Meteorológiai esélylatolgatások
Elõször is a 62423-as hozzászólásomban sajnos lemaradt egy rész:
"Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le."... az északi-sarkvidéki térségben!
Másodszor :
"Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év.."
De bizony érdemes, mert nem csak trendek léteznek a világon, hanem vannak kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, amelyek változékonysága nagyságrendileg azonos nem egy esetben a trendszerû változások nagyságrendjével.
"a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben."
Az 1960-as évek vége/1970-es évek eleje óta (ha jól tudom azóta vannak megfelelõ mûholdas mérések, amelyek kiterjednek teljes egészében az Arktiszra) 2007-es szeptemberi érték volt a legalacsonyabb valóban.
A 2007-es szeptemberi érték alá azonban nem mentünk 2009 szeptemberében!!! Még ki is hangsúlyoztad, hogy szeptember..., de most november van, már pár millió km2-nyi tengeri jéggel több van a szokásos õsz elejei minimumhoz képest.
Link
"Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le."... az északi-sarkvidéki térségben!
Másodszor :
"Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év.."
De bizony érdemes, mert nem csak trendek léteznek a világon, hanem vannak kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, amelyek változékonysága nagyságrendileg azonos nem egy esetben a trendszerû változások nagyságrendjével.
"a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben."
Az 1960-as évek vége/1970-es évek eleje óta (ha jól tudom azóta vannak megfelelõ mûholdas mérések, amelyek kiterjednek teljes egészében az Arktiszra) 2007-es szeptemberi érték volt a legalacsonyabb valóban.
A 2007-es szeptemberi érték alá azonban nem mentünk 2009 szeptemberében!!! Még ki is hangsúlyoztad, hogy szeptember..., de most november van, már pár millió km2-nyi tengeri jéggel több van a szokásos õsz elejei minimumhoz képest.
Link
Svadasz nemrégiben részletezett kutatási eredményeket, melyben fontosabb tényezõként lett megemlítve az északkelet-európai és szibériai hóborítás a sarki jégborításnál.
Maga a sarki jégborítás: Link
A különbség minimális.
Ettõl függetelnül valóban szerény a jégállapot, ám ebbõl egyedül ilyen vagy oylan telet jövendölni hasra ütés, tavaly kezdtem megérteni, hogy a jégborítás afféle összekötõ kapocs, nem fõ befolyásoló tényezõ.
Maga a sarki jégborítás: Link
A különbség minimális.
Ettõl függetelnül valóban szerény a jégállapot, ám ebbõl egyedül ilyen vagy oylan telet jövendölni hasra ütés, tavaly kezdtem megérteni, hogy a jégborítás afféle összekötõ kapocs, nem fõ befolyásoló tényezõ.
Ne keressük már a kákán is a csomót!
"...igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget..."
Én csak erre szerettem volna kicsit reflektálni. Azt hiszem ez a mondat sem a következõ pár hétre gondolt.
"...igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget..."
Én csak erre szerettem volna kicsit reflektálni. Azt hiszem ez a mondat sem a következõ pár hétre gondolt.
Vitathatatlan: A kiterjedt jéggel borított területek egy ponton túl éghajlatmódosító tényezõk. És fordítva, ha egy kiterjedt jégmezõ megszûnik, akkor az éghajlatot módosító hatása is megszûnik. Azon már lehet vitatkozni, hogy mi az a vastagság/kiterjedés, amely valóban idõjárás-módosító éghajlatbefolyásoló tényezõ.
Szerintem Szibéria nem ezt mondta.
Hanem: "a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy hidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja" és "a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom".
A mostani jégkiterjedésbõl nem következtetett õ sem a januári-februári idõjárásra.
Hanem: "a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy hidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja" és "a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom".
A mostani jégkiterjedésbõl nem következtetett õ sem a januári-februári idõjárásra.
Szerintem Szibéria nem ezt mondta.
Õ csupán egy fontos dologra hívta fel a figyelmet, ami vitathatatlan. És ez bizony befolyásolhatja a telet. Tetszik-e vagy sem...
Õ csupán egy fontos dologra hívta fel a figyelmet, ami vitathatatlan. És ez bizony befolyásolhatja a telet. Tetszik-e vagy sem...
