsoda eszközeink vannak egy adott kor rekonstruálására, hogy mennyire csodálatos a tudomány teljesítménye és milyen izgalmasak ezek a kérdések... Pedig szeritnem pont ez a fontos, hogy nem pusztán geológiai eszközökkel lehet a régmúltat felderíteni, s egy rakat különbözõ tudományterület információiból majd valamikor összeáll egy igen átfogó kép is. Én úgy vélem, ez a legfontosabb üzenete az ilyen felfedezéseknek. Egy földtani eseményt egy élõlény elterjedési csúcsával összhangban találva egy csomó egyéb eseményre következtethetünk. Engem legalábbis lenyûgöz az ilyesmi.
A nagy kihalások nyomában fellépõ "gombacsúcs" voltaképpen nem újdonság. A perm-triász határrétegekbõl jó néhány helyrõl leírták a gombaspórák számának drasztikus emelkedését, és a jelenség oka (a hirtelen elõálló, nagy tömegû szerves maradvány) is elfogadottnak tekinthetõ. Az új eredmény, a hírben szereplõ konkrét gombanemzetségrõl, ennek "csak" újabb megerõsítését adja.
A nagy kihalások viselt dolgairól - arról, hogyan áll össze elszórtan fellelhetõ, egészen különbözõ jellegû nyomokból a teljes sztori, annak minden izgalmával - magyarul Pálfy József írt egy nagyon jó könyvet Kihaltak és túlélõk címmel:
Link (Ebben is van szó a gombák perm végi rendkívüli elterjedésérõl.) Akit érdekelnek a hasonló kérdések, és netán még nem olvasta, annak mindenképp ajánlom!
Ja,értem. Akkor bocsesz!
Ja,értem.
Akkor bocsesz!
Nem történt semmi.
Na ja, de az már nem élõsködik :) Élõsködni csak élõ dolgon lehet, erre gondolt Hari is szerintem.
Na ja, de az már nem élõsködik 
Élõsködni csak élõ dolgon lehet, erre gondolt Hari is szerintem.
Ja,értem.
Akkor bocsesz!
Én csak azt furcsállom, hogy azon senki nem akad fenn, hogy negyedmilliárd év távlatából is micsoda eszközeink vannak egy adott kor rekonstruálására, hogy mennyire csodálatos a tudomány teljesítménye és milyen izgalmasak ezek a kérdések... Pedig szeritnem pont ez a fontos, hogy nem pusztán geológiai eszközökkel lehet a régmúltat felderíteni, s egy rakat különbözõ tudományterület információiból majd valamikor összeáll egy igen átfogó kép is. Én úgy vélem, ez a legfontosabb üzenete az ilyen felfedezéseknek. Egy földtani eseményt egy élõlény elterjedési csúcsával összhangban találva egy csomó egyéb eseményre következtethetünk. Engem legalábbis lenyûgöz az ilyesmi.
A korhadó fán?Én úgy tudom,hogy azon egy csomó gombaféle él.Azért korhad. Meg a bútor sem él már,mégis van benne szú.
A korhadó fán?Én úgy tudom,hogy azon egy csomó gombaféle él.Azért korhad. Meg a bútor sem él már,mégis van benne szú.
Az nem parazitoizmus, az lebontás.
Na ja, de az már nem élõsködik :) Élõsködni csak élõ dolgon lehet, erre gondolt Hari is szerintem.
Na ja, de az már nem élõsködik Élõsködni csak élõ dolgon lehet, erre gondolt Hari is szerintem.
Igen, erre gondoltam. Köszi!
A korhadó fán?Én úgy tudom,hogy azon egy csomó gombaféle él.Azért korhad. Meg a bútor sem él már,mégis van benne szú.
A korhadó fán?Én úgy tudom,hogy azon egy csomó gombaféle él.Azért korhad. Meg a bútor sem él már,mégis van benne szú.
Na ja, de az már nem élõsködik Élõsködni csak élõ dolgon lehet, erre gondolt Hari is szerintem.
Bocsi, hogy kotyogok, csak egy észrevétel: ha elpusztult a fa, akkor már nem lehet élõsködõje.
Bocsi, hogy kotyogok, csak egy észrevétel: ha elpusztult a fa, akkor már nem lehet élõsködõje.
