Globális jelenségek

))

Ez a wetterzentrale oldal tényleg jó!
Egyetértek azzal hogy télen totál lejön a hideg, nyáron meg felmegy a meleg.
Ezen az oldalon meg lehet nézni térképen, hogy sok évre visszamenõleg miként alakult a hõmérséklet és a nyomás.
Link

Cauchy!!
Kérdezd meg Pitomot mit szoktam ilyenkor mondani))

Floo: nem vettük észre, de most már minden világos

Észrevettétek?
Mult héten már e hét hétföére,vagyis mára csapit igértek a meteorológusok,aztán áttették szerdára,most meg már akkor sem lesz,majd csak hétvégén...
Szal szépen tolódik kifele,szerintem még a hétvégét is megusszuk...

Ez egy gyakori kép az elmult hónapokról...
Link
Csak itt Közép(Dél)-Europa felett van egy beragadt ciklon,a legközelebbi fronttevékenység csak messze Izladn körül meg fent északon...

Az európai légkörzésben a nyugat keleti áramlás gyakorlatilag mexünt létezni...
Ezért olvadtak el azok a tözeglápok vagy micsodák...
Túlságosan lejön a hideg,utána tulságosan felmegy a meleg...

A Jürgen Tritti féle "felismerésnek" inkább politikai mintsem tudományos vetülete van ...
Igazad van András, az idei hurrikánszezont nem tudom mi alapján állították be az átlagnál erõsebbnek.
Esetleg az okozott kár alapján, mert akkor igen, ám itt belép az általam és immár Bakonyvár által is emlegetett emberi tényezõ.
Az objektív utólagos HIVATALOS következtetések levonása azonban hiú ábránd, itt az újabb példa, most egy "sohanemlátott erõsségû hurrikán" mögé kell bújni a felelõsséget elhárítván, míg más esetekben el kell tusolni az okokat, és ráfogni valami emberi tényezõre (Mátrakeresztes), attól függõen merrõl fúj a szél.

Bár nem kimondottan ide tartozik,de a hurrikánok pusztítása két részbõl a szélbõl és a torrens áradásokból áll,amelyhez egy harmadik is társul a partvidékeken - a tengervíz.
A kategóriamisztifikálás csak a szelet ("erõt")nézi,amely még "kibírható",ha nem kíséri hosszan tartó felhõszakadás.Láthattunk borzalmas áradásokat okozó 1-2-es ciklont,amely lassú,egy helyben topog és egy szigeten v. parton extrém esõt okoz(Haiti v. Fülöp-szk tavaly).
New-Orleansnál a 3 tényezõ mindegyike jelentõs volt és lehet(én ezt a hírekbõl nem merem megítélni),hogy volt egy negyedik az emberi tényezõ.
Ha valahol katasztrófa történik két tábor van mindig.Egyik oldal a természet elõre nem látható csapásáról beszél,ha idõjárási a kat. akkor a globális felmelegedést emlegetik.
A másik oldal szerint fel lehet készülni,ez várható,lehet védekezni csak egy szokványos eset,amit az arra hivatottak nem képesek megakadályozni vagy kivédeni.
Én kinek higgyek,ha pl. nem láttam soha annak a folyónak,pataknak a gátját,ami átszakadt ?Áprilisban is lábrakapott(mint minden árvíznél) a mátrakeresztesi esetnél,hogy tarra vágott erdõk miatt volt az egész,majd a patakmeder eltorlaszolásáról s ki tudja mirõl nem regéltek.Aztán a fõerdész cáfolta a fakivágást(higgyek neki?),de a többség azt gondolja továbbra is ,hogy nem esett sok esõ,csak kivágták a fákat.
Jó lenne,ha ennyi katasztrófa után a milliárdokból élõ arra hivatott szervezetek nem megrendelõk szája íze szerint,hanem objektíven feltárnák az okokat és tennének a lehetséges megelõzésért.