Ok, igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget!-téma részemrõl lezárva-bocs az offért 
Õszintén sajnálom, hogy a tényekkel nem értesz egyet. Ez ellen már nem lehet érvelni. Ha azt mondja valaki, hogy a fû zöld és másvalaki azt írja, hogy ezzel nem ért egyet ez ellen nemlehet vitába bocsátkozni.
Ezek szerint igazad lehet hogy nyáron ugyanolyan nagy hidegmagok vannak a sarki terület felett mint télen és nyáron ugyanolyan erõs hidegbetöréseket okoz, mint télen, ugyanis hidegbetrörés mértéke független attól, hogy 15 mó km-es jégtakarõ felõl, vagy 10 mó km-es tenger felõl jön-e. Ez gyakorlatilag lényegtelen. És teljesen mindegy hogy az általad említett ÉK-EU-i hidegmag a befagyott Barends-teger felõl, vagy a jégmentes Barent tenger felõl jön-e. Ha ez így van akkor teljesen lényegtelen a sarki jég kiterjedésével foglalkozni, hiszen ha esetleg 100 év mulva nem lesz jég ugyanilyen hideg betörések érkeznek majd a Jeges-tenger felõl, hiszen a jégnek semmi köze nincs a hidegmagokhoz.
Egyértelmûen látszik, hogy a hidegmagok elhelyezkedése:
Link
teljesen független a jég és a hótakaró jelenlegi helyzetésétõl:
Link
Ha ez így van, akkor a tengerjég kiterjedésével kapcsolatos írásaimat kérlek tekinsd tárgytalannak.
Abban is igazad lehet, hogy tök mindegy hogy most milyen nagy a jég kiterjedése, hiszen az évben csak a szeptemberi hónap 2 hetében lényeges amikor a minimumot eléri...gyakorlatilag a többi idõszakban lényegtelen a kiterjedése és a növekedés vagy csökkenés üteme. Így ezzel sem szabad foglalkozni.
Ezek szerint igazad lehet hogy nyáron ugyanolyan nagy hidegmagok vannak a sarki terület felett mint télen és nyáron ugyanolyan erõs hidegbetöréseket okoz, mint télen, ugyanis hidegbetrörés mértéke független attól, hogy 15 mó km-es jégtakarõ felõl, vagy 10 mó km-es tenger felõl jön-e. Ez gyakorlatilag lényegtelen. És teljesen mindegy hogy az általad említett ÉK-EU-i hidegmag a befagyott Barends-teger felõl, vagy a jégmentes Barent tenger felõl jön-e. Ha ez így van akkor teljesen lényegtelen a sarki jég kiterjedésével foglalkozni, hiszen ha esetleg 100 év mulva nem lesz jég ugyanilyen hideg betörések érkeznek majd a Jeges-tenger felõl, hiszen a jégnek semmi köze nincs a hidegmagokhoz.
Egyértelmûen látszik, hogy a hidegmagok elhelyezkedése:
Link
teljesen független a jég és a hótakaró jelenlegi helyzetésétõl:
Link
Ha ez így van, akkor a tengerjég kiterjedésével kapcsolatos írásaimat kérlek tekinsd tárgytalannak.
Abban is igazad lehet, hogy tök mindegy hogy most milyen nagy a jég kiterjedése, hiszen az évben csak a szeptemberi hónap 2 hetében lényeges amikor a minimumot eléri...gyakorlatilag a többi idõszakban lényegtelen a kiterjedése és a növekedés vagy csökkenés üteme. Így ezzel sem szabad foglalkozni.
Ezzel ismételten nem értek egyet:
1, A jégkiterjedés nem az õsz eleji minimumérték elérésekor ment a 2007-es szint alá, hanem a növekedési fázisban...ami nagyon nem mindegy.
2, A nagy hidegbetörések egy jó része, közel teljesen független a jégkiterjedéstõl (Szibériai Ac,Ék-Eu-i hidegmag,stb)
1, A jégkiterjedés nem az õsz eleji minimumérték elérésekor ment a 2007-es szint alá, hanem a növekedési fázisban...ami nagyon nem mindegy.
2, A nagy hidegbetörések egy jó része, közel teljesen független a jégkiterjedéstõl (Szibériai Ac,Ék-Eu-i hidegmag,stb)
Illetve azok a mérések, amik vannak, vajon mennyire megbízhatóak?
A WMO által kiadott 2007-es jelentés:
"A tengerjég átlagos kiterjedése szeptemberben 4,28 millió km volt, ami a legalacsonyabb, valaha mért szeptemberi érték.