Ok, kifejezést illetõen igazad van. Szóval akkor az elpusztult fát emésztõ gombafajról van szó. Így OK? :-))
Bocsi, hogy kotyogok, csak egy észrevétel: ha elpusztult a fa, akkor már nem lehet élõsködõje.
Bocsi, hogy kotyogok, csak egy észrevétel: ha elpusztult a fa, akkor már nem lehet élõsködõje.
A korhadó fán?Én úgy tudom,hogy azon egy csomó gombaféle él.Azért korhad. Meg a bútor sem él már,mégis van benne szú.
Egy cikk (angol) a 250 millió éve volt szibériai bazaltömlésrõl, illetve annak éghajlati konzekvenciáiról egy elpusztult fákon élõsködõ gombafaj globális elterjedését követve :…
Egy cikk (angol) a 250 millió éve volt szibériai bazaltömlésrõl, illetve annak éghajlati konzekvenciáiról egy elpusztult fákon élõsködõ gombafaj globális elterjedését követve :
Link
Bocsi, hogy kotyogok, csak egy észrevétel: ha elpusztult a fa, akkor már nem lehet élõsködõje.
Egy cikk (angol) a 250 millió éve volt szibériai bazaltömlésrõl, illetve annak éghajlati konzekvenciáiról egy elpusztult fákon élõsködõ gombafaj globális elterjedését követve :
Link
Atomtemetõt nyitnának Pécs közelében:
Link
A szumátrai földrengésrõl készült videó. http://www.bild.de/BILD/news/2009/10/02/sumatra-erdbeben-video/dramatische-aufnahmen-padang-amateurfilmer-indonesien.html
A szumátrai földrengésrõl készült videó. Link
Így, hogy összevissza forgatja a kamerát, nem sok látszik. :-( Annak idején asszem tán a kobei rengésrõl egy bolti megfigyelõkamera felvétele volt az "igazi", mivel az egy helyben volt (már amennyire rengés közben valami is egy helyben van) és egyfelé nézett. Ebbõl, azon felül, hogy a készítõje valószínûleg kapott érte egy kis zsebpénzt, nem sok látszik. Nem olyan drámai, mint az ember képzelné.
A szumátrai földrengésrõl készült videó.
Link
Ma volt Geodinamika elõadásunk, természetesen szó esett a két igen erõs földrengésrõl. Horváth Ferenc tanár úr az óra elsõ 20-25 percét erre szánta. A nyugat-szumátrai rengés fészekmélysége 80 km körül volt, 7,7-es…
Ma volt Geodinamika elõadásunk, természetesen szó esett a két igen erõs földrengésrõl. Horváth Ferenc tanár úr az óra elsõ 20-25 percét erre szánta.
A nyugat-szumátrai rengés fészekmélysége 80 km körül volt, 7,7-es magnitúdó erõsségû, míg a szamoai csupán 10 km-es fészekmélység mellett 8,2 magnitúdójú volt, ami a szumátrainál kb. 15x erõsebbet jelent, kb. 1500 hiroshimai atombomba erejével egyezik meg.
Azt is mesélte, hogy a cunamiknál fellépõ hullám terjedési sebessége ~700-800 km/h, így nem sok idõ jut a figyelemfelhívásra és a menekülésre. 
Igen, és itt pont az volt a gáz, mármint a szamoai rengésnél, hogy túl közel voltak egyszerûen az epicentrumhoz... Ettõl függetlenül még a riasztás és a hullám megérkezte közti 3 perc is sokak életét megmentette, úgyhogy nem volt hiábavaló.
Ma volt Geodinamika elõadásunk, természetesen szó esett a két igen erõs földrengésrõl. Horváth Ferenc tanár úr az óra elsõ 20-25 percét erre szánta.
A nyugat-szumátrai rengés fészekmélysége 80 km körül volt, 7,7-es magnitúdó erõsségû, míg a szamoai csupán 10 km-es fészekmélység mellett 8,2 magnitúdójú volt, ami a szumátrainál kb. 15x erõsebbet jelent, kb. 1500 hiroshimai atombomba erejével egyezik meg.
Azt is mesélte, hogy a cunamiknál fellépõ hullám terjedési sebessége ~700-800 km/h, így nem sok idõ jut a figyelemfelhívásra és a menekülésre.
