Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#18 814
Sziasztok!

Meteorológiai adatasszimilációval kapcsolatban esetleg tud valaki segíteni nekem? (Akár privátban is). Sajnos nem értem, hogy ez a fogalom pontosan mit is takar, mi folyamata az adat asszimilálásának. (Tehát mit kell csináljak a nyers adataimmal, hogy asszimilált adatot kapjak?)
A válaszotokat és segítségeteket előre is köszönöm nevet

(Tegnap szerintem nem jó csoportba kérdeztem vidám) 
#18 813
Giovanni írta #18 812

Sziasztok! Nem néztem utána, hogy ez a mostani nyári hőség meddig tart még illetve mi várható majd nyáron, Akkor is ilyen száraz meleg időnk lesz? Jó lenne kis csapadék...

Modellek segítségével kb. 7-10 napra lehet körvonalazni, hogy milyen idő várható. A nyár még messze van, így nem tudni milyen idő lesz. Az elmúlt néhány száz évből kiindulva azt mondanám, nyáron meleg várható. Eső is fog esni. 
Karcag
#18 810
Sziasztok.

Kérlek, tudnátok nekem linkelni azt az oldalt, ahol rákattintunk egy bizonyos pontra Európa térképén, és láthatóak lesznek az adott helyhez a fáklya tagok?

Előre is köszönöm!
#18 809
kumulusz írta #18 808

Régebben (90-es évek) is szokott esni szaharai homokkal teli eső? Nem emlékezem rá, de lehet csak azért mert nem volt még autóm:) Savas a kémhatása? Nem pucoltam le az autóról csak ma, aztán szépen belemaródott néhány…

Régebben is volt, minden bizonnyal ebből ered a "majd, ha piros hó esik" kifejezés.
#18 808
Régebben (90-es évek) is szokott esni szaharai homokkal teli eső? Nem emlékezem rá, de lehet csak azért mert nem volt még autómnevet Savas a kémhatása? Nem pucoltam le az autóról csak ma, aztán szépen belemaródott néhány fekete műanyag részbe, csak a műanyag ápoló tüntette el. Ráadásul jöhet a következő adag hétfőn? Link
#18 806
Giovanni írta #18 805

Köszi a linket, és az érdekes előrejelzést a múltból. Én is nyomoztam, az OMSZ küldött egy grafikont az elmúlt 30 évet vették górcső alá. Ebből kitűnik, hogy az esős március 15.-ék az alábbi években voltak:…

Pont mint a karácsony,bezzeg régen a karácsony havas volt,hát statisztikailag ez sem igaz. Fontos napok talán jobban megmaradnak az agyunkba
. nevet
Link
Itt is kutakodhatsz.
#18 805
Bambi írta #18 804

http://shadow.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=126&hir=Marcius_15-e_atlagos_eghajlati_viszonyai Csak úgy tűnik, hogy csapadékosabb.

Köszi a linket, és az érdekes előrejelzést a múltból. Én is nyomoztam, az OMSZ küldött egy grafikont az elmúlt 30 évet vették górcső alá. Ebből kitűnik, hogy az esős március 15.-ék az alábbi években voltak:

Link


1992, 1994, 1995, 1997, 2000, 2001, 2002, 2008, 2009, 2010, 2013, 2014. 2016 és idén

A gyanúm hogy esős részint abból fakadhat, hogy a tanulmányokból megragadt bennem  illetve voltak egymást követő évek a csapadékos ünnepnapra, ld fentebb. 
#18 802
Giovanni írta #18 801

Jó napot kívánok! Afelől szeretnék érdeklődni, hogy miért esik március 15-én elég gyakran az eső Budapesten? Úgy tanultuk, hogy 1848-ban is így volt, s amit jómagam is megéltem elég sok esős nemzeti ünnep volt eddig.…

Ha jól emlékszem, 1848-ban havas eső esett.
#18 801
Jó napot kívánok!

Afelől szeretnék érdeklődni, hogy miért esik március 15-én elég
gyakran az eső Budapesten? Úgy tanultuk, hogy 1848-ban is így volt, s amit
jómagam is megéltem elég sok esős nemzeti ünnep volt eddig. Miért van
ez éghajlat szempontból, illetve tudnának erről  cikket,  közölni,
hogy az elmúlt évtizedekben milyen arányban volt esős e nap?


