Globális jelenségek
Fogtam a fejem ezen a dumán amit a Copernicus posztolt a napokban, hogy csak majdnem veszik biztosra, hogy 1.5 felett zárunk 2024-re...
Biztos vagyok benne, hogy ERA5 alapján az 1850-1900 -as átlag felett: 1.55-1.61 között lesz a teljes 2024. Már ahhoz is, hogy 1.55 alá menjen az éves átlag, valami olyasminek kellene történnie ami 1980 óta példa nélküli (az utolsó két hónap nov & dec anomáliája 3 tized fokkal alacsonyabb legyen mint az azt megelőző 2 szep&okt). A year to date anomália jelenleg 1.5913C... Copernicus csökkenést vár év végéig... hát lehet lejövünk 1.58/1.57-ig
Biztos vagyok benne, hogy ERA5 alapján az 1850-1900 -as átlag felett: 1.55-1.61 között lesz a teljes 2024. Már ahhoz is, hogy 1.55 alá menjen az éves átlag, valami olyasminek kellene történnie ami 1980 óta példa nélküli (az utolsó két hónap nov & dec anomáliája 3 tized fokkal alacsonyabb legyen mint az azt megelőző 2 szep&okt). A year to date anomália jelenleg 1.5913C... Copernicus csökkenést vár év végéig... hát lehet lejövünk 1.58/1.57-ig
Ami érdekes most, és már téma volt, az a globális hőmérséklet változásának iránya a legutóbbi nagyobb El Nino események végén. Más az idei év, csakúgy mint a tavalyi korai felfutás. Viszont idén a Nino3.4 régió lassabban hűl.
Ez már tény szerintem, hogy magasabbal fog zárni. Nekem most már csak az a kérdés 2024 lesz-e az első naptári év ami +1.6C vagy afeletti anomáliával (1850-1900-as átlagot nézve) zár .
Gyakorlatilag augusztus végétől szinte csak felfelé megyünk újra..
Gyakorlatilag augusztus végétől szinte csak felfelé megyünk újra..
Október globálisan pedig nagyobb anomáliával zárhat várhatóan, mint a szeptember.
Igaz az ENSO régiók is valamivel lassabban hűlnek mint 98-ban vagy 16-ban.
Igaz az ENSO régiók is valamivel lassabban hűlnek mint 98-ban vagy 16-ban.
Visszatért az online térbe az NCEI. Verdikt: végül szeptember 27-től október 2/3-ig maradtunk a 2023-as rekordok felett.
Érdemes megnézni, hogy mindeközben szépen nyílt az olló az ENSO régióban ('24-'23-at összehasonlítva) ugyanarra az időintervallumra, de nem csak a 3.4-ben hanem minden régiót tekintve.
Eddig (okt-12) az atlanti ACE index kb megegyezik a tavalyi teljes évi adattal (140.6 vs 139).
Eezek után egy 20% esélyes El Niño 2025 nyarától?
Érdemes megnézni, hogy mindeközben szépen nyílt az olló az ENSO régióban ('24-'23-at összehasonlítva) ugyanarra az időintervallumra, de nem csak a 3.4-ben hanem minden régiót tekintve.
Eddig (okt-12) az atlanti ACE index kb megegyezik a tavalyi teljes évi adattal (140.6 vs 139).
Eezek után egy 20% esélyes El Niño 2025 nyarától?
Igen, TLT.
Egyébként igen, ezt már nem akartam írni, de az északi félteke az októbert is megnyomhatja jelen állás szerint. A negatív NAO miatt (hosszútávú fórumba írtam róla épp most) a hónap elején gyakorlatilag csak Európa egy része hoz nagyobb területen is negatív anomáliát az északi mérsékelt övben.
Egyébként igen, ezt már nem akartam írni, de az északi félteke az októbert is megnyomhatja jelen állás szerint. A negatív NAO miatt (hosszútávú fórumba írtam róla épp most) a hónap elején gyakorlatilag csak Európa egy része hoz nagyobb területen is negatív anomáliát az északi mérsékelt övben.