Az olvadási idõszak végén a tengerjég kiterjedése 39 %-kal az 1979-2000-es átlag és 23 %-kal az elõzõ, 2005-ös szélsõérték alatt volt.
A szeptemberi tengerjég csökkenése 1979 óta közelítõleg 10%/évtized, azaz 72 000 km évente."
Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben. Ezek tények bármogyan is magyarázzuk. És igenis a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy kidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja teljesen mindegy hogy honnan nézzük.
"A tengerjég átlagos kiterjedése szeptemberben 4,28 millió km volt, ami a legalacsonyabb, valaha mért szeptemberi érték.
Az olvadási idõszak végén a tengerjég kiterjedése 39 %-kal az 1979-2000-es átlag és 23 %-kal az elõzõ, 2005-ös szélsõérték alatt volt.
A szeptemberi tengerjég csökkenése 1979 óta közelítõleg 10%/évtized, azaz 72 000 km évente."
Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben. Ezek tények bármogyan is magyarázzuk. És igenis a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy kidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja teljesen mindegy hogy honnan nézzük.
Üdv mindenkinek! Elõször szólok e fórumban. Talán érdekesnek találjátok, amit igyekszem röviden leirni. Szerintem számolnunk kell az esetleges El Nino-hatással (tapasztalatom arra mutat, hogy ilyenkor a tél Európa-szerte enyhe, a Kárpát-medencében viszonylag száraz, az elkövetkezõ nyár pedig igen száraz és igen meleg). A www.weather.unisys.com/surface/sst.html honlapján jól látszik, hogy az egyenlitõ vizének melegedésén kivül még van valami, ami figyelemre méltó, éspedig az a 30 fok fölötti hõmérsékletû viztömeg, amely Pápua-Új-Ginea partjait jó ideje elhagyta, s közelit a Humbold-tengerhez (általában azonban nem éri el Ausztrália nyugati partjait). A német szövetségi kormány által 1991-ben Bonn-ban kiadott kétkötetes könyv boritóján szerepel az El Ninónak tulajdonitott, emlitett "forró", elég nagy területû vizrégió.(A kötet cime "Protecting the Earth", alcim: A Status Report with Recommendations for a New Energy Policy". A szöveg tehát angol nyelven iródott. Attila.
Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le. Ezért kérdeztem rá a minimum 100 éves kijelentésedre többek között. Legfeljebb az elmúlt 50-60 évre vonatkozóan feltételezhetõ, hogy helytálló az, amit írtál. (De még ezt sem lehet 100 %-osan kijelenteni.)
Túldramatizáljátok a jégborítás novemberi jelentõségét. Hiszen Novemberben van az az idõszak, amikor az utóbbi évek jégborítási görbéi a legjobban összetartanak. Miközben szerintem az augusztus-szeptember-október idõszak az, amelynek jelentõsége lehet.
Egy hét múlva is akörül fog meanderezni, az viszont már ez elmúlt évek átlagát jelenti majd (hiszen most zárul az olló, ld. a cikket).
A következõ napok anticiklonális idõjárása egyébként táptalaj lehet, az elõzõ idõszak ciklonális aktivitásával ellentétben.
A következõ napok anticiklonális idõjárása egyébként táptalaj lehet, az elõzõ idõszak ciklonális aktivitásával ellentétben.
A jégborítottság egyébként tegnap(11.07) sajnos már tényleg a 2007-es idõszaki borítás alá került (40 e km2-rel) ez nem sok de mégis csak egy lélektani határ a 2007-es szörnyûséget alulmúlni [esõ]
Igen, de átlagosan több volt a jéggel fedett terület az idén, mint 2007-ben.
Hosszabb adatsoraim nincsennek, azonban mivel gyakorlatilag 2007-ben volt a legkisebb az elmult néhány évtizedben ehhez tudom mérni.
Ha megnézzük a 80-es évek elejei jégborítottságit vagy 70-es évek végét, gondolom te sem gondolod azt, hogy az akkori szinthet képest még a mostani alá ment volna akkor a jégborítottság pl a 20-30-40-50-60-as években ilyen idõszakban.
A csökkenõ tendencia annyira erõs hogy ez aligha lehetett korábban nagyobb....de abba is hagyom mert ez már nem hosszútávú esélylatolgatás.
