Meteorológiai esélylatolgatások

Ez a látványosnak mondható "hideg lötty" most szokatlannak mondható. A visszarendeződés a hónap végéig látható melegedésre hajlik, tehát most helycsere történt nov.-dec. hónapokra tekintve. Neve nincs hosszú távú előrejelzések Karácsonyra a mostani történést jelzik, majd szilveszterre kiskabátos időt...licslocs +8 fokkal.

Igen, ezzel kapcsolatban nekem sincsenek nagy illúzióim. Aztán ki tudja... 
Kifejezetten kellemetlen a hőérzet most odakint a szeles 4-5 fokban. 

Meglátjuk, én mondjuk kvázi kizártnak tartom, hogy ebből a hóból az alacsonyabb helyeken bárhol is maradna érdemlegesebb mennyiség vasárnapig (még ha többfelé esne is 5-8 cm körüli mennyiség, ami egyre kevésbé valószínű, akkor is el fog olvadni a nagyja már péntek estére, mire először megfagyhatna), a hegyekben meg ugye utána enyhül meg.

Ezért van komoly jelentősége, hogy a pénteki peremciklon a lehető legnagyobb területet temessen be hóval mert akkor más lenne a hangulata az AC alatt csücsülni illetve a hétvégi, jövő hét eleji massziv bemelegedés elég szépen ki lett lúgozva, a T2m és a Td térképek szerint.

Igen, sajnos az anticiklonális visszarendeződés esélyei kifejezetten nagyok, már a nyomásfáklyák is magukért beszélnek, illetve a legutóbbi CFS futások is többnyire 1030 hPa körüli/feletti nyomásátlagot mutattak legalább december 15. környékéig, egyedül a 12Z-s futás volt kicsit frontosabb.

Ez a hét tehát a vártnak megfelelően alakul, a két körös csapink után hamar átalakul az átmenetileg csaknem teljes blokk. Megérkezik az előoldal, de valamekkora területen beragadhat egy újabb hidegpárna is nálunk. A korábban említett egyhullámos helyzet mind a sztratoszférában, mind lent összeomolhat. A több hullám közt a polárfront mentén közben azért marad egy gerinc Grönland felé felnyúlva. Ez pedig kb egy hét múlva az USA keleti parti ciklon előoldalán meglódul kelet felé a Rossby-hullámok fejlődésének megfelelően, és végül Európa Ény-i térségében kiteljesedhet.
A sztratoszférábaba pedig ebben az időszakban kevés hőfluxus hatolhat fel, egy hét múlva igen jelentős örvény gyorsulást okozva, vertikálisan egyenes hullámokkal.

Űrtávra 2 nagy forgatókönyv lehet a klaszterek szerint: Vagy egy kifejezetten a kontinens feletti AC, de elég északra is felnyúlva, vagy egy brit/skandi központú AC, de ennek egy része bőven benyúlhat a kontinens fölé is.  Ha nagyon rajtunk van az AC központ, akkor langyos-, vagy hidegpárna, csapimentesség megint, de ha peremre kerülünk, K-Ék-i áramlással hideg levegő is érkezhet.
Eközben ez a gerinc/AC masszívan felnyúlna nagy magasságokba, és egy igen markáns kéthullámú helyzetet hozna létre, idelent Európa térségében messze északon maradó zonális szelekkel. Odafent viszont az örvény megnyúlik, Szibéria és Amerika felett pont a 60. szélességi kör közelében nagy nyomáskülönbséggel, markáns szelekkel. Ezáltal tartósan gyors örvényre váltunk. De az említett anticiklonunk idelent lassíthatná a zonális szeleket, tehát a felső légköri réteg zónaszelei továbbra sem kapcsolódnának lefelé, vagy remélhetőleg max. északi zóna formájában.

Most nagyobb bizonytalanságúnak érzem a dolgot, pláne, hogy a poláris örvényre vonatkozó dolgok nagyban GFS OP alapúak, de a gyorsulás az ECM többhetesben is egyértelmű mostani állás szerint.

Képesen, klaszterek, ahol a két fő mellett a harmadik egy egyre inkább Grönland körül jellemző AC-t mutat, de ez kisebbség most.

Vertikális szerkezet örvénygyorsulás kezdetekor, majd kéthullámos helyzet, térképesen is:

Hullámszámok változása sztrato/tropo és zónaszél:

Szép blokkosodás, majd kérdőjelek...

Kb. egy hete említettem a tavalyi helyezetet, amikor november erős örvényt hozott, idelent mégis blokk volt. Ennek klasszikus példája körvonalazódik most is. Egy biztos, ennek számottevőbben hűvösebb levegője ha megjön, akkor 20-a után érkezhet meg hozzánk a magasban. A hónap végére ez a blokk elgyengülhet, talán valamilyen erősebb csigagyáras helyzetet is eredményezve. Bár a zóna szót egyelőre kerülném, és az is lehet, hogy a blokk kiújul.