Köszönöm szépen
Giovanni
#18 800
micibot írta #18 799

Ez valami ipari loggernek tűnik. Még sosem láttam ilyet. Ha a következő 30 nap nem tudod már mire használni, akkor próbáld ki. Ha jól látom tud generálni mindenféle mérési jegyzőkönyvet a műszer. Én nem lennék…

Igen, kb így látom én is. Nincs nagyon mit veszítsek már, hamarosan megkockáztatom. 
Kösz és szép estét!

   
#18 799
minusz0 írta #18 798

Van egy ilyenem: http://www.tempsen.com/products/alpha_td80/ Jól szerepelt a télen, azonban rendelésekor nem tudtam, hogy ez "kikapcsolhatatlan". Vagyis ugyanúgy fogy az élete (ami csupán 120 nap) ha mér, ha nem mér.…

Ez valami ipari loggernek tűnik.  Még sosem láttam ilyet.    
Ha a következő 30 nap nem tudod már mire használni, akkor próbáld ki.

Ha jól látom tud generálni mindenféle mérési jegyzőkönyvet a műszer. Én nem lennék meglepődve, ha lenne védelme ilyen "szabotázs" ellen.
#18 798
Van egy ilyenem: Link
Jól szerepelt a télen, azonban rendelésekor nem tudtam, hogy ez "kikapcsolhatatlan". Vagyis ugyanúgy fogy az élete (ami csupán 120 nap) ha mér, ha nem mér. Érdekelne, hogy ha esetleg szétcsavarnám, menthető lenne-e még ez a maradék 30 egynéhány nap? Úgyértem újraindulna-e majd onnan ahol leállítottam?
Kösz!
#18 796
minusz0 írta #18 793

Idén júniusban az Andokban (Chile-Bolívia határvidékén) szeretnék egy kb egy hetes hőmérséklet-mérést lebonyolítani. A célpont/ mérőhely egy sivatagi klímájú, magas vulkán kráterének alja/ közepe (nem működő, pusztán…

Melyik vulkánt nézted ki?
Szeged
#18 794
minusz0 írta #18 793

Idén júniusban az Andokban (Chile-Bolívia határvidékén) szeretnék egy kb egy hetes hőmérséklet-mérést lebonyolítani. A célpont/ mérőhely egy sivatagi klímájú, magas vulkán kráterének alja/ közepe (nem működő, pusztán…

Árnyékolóval kapcsolatban Taki a legkompetensebb személy az oldalon, vele vedd fel a kapcsolatot: Link
Esetleg a műszeres fórumban találhatsz még hasznos információkat itt az oldalon.
#18 793
Idén júniusban az Andokban (Chile-Bolívia határvidékén) szeretnék egy kb egy hetes hőmérséklet-mérést lebonyolítani. A célpont/ mérőhely egy sivatagi klímájú, magas vulkán kráterének alja/ közepe (nem működő, pusztán topográfiai sajátossága miatt választottam).
Hatékony árnyékolóra lenne szükségem. Próbálkoztam már házi-készítésű cuccal, de nagyon melléfogtam (polisztirén-alufólia kombó, senkinek nem ajánlom), napos+szélcsendes időben orbitálisan torzít. Szerencsére itt az éjjeli minimumok volt a prioritás, ami a loggeren múlott. Az meg jó volt.  
Most azonban a pontos napi hőingás a projekt veleje, ezért szeretnék egy komolyabb/ szakszerűbb felszerelést használni. Az árnyékoló itt a legkényesebb pont.
Tippek? 

Előre is kösz.