Ha megnézzük a 80-es évek elejei jégborítottságit vagy 70-es évek végét, gondolom te sem gondolod azt, hogy az akkori szinthet képest még a mostani alá ment volna akkor a jégborítottság pl a 20-30-40-50-60-as években ilyen idõszakban.
A csökkenõ tendencia annyira erõs hogy ez aligha lehetett korábban nagyobb....de abba is hagyom mert ez már nem hosszútávú esélylatolgatás.
Akkor sem értem, miért vitatkoznak itt egyesek, mikozben teljesen átlagos idõjárás várhato a következõ 1 honapban...nem lesz kimagasloan se meleg, se hideg. Az, hogy egyesek szinte beléeroszakoják a modellekbe egy sarki hidegbetorést-az csak egy vizio. Egyátalán nem kétségbe ejtõ a mostani helyzet és nem kell már most temetni a telet (hisz´ még 1 honap van hátra)
Bizony nincs nagy különbség a mostani vagy a 2002-es borítást illetõen, azt hiszem egy olyan télbe minden tél szeretõ beleegyezne. Persze a 2006-os is hasonló volt és emlékszünk mi is következett utána:-) Szóval itt is maradjuk az objektív szemléletnél, ilyen helyzetekben továbbra is a megfelelõ áramlás dominál, ami elhozhatja hozzánk a kemény telet, vagy akár a rekord enyhe telet is.
Ami viszont az alacsony jégborítást valószínû, hogy befolyásolja az igen nagy ciklontevékenység, ezáltal, ahogy Svadász is említette az elmúlt 43 évbõl a 6.legnagyobb hófelhalmozódás van idén.
Ez egy pozitív visszacsatolás is lehet, misszerint a vastaggab hófelszín felett létrejõvõ hidegmagok tartósabb is lehetnek, és ezáltal sokkal nagyobb lehet a hûtõhatás iylen helyzetekben, majd a a tél folyamán kialakult anticiklonos helyzet az északi térségben. Nem hiába süllyedt most már nagy területen -30 fok alá Szibériában a hõmérséklet és az elsõ -40 alatti értékek elõfordultak, mintegy fél hónappal korábban mint az átlag.
Én továbbra sem mondok semmit a telet illetõen nem lehet tudni, hogy mi lesz, ezek a hatások éppúgy lehetnek hazánk idõjárására, mint ahogy a enyhe délnyugati irányítás is.
Ami viszont az alacsony jégborítást valószínû, hogy befolyásolja az igen nagy ciklontevékenység, ezáltal, ahogy Svadász is említette az elmúlt 43 évbõl a 6.legnagyobb hófelhalmozódás van idén.
Ez egy pozitív visszacsatolás is lehet, misszerint a vastaggab hófelszín felett létrejõvõ hidegmagok tartósabb is lehetnek, és ezáltal sokkal nagyobb lehet a hûtõhatás iylen helyzetekben, majd a a tél folyamán kialakult anticiklonos helyzet az északi térségben. Nem hiába süllyedt most már nagy területen -30 fok alá Szibériában a hõmérséklet és az elsõ -40 alatti értékek elõfordultak, mintegy fél hónappal korábban mint az átlag.
Én továbbra sem mondok semmit a telet illetõen nem lehet tudni, hogy mi lesz, ezek a hatások éppúgy lehetnek hazánk idõjárására, mint ahogy a enyhe délnyugati irányítás is.
"3. Ahogy említették a jégsapka elérte abszolut minimumát - az elmult min. 100 évben még soha nem volt ilyen kicsi területû a jégcsapka november elején."
Ezt mibõl gondolod/tudod, hogy minimum az elmúlt 100 évben nem volt soha ilyen kicsi?!?!?!?
Ezt mibõl gondolod/tudod, hogy minimum az elmúlt 100 évben nem volt soha ilyen kicsi?!?!?!?
1. Mibõl gondolod, hogy November 20-a után már egyre jobban fog lehûlni 850-en 0°C alá??
Mert úgy szokott??
Link
2." Én viszont valoszinünek tartom, hogy december elején már télies ido fog uralkodni errefele. "
Mi alapján???
Ez az egész csak maszatolás.
Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!!
Mert úgy szokott??
Link
2." Én viszont valoszinünek tartom, hogy december elején már télies ido fog uralkodni errefele. "
Mi alapján???
Ez az egész csak maszatolás.
Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!!
A fáklyán pedig szépen látszik, hogy fokozatosan, de egyértelmuen hûlni fog majd a levegõ november végéig teljesen normális ütemben. November 20-a után már egyre jobban fog lehûlni 850-en 0°C alá. A tél nem nagyon szokott megjönni tartosan novemberben! én viszont valoszinünek tartom, hogy december elején már télies ido fog uralkodni errefele.
Egy szo mint száz, a következõ 1 honapban telejesen normális, átlagos idõre ill. hõmérsékletekre számítok...
A tél úgyis csak december elején fog elkezdõdni és addigra Europa éghajlata is már teljesen más felállásban lesz... 
Egy szo mint száz, a következõ 1 honapban telejesen normális, átlagos idõre ill. hõmérsékletekre számítok...
A tél úgyis csak december elején fog elkezdõdni és addigra Europa éghajlata is már teljesen más felállásban lesz... 
Az az igazság, hogy akármelyik modellt nézem, sehol sem látszik az általad várt lehûlés 14-e után. 20-a után lehet egy esetleges komolyabb lehûlés a sarkkör környékén Észak-Európában, de ez leghamarabb november utolsó napjaiban éreztethetné nálunk a hatását. De egyelõre ugyanennyi esélye van annak is, hogy 20-a körül nyugat-délnyugat felõl enyhe levegõ érkezik majd, akár 10-15 fokos csúcsértékekkel. Pl. a GFS fûfutása is ezt várja most, ezért mondták páran, hogy nincs értelme azt nézni, hisz mindig mást mutat ilyen nagy távban.
Megpróbálom elmondani.
Mondjuk 72 óránál már mind több futásnál látható a tendencia, ezt mutatja is az átlggörbe "belengése", míg mondjuk 200 óránál az egyik futás felfelé, másik lefelé szór, ezért gyakorlatilag -ilyen idõtávolban- a futások megjelenítése jó eséllyel szélsõségtõl mentes, átlagos idõt sejtet, holott ez egyáltalán nem lesz így feltétlenül.
Nem tudom, érthetõ-e, mit szerettem volna mondani, most ennyire futotta tõlem. Ha nem világos, akkor holnap megpróbálok finomítani rajta.
Most viszont, jó éjszakát!
Mondjuk 72 óránál már mind több futásnál látható a tendencia, ezt mutatja is az átlggörbe "belengése", míg mondjuk 200 óránál az egyik futás felfelé, másik lefelé szór, ezért gyakorlatilag -ilyen idõtávolban- a futások megjelenítése jó eséllyel szélsõségtõl mentes, átlagos idõt sejtet, holott ez egyáltalán nem lesz így feltétlenül.
Nem tudom, érthetõ-e, mit szerettem volna mondani, most ennyire futotta tõlem. Ha nem világos, akkor holnap megpróbálok finomítani rajta.
Most viszont, jó éjszakát!
December második felében kellene visszatérni erre a kérdésre majd.
Akkor már több minden kiderülhet a tél további részét illetõen.
Ott már el szokott dõlni a tél sorsa általában.De addig még nem.
Akkor már több minden kiderülhet a tél további részét illetõen.
Ott már el szokott dõlni a tél sorsa általában.De addig még nem.
Egyszerûen nem lehet megállni:
Semmiféle téli idõt nem lehet kiolvasni a hosszú távú elõrékbõl. Nem tudom, miért kell a realitások ellen írni. Olyan, mint amikor a pirosra azt mondjuk, hogy ez kék !!
A legvaskosabb elõjelek:
1. Link
Link
Link
Link
Bármit nézünk a sarki hidegmagok még a mostani állás szerint is nagyon messze vannak még 180 óránál is. Teljes egészében Kelet Ázsiában helyezkedik el, még 850 hpa-on látható -10 fok, ami már igazi téli idõt okozna novemberben, nos ez is Novala-Zeljától északra lesz. Napok óta nincs hidegfelhalmozódás, olyan légörvények nem alakulnak ki, amelyben ezek áramlási iránya felénk irányulna.
Nagyon erõs hatalmas és tartós légörvényeknek kellene kialakulni, de nem még hogy ma, hanem 180 óránál sem látszik változás.
2. több modell Kelet-európára is átterjedõ ciklonális hatásokat jelez, azaz az óceáni hatás erõsödésére lehet számítani.
Igaz jelentõs elõoldali meleg advekció sem várható, azaz a jelenlegi hõmérsékletek tartós stabilizálódására lehet számítani.
3. Ahogy említették a jégsapka elérte abszolut minimumát - az elmult min. 100 évben még soha nem volt ilyen kicsi területû a jégcsapka november elején. 3-4 hónapja valaki azt bizonygatta itt, hogy majd meglátom hogy az elkövetkezõ években a napfolttevékenyéség miatt jelentõsen növekedni fog,
s vadasz sem értette, hogy miért várok további enyhe teleket és kisebb jégbosítottságot. (statisztikaileg a jelenlegi 5 évben kellene azért 1 erõsebb télnek lenni, mert ha nem lenne , akkor már tényleg intenzív lenne a változás, igazából már nagyon rég volt)Az ok az hogy a változás iránya és tendenciája teljesen világos és nincs elõjel a folyamat megváltozására.
És a jégsapka épp a felénk esõ részen zéró.zéró, azaz 0.
Link
Mégha a sarki területrõl is jönne erõs hidegadvekció, a nagyméretû tengerfelszín miatt lényegesen szelídült állapotban érne el.
Úgyhogy a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom.
Egyelõre egyetlenegy elõjel sem jelentkezik ez ellen.
Továbbra is jellemzõ, hogy valaki a saját megnyugtatására belinkelte az egyetlenegy hideg helyzetet, hol is ??: 384 óránál - és ebbõl vone le következtetéseket. Ez értékelhetetlen talán egy egészen más fórumba való megjegyzés.
Éljen a TÉL: Szibériában
Semmiféle téli idõt nem lehet kiolvasni a hosszú távú elõrékbõl. Nem tudom, miért kell a realitások ellen írni. Olyan, mint amikor a pirosra azt mondjuk, hogy ez kék !!
A legvaskosabb elõjelek:
1. Link
Link
Link
Link
Bármit nézünk a sarki hidegmagok még a mostani állás szerint is nagyon messze vannak még 180 óránál is. Teljes egészében Kelet Ázsiában helyezkedik el, még 850 hpa-on látható -10 fok, ami már igazi téli idõt okozna novemberben, nos ez is Novala-Zeljától északra lesz. Napok óta nincs hidegfelhalmozódás, olyan légörvények nem alakulnak ki, amelyben ezek áramlási iránya felénk irányulna.
Nagyon erõs hatalmas és tartós légörvényeknek kellene kialakulni, de nem még hogy ma, hanem 180 óránál sem látszik változás.
2. több modell Kelet-európára is átterjedõ ciklonális hatásokat jelez, azaz az óceáni hatás erõsödésére lehet számítani.
Igaz jelentõs elõoldali meleg advekció sem várható, azaz a jelenlegi hõmérsékletek tartós stabilizálódására lehet számítani.
3. Ahogy említették a jégsapka elérte abszolut minimumát - az elmult min. 100 évben még soha nem volt ilyen kicsi területû a jégcsapka november elején. 3-4 hónapja valaki azt bizonygatta itt, hogy majd meglátom hogy az elkövetkezõ években a napfolttevékenyéség miatt jelentõsen növekedni fog,
s vadasz sem értette, hogy miért várok további enyhe teleket és kisebb jégbosítottságot. (statisztikaileg a jelenlegi 5 évben kellene azért 1 erõsebb télnek lenni, mert ha nem lenne , akkor már tényleg intenzív lenne a változás, igazából már nagyon rég volt)Az ok az hogy a változás iránya és tendenciája teljesen világos és nincs elõjel a folyamat megváltozására.
És a jégsapka épp a felénk esõ részen zéró.zéró, azaz 0.
Link
Mégha a sarki területrõl is jönne erõs hidegadvekció, a nagyméretû tengerfelszín miatt lényegesen szelídült állapotban érne el.
Úgyhogy a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom.
Egyelõre egyetlenegy elõjel sem jelentkezik ez ellen.
Továbbra is jellemzõ, hogy valaki a saját megnyugtatására belinkelte az egyetlenegy hideg helyzetet, hol is ??: 384 óránál - és ebbõl vone le következtetéseket. Ez értékelhetetlen talán egy egészen más fórumba való megjegyzés.
Éljen a TÉL: Szibériában
8-10 nap elõtt nem átlagos értéket mutat? Vagy pontosan hogy érted ezt? Kérdezem akkor azt, hogy a napi 4 komplett GFS futások megjelenítése koordináta-rendszerben mire való?
Akármennyire is úgy néz ki..., tényleg nem kötekedni akarok, csak nem értem pontosan mire akarsz kilyukadni. Fakadhat az én tudatlanságomból is.
Akármennyire is úgy néz ki..., tényleg nem kötekedni akarok, csak nem értem pontosan mire akarsz kilyukadni. Fakadhat az én tudatlanságomból is.
Azért az objektivitás kedvéért szeretném megjegyezni, hogy a 4. linked (amit néhányan nagy szeretettel linkelnek be fõleg télen, hogy nem lesz nagy lehûlés) alapján -pont a sok futás átlaga miatt- 8-10 napnál távolabb mindig átlagos értéket fog mutatni. Mindig linkelitek, én mindig érdeklõdéssel figyelem, és mindig megállapítom, hogy ilyen idõtávban -természetesen- ez bizony átlagos.
Köszönöm a kritikát! 
Melleseg én nem azt írtam le, hogy mi lesz 14 nap múlva, hanem hogy személy szerint mit várok (lehet félreértetted)! Nincs ezzel semmi baj... Megpróbáltam a lehetõ legtöbb dologgal alátámasztani mondandómat és most jön a legmegbotránkoztatóbb rész: szeretek 10 napon túl elõrejelezni!! Olyan érdekes és izgalmas, vagy nem? 
"Számos" gyõri kollegám, nem felesleges a fáklyát nézni..., nagyon is fontos... sok benne a tendencia, amit ha felismersz, akkor nem is tünik olyan összevisszaságnak, amit mutat! Látom te még csak mostanában kezdtél el írni a fórumokra, de amilyen aktív vagy, hamar átlátod majd a dolgokat.
Itt négy féle emberrel találkozhatsz:
- tél-szkeptikus (pl.: ÉN, akárhogyan próbálok érvelni már mindig az maradok.... több embert nem merek megnevezni )
- nyár-szkeptikus (az oldalon észlelõ emberek 95%-a)
- realista és elõvigyázatos (a látogatók 0,00000001%-a)
- akik szerint értelmetlen 10 napon túl latolgatni (2%)
De van egy általános szabály: 1. Ha õsszel átlagon aluli a hõmérséklet, akkor kemény tél lesz. 2. Ha õsszel melegebb van az átlagnál, akkor kemény tél lesz.
Szóval rendesen vigyázni kell mit olvasom és mit jegyzel meg! Egyébként szeretem az oldalon a társaságot, jó kis csapat ez! Mindenkinek megvan a saját véleménye, de idõnként objektívnek is kell lenni! Ezért vagyunk a legjobbak szerintem.
Melleseg én nem azt írtam le, hogy mi lesz 14 nap múlva, hanem hogy személy szerint mit várok (lehet félreértetted)! Nincs ezzel semmi baj... Megpróbáltam a lehetõ legtöbb dologgal alátámasztani mondandómat és most jön a legmegbotránkoztatóbb rész: szeretek 10 napon túl elõrejelezni!! Olyan érdekes és izgalmas, vagy nem? "Számos" gyõri kollegám, nem felesleges a fáklyát nézni..., nagyon is fontos... sok benne a tendencia, amit ha felismersz, akkor nem is tünik olyan összevisszaságnak, amit mutat! Látom te még csak mostanában kezdtél el írni a fórumokra, de amilyen aktív vagy, hamar átlátod majd a dolgokat.
Itt négy féle emberrel találkozhatsz:
- tél-szkeptikus (pl.: ÉN
, akárhogyan próbálok érvelni már mindig az maradok.... több embert nem merek megnevezni )- nyár-szkeptikus (az oldalon észlelõ emberek 95%-a
)- realista és elõvigyázatos (a látogatók 0,00000001%-a
)- akik szerint értelmetlen 10 napon túl latolgatni (2%)
De van egy általános szabály: 1. Ha õsszel átlagon aluli a hõmérséklet, akkor kemény tél lesz. 2. Ha õsszel melegebb van az átlagnál, akkor kemény tél lesz.
Szóval rendesen vigyázni kell mit olvasom és mit jegyzel meg!
Egyébként szeretem az oldalon a társaságot, jó kis csapat ez! Mindenkinek megvan a saját véleménye, de idõnként objektívnek is kell lenni! Ezért vagyunk a legjobbak szerintem. 
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat