Link
Máshol nincs nyoma a másodfok elrendelésének.
Link
Link
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
Az önkormányzatok felkészültek a Balaton kiöntésére: http://www.hirado.hu/2014/03/04/az-eresztes-ellenere-emelkedik-sok-a-viz-a-balatonban/
Így van, bár szerintem vízszintemelkedést akartál írni. Fontos megemlíteni még, hogy a mederfalaknak idõ kell az átengedéshez, ennek hiánya szintén kimosási, omlási károkat okozna. További ok még az esetleges…
Így van, bár szerintem vízszintemelkedést akartál írni. Fontos megemlíteni még, hogy a mederfalaknak idõ kell az átengedéshez, ennek hiánya szintén kimosási, omlási károkat okozna.
További ok még az esetleges visszaduzzasztás az oldalbefolyásoknál.
Kicsit bulvár a hír. Sajnos a vízügynek alkalmazkodnia kell a sötétzöldek frázisaihoz a tényleges vízparti elöntési kockázat minimalizálásakor. Az alap: egy pontosan 1 literes bögrében ideiglenesen sem lehet például…
Kicsit bulvár a hír. Sajnos a vízügynek alkalmazkodnia kell a sötétzöldek frázisaihoz a tényleges vízparti elöntési kockázat minimalizálásakor.
Az alap: egy pontosan 1 literes bögrében ideiglenesen sem lehet például 1,05 liter vizet tárolni. Akkor sem, ha késõbb a többletre nagyon nagy szükség lenne.
Eddig az volt a ... nagy mák a tehetetlenkedésben, hogy nem jött egy 80-100 km/h-s szél, ami legalább fél m-es hullámokat hajthatna a keleti részre. Egy ilyen után a sötétzöldek a "vízügyarrasemképeshogymeghatározzaazoptimálisleeresztésiszintet" dumát nyomnák.
A korlátozott vízmennyiséggel kezdett leeresztés oka: Ha hirtelen nagy mennyiséggel kezdenének, a Sión az árhullám elején kialakuló nagy vízszintesés és nagy vízsebességek jelentõs kimosási károkat okoznának. Kábé ennyi.
Siózsilipet ma kicsit nyitották, indul az eresztés: http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/engedik-mar-a-balaton-vizet-titokban-nyitottak-ki-a-zsilipet-541141/lp
Siózsilipet ma kicsit nyitották, indul az eresztés: Link
Hát igen: ha szakad a gát, akkor jön a törpe cunami... Apám jogtanácsos volt az észak-dunántúli vízügynél, és rendszeresen részt vett az árvízvédekezésekben. Valamikor a 60-as évek végén, vagy a 70-esek elején a…
Hát igen: ha szakad a gát, akkor jön a törpe cunami...
Apám jogtanácsos volt az észak-dunántúli vízügynél, és rendszeresen részt vett az árvízvédekezésekben.
Valamikor a 60-as évek végén, vagy a 70-esek elején a Körösöknél védekeztek, ott látott gátszakadást. Azt mondta, az olyan, hogy elképzelni se tudjuk. A több tonnás teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló ár...
Az erdõirtás, következményes talajerózió, nem különben a felsõbb folyószakaszok gátak közé szorítása feltétlenül szerepet játszik az árhullámok magasabbá, "meredekebbé" válásában.
De tudjuk, a kontinentális klímaterület folyói amúgy is szeszélyes vízjárásúak, változó vízhozamúak -szemben az óceáni éghajlat vízfolyásaival.
Gondold végig: mi lett volna, ha az 1000 évvel ezelõtti állapotok fennmaradtak volna.
