2025. július 05., szombat

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#820
Hát ez az, no meg sarkifénye is van a Szaturnusznak, csak nem olvastam az okáról még sokat, pusztán a földihez hasonlót emlegettek. Egy ilyen komplex rendszerben azonban én nem zárnék ki más okot sem.
Az Io esetében teljesen OK az ügy, az egy nagyon spéci jószág.

Imádom, hogy ilyen sokszínû a világunk! :-)
#819
Nem tudok ilyenrõl. A Szaturnusz holdjain nincs olyan vulkáni tevékenység mint az Ion. Így nincs is olyan nagyobb mennyiségû anyag ami ionizálódna és megindulna a bolygó felé. Annak ellenére sem, hogy azért elég szemetes a környék nevet
Bár a porrészecskék felületén ugyanúgy keletkeznek ionok. A gyûrûkben látható "küllõk" mindenesetre arra utalnak, hogy a mágneses tér eljátszadozik ezekkel.
#818
Tutod, mire lennék kíváncsi? Hogy a Szaturnusz esetében van-e olyan sarkifény-hatása a holdakról felé áramló cuccnak, mint a jupiter / Io összefüggésben? Errõl nem tudsz valamit?
#817
Igen, kb 90-100 Jupiter tömeg. Csillagmodellek 0,08 naptömeggel számolnak. A p-p ciklus ilyen tömegnél indulhat be a magban. De itt sem olyan egyértelmû a helyzet. Kb mint a kisbolygó és a meteorit között.
#816
Mert az antianyag bármily hihetetlen is, az anyag antirészecskéibõl áll. Nem olyan megfogható mint az elektromos töltés. Már amennyire az az! Gondoljunk csak bele jobban! nevet A lényeg, ha egy részecske találkozik az õ antijával, akkor annihilálódik mind a kettõ, és a tömegüknek megfelelõ energia szétsugárzódik. Pontosabban egy olyan energiájú foton marad hátra. (ez általában gamma-foton)
#815
Én úgy tudom, ez kicsit bonyolultabb, és sokszoros jupiternyi tömeg kell ahhoz is, hogy barna törpévé nõhessen egy ojjektum.
#814
Csináltam egy gyors számolást. Ha minden nap elnyelne egy ilyen méretû holdat (1e12 kg nagyságrend) akkor nagyjából 3 milliárd év alatt nõne a tömege 1%-kal.
#813
Itt az eredeti NASA cikk, hírlevélben ötödikén jött ki:
Link
:-) A válaszom tehát igen. :-)
Az index cikk kicsit részletszegény. (nekem a NASA cikk is...)
#812
Á... Akkor az anyag "megmarad, csak mégsem". zivatar
Más: azt kérdezném, hogy az anyag/ellenanyag miért pusztítaná el egymást? Mivel teljesen ellentettjei egymásnak ezért nem csak kioltaniuk kellene egymást? "Semlegessé" válnának. Mint pl az atomban is ugye ugyanannyi p+ van mint e- ezért semlegesek...?

Ha ez így van akkor a Szaturnusz egy idõ után az egész Naprendszert felemésztené. zivatar És minél nagyobbra hízna annál gyorsabban tudná "beszippantani" a bolygókat (egyre komolyabb tömege miatt).
#811
Hm, érdekes. Kíváncsi lennék, hány holdat és kisbolygót emésztett már fel ez az óriás.
És az is érdekelne pl., hogy a sok magához vonzott anyag (amibõl gondolom jelentõs mennyiség a bolygóra is zuhant, növeli-e annyira a bolygó tömeget, hogy ezáltal a tömegvonzása is megváltozzon. Azaz elképzelhetõ-e, hogy egyre súlyosodva egyre távolibb objektumokat legyen képes befogni. Valahol olvastam, hogy a naprendszer óriásbolygóinak csupán a Nap állt útjukban ahhoz, hogy õk maguk is napok legyenek.
#810
Link
Tudtátok?
#809
Kábé laza
#808
Tegnap egy olyan szobába keveredtem ahol volt tévé is. Éppen a híradó ment. laza
#807
Tegnap egy olyan szobába keveredtem ahol volt tévé is. Éppen a híradó ment. A következõ "információ" hangzott el az LHC-rõl:
"a gyorsítóban olyan atomnál kisebb tömegû részecskék keringenek körpályán, amelyek ütközésekor olyan körülmények lesznek, mint a Föld keletkezésekor"
A feladat a következõ: kérem húzza alá a valóságnak megfelelõ információkat nevet
duhos

Ervin! A fekete lyukban a szingularitásba kerül az anyag. Csak az tömege és az impulzusmomentuma marad meg. A világûrben lévõ "semmi" sem semmi. Híg (barionos)anyag ill (nem csak barionos) részecskeleves. Nagyon általánosítva: interplanetáris, intersztelláris és intergalaktikus. Ebben a sorrendben a sûrûség csökken, a hõmérséklet nõ.

A Dexion-féle kérdésekrõl hosszabban, ezért késõbb nevet
#806
Angyalom, mi városi patkányok sajnos nem nagyon látunk ilyesmit... :-(

Taurida meteort nem nagyon láthattál viszont, az õsz végi raj, ha jól tudom. Lehetett Aurigida vagy szeptemberi Perseida.
#805
Ma hajnali 4:40 perckor egy hatalmas fénypiramis emelkedett ki abból az irányból ahonna késõbb a nap kelt és ami az az ekliptika síkját követte. Nagyon feltûnõen látszott!

100% hogy az állatövi fény volt az - tiszta levegõ - távoli városi fények.

Kimentünk vaksötétben fürödni és akkor láttam hogy mennyire csodálatos az égbolt. Késõbb az ISS is elsuhant ÉK-en. Majd néhány lassú Taurida meteor világította be szószerint az eget.

Azthittem hogy teli lesz a fórum állatövi fényekkel de sajna nem!
nevet
#804
Remek szórakoztató irodalom, ennyi az egész:-) Azért említettem, meg mert érdekes volt a könyvben olvasni róla, és most a hír elõtérbe került.
#803
Szia!
Igen bolygóközi anyagnak hívják vagy sötét anyagnak! A Fekete-lyukakról nem sokat tudokvidám A bolygóközi anyagról meg szerintem még vizsgálódnakvidámMintha úgy olvastam volnavidámvidám
Ha rosszat írtam bocsi, csak olvasmányok alapján jegyeztem meg vmitvidámvidám

Am. Csillagos estét mindenkinekvidám
#802
Nem semmi dolog ez az egész "bizbere". Ezt is megéltem. laza
De lenne egy nem idevágó kérdésem: a fekete lyuknál az anyagok hová kerülnek? Az tudom hogy "beszippantja" az anyagot, de hová szívja be? Porzsák? laza Ja és ha már írok... Akkor megkérdezném hogy a világûrben lévõ "semmi" az voltaképp micsoda? Milyen anyagok alkotják? (Egyébként ezt hívják bolygóközi anyagnak?)
#801
Kétségtelenül izgalmas és érdekes olvasmányok, de azért erõsen a talányok és féligazságok talaján nevet De gondolom Te sem tudományos igényességed kielégítése okán olvastad vidám Amúgy én is szeretem az ilyen típusú könyveket vidám
#800
Az elõbb láttam errõl a témárol egy riportot a híradóban és most itt is olvasható róla: Link Nagyon érdekes dolog!
#799
Dehogy veszem kötekedésnek! Sõt!
A képfeldolgozási tudásomon, hiába; van még mit csiszolni!
#798
Astroman, köszönöm a dedikálást, de, ha már bemutattad, kissé belenyúltam és lefátylaztam, továbbá a bal alsó sarokból belógó vörös fényt is leszedtem (amennyire lehet, ellenõriztem, csillag nem veszett el a képrõl) Link ez nem bírálat (csináljon jobbat aki tud nevet ) Hihetetlen szép és részletes kép, az optikád (és beállítása) fantasztikusan preciz nevet Mondom nem kötekedek vagy okoskodok, nehogy félreértsd nevet Sztem megérdemli a kisképet nevet

beillesztett kép


Mégegyszer köszönöm az ajánlást, bocs a belepiszkálásért nevet
#797
Érdekes ez a CERN dolog. Még olvastam A nagy DA Vinci-kód könyv láz idején az Angyalok és Démonokat Dan Browntól abban az egész történet kiindulópontja a CERN svájci bázisa volt. Én mindenevõ vagyok csak könyv legyen, ezért a Dan Brown könyveket is elolvastam. A négy közül a Da Vinci-kód volt a legrosszabb és az Angyalok és Démonok a legjobb, nem beszélve arról, hogy az Angyalok és Démonokban szép mennyiségû visszautalás van a Da Vinci-kóba. Aki szereti az ilyen típusú könyveket ajánlom mert izgalmas és tényleg jól ír a szerzõ.
#796
Megpróbálom értelmezni... szegyenlos Kösz!
#795
Kiemelten Akelának nevet :
Újra feldolgoztam az M52 képet (talán jobb, mint az elõzõ?), de másik szoftverrel:
Link
#794
Eddig megúsztuk vidám

Link
#793
Nyugi, LHC ütköztetés még csak egy hónap mulva lesz vidám
#792
Ancsi, most olvasom a Spaceweather.com-on, hogy egy webkamerán egy rakat meteort fényképeztek 9-én az USA-ban. Úgy tûnnek, mintha szeptemberi Perseida rajhoz tartoznának (ez más, mint az augusztusi, csak látszólag abból a radiánsból jönnek).
Itt olvashatsz róla:
Link
#791
Én is mondtam a kollégámnak, hogy igyon meg mindent, amit talál otthon, mert szerdán világvége :-)))
#790
Nana, ne kiabáld el, holnap indul a CERN vidám Ezt az aktualitást nem hagyhattam ki, elnézést... szegyenlos
#789
Link
#788
Ha nem is merülnék nagyon bele a csillagászatba azért legalább annyit szeretnék tudni hogy a magnitúdó értékét hogyan lehet meghatározni? Egy kicsit magas nekem a -1, 3... stb. nevet
#787
Így igaz! Nem áll egyhelyben kacsint Tuti megvárvidám
#786
Ó, ha nem most, akkor jövõ hétvégén, az ISS megvár odafent! nevet
#785
Néztél hétvégi elõrét? Nem biztos, hogy érdemes felkelni.
#784
Egy hétvégi napot lehet megkockáztatok, van amikor jó magasan húz el. Csak a fényessége lesz kicsi, arra értettem a látványosságot, no és a májusi átvonulásokhoz hasonlítottam.nevet Ettõl lehet, hogy látványos!
Tényleg, fényképezésnél milyen beállítások javasoltak?
#783
Igenvidám És ennek mi azért örülünk az unokatesómmal, mert ha gitárról jövünk haza fél 7-kor akkor mindig csillagokat nézünk csillagképeket!vidámvidámmeg reggel is csillagos az ég...mindig nézegetem...nagyon jó tényleg...most jöttem rá,h jó korán kelnividámvidám
#782
Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre kevésbé kell majd korán kelni a csillagos éghez. :-)
#781
Én is viszonylag korán kelek, de nagyon idõm csak addig van eget kémlelni, míg megyek a buszravidám 4.00-kor meg nem szoktam fenn lennividám(még)vidámvidám
#780
Dehogynem szép! Hajnalban a legszebb! Halványan piroslik az ég alja, de a csillagok még mind sziporkáznak, s elhúz köztük az ISS. Nagyon is szép! Na, persze, aki nem bírja a korán kelést... Én igen, ebbõl a szempontból szerencsés vagyok.
#779
Már nem kell, köszönöm, google a legjobb barátom. :-)
#778
Mostanában nem nyújt nagy látványosságot, ráadásul korán van.nevet
Köszi a segítséget!nevet Ahogy megmondtad, hogy reggelni kell, azonnal tudtam a lényeget. Azt gondoltam, hogy reggelés nélkül is lehet koordinátát állítani...
#777
Köszi!!Mingy írom a koordinátáim!!Köszi, hogy megnézed!! vidám vidám
#776
Change your personal configuration -> observing sites :-)
#775
Search period start: 00:00 Tuesday, 9 September, 2008
Search period end: 00:00 Friday, 19 September, 2008
Observer's location: Bak, 46.1167°N, 16.1333°E
Local time zone: Central European Summer Time (UTC + 2:00)
Orbit: 348 x 358 km, 51.6° (Epoch Sep laza

Click on the date to get a star chart and other pass details.

Date Mag Starts Max. altitude Ends
Time Alt. Az. Time Alt. Az. Time Alt. Az.
9 Sep 0.6 03:47:59 19 NE 03:47:59 19 NE 03:49:11 10 ENE
9 Sep -1.0 05:19:42 10 NW 05:22:28 37 NNE 05:25:13 10 E
10 Sep -0.4 04:13:48 27 NNE 04:13:48 27 NNE 04:16:11 10 ENE
10 Sep -2.2 05:46:20 10 WNW 05:49:15 75 NNE 05:52:11 10 ESE
11 Sep -1.1 04:39:43 31 NNW 04:40:30 39 NNE 04:43:17 10 E
12 Sep 1.3 03:34:08 11 ENE 03:34:08 11 ENE 03:34:14 10 ENE
12 Sep -2.4 05:05:46 26 WNW 05:07:15 84 NNE 05:10:10 10 ESE
13 Sep 0.5 04:00:21 18 E 04:00:21 18 E 04:01:17 10 E
13 Sep -1.6 05:32:00 17 W 05:33:48 34 SW 05:36:29 10 SSE
14 Sep -0.3 04:26:48 24 ESE 04:26:48 24 ESE 04:28:06 10 ESE
14 Sep -0.2 05:58:47 10 WSW 06:00:15 12 SW 06:01:25 10 SSW
15 Sep -0.1 04:53:31 16 SSE 04:53:31 16 SSE 04:54:17 10 SSE
#774
Ahaa! Már 20 perce keresem, hol lehet beállítani a koordinátákat! vidám
#773
www.heavens-above.com, lakhely koordinátákkal beregisztrálsz, s ha beléptél, megadja, hogy feletted mikor megy át.
De ha most megadod a koordinátáidat, megnézem Neked szívesen.
#772
Bocsi a gyors témaváltásért szegyenlos
Nem tudtok ISS láthatóságról?
Mintha nekem jelezte volna a honlapon hogy pénteken látszik...de nem merek rá esküdnividám
#771
Elég ha kiteszed a géped; érdemes, szinte az év minden szakában, akár naponta akad vizuálisan rögzíthetõ hullócsillag nevet Rádiós meteorvadászattal még gyakrabban, néha óránként elcsíphetsz egyet-egyet laza

Utolsó észlelés

2025-07-05 07:51:47

Romhány - Dózsa György út.

16.9 °C

00000

RH: 73 | P: 1022.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

142085

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.