Ez a TLT lesz igaz? Gondolom a water vapor feedbacknek ehhez komoly köze lehet.
Amúgy meg csak felfelé: az október kezdi azért NH-re közelíteni a tavalyi évet. Vakarhatják jó páran a fejüket az elefántcsonttornyokban klíma modelezők...
Amúgy meg csak felfelé: az október kezdi azért NH-re közelíteni a tavalyi évet. Vakarhatják jó páran a fejüket az elefántcsonttornyokban klíma modelezők...
Vannak viszont szeptemberi hőmérsékleti adatok.
ERA5: felszínen a tavalyi alatt végzett a hónap globálisan.
UAH műholdas adatok: ebben az adatbázisban a szeptember a tavalyi felett volt, globálisan a második legnagyobb anomáliát hozta az elmúlt 12 hónap közül, ezúttal az északi félteke nyomta meg jobban.
ERA5: felszínen a tavalyi alatt végzett a hónap globálisan.
UAH műholdas adatok: ebben az adatbázisban a szeptember a tavalyi felett volt, globálisan a második legnagyobb anomáliát hozta az elmúlt 12 hónap közül, ezúttal az északi félteke nyomta meg jobban.
A rekord magas tengerfelszíni hőmérséklet okozta esőzések átmenetileg megakadályozzák, hogy tovább kövessük vajon a rekordszint felett is emelkedik-e még a tengerfelszíni hőmérséklet?...
Helene ugyanis offline-ra rakta a NOAA-NCEI adatközpontját, ami ugye Asheville-ben van.
A legutóbb frissített adat amúgy 20,968C Szept. 26-ra.
Helene ugyanis offline-ra rakta a NOAA-NCEI adatközpontját, ami ugye Asheville-ben van.
A legutóbb frissített adat amúgy 20,968C Szept. 26-ra.
Mondtam, hogy csak vesztesek vannak...
2024.09.25. = 20,937C (persze még csak előzetes adat)
vs.
2023.09.25. = 20,936C
vagy ugye a szőkő 2024 miatt 2023.09.26-i adat van a 2024 alatt a grafikonon
2023.09.26. = 20,926C
2024.09.25. = 20,937C (persze még csak előzetes adat)
vs.
2023.09.25. = 20,936C
vagy ugye a szőkő 2024 miatt 2023.09.26-i adat van a 2024 alatt a grafikonon
2023.09.26. = 20,926C
Hát ezeknél az asztaloknál csak vesztesek vannak, mostmar csak balekot kell találni
A pörgettyűk besegítenek majd és elég nagy a cold pool ENSO régióban, hogy elinduljon mosmár lefelé. De 3:1 nél nagyobb oddsra nem adnám még így se megérzésre. Közel van Okt. 5
A pörgettyűk besegítenek majd és elég nagy a cold pool ENSO régióban, hogy elinduljon mosmár lefelé. De 3:1 nél nagyobb oddsra nem adnám még így se megérzésre. Közel van Okt. 5
No fölé megyünk a 2023-as szeptember végi / október elejei global SST-nek?
Ennyit ért a neutrál ENSO érték? Nagyon úgy tűnik, de majd a Niña megoldja
Itt a piros hol a piros..
Ennyit ért a neutrál ENSO érték? Nagyon úgy tűnik, de majd a Niña megoldja
Itt a piros hol a piros..
És ennek ellenére/emellett a trópusi T2m anomália megindult újra felfelé. Ilyenkor az abszolút trópusi T növekszik éppen, de az utóbbi egy-két hétben sokkal erősebben, mint szokott.
Azt írtam múltkor, hogy szeptemberben már nincs pardon, ez így is van, már a tavalyi alatt lesz a hónap. De nemcsak a trópusok, hanem az egész északi félteke anomáliája is megint nő. Az Antarktisz nélküli érték így a tavalyi alatt van, de január óta keveset járt a mostani körül vagy felett. (Bár ez CFSR-hez viszonyít, rosszabb minőségű adatsor, mint az ERA5 vagy a JRA).
Azt írtam múltkor, hogy szeptemberben már nincs pardon, ez így is van, már a tavalyi alatt lesz a hónap. De nemcsak a trópusok, hanem az egész északi félteke anomáliája is megint nő. Az Antarktisz nélküli érték így a tavalyi alatt van, de január óta keveset járt a mostani körül vagy felett. (Bár ez CFSR-hez viszonyít, rosszabb minőségű adatsor, mint az ERA5 vagy a JRA).
A szokásosnál jóval erősebb passzátnak, és a mélytengeri negatív T-anomália miatt gyorsan bepukkant La Nina. Érdekesség, hogy ha a sokásos 3,4-medencéből indulnak ki a modellek, akkor csak gyenge-közepessé fejlődne ki, viszont ha a RONI-ból, akkor erős lenne. Mármint a RONI általában is hűvösebb, de nem ennyivel. Utoljára 2010-ben volt -1,5 alatt.
Az lehet, de azért én láttam - hallottam olyan "klímatudóst" aki a holocénkori gleccser eltűnésekre azt tudta kinyögni. én ezt nem hiszem el! Szóval na!
A vízgőz mennyisége az egyik fő ok ha csökken az átlaghőmérséklet. A CO2 "üldözését" meg szerintem érdemes lenne abbahagyni.
Akkor azért rögzíthetjük ez akár lehet egy kiugró érték (1994, 2014) nem pedig egy trend?
Egyébként az UAH múholdas adatbázisban 5 kitüntetett régió is rekord vagy rekordközeli meleg lett, leginkább szárazföldi területek:
"Global land: +1.35 deg. C
Southern Hemisphere land: +1.87 deg. C
Southern Hemisphere extratropical land: +2.23 deg. C
Antarctica: +3.31 deg. C (2nd place, previous record was +3.37 deg. C, Aug. 1996)
Australia: +1.80 deg. C."
"Global land: +1.35 deg. C
Southern Hemisphere land: +1.87 deg. C
Southern Hemisphere extratropical land: +2.23 deg. C
Antarctica: +3.31 deg. C (2nd place, previous record was +3.37 deg. C, Aug. 1996)
Australia: +1.80 deg. C."
Besz*rás...
Mondjuk az Antarktisz nélküli (60. déli szélességtől északra) átlag valószínűleg alacsonyabb volt idén 1-2 tizeddel. Így az extrém AAO-s megjegyzésem nemcsak júlira, hanem augusztusra is alkalmazható volt...
Link
A kövi héten globálisan még tavalyi körül, akár afelett leszünk, de szeptember közepétől szerintem már nincs pardon.
Mondjuk az Antarktisz nélküli (60. déli szélességtől északra) átlag valószínűleg alacsonyabb volt idén 1-2 tizeddel. Így az extrém AAO-s megjegyzésem nemcsak júlira, hanem augusztusra is alkalmazható volt...
Link
A kövi héten globálisan még tavalyi körül, akár afelett leszünk, de szeptember közepétől szerintem már nincs pardon.
Logikus, amit írsz, bár most elég fáradt vagyok, hogy jobban belegondoljak, meg amit mutatsz az globális, én meg lekorlátoztam É-Afrikára. De a kettő korrelálhat. Itt van mindenesetre egy cikk egy gyors keresés alapján. Link
Egyébként az óceáni hőtartalom mintájára van légköri hőtartalom is, ez figyelembe veszi a látens hő mennyiségét is, ez idén mindent visz eddig. Általában a Nino lecsengésének évében a megjelenített változókból ez marad a legtovább magasabb, mint a kialakulásuk évében. De hogy tavasszal még így emelkedjen is. Kíváncsi lennék a nyári értékekre.
Csókirály: tetszik a cikk, történelmi példákra hivatkozás miatt különösen. Egyben rávilágít egy gyenge pontra, a holocénbeli klímaoptimumokra. A Mann-féle hokiütőgrafikon alapján ugye ezek csak regionális jelenségek voltak pl. a római időkben meg a 10.század körül de ezt bírálják többen, főleg a szkeptikusok. Itt összeér a két téma. Mann vitában áll nemcsak a hokiütő miatt, hanem most a másik oldallal is, Hansen-ékkel, hogy az elmúlt években gyorsul-e a melegedés üteme vagy sem, pl. az aeroszol csökkentések miatt. Kicsit elefántcsonttoronyban ülő tudósnak tűnik ezekből.
Egyébként az óceáni hőtartalom mintájára van légköri hőtartalom is, ez figyelembe veszi a látens hő mennyiségét is, ez idén mindent visz eddig. Általában a Nino lecsengésének évében a megjelenített változókból ez marad a legtovább magasabb, mint a kialakulásuk évében. De hogy tavasszal még így emelkedjen is. Kíváncsi lennék a nyári értékekre.
Csókirály: tetszik a cikk, történelmi példákra hivatkozás miatt különösen. Egyben rávilágít egy gyenge pontra, a holocénbeli klímaoptimumokra. A Mann-féle hokiütőgrafikon alapján ugye ezek csak regionális jelenségek voltak pl. a római időkben meg a 10.század körül de ezt bírálják többen, főleg a szkeptikusok. Itt összeér a két téma. Mann vitában áll nemcsak a hokiütő miatt, hanem most a másik oldallal is, Hansen-ékkel, hogy az elmúlt években gyorsul-e a melegedés üteme vagy sem, pl. az aeroszol csökkentések miatt. Kicsit elefántcsonttoronyban ülő tudósnak tűnik ezekből.
A kiugrásokat nem a vízpára kicsapódás látens hője befolyásolja?
Plusz ehhez még az abszolút értékben növekvő vízpára ÜH hatása jön hozzá ami a hőmérséklet emelkedést okozza, vagy?
Az első ábrádhoz a specific humidity-t mellé teszed csak told el 5-6 hónappal az ENSO hatása esetében és 9 hónappal kb a GW hatását nézve ha jól tudom kb ezzel szoktak számolni
Nem akarok papagájnak tűnni, de a csökkenő aeroszolok közvetett hatásával, valamint a relatív páratartalom csökkenésével számolva én pont ezt várnám párhuzamosan a felszíni T és a magasabb légköri T esetében.
Több az abszolút nedvesség a légkörben --> pozitív visszacsatolás az ÜH hatásra és a légköri látens hőre a magasabb légrétegeket tekintve
Kevesebb aeroszol + csökkenő relatív pára --> nagyobb rövidhullámú besugárzás a felszínen, ami nem csak a felszíni T-t hanem a párolgást is nagyban felerősíti.
Plusz ehhez még az abszolút értékben növekvő vízpára ÜH hatása jön hozzá ami a hőmérséklet emelkedést okozza, vagy?
Az első ábrádhoz a specific humidity-t mellé teszed csak told el 5-6 hónappal az ENSO hatása esetében és 9 hónappal kb a GW hatását nézve ha jól tudom kb ezzel szoktak számolni
Nem akarok papagájnak tűnni, de a csökkenő aeroszolok közvetett hatásával, valamint a relatív páratartalom csökkenésével számolva én pont ezt várnám párhuzamosan a felszíni T és a magasabb légköri T esetében.
Több az abszolút nedvesség a légkörben --> pozitív visszacsatolás az ÜH hatásra és a légköri látens hőre a magasabb légrétegeket tekintve
Kevesebb aeroszol + csökkenő relatív pára --> nagyobb rövidhullámú besugárzás a felszínen, ami nem csak a felszíni T-t hanem a párolgást is nagyban felerősíti.
Azon tűnődtem, hogy az tudható, hogy az El Nino-k második évében, vagy a La Nina-ba való átmentkor a légkör magasabb szintjein jelenik meg egyre inkább a hőtöbblet. Erről plottoltam pár ábrát. Ez még regionálisan is értelmezhető pl. a szaharai-észak-afrikai térségben: piros vonal 500 hPa kiugrásai 1988, 1998, 2010, 2015-16 (már 14-ben El Nino állapothoz közelítettünk) és idén is. Persze ott is van egy hosszútávú emelkedő trend, de enyhébb, mint a felszínen (kék vonal).
Viszont az ritkább, hogy a közép-troposzférában és a felszínen is egyszerre legyen igen jelentős felfelé ugrás, de az idei pont ilyen. Külső triggerként egyiket az elmúló Nino, másikat a közeli meleg óceánok támogatták. Jellemző a helyzetre, hogy már a nyár elejére a felszín mellett a határréteg tetején-szabad légkör alján markáns anomália alakult ki tőlünk délre (30.-40. szélesség között). Ez persze dinamikusan változtatta pontos helyzetét. De a tartóssá váló szubtrópusi gerincben az advekció mellett a leszálló légmozgások adiabatikus melegedése a magasabb szintek felől eleve emelkedettebb hőmérsékletről indult.
Adiabatikus melegedés leszálló légrész trajektóriája alapján Frans Nucera posztjából a júliusi hőhullám idején:
Közben egyre jobban északra nyomult a Hadley-cella leszálló ága (szaharai esők, infók a korábban Csokito által linkelt SWE cikkben, és a hosszútávú fórumba is bemásolt Goda Zoltán-féle fb poszt). Az RH anomália fokozatos észak felé nyomulása a nyár folyamán beszédes a Szahara térségében.
Az augusztus második felének T anomália térképe is nagyon jellegzetes a hűvösebb övvel Afrikában illetve térségünkben, az anomália centrumában.
Viszont az ritkább, hogy a közép-troposzférában és a felszínen is egyszerre legyen igen jelentős felfelé ugrás, de az idei pont ilyen. Külső triggerként egyiket az elmúló Nino, másikat a közeli meleg óceánok támogatták. Jellemző a helyzetre, hogy már a nyár elejére a felszín mellett a határréteg tetején-szabad légkör alján markáns anomália alakult ki tőlünk délre (30.-40. szélesség között). Ez persze dinamikusan változtatta pontos helyzetét. De a tartóssá váló szubtrópusi gerincben az advekció mellett a leszálló légmozgások adiabatikus melegedése a magasabb szintek felől eleve emelkedettebb hőmérsékletről indult.
Adiabatikus melegedés leszálló légrész trajektóriája alapján Frans Nucera posztjából a júliusi hőhullám idején:
Közben egyre jobban északra nyomult a Hadley-cella leszálló ága (szaharai esők, infók a korábban Csokito által linkelt SWE cikkben, és a hosszútávú fórumba is bemásolt Goda Zoltán-féle fb poszt). Az RH anomália fokozatos észak felé nyomulása a nyár folyamán beszédes a Szahara térségében.
Az augusztus második felének T anomália térképe is nagyon jellegzetes a hűvösebb övvel Afrikában illetve térségünkben, az anomália centrumában.
Csak óvatosan a messzemenő következtetésekkel egy cikk alapjan amit lehet ember sem olvasta mielőtt kikerült a netre... A konkrét SWE cikkben sikerült homlokegyenest az ellenkezőjét állítaniuk mint amire hivatkoznak, (ilyeneket csinál a chat gpt is rendszeresen ): a precessziós ciklus alapján csak kb 15 ezer év múlva következhetne a Sahara zöldülése (halkan megjegyzem, hogy komolyabb jegesedéskor még akkor sem és ugye a Milankovich ciklust nézve hűvösbe tartanánk)...A lényeg, hogy több mint 230-nál több ilyen kizöldüléses időszakot találtak az üledékeket vizsgálva az elmúlt 8 millió évből, ezek egybeesnek a námber 3 Milankovich ciklussal,
lásd:Link
valamint:
Link
lásd:Link
valamint:
Link
Ezt én én nem toom, de ha trendszerűvé válna lehet vakargatni a fejünket, hogyan tovább.
Szerintem elég sokat mondó kilengés, nem túl gyakori.
Klímaoptimumról mit tudunk mint légkörzésből? E vonal vándorolt rendszerszinten jóval északabbra vagy a mérsékelt övi ciklonok más pályán mozogtam mint most?
Szerintem elég sokat mondó kilengés, nem túl gyakori.
Klímaoptimumról mit tudunk mint légkörzésből? E vonal vándorolt rendszerszinten jóval északabbra vagy a mérsékelt övi ciklonok más pályán mozogtam mint most?
Jó forró lett az augusztus errefelé is, a Zugspitzén (2950m) 3.5 fok helyett 7 fok lett az átlag, a legmagasabb eddig 6.3 volt.
A Sonnblicken (3109m) ebben a hónapban elfelejtett fagyni, a mérések kezdete, 1886 óta ilyen még nem történt. (És szombatig se fog.) Ez látszik a gleccsereken is, azok komázzák néha a fagyot.
A Sonnblicken (3109m) ebben a hónapban elfelejtett fagyni, a mérések kezdete, 1886 óta ilyen még nem történt. (És szombatig se fog.) Ez látszik a gleccsereken is, azok komázzák néha a fagyot.
Szóval akkor semmi cokettő az üvegházban, hanem csupán egy szimpla cséndzs in di orbit av di örsz miatt alakult ki a Szahara?
Ha most is ez történik, akkor hogyan tovább?
Ha most is ez történik, akkor hogyan tovább?
Éjszakás műszakból "szabadulva" ilyen facebook postba belefutva a severe-weather-től, annyira megihletett",hogy kíváncsi voltam az ottani fáklyatagokra.
Utólag bár ne kellett volna, ilyen csapadékdiagrammnak még mi is örülnénk vígan idehaza, de ez ott egyáltalán nem szokványos. Azért összeszedtem egy fotóban az utókornak: Szemezgettem egy kicsit a szaharai térségben.
Vajon ez kiugró egyedi eset vagy leendő trend? - költői kérdés.
Utólag bár ne kellett volna, ilyen csapadékdiagrammnak még mi is örülnénk vígan idehaza, de ez ott egyáltalán nem szokványos. Azért összeszedtem egy fotóban az utókornak: Szemezgettem egy kicsit a szaharai térségben.
Vajon ez kiugró egyedi eset vagy leendő trend? - költői kérdés.
Nem nagy mennyiség, de kizöldülhet a Szahara jókora része.
Link
Valami nagyon nincs rendben a légkörben. Nem riogatni akarok de amit kihámoztam belőle Google fordítóval ilyen utoljára már csak összehasonlításképp 1994 ben történt.
Link
Valami nagyon nincs rendben a légkörben. Nem riogatni akarok de amit kihámoztam belőle Google fordítóval ilyen utoljára már csak összehasonlításképp 1994 ben történt.
Igen, annak is, hogy az északi félteke T2m anomáliája tavasz óta már nem csökken, ez a fő oka.
Én az SST-re utaltam, nyílván ez leképeződik a 2m-es hőmérsékletre is főképp El Niño években. Számomra beszédesebb ami a tengeri hőmérséklettel történik az húzni fogja felfele a téli átlagokat rendesen.
Ez a '23-24-es SST grafikon azért eléggé durva:
Főleg ha mellétesszük a jelenlegi Niño régiós átlagokat:
Ez a '23-24-es SST grafikon azért eléggé durva:
Főleg ha mellétesszük a jelenlegi Niño régiós átlagokat:
Azt gondolom, a hajók kénkibocsátásának csökkentése már csak a hab volt a tortán az eleve csökkenő szulfátaeroszolok, korom, stb után. De azért eléggé hozzátett, ezért a Földközin való újabb csökkentés nagyon nem jó épp most...
Erre utalhat, hogy a 2014-16-os Nino után csak nagyon rövid időre, 2021 elején bírtunk visszatérni az azt megelőző átlagértékekre, még 98 után sem így ment ez. (A legutolsó függőleges elszállást ne nézzétek, hibás a vége.)
A tavaly kezdődött kiugrás az 1878-as, de a most befejeződöttnél jóval erősebb El Nino-hoz hasonló, ezért kellene lenni más okoknak is, ahogy írjátok, meg írtam a tavaly tavaszi, a kiugrást megelőző hsz-ben. Bejött sajnos.
És itt van az elnyelt napsugárzás változása a CERES-ből amit a másik hsz-ben írtál, a 2000-es évek felmelegedési "hiátusa" óta szépen megy fel.
Erre utalhat, hogy a 2014-16-os Nino után csak nagyon rövid időre, 2021 elején bírtunk visszatérni az azt megelőző átlagértékekre, még 98 után sem így ment ez. (A legutolsó függőleges elszállást ne nézzétek, hibás a vége.)
A tavaly kezdődött kiugrás az 1878-as, de a most befejeződöttnél jóval erősebb El Nino-hoz hasonló, ezért kellene lenni más okoknak is, ahogy írjátok, meg írtam a tavaly tavaszi, a kiugrást megelőző hsz-ben. Bejött sajnos.
És itt van az elnyelt napsugárzás változása a CERES-ből amit a másik hsz-ben írtál, a 2000-es évek felmelegedési "hiátusa" óta szépen megy fel.
Szerintem is a melegebb víz hatására több csapadékot hozhatnak a kialakuló ciklonok oda, ahol áthaladnak. Hogy minket mennyi érhet el, nyilván makrohelyzet függő lesz....
Hát a vagy-ot cseréld le és-re és szerintem közelebb vagyunk az igazsághoz, persze nem lebecsülendő az a kb évi 4 milliós halálozás amit a légszennyezés okoz (halkan jegyzem meg, hogy a CO2 kibocsátásunk is légszennyezés)
Szerintem pont itt van a kutya elásva: a termeszetes DMS vs a hajók által kipöfögött szulfát arányában. Ahol a legnagyobb tengerfelszíni melegedést észleljük az egybeesik azokkal a területekkel ahol a hajókból szarmazó szulfát kibocsátás tette ki a java részét az összes szulfátnak.
Akkor már 3:1 a hűtő vs fűtő hatás javára... na nem mintha ezen múlna, hisz a valóság számít nem pedig a többség konszenzus
Én nemrégen olvastam (de most ha megszakadok sem találom a forrást), hogy valóban a korábban hőmérséklet emelőnek gondolt vízgőz, inkább mégis csak csökkentette az átlaghőmérsékletet (icipicivel), de elsősorban a déli féltekén kimutatható ez a hatás. Volt egy szép grafikon is.
A felhők ködképző (CCN) magjai már évezredek óta ammónium - szulfát aeroszolból állanak.
Sőt régebb óta is...
A szulfáthoz az ammónium se árt, hogyha van, én pl. amikor a szörnyű műtrágya robbanás volt Libanonban, pár hétig mintha több esőt észleltem volna a Földközi - tenger környékén, mint az esemény előtti hetekben...
Az ántivilágban ezt az ammónium szulfátot a tengerben úszkáló parti, korallzátonyon lakó, vagy szabad vízi algák lehellték ki a légkörbe (illetve az elő-anyagát, a dimetil - szulf-oxidot). Kitör a vulkán, leülepszik azt' alászolgája. Ezek a moszatok viszont vissza-visszapörgetik az anyagot a légkörbe, ha hagyjuk élni őket. Újabb és újabb felhőket hozva létre, albedót növelve, szárazföldre csapadékot juttatva, hőcserét menedzselve, napi hőingást enyhítve. Még a Déli-sarkon most is csinálják . Ez a megjegyzés, amúgy a divatjamúlt stratiform felhőkkel kapcsolatos.
A konvektív jelenségekben a jégképző (IFN) magok dolgoznak, ezekről azt olvastam, hogy pl. a meddő sivatagi homok (mérettől függetlenül!) nem viszi a fagyáspontot a -40 környékéről arrébb, de ha a talajszemcsén van élő anyag (pl. zuzmó, gombafonal) vagy baci, azoknak a kabátján hatásos fagyasztó molekulák üldögélnek (előregyártott hópehely fazonú muko-poli-szacharid nyúlványok) így akár -5 vagy -8 Celsius fokban képesek növekedésnek indulni a hátukon a hókristályok.
Vannak aztán a világon jegesedést gátló anyagok, úgy mint metán és társai, benzingőz, repülőszárny - jégtelenítő, acetilén és társaik. Ezekről csak én gondolom, hogy fölfelé nyomják a felhőalapot.
Sőt régebb óta is...
A szulfáthoz az ammónium se árt, hogyha van, én pl. amikor a szörnyű műtrágya robbanás volt Libanonban, pár hétig mintha több esőt észleltem volna a Földközi - tenger környékén, mint az esemény előtti hetekben...
Az ántivilágban ezt az ammónium szulfátot a tengerben úszkáló parti, korallzátonyon lakó, vagy szabad vízi algák lehellték ki a légkörbe (illetve az elő-anyagát, a dimetil - szulf-oxidot). Kitör a vulkán, leülepszik azt' alászolgája. Ezek a moszatok viszont vissza-visszapörgetik az anyagot a légkörbe, ha hagyjuk élni őket. Újabb és újabb felhőket hozva létre, albedót növelve, szárazföldre csapadékot juttatva, hőcserét menedzselve, napi hőingást enyhítve. Még a Déli-sarkon most is csinálják . Ez a megjegyzés, amúgy a divatjamúlt stratiform felhőkkel kapcsolatos.
A konvektív jelenségekben a jégképző (IFN) magok dolgoznak, ezekről azt olvastam, hogy pl. a meddő sivatagi homok (mérettől függetlenül!) nem viszi a fagyáspontot a -40 környékéről arrébb, de ha a talajszemcsén van élő anyag (pl. zuzmó, gombafonal) vagy baci, azoknak a kabátján hatásos fagyasztó molekulák üldögélnek (előregyártott hópehely fazonú muko-poli-szacharid nyúlványok) így akár -5 vagy -8 Celsius fokban képesek növekedésnek indulni a hátukon a hókristályok.
Vannak aztán a világon jegesedést gátló anyagok, úgy mint metán és társai, benzingőz, repülőszárny - jégtelenítő, acetilén és társaik. Ezekről csak én gondolom, hogy fölfelé nyomják a felhőalapot.
Kissé leegyszerűsítve a dolgokat, akkor vagy savas eső, vagy megfőlünk. Szép kilátások.
Én reálisabb magyarázatot még nem halottam. Persze lehet az óceánok rétegződése is hozzáadódik.
Ha hinni lehet a NASA CERES adatainak, akkor azért ott is látszik, hogy nagyon megugrott az EEI amit a rövidhullámú besugárzás jóval nagyobb növekedése okozta. Ráadásul az emelkedő OHT (ocean heat content) adatokkal is egyeznek ezek a számítások amit én láttam.
Ha hinni lehet a NASA CERES adatainak, akkor azért ott is látszik, hogy nagyon megugrott az EEI amit a rövidhullámú besugárzás jóval nagyobb növekedése okozta. Ráadásul az emelkedő OHT (ocean heat content) adatokkal is egyeznek ezek a számítások amit én láttam.
Hol olvastad?
2 tanulmány csökkenést számolt (globális átlagot tekintve század fokokat a kitörés utáni 1-2 évben) 1 tanulmány volt ami növekedést számolt, ők pedig néhány század foknyit állapítottak meg felfele.
2 tanulmány csökkenést számolt (globális átlagot tekintve század fokokat a kitörés utáni 1-2 évben) 1 tanulmány volt ami növekedést számolt, ők pedig néhány század foknyit állapítottak meg felfele.
Szóval akkor mégis van valami ebben a "kénszennyezés csökkentése növeli a besugárzást (ezzel együtt a hőmérsékletet)" dologban?