Az Alföld jó része mocsár, nádas, azaz "vizes élõhely" lenne most is.. Emberi települések csak a magasabb, nem vízjárta térszíneken alakulhatnának ki ki. (Egyébként nem is olyan régen hazánk lakossága még nagyon kényes volt abban a tekintetben, hova építkezik. A vízjárta helyeket gondosan elkerülték, és nem véletlenül. Manapság bezzeg építkeznek a belvizes, talajvizes helyekre is! Aztán csodálkoznak, ha minden zöldárkor -mentett oldal ide vagy oda - úszik a kertjük, garázsuk, pincéjük)
Szóval, az Alföld úgy festene, hogy rengeteg értékes "vizes élõhely" közepette szigetszerûen helyezkedne el a ritkás településhálózat. Mivel ezek magas helyeken feküdnének, gátakra tényleg nem lenne szükség. Legfeljebb, mondjuk, 50 évenként öntené el egy-egy rendkívül magas
vízálláskor a városokat, falvakat a víz. A középkori embernek ennyi "még belefért".
Komolyabb úthálózat, vasútvonalak nem lennének. A kis utakat a mélyebb területeken idõrõl-idõre ellepné a víz, akkor hetekig állna a forgalom. Nyaranta töméntelen lenne a szúnyog.
Így is lehetne élni, például nekem személy szerint még tetszene is az ilyen állapot. De az átlagember az ilyen körülményeket civilizálatlannak mondja (hogy okkal vagy anélkül, már más kérdés)
Azonban országunk sorsa a valóságban nem így alakult. Az Alföldön is sûrû településhálózat, út és vasúthálózat épült ki, s vizes élõhelyek helyett mezõgazdasági területek vannak. Mindez a folyószabályozás, a folyók gátak közé szorításának eredménye. Ezt már visszacsinálni -sajnos- nem lehet. Abszolút szükséges a folyók szabályozott állapotának fenntartása.
A kérdésedre a választ is megadtad: Sokkal civilizáltabbnak érzem azt az életmódot, amely együtt él a környezetével, mint azt, amely letiporja azt. Az utóbbi ugyanis annyira ostoba, hogy még azt is képtelen felismerni,…
A kérdésedre a választ is megadtad: Sokkal civilizáltabbnak érzem azt az életmódot, amely együtt él a környezetével, mint azt, amely letiporja azt. Az utóbbi ugyanis annyira ostoba, hogy még azt is képtelen felismerni, hogy a környezet megerõszakolása végsõ fokon önpusztítás.
Árvizek: Az utóbbi 5-800 év egyre növekvõ árvizeit a vízgyûjtõ erdõségeinek masszív letermelése okozta. Tehát ez sem tekinthetõ már természetesnek, ezek az árvizek is már jórészt antropogén eredetûek. A mai fogalmaink szerinti árvizeket tehát saját fajtánknak köszönhetjük.
Egy gátak közé nem szorított folyó árvizei mellesleg sokkal kevésbé jelentettek veszélyt a lakott területekre. Persze ezeket régen eleve magasabb térszínekre építették, de a szétterülés következtében a szabályozás elõtti árvizek méterekkel tetõztek a mai árvizek szintje alatt. A folyamat elgondolkodtató: Link
Mit értesz civilizált élet alatt? A "modernitás" önigazolási kényszere igen sok káros technikai és társadalmi változást tüntet fel jó színben. Szerintem például a vízimalmok sokkal civilizáltabb gabona-õrlési technológiát képviselnek, mint a gõzmalmok, vagy a mai, végsõ soron szénhidrogén elégetésével mûködõ malmok. A vízimalmok mégis eltûntek...
A dolgok ritkán fekete-fehérek, mint tudjuk. És általában az is igaz, hogy az emberek többsége nagy szeretettel ápolgatja a saját álláspontját, értékítéletét, más értékítéletre, gondolkodásmódra viszont süket. Nem hiába…
A dolgok ritkán fekete-fehérek, mint tudjuk. És általában az is igaz, hogy az emberek többsége nagy szeretettel ápolgatja a saját álláspontját, értékítéletét, más értékítéletre, gondolkodásmódra viszont süket.
Nem hiába mondta a latin: 'audiatur et altera pars'
Hogy ökológiailag nem tett jót a folyószabályozás, az vitán felül áll.
