Agrometeorológia

Kajszivirágzás Link Link Link

Szerintem a magyar földmûves is folytatta volna az elõdei munkáját ha nem tette volna tönkre a gazdaságát az évtizedek óta folyó "országleépítõ" eladósító felvásárló gazdaságpolitika. Idegen (nemzetközi) érdekek szolgálata tette és teszi jelenleg is tönkre. A szocializmus felszámolta a tanya rendszert, a rendszerváltás tönkretette amit a szocializmus elért. Nem egyszerû ebbõl kilábalni.
Itt Egerben az egyik legjobb borász Vince Béla (glicerines bor) ellen indított média támadás jó példa a tudatos koncepcióra épülõ jól megszervezett hadjáratra ami valójában a magyar bor ellen is irányul.
Nekem kedvenceim a magas glicerintartalmú magyar borok "Romanée Conti szomorítója" (egri tokaji szekszárdi stb.). Orvos barátom mondta hogy a kórházban agysérülés esetén infúzióba a beteg jó sok glicerint kap.
Szerintem csak magyarokkal fel lehetne még virágoztatni ezt az országot. Nem lesz ez sem gyors sem egyszerû és lehet hogy nem is lesz... egyhamar.
Ami kell az élet fenntartásához nekünk miden adott (víz termõföld) csak tudni kellene úgy használni, hogy az utódainknak is legyen az amit mi kaptunk elõdeinktõl.
Sok sikert a fügéhez! Ahogy nézem a képeidet szépen átvészelte ezt a nem éppen enyhe telet. Mi a tervetek a megtermett fügével?

Kajszinak myrabolán törzs nem az igazi, nagyon hajlamos kihajtani. Nemes sziva törzs kell. Gyökérzetnek a m. tökéletes, erõteljes, csak ha felszínre kerül (pl. árok) kihajt.

Rossmann : A forgalmazott vegyületek felét kivonták a forgalomból. Egyedüli indok : túl sok, követhetetlen. Kinek? A szakembereknek biztos nem, lásd pl. az emberi gyógyszereket. Az, hogy melyik vegyszert vonták ki a forgalomból és melyik maradhatott, szerintem nagyobb szerepe volt a lobbitevékenységnek, mint a szakmai, vagy környezetvédelmi indokoknak. Pl. egyáltalán nem maradt vegyszer, amelyik kullancs ellen használható (megjegyzés : Szerbiában gond nélkül beszerezhetõ). Ha egy vegyszer hatását pontosan ismered, a növényre, az emberre és az egyéb mellett levõ növényzetre, nyugodtan használhatod az utasításokat betartva : a szakember sem tesz mást. Én már mindenféle gyorstalpaló tanfolyamokban régóta nem hiszek, ismerve azokat, akik a környezetemben elvégezték azokat. A beszerzési lehetõség : minden második vegyszerforgalmazó. Ha az kinézi belõled, hogy pl a gyökérzet pusztító, levélen felszívódó totális növényzet irtó szert nem fogod egy 20 m2-es kertben a szomszéd tujái mellett viharos szélben alkalmazni, mindent megkephatsz. Kb. egy hét múlva permetezem le a tavaly õsszel vetett füvemet a búza hormonális hatású egyszikû/kétszikû választó gyomirtójával, néhány ezer Ft költséggel. Ugyanez pázsitra kb. 50 e. Ft. Indoklás : ha valakinek van pénze pázsitra, (parkra, kiskertre, stb.) fizessen. Brutális lehet az árbeli különbség ugyanazon vegyület esetén eltérõ gyártók(elnevezések), és kiszerelésbeli nagyságrend eltérés esetén. Amúgy az ész ellen nincs orvosság : az elõbb említett totális növényzet irtó szer (glialka, fozat, total, stb, száz néven forgalmazzák) szabad forgalmazású.

U. i. : Monilia ellen (+ lisztharmat, + tafrina ellen a moniliát 2 élettani ponton támadó Folikur Solo HELYETT a RIZA, a REPCE növényvédõ szere javasolt. A vegyület ua.

Nagyon szép fa. Azért, ha szélcsend van, vagy csak 1 m/sec. fuvallat van, egy motoros felviszi a levegõt és a permetet 6-8 méterre is.
Az ültetvényekrõl; nem kell csak elhatározás, és kitartás kérdése, és türelem, olyan 3-5 év. Azalatt egy több milliós autó is leamortizálódik, tehát nem luxi-menõ autó kell a polgárok segge alá, hanem az ingatlanba, földbe befektetés.A szárnyaló benzin költséget pedig a sóderra költeni.. Amúgy egy Mtb.bicaj, és egy rozzant platós járgány is megtenné.

A meggy valóban szerencsétlen egy koronával van megáldva, tavaly a 3x-i virágzás idején végzett permetezésem gyakorlatilag semmit nem ért. Azonban a ritkább , szellõsebb koronás kajszi, és a szilvafák meghálálták a hátipermetezõs szenvedést, ha a szomszédok terméshozamát nézem az enyém hatványozottan komolyabb volt, pedig csak lemosó, monília, õszinél tafrina kezelés volt. Lúzernek érzem magam, amikor egy gépi permetezést látok gyümölcsösben. Az az igazi, ott aztán nemigen marad kezeletlen felület, de nekünk nincs ilyen lehetõségünk. Továbbá fontos különbségnek tartom, hogy a valamit érõ szereket vegyszer vizsgához kötik pár éve, nekünk meghagyták a szabad forgalmú , kevésbé hatékony szereket. Én nem a permetezés módjában,( a legtöbb általam használt szer felszívódó ) hanem a vegyszerek hatékonyságában, és a fajták állóképességében keresem a hibát elsõsorban, amíg van gyümölcsfám ami évek óta rendszeresen, és kiválóan terem (elsõsorban szilva).

Bizony, nagyon jól írod, az ország simán megélne csak a földbõl és a levegõbõl, csak ehhez nem magyaroknak kéne itt lakniuk.
A becsehelyi szõlõhegyen területvásárlás közben néha elszörnyülködöm, micsoda rendezetlen, keszekusza tulajdonviszonyok vannak, ha valaki nagyobb ültetvényt szeretne létesíteni, borzalmas meló, idõ és energia összeszedni 1-2 hektárt. Ez mindent elárul.
A gyümölcstermesztést meg kellene támogatniuk olyan tudományos intézményeknek, amik célirányosan dolgozva segítik a termelést.
A dombvidékeink elképesztõen jó klímát képviselnek, többfelé bõséges csapadékkal, jó talajjal.
Voltam 2 hete Olaszországban kiviültetvénynézõben, elképedtem, micsoda gyenge talajban vannak egymás hegyén hátán a gyümölcsültetvények Link Link , volt ahol rákérdeztem az egyik ültetvényben, hogy szándékosan hordtak-e sódert a tövekhez, annyira kavicsos volt. És ott ebbõl élnek, akkor mi a sokkal jobb talajainkon milyen termésátlagokat tudnánk produkálni?
Csak sajna más szakmai háttér, más kultúra, más nép.
Sokszor eljátszottam a gondolattal, ha egy zalai falu lakosságát kicserélnék egy az egyben egy olasz gyümölcstermelõ faluéval, akkor az idekerülõ olaszok mit produkálnának 5-10 év alatt?!
Persze, gondolhatnánk hogy mindez pénzkérdés, és hogy a szegény nép nem tudna befektetni, pedig nem csupán pénzkérdés!
Vagyishogy igen, kell pénz hozzá, de akinek van pénze rá, még az is rosszul csinálja, vagy épp sehogy.
Ha van pénz, de nincs ötlet, akkor rosszabb helyzetben vagyunk, mintha van ötletünk, és pénzünk kevés.
Szerencsére vannak példák, amik igazolják a soraimat, ez tartja a lelket az emberben.

Az éjszakai esõ után alig vártam, hogy utolsó szabadnapomon szakadjon fel a felhõzet és száradjanak le a fák gallyai.
Így a nagyon szükséges, moníliaérzékeny, megmaradt négy cseresznye és meggyfa, illetve az utolsó, már egyébként is haldokló kajszibarackfa jó alaposan lemosva rézoxi-kloriddal.
Hiába várható most néhány fagyos éjszaka, nem várhattam tovább.

Ez is sz-ÉP fa! Magyarországnak kiváló adottságai vannak a gyümölcstermesztésre. A legízesebbek a kárpátmedencében termett gyümölcsök szerintem. A legjobb boraink nekünk vannak a világon. Magyarországnak a jövõjét a zöldség-gyümölcs termelésre és az arra épülõ feldolgozóiparra lehet építeni. Egészséges ételre mindig szükség van. Rossz a reklámunk és ez nem is változik évtizedek óta. Itt Észak Magyarországon már a kertek jó részét sem mûvelik mert mindent elhordanak.Szomolyán 20 éve több mint 5000 cseresznye fát gondoztak ma a tizedét se.
A Bükkben (500-600m magasan)ismerek egy "elvadult" almást van ott vagy 20-30 fajta alma biztos, nagyon ízletesek boltban piacon se kapni hasonlót.

Lassan levirágzik a mandula, illetve a rózsaszín liliomfák hamarosan nyitogatják a már kibújt szirmaikat. A fehér liliomfák még csak most ébredeznek. A ringlószilvák csúcsvirágzás közelében.

Ez egy környékbeli kajszi Link Link , ezt sem tudom, hogyan permetezik.
Bár valószínû nem is kellett soha, egy db jelét sem láttam rajta ágszáradásnak, teljesen hibátlan volt a koronája.

Párkányban (Esztergom túloldala)a Dunától nem messze láttam hatalmas kajszi fákat(6-8m magas)amiket képtelenség permetezni és moníliának nyomát se láttam rajta.
Idén átültetem a fügénket, kell a helye. 2009 évben annyit termett nem bírtuk megenni lekvár is fõtt belõle.

Volt nekem is MD-150-es japán motoros permetezõm, sok éven át használtam, és igazad van; feleannyi lével majdnem dupla fedettséget lehet vele elérni.
Moníliás emlékem; egyszer, amikor kellett,- nem amikor ráértem - bekevertem a 10-12 literes tartályba a szert, de közben jött egy kiadós zápor. Tele tankal megvártam amíg elment, de lucskos, esõs meggyfára, õszire akkor is rászórtam. Fújta le az esõ cseppeket, és keveredett az akkori sláger Ch.Fundasol felszívódó szerrel.
Nem volt rozsdás virágszirom se, szép fehéren hullottak le, volt is csokorban érõ (igaz majdnem apró) meggyek, cseresznyék... A szomszéd meg panaszkodott, hogy elvitte a köd a meggyet..

Tegnap este megpermeteztem a kajszikat, de elkeserítõ idõ van, szinte köd, mintha szitálna valami, 6 fok, a moníliának kitalálni sem lehet jobbat, pont telibekapta a kajszivirágzást.
Ráadásul elhúzódik ez a mocsok idõ, ha jött volna egy front, esik az esõ, eláll, kitisztul, kiderül, akkor nem lenne akkora gond, de ez a blockingos, napokig egyhelyben tekergõs idõjárás, ami talán klímaváltozás név alatt fut, ez betesz neki.

Mi sárgabarackot oltottunk 5-10 éve a mirabolánba és úgy tûnik bevált, tavalyelõtt hozott gyümölcsöket is, gyönyörûek és ízletesek voltak. Nálunk a legelõn van egy mirabolánfa, annak egy gyökérsarját vágtam ki az anyagyökér egy darabjával együtt, itthon elültettem és pár év múlva szép, erõs alany lett belõle.

Káki és kivimetszési körúton voltunk pihenésképpen, 50 db kákit és több családnál kivit metszettünk.
Az egyik kivimetszésrõl egy képsorozat Link Link Link Link Link
A másikról Link Link
A kákik rügyei is duzzadnak Link Link
Óriási mirabolán szilva Rédicsen Link
Levelezik az alma Lovásziban Link Link
Kinyílás elõtt a kökény Link Link
Egy lila Magnolia Lentiben Link
Császárkorona Rédicsen Link
Kockásliliom Link

Gondolj a nem igazán szakszerû korona kialakítású 6-8 m magas meggyfákra. Hogyan tudod elérni az egyenletes vegyszerfedettséget ? A múlt évben kábé három hétig hûvös, esõs idõ volt virágzáskor. 60 liter meggypálesz helyett lett úgy 30 üveg befõtt. Nem kötõdési gond, hanem monilia fertõzés miatt. Örülhetek, hogy a fák megmaradtak. Hiába a felszívódó vegyszer, aki tavaly az iparszerû ültetvényeken 4-5 naponta géppel nem permetezett felszívódó vegyszerrel, (erre nekem sem volt idõm, erõm), csak dolgozott, termés nem volt. Fõztem tavaly egy üst barackot. A fõzdés szerint lehet, hogy a megyében egyedül, aki nem iparszerû ültetvény gyümölcsébõl. Megye szinten gyümölcs csak az iparszerû ültetvényeken volt. Kézi pumpával le tudsz prüszkölni egy két törpére alakított fát, egyebet nem. Amúgy a növényvédelem teljes embert kíván, nem akkor kell elvégezni, amikor ráér a zember.

Ui : 5-6 hét a tejpereszkéig.

Nagyban köszönhetõ a szelektálásnak is, nem az állóképességre, hanem a termékminõségre szelektálják a gyümölcsöket. Lassan odajutunk, hogy csak nagyüzemi birtokon lehet majd gyümölcsöt termeszteni, olyan szerekhez hozzájutnak amit mi nem kaphatunk meg... A combvastagságú , szõlõben kivadult kajsziból kellene ültetni, oltani, az terem permetszer nélkül is,(egész jó minõségût!!) ha nem is minden évben.

Értem. A "fosatós" szilvát itt is megfõzik, bár inkább csak adalék a "rendes" szilvához.

"Felénk a virágzáskori monilia elleni védekezés kézipumpás permetezõvel reménytelen." Miért is?

A gépi permetezésnek azért sok elõnye van : harmadannyi vegyszerrel, többszörös hatékonysággal tized idõ alatt. A permet mindenhova eljut. Felénk a virágzáskori monilia elleni védekezés kézipumpás permetezõvel reménytelen. Hátránya : ki kell fizetni...

Floo : Nem vagy egyedül a moniliának minõsített fagykárral, elõfordult, hogy nekem is magyaráznom kell valakinek ilyesmit. Egyik szomszédunk meg az erõsen atkafertõzött szõlõjét mutogatta fagykárosként május végén. Meggyõzhetetlen volt, sajnos az ész ellen nincs orvosság.

Az alapprobléma az, hogy az ember a kártvõk, kórokozók ellen vesztésre áll : a múlt század elején elég volt egyszer permetezni a szõlõt peronoszpóra ellen, ha ma ezt tennénk, még aszályos évben sem maradna levele. A gombabetegségek sokkal agresszívebbek lettek, a multirezisztens rovarkártevõk élik világukat. Új betegségek jelennek meg : pl a dédnagyanyómtól örökölt két csillagvirág fajta közül a korábbi, kerekebb szirmú valamilyen (gomba?)fertõzés miatt kipusztult, megmaradt az egy-két héttel késõbb nyíló hegyesebb szirmú fajta.
Az emberi fertõzõ betegségekrõl sem hallani túl sok jót. Nagyon sok a bulvár "megoldották, megtalálták", de az agresszív multirezisztens kórokozók már régen megjelentek : VRSA, MRSA. Kellett nekünk üzleti okokból hozamfokozás céljából folyamatosan a legújabb antibiotikumokkal etetni az iparszerûen tenyésztett állatoknak.

Vérszilvából még nem hallottam , hogy pálinkát fõztek volna. A lentebb említett mirabella (mirobalan, fosóka, potyóka stb...)viszont kellemes, szilvához hasonló párlatot ad, az idén is fõztem ilyenbõl. Rengeteg fajtája van, a sárgától a csaknem fekete színûig, a nagyobb szemû fajták az értékesebbek, a kisebb szemûek között akad teljesen értéktelen fajta is, kóstolással lehet eldönteni. Pálinka alapanyagnak csak olyan gyümölcs való amit magad is elfogyasztanál. Mint minden gyümölcsnél, itt is meg kell várni a teljes érettséget, ekkor lehet cefrének gyûjteni, a magoktól a lehetõ leghamarabb szabaduljunk meg, mert kellemetlenül "magízû" (kesernyés) lehet a párlat. Igénytelen, sokan nem is gondolnák mennyire elterjedt, fajtagazdag szilvaféle ez, kiváló oltóalany.
............
Egy karvastagságú vadkörtefa , újjnyi ágaiba oltottam vilmoskörtét. Kérdésem az lenne, hogy lehet e ezt a kompoziciót zöldoltással is oltani májusban, vagy várni kell az alvóoltásra nyárig?

Felénk vérszilvából elég sok van, de olyan szelektált változatot ültettek, amelyek nem, vagy alig terem. Ez érthetõ, díszfákról van szó, meg nem igazán felemelõ érzés az utcán szilvacefrében sétálni. Egyszerûen nincs terméskötõdés. Ami viszont igaz, hogy kevés termés miatt, ha megérik, nagyon magas a cukortartalma.

Mi 5 éve ültettünk egyet a kertünkbe és nem bántuk meg. Sajnos itt a városban nem nagyon terjedt el, inkább a kertvárosi részeken kedvelt. Pedig erõteljes, viszonylag gyors növekedésû, és tényleg gyönyörû amikor az egész fa tele van virággal.

Attól függhet, hogy mikor szüreteled. Én pl. ettem már mézédes vérszilvát. Igaz, hogy ehhez sokáig a fán kell hagyni...

Én tavaly lekvárt fõztem belõle. De nagyon savanyú lett.

Vérszilvával van tele? Hát itt tuti nem, de azt tudom, hogy:
"A kereskedelemben most (2005 õsze) pl. az újszilvási Bolyhos-család 50% v/v Mirabolán pálinkája vagy a Gyõri Likõrgyár 37,5% v/v Mirabella desztillátuma. A híres grúz szószok egyike, a tkemali is mirabolán szilvából készül." (http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/mirabolan.html )

Itt tele van a falu vele. Szoktak abból pálinkát fõzni?

Mára eljutottunk oda, hogy ez a csoda, a vérszilva majdnem nyomtalanul eltûnt a város köztereirõl és utcáiról. Még 3 olyan hely van, ahol több példány fellelhetõ. Két példány látható a Tömörkény Gimnázium elõtti parkban, fasor található a Bihari utca - Dankó Pista utca sarkán illetve a legnagyobb facsoport (~20 példány) az Újszegdi Eko-parkban.

Ha rajtam múlna, telepakolnám a pihenõparkokat vele. Meg a zelnicemeggyel. Meg mirabolánnal.

Szegeden a Radnóti gimnázium mellett volt egy vérszilva fasor, amit barbár állatok tavaly kivágtak. (http://www.delmagyar.hu/tudosito/kivagtak_a_radnoti_melletti_fasort/2182975/ ) Aztán volt egy vérszilva fa az Aradi vértanúk terén, azt elõször lecsonkolták, majd teljesen kivágták. Ugyanez történt kb 10 éve a házunk elõtti parkban. Nem tudom ki és miért indított hadjáratot itt a vérszilvák ellen, de az biztos, hogy a tavasz egyik legszebb és legillatosabb hírnökei. Szintén a házunk elõtt volt egy zelnicemeggy fa, azt is kivágták... Aki tudja milyen illatot áraszt a virágzó zelnicemeggy, az tudja mirõl beszélek.

Kicsit irigyen olvasom a hozzászólásaitokat, fõleg ahol már virágoznak, rügyeznek a fák.
Itt még északon minden kopár,alig-alig éledeznek a fák, bár már pár virág életre kelt szerencsére: nyúltérgy(nárcisz),krókuszok,jácint...

Pár napja. azt nem figyeltem annyira.
De a csodálatos illatú vérszilva (prunus cerasiphera)elsõ virágocskái is megjelentek tegnap!

Köszi Lujó!
Igen a C 235 a legendás fajta s.barackból. Sajnos amilyen fenséges a gyümölcse, annyira kényes is, a hidegre, és a moníliára. Ceglédi óriást is otthagytam a hobbi kert vevõnek, már óriásira is nõtt kb. 10 éves fa, a faház hullámpaláját verdeste az oldalága.
Most itthon az udvar elég szûkös, kb.12 méter szélességben a másik magas tetõs ház van + kocsikijáró is benne van. Alakító metszéssel majd napállásba fordítom a koronát. A meggyek eleve törpealanyon vannak, olyan fellépõs alacsony koronát alakítok ki.

A vegyszerekrõl; sok új nevû van, részben azért, hogy több pénzt kérjenek értük. Az alapanyag, a réz-szulfát, és a kén a kiinduló pont. ( Szibéria írja; lemosózik most réz oxid klorid+ Agrol olajos szuszpenzióval.)
Használtam én is, bevált egy keverék. A motoros gép tényleg az igazi, jó porlasztással. De most nekem elég a folyadékporlasztásos háti 12 literes hajtós permetezõ, persze +1 méteres hosszabbítóval. A légporlasztásos gépeknek a leveles stádiumban van elõnyük, akkor forgassák meg az ágat leveleket, hogy mindenhol védje a szer a levelet, ágat.

Ha nálunk kuruttyolna most a határ, az vészjósló lenne, mert errefelé azt mondják, hogy amennyivel Szent György (ápr. 23-24.) elõtt megszólalnak a békák, utána annyi ideig hallgatnak (a hideg miatt).

Én ma csinálom a lemosót terveim szerint.

Agrol plus és rézoxiklorid 50 wp keveréke.

A fügéket tegnap kitakartam itthon is, egy bokorról elég jól lejött a héja, lehet odavan, a többi úgy látom túlélte. Szerintem ez az utolsó év hogy le tudtam födelni, de most annál inkább erõsebben növekedhetnek. Jövõre már olyan erõsek lesznek hogy földes letakarásról nem lehet szó. Kíváncsi vagyok teremnek-e már majd idén. A letakarással remélem hogy a növény is jobban kihajt majd.

Ja és rengeteg béka lesz idén is. Nagyapám kapált és kb méterenként jöttek fel az ásó és züldleveli békák. A határ is kuruttyol. Országosan egyvalamibel a csúcson vagyunk. Nálunk van a legtöbb béka 1 m2.-re vetítve. Tavaly zárt ajtó mellett az ajtó résén keresztül csak úgy masíroztak be a békák. Annyira nem szívlelem õket. Kénytelen vagyok nyáron cloroxot szórni rájuk. Egyszerûen elviselhetetlen az hogy mindenhol ugrálnak, minden m2.-en 2-3 béka van nálunk. Tudom ez máshol hihetetlen de ez nagyon békás vidék.


Vettem kivit is, még dézsában van. Sülysápon ültetetm el mert ott jó a föld, itthon sajnos csak sínylõdött nem is nõtt semmit vagy 4 éven át. Ott nagyon jó barna föld van a telken 28 aranykoronás, az itthoni értéke csak kb 10.


kb 70 cm mélyen már "fehérföld" van. Ha ezt eléárik a gyükerek egy csomó fa kipusztul. Tavaly ment ki egy kajszibarackom, szenencsére ültettem helyette 4-et, ami már 3-4 éves, de ültetehetném az újakat mert már alig pár évük van csak. Sajnos errefelé ilyen a föld. Csak a felsõ 70 cm a termõréteg, alatta tiszta mész.

Hajnalban lehetett hidegebb.

Márpedig pozitív érték mellett tuti nem fagy meg a víz, ráadásul az nem is tiszta víz, ami kifolyik a szõlõbõl, az alacsonyabb érték mellett fagy meg, és ahogy folyik ki még mozog is közben, tehát ha az megfagy, akkor nem 0 fok van, meg nem is -1.
Hanem annál jóval hidegebb.

Tegnap metszett lugasszõlõnkön ma pár centis jégcsapok lógnak. Szerencsére nem lehetett kemény fagy, az ott lévõ hõmérõnk egyáltalán nem észlelte, én +1 foknál hidegebbet nem észleltem, igaz ma késõn keltem, de tegnap meg késõn feküdtem. A koránkelõk is 0 fokot láttak. Pár perc és odasüt a nap
Itt egyelõre jó idõ van.

Igen, én is a fehérbimbós állapotban elõször, kinyíláskor másodszor, majd még egyet az elvirágzáskor szoktam.
Ennél többször csak akkor, ha megázik közben, mint pl. most, ilyenkor volt, hogy minden egyes esõ után megpermeteztem.
Már tele van az egyik fám kinyílt virágokkal, de vannak még rajta bimbósak is, reggel felkelek és az elsõ az lesz, hogy megpermetezem Chorussal.
Sajna most 2 nap csöpörgõs 10 fok körüli hõmérsékletû idõ lesz, ezért sajna a most kinyílt virágoknak permetezés híján nyekk.

Õseink monília ellen szerintem soha nem permeteztek, és mégis a fagymentes tavaszokon térdig gázoltak a kajsziban. Sokan teljesen meg vannak lepõdve, amikor mondom nekik, hogy kell virágzásban permetezni, fõleg az idõsebbek.
Tegnap beszélgettem egy letenyei ismerõsömmel, mondja, hogy 10 éve nincs kajszija, mert lefagy minden évben (és egyébként ez az általános nézet, hogy a lebarnult virágokat a fagy viszi el, még akkor is, ha azon a tavaszon nem tapasztaltak fagyot).
Most elmondtam neki, hogy az nem fagy, hanem a monília, ugyanis a szõlõhegyi területén az elmúlt 5 évben biztosan nem volt a kajszit károsítani képes fagy, így csak a monília lehetett.
Megértette, elhitte, és megpermetezi.

A meleg hatására elkezdtek nyílni az õszibarackok is a kertben.
Link Link Link Link

Magyar kajszi C 235, Gönci magyar : a legjobb többcélú fajták (befõzés, legvár, pálesz). Kizárólag friss fogyasztásra : Ceglédi óriás. Javasolt a duplán oltott : gyökér Myrabolán, törzs : Fehér Besztercei, korona : kajszi. Lényegesen hosszabb élettartamú, mint a szimplán oltott fák : a kajszi gyakran a törzsön keresztül fertõzõdik (gondolom láttatok már "macskacukros" kajszitörzset). Egyedüli beszerzési forrás : Lajosmizse (szabadalomgazdák). Ha valaki nagyobb mennyiségben szeretne kajszit ultetni, vagy útba esik Mizse, megéri idõben (õszi ültetés esetén már most) megkeresni õket. Tavaly szeptemberben nekem már azt mondták, majd jövõre... Elérhetõség prájvitban, ez nem reklámoldal. A másik téma a monilia. Ha nincs gépi (ventillátoros) permetezõ, csapadékos idõszakban reménytelen a védekezés, lehet, hogy a fa sem marad meg, akármennyit kínlódik az ember. Nagyon fontos a lemosó permetezés, utána rügypattanáskor az elsõ, utána teljes virágzáskor a második monilia elleni permetezés. Nedvesítõ szer kötelezõ. Késõbb szükség szerint, de legalább egyszer. A vegyszergforgalmazók "kétszeri elég" reklámját az idõjárás felul szokja írni.
Vegyszer : nagyon körül kell nézni. Sokat betiltottak, nagyon hatékony a Folikur Solo, de ugyanazt a vegyületet a repce növényvédõ szereként Riza néven jóval olcsóbban forgalmazzák. Összességében : a skálán az "akármennyit kínlódsz, a fa sem marad meg" és a "rekord termés akkor is, ha semmit nem teszel" között bármi elõfordulhat, nagy munkabefektetéssel a mutató némileg mozdítható. Amúgy az Érdi bõtermõ az egyik legfinomabb fajta, sajnos elég érzékeny. Isten óvja, és Te óvd a moniliától!

Maximális kertbaráti tiszterlettel : Lujó

Monília ellen ami nálam bevált: 1. Tavaszi rezes lemosó permetezés.
2. piros bimbós állapotban teljes virágzásban majd virágzás után is monília elleni permetezés. Ha a tavaszi fagy nem viszi el akkor garantált a jó termés. Fontos az elszáradt ágak illetve a moníliás ágak eltávolítása is.
Ahogy emlékszem az õseik ennyit nem permeteztek monília ellen mint most mi. Tavaly sikerült idõben permeteznem és most is tele a spájz lekvárral

Nem éri még kár a rügyeket, majd ha pikkelyleveles volna. A nejemmel elhatároztuk, hogy az elõkerti öreg rózsa bokrokat kivágjuk, és mellé, helyette gyümölcs fákat ültetünk.
Na nem diót, hanem korábban termõre forduló meggyet, sárgabarackot, szilvát.
Sikerült kapnom jó nemesített meggyeket; érdi bõtermõt, (5 éve hagytam ott az eladott hobbi kertemben) és újfajta Maliga emléke- nagy szemût.
A sárgabarackból csak a régi megbízható magyar kajszit C... nem tudom a klón-számát, kaptam.
A lényeg a oltvány erõssége, a gyökér és a nemes rész forradása, életerõssége. A föld felszíni rész is legyen legalább nagy öreg ujj vastagságú, de nem lényeges a sok elágazás ,mert azt ültetés után úgyis ki-és le kell vágni.
Fontos a gyökér és a felsõ veszõk, rügyek aránya, ha szétágazó a bolyhos, cérna-spárga, és 2-5 mm.-es gyökérzet, akkor több rügyet is hagyhatunk (4-7 hajtórügy/ vesszõ.
Végül az ültetésrõl pár szösszenetet;
A kiásott gödör legalább 50*50*50 es legyen, legaljára istálló-virágföldi trágyát szórni a legalsó 5-10 cm.re.Majd elválasztóként a kiásott fel talajt, majd megint trágyázott, esetleg mûtrágyázott kevert földet.
Szintezzük be a gyökérnyak magasságát, ami akkor jó ha egy szintben van a majdani talajszinttel, tehát 1-2 cm.-re takaródjon az oltvány levágott része. Az oltvány ezen részét lehetõleg a napállás ellentétes oldalára tájoljuk, hogy a nap ne süsse, szárítsa ki a tápanyag szállító nyalábokat, a háncsot. Azt meg öntözések után takarjuk be sekélyen.
A kihajtás, leveles állapotban aztán 2-3 hetente kapáljuk fel a környékét,(50*50 cm) a csapadék- és öntözés miatt ne hogy be fülledjen a gyökérzet.
Új ültetés; Érdi bõtermõ oltvány a helyén:
Link

Az elmúlt 2-3 nap berobbantotta a virágzásokat, sajnos a hétvégi és a jövõ hét eleji esõ következtében a kajsziknál monília az idén is tarolni fog.

Tudom hogy nem igazán helyes, de metszés elõtt lemosóztam, nem is bánom, a lemosó lassan veszélyes lesz az elõrehaladott rügyezésre. Vannak évek amikor így teszek, most is gyanús volt a fagykár, de meglepõdve tapasztaltam, hogy elenyészõ a mértéke. Egyes, a csapadékos tavaly õszön idõben beérni nem tudó vesszõ végén voltak ilyenek (õszibarack), amelyek egyébként is le lettek volna metszve. A 2009/10 - es tél komolyabb fagykárokat okozott. A 2 cm meghaladó gallyaknál a metszés okozta sebeket általában fémmentes olajfestékkel, most egy kombi szerrel kezeltem, ami egyben oltóviasz, sebkezelõ is. (Oltás miatt vettem, pedig alapelvem, hogy ami mindenre jó, nem jó az semmire )

Dél-Zemplénben is..csupros nárciszok, tulipánok mióta nyílnak?

Itt megkezdõdött az aranyvesszõ (forsythia) virágzása, igaz csak a déli fekvésû helyeken. A liliomfák elsõ virágai már vasárnap kikukucskáltak.

Megfeszített munkával a metszés befejezve, a korai dolgok nagy része elvetve.
Azaz a talajrendezés után a sárgarépa-petrezselyem egésze, hagyma és a borsó háromnegyede.
A szél miatt a lemosó permetezés tovább halasztva (mára terveztem), vasárnap-hétfõ az újabb, talán végsõ próbálkozásom.
Elég is volt mára, ám irány tovább...

A korai kajszifélék kezdenek pirosbimbós állapotba kerülni, a szilvaféléken is szép rügyek. Nálam az õszibarack az utolsó a metszésben, de olyan robbanásszerûvé vált a kikelet , hogy lehet a hétvégén mindegyik metszésére sor kerül.

A tormaföldei fügeültetvény legelsõ termései Link Link Link

Aranyvesszõ Link
Ezek a nárciszok már majd' két hete nyílnak Link Link
A környéken a mandula mellett már a kajszik is kezdenek nyílni Link Link
Az õszibarackoknak sem sok kell a kertünkben Link Link Link