Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A jövõ héten csak kedden éjjel leszek, nappal meg pénteken...kicsit kesze-kusza a szolgálatunk

Megkérdezhetem, h melyik évben mérted eddig a legnagyobb éves csapadékösszeget, és ez az év szerinted hányadik lesz nálad a méréseid kezdete óta?
Nálam még a 600 mm-t sem érte el az éves csap.(597 mm)
Gyanítom,hogy Szegeden nem dõl meg a 100 éves rekord (867,3 mm ,1940)
Gyanítom,hogy Szegeden nem dõl meg a 100 éves rekord (867,3 mm ,1940)
Igen, ez sztem is inkább megdõl, mint nem. Lehet, h már a hónap végén 100-on belül leszünk. Sokáig, de lehet, h sokunknak végig ez lesz a referencia év, már ami az éves csapirekordokat illeti (persze kivétel a nyugati végek).
Itt még "csak" 612 mm az éves csapadék.
Méréseim kezdete óta, a legmagasabb érték, és még ki tudja hol a vége.
Méréseim kezdete óta, a legmagasabb érték, és még ki tudja hol a vége.
Hm, ez bizony már tényleg nincs messze!
Sõt, ha most már az év hátralévõ része csak valamivel átlag feletti lenne (legyen mondjuk minden hónapban 40-50 mm, plusz szeptemberben még egy 20 mm, ami azért könnyen meglehet), még egy 850 körüli szumma sem kizárt.
Jövõ héten majd kinézek valamelyik nap, már rég jártam arrafelé.
Mikor leszel nappalos?
Sõt, ha most már az év hátralévõ része csak valamivel átlag feletti lenne (legyen mondjuk minden hónapban 40-50 mm, plusz szeptemberben még egy 20 mm, ami azért könnyen meglehet), még egy 850 körüli szumma sem kizárt.
Jövõ héten majd kinézek valamelyik nap, már rég jártam arrafelé.

Ez sztem sem lesz meg, de Lõrinc már 670-80 körül jár és az ottani 55 éves rekord 750-800 között van csak, így az jó eséllyel megdõlhet.
Kíváncsi vagyok, h a nyugati végekrõl sikerül-e elhozni az abszolút rekordot (1510 mm), valahová a középhegységbe
Kíváncsi vagyok, h a nyugati végekrõl sikerül-e elhozni az abszolút rekordot (1510 mm), valahová a középhegységbe

Budapesten a sokat emlegetett 1937-es év vezet, 988 mm-rel. Azt azért idén talán már nem döntjük meg, bár ki tudja...
Az 1970-es 953,2 mm az hibás adat lenne? Az OMSZ 100 éves adatsorában minden esetre ott van: Link Link (a fejlécen szereplõ Budapest felirat ne tévesszen meg senkit, ezek a leírások, grafikonok a debreceni adatsorból dolgoznak)
Nálam jelenleg 703,6 mm-en áll a mérõ. Esélyesnek tartom a rekorddöntést. A hétvégére várt csapadék is "besegíthet" ebbe...
Nálam jelenleg 703,6 mm-en áll a mérõ. Esélyesnek tartom a rekorddöntést. A hétvégére várt csapadék is "besegíthet" ebbe...
A ma hajnali záporokból 18mm zúdult le, óriási cseppekkel, felhõszakadásszerû intenzitás is volt mindkettõbõl. Múlt hét szerda óta így 115mm csapadék hullott. Az éves összeg közelít az 1000mm-hez.
Mi egyelõre 778 mm-nél tartunk. Itt kicsit jobban össze kell azért szednie magát az 1000-hez, de a 900 mm itt is majdnem biztosan meglesz.
Szeptember 11-én a Börzsöny északkeleti hegylábán fekvõ (kb. tszf 320 m) ,erdészeti kezelésben lévõ diósjenõi OMSZ csapadékmérõ állomás hivatalosan is átlépte az 1000 mm-es határt.Jelenleg 1001.3 mm-en állunk.Bulvármeteo jelleg ide vagy oda
ez évtizedek óta nem fordult elõ a hegység hegylábi zónájában, de a Magas-Börzsöny területén sem sûrûn.Nagy-Hideg-hegy (864 m) klímaállomásról nincs hivatalos szumma adatom, de ezt 150-200 mm-rel meghaladja valószínûleg.(2010.05.01.-06.30 közötti idõszakban az NHH-n 438,3 mm esett.)

Reggel 3 mm volt a mérõben, de ma is esett bõ 1 mm , így jan 1-tõl elértem a 700 mm-t.

Nálunk péntek reggeltõl szombat reggelig 40 mm, a tegnap éjféli meglepetés záporból 12 mm esett. Több, mint elég. A szarvasi OMSZ állomáson ez a szombat éjszakai zápor már 25 mm-t adott, a megelõzõ 44-re.
Igazából Kondoros környékén lepõdhettek meg. Ott pénteken "csak" 27 mm esett. Péntek estétõl szombat éjjelig nem is volt lényegi csapadék. Már azt hihették, hogy ilyen jól megúszták, mikor szombat éjjel 79 mm zúdult le.
Igazából Kondoros környékén lepõdhettek meg. Ott pénteken "csak" 27 mm esett. Péntek estétõl szombat éjjelig nem is volt lényegi csapadék. Már azt hihették, hogy ilyen jól megúszták, mikor szombat éjjel 79 mm zúdult le.
Tiszaújvárosi észlelõtársunk 204 mm-t mért és a 700 állomás adatában (a 182-es adat szerintem jóval kevesebb adatnak a maximuma,mert a társadalmi észlelõk adatait még nem dolgozták fel)is van biztosan 200 mm feletti.
Régóta figyelem,de még nem kérdeztem rá, hogy milyen mikroklimatológiai sajátosság (esetleg mérési hiba
)okozza,hogy régebben Újszentmargita,mostanában Tiszaújváros messze lekörözi a Mecsek,a Bakony, a Börzsöny, a Mátra vagy a Bükk csúcsait csapadék szempontjából ?(50 %-al több esik arrafelé a környéküknél)
Régóta figyelem,de még nem kérdeztem rá, hogy milyen mikroklimatológiai sajátosság (esetleg mérési hiba

Még annyi kimaradt, hogy meg lehet nézni a térség északi részét is.
Link
A térség nyugati részén (Nyugat-németország) gyenge csapadékhiány vagy átlagos csapadék. És kelet felé válik hangsúlyossá az átlagtól magasabb csapadék. Fõleg Lengyelország középsõ keleti része, Ukrajna nyugati része, Magyarország Románia Szlovákia.
Tovább keletre újból csökken a csapadéktöbblet, Ukrajna Keleti része....Oroszország inkább gyenge csapadékhiány.
Ez is azt erõsíti hogy épp a környékünkön kummulálólott az a többlet.
Mivel ez egy Észak-déli hosszú sáv , Kelet nyugati kiterjedése nem annyira jelentõs ezért a Kelet Európai tartós AC hatás (Ezért volt Oroszország szárat sok erdõtûzzel aug. végéig) és az Óceáni Blokking AC közötti tartósabb Cikloális teknõben kialakuló csapadékgócokra lehet következtetni.
Link
A térség nyugati részén (Nyugat-németország) gyenge csapadékhiány vagy átlagos csapadék. És kelet felé válik hangsúlyossá az átlagtól magasabb csapadék. Fõleg Lengyelország középsõ keleti része, Ukrajna nyugati része, Magyarország Románia Szlovákia.
Tovább keletre újból csökken a csapadéktöbblet, Ukrajna Keleti része....Oroszország inkább gyenge csapadékhiány.
Ez is azt erõsíti hogy épp a környékünkön kummulálólott az a többlet.
Mivel ez egy Észak-déli hosszú sáv , Kelet nyugati kiterjedése nem annyira jelentõs ezért a Kelet Európai tartós AC hatás (Ezért volt Oroszország szárat sok erdõtûzzel aug. végéig) és az Óceáni Blokking AC közötti tartósabb Cikloális teknõben kialakuló csapadékgócokra lehet következtetni.
Nem jártok annyinál mert ez a táblázat 2009. szeptemberétõl számított csapadék... de nagyjából be lehet lõni azért, ha nem is mm pontosan..
Zirc már 1100-at közelíti (a tegnapi esõzés nélkül az ésulelõtársunk 1066-nál tart).Kõris-hegy (Bakonybél is,bár sokkal alacsonyabban van) szerintem az 1200-at bõven elérte.
Sajnos a vízügyesek elõrejelzése (szeptemberben csökkenni fog a belvíz az országban) totális bukta lett,még 4 nappal elõtte sem látták a rendkívüli szeptemberi esõzést.Igaz a pesszimista elõrejelzések is 50 mmt emlegettek és 100 mm (helyenként 150)lett belõle...
Sajnos a vízügyesek elõrejelzése (szeptemberben csökkenni fog a belvíz az országban) totális bukta lett,még 4 nappal elõtte sem látták a rendkívüli szeptemberi esõzést.Igaz a pesszimista elõrejelzések is 50 mmt emlegettek és 100 mm (helyenként 150)lett belõle...

Ezen az oldalon nézegettem az állomásokat:
Link
Nagyon érdekes, hogy a nyugai országokban fõleg svájcban a sokévi átlagtól szept 9.-ig 150 mm körüli csapadékhiány mutatkozik, még Genovában is olyan 250 mm-es hiány van. Az alpok térségében Ausztriában viszont általában átlag körüli csapadékokat mértek eddig, bár meg kell hagyni hogy néhány állomáson itt is igen nagy lemaradások vannak.
Pl Ausztria közepén:
Link
Itt majdnem 800 mm-es lemaradás van. Még Sopronban is csak átlagos a csapadék.
Viszont a Balkán északi részén kiemelkedõ csapadékhozamokat láthatunk, nemcsak hazánkban,Romániában és a Balkán keleti felén.
Kassán pl.
Link
400 m-el vannak átlag fölött.
A Balkán déli részén sokkal mérsékeltebb csapadéktöbblet mutatkozik, Görögországban inkább átlagos csapadékhozamokat mértek.
Ezekbõl az érdekes adatokból néhány következtetést levonhatunk.
1. A mediterrán ciklonok általában az Alpok térségét is megszórják, fõleg a nagy csapadékot adó Genovai ciklonok. Most viszont ezeken a területeken csapadékhiány van és kelet felé nõ a csapadéktöbblet.
Genovában csapadékhiány - Veronában a Pó-alföld közepén már inkább átlagos csapadékú évrõl beszélhetünk. Jó lenne látni a Jugoszláv adatokat is. Valószínûsíthetõ, hogy a mediterrán ciklonok genezise ezért nem a megszokott helyeken történt, mivel akkor ezek szerint Észak-olaszországban és az alpokban is jelentkeznie kellett vona a csapadéktöbbletnek, hasonlóan mint keleten.
2. A balkán déli térségében sem növekedhetett meg jelentõsen a ciklonaktivitás, hiszen arra kismértékû csapadéktöbbletek keletkeztek csak. Tehát kimondottan a Balkán északi részeire jellemzõek a kiemelkedõ értékek. Valószínûleg tehát nem a mediterrán ciklonpályák jelentõs eltolódásáról van szó.
3. A csapadéktöbbletért tehát elsõsorban az Északi és nyugati nagyobb légköri képzõdmények által generált helyi hatások, helyi képzõdések a felelõsek. Emlékezhetük mennyi beragadó 2-3 napos csapadékot adó gyenge ciklonális mezõ volt felettünk (összeáramlások, bárikus mocsárhelyzetek).
Én ezért azt valószínûsítem, hogy ez egy átmeneti állapot, tehát várhatóan nem kell most már minden évben ilyen nagy csapadékra számítani, ez egy átmeneti állapot ami nem tart örökké. Ugyanúgy lesznek ezután is száraz aszályos nyarak és évek.
Link
Nagyon érdekes, hogy a nyugai országokban fõleg svájcban a sokévi átlagtól szept 9.-ig 150 mm körüli csapadékhiány mutatkozik, még Genovában is olyan 250 mm-es hiány van. Az alpok térségében Ausztriában viszont általában átlag körüli csapadékokat mértek eddig, bár meg kell hagyni hogy néhány állomáson itt is igen nagy lemaradások vannak.
Pl Ausztria közepén:
Link
Itt majdnem 800 mm-es lemaradás van. Még Sopronban is csak átlagos a csapadék.
Viszont a Balkán északi részén kiemelkedõ csapadékhozamokat láthatunk, nemcsak hazánkban,Romániában és a Balkán keleti felén.
Kassán pl.
Link
400 m-el vannak átlag fölött.
A Balkán déli részén sokkal mérsékeltebb csapadéktöbblet mutatkozik, Görögországban inkább átlagos csapadékhozamokat mértek.
Ezekbõl az érdekes adatokból néhány következtetést levonhatunk.
1. A mediterrán ciklonok általában az Alpok térségét is megszórják, fõleg a nagy csapadékot adó Genovai ciklonok. Most viszont ezeken a területeken csapadékhiány van és kelet felé nõ a csapadéktöbblet.
Genovában csapadékhiány - Veronában a Pó-alföld közepén már inkább átlagos csapadékú évrõl beszélhetünk. Jó lenne látni a Jugoszláv adatokat is. Valószínûsíthetõ, hogy a mediterrán ciklonok genezise ezért nem a megszokott helyeken történt, mivel akkor ezek szerint Észak-olaszországban és az alpokban is jelentkeznie kellett vona a csapadéktöbbletnek, hasonlóan mint keleten.
2. A balkán déli térségében sem növekedhetett meg jelentõsen a ciklonaktivitás, hiszen arra kismértékû csapadéktöbbletek keletkeztek csak. Tehát kimondottan a Balkán északi részeire jellemzõek a kiemelkedõ értékek. Valószínûleg tehát nem a mediterrán ciklonpályák jelentõs eltolódásáról van szó.
3. A csapadéktöbbletért tehát elsõsorban az Északi és nyugati nagyobb légköri képzõdmények által generált helyi hatások, helyi képzõdések a felelõsek. Emlékezhetük mennyi beragadó 2-3 napos csapadékot adó gyenge ciklonális mezõ volt felettünk (összeáramlások, bárikus mocsárhelyzetek).
Én ezért azt valószínûsítem, hogy ez egy átmeneti állapot, tehát várhatóan nem kell most már minden évben ilyen nagy csapadékra számítani, ez egy átmeneti állapot ami nem tart örökké. Ugyanúgy lesznek ezután is száraz aszályos nyarak és évek.
Kiváncsi lennék 1 bakonybéli adatra ott már biztos 1000mm felett van az éves csapadék.
Tegnap reggelig a szeptember 125 mm Kékesen, így már átlépte az 1100 mm-t.
Ehhez esett még tegnap 1-2 mm.

A 2010. január-augusztus nyolchavi csapadékösszeg 407 mm (Kapuvár) és 989 mm (Kékestetõ) között alakult.
Tehát olyan 1100 mm körül járhat már kékes jelenleg..
Forrás:
Link
Tehát olyan 1100 mm körül járhat már kékes jelenleg..
Forrás:
Link
Az elmúlt két napon a Mátrában 50-100, a Bükk magasabb régióiban 40-60 mm esõ hullott. A 2010. évi csapadék ezeken a területeken átlépte az 1100 mm-t, a 2009.10.01-tõl ma reggelig hullott pedig 1420-1460 mm.
Nem naptári évben ugyan, de "veszélybe" került az 1937-es Kõszeg-Stájerházaknál mért 1510 mm.
Nem naptári évben ugyan, de "veszélybe" került az 1937-es Kõszeg-Stájerházaknál mért 1510 mm.
A 4 állomásból Szombathely biztosan jól levinné az átlagot, ott az idén mindenbõl kimaradtak, szerencséjükre.
De egyébként jó az ötlet.
A 4 állomásos is jó, de biztosan össze lehet gyûjteni többet is.
3,5 hónap múlva sok mindent megtudunk.
De egyébként jó az ötlet.
A 4 állomásos is jó, de biztosan össze lehet gyûjteni többet is.
3,5 hónap múlva sok mindent megtudunk.
Nagyon könnyen lehet országos átlagot számolni,hisz az OMSZ havi összesítõje tartalmaz napi (!) országos csapadékátlag diagramot.Akkor országos is lehet (ha nincs,akkor a napiakat kell átlagolni) csak nem tudom hány állomás adatából készül.
Augusztusban az OMSZ szerint 64,5 mm volt a legnagyobb napi csapadékadat (Pápa-Nyárád, itt ugyanakkor csak 26 mm esett,de Marcalgergelyi-Nemesszalók térsége állítólag sokkal többet kapott).
Most ennél sokkal nagyobb értékek alakultak ki és nem zivatarból.Így az egyébként csapadékos augusztust országosan akár felülmúlhatja a szeptember,hisz pl. aug.legnagyobb csapadéka 182,2 mm (OMSZ Iklódbördõce) és a legkisebb (Pécs-Pogány 34,5 mm) is közel van már 11-én a leküzdéshez.
Saját mérésem Cseszneken szintén rekordgyanús, az 1901 óta legmagasabb 963 mm-es éves adat veszélyben.2005-ben alig 10 mm-el maradtam el tõle,míg az idén az átlagos elsõ negyedév után döbbenetes sor jött.Április óta: 119, 252, 202, 85, 130 mm és a szeptember is 30 körül jár már,bár kimaradtunk a nagy esõkbõl.Már most 930 mm felett járok és közel az abszolút rekord (kb.30 mm kell) most szeptember elején.. [esõ] .
Augusztusban az OMSZ szerint 64,5 mm volt a legnagyobb napi csapadékadat (Pápa-Nyárád, itt ugyanakkor csak 26 mm esett,de Marcalgergelyi-Nemesszalók térsége állítólag sokkal többet kapott).
Most ennél sokkal nagyobb értékek alakultak ki és nem zivatarból.Így az egyébként csapadékos augusztust országosan akár felülmúlhatja a szeptember,hisz pl. aug.legnagyobb csapadéka 182,2 mm (OMSZ Iklódbördõce) és a legkisebb (Pécs-Pogány 34,5 mm) is közel van már 11-én a leküzdéshez.
Saját mérésem Cseszneken szintén rekordgyanús, az 1901 óta legmagasabb 963 mm-es éves adat veszélyben.2005-ben alig 10 mm-el maradtam el tõle,míg az idén az átlagos elsõ negyedév után döbbenetes sor jött.Április óta: 119, 252, 202, 85, 130 mm és a szeptember is 30 körül jár már,bár kimaradtunk a nagy esõkbõl.Már most 930 mm felett járok és közel az abszolút rekord (kb.30 mm kell) most szeptember elején.. [esõ] .
Debrecenben 1850 óta a legcsapadékosabb évek:
1. 1915-ben 876 mm,
2. 1897-ban 862 mm,
3. 1879-ben 828 mm
4. 1882-ben 822 mm
5. 1980-ben 812 mm
6. 1860-ban 809 mm
(Érdekességképp láthatjuk, hogy 1980 utáni adatok nem szepelnek a legcsapadékosabb évek között)
csapadék hullott, idén január 1.-tõl - augusztus 31.-ig 8.-ig 722 mm eddig.
Ha megnézzük az azonos idõszakot, azaz augusztus végét akkor baromi érdekes adatokat kapunk. Nos Figyelem !
Debrecenben adott év január 1 és augusztus 31 közötti csapadékösszegei 1850.-tõl a következõek dobogó szerint:
1. 1970-ben 636 mm,
2. 1855-ban 618 mm,
3. 1915-ben 609 mm
4. 1980-ben 595 mm
5. 1965-ben 574 mm
6. 1878-ban 574 mm
Konklúzió :
Debrecenben gyakorlatilag 150 éves adatsort vizsgálva január 1 és augusztus 31.-e között 85 mm-el több volt idén a csapadék mint a legmagasabb 8 havi összegek esetében bármelyik más évben. Az eddigi évek között is sokkal kisebb különbség volt, az eddigi elsõ és 2. év között mindössze 18 mm. Megdöbbentõ különbségek !!
1. 1915-ben 876 mm,
2. 1897-ban 862 mm,
3. 1879-ben 828 mm
4. 1882-ben 822 mm
5. 1980-ben 812 mm
6. 1860-ban 809 mm
(Érdekességképp láthatjuk, hogy 1980 utáni adatok nem szepelnek a legcsapadékosabb évek között)
csapadék hullott, idén január 1.-tõl - augusztus 31.-ig 8.-ig 722 mm eddig.
Ha megnézzük az azonos idõszakot, azaz augusztus végét akkor baromi érdekes adatokat kapunk. Nos Figyelem !
Debrecenben adott év január 1 és augusztus 31 közötti csapadékösszegei 1850.-tõl a következõek dobogó szerint:
1. 1970-ben 636 mm,
2. 1855-ban 618 mm,
3. 1915-ben 609 mm
4. 1980-ben 595 mm
5. 1965-ben 574 mm
6. 1878-ban 574 mm
Konklúzió :
Debrecenben gyakorlatilag 150 éves adatsort vizsgálva január 1 és augusztus 31.-e között 85 mm-el több volt idén a csapadék mint a legmagasabb 8 havi összegek esetében bármelyik más évben. Az eddigi évek között is sokkal kisebb különbség volt, az eddigi elsõ és 2. év között mindössze 18 mm. Megdöbbentõ különbségek !!
Igen, így van.
Többször elõfordult már télen, hogy nálunk 20-30cm hó volt,
miközben Körmenden 1-2cm, Szombathelyen pedig egyáltalán nem volt hó.
Ezekben az esetekben kivétel nélkül mediciklon volt a "ludas".
Ma egyébként Oberwart(Felsõõr)felé a 76-s úton haladva éppen a megye-
határon volt a a csapadék határa, Zalában még vizes, Vasban pedig száraz volt az úttest.
Oberwartban gyakorlatilag napos délután volt,20fok mellett.
Többször elõfordult már télen, hogy nálunk 20-30cm hó volt,
miközben Körmenden 1-2cm, Szombathelyen pedig egyáltalán nem volt hó.
Ezekben az esetekben kivétel nélkül mediciklon volt a "ludas".
Ma egyébként Oberwart(Felsõõr)felé a 76-s úton haladva éppen a megye-
határon volt a a csapadék határa, Zalában még vizes, Vasban pedig száraz volt az úttest.
Oberwartban gyakorlatilag napos délután volt,20fok mellett.
Egyébként, ha a bulvármeteon túli dolgokra is kíváncsiak vagyunk (tényleg soha nem fordult még elõ ilyen év országos viszonylatban 60-80-100 éve?), akkor érdemes lehet megvizsgálni ezt az évet, a következõ szempontból(ezt egy kolléga javaslota, teljesen logikus):
Csak azokat az állomásokat kell vizsgálni, amelyek már léteztek pl. 60-80-100 éve is(vagy csak "kicsit" módosult a helyük) és ennek/ezek fényében kell értékelnünk az idei évet csapadékösszeg szempontjából. Pl. az itt Link szereplõ 4 álllomást ha megnézzük és átlagoljuk az adott éves csapi mennyiségüket és majd év végén összevetjük ezen állomások éves összegének átlagát akkor az a legkorektebb eljárás lenne. Nyílván minél több állomást veszünk annál közelebb jutunk a valósághoz, ill. a megfelelõ összehasonlításhoz. Sztem készülnek majd efféle elmezések a jövõ év elején.
Csak azokat az állomásokat kell vizsgálni, amelyek már léteztek pl. 60-80-100 éve is(vagy csak "kicsit" módosult a helyük) és ennek/ezek fényében kell értékelnünk az idei évet csapadékösszeg szempontjából. Pl. az itt Link szereplõ 4 álllomást ha megnézzük és átlagoljuk az adott éves csapi mennyiségüket és majd év végén összevetjük ezen állomások éves összegének átlagát akkor az a legkorektebb eljárás lenne. Nyílván minél több állomást veszünk annál közelebb jutunk a valósághoz, ill. a megfelelõ összehasonlításhoz. Sztem készülnek majd efféle elmezések a jövõ év elején.
Persze, tiszta sor, én is így gondoltam.
Nem is tudom, hogyan lehet országos összes csapadékátlagot számolni!?
Szerintem ez az adat, ha van ilyen, elég jó eséllyel megdõlhet.
Nem is tudom, hogyan lehet országos összes csapadékátlagot számolni!?
Szerintem ez az adat, ha van ilyen, elég jó eséllyel megdõlhet.
Én nem ismerem ezt az adatot, de biztos(feltételezem) van, hisz éves országos átlag szokott lenni.