Érdekes, hogy éppen 10 évvel ezelõtt is igen sok földrengés rázta meg Földünket. Elõbb augusztus végén a törökországi Izmitben haltak meg 17 ezren (szept. 13-án közölték az akkor véglegesnek mondott adatot), majd…
Érdekes, hogy éppen 10 évvel ezelõtt is igen sok földrengés rázta meg Földünket. Elõbb augusztus végén a törökországi Izmitben haltak meg 17 ezren (szept. 13-án közölték az akkor véglegesnek mondott adatot), majd Athénban ~100, Tajvanon 400 áldozat volt, és volt egy komoly rengés Iránban is.
Ha jól emlékszem, az izmiti rengés óta csak az iráni Bám-ban volt több áldozat, persze nem számítva a katasztrofális szökõárral járó indiai-óceáni tengerrengést.
Ja és egy lista a 99-es rengésekrõl:
Link
Érdekes, hogy éppen 10 évvel ezelõtt is igen sok földrengés rázta meg Földünket. Elõbb augusztus végén a törökországi Izmitben haltak meg 17 ezren (szept. 13-án közölték az akkor véglegesnek mondott adatot), majd…
Érdekes, hogy éppen 10 évvel ezelõtt is igen sok földrengés rázta meg Földünket. Elõbb augusztus végén a törökországi Izmitben haltak meg 17 ezren (szept. 13-án közölték az akkor véglegesnek mondott adatot), majd Athénban ~100, Tajvanon 400 áldozat volt, és volt egy komoly rengés Iránban is.
Ha jól emlékszem, az izmiti rengés óta csak az iráni Bám-ban volt több áldozat, persze nem számítva a katasztrofális szökõárral járó indiai-óceáni tengerrengést.
Az izmiti rengés egy "szép" sorozat része, itt
Link lehet megfigyelni,hogy miként mozdulnak el a fészkek az Észak-Anatóliai Törésvonalon. Itt meg van egy jó kis leírás is róla. Anno egyik hazai tud. lapban, talán a Természet Világában, de nem esküszöm meg rá, hogy ott, volt egy nagyon jó magyar cikk is róla.
Érdekes, hogy éppen 10 évvel ezelõtt is igen sok földrengés rázta meg Földünket. Elõbb augusztus végén a törökországi Izmitben haltak meg 17 ezren (szept. 13-án közölték az akkor véglegesnek mondott adatot), majd Athénban ~100, Tajvanon 400 áldozat volt, és volt egy komoly rengés Iránban is.
Ha jól emlékszem, az izmiti rengés óta csak az iráni Bám-ban volt több áldozat, persze nem számítva a katasztrofális szökõárral járó indiai-óceáni tengerrengést.
Itt tudod követni, hogy hol voltak a legutóbbi földrengések a világban: http://www.ittvoltam.hu/foldrenges/ Nem kell mindenféle komolytalan hírportálokat nézegetni.
Itt tudod követni, hogy hol voltak a legutóbbi földrengések a világban: Link
Nem kell mindenféle komolytalan hírportálokat nézegetni.
Köszi a segítséget!
Nem tudom máshol is néztem és mindenütt ezt irják mai dátummal. Íme az origó cikke:http://www.origo.hu/nagyvilag/20090930-indonezia-szumatra-foldrenges-ezreket-temetett-be-a-tormelek.html
Nem tudom máshol is néztem és mindenütt ezt irják mai dátummal.
Íme az origó cikke:Link
Itt tudod követni, hogy hol voltak a legutóbbi földrengések a világban:
LinkNem kell mindenféle komolytalan hírportálokat nézegetni.
Kicsit nem stimmel ez a cikk. Szumátrán valóban volt egy 7.6-os földrengés ma, de az alcím után végig Szamoáról írnak...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#92528 - 2009-09-30 20:10:59)
Kicsit nem stimmel ez a cikk. Szumátrán valóban volt egy 7.6-os földrengés ma, de az alcím után végig Szamoáról írnak...
Nem tudom máshol is néztem és mindenütt ezt irják mai dátummal.
Íme az origó cikke:
Link
Újabb nagyerejû földrengés és újabb cunami riadó ezúttal Szumátrán! http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/55270/1/kulfold/Keppel_Nagy_ereju_foldrenges_razta_meg_az_indoneziai_Szumatrat?place=srss
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#92527 - 2009-09-30 20:05:30)
Újabb nagyerejû földrengés és újabb cunami riadó ezúttal Szumátrán!
Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#92528 - 2009-09-30 20:10:59)
Kicsit nem stimmel ez a cikk. Szumátrán valóban volt egy 7.6-os földrengés ma, de az alcím után végig Szamoáról írnak...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#92527 - 2009-09-30 20:05:30)Újabb nagyerejû földrengés és újabb cunami riadó ezúttal Szumátrán!
Link
Újabb földrengés, most Szumátránál. http://www.hirado.hu/Hirek/2009/09/30/13/Nagy_erej_foldrenges_razta_meg_Szumatrat__szok_arriadot.aspx Szökõárriadó kiadva!
Újabb földrengés, most Szumátránál. Link
Szökõárriadó kiadva!
Pont most akartam linkelni:
LinkNem unatkoznak a szeizmológusok...
Újabb földrengés, most Szumátránál.
LinkSzökõárriadó kiadva!
CNN-en van fotó:
LinkBBC szerint legalább 34 halálos áldozat van már :-(((((( 14 Amerikai Szamoán, ahova máris küldik az amcsik a segélyt Hawaiiról, illetve 20 Nyugat Szamoán. Állítólag 5 halott van Tongán is...
4 hullám érte el Pago Pago városát, kb 3 perccel a rádióban leadott szökõár-riadó után. Egyes részeken állítólag 4m magas volt a hullám, de átlag 1,5 méteresen érte el a partokat. Beszámolt egy szemtanú arról (tengerparti üdülõtulaj), hogy a házukba betörõ víz a plafont áttörve vitte ki a bútoraikat. Máshol az elsõ emeletig felérõ áradatról írnak.
Képek a Reuters-tõl:
Link
Samoa partjainál 7,9-es földrengés, oda és Új-Zélandra cunámi-riasztás van kiadva, az árhullám (állítólag) 3 m-es.
Samoa partjainál 7,9-es földrengés, oda és Új-Zélandra cunámi-riasztás van kiadva, az árhullám (állítólag) 3 m-es.
Most olvasom, hogy Szamoán a szökõár miatt 19-en meghaltak. (CNN csak 17-rõl ír)
:-(((((
Mondjuk, amennyire a tengerpartra koncentrálódnak a településeik, csoda, hogy csak ennyien. Még valamikor gyerekkoromban olvastam egy lengyel kulturális antropológus csaj könyvét Szamoáról, abban írta, hogy egy vihar során is erõsen kisétált a tenger a faluba, ahol élt a helyiekkel.
A USGS korrigálta a 7,9-et 8-ra azóta. A rengés fészke 18km mélyen volt, a Tonga-árok északi végénél (ahol a világ leggyorsabban mozgó alábukó lemezszegélye van, évi 24 cm-rel, bár azon a területen, ahol konkrétan a rengés volt, csak 8,6 cm/év a sebesség), a Csendes-óceáni lemez alábukó szegélyének egy törésén.
Samoa partjainál 7,9-es földrengés, oda és Új-Zélandra cunámi-riasztás van kiadva, az árhullám (állítólag) 3 m-es.
Samoa partjainál 7,9-es földrengés, oda és Új-Zélandra cunámi-riasztás van kiadva, az árhullám (állítólag) 3 m-es.
Jó nagy lehetett rémület az érintett csendes-óceáni térségben.
Szerk.: Közben lefújták a cunamiriadókat.
Samoa partjainál 7,9-es földrengés, oda és Új-Zélandra cunámi-riasztás van kiadva, az árhullám (állítólag) 3 m-es.
Egyelõre csak egy gyors válasz (a cikket még nem láttam, könnyen lehet, hogy annak ismeretében pontosítani fogok)... Nekem nem tûnik rendkívülinek az üledékképzõdés ilyen üteme: a vastagság és az eltelt idõ alapján…
Egyelõre csak egy gyors válasz (a cikket még nem láttam, könnyen lehet, hogy annak ismeretében pontosítani fogok)... Nekem nem tûnik rendkívülinek az üledékképzõdés ilyen üteme: a vastagság és az eltelt idõ alapján évente 3 mm-t kellett "összehozni". Egy hegyekkel körülvett völgy alján egyetlen felhõszakadás is könnyen felhalmoz néhány centiméter üledéket: gondoljunk csak arra, mennyi iszapot és törmeléket kell eltakarítani a hazai középhegységek falvaiban egy-egy torrens áradás után. Emellett nagyobb földcsuszamlás, sziklaomlás is többször történhetett az évezredek során, ezek pedig gyakorlatilag egy pillanat alatt több méter üledéket halmoznak fel.