Sajnos a hírekbõl az embernek az az érzése támad, mintha egy soha nem látott erejû hurrikán pusztított volna New Orleansban. Most az ottani vezetésnek is érdeke így beállítani az esetet: így talán kevesebb embernek jut eszébe, hogy gondok voltak a gátakkal, hogy nem voltak megfelelõ tervek a mentésre, stb...

Eközben még nagyon-nagyon vitatott, hogy egyáltalán milyen irányban változik a globális felmelegedés nyomán a trópusi ciklonok gyakorisága és ereje. (A melegebb tengervíz végsõ soron erõsítené õket; de nem hiszem, hogy ez már most, alig 1°C-os globális melegedésnél nyilvánvaló lenne.) A múltban is többször elérte már az USA déli partját egy-egy 5-ös erõsségû hurrikán. Kíváncsi lennék, hogy idõben egyre gyakoribbakká váltak-e ezek az esetek - szerintem nem. Ráadásul a Katrina középpontja elkerülte New Orleanst - vagyis ugyanezt a puszítást egy gyengébb hurrikán is véghezvihette volna, ha épp telibe találja a várost...

Viszont ha a hurrikánt nem is fogom erre, azzal sem értek egyet, hogy az "egyszerû amerikai polgár" ne lenne felelõs a CO2-kibocsátásért. Nézd csak meg, mennyit autóznak, és milyen fogyasztású autókkal, mennyi energiát használnak fel a legkülönbözõbb célokra pazarlóan és értelmetlenül... (A polgárok nem az "olajlobbi" áldozatai, hanem a vevõi, akik nélkül a "lobbi" tönkremenne!) De ebben még nekünk, magyaroknak is bõven van szégyenkeznivalónk. Ha a Föld mind a 6 milliárd lakója annyi CO2-kibocsátást okozna a saját fogyasztásával, mint közülünk BÁRKI, a világ "klímahelyzete" sokkal rosszabb lenne. (Ha pedig mindenki az USA átlagpolgárának szintjén fogyasztana... arról inkább ne is beszéljünk!)

(Elnézést, ha a témának nem itt van a legjobb helye, de nem akartam máshol válaszolni egy itteni hozzászólásra.)

Szerintem igaza van Jürgen Trittinnek. Sajnos, valóban lehetséges, hogy a komolyabb hurrikánszezonok - ami a magasabb tengerhõmérséklet következménye - visszavezethetõk a globális felmelegedésre, az pedig nagy részben a CO2 emisszió 25%-át kibocsátó (Kyoto-t alá nem író) USA politikájára.
Persze azt nem mondhatjuk 100%-ig, hogy az járt pórul, akinek kellett, mert igaz, hogy az olajlobbi is jelentõs károkat szenvedett el, de az egyszerû amerikai polgárok nem tehetnek semmirõl.
Tehát az olajlobbi (és az általuk mozgatott politikusok) a magasabb profitért cserébe feláldozzák saját polgáraikat is (erõsen leegyszerûsítve).
Ti mit gondoltok errõl?

Tartózkodom vitába bocsátkozni,csak tényeket közlök.Nagyalásony térségében(Pápától dny-ra 15 km-rel) 1951 óta egyszer,1954 júliusában fordult elõ 200 mm feletti csap. (221).Tehát nem mindenhol olyan természetes a havi 200-444 mm.Ha a Dobogókõn,Bükkben,Kárpátokban,Himalájában gyakrabb,az nem jelent semmit.Sosem politikai határok(országos rekord) vagy geológiai határok(Európa v.Kárpát medence rekord) a mérvadók.Az idõjárás nem ilyenhez igazodik.Ahogy mikro úgy makro térségekhez sem viszonyítanám a rekordokat - mezoléptéket tartok elfogadhatónak.Pl. az Alföld mint orografikus mezotérség belsejében milyen gyakori a 267 mm aug -i csapadék.(Ne novemberrel vagy júniussal vessük össze!)

Zágoni vs Gyuró György van most az atv-ben

Elnézést, hogy Tron kedvéért egy korábbi bejegyzésemet másolom ide (hõmérsékleti rekordokról)...

Azert a rekordok gyakoribb megdolesevel legyunk ovatosak... Pl. az elmult napokban ismet megdolt egy hidegrekord - "termeszetesen" Zabarban, ahogy ezt mostansag megszoktuk. A dolog szepseghibaja az, hogy a regi rekordokat a nagy multu foallomasokon mertek. Ha mar akkorrol is lenne zabari adatunk, joval alacsonyabb lenne a rekord, igy sokkal ritkabban tudna megdolni...

De szamomra a melegrekordokkal sincs minden rendben. Ha varostol tavoli allomason dol meg a rekord, azzal semmi gond. De a nagyobb varosokban a meresek kezdete ota folyamatosan no a beepites, csokken a zoldteruletek nagysaga, igy egyre erosebb a "hosziget". Igy a gyakoribb rekorddontesek mogott ott lehet a mikroklima valtozasa is... (Persze mas is. Sajat, szubjektiv megitelesem szerint ehhez kepest is tul sok melegrekord dol az utobbi 10-15 evben, de statisztikak nelkul nem akarok semmit kijelenteni.)

Természetesen a Föld átlaghõmérséklete teljesen más téma. De ha a modellszámítások jelzik is, hogy a felmelegedés a szélsõségek gyarapodását hozHATja, továbbra sem indokolt minden bekövetkezõ esetnél erre mutogatni! Pl. ha az éghajlatváltozás miatt 25%-kal gyakoribbak lennének a nagy csapadékok (ami elég jelentõs változás, szerintem 1°C körüli melegedésbõl nem is számítottak ekkorát... javítsatok ki, ha tévedek), akkor is csak minden ötödik esetnek lesz ez az oka! És soha nem mondhatjuk ki, hogy konkrétan melyiknek...

Paloznakra nem tudtam elmenni. Kevés a szabadidõm.
Doki elõadása bizonyára érdekes volt, és abban is biztos vagyok, hogy valós adatokkal dolgozik.
De akkor már pusztán logikai úton is felmerül a kérdés: vajon ezekkel a klímakutatók, meteorológusok nincsenek tisztában? Nyilvánvalóan õk is ismerik ezeket a statisztikákat, ennek ellenére a legtöbben szélsõségekrõl beszélnek a szakemberek között is. Számtalan publikáció szól arról, hogy a heves események száma egyértelmûen nõtt az utóbbi 20évben, a hõmérsékleti, és egyéb "rekordok" jelentõs részét is ebben az idõszakban mérték. A csapadékmennyiség csak egy kis része az egésznek, talán az valóban nem mutat __még__ olyan szélsõségeket mint a hõmérséklet, de a tendencia véleményem szerint már látható...Mindemellett én elfogadom amit mondasz, de számomra felvet néhány kérdést...

Réthly Antal a találkozón is látott köteteit ajánlom továbbra is minden olyan honfitársamnak, aki kíváncsi, miket produkált a medencénk a múltban akár egyik évrõl a másikra, megdöbbentõ dolgokat olvashatunk benne.

267,2mm eddig.(A pontosság kedvéért)
Egyébként teljesen mindegy - az itt élõ emberek nem így fogják fel - van-e éghajlatváltozás vagy nincs, mert az élettér megváltozása (ha tartós) bizonyítja majd be, hogy ténylegesen az vagy nem. (Húú, ez jó összetett lett, bocs, remélem érthetõ volt)

wow mit írtam , remélem azért megérti valaki

Tron: ha eljöttél volna Paloznakra, akkor ott láttad volna Doki elõadását, amiben az elmúlt évtizedek vízszintingadozása is szerepelt. Nem mutatott semmi olyanirányú szélsõségek felé eltérést, hogy az utolsó években nagyobb ingások lettek volna, mint elõtte.
Továbbra is tartom azt a véleményem, hogy az ingadozások okait az északi félteke nyomásátrendezõdései okozzák. Hogy a nyomásátrendezõdéseknek mi az okuk, illetve a természetes okokon kívül milyen okai vannak, azt a jóég se tudja szerintem

Leifur:
kuzmi 250mm-e önmagában valóban nem jelent semmit, ebben teljesen igazad van, de ami évek óta zajlik a klímában, az sajnos jelent valamit. 2003-ban -utólagos vizsgálatok alapján-, minimum 20.000ember halt meg a hõhullám miatt. Akkor épp a mostani helyzet fordítottja volt, egész nyáron nem esett egy csepp esõ sem. Itt nálunk a Dunánál szinte gyalog át lehetett volna sétálni a túlsó partra, annyira le volt apadva a folyó. Elõtte viszont kétszer is kiöntött, egész Szentendre -és a 11-es út- homokzsákokkal volt tele, de Visegrádot már így sem lehetett megközelíteni az áradás miatt.
Én azt a fajta szélsõséges ingadozást vélem felfedezni, amirõl a klímakutatók már vagy 10-15éve beszélnek. Már akkor megmondták, hogy a változás egyfajta kenu effektushoz lesz hasonlítható, tehát a szélsõséges események hol az egyik végletbe csapnak, hol a másikba. És most éppen ez zajlik. Egyik évben iszonyatos forróság, szárazság és hõhullám, a másikban meg árvíz és özönvízszerû csapadék. Ez nem hisztéria, hanem az utóbbi 6-7 év mérlege. Sajnos.

cauchy: Ok.

Siránkozás szerintem most sincs, én inkább azt látom, hogy egyfajta elbeszélés zajlik a felek között.

mint ahogy a tavaly júliusi szegedi 100mm feletti nap sem okozott semmiféle problémát, meg habverés sem volt, önmagában semmit nem jelent egy ilyen mennyiség egyszeri elõfordulása, mint ahogy semmit nem jelent Kuzmi 250mm-re sem

Tron: nem akartam semmit se bizonyítani vele, nekem nincs folytonos bizonygatási kényszerem. Egyszerûen ÉN beírtam az általam mért konkrét adatokat. Ez nem "európai kutatások bizonyítéka" hanem teljesen saját mérés.
Amúgy nálam se mindig iylen az idõjárás. a 90es évek közepén pl volt olyan június és október is, amikor 240 mm közelében volt a havi össze, az éves meg 1100 mm. Akkor még senki se siránkozott emiatt. A 3 óra alatt leesett 106 mm se okozott árvizet vagy katasztrófát, egyszerûen mert az árkok szépen elvezették

De ez most mit bizonyít? Értelmezésem szerint csak azt, hogy nálad egy ici-pici észlelõponton -szerencsédre- nem volt komoly szélsõség. Sajnos ettõl még a fél országban volt!
Pl. kuzmi lassan 300mm-nél jár csak augusztusban. Gondolom ebben sincs semmi szélsõséges. ;-)

Link

Link

Ide is beillesztem ezt a kis összegzést. Látjátok belõle, hogy milért mondom, hogy semmi szélsõséges ingadozás nem volt csapadékügyileg itt.
A többi hónap is hamarosan látható lesz, csak a február volt a legizgalmasabb )

Várom az észrevételeket, hogy miylen paramétert jelenítsek még meg, vagy a kérdéseket az adott oszlopokkal kapcsolatban

Az árvizek ügyében azért én az embert, mint tényezõt szigorúan belevenném, Keleten egyértelmûen (ld. a romániai árvizeket, melyek bizony egyértelmûen a nemlétezõ vízügyi fejlesztések /sõt inkább visszafejlõdések/ okán történtek), ám Nyugaton is közvetett mértékben.
A hazai konvekciós csapadékmódosulás is egyértelmûnek tûnik, emiatt kell mértékkel kezelni a szárazodó mediterrán(földközi) nyárelõréket, erre példa Bükk utóbbi években történõ látványos csapadéktöbblete.
Azaz vannak tények, vannak valószínû módosulások, ám újra és újra hangulatot kelteni, és vitázni felesleges, és okafogyott.

Az IPCC jelentés óta már eltelt 4 év, és 2007-ig még van 2. Közben azért zajlanak az események, az IPCC csak összefoglalja a jelentéseiben a folyó kutatások eredményeit. 4 év az sok idõ, így azóta is vannak eredmények. Pl. Magyarországon is folyik ezirányú kutatás az ELTE TTK Meteorológia Tanszékén. A kutatások során pedig arra eredményre jutottak, hogy pl. nálunk a szélsõséges csapadékok gyakorisága nõni fog. "Ritkábban fog esni, de akkor nagyon".

A napokban egyébként német és osztrák kutatók is összekötötték az árvízes eseményeket az éghajlatváltozással. Nyilván nem ok nélkül. Nem az árvíz kezelendõ önmagában, hanem az, hogy az utóbbi évtizedben már a sokadik ilyen esemény következik be. Ugyanez a helyzet az földi átlaghõmérsékletekkel is (csak jobban nyomon lehet követni, ezért is beszélnek mindig a hõmérsékletrõl) Az elmúlt 330 évbõl a forrósági verseny elsõ 9 helyezettje az 1988 és 2003 közötti évekbõl került ki (WMO).

Usrin
Részben egyetértek veled. De ha "nincs információjuk" arról, hogy miként változik az idõjárás a késõbbiekben, akkor megint ott tartunk amirõl én kezdettõl fogva beszélek. Konkrétan, sem azt nem jelenthetjük ki, hogy a szélsõséges események gyakorisága és hevessége hamarosan (pár éven belül) komoly mértékben növekszik, sem azt, hogy ezek az események majd csak x100 év múlva következnek be.
Mai nappal csak a felmelegedés ténye bizonyított, de minden egyéb kérdésben (pl. a változás mértékérõl, hatásairól stb.) csak feltételezések vannak megfelelõ -és objektív- adatok hiányában. Úgyhogy aki azt gondolja, hogy mittomén 10éven belül itt átlag napi 2 tornádó fog pusztítani, az sem feltétlen hisztériázik, mert ennek ellenkezõjére legalább annyira nincs bizonyíték, mint arra, hogy ez valóban így lesz. Épp ezért, a vita felesleges, nincs mirõl vitázni. Majd meglátjuk mit hoz össze a természet. Én mindenesetre reménykedem, hogy azoknak lesz igaza akik a sokszáz éves prognózis mellett teszik le a voksot. ;-)

Nomad: ha a GLOBÁLIS felmelegedés ügyében a regionális cáfolatok nem érnek semmit (ebben igazad is van), akkor a regionális "bizonyítékoknak" miért kell ekkora hitelt adni? Folyamatosan (és globálisan) növekszik a légkör CO2-tartalma, ez tény. A CO2 minden számítás szerint emeli a Föld átlaghõmérsékletét, és ezt már a mérések is igazolni látszanak - ez is tény. Ezzel el is fogadtuk azt, hogy globális felmelegedés van. Innentõl kezdve semmi szükség arra, hogy minden helyi jelenségben további bizonyítékot próbáljunk látni, sokszor elfedve azok valódi okát...

Hadd idézzek az általad felhozott IPCC-jelentésbõl: "Nincs elég információnk arról, miként változhatnak [a globális felmelegedés nyomán] az idõjárás nagyon kis léptékû szélsõségei (például zivatarok, tornádók, jégesõ, jégverés vagy villámlás)."

Tehát az IPCC készítõinek nincs elég információjuk, a MetNet-en viszont úgy látom, egyeseknek már van... Konzultálnotok kellene még a következõ IPCC-jelentés elõtt, nehogy abba is ilyen elmaradott nézetek kerüljenek. :-)

Snowhunter ejnye megelõztél Ennek a beírásnak olyan keresztes-megtérítõs-hadjáratos szaga volt.
Én egy dologra reflektálnék: azért az elég emrész kijelentés, hogy az európai árvíz és a portugál szárazság EGYÉRTELMÛEN a globális felmelegedés számlájára írhatók. Ezt az egyet valaki bebizonyítja, akkor annak már mindent elhiszek, de az nem bizonyítás, hogy a modellek a szélsõségek növekedését jelzik és ebbõl már az következik, hogy ha valami bekövetkezik akkor az már egyértelmû bizonyíték. Nem beszélve a nemrég említett hurrikánszám csökkenésrõl, ami ezek szerint pont az ellenkezõjét bizonyítja. A tõzeg felolvadása meg magyarázható a jégkorszakból való kifele haladással is. Persze ha ezt mondanám akkor a hittestvérek haragja sújtana le rám

Komolyan mondom, nem értelek titeket !

Nagybetûvel írok, hogy értsétek:

SENKI NEM CÁFOLJA, HOGY VÁLTOZÁSOK VANNAK A KLÍMÁBAN, EBBEN A FÓRUMBAN IS BÕ EGY HÓNAPJA EZT A KÉRDÉST LEZÁRTUK, IGEN VANNAK, A MÉRTÉKÉRÕL VANNAK VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK !

Az esetleges ellenek csak a túllihegõ stílust kompenzálják, a komoly operatív döntések is ellazulhatnak, ha a folyamatos bizonygatás egy idõ után komolytalanná teszi a kérdést.

Szóval zárjuk már le ezt az állandó bionygatási kényszert, túl léptünk már ezen, mindenki belátja, hogy vannak változások !

Ez annyira vicces. Az asztalon mellettem fekszik egy könyv, amelyet KP adott ide. A címe "Klimaváltozás - Információs csomag". Akik összeállították az anyagot: UN, UNEP, UNDP, WMO, WHO, UNITAR, UNFCCC.

Gondolom, ezek is "áltudományos hisztériázók" gyülekezete, ha valamennyien kijelentették, a klímaváltozás megkezdõdött. Most már egyre kiváncsibb vagyok, hogy az ellenzõk mivel indokolják és/vagy tagadják a globális felmelegedés tényét. Az IPCC jelentését fel sem emlegetem...

Ráadásul mindig regionális cáfolatokat hallok, miközben a klímaváltozást GLOBÁLIS Felmelegedésként is emlegetik. Már felvetettem, hogy a homokba dugott fej nem segít. A tény tény marad akkor is, ha nem olvasunk újságot, nem netezünk, stb... Maximum nem tudjuk, hogy mi a baj. Szerencsére már nem a 60-as 70-es években vagyunk, hozzánk is eljut az információ...

A már említett tõzegmezõ, amely 11 000 évig fagyott volt, biztos gondolt egyet, és azt mondta: - Én most felolvadok, és kibocsátom magamból az üvegházhatást fokozó metángázt...

A Kilimandzsáró, az Alpok és Andok gleccserei, Grönland is vicces kedvükben olvadoznak. ...és sorolhatnám...mondhatnám a regionális eseményeket is, de itt azonnal le lennék hülyézve, miközben a fenti eseteket igencsak nehéz lenne megmagyarázni. Ja, és a fentiekben felsorolt nemzetközi szervezetek SZAKÉRTÕIT is meg kellene cáfolni.

Na igen, egyre több "áltudományos hisztériázó" van a hivatásos meteorológusok, klímakutatók, professzorok, nemzetközileg elismert tudósok között is. ;-)

2005.08.26 11:57:04 Globális felmelegedés Forrás: Népszabadság Online
wwF: a klímaváltozás súlyosabbá és sûrûbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat
Az európai országoknak az energiaszektor környezetszennyezõ tevékenységének csökkentésében kell keresniük a megoldást a kontinenst jelenleg sújtó szélsõséges idõjárás és katasztrofális következményeinek enyhítésére - állította Brüsszelben pénteken kiadott közleményében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Az Alpok és a Duna vidékén bekövetkezett áradások, az ibériai erdõtüzek, a francia, spanyol és portugál gabonatermést sújtó aszály annak a jelei, hogy a világ egyre jobban szenved az éghajlatváltozástól. Környezetvédõk szerint fõleg az energiaszektor felel a szélsõséges idõjárásértfelhasználása, illetve a vízkezelés ugyancsak befolyásolhatja a szélsõséges idõjárás kialakulását - tette hozzá a környezetvédelmi szervezet, amely nemrégiben kiadott jelentésében összefoglalta a legutóbbi tudományos megállapításokat ebben a témakörben.
Ahhoz, hogy hosszabb távon csökkentse az ilyen természetû katasztrófák sûrûségét és súlyosságát, a politikai és üzleti életnek mielõbb lépnie kell a széndioxid-kibocsátás csökkentésében - szögezte le a közlemény. A legnagyobb széndioxid-kibocsátók pedig az áramtermelõk, amelyek világszerte 37, az unióban 39 százalékban részesednek a szennyezésbõl.
A WWF üdvözölte az Európai Unió idén januárban kezdett, úgynevezett szennyezéscsere-programját, amely korlátokat szab a legnagyobb cégek kibocsátásának. Úgy vélte azonban, a jelenlegi korlátok nem elegendõek, azokat szigorítani kell, már a rendszer idei felülvizsgálatakor.
A klímaváltozás egyre súlyosabbá és sûrûbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat - idézte a közlemény Oliver Rapfot, a WWF egyik vezetõjét. - Az uniós politikusoknak haladéktalanul intézkedniük kell az energiaszektor kibocsátásainak csökkentése érdekében - modta.

"hogy Letenye város határain 30 éve "
A határain belül kimaradt)

Cauchy a "beledoblak a Balcsiba" dolog még érvényben van,következö MetNet talin remélem lesz a közelben víz)

Amugy Letenyén durva jég volt hétfön...
Ez nem is lenne érdekes,ha nem lenne az a tény,hogy Letenye város határain 30 éve tuti nem volt emlitést érdemlõ jégesõ,ami megint nem lenne érdekes,ha nem tudnám hogy a 2 km-re lévö szõlõhegyet gyakran elveri a jég,a 4 km-re lévö kis falut is el szokta kapni...
Jöhetett szupercella felhõszaki multicella vagy akármi,Letenyén nem birt jég lenni...
Most volt,elég komoly,a paradicsom paprika konyec,tiszta horpadás,kezd rohadni....
Szal Letenye éghajlata tuti megváltozott))))

Megelõzõm a kérdést...
Honnan tudom hogy nem volt jég az elmult 30 évben???
Lakik ott egy barátom,aki több évtizede figyeli az idöjárást,totál megbizható,kb.ugy vágja a múlt történéseit mint Metfickó)
Szal ez tuti infó...
Komolyra forditva a szót azért érdekes ez is....

Jaj Nyuli ne legyél már ennyire érzékeny. Az hogy "félnek tõlünk" egy szállóige, Floo-ra használtam, mert mindig fenyegetett ( ) ), hogy bedob a BAlatonba, ha eljön. Ja és a "katasztrófahívõnek" sem tituláltalak, az M1-gyen a híradó bemondó arckifejezésérõl és a drámaian ecsetelt helyzetrõl jutott eszembe.

Sziasztok!
Arra persze még csak véletlenül sem tudtok gondolni, hogy valaki nem félelemböl nem ment a talira, henem más, szubjektív okokból (engem pl. öt nappal a tali elött operáltak). Persze ironizálni könnyebb, igaz Cauchy? Úgy gondolom, ilyen esetekben is helyénvaló lenne egy rendreutasítás.

Más. A témába vágó véleménynyilvánítástól már egy ideje amúgy is tartózkodom, hiszen más véleményen vagyok és emiatt "katasztrófahívönek" (sic) lettem aposztrofálva. Akkor viszont azt kell mondjam, hogy Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi szervezetének igazgatója és egyben a KV-Programm vezetöje is katasztrófahívö, hiszen az ö tollából jelent meg a Financial Times mai számában egy cikk, érdemes elolvasni (sajnos csak német verzióban):

Link

A hozzászólásomat nem megbántásnak, csupán helyreigazításnak szántam.

Snowhunter: szerintem félnek tõlünk

Egyetértek Ferenc, ám vannak mindig akik megtalálnak, ahelyett, hogy eljönnének egy metnet-találkozóra, legalább egy napra.
Na mindegy, részemrõl lezárva.

Szerintem maradjunk a témánál , azaz az Éghajlatváltozásnál, és kerüljük a személyeskedést. Bár, mint a téma adja, minden embernek más a véleménye errõl a témáról, ami a másiknak ugye ellent vall, így jön ki az elõbb leírt probléma, de az ember márcsak ilyen nem vagy vagyunk egyformák, de õrrizzük meg a hidegvérünket, szükség van rá! Nekem pl az események felgyorsulása az internetnek, Tv-nek, rádiónak tudható be, ha ez nem lenne nem is tudnám milyen nagy esõk voltak az országban, nem gondolnám azt, hogy hoppá éghajlat változás van stb..stb.. na ez volt régen, ezért más a helyzet a mai világban. Szerintem.

Tron: Rendben, nincs kedvem veled vitatkozni, egyre kérlek, személyemet kerüld el ezügyben, ne engem gyõzködj.

Snowhunter:
"Csupán zavar az objektivítást és hozzáértést nélkülözõ hisztériázás"

:-) A klímaváltozással kapcsolatban nincs objektivitás. Mindenki sötétben tapogatózik, amatõr és hivatásos "szakértõ" egyaránt. Ebbõl viszont egyenesen következik, hogy a kérdésben hisztéria nem lehetséges, csupán 50%-ban eltérõ vélemény ;-)

Rendben

Ennek objektív oka van Cauchy, ha kitörlõdik egy beírás, akkor a nyoma ott marad, ám maga a beírás már nem.

nálam ez az utolsó beírás:
Éghajlatváltozás kp 2005-08-24 09:25:08
de nem látom

Tegnap este a Kossuthon az Esti Krónika "Háttér" részében volt beszélgetés a felmelegedésrõl, szélsõségessé váló idõjárási eseményekrõl, elõrejelzések pontosságáról, fontosságáról, kiépítendõ vészjelzõ rendszerrõl. Némeh Lajos, Vissy Károly meteorológusok és Szalai Károly klimatológus bevonásával folyt a beszélgetés. Ha valaki meg akarja hallgatni, a rádió hangtár oldalán .ram formátumban meghallgatható.
Link
Real Player tudja lejátszani, az url-t azon megnyitva a 18-19 óra közti hanganyag található, ezen belül a 18:33-kor kezdõdõ mûsor az érdekes, csúszkával oda lehet húzni.

Nem is áll szándékomban.
Csupán zavar az objektivítást és hozzáértést nélkülözõ hisztériázás.
Az esetedben pedig, hogy miért nekem jössz, fordulj a vakokhoz, látom a problémákat, ám az elõbbi írásomban is írtam ebben az esetben aztán érvényes az "arany-középút" elve.

Snowhunter: Sajnos nem gyõztél meg. ;-)

A klímaváltozás várható mértéke ma meghatározhatatlan. 50-50%...