Kérdések és válaszok

Köszi az infót! Felettébb fura is volt...

Ma megtudtam: érzékelõ csere volt. Az adatokat javítani fogják.

Ezt akkor sem értem, fújt a szél. Derûs idõ.

Az összes környékbeli amatõr mérõnél 5 fok fölötti a Tmax, de tüske nélkül.

Szép kis tüske!
Ha jó ez, ha nem (ha esetleg valamiféle hiba okozta), a synop tartalmazza ezt, szóval legelsõ körben nem szûrték ki...

Köszönet! Ez akkor csak igaz lehet: Link
Nálam 5.2°C volt a max, de nem tudom pontosan mikor.
szerk: mindaddig hibának véltem, míg haza nem értem és meg nem láttam a mérõmet.
3 km-re lakom az állomástól, én is a város szélén vagyok. A fene sem tudja mi okozta ezt. Ebben az idõpontban, pont a csupasz szántóról fújt a szél odakinn. Ez már találgatás...

28/11/2013 18:00->AAXX 28181 12982 31960 42205 11002 21016 30163 40269 58012 70311 80002
333 10054 4/000=

+5.4°C

SYNOP vadászokat kérdezném: mennyi volt a Tmax ma Szegeden?

Jogos, köszi az észrevételt

Ez a magyarázat azért nem mûködik, mert a só nem helyben oldódik bele a tengervízbe, hanem a szárazföldrõl mosódott be oda hosszú évmilliók során. (Ill. a tenger sótartalma bármilyen hõmérsékleten nagyon messze van a telítettségtõl.)

A valódi ok az, hogy bizonyos tengerekbe (jellemzõen hûvös klímán) sok édesvizet szállítanak a folyók, miközben a tengerfelszín alig-alig párolog. Emiatt ezek "felhígulnak": pl. Balti-tenger. Máshol épp ellenkezõleg: édesvízbõl kevés jut be, miközben a meleg, száraz éghajlaton a tengerfelszín sokat párologtat. Ilyen a Földközi-tenger és a Vörös-tenger. A különbségek azért nem nagyobbak, mert a tengeráramlások miatt a keveredés is folyamatos.

Szóval, az enciklopédia állítása csak nagy vonalakban igaz. Magasabb hõmérsékleten tényleg erõsebb a párolgás, ami növeli a sótartalmat, de a sok csapadék ill. betorkolló nagy folyók ellensúlyozhatják ezt a hatást. (Pl. Indiától keletre sem éppen hideg a tenger, de a Gangesz vize ill. a monszunesõk alaposan felhígítják.)

Köszönöm a választ yakin !

> Troostit

Azt gondolom, ez azzal van összefüggésben, hogy a legtöbb só oldódása endoterm folyamat, azaz magasabb hõmérsékletû oldószerben könnyebben oldódnak.
(a tengerfelszín sótartalma: Link )

Egy 1975-ös kiadású zsebenciklopédia szerint a tengerek sótartalma - más egyebek mellett -,
függ a hõmérséklettõl is.Kérdésem hogyan és miért ?
Elõre is köszönöm a tájékoztatót !

köszi!

magashegység kizárva: Budaörs.

Jól jövethetõ volt a mozgásuk szemmel is, alacsonyan voltak.

jonagy

szervusztok! tud nekem valaki metnetes informatikus telefonos elérhetõségét megadni, mert informatikai kérdésben szeretnék segítséget kérni.

elõre is köszönettel

Elsõ ránézésre hófedte magashegység, másodikra Ac. lenticularis.

Sziasztok!

Ilyet láttam ma. Látványos volt, olybá tûnt, mintha a domborzatot követnék a hullámok.

Ezmiez?

Link

Jonagy

Tisztelettel köszönöm VáraljaMet válaszát !

Az ELTE-n.

Érdeklõdöm,hogy Magyarország melyik egyetemén lehet felsõfokú
meteorológus diplomát szerezni ?

Sziasztok! Az alábbi linken Link látható, hogy a WD-n a mûholdképet meg lehet jeleníteni. Ha valaki tud segíteni a folyamat leírásában, az Európai mûholdkép megjelenítésében azt nagyon megköszönném.

Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Tegnap felvittem az 5-ig a szeptemberi csapiadatokat és ha ráviszem az egeret a csapadékadatomra nicknév szerint nem írja ki a rendszer hogy az az én adatom. Ez miért van? Köszi a segítséget.