Részletezve: az örvény jelentős gyorsulását egy Kelet-Ázsia feletti sztratoszférikus gerinc megjelenése okozza 4-5 nap múlva, ez az egyhullámos (egy teknő-egy gerinc) helyzet azonban a teljes légkörben markánssá válik legalább pár napra. Itt számtalan ábrát lehetne linkelni, mindenesetre a végeredmény, az erős magassági örvény és ezzel ellentétben a gyenge/átlagos troposzférikus zonális áramlás, főleg az Euro-Atlanti térségben. Viszonylag jelentősen dőlt magassági hullámokat lehet majd látni, a gerinc troposzférikus ága pedig Grönland térségébe várható. Ennek hatására ez átmenetileg ott jobban beragadhat.  (Az első Ny-Eu-i AC még tisztán a troposzféra terméke holnaputántól, itt az egy hét múlva esedékes blokkra utalok.) 

Az AC hátrálása az óceán/Grönland felé szépen látszik ezen az ábrán is, majd ez szinkronba kerül a Rossby-hullámok nyugatról felfejlődő sorozatával. Viszont itt látszik a helyzet esetleges változása a hónap utolsó hetére, nyilván ez már nagyon durva űrtáv. 

Klaszterek szintjén is látszik a blokk gyengülése-átalakulása 22-24-e után:

A hónap utolsó hetére  idelent számtalan kisebb amplitúdójú gerinc-teknő páros jelenhet meg a polárfront mentén, az egyhullámú helyzet feldarabolódhat, ez szintén az észak-déli tengelyű AC-híd/blokk gyengülését jelenti, de egyes forgatókönyvek szerint a kontinensen teknő és ennek ciklonjai tevékenykedhetnek még ezután is (fent a második klaszter).

Összegezve: a magasban az utolsó dekádban hideg levegő betörése várható, viszont mértékében, és a légtömeg pontos fajtájában eltérés van a GFS és ECM ENS-ek közt, GFS több fokkal hidegebb talajon is. Valamint nagy a szórás. Egy dolog remélhető, a jövő heti amúgy sem acélos csapi ugyan elpárolgott  a fáklyáról, de a rákövetkező héten szerintem realizálódhat valamennyi, szerencsés esetben (pl. medi) akár végre helyenként jelentősebb is.

Köszi!!!

Szerencsére van erről is archívum, be linkelem ide 
Link
Ezen egészen 1978-ig lehet vissza nézni adatokat, persze itt ott hiányos az adatbázis. Időm még nem volt összehasonlítani a jelenlegi állással. 

Azt lehet tudni, hogy pl. a parádés 1987 januárjában, vagy december végén milyen mértékű hófelhalmozódás volt pl. a Kelet-Európai síkságon, vagy akár Szibériában? Vagy mondjuk 1996-ban?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#649835)

Újabb cikk jött ki a severe weather-től, a sarki örvénnyel kapcsolatban. Ebben azt taglalják hogy az októberi szibériai és északamerikai hótöbblet miként gyakorol hatást a téli félévben. Dióhéjban Szibéria felett az 500hPa-os szint nagy területen negatív magassági anomáliát mutat, tehát az átlagostól alacsonyabb nyomású zóna van a területen. Ami az elmúlt 20 év harmadik legnagyobb hókiterjedését okozta, és várhatóan okozni fogja a következő 2 hétben. A hótöbblet elősegíti, hogy erősebb és nagyobb magasnyomás épüljön ki a térségben. Ez pedig támogatja a gyengébb sarki örvényt (SSW), illetve annak esetleges összegeomlását. 
Mint előjel mindenképp biztató, de számunkra oly sok "ha" - nak kell teljesülni, hogy még azért nem dörzsölöm a tenyerem.
És akkor a cikk : Link

Igen, számoltak az ITCZ eltolódással az előrék, legalábbis egy-két hónapos időtávon. Az elmúlt pár hétben viszont beindult jobban a hurrikánszezon.

Közben kijöttek a friss évszakosak, alapvetően AC uralmat és északi zonalitást várnak továbbra is a télre. November tűnik másnak, arra a hónapra talán szubszezonális kényszereket is pedzegetnek a modellek, vagy inkább egyfajta perzisztenciáját adják az október eleji helyzetnek. Ez utóbbi máris nem igaz mondjuk, hiszen alapvető átalakulás kezdődik most, az indexek emelkedésével, a zonális szelek gyorsulásával minden szinten. Jellemző metszeti kép a GFS-ből a 60. szélességi körre, megérkezhet a poláris örvény gyorsulása az ECMWF szerint is.

