Agrometeorológia

Jó olvasni, hogy túlélte a tavalyi körülményeket. A gyümölcsös többi tagjával mi a helyzet?

Nálunk van a kertben egy ártéri fajtájú almafa, vagy 40 éves már, tavaly szinte semmi virág nem volt rajta (véleményem szerint a 2009-es aszály miatt). Idén, ahogy látom rengeteg lesz rajta.

Majd holnap hozok képet a virágzás elõtti állapotról.
Ma is akartam csinálni csak kifogyott az elem a masinából és csak holnap tudok venni.
Nagyon reménykedem az idei szép termésben,annyira hiányzik az érett duzzadó sárgabarack illata mikor a kezemben fogom. És akkor a rotyogó lekvárról már nem is beszélek..

Remélem a sok viszontagság után nálad is helyre állnak a gyümölcsfák és szép termést fognak produkálni, mert ahogy olvasom te mindent megteszel ez ügyben. Jó termést kívánok!

Kajszi virágzás:

,

Ha a leegyszerûsítése helytálló lenne, akkor a nagykanizsai állomás közv.(!)környékén és pl. a kompolti állomás közv.környékén ugyanolyan fenológiai állapotban lenne a kajszi, de BÁRMILYEN növényt is nézhetnénk, hiszen "ugyanolyan" közepet mértek a 2 állomáson.
(Eddig nem is tudtam, hogy növények március 1-jétõl ""mérik"" a középhõmérsékletet.)

Márciusi Tmax.átlag:
Zabar: 11,4
Szeged: 11,3
Mivel Zabar környékén a jobb fekvésû helyeken valószínû, lehetett mérni magasabb Tmin.átlagokat is, mint a szegedi állomáson, elmondható, hogy a magasabb közép miatt Zabarban elõrébb jár a természet, mint Szegeden.

Tehát:
A növények NEM számolnak középhõmérsékletet. (fõleg nem 03.01. 00.01 perctõl)
A növények elég SZUBJEKTÍV "MÉRÕMÛSZEREK", melyek -lehet furcsán fog hangozni, de a hõmérsékleten kívül egy csomó minden mást is figyelembe vesznek, és még ugyanazon hõmérsékletre is eltérõen reagálnak..stb..

szomszéd kajszi:
Link

Szilvi,
Gyönyörû képek!
Nálunk az egyetlen megmaradt Bergeron, két éve nem volt barackunk.
Az 1999-es belvíz kivitte a gyönyörû, hatalmas, évenként stabil termést adó fáinkat, az újabb ültetéseinkbõl már csak a fentebb említett van, ám õ az elmúlt két évben nagyon megsínylõdött (monília, majd belvíz...), most is inkább fa a lényeg, a barack másodlagos, bár szép számmal vannak virágok rajta.

Laci,
Így van, a viszonyítási pont helytelen alkalmazása távútra vihet.

Tényleg nem unod meg a folyamatos ferdítést! Semmivel sincs jobb állapotban a növényzet feléd mint a Dunántúl nagy részén. Amirõl Te beszél az a terület nem több mint 1-2%-a! Ez bizony nem szignifikáns! Szerencsére saját szememmel láttam a helyzetet, így vélekedni is tudok róla! Én is itt kitudok választatni olyan részt ahol már elvirágzott, de ez is itt 1%! ZALA megye 90% igen csak nincs olyan állapotban mint amiket itt nem mint nap ecsetelsz!
Sajnos a normális személet módodat már regés-rég elvitte nálad valami, vagy valaki! Így amit itt rebesgetsz az nem több mint saját magad ámítása!
Sajnálom, de amiket írsz egy fabatkát sem ér számomra.
Tudom én leszek a fekete bárány, a szemét, a gonosz de nem érdekel, lényeg tudok amit tudok!

Nálam is ez a helyzet. Sajnos tavaly a Húsvét környékén esett esõ és hideg tönkretette az épp akkor virágzó barackfáink virágait.Ezért alig volt pár kiló barackunk.
Idén remélem kegyesebb lesz a természet és bõ termés várható..
Nekünk, Mandulakajszi és Gönci magyar kajszi fáink vannak.

Szintén zenész, az egy megmaradt kajszibarack két-három nap múlva borulhat virágba.

Itt a barackfa virágzik nálam is! Kevesebb a virág mint tavaly , de ha harmada megmarad az is sok lesz barackból.

A vicc az egészben, hogy errefelé a kajszi túl van már a csúcson, sokfelé elvirágzóban, de közben az iklódbördõcei és a nagykanizsai meteorológiai állomás alacsonyabb középhõmérsékletet mért márciusban, mint a Te környékeden lévõ állomások.
Például:
Poroszló 6,1 fok
Jászapáti 6,2 fok
Kompolt 5,8 fok
És azt írod, hogy arrafelé nem virágzik a kajszi, vagy legalábbis annyira nem, mint itt.
Iklódbördõce 5,4 fok
Nagykanizsa 5,5 fok
Errefelé meg elvirágzóban.
Tehát valójában melegebb március volt itt, mint feléd, csak ez az állomások elhelyezésébõl adódó különbségek és az adatok kezelése miatt nem tükrözõdik vissza.

Ez tökéletes példa arra, amirõl már oly sokat írtam, hogy mennyire nem adják vissza a meteorológiai állomások egy-egy térség hõmérsékleti viszonyait.

Itt még ki sem nyílt a kajszi, jövõ hét közepére várható, már pattanás elõtt vannak a virágrügyek !

Ha jól begyökeresedtek, akkor a talajtípustól függ, hogy földlabdásan ki tudod-e szedni. Ha túl laza a talaj (valószínûleg nálad is) vagy nem eléggé hálózták be a gyökerek a talajt, akkor csak szabadgyökérrel. Ami persze nem gond ha még nem hajtottak ki a rügyek.

Szerintem elég kétszer permetezni. Elsõ virágzáskor, majdnem totál fázisban, és akkor nem számít, milyen idõ van. Persze lehetõleg szélmentes idõben, ami van hogy 20 óra körül áll be...
Ha alap lemosó megvolt ,akkor nem kell annyira bubusolni azt a moníliát..

Majd harmadjára, ha rúgná le a csészeleveleket, ha addig be párásodott volna.(Cseppek a virágon.)

Akkor szokták lesni a régi paraszt bácsik, reped-e a csészelevél, vagy szárad.
Érdekes jelenés, hogy ilyen tájt szokott lezuhanni a hajnali takarózós T.min; -2-3 alá. Ha ez elmarad ,akkor totál termés adóthat.
Azt viszont a május eleji szemle során megint csak mérlegelni kell, ha sok a kötõdött gyümölcs. Ha csokorban, 3-4 -es szigetekben van, ki kell lökni 1-2 zöld barackot, hogy a maradék szépen kifejlõdjön. Persze még aznap lezáró fertõtlenítõ permetet, kis lombtrágyával és rágó bogarak ellen vidítva érdemes elszórni.

Még utoljára kb. július elején a kisköröm dió nagyság körül érdemes megint egy záró permetet, rovar és lisztharmat- penész ellen megejteni, nem többször. Azért meg lehessen enni is azt a gyümölcsöt.

A beírásomat a sárgabarack-meggy-cseresznye-szilva és õszibarackra -csonthéjasokra értelmezem.

Sõt, a jobb fekvésekben elvirágzott a kajszi Link

Én most permeteztem meg negyedszer, nem bízom a véletlenre, eléggé érzékeny fáink vannak.
Az egész család furcsán nézett rá, amikor most 9-kor kimentem motorossal megnyomatni, meg gondolom az utcában néhányan szidtak, de nekem lesz kajszim, nekik meg nem.
Már sok szirom van a földön, túl van a csúcson.

A monilia a hûvös idõt szereti, szerintem a reggeli nyirkosság is pont elég (lehet), védekezni kell nincs mese. Még a meseszép idõjárású 2009 áprilisban is védekeztem. Rendesen rosszul vagyok attól, amikor panaszkodnak, hogy több évente ha terem a barack, a szilva..stb. Érdekes ott gyakorlatilag mindig van valamennyi termés ahol gondot fordítanak a növényvédelemre! Magam is e "felvilágosult" kertészkedõk közé tartozom. A legtöbb évben elég a lemosó 2x, és a monilia, tafrina elleni védekezés, elõfordul hogy rovarölõt is be kell vetni, preventíven nem szoktam pl. szilvadarázs ellen sem. Most kezd pirosbimbós állapotba kerülni egy nemtudomka fajta kajszim, ez korai. Ez egy gyönyörû, és egészséges, komoly kort megélõ fajta, több szomszédnál van, olyan helyeken is ahol vegyszert már sok - sok éve nem látott. Talán némileg tájspecifikus, az a gyanúm hogy nagyon régóta ültetik az állóképessége miatt, ágelhalás ezeken nincs.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#32946 - 2011-04-01 20:33:53)

T max 20,0 fok.
0,5 mm esõ esett.
A moníliának pont elég.

Szerintem nem ringlók, hanem mirabolánok (bocs modik, de felénk fosószilvának nevezik). Felénk még nemes szilva nem virágzik, de a mirabolán már fullon van.
Békéscsaba, Szarvas : A korai kajszik teljes virágzás környékén, a Magyar kajszi félék kb. negyed virágzásban. Ma megtörtént az elsõ monilia elleni permetezés kajszinál, meggynél.

Szegediek, virágzik a Batthiány utcai fehér liliomfasor (21 db)! A látvány elbûvölõ, az illatfelhõ sem akármilyen!
A ringlószilvák túl vannak a csúcsvirágzáson, már el is kezdték hullatni a szirmaikat.

Õsszel kiszedtem 3 darab meggyfa csemetét a kertünk utcájának a végérõl egy elhagyatott telekrõl. Most igencsak bimbós állapotban vannak, pedig alig volt gyökerük, ahogy kiszaggattam õket a talajból.

Jóska, vissza a lovakhoz!

Kertész, a zelnicemeggy hajtatást követõen hogyan lehet a homokból sérülés nélkül kiemelni majd a hajtásokat?

Mi tavaly rotakapáztatttuk fel aveteményest elõször, tavalyelõtt õsszel nem tudtuk felásni. De a tapasztalatunk az, hogy ha lehet, továbbra is az ásónál maradunk. Túl porhanyós lett tavaly a föld ehhez a sok esõhöz. Az esõ mindig beverte és szétterítette, utána meg csontkeményre száradt. Az õszi ásás és téli porhanyósodás, meg persze két-három évenkénti szervestrágyázás sokkal kedvezõbb itt, nálunk. Így tavaly õsszel, amennyit csak tudtam, felásóztam.

Szarvason a holtág mellett tavaly õsszel lehetett bármit kezdeni a földdel (aug. vége-szept eleje. Talajvíz jelenleg : -35 cm, talajtípus erõsen kötött közepesnél szikesebb öntéstalaj. Két napomba került 100 m2 felásása. Õseim úgy nevezték : percföldek. Ott kell lenni a helyszínen a mûvelési idõpontok eldöntéséhez. Este lekvár, délelõtt 11 órától szántható, de már este hatkor egy ménes kell a felszántáshoz. Utána még egy-két nap, és flex kell a rögök aprózásához.

Az õszi, házi-kerti talajmûvelés után tavasszal talaj valóban olyan mint hamu, akár ásva, akár rotálva volt.
A tavaszi mûvelés ad rögös talaj-jelleget.

Az ásás nekem se nagy kedvencem, én úgy szoktam, hogy hozzáfogok még októberben, és ásogatom ha az idõjárás, és a talajfagy bele nem szól. Ha tavaszra is marad nem gond, mire az április végi vetések, palánták jönnek fel van ásva, rotálva. Volt hogy rotációztam, az ásás zöme elmaradt, nem igazán volt jó, az aprómorzsás talajszerkezet elég nehezen érhetõ el. Persze ha komolyabb gépem lenne.... Az idén tavasszal még csak nem is rotáltam az õszi ásás után, olyan volt mint a hamu, csak rontani lehetett volna rajta, a levegõztetés nem ér annyit.
Esetleges szervestrágyázásnál pedig mindenképp ásni kell, vagy beszántatni kellene, de az nálam nem jöhet szóba.

Az kézi ásás valóban a legjobb megoldás, hosszú éveken át én se cseréltem le ezt.
Néhány éve megsûrûsödõ életem közepette kezdtem rotációs kapálásra cserélni.
Vettem egy használt, négyütemû briggs-motoros, 4,5lovas jószágot (negyedáron), harmadik éve használom megelégedésemre.
A tavalyi belvízelöntés után a kert egy része tartósan víz alá került, így õsszel rámenni is lehetetlen volt.
Most, tavaszon, a betonkeménnyé vált talajt iszonyú munka volt felrotálni (bizony kell hozzá türelem és kitapasztalás, hogy ne csak pattogjon rajta), elsõ körben is kétszer mentem végig rajta, így is 5-8cm-el magasabbra tudtam csak lehatolni.
Ezekre területekre kési dolgokat terveztem, azokat majd április közepén vetjük, a vetés elõtt újra végigmegyek rajta, lehet kétszer is, akkor majd még mélyítek is.

Robi52 - es kapám volt, hátránya, hogy 2 ütemû, gyors fordulatú a csiga tengely.A négyütemû Brings-Honda motoros kapák már jobbak, lassabb forgású és csendesebb. Nekem még el kellett találni a "beesési szöget" is, hogy el ne süllyedjen, és el ne szaladjon.Ez miatt az un. csoroszját, szinten tartó vasat a homokon le kellett szerelni.
A talaj típus is számít, lazább homokon 6 kapatag , tömött, szikes, agyagos helyen a keskenyebb szélesség a jó.

Többször rá kell menni, mi úgy csináltuk. Még mindig gyorsabb, mint az egészet kézzel (elég nagy csíkot törtünk fel).

Vadcseresznye Link Link és korai cseresznye Link

Hát igen, a régóta nem mûvelt talajon a rotációs kapa csak pattog mint a nikkelbolha...

"Robi" kapa?

Szolgálati közlemény: Feltalálták az ásót! Nyelet is lehet hozzá kapni!!!

Vagy a T 25 is tud ilyet.

Azért biztos van olyan egy székre ráülõs kis traktor, ami ha nem is szánt, de 20-30 cm. mélyen felpuhítja a talajt. Kultivátor-ekekapa az elnevezés felénk. (nálam a homoki hobbi kertet ilyen fószer vállalta el, 1-1,5 óra alatt végzett a fák alatt is 600 m2-en.)

A mai élelmiszer árak mellett én is gondolkodom, hogy a kertem felét (kb. 1000 négyzetméter) felszántatom és beültetem. A traktor nehezen tud megfordulni benne ezért lóval kellene felszántatni, de a környéken nincs aki megtudná csinálni.

Errefelé én még láttam 1-2 éve is lóval való szántást.

Nálunk 20 évvel ezelõtt gyönyörõ kalászos táblák voltak, virágzott a nagyüzemi mezõgazdaság. Sok ember abból élt. És ma parlagon heverõ földek, 3 emberbõl 2 munkanélküli. És ami fontos a rendszerváltás után én láttam lóval való szántást. Nos ez kb 40-50 éves visszafejlõdés volt. Természetesen mára ezek eltüntek, de a mezõgazdaság továbbra is padlón van.

Hello Floo!
Itt most kezdtek el kinyílni az elsõ kajszi virágok. Valamelyik fánkon viszont még egysem nyílt ki. A következõ napokban csak úgy nyüzsögni fognak a dolgos kis méhek.
Sajnos rossz képek készültek mobillal: Link Link
Bónusz! Sikeresen áttelelt Új-Mexikói kaktuszok: Link

Kajszivirágzás Link Link Link

Szerintem a magyar földmûves is folytatta volna az elõdei munkáját ha nem tette volna tönkre a gazdaságát az évtizedek óta folyó "országleépítõ" eladósító felvásárló gazdaságpolitika. Idegen (nemzetközi) érdekek szolgálata tette és teszi jelenleg is tönkre. A szocializmus felszámolta a tanya rendszert, a rendszerváltás tönkretette amit a szocializmus elért. Nem egyszerû ebbõl kilábalni.
Itt Egerben az egyik legjobb borász Vince Béla (glicerines bor) ellen indított média támadás jó példa a tudatos koncepcióra épülõ jól megszervezett hadjáratra ami valójában a magyar bor ellen is irányul.
Nekem kedvenceim a magas glicerintartalmú magyar borok "Romanée Conti szomorítója" (egri tokaji szekszárdi stb.). Orvos barátom mondta hogy a kórházban agysérülés esetén infúzióba a beteg jó sok glicerint kap.
Szerintem csak magyarokkal fel lehetne még virágoztatni ezt az országot. Nem lesz ez sem gyors sem egyszerû és lehet hogy nem is lesz... egyhamar.
Ami kell az élet fenntartásához nekünk miden adott (víz termõföld) csak tudni kellene úgy használni, hogy az utódainknak is legyen az amit mi kaptunk elõdeinktõl.
Sok sikert a fügéhez! Ahogy nézem a képeidet szépen átvészelte ezt a nem éppen enyhe telet. Mi a tervetek a megtermett fügével?

Kajszinak myrabolán törzs nem az igazi, nagyon hajlamos kihajtani. Nemes sziva törzs kell. Gyökérzetnek a m. tökéletes, erõteljes, csak ha felszínre kerül (pl. árok) kihajt.

Rossmann : A forgalmazott vegyületek felét kivonták a forgalomból. Egyedüli indok : túl sok, követhetetlen. Kinek? A szakembereknek biztos nem, lásd pl. az emberi gyógyszereket. Az, hogy melyik vegyszert vonták ki a forgalomból és melyik maradhatott, szerintem nagyobb szerepe volt a lobbitevékenységnek, mint a szakmai, vagy környezetvédelmi indokoknak. Pl. egyáltalán nem maradt vegyszer, amelyik kullancs ellen használható (megjegyzés : Szerbiában gond nélkül beszerezhetõ). Ha egy vegyszer hatását pontosan ismered, a növényre, az emberre és az egyéb mellett levõ növényzetre, nyugodtan használhatod az utasításokat betartva : a szakember sem tesz mást. Én már mindenféle gyorstalpaló tanfolyamokban régóta nem hiszek, ismerve azokat, akik a környezetemben elvégezték azokat. A beszerzési lehetõség : minden második vegyszerforgalmazó. Ha az kinézi belõled, hogy pl a gyökérzet pusztító, levélen felszívódó totális növényzet irtó szert nem fogod egy 20 m2-es kertben a szomszéd tujái mellett viharos szélben alkalmazni, mindent megkephatsz. Kb. egy hét múlva permetezem le a tavaly õsszel vetett füvemet a búza hormonális hatású egyszikû/kétszikû választó gyomirtójával, néhány ezer Ft költséggel. Ugyanez pázsitra kb. 50 e. Ft. Indoklás : ha valakinek van pénze pázsitra, (parkra, kiskertre, stb.) fizessen. Brutális lehet az árbeli különbség ugyanazon vegyület esetén eltérõ gyártók(elnevezések), és kiszerelésbeli nagyságrend eltérés esetén. Amúgy az ész ellen nincs orvosság : az elõbb említett totális növényzet irtó szer (glialka, fozat, total, stb, száz néven forgalmazzák) szabad forgalmazású.

U. i. : Monilia ellen (+ lisztharmat, + tafrina ellen a moniliát 2 élettani ponton támadó Folikur Solo HELYETT a RIZA, a REPCE növényvédõ szere javasolt. A vegyület ua.

Nagyon szép fa. Azért, ha szélcsend van, vagy csak 1 m/sec. fuvallat van, egy motoros felviszi a levegõt és a permetet 6-8 méterre is.
Az ültetvényekrõl; nem kell csak elhatározás, és kitartás kérdése, és türelem, olyan 3-5 év. Azalatt egy több milliós autó is leamortizálódik, tehát nem luxi-menõ autó kell a polgárok segge alá, hanem az ingatlanba, földbe befektetés.A szárnyaló benzin költséget pedig a sóderra költeni.. Amúgy egy Mtb.bicaj, és egy rozzant platós járgány is megtenné.

A meggy valóban szerencsétlen egy koronával van megáldva, tavaly a 3x-i virágzás idején végzett permetezésem gyakorlatilag semmit nem ért. Azonban a ritkább , szellõsebb koronás kajszi, és a szilvafák meghálálták a hátipermetezõs szenvedést, ha a szomszédok terméshozamát nézem az enyém hatványozottan komolyabb volt, pedig csak lemosó, monília, õszinél tafrina kezelés volt. Lúzernek érzem magam, amikor egy gépi permetezést látok gyümölcsösben. Az az igazi, ott aztán nemigen marad kezeletlen felület, de nekünk nincs ilyen lehetõségünk. Továbbá fontos különbségnek tartom, hogy a valamit érõ szereket vegyszer vizsgához kötik pár éve, nekünk meghagyták a szabad forgalmú , kevésbé hatékony szereket. Én nem a permetezés módjában,( a legtöbb általam használt szer felszívódó ) hanem a vegyszerek hatékonyságában, és a fajták állóképességében keresem a hibát elsõsorban, amíg van gyümölcsfám ami évek óta rendszeresen, és kiválóan terem (elsõsorban szilva).

Bizony, nagyon jól írod, az ország simán megélne csak a földbõl és a levegõbõl, csak ehhez nem magyaroknak kéne itt lakniuk.
A becsehelyi szõlõhegyen területvásárlás közben néha elszörnyülködöm, micsoda rendezetlen, keszekusza tulajdonviszonyok vannak, ha valaki nagyobb ültetvényt szeretne létesíteni, borzalmas meló, idõ és energia összeszedni 1-2 hektárt. Ez mindent elárul.
A gyümölcstermesztést meg kellene támogatniuk olyan tudományos intézményeknek, amik célirányosan dolgozva segítik a termelést.
A dombvidékeink elképesztõen jó klímát képviselnek, többfelé bõséges csapadékkal, jó talajjal.
Voltam 2 hete Olaszországban kiviültetvénynézõben, elképedtem, micsoda gyenge talajban vannak egymás hegyén hátán a gyümölcsültetvények Link Link , volt ahol rákérdeztem az egyik ültetvényben, hogy szándékosan hordtak-e sódert a tövekhez, annyira kavicsos volt. És ott ebbõl élnek, akkor mi a sokkal jobb talajainkon milyen termésátlagokat tudnánk produkálni?
Csak sajna más szakmai háttér, más kultúra, más nép.
Sokszor eljátszottam a gondolattal, ha egy zalai falu lakosságát kicserélnék egy az egyben egy olasz gyümölcstermelõ faluéval, akkor az idekerülõ olaszok mit produkálnának 5-10 év alatt?!
Persze, gondolhatnánk hogy mindez pénzkérdés, és hogy a szegény nép nem tudna befektetni, pedig nem csupán pénzkérdés!
Vagyishogy igen, kell pénz hozzá, de akinek van pénze rá, még az is rosszul csinálja, vagy épp sehogy.
Ha van pénz, de nincs ötlet, akkor rosszabb helyzetben vagyunk, mintha van ötletünk, és pénzünk kevés.
Szerencsére vannak példák, amik igazolják a soraimat, ez tartja a lelket az emberben.

Az éjszakai esõ után alig vártam, hogy utolsó szabadnapomon szakadjon fel a felhõzet és száradjanak le a fák gallyai.
Így a nagyon szükséges, moníliaérzékeny, megmaradt négy cseresznye és meggyfa, illetve az utolsó, már egyébként is haldokló kajszibarackfa jó alaposan lemosva rézoxi-kloriddal.
Hiába várható most néhány fagyos éjszaka, nem várhattam tovább.

Ez is sz-ÉP fa! Magyarországnak kiváló adottságai vannak a gyümölcstermesztésre. A legízesebbek a kárpátmedencében termett gyümölcsök szerintem. A legjobb boraink nekünk vannak a világon. Magyarországnak a jövõjét a zöldség-gyümölcs termelésre és az arra épülõ feldolgozóiparra lehet építeni. Egészséges ételre mindig szükség van. Rossz a reklámunk és ez nem is változik évtizedek óta. Itt Észak Magyarországon már a kertek jó részét sem mûvelik mert mindent elhordanak.Szomolyán 20 éve több mint 5000 cseresznye fát gondoztak ma a tizedét se.
A Bükkben (500-600m magasan)ismerek egy "elvadult" almást van ott vagy 20-30 fajta alma biztos, nagyon ízletesek boltban piacon se kapni hasonlót.

Lassan levirágzik a mandula, illetve a rózsaszín liliomfák hamarosan nyitogatják a már kibújt szirmaikat. A fehér liliomfák még csak most ébredeznek. A ringlószilvák csúcsvirágzás közelében.

Ez egy környékbeli kajszi Link Link , ezt sem tudom, hogyan permetezik.
Bár valószínû nem is kellett soha, egy db jelét sem láttam rajta ágszáradásnak, teljesen hibátlan volt a koronája.

Párkányban (Esztergom túloldala)a Dunától nem messze láttam hatalmas kajszi fákat(6-8m magas)amiket képtelenség permetezni és moníliának nyomát se láttam rajta.
Idén átültetem a fügénket, kell a helye. 2009 évben annyit termett nem bírtuk megenni lekvár is fõtt belõle.