 
#18 792
Kerekrobi írta #18 791

Szia! Először is elismerésem, hogy ilyen méréseket végzel Te is Erdélyben, a Pádison. A cikk tökéletes összefoglalója a tevékenységednek. Gratulálok hozzá! Sátorban kemény éjjeled lehetett a -20 alatti tartományban.…

Kösz szépen a választ. Örülök, hogy "rossz" társaságba keveredtem  nevet
#18 791
minusz0 írta #18 790

Szevasz, Robi! Épp nemrég kérdeztem rá a fórumon, hogy tud-e valaki részletesebb infót adni a bükki töbrökben végzett kutatásokról. Téged ajánlottak többen is. Most meg látom, épp posztoltál, hogy egész jó fagyokat…

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71367 - 2018-03-06 08:44:49)

Szia! 
Először is elismerésem, hogy ilyen méréseket végzel Te is Erdélyben, a Pádison. 
A cikk tökéletes összefoglalója a tevékenységednek. Gratulálok hozzá!

Sátorban kemény éjjeled lehetett a -20 alatti tartományban. 

Volt már arrafelé mérésünk, nem is olyan messze a te mérési helyszínedtől. 
A Ponor-rét és a Csodavár felé is volt nekem, egy-egy alkalmas mérésem, de az nyáron történt.  
A Belgiumban élő Karel Hoolvoet jóvoltából 2014-15; valamint 2015-16 telén volt állandó mérés a Pádison. 
Akkor a műszer kevésnem bizonyult. Azon 39,9 fokon megállt az élet egy 10 órás intervallumban. 
A becsült minimum adat akkor -41 fokos tartományban lehetett a dolinában. 
Ő jelenleg másfelé koncentrál a mérésekkel, illetve a második gyerekével foglalkozik.
Írtam privátban a keresésedre, ott folytatjuk.
#18 790
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71366 - 2018-03-05 23:27:10)

Szevasz, Robi!

Épp nemrég kérdeztem rá a fórumon, hogy tud-e valaki részletesebb infót adni a bükki töbrökben végzett kutatásokról. Téged ajánlottak többen is. Most meg látom, épp posztoltál, hogy egész jó fagyokat mértetek a napokban.
Engem kimondottan érdekelnek a fagyzugok. Romániában tudtommal még nem voltak komolyabb próbálkozások ezirányban, pedig lenne hol (Pádis fennsík pl). Tavaly  januárban egy ottani uvalában -32 fokot mértem, jóval alacsonyabbat, mint aznap éjjel bármelyik mérőállomás az országban. Írtam is egy cikket róla (románul): Link
Érdekelne, hogy ti milyen módon kezdtetek bele ebbe a tevékenységbe, milyen műszereket használtok, támogat-e anyagilag valaki? Tervemben áll itt Erdélyben is elindítani valami hasonló projektet. 

üdv,

   Zéró

#18 788
minusz0 írta #18 787

Üdv, Van-e valakinek konkrétabb infója a bükki töbrökben végzett klimatológiai kutatásokról? Pontosan melyik töbrökben mértek/ mérnek, valamint létezik-e az ottani minimum-hőmérsékletekről online statisztika? Esetleg…

Szia! 

Kerekrobi névre dobj egy pü-t, Ő biztos tud neked kimerítő választ adni mindenről. 
#18 787
Üdv, 

Van-e valakinek konkrétabb infója a bükki töbrökben végzett klimatológiai kutatásokról? Pontosan melyik töbrökben mértek/ mérnek, valamint létezik-e az ottani minimum-hőmérsékletekről online statisztika?  Esetleg kivel kéne felvenni a kapcsolatot ez ügyben?

Kösz! 
#18 786
Köszönöm mindkettőtöknek! A Joe által linkelt tanulmány miatt is kérdeztem, mert a szerző azt írja, hogy ő mit tekint rendkívül hideg napnak, illetve időszaknak. Szóval saját fogalommeghatározasról van szó. 
#18 782
Zivipötty írta #18 780

Lehet, hogy a korábbi észleléskor volt hibás a mérés.

Nos, azért ez legalábbis érdekes.

Viszont, ha így van, akkor mégse vagyunk a városban mindannyian hülyék.
Három reggeli csapadékmérés: 6,6 mm, 6,8 mm, 6,5 mm.
OMSZ: 10,1 mm. Ugyanakkor, amikor a "lehet, hogy hibás hómérés" megszületett. Akkor ez is hibás?