Ez persze nem jelenti a magas szélességeken az AC-k teljes hiányát, és kerülhetünk hátoldalra is, de a grönlandi markáns 500-as pozitív anomália megszűnik, most csak egy klaszter adja. A jövő héttől AC lehet rajtunk vagy a közelünkben akár tartósabban, ezt sugallják a hőmérsékleti fáklyák is. GFS ENS totál száraz, ECM ENS-ben is kevés tag mozgolódik a friss futásokban.

A hónap végére viszont a többhetes előrék is fordítanak, és összhangba kerülnek az évszakossal, a csigagyár gyengülését, Grönland-Izland körül AC-t mutatnak ismét. Messze van, bizonytalan még természetesen, de lehet nem lesz túl hosszú a hónap közepétől induló szitu. Néhány távkapcsolat viszont támogatná az újabb váltást.

Évszakos előrékről még annyit, hogy a poláris örvény előre eleve mindig nagyon bizonytalan, de a modellklímáknál sokkal gyengébbet csak kevés vár. Valamint gyengébb La Nina-t várnak most, a lenti képnél csak kissé hidegebb az amerikai modellekben, bár a relatív Nino index (RONI) ennél negatívabb lesz természetesen.

Öröm olvasni ezeket az elemzéseket, köszönet érte, nagyban emeli az oldal színvonalát
A két index határozottan megindult felfelé, a friss futásban, ez alátámasztja az örvény erősödését. Egyébiránt ha maradna a gyengébb örvény és HA jó helyre tudna hideg leszakadni akár még a hónapban befuthatnának a hegyekbe az első hózáporok. (Alig várom az első hópelyheket) 
Arra lennék kíváncsi, hogy a szezonális előrejelzések készítésekor belekalkulálták-e az ITCZ zóna északabbra tolódását már amennyiben ez kihatással van a téli szezonra. Véleményem szerint van köze hozzá, mivel így elvben kevesebb hurrikán alakul ki, így kevesebb exhurrikánból lehet viharciklon (persze ettől függetlenül is lehet sok viharciklon), persze nyílván ennyire nem egyszerű ez a dolog mert sok más tényezőtől függ még. 
Ha jól emlékszem a severe weather fog még frissítést kiadni a szezonnal kapcsolatban, érdemes lesz figyelni. 

Én egyelőre óvatosan közelítem meg ezt az ősz eleji gyengébb poláris örvény felpörgést, meg a hideg jelenlegi halmozódását. 

Még a Borisz előtt írtam a mettársalgóban, hogy mikor indulhat meg az évszakváltás, és akkor hivatkoztam az AO-ra, NAO-ra is. És valóban, a Boriszhoz vezető események a NAO hirtelen előjelváltásával is összefüggtek. Ez annyira jól sikerült, hogy a nyári, különösen augusztusi pozitív index az egyik legnagyobb fordulatát produkálta egyik hónapról a másikra, és szeptemberben szépen negatív volt. Ez csak azért írom, mert bár ilyenkor még nem érdemes nézni annyira az indexeket, de a hirtelen váltásunk mögött egy éles változás volt a poláris térségben is. Ezzel összefügg, merre halmozódik több hideg jelenleg.

A gyenge örvény felpörgés pedig lehet következménye a rekordmagas sarki ózonkoncentrációnak is, ha ez fennmarad még, akkor persze segíthet gyengén tartani. Október közepétől azért átlag közelébe erősítik a modellek, az egy hét múlva esedékes friss évszakos örvényelőrékre is rá lehet majd nézni, érdekességként biztosan.

Ami még az ózonnal is összefügghet, hogy a nyarat végig kísérte egy negatív alsó-sztratoszférikus AO, a szeptemberi váltás ennek kiteljesedéseként is felfogható.

Egyenlőre kedvező helyen halmozódik a hideg levegő, jó lenne ha ez későbbiekben is fent tudna maradni.
A poláris örvény egész ősszel gyengébb lesz a szokásosnál, és télre is ezt várják.
Ha ez így lesz akkor lehet bízni lehet egy normálisabb téli időszakban. 
Hamarosan kiderül lassan Október... 

A fészbúk nálam nem mérce.
Sosem  volt, így a "TLT"-hez hasonló kálváriákból is kimaradok. 
Lásd Metnet társalgó #80242.

Azok röviden se értik. Lást wetsom harcát a sötétséggel a fészbukon.

Pontosan ezt mondom én is, ezért is használtam a 'hosszú' szót idézőjelben. 
Egyértelműsítek:
- A szöveg hossza egy olvasott ember számára = nulla.
- A téma bonyolultsága / szöveghossz = zseniálisan jól és röviden megfogalmazott.

