Agrometeorológia

Nagyobb hibád sose legyen :-))

Ezer bocsánat mindenkitõl... Sajnos hajlamos vagyok szisztematikus ismételt félreolvasásra, ha egyszer megtörtént. Nem elõször fordul elõ, egyik testi hibám.
Maximális tisztelettel : Lujó

Köszönöm, kedves olvasni tudó fórumtársam :-))))

Egyébként hihetetlen, hogy az emberi agy mennyire azt olvassa, amit olvasni akar. Többedszerre is, ezért kell egy írást mással átnézetni elütésileg s nem jó, ha az ember maga nézi vissza.

A #2920-ban nem "magról", hanem "magától" szaporodik az akác, másodszorra is félreolvashattad...

Nem értem. Egyetlen dolgot vitattam az egész szálban : az akác tömeges magról szaporodását. Meglehetõsen sûrûn járok akácosok környékén (nem az akác miatt, hanem mert mindenhol ott van). Magonccal ELVÉTVE találkoztam, sarjakkal annál többet. A magról történõ szaporításának nehézségeit, módját nem azért említettem, mintha bármi módon szaporítani, terjeszteni akarnám. Nem vitattam a jövevény faj agresszivitását, stb. A hsz-okban nem említettem, de a legfinomabb megfogalmazás szerint nem kedvelem az akácot. Saját környezetemben sem tûröm meg. Végleges kitakarítása valahonnan nagyon körülményes. Édesanyám háza környékét megszabadítanom tõle sok munkámba és sok évbe került.

Maximális tisztelettel : Lujó

Olvasd el újra, légy szíves.

Homokdombon vannak az akácok. Egyszerûen öregek voltak már, ezért korhadtak belülrõl.

Azt hallottam, a tûz is segíti a magvakat a csírázásban.

A kidõlések oka gyakran a magas talajvíz miatt elpusztult, kirothadt gyökérzet. A glialkát száz néven forgalmazzák, keresd a legolcsóbbat. Ha nagyobb mennyiség kell, keress valahol egy mg. vegyszerekkel foglalkozó kereskedõt, fele-harmad áron kapod meg, mint gazdaboltban. A magról keléssel fenntartásaim vannak : Az akác magról csak kínkeservesen szaporítható : emlékeim szerint koptatás, forrázás, stb???.

A mi öreg akácaink kiborultak nagy szél következtében. Belül már pudvásodtak.
Fõleg gyökérsarjról szaporodik, de magról is szépen kikel.
A kiásás elég nagy munka. Na meg alaposan kell végezni, mert ha kevés is a földben marad, ugyanott vagyunk.. De lehet ez lesz.
Gázolaj? Hááát, inkább nem.
A glialkán mi is gondolkodunk..

Ebben igazad van, csak ha nincs lehetõség a szántásra, talajmozgatásra (erdõ, fasor), egyetlen megoldás a vegyszer. Azt lehet viszonylag "környezetkímélõ" módon is alkalmazni : a teljes terület helyett csak a sarjak lombját permetezve. A glialka(fozát) nem felhalmozódó vegyszer, a talajban néhány hét alatt teljesewn lebomlik, semmilyen késõbbi káros hatása nincs. Csak annak a növénynek a gyökérzetét pusztítja, amelybe a levelén keresztül felszívódott. Nyilván nem célszerû egy szilva ültetvényben a myrabolán sarjak ellen alkalmazni. Ha a terület pl. gyümölcsös, vagy pázsit LESZ, a nem kívánatos évellõk ellen javasolt a körültekintõ többszöri használata.

A tapasztalatom az, hogy ha a lent említett módon távolítom el az akácot, vagy más fafélét már a munka javán túl vagyok. Az ilyen fatöveket meghagyni nem szabad a fa kivágása után (különösen igaz ez az akácra), mert ezen tövek közelében sarjakat fog hajtani, méghozzá a fa gyökérrendszerén akkora burjánzás indul el, hogy kezelhetetlen problémával találkozhatunk. Egy hét alatt embermagasságú sarjhajtások. Az akác kizsarolja a talajt. Ha a terület mûvelés alá kerül a fatõ eltávolítások után, már nem jelentkezik a gond, a szántás megoldja. Ellenben, ha csak kaszált terület, a sarjak szórványosan újra hajthatnak, ezeket el kell távolítani egy jól irányzott csákányütéssel a talajszint alatt. Ez már nem nagy munka. Elkerülhetõ tehát az ilyen totális vegyszeres megoldás, én nem szívesen alkalmaznám, mert az általam említett terület vagy gyümölcsös , vagy az lesz.

Egyetlen esély a gyökérsarjaktól megszabadulni a totális gyökérpusztító növényirtás több alkalommal : glialka, fozát, vagy mindegy minek nevezzük. Néhány év jogerõsen...

A fatöveket körbe kell ásni , és a gyökerektõl elvágni, a töveket kiszedni, ekkor jó esély van megszabadulni ettõl a hihetetlenül agresszív , életképes növénytõl. Jómagam is kiszedtem a kora téli idõszakban egy tucatnyi akácfatövet. Az égetés - ne legyen igazam - nem lesz elégséges . Van még egy tippem, de az viccnek is rossz: Gázolajos beöntözés. Nem lehet eléggé elítélni aki ilyesmihez folyamodik, de állítólag hatékony.

Akác, magról ? Inkább csak gyökérsarjról. Ha kivágsz egy öreg akácfát, 20-25 m-es sugarú kürben megindulnak a gyökérsarjak. Az akácfa állományunk a több generációs sarjról nevelt fák miatt siralmas, de ezt már feltárták vagy 30 éve. Hari : A pusztulásuk okai: 1. Magas talajvizet nem bírja. 2. Növényvédelem, gyomirtók, lombtalanító vegyszerek (repce, napraforgó, kukorica), reglon, zopp, stb.

Ne is mondd.. "Örököltünk" a területen egy akác erdõsávot. Tavalyelõtt kidõlt 11 fa, idén is kellett kivágni párat. Jó vastag, "öreg" akácok. Most a helyükön nõtt sarjakkal gyûjt meg a bajunk. Égetéssel remélem sikerül megszabadulni tõlük. Helyükbe majd õshonos fákat fogunk ültetni. Már van is ott pár szilfa, galagonya.

Persze, de én csak a kajákról beszéltem. A tujákat meg ki nem állhatom. :-) Egy szép, kusza boróka ezerszer csinosabb, vagy a tiszafa az uram szüleinél madár vetette tiszafa van, úgy 6 éves és 1,5 méter magas.
Az akác úgy szaporodik magától, hogy irtani, nem ültetni kell. Az egyik legbrutálisabb növény, amit valaha láttam, totál kicsinál mindent maga körül, csalánon kívül nem nagyon nõ meg semmi se alatta...

Az igaz. De itt nem csak a kajanövényekrõl volt szó. Pl. tuja és a parkfák.
Ott van az Ökotárs alapítvány. Minden évben pályázatot hirdet közösségi parkok létrehozására. De csak olyan fák, bokrok telepítését támogatja, amelyek õshonosak.

Nekem is vannak Floo által adott fügevesszõim, amit nagyon köszönök is neki, remélem teremni fognak, finom és értékes gyümölcs. De ami elsõdleges, az az õshonos növényeink összegyûjtése, megõrzése.
Viszonylag régóta ültetik az akácot is hazánkban, de azért nem lett õshonos. Az a fajgazdagság ami a Nyírségre jellemzõ volt, az akácosban elsilányodott. Amikor behozták, jó ötletnek tûnt -gazdaságilag-, mivel jó kemény fa (tüzelõ és szerszámfa) és gyorsan nõ, sokkal "versenyképesebb", mint a tölgy..
Bocsi az ide-oda kalandozásért.

A kultúrnövények (kaja) minimum 95%-a abszoút tájidegen, ez kétségtelen, kezdve a ma búzaként ismert közel-keleti vad fûvel... Ha a hazaiság elvén termelnénk, akkor Európában csak káposztát, répát, almát meg mákot lehetne termelni... Kb. ezek lettek Európában háziasítva. Mákos káposzta, nyamm! :-)
Idegen a köles, a borsó, a bab, a tök, az összes gabona, a Floo által felsorolt késõi kultúrnövények (s még sok más), a gyümölcsfáink (az almát Európában háziasították, valószínû a körtét is), kivéve a vadon, erdõn-mezõn megtermõ gyümölcsöket (szeder, málna, áfonya, szamóca, stb.).
Nem szabad keverni a táplálékul, kertben gondosan termelt növényeket és behurcolt vadon élõ növényeket (állatokat). A háziasított növények nem nagyon tudnak olyan életmódot felvenni, nagyon nagy részük legalábbis, hogy az ember segítsége nélkül szaporodni legyenek képesek, legtöbbjüknek eltûnt, vagy önmagát terjeszteni képesbõl rejtett lett a magjuk is. Ezek bizonyosan nem fognak a vad növénytársulásokban kárt okozni. A természetes növénytársulásaink is csak párezer évesek, a jégkor után a jég visszahúzódásával, a melegebb klíma térhódításával alakultak ki (ennek köszönhetõ, hogy még mindig vannak jégkori reliktumfajaink), a tölgyek, bükkök se olyan régóta honosak a Kárpát-medencében, mint gondolnánk. A természet az ember keze "munkája" nélkül is alakul, csak nem olyan drasztikus mértékben, hogy egy életközösség azt rövid idõ alatt megsínylené (de erre is van példa, pl. az elzárt völgyekben, stb.).
Szóval ne keverjük a természetes növénytakarót a kultúrnövényekkel.

Sajnos ebben az országban sokan hiszik azt, hogy értenek a 'kertészkedéshez'. A természet sokkal jobban érti, hogy hová milyen növény való, ezért kell a természetet követni. Aki a természettel szembe megy, na az a bolond!

Vegyük példának a mi arborétumunkat és környékét. Felénk homokbuckák és buckaközi mélyedések (nyírvízlaposok) vannak. Sajnos az eredeti gazdag vegetáció (nyír- és fûzlápok, mocsárrétek, tölgy-szil-kõris ligeterdõk, gyöngyvirágos tölgyesek, a homokbuckák tetején nyílt homoki tölgyesek) ami egykoron jellemzõ volt errefelé, drasztikusan lecsökkent. Mi van helyén? Akác, a magas-sásosok között gyomvegetáció, a rosszul kezelt, elhagyott feltört földeken iszonyatos mennyiségû parlagfû "pompázik".
Ahol az ember (nyilván nem rosszakaratból) belenyúl a természet dolgába, és átalakítja azt a természetes módon elterjedt növényzetet, ami ember nélkül szépen meglenne, annak beláthatatlan következménye lesz.. És nem csak azoknak a növényeknek és állatvilágnak a rovására, hanem saját magának is nagymértékben árt.
Mindennek megvan a maga helye. Ha eddig nem tudott elterjedni valamiért itt, akkor ne erõltessük mindenhova. Inkább õrizzük meg ami van, amíg van! Mert az a kincs. Azt próbáljuk meg értékelni. Amíg nem késõ.
Miért írtam az arborétumot? A mi elsõdleges feladatunk olyan növények elterjesztése, amelyek egykoron meghatározták ennek a tájnak arculatát. Hol vannak már a nyíresek, hol vannak a kõrisek, szilek és tölgyek? Vannak még, foltokban (pl. Bátorligeten). A mocsarakat igyekeztek lecsapolni, a folyókanyarulatokat kiegyenesíteni. Mi lett az eredmény? azok a jégkori maradványfajok tünedezése, visszaszorulása, amelyek itt megmaradtak.

Ez az eddigi legordenárébb baromság, amit eddig itt hallottam. Az ilyen felfogás miatt pusztul ki sok õshonos faj és tobzódnak dögivel a neofiták.

Ez az egyik legnagyobb baromság, amit ezekre a növényekre szoktak mondani.
Ha egy városi parkban, vagy egy sétányon Gyõrben körülnézünk, egészen biztos vagyok benne, hogy a dísznövények nagyobbik része tájidegen. Mégis tele vannak velük az utcák.
A kukorica, a krumpli, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a legfõbb kultúrnyövényeink, a tuják, és még sorolhatnám, mind-mind tájidegen volt egyszer, egészen addig, amíg meg nem honosodott.
Képzeld el, ha egy család azért nem vállalna gyereket, mert az új jövevény "tájidegen" lenne a családban, mivel megváltoztatná a család addigi képét.
Sõt, mi magyarok, amikor megérkeztünk ide, mi is tájidegenek voltunk.
Most meg ez a Hazánk!

Minden hasznos vagy szép növényt meg kell honosítani. Majd Õk eldöntik, hogy bírják-e a klímát vagy nem, és önmagukat szeketálják a "tájidegenségben". Amennyiben nem selejtezik ki önmagukat, máris nem tájidegenek.
Ha nagyon hasznosak vagy nagyon szépek, néhány évtized múlva válhatnak akár a táj legnagyobb hasznú vagy legszebb meghatározó, tipikus növényeivé.

Láttam én is, ahol érte a nap is ott voltak száraz részek.

A szántás teteje már ma sokat száradt a szélnek köszönhetõen.

Nem jellemzõ. Hála az Istennek a környékemen a szakmabelieknek helyén van az eszük és nem ültetgetnek teljesen tájidegen, az itteni klimatikus viszonyokat nem iagazán elviselõ növényeket!

Sóhajtó szmájli!

Jövõ hét közepén már rotálni is lehetne.

Az említett környékbeli néhány példánynak a levelük sem fagyott le soha.
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?

Kedves Floo! Én nem azt írtam, hogy kifagynak, hanem azt, hogy lefagyhat a levelük!!!

Most gúnyolódsz?
A Magnolia grandiflorához nem kell melegebbnek lennie, meg hidegebbnek sem.

Kertész!
Ez a példány Gellénházán van Link Link , veszettül nagy.

Te Floo, ha még melegebb volna, akkor lehetnének baobabfák meg banyanfák is.Link

Mind a 3 Magnolia nyugati oldalán van a háznak, tehát majdnem fél napon át nem kapnak napfényt, az ezen a képen Link lévõ két példány közül a baloldali fõleg kevesebb napot kap.
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link

Biztos dombon vannak.

Az örökzöld liliomfa gyengén fagyérzékeny, ezért déli, szélvédett helyre kell ültetni és takarással védeni, kemény teleken lefagyhat a levele.
A fenntiekbõl kiindulva semmi jelentõsége, hogy a keszthelyi állomáson mennyit mértek,a déli oldalon a ház tövében teljesen más a mikroklíma, ráadásul ha le is fagytak a levelei, akkor is újra növesztette a leveleit.
Link

Magnolia grandiflorák, vagyis örökzöld Magnoliák Keszthelyen Link Link Link Link Link Link
És egy 30 éves káki Link Link Link

Mindez a múlttéli -21, és a most téli -22 fokos keszthelyi és sármelléki -22 fokos minimum után.

Igen! Fréziával foglalkozik valaki?

Ha komolyan kell, nekiállok gyûjteni!

Vödör is jó

Gondolom, ezt inkább Floonak címezted

De köralakút vegyél! A szögletesbõl nehéz kivarázsolni a földlabdát! Tényleg, ha már itt tartunk, tõzeg, vagy homok?

Vödrös tejfölt veszünk, finomabb s gazdaságosabb. Sajna nem tudlak kisegíteni pohárral, pedig komolyan küldenék. :-( Tescoban tudsz venni ilyen tejfölöspohár méretû kis mûanyagpoharakat, egész olcsó, ha meg vagy szorulva, tuti segít.

Itt paradicsomról van szó. Csak addig kell a vízbe maradni amagoknak amíg nem csíráznak. Én évek óta ezt a módszert használom a paradicsomnál és nálam bevált.

Micsoda???
Ha csak tiszta vízbe szórod a magokat, akkor elrohad, de ha nem, akkor meg nem csírázik, mivel a csírázáshoz sötét kell( talajban sötét van) - pár kivétellel pl. fûmag-. Egyébként meg a rétegezésrõl volt szó eredetileg!!!
De nekem mindegy, oda szórjátok a magjaitokat ahová csak akarjátok!

A csapvízben nálunk elég sok a klór ami gátolja a csírázást.

Köszönöm a tanácsaidat! Az esõvíz mivel jobb mint a csapvíz? Lehet, hogy én is akkor vízbe rakom elõször. Így minden tejfölöspohárban lesz palánta!

Én langyos esõvízbe rakom a magokat. Amikor a csírák megjelennek rajta akkor teszem tejfölös pohárba, ill földbe. Csírázási hõmérséklet kb.20-23 fok. Miután a földbe (pohárba) tettem szobában az ablakpárkányon helyezem el. Mindenképpen világos helyre teszem így nem nyúlnak meg.

Á, én kicsiben pár négyzetméter. Van pár régi kis fóliavas, annak a segíségével...
Én is most vágok bele egyeébként, tavaly én is szabadföldre ültettem ki a palántákat.

Akkor nem szóltam!
Mekkora fóliában nyomatod? Elsõ év lenne a mostani amikor fóliával is próbálkozunk, szabadföldi termesztések eddig is voltak.
Egy 10x 3,5-4 m.-est szeretnék összerakni, ha engedné az idõ.