Ettől függetlenül ezek kerülnek be az archívumba.
És mielőtt megkapnám, hogy ennyi tévedés belefér: hát ne férjen bele. Ez a dolga, hivatalos és hivatásos mérőkről beszélünk.

Nem, Kornél, nem volt mérhető csapadék, mondom kb. 20 hópihe.
Szeged
#18 781
Télember írta #18 778

Ide rakom be, mert a társalgóban elveszne. Komoilyan érdekelne egy OMSZ-os véleménye a következőkről: http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=302met_sz_jpg.jpg Pozitív hőmérsékletek mellett, kb. 20 vizes hópehely…

Mérések közötti 1-1 órákban nem lehetett erősebb hóesés, ami mindig észleléskor gyengült hószállingózássá? Nem életszerű, de nem is lehetetlen, ezért kérdezem nevet
#18 780
Télember írta #18 778

Ide rakom be, mert a társalgóban elveszne. Komoilyan érdekelne egy OMSZ-os véleménye a következőkről: http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=302met_sz_jpg.jpg Pozitív hőmérsékletek mellett, kb. 20 vizes hópehely…

Lehet, hogy a korábbi észleléskor volt hibás a mérés.
#18 778
Ide rakom be, mert a társalgóban elveszne.
Komoilyan érdekelne egy OMSZ-os véleménye a következőkről:

Link

Pozitív hőmérsékletek mellett, kb. 20 vizes hópehely leesését követően miként
lehetséges 3 óra alatt a hóvastagság 1 cm-es gyarapodása?
#18 776
Kosakiss írta #18 775

Szép napot, jó észleléseket kívánok! Tudja-e valaki, hogy a www.infoclimat.fr/cartes/observations-meteo/temps-reel/temperature-sous-abri/europe.html címen ma reggel óta miért nem jelennek meg a térképek? A választ előre…

Szia Attila! 

Az alábbi oldalon eléred: Link
#18 775
Szép napot, jó észleléseket kívánok! Tudja-e valaki, hogy a www.infoclimat.fr/cartes/observations-meteo/temps-reel/temperature-sous-abri/europe.html címen ma reggel óta miért nem jelennek meg a térképek? A választ előre is megköszönöm.
Van-e valamilyen más lehetőség, más címen, ahol megtudhatom Közép-Európa friss hőmérséklet- és légnyomás-viszonyait? 
Miskolc
#18 774
gulyasme írta #18 773

Kedves Fórumozók, Szeretném majd föltenni a Bioszférába ezt a cikket: McCoy DT et al. Natural aerosols explain seasonal and spatial patterns of Southern Ocean cloud albedo - megakadtam egy dolgon, kérem szépen…

Az Antarktisz körüli polárfrontot (ahol a sarki és a szubtrópusi cella összeáramlása található) ott nem akadályozza kontinens abban, hogy egymást kövessék a rajta kialakult ciklonok, ezért a sok felhő. Pl. műholdképen: Link láthatod, hogy vonulnak most is a ciklonok.
Meg van egy ilyen NASA-kép a Föld felhős területeiről: Link
A fehér szín jelenti az erősen felhős területeket, a kék a derülteket. Elég fehér az a déli rész kacsint
#18 773
Kedves  Fórumozók,
Szeretném majd föltenni a Bioszférába  ezt a cikket:
 
McCoy DT  et al. Natural  aerosols  explain  seasonal  and  spatial  patterns  of  Southern  Ocean  cloud  albedo
 
-         megakadtam  egy dolgon, kérem szépen segítsetek. Ezt írják:
 
The Southern Ocean  is an  expansive  and  dynamic  ocean  with  rich  ecosystems  remote  from  most  human  influences.  It is also  the cloudiest   region  on  Earth.  These  clouds  influence  the  atmospheric  and  oceanic   circulation  of  the  entire  Southern  Hemisphere …
 
tehát hogy a leg-felhősebb  terület a Földön.  Valóban megelőzné pl.  az Amazonas-medencét?   Lehetne tudni, hogy területre, fényességre,  felhővastagságra, mire vonatkozik ez a listavezetés?  A szerzők műholdas adat-feldolgozást végeztek, és az alfa-klorofill mennyiségét is mérték.  Hogy látja a műhold a felhőkön keresztül "amit kell"  látnia?

Nano, a tengereket Te jól ismered. Tudnál segíteni?  Hálás köszönet.
 
#18 772
Póni írta #18 769

Köszönöm a tájékoztatást, de igazából nem ez lett volna a kérdésem lényege, hanem hogy elsősorban mi által keletkezik a kondenzcsík? Kompresszió, vagy égéstermék. Tudtommal a turbólégcsavaros gépek is felrepülnek 10 km…

A felhőképződéshez aeroszolrészecskék szükségeltetnek, ez jelen esetben az égéstermékből adódik, ezeken történik meg a vízcsepp/jégképződés, ők lesznek a kondenzmagvak. Aztán a hogyan tovább már soktényezős dolog, de a lényeg, hogy nem a kompresszió a ludas.
#18 771
Póni írta #18 769

Köszönöm a tájékoztatást, de igazából nem ez lett volna a kérdésem lényege, hanem hogy elsősorban mi által keletkezik a kondenzcsík? Kompresszió, vagy égéstermék. Tudtommal a turbólégcsavaros gépek is felrepülnek 10 km…

Az, hogy a hajtóművek mögött néhány m-rel keletkezik légköri nyomáson, kizárja, hogy a kompresszió miatt keletkezzen.
#18 770
Póni írta #18 769

Köszönöm a tájékoztatást, de igazából nem ez lett volna a kérdésem lényege, hanem hogy elsősorban mi által keletkezik a kondenzcsík? Kompresszió, vagy égéstermék. Tudtommal a turbólégcsavaros gépek is felrepülnek 10 km…

Főleg égéstermék (kondenzáció).

A turbólégcsavaros gépek is húznak kondenzcsíkot amúgy.
Miskolc
#18 769
Lujó írta #18 768

"Mi akkor az igazság?" Amit a kislexikonban olvastál. A repülőgépek üzemanyaga, a kerozin (a gázolajhoz sokkal közelebb van, mint a benzinhez) szénhidrogén, aminek az égéstermékei a kislexikonban leírtak, közöttük a…

Köszönöm a tájékoztatást, de igazából nem ez lett volna a kérdésem lényege, hanem hogy elsősorban mi által keletkezik a kondenzcsík?

Kompresszió, vagy égéstermék. 

Tudtommal a turbólégcsavaros gépek is felrepülnek 10 km körüli magasságba, égéstermékük is van, mégsem húznak kondenzcsíkot.
#18 768
Póni írta #18 767

Olvasom a metnet kislexikonban a kondezcsíkról: "A kondenzcsík egy mesterséges "felhő", melyet repülőgépek vagy rakéták hajtóműveinek kipufogógázai hoznak létre. A hajtóművek üzemanyagának elégetésekor jellemzően…

"Mi akkor az igazság?"

Amit a kislexikonban olvastál. A repülőgépek üzemanyaga, a kerozin (a gázolajhoz sokkal közelebb van, mint a benzinhez) szénhidrogén, aminek az égéstermékei a kislexikonban leírtak, közöttük a víz. 

Közvetlen a hajtóműből jön ki az égéstermék. A hajtóműben ég el az üzemanyag, hova kerülhetne az égéstermék?

Link
Miskolc
#18 767
Olvasom a metnet kislexikonban a kondezcsíkról:

"A kondenzcsík egy mesterséges "felhő", melyet repülőgépek vagy rakéták hajtóműveinek kipufogógázai hoznak létre. 
A hajtóművek üzemanyagának elégetésekor jellemzően szén-dioxid, vízgőz, nitrogén-oxidok és korom képződik. Az alsó troposzférában, kb. 10 km magasságban -40 °C körüli a hőmérséklet, azaz az ott lévő levegő már csak nagyon kis mennyiségben tud vízgőzt felvenni és már egy viszonylag alacsony abszolút nedvességtartalom esetén is telítetté válik. Ha a hőmérséklet a harmatpont alá csökken, akkor a vízgőz már a repülőgép mögött néhány méterrel kondenzálódik és megfagy, illetve reszublimálódik. Az így létrejövő jégfelhő a cirrusfelhők közé sorolandó (Cirrus aviaticus) 
Rakéták hajtóanyagának elégésekor vízgőz, korom és a hajtóanyagtól függően egyéb szilárd égéstermék keletkezik, ezekből az előbb leírtak szerint képződik a kondenzcsík. A szilárd hajtóanyagú rakéták üzemanyaga ammónium-perklorát és alumínium, melyből az elégés során egy vastag, sósavból és alumínium-oxidból álló aerosol képződik, ez tehát nem keverendő össze a kondenzcsíkkal."

