Globális jelenségek
Floo: ne pánikoljál már
))
Rómában az elmúlt 2 hónapban 191 mm csapi esett az állomáson, ami közel SEM éves mennyiség, s az meg, hogy az Adrián a hegyek sok csapit fésültek ki, az régen is így volt, amúgy abban a 2 éves csapimennyiség 1 nap alatt biztos kama, mert olyan nincs (kivétel lehet max a sivatagos rész, ahol az éves csapi 1 mm, s esett 2)))
De az a terület nem ilyen....
Az meg hogy most csendes az idõ, semmi extra, 1 hónapja tart, mert szeptember végén ugye ott volt a ciklon, s októberben is volt egy erõsebb hidegfront!
Csak ilyenkor talán szembetûnöbb!
Amúgy én a 40 cm hónak és a -20 foknak örülnék hosszabb ideig, legalább befagyna a Duna
))Rómában az elmúlt 2 hónapban 191 mm csapi esett az állomáson, ami közel SEM éves mennyiség, s az meg, hogy az Adrián a hegyek sok csapit fésültek ki, az régen is így volt, amúgy abban a 2 éves csapimennyiség 1 nap alatt biztos kama, mert olyan nincs (kivétel lehet max a sivatagos rész, ahol az éves csapi 1 mm, s esett 2
)))De az a terület nem ilyen....
Az meg hogy most csendes az idõ, semmi extra, 1 hónapja tart, mert szeptember végén ugye ott volt a ciklon, s októberben is volt egy erõsebb hidegfront!
Csak ilyenkor talán szembetûnöbb!
Amúgy én a 40 cm hónak és a -20 foknak örülnék hosszabb ideig, legalább befagyna a Duna
Normális!!
Persze!!
Végül 2-3 hónap csapi nélkül normális,ennyire halott idöjárás normális,Rómában 1,5 hónap alatt leesik a közel éves csapi mennyiség(ugyanis ott hetek óta zivatarok vannak folyamatosan),ez is normális,Adrián 1 nap alatt 2 éves csapi mennyiség normális(szeptermberi mediterrán ciklon)...
Ha ez a helyzet télen lenne,itt 2 hónap hidegpárna,és mivel a frontok északon vonulnak,Skandinávia átlaghõmérséklete fokokkal lenne magasabb mint Közép-Európáé....
Ez normális hogy eltelik fél év mediterrán ciklonok sokaságával,utána meg nincs idöjárás...
Nyugati áramlás gyakorlatilag mexünt,egy kezemen megszámolom az elmúlt egy évben hány atlanti front volt...
Egyszerüen nem hiszem el hogy ennyire lehet halott az idöjárás hónapokon át....
Hogy ez normális,hogy nincs dinamikája az idöjárásnak,rááll egy tipusra és azt nyomja hónapokon át....
Mi lesz itt ha lesz egy mediterrán ciklon láncolat,majd rájön 1 hónapig egy ilyen halott idöszak???
40 centi havon minden éjjel -20 heteken át???
Persze!!
Végül 2-3 hónap csapi nélkül normális,ennyire halott idöjárás normális,Rómában 1,5 hónap alatt leesik a közel éves csapi mennyiség(ugyanis ott hetek óta zivatarok vannak folyamatosan),ez is normális,Adrián 1 nap alatt 2 éves csapi mennyiség normális(szeptermberi mediterrán ciklon)...
Ha ez a helyzet télen lenne,itt 2 hónap hidegpárna,és mivel a frontok északon vonulnak,Skandinávia átlaghõmérséklete fokokkal lenne magasabb mint Közép-Európáé....
Ez normális hogy eltelik fél év mediterrán ciklonok sokaságával,utána meg nincs idöjárás...
Nyugati áramlás gyakorlatilag mexünt,egy kezemen megszámolom az elmúlt egy évben hány atlanti front volt...
Egyszerüen nem hiszem el hogy ennyire lehet halott az idöjárás hónapokon át....
Hogy ez normális,hogy nincs dinamikája az idöjárásnak,rááll egy tipusra és azt nyomja hónapokon át....
Mi lesz itt ha lesz egy mediterrán ciklon láncolat,majd rájön 1 hónapig egy ilyen halott idöszak???
40 centi havon minden éjjel -20 heteken át???
Érdekes, hogy miközben az Amazonas vidékén évtizedek óta nem tapasztalt szárazság tombol, nem sokkal északabbra, Kolumbiában 25000 embert kellett kitelepíteni a heves esõzések miatt...
A tengerfelszin lehet, hogy nem latszott kulonosen melegnek, de a cikkben emlitik, hogy meg 22 meter melyen is 30 fokos volt a viz.
Nem semmi az a korallkifehéredõs cikk. Pedig a tengervízhõmérséklet anomália térképen nem is látszott olyan nagy pozitívum...
Dexion: Ennyire leegyszerûsíteni nem érdemes, néhány hét nagyon kevés ilyen állásfoglalásokhoz, továbbá a 30 éves átlag is csak egy szelete az esetleges változásoknak.