Persze amikor rekordokról beszélünk, én soha nem felejtem el, h ez egy amolyan "meteobulvár", ami sokakat érdekel (pl. engem is), de koránt sem egyértelmû az adatok (fõleg a múlt század eleji) összehasonlíthatósága, egyedisége. Számtalan probléma van, ami úgymond "bulvárosítja" a kérdést, állomásszám növekedése, állomás megszûnése adott helyen, másik helyen indulása...ezt csak azért írom, mert ha van pl. a múlt század elejérõl ilyen adat, akkor az valószínû, h kevésbé írja le az akkori valóságot, mint az ami pl. az elmúlt 40-50 évbõl származik. Nem mindegy, h az országos átlagot 100-200 állomásból, vagy 600-800-ból számoljuk. Ettõl függetlenül, a rekord, az rekord, csak jó ha ezeket mindig mögé gondoljuk.
Persze amikor rekordokról beszélünk, én soha nem felejtem el, h ez egy amolyan "meteobulvár", ami sokakat érdekel (pl. engem is), de koránt sem egyértelmû az adatok (fõleg a múlt század eleji) összehasonlíthatósága, egyedisége. Számtalan probléma van, ami úgymond "bulvárosítja" a kérdést, állomásszám növekedése, állomás megszûnése adott helyen, másik helyen indulása...ezt csak azért írom, mert ha van pl. a múlt század elejérõl ilyen adat, akkor az valószínû, h kevésbé írja le az akkori valóságot, mint az ami pl. az elmúlt 40-50 évbõl származik. Nem mindegy, h az országos átlagot 100-200 állomásból, vagy 600-800-ból számoljuk. Ettõl függetlenül, a rekord, az rekord, csak jó ha ezeket mindig mögé gondoljuk.

Vagy pedig fogja magát, szeptember végén eláll az esõ, és szárazság lesz egészen Karácsonyig.
Én az összes országosra gondoltam.
Nem úgy, hogy egy ponton megdõl a rekord, meg mondjuk hogy adott térségben sok esik, hanem az egész ország összes csapadékának mennyi a rekordja?
Mert a kõszegi rekord úgy is összejöhet, hogy közben Szegeden kiég a fû.
De ha az idén nem is dõl meg az 1510 mm-es rekord, az országos összes csapadék megdõlhet.
Ha egyáltalán van ilyen adat.
Nem úgy, hogy egy ponton megdõl a rekord, meg mondjuk hogy adott térségben sok esik, hanem az egész ország összes csapadékának mennyi a rekordja?
Mert a kõszegi rekord úgy is összejöhet, hogy közben Szegeden kiég a fû.
De ha az idén nem is dõl meg az 1510 mm-es rekord, az országos összes csapadék megdõlhet.
Ha egyáltalán van ilyen adat.
Zabaron az elmúlt 5 napban 54 mm csapadék hullott, a szeptemberi szumma 57 mm. Az éves csapadékösszeg ma reggelig 704 mm.
Szerda reggel óta 97 mm csapadék hullott. A talaj egészen folyóssá vált, a paradicsomok össze vissza dõltek karóval együtt, széthasadoztak a termések.
Egy éves csapadékrekordot már átéltünk:
Legkisebb évi csapadékösszeg: 203 mm Szeged 2000.
Hihetetlennek tûnik ez az érték, az idei esztendõbõl visszatekintve.
Ha úgy hozza a sors, pont 10 évre rá, lenne a másik véglet...
Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1??? mm ? 2010
Legkisebb évi csapadékösszeg: 203 mm Szeged 2000.
Hihetetlennek tûnik ez az érték, az idei esztendõbõl visszatekintve.
Ha úgy hozza a sors, pont 10 évre rá, lenne a másik véglet...
Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1??? mm ? 2010

Pedig épp most kellene lenni a legnagyobb kiszárad határnak, az ország nagy részén az elmult napok csapadéka a radikálisan csökkenõ párolgás miatt már a jövõ év tavaszára megy...azaz a jövõ ravasszal nagy eséllyel jelentõs belvizek lehetnek (80%-ot adok most rá)
66 mm a hónap itt, a ciklon pedig 24 mm. Nálunk nem mondhatjuk azt sosem, hogy mostmár elég, mivel itt váratlanul képesek nagyon száraz, aszályos periódusok is kialakulni és akkor nagyon jól jön a tartalék. Jellemzõ, hogy térségünkben a viszonylag sok csapadék ellenére sem meghatározó belvíz még mostanában sem. Van hely az esõnek, jöhet bármikor, bármennyi.