Viszonylag közeli példa hegyek közti elzárt tómederre a Gyilkos-tó. Ebben évente közel 5 cm(!) üledék halmozódik fel, és zsugorodása, töltõdése egy emberöltõ alatt is szembetûnõ: Link
Köszönöm! Normális idõjárásban nem lenne gondom nekem sem, de pont odafenn a Himalája csapadéktól védõ ormai közt volt iszonyúan nagy. Ezért is kérdeztem, hogy annyira más volt-e a jégkor végi csapi arrafelé. :-)
Köszönöm a válaszodat!
Elsõsorban Andrásnak címeznék egy kérdést. A friss Földgömb-ben van egy cikk Lamayuru-ról. Pár szóban a lényeg: a ladakhi kis völgyet úgy 35-40 ezer éve kialakult és kb. 2000 éve kiürült tó töltötte ki, amely 110 méter…
Elsõsorban Andrásnak címeznék egy kérdést.
A friss Földgömb-ben van egy cikk Lamayuru-ról. Pár szóban a lényeg: a ladakhi kis völgyet úgy 35-40 ezer éve kialakult és kb. 2000 éve kiürült tó töltötte ki, amely 110 méter vastag üledékes kõzetet hagyott maga után a cikk szerint, ebbe a kõzetbe építkeznek ezer éve a helyiek. Ez számomra igen hihetetlen sebességû üledékképzõdést jelent. Ráadásnak a cikk még azt is kleírja, hogy a tó megszûntekor egy folyó hátravágódva csapolta le azt, lehordva a benne lévõ üledék nagyon nagy részét is. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen módon keletkezhet ennyi üledék, esetleg mennyivel volt csapadékosabb a Himalája a jégkor vége felé (jelenleg 100 mm / év a csapi a cikk szerint), illetve milyen egyéb folyamatok befolyásolhatták ezt a sebességet?
Elõre is köszönöm a választ!
Egyelõre csak egy gyors válasz (a cikket még nem láttam, könnyen lehet, hogy annak ismeretében pontosítani fogok)... Nekem nem tûnik rendkívülinek az üledékképzõdés ilyen üteme: a vastagság és az eltelt idõ alapján évente 3 mm-t kellett "összehozni". Egy hegyekkel körülvett völgy alján egyetlen felhõszakadás is könnyen felhalmoz néhány centiméter üledéket: gondoljunk csak arra, mennyi iszapot és törmeléket kell eltakarítani a hazai középhegységek falvaiban egy-egy torrens áradás után. Emellett nagyobb földcsuszamlás, sziklaomlás is többször történhetett az évezredek során, ezek pedig gyakorlatilag egy pillanat alatt több méter üledéket halmoznak fel.
Viszonylag közeli példa hegyek közti elzárt tómederre a Gyilkos-tó. Ebben évente közel 5 cm(!) üledék halmozódik fel, és zsugorodása, töltõdése egy emberöltõ alatt is szembetûnõ:
Link
Elsõsorban Andrásnak címeznék egy kérdést.
A friss Földgömb-ben van egy cikk Lamayuru-ról. Pár szóban a lényeg: a ladakhi kis völgyet úgy 35-40 ezer éve kialakult és kb. 2000 éve kiürült tó töltötte ki, amely 110 méter vastag üledékes kõzetet hagyott maga után a cikk szerint, ebbe a kõzetbe építkeznek ezer éve a helyiek. Ez számomra igen hihetetlen sebességû üledékképzõdést jelent. Ráadásnak a cikk még azt is kleírja, hogy a tó megszûntekor egy folyó hátravágódva csapolta le azt, lehordva a benne lévõ üledék nagyon nagy részét is. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen módon keletkezhet ennyi üledék, esetleg mennyivel volt csapadékosabb a Himalája a jégkor vége felé (jelenleg 100 mm / év a csapi a cikk szerint), illetve milyen egyéb folyamatok befolyásolhatták ezt a sebességet?
Elõre is köszönöm a választ!
Üdv!