Pont ennek kapcsán próbáltam jelezni, hogy sajnos még így sem fog átmenni, ott ahol kellene, mert az átlag kocsma/FB hősők számára ez így is bonyolult és hosszú lett.
Ez súlyos kritika a magyar népesség jelentős részéről, de miután tűpontos, sok-sok év tapasztalatom van (felvételiztetés), az olvasottságról, nem tudok mást mondani, mert az képmutató hazugság lenne. A figyelmes és értő olvasásról pedig végképp szót se ejtsünk!! 

Ez így is rövid, de érthető.
Ezt a témát nem lehet két kocsmai mondattal elintézni.

Mindössze a hosszával van gondom - mondom: azok, akiknek leginkább szólna, és eddig is baromságokat beszéltek a kocsmában, meg a FB-on, azok soha életükben nem olvasnak (olvastak) el egy ilyen "hosszú" szöveget, vagy ha mégis megpróbálták, már a közepén nem emlékeznek rá, hogy mi volt az elején.
Mindegy, ő leírta 
Respect!

Goda Zoltán írása
Olvassátok el!


"Miért van most Magyarországon ilyen kegyetlen aszály?Miért nem esik már egy rendes eső, hová lett a csapadék és kit lehet érte felelősségre vonni? És legfőképpen: mikor lesz már vége?Nos, ez a poszt sem lesz rövid, de ígérem a végére érteni fogsz mindent és olyannyira képben leszel, hogy este a kocsmában tőled kérdeznek majd a többiek. Viszont ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, mindenekelőtt néhány alapvető dolgot meg kell világítanunk. Először is a légkörben soha semminek nincs csupán egyetlen oka. Itt minden mindennel összefügg, bolygónk légköre egy hihetetlenül bonyolult és csodálatra méltó fizikai rendszer, ahol lazán megfér egymás mellett a káosz és a determinizmus. A Magyarországot sújtó mostani aszályt sem lehet egyetlen okra visszavezetni, de erről később.A másik amit még tisztázni kell mielőtt nagyon belemelegednénk (hehe) a témába, két áramlási rendszer, a ciklon és az anticiklon közötti különbség. Na, róluk már hallhattál földrajz órán. Az egyetlen közös bennük, hogy mindkettőt függőleges (de ellentétes) irányú légáramlások jellemzik (1. ábra). Ha anticiklon terpeszkedik felettünk, akkor a levegő fentről lefelé áramlik, magas légnyomás, napos, stabil időjárás alakul ki, felhő-, vagy csapadékképződés alig. Nyáron ez igazi strandidőt jelent, fogy a sör és a lángos, az esti tábortűz füstje mozdulatlan, lapos felhőként terül el a Duna felett. Az anticiklon télen is hasonlóan viselkedik, csapadék szinte semmi, de a nyugodt légkörben beindulhat a ködképződés, a nagyvárosok levegője pedig rohamos romlásnak indul.A ciklon pont az ellenkezője. Alacsony légnyomás, labilis légállapot, felfelé törő áramlatok jellemzik, kiterjedt, vastag felhőzet alakul ki. Ráadásul a ciklon közepe felé haladva a légnyomás tovább csökken, éppen ezért a levegő is igyekszik befelé áramlani, ezt az áramlást pedig a Coriolis-erő szépen megforgatja. Így alakulnak ki a csigaként tekeredő hatalmas ciklonok, amelyek aztán változatos megjelenésű és mennyiségű csapadékkal öntöznek egyszerre akár hatalmas területeket is.Na, ennyit bevezetőnek, lássuk a medvét. Aki ellopta az esőt.Légkörünk diagnosztizáltan hiperaktív, képtelen nyugton maradni – szerencsére – állandó mozgásban van. Ennek a mozgásnak a motorja minden esetben a napsugárzás, amelyből az egyenlítői régió kap legtöbbet. A termikus egyenlítő, amely a legmagasabb átlaghőmérsékletű területeket összekötő képzeletbeli vonal és amely nem azonos a földrajzi egyenlítővel, a bolygó tengelyferdeségéből adódóan az évszakokkal együtt vándorol a Ráktérítő és a Baktérítő között. (2. ábra) Nyáron északabbra tolódik, télen a déli féltekén kell keresni. A termikus egyenlítőnél a napenergia maximális mennyiségben éri a Föld felszínét. Az intenzív napsugárzás következtében a felszín és a légkör alsó rétegei erősen felmelegszenek, a meleg levegő pedig felfelé emelkedik – erre is emlékezhetsz földrajz óráról, persze csak ha nem a Bravo magazint olvastad a hátsó padban. A felfelé áramló légtömeg hőmérséklete gyorsan csökken, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért ebben a régióban rengeteg eső esik – itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. A magasra emelkedett és víztartalmát vesztett levegő a troposzféra felső határán elfordul, horizontális irányú mozgást vesz fel és a magasban elindul észak felé (dél felé is persze, de most maradjunk az északi féltekén). Ha felemelkedett, valahol le is kell jönnie és ez a valahol az északi féltekén általában a Ráktérítő környékén, azaz körülbelül 30° északi szélességnél van, itt éri el a lefelé áramló, száraz levegő a földfelszínt. A leszálló ágnál a levegő magas nyomású területeket hoz létre, száraz és többnyire tiszta időjárással. Nem véletlenül ez a terület nagyjából a sivatagos övezetek, például a Szahara, az Arab-félsziget és a Mexikói-sivatag térségének felel meg. Itt a száraz levegő aztán elindul vissza az egyenlítő felé – ekkor már passzátszélnek hívja magát – majd a kör bezárul és kezdődik az egész elölről. Ezt az áramlási rendszert hívjuk Hadley-cellának (a 3. ábrára vess egy pillantást) George Hadley amatőr meteorológus után, aki közel 300 éve, 1735-ben már leírta ezt a jelenséget.Ahogy nyáron a termikus egyenlítő elmozdul észak felé, úgy a Hadley-cella is, amelynek leszálló ága ilyenkor a Földközi-tenger vidékén okoz száraz, napos időt, nagyvonalúan hozzájárulva a mediterrán országok turizmusból származó bevételéhez. Normál esetben ennyi a történet, a mediterrán területeket ezért jellemzi meleg, száraz, csapadékszegény nyár és – a meleg tenger közelsége miatt – csapadékos, enyhe tél.Normál esetben.De itt jön képbe az éghajlatváltozás – remélem már mindenki nagyon várta. Az éghajlatváltozás hatására a bolygó átlaghőmérséklete emelkedik és ez a melegedés különösen az északi féltekén nagyon intenzív. Ebből adódóan csökken a különbség – a hőkontraszt – a poláris és a trópusi régiók között. Pedig ez a hőmérsékletkülönbség az egyik motorja a futóáramlatoknak, vagy idegen szóval jet stream-eknek. Ha nagy a hőmérsékleti gradiens, a futóáramlat erős, ha kicsi a különbség, a jet gyenge lesz és meanderezővé válik. Normál esetben a földi légkörzésben játszott vitathatatlan szerepe mellett a Hadley-cella északabbra nyomulását is megakadályozza, egyfajta láthatatlan kerítésként tartja távol.Az idei nyáron a termikus egyenlítő két egész fokkal északabbra tolódott a megszokottnál és a jet stream is gyengélkedik, így a Hadley-cella leszálló ága – mostanra már bizonyára te is kitaláltad – bennünket boldogít. Ugyanez az eltolódott áramlási rendszer az oka, hogy a következő hetekben a Szahara jelentős részén ritkán látott esőzések alakulhatnak ki, erről a napokban olvashattál a sajtóban. Igen, lesz olyan hely a Szaharában, ahol több eső esik a következő két hétben, mint itthon... De nem, nem a „mi esőnk” esik most arrafelé, hanem az afrikai szavannára ilyenkor jellemző esők jutnak el a szokásosnál sokkal északabbra.Nos, hát ez volna az egyik ok, ettől extra száraz az idei év, de ahogy említettem sosem egy ok van. Maradj velem, ami most jön az is fontos.A másik ok a szép Kárpát-medence földrajzában keresendő. A medencejelleg nem igazán a csapadékképződésnek kedvez. Ez régen sem volt másként, hazánk sosem jutott volna még a dobogó közelébe sem a csapadék-világbajnokságon, már amennyiben létezne ilyen. Nálunk a nyugati-délnyugati áramlás az uralkodó, de bármerről is érkezzenek nedves légtömegek, biztosan át kell verekedjék magunkat tekintélyes méretű hegyeken. Az emelkedésre kényszerített levegő lehűl, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért mindig a hegy szélfelőli oldala a csapadékosabb. A hegyen átbukó levegő lefelé indul, felmelegszik, benne a felhőzet szétoszlik, ezért a hegy túloldala mindig szárazabb. Ezt nevezzük főnhatásnak (lásd 4. ábra). Persze ez nem jelenti azt, hogy a hegyeken nem jön át semmi csapadék, de azoktól távolodva egyre kisebb mennyiség lesz jellemző, éppen ezért nem meglepő módon a Kárpát-medencének is a közepe a legszárazazabb. Ha csapadékos az időjárás és szép nagy ciklonok tekeregnek a környéken, abból mi is többet kapunk. De a kevésből sokszor semmit.Megfelelő légállapotok mellett helyben is keletkeznek záporok, zivatarok, azaz ha minden adott, mi magunk is „legyárthatjuk” a saját csapadékunkat. Legalábbis egy részét. Ehhez azonban elengedhetetlen a kihullható nedvesség, a vízpára. Sajnos az elmúlt száz évben nem voltunk jó gazdái a víznek, igyekeztünk megszabadulni minden valamirevaló vizünktől, lecsapoltunk minden lápot, mocsarat, vízjárta területet, így sokat tettünk azért, hogy ne legyen alapanyaga a helyi keletkezésű csapadéknak. Egyúttal itt jegyezném meg, hogy – szintén a medencejellegből adódóan – a hegyek innenső oldalán lehulló csapadék éppen ide folyik. Mi lenne, ha nem hagynánk fékezés nélkül tovább folyni? Kicsit most olyan ám az országunk, mint a nyitva hagyott hűtőszekrény. Csak nekünk nem a hideg, hanem a víz visszatartása miatt kellene becsuknunk az ajtót…Na, de mikor törik meg végre a jég (hú, micsoda képzavar), mikor enyhül az aszály, mikor érkeznek meg végre a megváltó esők? Erre nyilván nem lehet pontos dátumot mondani, de talán látszik némi reménysugár az alagút végén. Nem a vonat, az újabban nem jön. Szóval ebből a fene nagy melegedésből a Földközi-tenger sem maradhatott ki, idén több helyen rekordot döntött tengervíz hőmérséklete. Ha végre megérkezik az igazi ősz, megjelennek az igazán hideg, északi áramlatok, akkor a Földközi-tenger langyos-párás levegőjében intenzíven beindulhat a mediterrán „ciklongyár” és e ciklonok egy része jó szokásuk szerint bennünket is elérhet, akár jelentősebb esőzéseket, vagy havazásokat okozva. De erre még biztosan várni kell, a hideg még sehol és újabban a szeptember és az október sem a nagy esőzésekről híres.Addig marad a meleg. Meg az aszály.Szóval nem, nem a HAARP, de nem is a jégelhárítás. Légkörfizika, földrajz és persze a mindenütt jelenlévő éghajlatváltozás.Kellemes (hőmérsékletű) napot! "