Szépen le van adminisztrálva minden egyes kis tölcsér

Véletlenül belefutottam egy tornádós hurrikánstatisztikába. Az abszlolút csúcstartó a hírhedt Ivan (2004) volt, 119 megfigyelt tornádóval Link Csak kiegészítésként...

Szerintem is altó- középszintû felhõzet, az elmosódottság is azt igazolja. A Cc.-n érezni a magasságot, távolságot is. A mozgása is jóval lassúbb, az alto felhõknél akár öt perc is látható tovasodródást mutathat.

Igen, lehet Cirrocumulus stratiformis undulatus . Azonban a Cirrocumulus hullámai határozottan - és többnyire - eltérõ irányúak, a felhõzet egyes darabjai között a diszkontinuitások szembeötlõbbek (a met4ever által beillesztett elsõ kép ezt igazolja is), amik az Altocumulus hullámaira ritkán jellemzõek.
A legbiztosabb az, ha az égboltot s a felhõket hosszabb ideig követjük nyomon, ami az azonositást a helyszinen jóval kisebb tévedéssel végezhetjük el.

Egy kicsit megvártam, milyen ötletek születnek...
Szerintem:

(???)cumulus stratiformis az biztos, mert réteget alkot, de nem egybefüggõt, amire ez a jó leírás.
Undulatus is biztos a hullámos alakzat miatt.

Szerintem a felhõzet magassága a kérdéses: magasszintû (cirro-) vagy középszintû (alto-). Talán inkább magasszintûnek mondanám, így ez jön ki végül:

Cirrocumulus stratiformis undulatus 60%
(de lehet, hogy altocumulus stratiformis undulatus 40% )

=> Link (wikipedia Cc stratiformis undulatus) vs Link (a kérdéses felhõzet)

Szép napot kivánok! Szerintem inkább Altocumulus stratiformis translucidus undulatus a felhõzet. És ez teljesen egyértelmû.

Áthelyezve innen: Társalgó (#40582 - 2013-08-30 09:57:12)

Már elég rég foglalkoztam felhõkkel, de szerintem Cirrostratus nebulosus undulatus.

Szia! Okosabb biztos nem vagyok, a sejtésedet nem ismerem, a saját véleményemet igen, az szerint pedig, Cirrus undulatus, vagyis Hullámos fátyolfelhõ, ha tévednék, akkor majd kijavítanak az ....

Link nagyon szeszélyes a területi eloszlása az elmúlt 90 nap csapadékanomáliájának!

Száraz? Szerintem ez a nyárból esetleg a Július volt kissé szárazabb. A Június az átlagnál kissé csapadékosabb. Az augusztus nagy része szárazon telt , viszont bepótolta ugyanis pár nappal ezelõtt meg leesett egy havi csapadék. DK-en legalábbis.

Áthelyezve innen: Társalgó (#40579 - 2013-08-30 09:35:14)

Nem tudom, jó helyre írtam-e, szeretném a tõlem okosabbaktól megkérdezni, ez milyen felhõtípus, amit fényképeztem. csak sejtésem van.
Köszönöm elõre is!

Link

Mivel ezt csak magyar oldalakon találtam meg, gondolom ez valamilyen önkéntes fordításból származhat, és nem hivatalos(nak számító) terminológia. Valószínûleg errõl van szó: Link (Events before droplet splashing on a solid surface - Journal of Fluid Mechanics / Volume 647 / March 2010, pp 163-185, Mani et al)
Nem egy könnyed olvasmány

Sziasztok! Szerintetek hányadik helyen végezhet az idei nyár a legszárazabb nyarak rangsorában? Az elsõ 10-ben benne lehet? Tudom, hogy még van hátra belõle 2 hét, ami hozhat még meglepetéseket, de azért kíváncsi lennék egy szakértõ véleményre.

Most telefonon nem alltam neki olvasni a cikket, de annyit el tudok mondani, hogy nem ritkak a szupercellaka karokban. Sot, a tornadok sem. Eppen ezert a "hurricane/tropical storm warning"-gal egyutt altalaban kimegy a "tornado warning" is.

A választ az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation - Link ) épp aktuális "fázisa" ad(hat)ja, fokozottabb meridionalitás esetén a frontoknak nagyobb hajlandósága lehet (ahogy te is említed) hullámot vetni tõlünk nyugatra, és a mozgásuk is renyhébb (csak spekulálok). A fórum némely topikjában egészen kiterjedt diskurzust találhatsz a témáról (pl. az éghajlatváltozásban, globális jelenségekben, idõjárási visszatekintõben, esetleg a met. társalgóban, bár ott nehezebb dolgod lesz megtalálni a szemet a korpa közt )

Az "átrohanós" frontok erõs, mély ciklonokhoz kapcsolódan nyugat, északnyugat felõl, zonális áramlással érik el térségünket, ezért pl. az orografikus hatások nem, vagy csak kevésbé érvényesülnek, nem hullámzik be. Az utóbbi néhány évben azonban a zonális áramlással szemben jelentõs túlsúlyba került a meridionális irányítás, mely észak-déli áramlással (hõcsere) jár. Nem alakulnak ki mély atlanti ciklonok a hozzájuk kapcsolódó erõs frontokkal, sekélyebb, lassabb mozgású alacsoy nyomású képzõdmények a jellemzõk (gyenge ciklonok, hidegörvények). Ezek a meridionális irányításra jellemzõ anticiklonok közt nem igazán tudnak felerõsödni, sem (rövid idõ alatt) nagy távolságokat megtenni - egy helyben tekergõ (by floo) felhõ és csapadékrendszerek jellemzik ezeket (de legalábbis lassan áthelyezõdõ, nem túl dinamikus).
Hogy e váltás a zonális nyugati, illetve meridionális észak-déli áramlás közt hogyan, miért...? No arról legfeljebb sejtéseink lehetnek.

Sziasztok! Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi években szinte mindig csak lelassult mozgású, hullámzó hidegfrontok érnek el minket, s a gyors mozgású (egész országon végigvonuló zivatarláncolattal kísért) frontok eltûntek? (Gondolok pl. 2007. jún. 21.-re.)
Nemrég figyeltem fel a jelenségre, végignéztem az elõzõ évek frontvonal-analíziseit, és ezeken is azt vettem észre, hogy tõlünk nyugatra mindig hullámot vetnek a frontok. Ez az Alpok orografikus emelõ hatása miatt szinte törvényszerû, és ezek a gyors mozgású, aktívabb hidegfrontok ritkák lennének, mint a fehér holló? Elõre is köszönöm a választ!

Úgy tudom, hogy a trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok) "karjaiban" elõfordulnak szupercellák, vagy ahhoz hasonló képzõdmények; hogy izoláltan elõfordulnak-e, azt nem tudom, talán valaki, aki szakértõ, megmondja
Hirtelen ezt a tanulmányt találtam a témában: Link
("A numerical investigation of supercells in landfalling tropical cyclones")

Szerintem is a tányéros a jó megoldás,volt dolgom mindkettõvel.
Ma ezen akadt meg a szemem,és sokat gondolkodtam mi a mérés célja.
Link

Bár nem vagyok szaki, de manapság a szenzorokat tányéros árnyékolókba ( lásd: Link ) helyezik el 2 méter magasságban, amely alatt lehetõleg gyep kell, hogy legyen. Illetve azt hiszem, hogy 15 méteres sugarú körben nem szabad tereptárgynak lennie. Persze lehet mérni házikóban is, de azzal elõfordulhatnak gondok..

Link

Két kérdésre érdekelne a válasz.

- Hogyan / hol kell helyesen elhelyezni egy hõmérõt?
- Mikortól beszélhetünk aszályról? Mik a kritériumok? (Három kérdés lett.)

Köszi.
Robi

Üdvözletem!

Az lenne a kérdésem, hogy a trópusokon pl. Egyenlítõnél vannak szupercellák és derechók vagy ezek a mérsékelt égöv sajátosságai? (Úgy tudom frontok nincsenek.)

Na igen úgy már más lenne a leányzó fekvése ,de ha betartják(?) a 30 éves periódust akkor logikus lenne a 2010-es éveket evvel számolni ,na akkor már tényleg más lenne a leányzó...

Vagy akár vehetné az 1961-2010-es átlagot is!

Köszönöm!

Megköszönném ,ha egy jártasabb ember válaszolna a kérdésemre.

Az oldalon több modell fut, õ pont ha jól látom a GFS ami a napjában 4 alkalommal 00,06,12,18-kor frissül. Az idõpont UTC-ben értendõ. A bemeneti adatok az ezt megelõzõ felszállások. pl az éjféli felszállás a reggeli modellben van futtatva.
A többi modell egy, illetve két alkalommal, többnyire este és reggel frissülnek.