Mai kirándulás földtanos képei
: Riolittufa Kazár és Mátraszele mellõl:
Link Link Link Link közelrõl:
Link Link Akidobos által már linkelt bazaltömlés:
Link Link Link
http://www.stormchaser.ca/Caves/Naica/Naica.html A mexikói óriáskristály-barlang
Link
A mexikói óriáskristály-barlang
A legnagyobb kristályok a magmás differenciáció (= elkülönülés) során a pegmatitos fázisban alakulnak ki. Mivel nem vagyok geológus, így halvány emlékeim vannak magáról a folyamatról.
Köszönöm a választ. Menet közben a hegyre mi a savas esõre gondoltunk, csak azt nem értettük, hogy miért foltokban jelentkezik a fák elszáradása.
Köszönöm a választ. Menet közben a hegyre mi a savas esõre gondoltunk, csak azt nem értettük, hogy miért foltokban jelentkezik a fák elszáradása.
Nem (csak) a
csapadék és a felszíni vizek (areális öblítés) pH-jában rejlik a rejtély kulcsa...
..épp a jól észrevett "foltos", diaszpórikus megjelenés a kulcs ebben..de ez már bõven nem Földtan és nem a fórum tematikája, így átrakom a Bioszférába hamarosan..folyt.köv ott a biogén okokról...
Nem követem közvetlen figyelemmel a vulkánkitörések gyakoriságát, ezért inkább megkérdezem: van valmilyen tendencia a kitörések számát illetõen? Nekem valahogy úgy tünik, hogy idén viszonylag sok a vulkánkitörés, de…
Nem követem közvetlen figyelemmel a vulkánkitörések gyakoriságát, ezért inkább megkérdezem: van valmilyen tendencia a kitörések számát illetõen? Nekem valahogy úgy tünik, hogy idén viszonylag sok a vulkánkitörés, de lehet, hogy csak a nagyobb publicitás okán érzem úgy.
Bizonyára nem egyenletesek, de nem tudok nyilatkozni arról, hogy van-e bármilyen növekedés a számukban, illetve mutat-e bármilyen mintázatot a kitörések elõfordulása. Így a 21. században piszkosul vigyázni kell azzal, ha valamit gyakrabban látunk, hallunk, hiszen 5 perc alatt körbefutja egy hír a világot a neten, a tévékben...
Tegnap erõs robbanással kitört a Sivelucs Kamcsatkában, a szeizmikus adatokból számítve 15km magas kitörési felhõvel. Mivel a hegy ködfelhõben van, nincs egyelõre kép róla, viszont már hetek óta számítottak a kitörésre,…
Tegnap erõs robbanással kitört a Sivelucs Kamcsatkában, a szeizmikus adatokból számítve 15km magas kitörési felhõvel. Mivel a hegy ködfelhõben van, nincs egyelõre kép róla, viszont már hetek óta számítottak a kitörésre, a lávadómja már nyáron aktívkodott, illetve kisebb hamufelhõi is voltak, a mostani robbanás azonban jóval nagyobb volt az elmúlt hetekben tapasztalt aktivitásnál. A KVERT oldalán lévõ pár soros friss hír a 10km-nél magasabbra jutott hamufelhõrõl és annak légiközlekedést veszélyeztetõ hatásáról ír, illetve arról, hogy várhatóan folytatódnak majd még a robbanások.
Nem követem közvetlen figyelemmel a vulkánkitörések gyakoriságát, ezért inkább megkérdezem: van valmilyen tendencia a kitörések számát illetõen? Nekem valahogy úgy tünik, hogy idén viszonylag sok a vulkánkitörés, de lehet, hogy csak a nagyobb publicitás okán érzem úgy.
Szép képek! Az ok: Savas ülepedés... A Csorba-tón is évek óta, riasztó módon gyarapodik a jelenség.
Szép képek!
Az ok: Savas ülepedés...
A Csorba-tón is évek óta, riasztó módon gyarapodik a jelenség.
Köszönöm a választ. Menet közben a hegyre mi a savas esõre gondoltunk, csak azt nem értettük, hogy miért foltokban jelentkezik a fák elszáradása.
Tegnap erõs robbanással kitört a Sivelucs Kamcsatkában, a szeizmikus adatokból számítve 15km magas kitörési felhõvel. Mivel a hegy ködfelhõben van, nincs egyelõre kép róla, viszont már hetek óta számítottak a kitörésre,…
Tegnap erõs robbanással kitört a Sivelucs Kamcsatkában, a szeizmikus adatokból számítve 15km magas kitörési felhõvel. Mivel a hegy ködfelhõben van, nincs egyelõre kép róla, viszont már hetek óta számítottak a kitörésre, a lávadómja már nyáron aktívkodott, illetve kisebb hamufelhõi is voltak, a mostani robbanás azonban jóval nagyobb volt az elmúlt hetekben tapasztalt aktivitásnál. A KVERT oldalán lévõ pár soros friss hír a 10km-nél magasabbra jutott hamufelhõrõl és annak légiközlekedést veszélyeztetõ hatásáról ír, illetve arról, hogy várhatóan folytatódnak majd még a robbanások.
Ejha, a tûzgyûrû kamcsatkai része igencsak aktív az éven.
Várjuk az adatokat, képeket.
Az ok nem más, mint a lúc monokultúrák kontinens szerte jelentkezõ problémája, a savas csapadékvíz hatása. A kiinduló okot, az ipar ténykedését gondolom nem kell részleteznem. Ami miatt eme fórumhoz kapcsolódik a dolog,…
Az ok nem más, mint a lúc monokultúrák kontinens szerte jelentkezõ problémája, a savas csapadékvíz hatása.
A kiinduló okot, az ipar ténykedését gondolom nem kell részleteznem.
Ami miatt eme fórumhoz kapcsolódik a dolog, a fenyõfélék sajátossága, hogy egyébként is elsavazzák a talajt (emiatt is sebezhetõbbek a lombhullató kultúrákkal szemben) ez tetézve az antropogén hatásokkal, párosulva a monokultúrák fokozott sebezhetõségével, megadja a lehetõséget a kémiai reakcióknak (a fák törzsén lecsorgó savas csapadékvíz a gyökérgombákat tönkreteszi).
Ezért is nehéz ügy az ilyen talajtípusra a más fakultúrák telepítése.
Értem.. Köszi!
Tegnap erõs robbanással kitört a Sivelucs Kamcsatkában, a szeizmikus adatokból számítve 15km magas kitörési felhõvel. Mivel a hegy ködfelhõben van, nincs egyelõre kép róla, viszont már hetek óta számítottak a kitörésre, a lávadómja már nyáron aktívkodott, illetve kisebb hamufelhõi is voltak, a mostani robbanás azonban jóval nagyobb volt az elmúlt hetekben tapasztalt aktivitásnál. A KVERT oldalán lévõ pár soros friss hír a 10km-nél magasabbra jutott hamufelhõrõl és annak légiközlekedést veszélyeztetõ hatásáról ír, illetve arról, hogy várhatóan folytatódnak majd még a robbanások.
Kifejtenéd bõvebben e jelenség okát?
Kifejtenéd bõvebben e jelenség okát?
Az ok nem más, mint a lúc monokultúrák kontinens szerte jelentkezõ problémája, a savas csapadékvíz hatása.
A kiinduló okot, az ipar ténykedését gondolom nem kell részleteznem.
Ami miatt eme fórumhoz kapcsolódik a dolog, a fenyõfélék sajátossága, hogy egyébként is elsavazzák a talajt (emiatt is sebezhetõbbek a lombhullató kultúrákkal szemben) ez tetézve az antropogén hatásokkal, párosulva a monokultúrák fokozott sebezhetõségével, megadja a lehetõséget a kémiai reakcióknak (a fák törzsén lecsorgó savas csapadékvíz a gyökérgombákat tönkreteszi).
Ezért is nehéz ügy az ilyen talajtípusra a más fakultúrák telepítése.
Szép képek! Az ok: Savas ülepedés... A Csorba-tón is évek óta, riasztó módon gyarapodik a jelenség.
Szép képek!
Az ok: Savas ülepedés...
A Csorba-tón is évek óta, riasztó módon gyarapodik a jelenség.
Kifejtenéd bõvebben e jelenség okát?
Sziasztok. Múlt héten egynapos sétát tettünk a Magas - Tátrába. Hajnali 5-kor indultunk Egerbõl és 9 elõtt már Ótátrafüreden voltunk. A tervünk az volt, hogy egy laza túrát teszünk a Zámkovszky menedékházig, majd…
Sziasztok.
Múlt héten egynapos sétát tettünk a Magas - Tátrába. Hajnali 5-kor indultunk Egerbõl és 9 elõtt már Ótátrafüreden voltunk. A tervünk az volt, hogy egy laza túrát teszünk a Zámkovszky menedékházig, majd elindulunk a Téry ház felé. Ami meglepõ volt, hogy bár hétfõ volt és elvileg utószezon, rengeteg nyugdíjas, vén mászott a hegyre. Délután négy órakor indultunk haza, de elõtte bevásároltunk Poprádon hazai folyékony kenyérbõl. 
A haza úton kiderült, amit reggel nem láthattunk, a településeket érintve a helyi lakosság kitelepült az utcákra, szóval fokozott óvatosággal kellett vezetni. A következõ utunk a Téry ház meghódítása lesz, majd utána jöhet a Nagyszalóki-csúcs. 
Járt már ez említett helyeken metnetes?
Természetesen készült néhány fénykép is, akinek kedve/ideje engedi itt megnézheti: Link Panorámaképek: Link
Négy éve jártam utoljára erre, de ennyire nem volt látványos a fák kiszáradása. Vajon mi okozhatja foltokban a tömeges pusztulást? Link
Remélem ez a rövid beszámoló belefér a fórum témájába.
Szép képek!
Az ok: Savas ülepedés...
A Csorba-tón is évek óta, riasztó módon gyarapodik a jelenség.
Sziasztok.
Múlt héten egynapos sétát tettünk a Magas - Tátrába. Hajnali 5-kor indultunk Egerbõl és 9 elõtt már Ótátrafüreden voltunk. A tervünk az volt, hogy egy laza túrát teszünk a Zámkovszky menedékházig, majd elindulunk a Téry ház felé. Ami meglepõ volt, hogy bár hétfõ volt és elvileg utószezon, rengeteg nyugdíjas, vén mászott a hegyre. Délután négy órakor indultunk haza, de elõtte bevásároltunk Poprádon hazai folyékony kenyérbõl.
A haza úton kiderült, amit reggel nem láthattunk, a településeket érintve a helyi lakosság kitelepült az utcákra, szóval fokozott óvatosággal kellett vezetni. A következõ utunk a Téry ház meghódítása lesz, majd utána jöhet a Nagyszalóki-csúcs.
Járt már ez említett helyeken metnetes?
Természetesen készült néhány fénykép is, akinek kedve/ideje engedi itt megnézheti:
Link Panorámaképek:
LinkNégy éve jártam utoljára erre, de ennyire nem volt látványos a fák kiszáradása. Vajon mi okozhatja foltokban a tömeges pusztulást?
Link Remélem ez a rövid beszámoló belefér a fórum témájába.
Amilyen a T odalenn, elõbb elvinnék õket már a pozitív hõmérsékletek és a túltengõ RH-k... :-)
Amilyen a T odalenn, elõbb elvinnék õket már a pozitív hõmérsékletek és a túltengõ RH-k... :-)
...így maradnak az igazán elszánt érdeklõdõk megfelelõ öltözetbe bújva!
Fantasztikusan szép lehet élõben is...!
Atyavilág...ekkora szelenit kristályokat! ..nagyon durva...az ásványszekrényemben itt pihen egy tenyérnyi méretû, elképzeltem barlangüreg méretben..de ezek..a MÁFI-ban láttam vitrinben a felsõpetényi agyagbányából egy…
Atyavilág...ekkora szelenit kristályokat! ..nagyon durva...az ásványszekrényemben itt pihen egy tenyérnyi méretû, elképzeltem barlangüreg méretben..de ezek..a MÁFI-ban láttam vitrinben a felsõpetényi agyagbányából egy embernyi példányt, de az is eltörpül e barlang kincsei mellett..mondjuk az ezoterikus vénájúak behalnának ennyi pozitív energia láttán 
Amilyen a T odalenn, elõbb elvinnék õket már a pozitív hõmérsékletek és a túltengõ RH-k... :-)
http://www.stormchaser.ca/Caves/Naica/Naica.html A mexikói óriáskristály-barlang
Link
A mexikói óriáskristály-barlang
Tuti fotosop 
Csodálatos kristálymonstrunok, köszi a linket!
http://www.stormchaser.ca/Caves/Naica/Naica.html A mexikói óriáskristály-barlang
Link
A mexikói óriáskristály-barlang
Jesszusom!
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