Tavaly télen volt olyan idõszak (február-március) amikor 1,5 hónapig folyamatosan alatta volt. Ugyanígy ezen a nyáron is volt ilyen
Az utóbbi idõben a fáklya a leggyakrabban a piros vonal (30 éves átlag) felett van.
Tudom hogy csak elõrejelzés, de 1-2 napra pontos... ez is lehet jele a változásnak... vagy most csak egy ilyen idõszak van ?
Tudom hogy csak elõrejelzés, de 1-2 napra pontos... ez is lehet jele a változásnak... vagy most csak egy ilyen idõszak van ?
Sziasztok!
Egy kis segítségre lenne szükségem. Kell írnom egy házidogát a fõiskolámon környezetgazdaságtanból, Szélsõséges idõjárás okai, károk mérséklésének módszerei címmel. Ehez a témához keresnék segédanyagot. Elõre is köszi!
Egy kis segítségre lenne szükségem. Kell írnom egy házidogát a fõiskolámon környezetgazdaságtanból, Szélsõséges idõjárás okai, károk mérséklésének módszerei címmel. Ehez a témához keresnék segédanyagot. Elõre is köszi!
Bennem is csak most tudatosult, hogy az október a 2. vagy 3. legszárazabb hónapja az évnek.
Pedig ugye azt tanultuk az iskolában, hogy ha õsz, akkor fúj a szél, hullanak a falevelek és gyakran esik az esõ.
A statisztikák szerint ez októberre nem igazán igaz.
Tehát, valóban nincs semmi rendkívüli az eddigi száraz periódusban. A hónap vége pedig még hátra van. Bár az talán már most látszik, hogy extra nagy csapadékú nem lesz.
Pedig ugye azt tanultuk az iskolában, hogy ha õsz, akkor fúj a szél, hullanak a falevelek és gyakran esik az esõ.
A statisztikák szerint ez októberre nem igazán igaz.
Tehát, valóban nincs semmi rendkívüli az eddigi száraz periódusban. A hónap vége pedig még hátra van. Bár az talán már most látszik, hogy extra nagy csapadékú nem lesz.
Floo: a 3 esõs hetet ezek szerint hasonlóaknak kellett volna követniük, hogy "normális" legyen az idõjárás? Az éghajlat mindig is arról szólt, hogy a különbözõ irányú szélsõségek hosszú távon kiegyenlítõdnek, az októberi száraz, anticiklonos idõben prdig végképp semmi szokatlant nem látok... Vagy egy-két napos esõs ill. száraz idõszakoknak kellett volna váltogatniuk egymást? Akkor most azt hallanánk, hogy rendkívül változékony az idõ, és az ilyen gyakori frontátvonulás már "nem normális"...
Szerintem!!
3 hete nem esett esõ,elõtte 3 hétig esett...
Na ez a nem normális...
Szerintem...
3 hete nem esett esõ,elõtte 3 hétig esett...
Na ez a nem normális...
Szerintem...
András:
Most írtam a visszatekintõbe, az ott foglaltak alapján itt síkvidéken is 6 hónap a "hómentes idõszak" (Április 20-Október 24) , pedig csak 1992 óta vannak adataim.
Most írtam a visszatekintõbe, az ott foglaltak alapján itt síkvidéken is 6 hónap a "hómentes idõszak" (Április 20-Október 24) , pedig csak 1992 óta vannak adataim.
úgy értem a sokszor szenzációhajhász index.hu - tehát a forrás ahol a hírre bukkantam - a bulvár
érdemes megnézni ennek az elõbbi beírásomnál idézett Deutsches Klimarechenzentrum honlapját (http://www.dkrz.de/dkrz/links/meteo_france?setlang=en_US).
nagyon jó ábrákat találtam. különösen érdekes az Északi-sark és Ázsia intenzív várható felmelegedése és ezzel ellentétben a Grönlandtól, Izlandtól délre található a Golf-áramlatot "elnyelõ" vízsüllyedési zóna viszonylagos stabilitása, azaz a ma is pozitív anomáliaként számon tartott enyhe észak-atlanti térség várhatóan kevésbé lesz érintett.
Link
nagyon jó ábrákat találtam. különösen érdekes az Északi-sark és Ázsia intenzív várható felmelegedése és ezzel ellentétben a Grönlandtól, Izlandtól délre található a Golf-áramlatot "elnyelõ" vízsüllyedési zóna viszonylagos stabilitása, azaz a ma is pozitív anomáliaként számon tartott enyhe észak-atlanti térség várhatóan kevésbé lesz érintett.
Link
tudom "bulvár", de állítólag az IPCC 2007-es friss jelentésének egyik alapanyaga lesz:
Minden korábbinál gyorsabban melegszik a klíma
A hamburgi Max-Planck meteorológiai intézet (MPI-M) kutatóinak számításai szerint a következõ száz évben gyorsabban változik majd a Föld éghajlata, mint eddig valaha. A legújabb klímamodellek alapján végzett számítások különféle eredményeket adtak 2100-ra.