Goda Zoltán, facebook posztját másoltam be nektek. 

Az hagyjám, hogy hidegen (hagy), de fagyosan is?

Szeptemberi hónap szokott jelzés értékű lenni nyomásmintázatokban, előtte teljesen felesleg azon dillemázni milyen telünk lesz. Bár lehet csak túl sokat olvastam a Tabi Krisztiántól a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon című diplomamunkáját, emiatt is hidegen hagy az egész. 

Vicc az egészben az, hogy az átlagnál hidegebb téli hónap sem garancia arra, hogy hótakaró alakuljon ki.
Gondoljunk csak 2016 decemberére. Átlagnál hidegebb hónap volt, de csak a tartós hidegpárna miatt. Hószállingózáson, itt-ott előforduló ipari havazáson kívül semmi érdemleges nem történt akkor. 
Persze a zúzmarás táj szép, de a tartós, vastagabb hótakarót jobban szeretem. 

Azt nem tudom, mi kellene ahhoz, hogy nálunk átlagnál hidegebb telet várjanak. (Csoda persze xd)
A téli időszak blokkhajlama sem feltétlen látszik augusztusban, de ez a stabil anticiklonos időszak, pláne az észak-európai ac centrumok nekem pozitív előjelnek tűnnek. Természetesen nem sok esélyt látok hideg télre, de nem lehetetlen. 2021 tavaszára is pozitív anomáliát vártak. Persze a hőtöbblet és az elmúlt évek szenvedései után a pozitív anomália tűnik reálisnak, de tényleg érdekelne, hogy szerintük milyen előjele van augusztusban pl egy 1928/29-es vagy 1939/40-es kaliberű télnek.

Ha a most következő tél időjárása a cikkben leírtak alapján zajlana le, akkor abból még jó is kisülhet. 

"A Severe Weather Europe a sarki örvény (polar vortex) szerepét is kiemeli, ugyanis az a tél első felében szintén gyengébb lesz a szokásosnál. Ez zavarosabb időjárási mintázatokat eredményezhet, hiszen lehetővé teszi a hideg levegőnek, hogy a sarkvidéki területekről alacsonyabb szélességi körökbe áramoljon, ami Észak-Amerika és Európa több részén hidegbetöréseket okozhat. Ez a La Niña hatásaival együtt azt jelenti, hogy az enyhe, száraz telet rövidebb intenzív hideg időszakok zavarhatják meg."