Ezzel szemben én eddig úgy tudtam, hogy a kondenzcsíknak semmi köze az égéstermékhez. Nem is tudom, közvetlen a hajtóműből egyáltalán jön-e ki égéstermék.
Ezzel szemben (mint a nevében is benne van) a kondenzcsík attól keletkezik, hogy a sugárhajtómű annyira összesűríti a levegőt, hogy a vízgőz kicsapódik benne. Ami aztán (megfelelő feltételek mellett) felhővé alakul.

Mi akkor az igazság?
#18 766
Shinzon írta #18 765

Sziasztok, új tagként üdvözlök mindenkit ezen a szép TÉLI délelőttön (illetve az újat úgy kell érteni, hogy már egy ideje jelen voltam, csak read-only üzemmódban). Eleinte igyekszem felszívni minél több tudást, így…

Erre csak az a magyarázat, hogy sokkal hosszabb idöszakra kell az operatív futást az ensemble futásokkal összehasonlítani. Ha csak néhány napot veszel, akkor elöfordulhat, hogy az operatív épp mindig felfelé lóg ki. De kellöen hosszú idöszak esetén, ha jó a modell (és egyéb spec. esetek sem állnak fenn), akkor középtávon az operativnak véletlenszerüen kell a perturbált tagok közt futnia, így felfele és lefele is kb ugyanolyan gyakran kell "kilógnia".  Mert egymaga nem képes a legvalószínübb helyzetet elörejelzni, attól mind negativ, mind pozitiv irányban és különbözö mértékben eltérhet.

Mivel az op. felbontása nagyobb az ens. perturbált tagjaitól, az erre érzékeny paraméterek eltéröen viselkedhetnek az op-ban ill. az ensemble futásoknal, így ezekre nem feltétlen igazak a fent leirtak. Ha pl. egy hegységet elég jól megfog az op.felbontása, de az ens-é nem, akkor az orografikus csapadéktöbbletet is jobban le fogja tudni írni az op, így gyakrabban számolhat több csapadékot az adott hegyi rácspontra, illetve alacsonyabb felszínközeli hömérsékletet, mint az ens.tagok. De a magyarországi rácspontok többségénél ez a hatás nem túl jelentös.
#18 765
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#377492 - 2018-01-15 10:10:44)

Sziasztok, új tagként üdvözlök mindenkit ezen a szép TÉLI délelőttön (illetve az újat úgy kell érteni, hogy már egy ideje jelen voltam, csak read-only üzemmódban).
Eleinte igyekszem felszívni minél több tudást, így inkább kérdéseim lesznek (előre is köszönöm a türelmeteket).

Most leginkább arra lennék kíváncsi, hogy mi magyarázhatja mostanában az operatívok folyamatos, erősen átlag feletti futását? Az ECM-nél már hosszú napok óta megy ez az ORSC téma (és érdekes módon mindig felfelé lóg ki), de most már a GPS op. is az utóbbi 4-5 futás után behozná a tavaszt a jövő hét elejétől.
Az világos, hogy a főfutás nagyobb felbontáson megy, tehát elvileg "jobban" megláthatná a várható helyzetet mint a perturbált tagok, de érdekes módon úgy tűnik, hogy az ens nem igazodik hozzá egyik modellnél sem, hanem következetesen többé-kevésbé a telet adja.
Sőt, az ECM-nél a mostani átlag még lejjebb is került:
Link
Ehhez képest 12z:
Link

Hol lehet az igazság az op vs. ens csatában?