2005. szeptember 30., péntek 11:10
A német klímakutató intézet (Deutsches Klimarechenzentrum) szuperszámítógépén az MPI-M kutatói komplex klímamodelljük alapján kiszámították, hogy legkésõbb az évszázad végére négy fokkal emelkedik a Föld átlaghõmérséklete, a tengerek vízszintje pedig átlagosan akár 30 centiméterrel emelkedhet.
A nyári idõszakokra a kutatók adott feltételek fennállása mellett az északi sarki jégtakató teljes elolvadását jelzik elõre. Európában a száraz és meleg nyarak számának növekedését várják, de nem maradnak el a szélsõséges áradással járó esõs idõszakok sem.
A hamburgi klímakutatók eredményei a államközi klímaváltozási bizottásg (IPCC) jelentésének részét képezik majd. A vizsgálatokra a meteorológiai világszervezet (WMO) és az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) adott megbízást. A szervezetek tagállamai független forrásként használhatják az eredményeket.
Borul a társadalom is
A hamburgi MPI-M a világ vezetõ klímakutató intézményei közé tartozik. Az elmúlt két évben mintegy 50 kutatóval és 10 millió eurós (2,5 milliárd forintos) költséggel vett részt a kutatási projaktben. A hamburgi kutatók az eredményeiket ezen a héten az intézetük nemzetközi tanácskozásán ismertetik bel- és külföldi kollégáikkal illetve az intézményi felhasználókkal.
Az adatokat ezen kívül olyan szakértõi csoportok rendezkezésére bocsátják, amelyek maguk is klímakutatással foglalkoznak. A további munkák közé tartozik az eredmények régiókra bontása, illetve a szárazföldi és vízi ökoszisztémára, hidrológiára, levegõminõségre és a társadalmi rendszerekre gyakorolt hatás felbecslése.
A kutatók bonyolult modellek felhasználásával igazolni tudták az elmúlt évek sejtéseit, miszerint az emberiség rendkívüli, korábban nem tapasztalt hatással van a klíma alakulására, és egyre halad elõre a Föld felmelegedése.
Modellezték a múltat
A saját klímamodellek ellenõrzésére az MPI-M kutatói elõször az elmúlt évszázadok klímájának alakulását szimulálták, az eredméyneket pedig összevetették a valódi történésekkel. Így az elméleti modelleket hozzá tudták illetsztani a valósághoz, idézte az intézet sajóközleménye Jochem Marotzke, az MPI-M ügyvezetõ igazgatójának szavait.
A sikeré érdekében bérelték ki Európa legnagyobb klímaszámítógépét. A jövõbeli lehetséges események vizsgálatának lényeges eredménye az átlaghõmérséklet gyorsuló emelkedése, és a klímazónák ezzel kapcsolatos eltolódása, mondta Erich Roeckner, az IPCC-jelentés modellszámításait produkáló projekt vezetõje.
A felmelegedett légkör Európában melegebb és nyedvesebb teleket hoz. Az Északi sarkvidéken nyaranta a jegesmedvék nem tudnak majd jégtábláról jégtánlára vándorolni, mert ezek várhatóan elolvadnak. A Föld szinte minden részén az erdészeteknek a megszokotttóleltérõ fafajtákkal kell majd foglalkozniuk.
A szájukba rágják, mi várható
A kutatók az IPCC-jelentésben a politikusokkal a lehetõ legérthetõbb formában ismertetik majd a javaslataikat, anélkül, hogy döntenének az intézkedések bevezetésének sorrendjérõl vagy szükségességérõl, fejtegette Guy Brasseur, az MPI-M igazgatója, aki a készülõ jelentés 15 szerzõjének egyike.
Az IPCC sorrendben negyedik ténymegállapító jelentése 2007 folyamán jelenik meg. Az anyag kvázi vezérfonal az államok részére, hogyan készülhetnek fel a kövbetkezõ évtizedek megváltozott klímakörülményeire. Az ötévente megjelenõ jelentésen világszerte mintegy ezer kutató dolgozik, akiket a kormányaik bíznak meg az átfogó független helyzetjelentés elkészítésének segítésével.
Rekordolvadás az osztrák gleccsereken
Rekord gyorsasággal olvadnak az alpesi gleccserek, erre hívta fel a figyelmet Felsõ-Ausztria környezetvédelmi tanácsosa, Rudi Anschober csütörtökön. A széndioxid kibocsátás 1990 és 2003 közötti 40,5 százalékos növekedése következtében szemmel is jól láthatóan zsugorodtak a gleccserek Ausztriában, helyenként akár öt méterrel is, írta a távirati iroda. A klímaváltozás kihatásai megmutatkoznak a gazdaságban is, mutatott rá Karl Frais, Felsõ-Ausztria Természetbarátai Társaságának elnöke. A hõmérséklet további emelkedése 20-40 nappal rövidebb téli szezonnal fenyeget Ausztriában és a természetbarátok ezért "eltökélt eljárásmódot" sürgetnek a politikai hatalomtól a tevékenyebb klímavédelem érdekében.