A 2023-as decemberből kiindulva, amely 2 fokos pozitív anomáliával zárt, az átlagnál melegebb téli hónap még hozhat ütős helyzeteket, akár országosan is. 
A tavalyi december a középső országrészben és a Dunántúlon kétszer is hozott komolyabb hóhelyzetet, december 6/7.-én és 23.-án. 
Ennek ellenére enyhe hónap volt. 

Szóval reménykedek, hogy azt a néhány hidegbetörést bemákoljuk, melyből akár komolyabb hóhelyzet is kisülhet. Már ha megvalósul a cikkben leírt forgatókönyv. De lehet, hogy nem így lesz. 

Amikor egy cikket túl komolyan vesznek, avagy "Az idei télen se számítsunk sok hóra" Link
Itt az eredeti is: Link
Ez se sokkal jobb. Egyáltalán nem tetszik, hogy a helyi sajátosságokat teljesen elfelejtve pusztán a globális légkörzés aktuális állapotából kiindulva készítenek fél éves "előrejelzést". A mersz persze üdvözölhető, de szerintem túlzás.

Finom zivatar van.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#643139)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#635130)

Épp ezért van jó esélye szerintem annak, hogy az északi félteken pont  negatív AO idejére esve regionálisan nagyobbat szóljon ez a ciklus.

Hazánk időjárása megint más "tészta". Könnyen lehet, hogy lesz lefűződés odafentről csak a blokkoló Ac nem azon végén leszünk majd és Nyugat-Eu. kapja a javát.
Viszont a jelenlegi közeli nulla körüli NAO nem túl biztató. Vagy szerencsétlenkedés lesz a vége vagy oldalzsebes hidegöblités se kizárt. Az északkeleti AC áthelyeződésével lökne északkeletről egy "picike talpas hideg lábújkörmét", már amennyit a Kárpátok engednek le mi hozzánk. (Amolyan nagy napi hőingásos éjszaka északkelet-dny tengelyirányú erőssebb és gyengébb fagyokkal, nappal jobbára 2-10 közötti csúcsokkal. Persze ez már igen-igen részletkérdés(ek).)

A "final" azaz a végsőt, sajnos adnék neki némi jogalapot, mert nem valószínű, hogy a idei télen lesz még egy dobásunk, ha még persze nem naptárilag igazodva "ideihez" sorolnám a márciust is 'másfélhónap hosszabbítást' adva az idei télnek.
Ellenbe ha ez is megy a kukába jöhetnek a híres pontok , én meg elteszem hosszútávú topikot a következő  24/25-ös szezonra. 

Most már kimondható, nagy eséllyel szélfordulásos (major) SSW, talán még split is a végén. Ahogy Rudolfking is írja, egyáltalán nem biztos, hogy már végső felmelegedés, február végi SSW-k után azért valamilyen szinten vissza tud épülni az örvény.

Hogy idelent mi lesz, az nehezebb dió.  Ez most nem visszaverődéses, hanem valamilyen szinten lefelé terjedős lehet, egy blokkosabb márciusra simán rásegeíthet. Bár a mai többhetes szerint nem lenne sok látszatja felénk...
Bonyolítja a helyzetet, hogy az újévi minorhoz hasonlóan eleve negatív felszíni AO idején alakul ki, vagyis a blokkhajlam idelent már közvetlenül előtte erősödőben van a poláris régióban.

Az csak az én vágyálmom, hogy szétesik a polar vortex, március közepéig hideg van, aztán április 20-án lehet menni fürdeni a Balcsiba és október végéig már nem is lesznek fagyok (március közepétől)

"Final warming", végső felmelegedés?
Nem kizárt, de nem is biztos... 

Én azt mondanám, lesz itt még visszaállás, de már nem a decemberi maximumok közelébe nyilván.
(Képek: kachelmannwetter videó)

Lehetséges, hogy szétesik a PW, leszakad aminek és ahová kell és már csak novemberben lesz újra sarki légkörzés? Aztán lesz egy meleg tavaszunk mondjuk március közepétől-végétől?

Hmm... előrejelzett lefelé terjedő SSW (kiragadott futás), kezit csókolom, ez a januári esetnél kellett volna...




(Poláris keleti szelek 1000-től 1 hPa-ig).

Meglátjuk, de a korábban említett magassági szerkezet (kelet felé dőlés) most számolódik fel, AO megy lefele amúgy is.

Hogy lesz-e értelmes blokk, és jó oldalán leszünk-e....
De nagyon tél vége lesz már naptár szerint. Már megint.

Kezd "lőtávolba" érni a következő esetleg hidegöblités?

A következő számottevő esély február 8-tól tűnik esélyesnek, bár félő hogy a ló túlsó végén leszünk, s más kapja a hideg, meg a hóréteg legjavát. Mindenesetre némi izgalom talán kinéz. 
Indexek lefelé tendálnak, a fáklya jelenleg nem tükrözi a tényleges valóságot, az elkövetkezendő napokat érdemes lesz figyelni, ahogy majd megy a tili-toli kelet-nyugat között, elő és hátoldalra rántva az országot. Hol zóna,aztán északi zóna, aztán valami félblock féle, megint északi zóna minden 24 órában billeg a térképen a két akció centrum a Skandi alacsonynyomású teknő és a Dny. Eu.i magasnyomás..nos igen érik a block, ahogy végig lapozom a térképeket.
Végre egy kis izgalom.  
Inenn nézve is jól fest az extra hosszútáv. S remélem a "Laganus féle pontokat" szépen visszarakhatjuk a fiókba, nem lesz rájuk szükség.

"...hogy a Dny-Európa feletti gerinc terjed ki észak felé és/vagy az oroszok Jeges-tengeri részén erősödik meg anticiklon."

Friss GFS is ilyen, és még végül kifuthatna az északi ága a Jeges-tengerig is, de minimum Skandi AC ebben a futásban.


Egyébként ez a fura major SSW megtörtént, de negatív helyett azonnal pozitív NAO követi. Ez úgynevezett reflektív, "hullám visszaverős" SSW, nem véletlen az előző hsz-ben mutatott magassággal kelet felé dőlő teknő/poláris örvény, és csigagyár berobbanás Grönland alatt.
Link

Igen, de mondjuk mindegy is, mert utolsó dekádra ahol gerinc volt, oda ciklonok kerültek az előrében, ahogy pont a NAO/AO is mutatja. Viszont ez nem akadályozza meg még előtte, hogy jövő hétvégén jöjjön az újabb hidegbetörés.

Mivel szeretek egy lépéssel tovább tekinteni, megnéztem mi lehet az ok az indexek előjelváltása mögött a modellekben. Szerintem összefügg az éppen hogy csak "major" vagy újabb "minor" warming utáni gyors örvényerősödéssel. Amíg megy a gyengülés, a grönlandi gerinc hátrál nyugat felé, ezzel egy nyugat felé dőlő (magassággal felfelé) hullámszerkezet alakul ki, amikor jobban terjednek az örvényt gyengítő zavarok felfelé.
Majd hirtelen megfordulhatnak a dolgok, az egész örvény megindul kelet felé, és felfelé is inkább kelet felé hajlik, ez gyors erősödéssel jár. Az alsó, troposzférikus ágán pedig a magas szélességeken inkább ciklonok vannak Grönland-Izland körül (pozitív indexek). 

Hogy ebből milyen irányba fejlődhet.... Vannak egy újabb blokkot támogató távkapcsolati tényezők február elejére. Ez az előrejelzett 500-as mezőben úgy jelenik meg jelenleg, hogy a Dny-Európa feletti gerinc terjed ki észak felé és/vagy az oroszok Jeges-tengeri részén erősödik meg anticiklon.

Mindkettőnek lehet alapja, mert talán lesz egy kelet felé terjedő Rossby-hullámsorozat. De mintha feltűnne egy nyugat felé terjedő lassabb "hullám" is (lila vonal), legalábbis az ECM többhetesben.

Összegezve, jövő hétvégére hidegbetörés, utána északon csigagyár beindul, ennek tartóssága kérdés. Nem lepne meg egy újabb blokkos próbálkozás, de lehet erősödik a zóna hajlam tartósan, ha nem is rajtunk megy majd a tengelye.

A NAO index az ECMWF szerint:
Link

Nekünk ott a britektől délre az a negatív anomália egész januárban be tud tenni rendesen, mert csinál egy jó déli áramlást, és hiába cseng szépen a meridionális, ha előoldalra kerülünk. Nem véletlen hozzánk, az Alpok északi lejtőire a 15 fokos T850-et ostromló futások: Link és az anomáliák: Link de ezekben mindig benne van a hideg oldal lehetősége is, ezért igen extrém a fáklya szórása (30 fok +15 és -15 között elég hamar!!).
NAO is siet pozitívba, de magas szórás mellett: Link
Itt napok óta ~10cm hó fedi a tájat, a fákon is megvan még, mára zúzmara és vékony köd-hólepel szépíti, úgyhogy nem panaszkodhatok, ha kimegy a január főnös meleggel itt

Ezt inkább csak érdekességnek, de ECM többhetes egészen tartós, vissza-visszatérő blokksorozatot mutat. A várt két hullám után a hónap végére is újra felerősíti Grönland körül. Más tényezők miatt lehet benne logika, de azért eléggé jellemző a perzisztencia a modellre, lehet ez az oka inkább.