Viszont azt is meg kell gondolnunk, hogy a Kárpát-medencének nagyon jelentékeny része az árvízi szint alatt fekszik. Magyarország e szempontból Közép-Európa Hollandiája.
Nagy, és szinkron dunai és tiszai árvizek esetén a medrükbõl kilépett folyók a Duna-Tisza közén konfluálnának.
Kérdem én: ilyen körülmények között lehetne-e civilizált élet a Nagy-Alföldön?
Persze, a folyamszabályozást lehetett volna ügyesebben, ökológiai szempontokat is figyelembe véve végezni. De a XIX. sz. végén, mikor erre sor került, ilyen szempontok még nem léteztek.
Az a kor legyõzni, kiaknázni akarta a természetet, nem pedig együtt élni vele.
Azt hiszem, hogy az ember joggal veti meg mélységesen a szabályozást, és az abban résztvevõ kimûvelt, ámde szakbarbárokra jellemzõ módon rövidlátó és összességében végtelenül korlátolt embereket. A folyószabályozás…
Azt hiszem, hogy az ember joggal veti meg mélységesen a szabályozást, és az abban résztvevõ kimûvelt, ámde szakbarbárokra jellemzõ módon rövidlátó és összességében végtelenül korlátolt embereket. A folyószabályozás tulajdonképpen ökológiai kataklizmaként is felfogható, és nagyjából hasonló nagyságrendû károkat okozott, okoz és fog még okozni, mint az erdõk kivágása.
Balaton Siófok: 129cm (a szél miatt). Ma reggel, (átlag 122cm) http://www.hydroinfo.hu/Html/hidinfo/tavak.html
Balaton Siófok: 129cm (a szél miatt). Ma reggel, (átlag 122cm)
Link
Sajnos a Nyugat-Dunántúlon még az 1960-as évek közepén is folyt az esztelen vízszabályozás. Ekkor silányították csatornává szinte az összes kisebb-nagyobb vízfolyást, így a Zalát és mellékvizeit, a Kerkát, Csertát,a…
Sajnos a Nyugat-Dunántúlon még az 1960-as évek közepén is folyt az esztelen vízszabályozás. Ekkor silányították csatornává szinte az összes kisebb-nagyobb vízfolyást, így a Zalát és mellékvizeit, a Kerkát, Csertát,a Pinkát, a Strém patakot, a Marcalt és mellékpatakjait és a Répcét. A következményei jóvátehetetlenek, a rohanó, kiegyenesített, halszegénnyé lett vizek, a talajvíz szintjének több méteres csökkenése, a folyómedrek bevágódása és nem utolsó sorban a rekordmagasságú árvizek.
Szíves tanulmányozásra, mielõtt bármelyik folyószabályozást, vagy annak tervezõjét minõsítené valaki, vagy a szabályozás hatásait egyoldalúan mutatná be valaki.…
Szíves tanulmányozásra, mielõtt bármelyik folyószabályozást, vagy annak tervezõjét minõsítené valaki, vagy a szabályozás hatásait egyoldalúan mutatná be valaki.
Link
Egyikõtökkel sincs bajom. Pistát nem tudom, hogy kicsoda, de vele sincs. 8) Annyit akartam jelezni: nem biztos, hogy tudatlan vagy rossz szándékú az, aki szakmai kérdésekben más állásponton van. Pl. aki úgy gondolja,…
Egyikõtökkel sincs bajom. Pistát nem tudom, hogy kicsoda, de vele sincs.Annyit akartam jelezni: nem biztos, hogy tudatlan vagy rossz szándékú az, aki szakmai kérdésekben más állásponton van. Pl. aki úgy gondolja, hogy a Tisza-szabályozásnak elõnyei is voltak, vagy aki reális veszélynek tartja a klíma aszályosabbá válását. Nem gúnyolódni kellene rajtuk, hanem megismerni az érveiket, és azokra reagálni. Ez szokta elõrébb vinni a tudományt, és ettõl lenne szakmai fórum a Metnet.
(Akinek nem inge, ne vegye magára.)
Többször elolvastam a kommentedet, de nem értem, mire célzol. Nem értem, kivel, mivel van bajod? Télemberrel? Vagy velem? Vagy Márkóval? Vagy Pistával?
Többször elolvastam a kommentedet, de nem értem, mire célzol. Nem értem, kivel, mivel van bajod? Télemberrel? Vagy velem? Vagy Márkóval? Vagy Pistával?
Annyit akartam jelezni: nem biztos, hogy tudatlan vagy rossz szándékú az, aki szakmai kérdésekben más állásponton van. Pl. aki úgy gondolja, hogy a Tisza-szabályozásnak elõnyei is voltak, vagy aki reális veszélynek tartja a klíma aszályosabbá válását. Nem gúnyolódni kellene rajtuk, hanem megismerni az érveiket, és azokra reagálni. Ez szokta elõrébb vinni a tudományt, és ettõl lenne szakmai fórum a Metnet.Nyelvhelyesség ügyében valóban van szigorúbb és rugalmasabb irányzat. A pökhendi, a más véleményen lévõket csípõbõl lehülyézõ vagy összeesküvéssel vádoló stílus viszont egész biztos, hogy nem bizalomgerjesztõ. Fõleg…
Nyelvhelyesség ügyében valóban van szigorúbb és rugalmasabb irányzat. A pökhendi, a más véleményen lévõket csípõbõl lehülyézõ vagy összeesküvéssel vádoló stílus viszont egész biztos, hogy nem bizalomgerjesztõ. Fõleg akkor, ha nem fórumtársakról van szó, hanem történelmi személyekrõl vagy a témával hivatásként foglalkozókról. Bármilyen szakmai vitában minimális elvárás, hogy az ember konkrét állításokra konkrét ellenérvekkel válaszoljon.
Márkó, ez nem helytelen. A nyelvészeten belül is többféle irányzat létezik. Lehet, hogy a preskriptív nyelvészet szerint kerülendõ a szóalakok "felesleges" halmozása, de a leíró nyelvészet elfogadja az ilyen…
Márkó, ez nem helytelen. A nyelvészeten belül is többféle irányzat létezik. Lehet, hogy a preskriptív nyelvészet szerint kerülendõ a szóalakok "felesleges" halmozása, de a leíró nyelvészet elfogadja az ilyen szóalakokat, már csak azért is, mert valóban használja az átlag nyelvhasználó. Formális logikai szempontból pedig helytálló a felsõfok használata, hiszen több optimális választási lehetõség között bizony lehet "legoptimálisabb" is. A kötekedõket figyelembe se vedd!
http://evilyaoglu.uw.hu/fokgazd.pdf Egy kis olvasnivaló
Köszi a kiegészítést, ezentúl helyesen fogom használni a szót. A tanszéken viszont senkinek nem tûnt fel, sõt rengetegszer hallottam, láttam elõadásokon is így használni. Majd 10-20 év múlva már helyesnek fog minõsülni…
Köszi a kiegészítést, ezentúl helyesen fogom használni a szót.
A tanszéken viszont senkinek nem tûnt fel, sõt rengetegszer hallottam, láttam elõadásokon is így használni. Majd 10-20 év múlva már helyesnek fog minõsülni talán, a nyelv nem állandó.
Köszi a kiegészítést, ezentúl helyesen fogom használni a szót. A tanszéken viszont senkinek nem tûnt fel, sõt rengetegszer hallottam, láttam elõadásokon is így használni. Majd 10-20 év múlva már helyesnek fog minõsülni…
Köszi a kiegészítést, ezentúl helyesen fogom használni a szót.
A tanszéken viszont senkinek nem tûnt fel, sõt rengetegszer hallottam, láttam elõadásokon is így használni. Majd 10-20 év múlva már helyesnek fog minõsülni talán, a nyelv nem állandó.
Amikor egy szakdolgozat 12.(!) szavában otromba nyelvhelyességi hibát találok (optimum-nak felesleges és nincs magyar felsõfoka, tekintve, hogy önmagában már felsõfok....) egyszerûen nem tudom komolyan venni az egészet.…
Amikor egy szakdolgozat 12.(!) szavában otromba nyelvhelyességi hibát találok (optimum-nak felesleges és nincs magyar felsõfoka, tekintve, hogy önmagában már felsõfok....) egyszerûen nem tudom komolyan venni az egészet.
Ettõl még lehet igazsága, csak az "entrée" nem bizalomgerjesztõ....
http://evilyaoglu.uw.hu/fokgazd.pdf Egy kis olvasnivaló
Szerinted miért lett öngyilkos? Mert [elrontották], nem kicsit nagyon és rá is jöttek! De volt tanulmány és volt mellékelhatás vizsgálat is, sõt volt aki ellenezte az egészet, de át lett nyomva, úgy mint most is át van…
Szerinted miért lett öngyilkos? Mert [elrontották], nem kicsit nagyon és rá is jöttek! De volt tanulmány és volt mellékelhatás vizsgálat is, sõt volt aki ellenezte az egészet, de át lett nyomva, úgy mint most is át van a huncutság!
Nem kell megvédeni az akkor emberek nem voltak buták, nagyot akartak csinálni így sült el a dolog. 1840-es évektõl van csapadékmérés hazánk területén. Nagyon is tisztába voltak a viszonyokkal. Több nagy árhullám volt a Dunán és Tiszán is mindig is ez volt a gond, másrészt hajózni akartak. Így szabályozni, csapolni kellett. Ezáltal ökológiai katasztrófát idéztek elõ. Az elsõ aszályos periódus után már azt gondolták, hogy valami nem stimmel. Miért is? Mert lecsapoltuk, legalábbis ez volt a kérdés? Mivel 1860-ban halt meg és az 1850-es években hatalmas aszályok sújtották hazánkat, pl 1957 Budapest 276 mm hullott, volt ahol 180 mm körül mennyiség volt feljegyezve. Ekkor azt gondolták, hogy bizony a csapolások eredménye, és ez is vezethetett az öngyilkosságához. Hidd el mikor a klimatológiai viszonyokat vizsgálom csinálok történelmi áttekintést is ráadásul a történelem nagyon is érdekel.
Ma már tudjuk, hogy nem volt köze hozzá, de mivel éhínség következett be elmaradt termések stb ezért bizony bûnhõdni kellett, megérdemelte!
Majd következett az 1880-as évek egyik legcsapadékosabb évtized, de ezt már nem élte meg, de valószínû nem is élhette volna mivel 70 év körül volt már akkor is. Szóval érdemes körbe járni volt ok és okozat, de számomra nem volt más mint politikus és azt tudjuk manapság is mit jelent.
Azért annyiban megvédeném õket (bár nem hiszem, hogy az én védelmemre szorulnának), hogy nem valószínû, hogy lett volna akár csak elképzelésük is azokról a "mellékhatásokról", amelyektõl ma szenvedünk. És ez nem…
Azért annyiban megvédeném õket (bár nem hiszem, hogy az én védelmemre szorulnának), hogy nem valószínû, hogy lett volna akár csak elképzelésük is azokról a "mellékhatásokról", amelyektõl ma szenvedünk. És ez nem feltétlenül azért volt, mert csak a burzsoá zsebeket kellett tömködni. Gondolom nem kértek hatástanulmányokat, futtattak szimulációkat - nem voltak képben a lehetséges következményekkel.
Mi ma viszont már vagyunk annyival okosabbak, hogy megpróbálhatnánk orvosolni ezeket a hibákat. Ahelyett, hogy megint a múlton rágódunk (általánosan, nem csak spec erre értve).
Mint írtam a legnagyobb környezet kárósítás volt a programjuk, a legnagyobb amit valaha el lehet képzelni!
Mint írtam a legnagyobb környezet kárósítás volt a programjuk, a legnagyobb amit valaha el lehet képzelni!
Én azon gondolkodok el, hogy ha ez valóban a legcsapadékosabb periódus az utóbbi 170 évben, akkor ugyan mennyire szúrták el a Kárpát-medence vízgazdálkodását, hogy még most is vannak vízhiányos területek? Nem kicsit.…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221391 - 2014-02-14 13:41:45)
Én azon gondolkodok el, hogy ha ez valóban a legcsapadékosabb periódus az utóbbi 170 évben, akkor ugyan mennyire szúrták el a Kárpát-medence vízgazdálkodását, hogy még most is vannak vízhiányos területek? Nem kicsit. Nagyon.
- A szúnyog kérdés nem oldódott meg a folyók "szabályozásával". Ahhoz föld alá kellett volna süllyeszteni õket... - Attól, hogy azt hazudják sok tankönyvben a mai napig is, hogy mûvelhetõvé tették a földeket, ez nem…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221368 - 2014-02-14 10:52:1
- A szúnyog kérdés nem oldódott meg a folyók "szabályozásával". Ahhoz föld alá kellett volna süllyeszteni õket...
- Attól, hogy azt hazudják sok tankönyvben a mai napig is, hogy mûvelhetõvé tették a földeket, ez nem igaz. Mindenki tisztában van azzal, hogy a régebben mocsaras területek ugyanúgy mélyen vannak ma is, mint 200 évvel ezelõtt, hiába szorították hatalmas gátak közé a folyókat. Ergo nem, vagy csak idõszakosan mûvelhetõek ezek a mélyebb részek.
- Árvíz: a legostobább napszámos is tudta régen, hogy mely területek azok, amelyek mélyen vannak, melyek azok, amelyek magasabban, ahol csak néha érheti víz és mely területek azok, ahol szinte soha nincs víz. A rohadt árvíz még meg is trágyázta a földet. Istenem, mi lenne a mûtrágyagyártókkal, ha a folyó trágyázná a földeket? Tönkremennének!
- A mûvelésre alkalmatlan területek legelõk voltak. Volt állattartás és nem a német húst zabálták az emberek ebben az országban, mint manapság. De ostobák is voltak...
Amit Csészényiék szétbarmoltak, az egy több száz, sõt több ezer éves gazdálkodási kultúra volt, amely nem megerõszakolta az ökológiai rendszert, hanem beleilleszkedett. És miért történ mindez? Mert kellett a péz a nagybirtokosoknak. Brávó, megtapsolom az öreget...
De isszuk is a levét bõven, és fogjuk is inni még nagyon-nagyon sokáig, valószínûleg fokozódó jelleggel Nagyon szépen leírtad a nevét, gratulálok:-) De igazad van a legnagyobb országos károkozó õ volt hasonlóan a mostani kormányokhoz! De ne politizáljunk, nagyon sok kárt tettek, nem véletlenül lett öngyilkos?!?! Viszont…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221379 - 2014-02-14 12:25:02)
Nagyon szépen leírtad a nevét, gratulálok:-) De igazad van a legnagyobb országos károkozó õ volt hasonlóan a mostani kormányokhoz! De ne politizáljunk, nagyon sok kárt tettek, nem véletlenül lett öngyilkos?!?!
Viszont errõl az idõjárás nem tehet õ megy a mag útján és vitathatatlan tény, hogy a legcsapadékosabb periódusban vagyunk az elmúlt 170 évben. Ha tetszik ha nem a globális aszály nyávogóknak ezek számok, mérések és tények! Most a nagyon száraz és aszályosnak tényleg mondható 1980-as évek húzzák le az átlagot, de ( ez most pici táv prognózis, erõs feltételekkel )! Tehát 2015-2020 körül bizony a kedvencük a 30 éves csúszó baromság a legcsapadékosabb korszakot fogja mutatni, no erre kíváncsi leszek, hogy fogják kommunikálni:-) Ez azért valószínû, mert 1995 óta eltelt közel 20 év legcsapadékosabb idõszakok egyike lesz, ez szinte borítékolható. A maradék 4-5 évnek nagyon száraznak kell lenni, hogy ne a legcsapadékosabb 30 év legyen de biztosan dobogós lesz így is. Így állunk most azért ezen picit el lehet gondolkodni azt hiszem:-)
Hozzászólás elõzménye: http://metnet.hu/?m=forum&topic=meteorologiaitarsalgo&fromto=221360a221360 Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221362 - 2014-02-14 10:18:53)
Hozzászólás elõzménye: Link
Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész vízháztartását... De sajnos szétbarmolták... Így, ha jön a víz, akkor el is megy rögvest, ha nem jön, akkor meg eleve nincs. Az ország területe tehát sokkal érzékenyebben reagál a száraz, csapadék nélüli periódusokra, mint pl a 18. században, vagy azelõtt bármikor. Ezért nyavalygunk néha.
Gyerekkorom jelentõs részét (volt) ártereken csatangolva töltöttem, tudom mirõl beszélek ;) Persze, voltak jó részei is. Meg rosszak is! Abban egyetértek, hogy *mindenhol* nem kellett volna mindenbõl szántót csinálni,…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221365 - 2014-02-14 10:43:31)
Gyerekkorom jelentõs részét (volt) ártereken csatangolva töltöttem, tudom mirõl beszélek
Persze, voltak jó részei is. Meg rosszak is!
Abban egyetértek, hogy *mindenhol* nem kellett volna mindenbõl szántót csinálni, és pl. gyerekkori lakhelyem is a Duna szabályzásának egyik (kereskedelmileg az egyik legnagyobb) vesztese... de azért bõven származott ebbõl elõny is!
Ha csak egyedül a szúnyogokra gondolok...
Árvízveszély meg nem volt tényleg, hanem konkrétan árvíz volt, minden évben
Mondjuk nem is építettek oda házat/bevásárlóközpontot akkor, eszükbe sem jutott...
http://evilyaoglu.uw.hu/fokgazd.pdf Egy kis olvasnivaló
Góg és Demagóg fia vagy te, Hiába döngetel kaput, falat! 8) Volt mocsár is, de nemcsak az. Fokok, halastavak, ártéri gyümölcsösök stb. Nem volt az olyan szar, hidd el...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221364 - 2014-02-14 10:28:33)
Góg és Demagóg fia vagy te,
Hiába döngetel kaput, falat!
Volt mocsár is, de nemcsak az. Fokok, halastavak, ártéri gyümölcsösök stb. Nem volt az olyan szar, hidd el...
A jó kis mocsár az ország majd felén, az de jó vót! Régen minden jobb volt :D
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221363 - 2014-02-14 10:21:44)
A jó kis mocsár az ország majd felén, az de jó vót! Régen minden jobb volt
Hozzászólás elõzménye: http://metnet.hu/?m=forum&topic=meteorologiaitarsalgo&fromto=221360a221360 Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221362 - 2014-02-14 10:18:53)
Hozzászólás elõzménye: Link
Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész vízháztartását... De sajnos szétbarmolták... Így, ha jön a víz, akkor el is megy rögvest, ha nem jön, akkor meg eleve nincs. Az ország területe tehát sokkal érzékenyebben reagál a száraz, csapadék nélüli periódusokra, mint pl a 18. században, vagy azelõtt bármikor. Ezért nyavalygunk néha.
(a talajerózióról, a kiégésrõl, a talaj kimerülésérõl, az égig érõ gátakról, az árvízveszélyrõl, az árterek feltöltõdésérõl, az árvizek elleni védekezés költségeirõl nem is beszélve) Valaki olvasta/beleolvasott már ebbe? http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=DaDUhZ3deCtOMUJ1BtKsNg**?_v=Leczfalvy_Sandor_Felszin_alatti_vizeink&id=32982&type=22 Most hozzá tudnék jutni 4 számjegyû…
Valaki olvasta/beleolvasott már ebbe? Link Most hozzá tudnék jutni 4 számjegyû összegért. Mindig is érdekelt a téma, de nem tudom, mennyire megy el inkább a gépészeti irányba (vízmûvek)