Anschober bejelentette, hogy kutatási programot indítottak be, amelynek célja annak feltárása, hogy milyen hatással van az általános felmelegedés és a gleccserek olvadása az élet különbözõ területein az idegenforgalomtól a mezõgazdaságig és az energiagazdálkodástól a környezetig
Link
Minden korábbinál gyorsabban melegszik a klíma
A hamburgi Max-Planck meteorológiai intézet (MPI-M) kutatóinak számításai szerint a következõ száz évben gyorsabban változik majd a Föld éghajlata, mint eddig valaha. A legújabb klímamodellek alapján végzett számítások különféle eredményeket adtak 2100-ra.
2005. szeptember 30., péntek 11:10
A német klímakutató intézet (Deutsches Klimarechenzentrum) szuperszámítógépén az MPI-M kutatói komplex klímamodelljük alapján kiszámították, hogy legkésõbb az évszázad végére négy fokkal emelkedik a Föld átlaghõmérséklete, a tengerek vízszintje pedig átlagosan akár 30 centiméterrel emelkedhet.
A nyári idõszakokra a kutatók adott feltételek fennállása mellett az északi sarki jégtakató teljes elolvadását jelzik elõre. Európában a száraz és meleg nyarak számának növekedését várják, de nem maradnak el a szélsõséges áradással járó esõs idõszakok sem.
A hamburgi klímakutatók eredményei a államközi klímaváltozási bizottásg (IPCC) jelentésének részét képezik majd. A vizsgálatokra a meteorológiai világszervezet (WMO) és az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) adott megbízást. A szervezetek tagállamai független forrásként használhatják az eredményeket.
Borul a társadalom is
A hamburgi MPI-M a világ vezetõ klímakutató intézményei közé tartozik. Az elmúlt két évben mintegy 50 kutatóval és 10 millió eurós (2,5 milliárd forintos) költséggel vett részt a kutatási projaktben. A hamburgi kutatók az eredményeiket ezen a héten az intézetük nemzetközi tanácskozásán ismertetik bel- és külföldi kollégáikkal illetve az intézményi felhasználókkal.
Az adatokat ezen kívül olyan szakértõi csoportok rendezkezésére bocsátják, amelyek maguk is klímakutatással foglalkoznak. A további munkák közé tartozik az eredmények régiókra bontása, illetve a szárazföldi és vízi ökoszisztémára, hidrológiára, levegõminõségre és a társadalmi rendszerekre gyakorolt hatás felbecslése.
A kutatók bonyolult modellek felhasználásával igazolni tudták az elmúlt évek sejtéseit, miszerint az emberiség rendkívüli, korábban nem tapasztalt hatással van a klíma alakulására, és egyre halad elõre a Föld felmelegedése.
Modellezték a múltat
A saját klímamodellek ellenõrzésére az MPI-M kutatói elõször az elmúlt évszázadok klímájának alakulását szimulálták, az eredméyneket pedig összevetették a valódi történésekkel. Így az elméleti modelleket hozzá tudták illetsztani a valósághoz, idézte az intézet sajóközleménye Jochem Marotzke, az MPI-M ügyvezetõ igazgatójának szavait.
A sikeré érdekében bérelték ki Európa legnagyobb klímaszámítógépét. A jövõbeli lehetséges események vizsgálatának lényeges eredménye az átlaghõmérséklet gyorsuló emelkedése, és a klímazónák ezzel kapcsolatos eltolódása, mondta Erich Roeckner, az IPCC-jelentés modellszámításait produkáló projekt vezetõje.
A felmelegedett légkör Európában melegebb és nyedvesebb teleket hoz. Az Északi sarkvidéken nyaranta a jegesmedvék nem tudnak majd jégtábláról jégtánlára vándorolni, mert ezek várhatóan elolvadnak. A Föld szinte minden részén az erdészeteknek a megszokotttóleltérõ fafajtákkal kell majd foglalkozniuk.
A szájukba rágják, mi várható
A kutatók az IPCC-jelentésben a politikusokkal a lehetõ legérthetõbb formában ismertetik majd a javaslataikat, anélkül, hogy döntenének az intézkedések bevezetésének sorrendjérõl vagy szükségességérõl, fejtegette Guy Brasseur, az MPI-M igazgatója, aki a készülõ jelentés 15 szerzõjének egyike.
Az IPCC sorrendben negyedik ténymegállapító jelentése 2007 folyamán jelenik meg. Az anyag kvázi vezérfonal az államok részére, hogyan készülhetnek fel a kövbetkezõ évtizedek megváltozott klímakörülményeire. Az ötévente megjelenõ jelentésen világszerte mintegy ezer kutató dolgozik, akiket a kormányaik bíznak meg az átfogó független helyzetjelentés elkészítésének segítésével.
Rekordolvadás az osztrák gleccsereken
Rekord gyorsasággal olvadnak az alpesi gleccserek, erre hívta fel a figyelmet Felsõ-Ausztria környezetvédelmi tanácsosa, Rudi Anschober csütörtökön. A széndioxid kibocsátás 1990 és 2003 közötti 40,5 százalékos növekedése következtében szemmel is jól láthatóan zsugorodtak a gleccserek Ausztriában, helyenként akár öt méterrel is, írta a távirati iroda. A klímaváltozás kihatásai megmutatkoznak a gazdaságban is, mutatott rá Karl Frais, Felsõ-Ausztria Természetbarátai Társaságának elnöke. A hõmérséklet további emelkedése 20-40 nappal rövidebb téli szezonnal fenyeget Ausztriában és a természetbarátok ezért "eltökélt eljárásmódot" sürgetnek a politikai hatalomtól a tevékenyebb klímavédelem érdekében.
Anschober bejelentette, hogy kutatási programot indítottak be, amelynek célja annak feltárása, hogy milyen hatással van az általános felmelegedés és a gleccserek olvadása az élet különbözõ területein az idegenforgalomtól a mezõgazdaságig és az energiagazdálkodástól a környezetig
Link
Nem az adatokkal van a gond, hanem a tálalásukkal...
Zabarral én nem hozakodnék elõ, például.
Zabarral én nem hozakodnék elõ, például.
Arról, hogy oda kategorizálták, nem én tehetek. Viszont a számok önmagukért beszélnek, ráadásul ezek a hivatalos OMSZ adatok. Függetlenül attól, hogy hol jelentetik meg õket.
Dexion: mitõl olyan rendkívüli ez az 5 és fél hónap az elsõ és az utolsó hó (nem tudom, hogy hóesésre vagy hótakaróra gondoltál) között a Kékesen? A novemberi havazás és az áprilisi hózápor már síkvidéken sem számít különlegesnek, és soha nem is számított annak, és az 5 hónap már ezek közt is megvan... Odafent kb. 120 a hótakarós napok évi átlagos száma, és az lenne a furcsa, ha ez egyfolytában 120 napot jelentene. Ha viszont vannak benne megszakítások, máris hosszabb idõszakra húzódik szét. (Kár, hogy most nincsenek nálam az adatok az elsõ ill. utolsó hó átlagos idõpontjairól...)
Végre! Harcinyulnak adok igazat.
Ha más nem tudunk csinálni, legalább kis lépésekkel, és lehet pont a "média" segítségével felhívni a figyelmet az éghajlatváltozás kockázataira. Biztos ezzel sokan nem értenek egyet. De majd egy pár évtized múlva késõ bánat...lesz!! Nem hinném, hogy ez fantazmagória. "Spill over "effektus, mindenhová elér ez a változás, még a gazdasági életet is keményen befolyásolja napjainkban:"A globális felmelegedés kihat az üzleti tevékenységre"[ rsoe ].
pitomnak: Ezt a szakdogámból egy részlet, nem találom a forrást
Afrikáról álttekintés:
Az elsivatogodás az elõrejelzés szerint tovább nõ és erõsödik Afrika szerte, különösen a Sahel régióban az elmaradt esõzések miatt.
A Technológiai Tanulmányok Afrikai Központja szerint a népesség számára már most sem elegendõ kukoricaföldek Kenyában tovább csökkennek, a többi országhoz hasonlóan.
A vízhiány az elmaradt esõzések miatt széleskörû éhínséget és polgárháborúkat okozhat majd az egész kontinensen.
Egyiptom elveszítheti területének 24 %-át a megemelkedett tengerszint miatt, 14 millió embert kell majd áttelepíteni. A Nílus sótartalma úgy megnõ, hogy további mezõgazdasági területeket veszíthetnek el. A folyódelták megáradhatnak Gambiában, Szenegálban, Mozambikban és bárhol másutt.
A sáskajárások, melyek komoly károkat okoztak a gabonában a közelmúltban Tanzániában, Szomáliában és Etiópiában, sokkal hétköznapibb jelenségek lesznek az éghajlatváltozás elõrehaladtával és kiterjedhetnek más országokra is.
A WWF (World Wild Fund - Világ Vadvédelmi Alap) azt jósolja, hogy sok faj veszélybe kerül vagy kihal évtizedeken belül, ha az éghajlat tovább változik. A veszélyeztetett fajok közt vannak Afrikában a kis testû szavannai növényevõk, mint pl. az impala és a topi; sok közép-afrikai esõerdõben élõ faj; a korallzátonyon élõ fajok; sokféle költözõ madár.
+Sahelrõl:
Link
Ha más nem tudunk csinálni, legalább kis lépésekkel, és lehet pont a "média" segítségével felhívni a figyelmet az éghajlatváltozás kockázataira. Biztos ezzel sokan nem értenek egyet. De majd egy pár évtized múlva késõ bánat...lesz!! Nem hinném, hogy ez fantazmagória. "Spill over "effektus, mindenhová elér ez a változás, még a gazdasági életet is keményen befolyásolja napjainkban:"A globális felmelegedés kihat az üzleti tevékenységre"[ rsoe ].
pitomnak: Ezt a szakdogámból egy részlet, nem találom a forrást
Afrikáról álttekintés:
Az elsivatogodás az elõrejelzés szerint tovább nõ és erõsödik Afrika szerte, különösen a Sahel régióban az elmaradt esõzések miatt.
A Technológiai Tanulmányok Afrikai Központja szerint a népesség számára már most sem elegendõ kukoricaföldek Kenyában tovább csökkennek, a többi országhoz hasonlóan.
A vízhiány az elmaradt esõzések miatt széleskörû éhínséget és polgárháborúkat okozhat majd az egész kontinensen.
Egyiptom elveszítheti területének 24 %-át a megemelkedett tengerszint miatt, 14 millió embert kell majd áttelepíteni. A Nílus sótartalma úgy megnõ, hogy további mezõgazdasági területeket veszíthetnek el. A folyódelták megáradhatnak Gambiában, Szenegálban, Mozambikban és bárhol másutt.
A sáskajárások, melyek komoly károkat okoztak a gabonában a közelmúltban Tanzániában, Szomáliában és Etiópiában, sokkal hétköznapibb jelenségek lesznek az éghajlatváltozás elõrehaladtával és kiterjedhetnek más országokra is.
A WWF (World Wild Fund - Világ Vadvédelmi Alap) azt jósolja, hogy sok faj veszélybe kerül vagy kihal évtizedeken belül, ha az éghajlat tovább változik. A veszélyeztetett fajok közt vannak Afrikában a kis testû szavannai növényevõk, mint pl. az impala és a topi; sok közép-afrikai esõerdõben élõ faj; a korallzátonyon élõ fajok; sokféle költözõ madár.
+Sahelrõl:
Link
Cauchy:
Legyen igazad, de ha véletlen tényleg megáll a Golf, akkor egyes elméletek szerint 10 éven belül igen zord világ lesz London, Antwerpen és München felé...
Legyen igazad, de ha véletlen tényleg megáll a Golf, akkor egyes elméletek szerint 10 éven belül igen zord világ lesz London, Antwerpen és München felé...
Dexion: én úgy gondolom, hogy minden idõtartamot 10-zel meg kéne szorozni legalább, azaz 100-200 év, míg pontosan meg tudjuk mondani, hogy változott és merre
SzVSz on
Nem biztos hogy olyan messzire kell menni a szélsõségekért...
Milyen gyaroki, hogy Kékesen az elsõ és az utolsó hó között majdnem fél év telik el (pl 2004 okt 23 és 2005 ápr 9 ha jól emlékszem), vagy hogy az olasz Alpokban 6-7 méter hó esik, mint 2002/3 vagy 3/4 telén, erre már pontosan nem emlékszem.
Egyébként meg hiába lobbizik az ipar, ha tényleg megváltozik az éghajlat, akkor csak idõt nyernek semmi mást, végül úgyis koppannak, persze lehet hogy velünk együtt.
Pont a tehetetlenség miatt nem hiszem hogy a következõ 10-20 év éghajlatára hatni tudna az emberiség. Szerintem ha most azonnal betartana mindenki minden környezet/levegõ/erdõ stb védelmi egyezményt, azzal azt érnénk el, hogy 30 év mulva nem lenne olyan tragikus az éghajlat, mint igy lehet.
Persze ez csak magánvélemény.
SzVSz off
Nem biztos hogy olyan messzire kell menni a szélsõségekért...
Milyen gyaroki, hogy Kékesen az elsõ és az utolsó hó között majdnem fél év telik el (pl 2004 okt 23 és 2005 ápr 9 ha jól emlékszem), vagy hogy az olasz Alpokban 6-7 méter hó esik, mint 2002/3 vagy 3/4 telén, erre már pontosan nem emlékszem.
Egyébként meg hiába lobbizik az ipar, ha tényleg megváltozik az éghajlat, akkor csak idõt nyernek semmi mást, végül úgyis koppannak, persze lehet hogy velünk együtt.
Pont a tehetetlenség miatt nem hiszem hogy a következõ 10-20 év éghajlatára hatni tudna az emberiség. Szerintem ha most azonnal betartana mindenki minden környezet/levegõ/erdõ stb védelmi egyezményt, azzal azt érnénk el, hogy 30 év mulva nem lenne olyan tragikus az éghajlat, mint igy lehet.
Persze ez csak magánvélemény.
SzVSz off
júniusban a szélsõségekkel kapcsolatban szóbakerült a hurrikán téma. az akkori (06.19-i) beírásomat bemásolom, hozzáadva véleményemet az ismét középpontba került témához:
lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is nõtt.
"In summary, contrary to many expectations that globally tropical cyclones may be becoming more frequent and/or more intense due to increasing concentrations of greenhouse gases, regionally the Atlantic basin has in recent decades seen a significant trend of fewer intense hurricanes and weaker cyclones overall."
"What is most surprising about the claims regarding the increase in the numbers and intensity of hurricanes in the greenhouse world is the lack of empirical evidence or theory to support of these claims. In fact, much of the evidence offered to date indicates there is no link between global warming and increased hurricane activity."
Bakonyvár kérdését érdekesnek találtam és utánanéztem a neten vajon mit találok, nõtt-e a szélsõségek száma. csak a hurrikánokra kerestem rá, mert azokat nem lehet nem észrevenni (napokon át léteznek), a tornádókkal nem foglalkoztam. természetesen usa adatokból volt a legtöbb (Atlanti-Karibi térség), de szerintem ez 100 évre visszanézve elegendõ.
nagyon érdekes tényeket találtam! lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is csökkent.
kár, hogy nem lehet ábrákat csatolni, de a linkeket idecopy-zom
Link
Link
Link
Link
Link
Link
lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is nõtt.
"In summary, contrary to many expectations that globally tropical cyclones may be becoming more frequent and/or more intense due to increasing concentrations of greenhouse gases, regionally the Atlantic basin has in recent decades seen a significant trend of fewer intense hurricanes and weaker cyclones overall."
"What is most surprising about the claims regarding the increase in the numbers and intensity of hurricanes in the greenhouse world is the lack of empirical evidence or theory to support of these claims. In fact, much of the evidence offered to date indicates there is no link between global warming and increased hurricane activity."
Bakonyvár kérdését érdekesnek találtam és utánanéztem a neten vajon mit találok, nõtt-e a szélsõségek száma. csak a hurrikánokra kerestem rá, mert azokat nem lehet nem észrevenni (napokon át léteznek), a tornádókkal nem foglalkoztam. természetesen usa adatokból volt a legtöbb (Atlanti-Karibi térség), de szerintem ez 100 évre visszanézve elegendõ.
nagyon érdekes tényeket találtam! lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is csökkent.
kár, hogy nem lehet ábrákat csatolni, de a linkeket idecopy-zom
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ferenc: Semmit ne szerencses tulreagalni, de a figyelmezteteseket eszre kell venni. Sokan hangsulyozzak, hogy az idojaras egesze egy igen nagy tehetetlensegu rendszer, lassan mozdul, de ha mozdul, akkor joideig nincs visszaut, ha letezik visszaut egyaltalan. Epp ezert baj, hogy az uzleti elet, az ipari lobbi addig leszerelhet minden ervet, amig nincs "egyertelmu" bizonyitek. Mivel minden szelsosegre van pelda a multban (csak epp nem egyszerre, de ez senkit nem erdekel), mindent lehet magyarazni termeszetes folyamatokkal. Az "egyertelmu" bizonyitekok megjelenesekor pedig keso lesz.
A hurrikanok kerdese kicsit mas. Ha igaz az, hogy egyfajta biztonsagi szelepkent mukodnek a tengerfelszin novekvo homersekletere valaszul, akkor eleg jo indikatorai lehetnek a valtozasnak. Mas kerdes, hogy mar vannak olyan magyarazatok, miszerint a gyakorisaguk periodikusan valtozik termeszetes modon is, es az elkovetkezendo 10-20 evben epp ezert klimavaltozastol fuggetlenul tobben lesznek. Egy ilyen magyarazattal agyonutnek minden figyelmezteto hangot 1-2 evtizedre, es ha 40 ev mulva csak nem akar csokkenni a hurrikanok szama, akkor legfeljebb az utokor mondhatja, hogy ja, igen, megsem ez volt a megfelelo magyarazat.
Persze az idojaras eleg bonyolult ahhoz, hogy egy statisztikai adat, mint a hurrikanok szama, ne legyen ilyen egyszeruen osszehasonlithato mondjuk a foldfelszin melegedesevel.
A hurrikanok kerdese kicsit mas. Ha igaz az, hogy egyfajta biztonsagi szelepkent mukodnek a tengerfelszin novekvo homersekletere valaszul, akkor eleg jo indikatorai lehetnek a valtozasnak. Mas kerdes, hogy mar vannak olyan magyarazatok, miszerint a gyakorisaguk periodikusan valtozik termeszetes modon is, es az elkovetkezendo 10-20 evben epp ezert klimavaltozastol fuggetlenul tobben lesznek. Egy ilyen magyarazattal agyonutnek minden figyelmezteto hangot 1-2 evtizedre, es ha 40 ev mulva csak nem akar csokkenni a hurrikanok szama, akkor legfeljebb az utokor mondhatja, hogy ja, igen, megsem ez volt a megfelelo magyarazat.
Persze az idojaras eleg bonyolult ahhoz, hogy egy statisztikai adat, mint a hurrikanok szama, ne legyen ilyen egyszeruen osszehasonlithato mondjuk a foldfelszin melegedesevel.
Igen, nekünk KÉNE alkalmazkodni, mert fordítva lehetetlen.
De az emberek általában kihagyják a számításból a "természeti erõket". Sõt sokan azt sem látják be, hogy egy rendszer részesei vagyunk.
De az emberek általában kihagyják a számításból a "természeti erõket". Sõt sokan azt sem látják be, hogy egy rendszer részesei vagyunk.
Na most a hozzászóláshoz hozzászólva! Szerintem ne vigyük túlzásba ezt az éghajlat vltozást, szerintem a média sokszor túl hamar reagál, ez nem lenne baj, de annyira felgyorsultak az események, hogy pl régebben ha volt egy hurrikán, azt 300km-el odébb nem is tudták, csak azok akik éppen benne voltak a vonzáskörzetében, továbbá a népesség terjeszkedésével, egyre nagyobb az ember által lakott terület így a %-os arány is növekszik, hogy egy vihar éppen emberek közelében legyen.. Pl New Orleans is , tudhatta nagyon jól, hogy a hurrikánok áramlási redszerének a kellõs közepén vannak, és hogy bármikor jöhet egy 5-ös hurrikán a városra. Nemhogy meghagyták volna a mocsarakat és a természetes élõhelyet azon a vidéken, egybõl nem lett volna hatalmas katasztrófa a Katrinaból sem, csak mivel embeteket ért, így az lett. Mi avatkoztunk be a természetbe, így nekünk kell alkalmazkodni, nehogymár fordítva legyen..
Szerintem ne vigyük túlzásba ezt az éghajlat vltozást, szerintem a média sokszor túl hamar reagál, ez nem lenne baj, de annyira felgyorsultak az események, hogy pl régebben ha volt egy hurrikán, azt 300km-el odébb nem is tudták, csak azok akik éppen benne voltak a vonzáskörzetében, továbbá a népesség terjeszkedésével, egyre nagyobb az ember által lakott terület így a %-os arány is növekszik, hogy egy vihar éppen emberek közelében legyen.. Pl New Orleans is , tudhatta nagyon jól, hogy a hurrikánok áramlási redszerének a kellõs közepén vannak, és hogy bármikor jöhet egy 5-ös hurrikán a városra. Nemhogy meghagyták volna a mocsarakat és a természetes élõhelyet azon a vidéken, egybõl nem lett volna hatalmas katasztrófa a Katrinaból sem, csak mivel embeteket ért, így az lett. Mi avatkoztunk be a természetbe, így nekünk kell alkalmazkodni, nehogymár fordítva legyen..
"csak a várható dolgokról, a lokális szcenáriókról semmit nem találok
(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi... "
Csodálkozol? Az itteni disputákból is egyértelmû, hogy a kétkedés, a bizonytalanság óriási, és a téma súlyossága és jelentõsége miatt még a szakemberek is csak óvatos kijelentéseket igyekeznek tenni. Ha valaki arra vetemedik, hogy konkrét dolgokkal áll elõ, máris falhoz állítják. De Te, mint az új generáció szakembere majd merész leszel és bátor! :-))))
(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi... "Csodálkozol? Az itteni disputákból is egyértelmû, hogy a kétkedés, a bizonytalanság óriási, és a téma súlyossága és jelentõsége miatt még a szakemberek is csak óvatos kijelentéseket igyekeznek tenni. Ha valaki arra vetemedik, hogy konkrét dolgokkal áll elõ, máris falhoz állítják. De Te, mint az új generáció szakembere majd merész leszel és bátor! :-))))
Glider, valóban bele, de legalább ez egy érdekes téma... csak a várható dolgokról, a lokális szcenáriókról semmit nem találok(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi...
Ami bosszant, hogy én anno (kb.az elmúlt 10 évben) elég sok cikket olvastam a Száhelról, akár a HVG-ben, akár a Népszabadságban, akár itt a megyei napilapban, de az archívumba semmit nem találok... röhej...
(( minden forrás azzal foglalkozik, mi történt az elmúlt 50 évben, a jövõrõl semmi...Ami bosszant, hogy én anno (kb.az elmúlt 10 évben) elég sok cikket olvastam a Száhelról, akár a HVG-ben, akár a Népszabadságban, akár itt a megyei napilapban, de az archívumba semmit nem találok... röhej...
Húú, Pitom! Jól "belenyúltál" a témába! De legalább egy érdekes téma, és még csak ezután jön a "szezonja" - "hála" a médiának!
Pitom1:
az internetet mindenképpen érdemes végigböngészni. Sahel+climate+change szavakra a Google már az elsõ oldalon kidobott egy igényes cikket (pdf-ben letölthetõ).
nézz át pár ilyen témájú oldalt.
Link
az internetet mindenképpen érdemes végigböngészni. Sahel+climate+change szavakra a Google már az elsõ oldalon kidobott egy igényes cikket (pdf-ben letölthetõ).
nézz át pár ilyen témájú oldalt.
Link
Nao beirasa felvetett bennem egy gondolatot. Lehet, hogy nem uj, sot, trivialis, de szamomra ugy tunik, mintha ezek a komolyabb hurrikanok, tajfunok, ciklonok egyfajta szelepkent funkcionalnanak. Ugyanis erzesem szerint ezek igen nagy mennyisegu hot szallitanak a magasba (felszallo meleg levego, parolgasho), ahol az lenyegesen konnyebben sugarzodik ki, mint a felszinrol. Igy az uveghazhatast tulajdonkeppen reszben kompenzalja ezeknek a jelensegeknek az erosodese
Azt hiszem, hogy mostanában jobban bele fogom "mártani magam" az éghajlatváltozás témába, uis felvettem az egyetemen az ún. globális és regionális klímaváltozások c. spec. koll.-t Bartholy J.- nál... Ráadásul okt. 10-re össze kell dobnom 1 ppt kiselõadást, ami a Száhel-övezet várható jövõjérõl fog szólni... Ezért kérem, ha valaki olvasott ebben a témában akármilyen forrást, cikket, stb., kérem jelezze nekem, és elõre is köszönöm a segítséget...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat