Globális jelenségek
Megint akadékoskodok, de nemigaz, hogy keresztülmegy egy F1-es (F4!!!!!-es) tornádó egy ekkora városon és senki sem fényképezi le, nem veszi videóra!. Vagy csak én maradtam le róla? Küldjetek már egy linket ahol fel vannak téve a képek!
Hmmm, tornado Birmingham-ben. Csak rettenetesen zavaro fooldalon a "sulytotta" a"sujtotta" helyett.
En csak azt hianyolom a cikkbol, hogy szo nincs arrol, konkretan miben is allapodtak meg.
"Állítsuk meg a globális felmelegedést!
ma.hu
Hat ország megállapodását jelentette be a Föld felmelegedésének megállításáról Washingtonban George Bush amerikai elnök.
A megállapodás, amelyet az Egyesült Államok, India, Kína, Japán, Dél-Korea és Ausztrália írt alá, a felmelegedés elleni küzdelem mellett az energia-biztonságban és a tiszta energiák elõmozdításában is együttmûködést irányoz elõ.
Bár Bush elnök a megállapodásról nem közölt további részleteket, Jim Connaughton, a Fehér Ház környezetvédelmi tanácsadója elmondta: az egyezmény neve "Ázsiai-Csendes-óceáni partnerség a tiszta fejlõdésért és az éghajlatért" és nem célja kiváltani az 1997-es kiotói jegyzõkönyvet, amelyet Washington és Canberra a mai napig nem írt alá.
Ez utóbbi, amely az idén februárban lépett hatályba, kötelezi az aláírókat, hogy az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkentsék az üvegház-hatást növelõ gázok kibocsátását 2012-ig."
Ezek után még van ok arra, hogy vitassuk a TÉNYT? No comment...
ma.hu
Hat ország megállapodását jelentette be a Föld felmelegedésének megállításáról Washingtonban George Bush amerikai elnök.
A megállapodás, amelyet az Egyesült Államok, India, Kína, Japán, Dél-Korea és Ausztrália írt alá, a felmelegedés elleni küzdelem mellett az energia-biztonságban és a tiszta energiák elõmozdításában is együttmûködést irányoz elõ.
Bár Bush elnök a megállapodásról nem közölt további részleteket, Jim Connaughton, a Fehér Ház környezetvédelmi tanácsadója elmondta: az egyezmény neve "Ázsiai-Csendes-óceáni partnerség a tiszta fejlõdésért és az éghajlatért" és nem célja kiváltani az 1997-es kiotói jegyzõkönyvet, amelyet Washington és Canberra a mai napig nem írt alá.
Ez utóbbi, amely az idén februárban lépett hatályba, kötelezi az aláírókat, hogy az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkentsék az üvegház-hatást növelõ gázok kibocsátását 2012-ig."
Ezek után még van ok arra, hogy vitassuk a TÉNYT? No comment...
A sokak által "idén még rendes nyár sincs" kezdetû mondatra
jövõ héten érkezik a válasz.
Utána majd kereshetem az "ilyen forró és száraz nyár még sohasem volt" kezdetû mondatra megfelelõt .
jövõ héten érkezik a válasz.
Utána majd kereshetem az "ilyen forró és száraz nyár még sohasem volt" kezdetû mondatra megfelelõt .
Egy lehetséges megoldás a tornádó-hisztéria, és a tornádónak nézett közönséges jelenségek kivédésére a "fejlesztések" rovatban...
KP: A vitaval kapcsolatban: Letezik valahol jo definicioja a tornadonak? (Gondolom, igen.) Be lehetne tenni a kislexikonba? Akkor egy profi helyszini tajekozodas alapjan keszult leiras utan valoban mondhatnank, hogy igen, definicio szerint ez tornado volt, vagy nem, nem volt az, vagy ez es ez a jel arra utal, hogy az volt, de ez es ez hianyzik ahhoz, hogy biztosan kijelenthessuk.
Újra csak egyet kel értsek Cauchy-val.
Zoli: Az ellenérzést a hosszúpályi-esettel kapcsolatban (egy-kát, tényleg merev "ugyan már" hozzászólást kivéve) a tényleg eluralkodó tornádó-õrület (és a néhány csípõbõl rávágott: "egy fractusra is hát persze" hozzáállás) váltotta ki, jómagam is eme okból írtam akkor, várva a bizonyítékokat, azóta megkaptam (megkaptuk).
Nekem két hét kellett hozzá, hogy mondhassam, az volt (sajna a Nyetem nem tette lehetõvé sok fotó megnézését, máshol sikerült).
Zoli: Az ellenérzést a hosszúpályi-esettel kapcsolatban (egy-kát, tényleg merev "ugyan már" hozzászólást kivéve) a tényleg eluralkodó tornádó-õrület (és a néhány csípõbõl rávágott: "egy fractusra is hát persze" hozzáállás) váltotta ki, jómagam is eme okból írtam akkor, várva a bizonyítékokat, azóta megkaptam (megkaptuk).
Nekem két hét kellett hozzá, hogy mondhassam, az volt (sajna a Nyetem nem tette lehetõvé sok fotó megnézését, máshol sikerült).
Cauchy!
Igazi vita a hosszúpályi esetnél robbant ki, és akkor nem Te voltál, aki a legjobban a tornádó-verzió ellen ágált, hanem valaki más, aki ezek szerint mostanában nem olvassa ezt a fórumot. Ne hidd, hogy Neked estem, csak ezidáig Te vagy az egyetlen, aki a "bizonyíték-követelõk" közül vetted a fáradtságot, és higgadtan reagáltál a hozzászólásaimra.
Én egy picit másként vélekedem, mint Ti, éppen ezért lehet - látszólag - nézeteltérésrõl szó. Természetes, hogy nem elég egy fractus, vagy néhány kidõlt fa nekem sem. De amikor jellegzetes (a szakirodalomban bemutatott alapvetõ pusztítási nyomokkal egyezõ) a pusztítás, akkor miért kellene kételkedni? Ameddig egyértelmû jelek esetén nem érkezik elégséges cáfolat, addig miért kellene kételkedni, és kizárni a lehetõséget is (merthogy ilyen illetõ is volt, nem is egy!)?
(Addig ne higgyem el, hogy X helyen jégesõ volt, amíg nem láttam, noha többen állították? Egy fenét! Elhiszem, és ha kétséget kizáróan megcáfolja valaki, akkor elfogadom a korábbival ellentétes verziót.) Egyébként anno néhányan nem gyõzték sorolni az egyezéseket (mármint a tornádó okozta pusztítás nyomaival való egyezésekt) a médiában és a neten közzétett fotók alapján a fórumon. Ez kevésnek bizonyult (fel nem tudom fogni, hogy miért).
Aztán Storman-nék kivonultak, szétnéztek, csináltak egy bitang jó anyagot, amelyben részletesen felsorolják a tapasztalatokat és összefüggéseket. És azóta csend honol ezügyben. Ez az, ami nem tetszik továbbra sem, mert csupán két-három elismerõ hozzászólás volt Storman-ék munkájának gyümölcse. Pedig elõtte jóval többen benne voltak a vitában.
És pont azoktól nem láttam semmiféle reakciót Storman-ék munkájával kapcsolatban, akik leginkább követelték a bizonyítékokat. Pedig jó lett volna, sõt, ekkora vita után illett volna nekik is reagálni.
Nem Storman-éket kellene itt dicsõíteni (bár rászolgáltak), vagy engem, vagy bárki mást, aki kitartott a tornádó-verzió mellett! Csupán annyit kellett volna reagálni, hogy elegendõnek tartják-e a Storman-ék féle anyagot, vagy továbbra sem érzik 100%-ik bizonyítottnak a tornádót. Ennyi.
Más:
Tegnap az egyik csatornán Németh Lajostól elõször hallottam azt, hogy bizony az idei nyár zivatarjainak hevessége, a sorozatos súlyos viharkárok feltehetõen már az éghajlatváltozás egyik következménye, és egyre több ilyen esetre számítanak! És Õ is a "szélsõséges idõjárási helyzet és esemény" kifejezéseket használta (korábban ugyebár ebbõl is kisebbfajta nyelvészi szintû vita kerekedett). Azt, hogy most hinni kell-e neki, vagy nem, mindenki döntse el maga.
Igazi vita a hosszúpályi esetnél robbant ki, és akkor nem Te voltál, aki a legjobban a tornádó-verzió ellen ágált, hanem valaki más, aki ezek szerint mostanában nem olvassa ezt a fórumot. Ne hidd, hogy Neked estem, csak ezidáig Te vagy az egyetlen, aki a "bizonyíték-követelõk" közül vetted a fáradtságot, és higgadtan reagáltál a hozzászólásaimra.
Én egy picit másként vélekedem, mint Ti, éppen ezért lehet - látszólag - nézeteltérésrõl szó. Természetes, hogy nem elég egy fractus, vagy néhány kidõlt fa nekem sem. De amikor jellegzetes (a szakirodalomban bemutatott alapvetõ pusztítási nyomokkal egyezõ) a pusztítás, akkor miért kellene kételkedni? Ameddig egyértelmû jelek esetén nem érkezik elégséges cáfolat, addig miért kellene kételkedni, és kizárni a lehetõséget is (merthogy ilyen illetõ is volt, nem is egy!)?
(Addig ne higgyem el, hogy X helyen jégesõ volt, amíg nem láttam, noha többen állították? Egy fenét! Elhiszem, és ha kétséget kizáróan megcáfolja valaki, akkor elfogadom a korábbival ellentétes verziót.) Egyébként anno néhányan nem gyõzték sorolni az egyezéseket (mármint a tornádó okozta pusztítás nyomaival való egyezésekt) a médiában és a neten közzétett fotók alapján a fórumon. Ez kevésnek bizonyult (fel nem tudom fogni, hogy miért).
Aztán Storman-nék kivonultak, szétnéztek, csináltak egy bitang jó anyagot, amelyben részletesen felsorolják a tapasztalatokat és összefüggéseket. És azóta csend honol ezügyben. Ez az, ami nem tetszik továbbra sem, mert csupán két-három elismerõ hozzászólás volt Storman-ék munkájának gyümölcse. Pedig elõtte jóval többen benne voltak a vitában.
És pont azoktól nem láttam semmiféle reakciót Storman-ék munkájával kapcsolatban, akik leginkább követelték a bizonyítékokat. Pedig jó lett volna, sõt, ekkora vita után illett volna nekik is reagálni.
Nem Storman-éket kellene itt dicsõíteni (bár rászolgáltak), vagy engem, vagy bárki mást, aki kitartott a tornádó-verzió mellett! Csupán annyit kellett volna reagálni, hogy elegendõnek tartják-e a Storman-ék féle anyagot, vagy továbbra sem érzik 100%-ik bizonyítottnak a tornádót. Ennyi.
Más:
Tegnap az egyik csatornán Németh Lajostól elõször hallottam azt, hogy bizony az idei nyár zivatarjainak hevessége, a sorozatos súlyos viharkárok feltehetõen már az éghajlatváltozás egyik következménye, és egyre több ilyen esetre számítanak! És Õ is a "szélsõséges idõjárási helyzet és esemény" kifejezéseket használta (korábban ugyebár ebbõl is kisebbfajta nyelvészi szintû vita kerekedett). Azt, hogy most hinni kell-e neki, vagy nem, mindenki döntse el maga.
Nem hinném, hogy egy tornádót bárki el akarna "kenni"
Én is ugyanazon a véleményen vagyok, mint KP: ameddig nincs konkrét bizonyíték: kép vagy videófelvétel, addig a hiszemismegnemis kategóriában van nálam.
Pontosan azért, mert ugye a tornádók számának növekedését összefüggésbe hozzák az éghajlatváltozással, egyfajta indikátor szerepet tölt be. Namost régebben nem volt efféle tornádóõrület, ha volt is több tornádó, azt jóval kevésbé detektálták. MOstanság meg ha valaki lát 3 fractust vagy 2 kidõlt fát, akkor már azt mondja : LEHETSÉGES !!! tornádó.
Ezzel addig nincs is semmi baj, amíg így marad. Viszont ha már eleve elfogadjuk, hogy tornádó VOLT, akkor behúzhatunk egy strigulát a tornádók neve mellé. Azaz pont azt az eredményt kapjuk, hogy a tornádók száma drasztikusan növekszik, pedig csak annyi történt, hogy az adatok nem homogének, illetve nem ugyanazzal a mércével mérünk; ami most "tornádó" az régen nem volt az. Így tulajdonképpen saját magunkat csapjuk be.
Olyan ez, mint az általam sokat emlegetett Budapesti 4 órás intenzív havazás, amely 3 cm havat adott
Senki sem állítja, hogy nincs változás az éghajlatban, viszont, ha a bizonyítékokat mi saját magunk befolyásoljuk, akkor az egész kutatás és megfigyelés teljesen haszontalan a tudomány számára.
Az, hogy nem hiszem el kapásból, hogy az adott eset tornádó volt, az nem azt jelenti, hogy nem becsülöm meg a megfigyelõ munkáját, vagy egyszerûen hazugnak bélyegzem. Pontosan azért szükséges a nagyon pntos és minden késtéget kizáró bizonyíték, mert ez egy nagyon lassú és nagyon nehezen ellenõrizhetõ folyamatot támaszt alá.
Én is ugyanazon a véleményen vagyok, mint KP: ameddig nincs konkrét bizonyíték: kép vagy videófelvétel, addig a hiszemismegnemis kategóriában van nálam.
Pontosan azért, mert ugye a tornádók számának növekedését összefüggésbe hozzák az éghajlatváltozással, egyfajta indikátor szerepet tölt be. Namost régebben nem volt efféle tornádóõrület, ha volt is több tornádó, azt jóval kevésbé detektálták. MOstanság meg ha valaki lát 3 fractust vagy 2 kidõlt fát, akkor már azt mondja : LEHETSÉGES !!! tornádó.
Ezzel addig nincs is semmi baj, amíg így marad. Viszont ha már eleve elfogadjuk, hogy tornádó VOLT, akkor behúzhatunk egy strigulát a tornádók neve mellé. Azaz pont azt az eredményt kapjuk, hogy a tornádók száma drasztikusan növekszik, pedig csak annyi történt, hogy az adatok nem homogének, illetve nem ugyanazzal a mércével mérünk; ami most "tornádó" az régen nem volt az. Így tulajdonképpen saját magunkat csapjuk be.
Olyan ez, mint az általam sokat emlegetett Budapesti 4 órás intenzív havazás, amely 3 cm havat adott
Senki sem állítja, hogy nincs változás az éghajlatban, viszont, ha a bizonyítékokat mi saját magunk befolyásoljuk, akkor az egész kutatás és megfigyelés teljesen haszontalan a tudomány számára.
Az, hogy nem hiszem el kapásból, hogy az adott eset tornádó volt, az nem azt jelenti, hogy nem becsülöm meg a megfigyelõ munkáját, vagy egyszerûen hazugnak bélyegzem. Pontosan azért szükséges a nagyon pntos és minden késtéget kizáró bizonyíték, mert ez egy nagyon lassú és nagyon nehezen ellenõrizhetõ folyamatot támaszt alá.
Amíg a vita szabályait betartjuk, nincsen semmi gond, és talán azért ezt eddig sikerült is.
Az természetes, hogy vannak különbözõ vélemények, sõt szerintem ez teszi színessé, árnyalttá a képet, és pl. nekem személy szerint nagyon is hasznosak szoktak lenni.
Amikor velem elõfordul, hogy nekem szegezik a kérdést: Most tornádó volt-e vagy sem, én azt szoktam mondani, hogy nem tudom. Amíg nincs hozzá elég objektív adat, addig nem is nagyon lehet mást mondani. De amikor viszont minden kétséget kizárólag beigazolódik, akkor már nevén lehet - sõt kell - is nevezni a dolgot.
Sajnos azt érzem, hogy sokak szándékosan el akarják kenni ezeket a dolgokat, ezért is gratuláltam elsõként Storman-nek, amikor fáradságot, idõt, pénz nem kímélve utána járt a dolognak.
Legyen ez példa mindenkinek - legyen akár tornádó-szekptikus, vagy tornádó-õrült -, és akkor megtaláljuk a közös nevezõt.
Bocs a lelkizésért
Az természetes, hogy vannak különbözõ vélemények, sõt szerintem ez teszi színessé, árnyalttá a képet, és pl. nekem személy szerint nagyon is hasznosak szoktak lenni.
Amikor velem elõfordul, hogy nekem szegezik a kérdést: Most tornádó volt-e vagy sem, én azt szoktam mondani, hogy nem tudom. Amíg nincs hozzá elég objektív adat, addig nem is nagyon lehet mást mondani. De amikor viszont minden kétséget kizárólag beigazolódik, akkor már nevén lehet - sõt kell - is nevezni a dolgot.
Sajnos azt érzem, hogy sokak szándékosan el akarják kenni ezeket a dolgokat, ezért is gratuláltam elsõként Storman-nek, amikor fáradságot, idõt, pénz nem kímélve utána járt a dolognak.
Legyen ez példa mindenkinek - legyen akár tornádó-szekptikus, vagy tornádó-õrült -, és akkor megtaláljuk a közös nevezõt.
Bocs a lelkizésért
Azaz röviden nem a ténye körül, hanem az antropogén behatás ill. magának a "dolgonak" a mértéke körül megy (avagy mehetne?) a vita, több-kevesebb objektivítással.
Az igaz Zoli, de eddig azért a kemény-mag nem marta egymást, ám sajna újaban ez is megtörténik egyre többet, ez az, ami igazán szomorú.
Az éghajlatváltozás ténye nem vitatéma, ám az már korántsem biztos, hogy tisztán antropogén hatás miatt történik (az arányok még kérdõjelesek, a tudásunk még kevés, amit mûvel a fényes civilizáûciónk, az nem következmény-nélküli, ám ennél többet nem még lehet mondani), ami történik, a fõ ellentétet etéren tapasztalom.
Ezzel semmi újat nem mondtam, ám ha ezen túllépnénk, már elõbbre haladnánk, és esély lenne, hogy objektíven vizsgálódnánk, és toleranciávak fûszerezve folyna az érdemi eszmcsere.
Az éghajlatváltozás ténye nem vitatéma, ám az már korántsem biztos, hogy tisztán antropogén hatás miatt történik (az arányok még kérdõjelesek, a tudásunk még kevés, amit mûvel a fényes civilizáûciónk, az nem következmény-nélküli, ám ennél többet nem még lehet mondani), ami történik, a fõ ellentétet etéren tapasztalom.
Ezzel semmi újat nem mondtam, ám ha ezen túllépnénk, már elõbbre haladnánk, és esély lenne, hogy objektíven vizsgálódnánk, és toleranciávak fûszerezve folyna az érdemi eszmcsere.
"Akkor inkább nem írok semmit be, csak csendben sajnálkozom, hogy mivé válik az a baráti hangnem, ami jellemezte a honlapot."
Józsi! Az a baj, hogy nem "válik", hanem jó másfél éve már azzá vált! Csak ez is olyan, mint az éghajlatváltozás: vannak, akik még mindig nem ismerik el a létét, holott már régen megtörtént/történik. (Tavaly õsszel ezt már kifejtettem Neked Mályiban. Tényleg, össze kéne megint hozni egy randit...)
Józsi! Az a baj, hogy nem "válik", hanem jó másfél éve már azzá vált! Csak ez is olyan, mint az éghajlatváltozás: vannak, akik még mindig nem ismerik el a létét, holott már régen megtörtént/történik. (Tavaly õsszel ezt már kifejtettem Neked Mályiban. Tényleg, össze kéne megint hozni egy randit...)
Örülök, hisz tényleg lehet erõs voltam, bocsi.
Pont ezért vagyok elkeseredve, hogy ezzé vált a metnet, hisz még rajtunk is néha észrevehetõ a stílusváltás.
Ám nem értek azzal egyet, hogy effelé az arrogáns-stílus felé kellene hajoljunk nekünk mérsékeltenek-józanoknak, hisz zzal létjogosultságot nyer az "ohne-tolarancia", éljen az arrogancia ...
Akkor inkább nem írok semmit be, csak csendben sajnálkozom, hogy mivé válik az a baráti hangnem, ami jellemezte a honlapot.
Pont ezért vagyok elkeseredve, hogy ezzé vált a metnet, hisz még rajtunk is néha észrevehetõ a stílusváltás.
Ám nem értek azzal egyet, hogy effelé az arrogáns-stílus felé kellene hajoljunk nekünk mérsékeltenek-józanoknak, hisz zzal létjogosultságot nyer az "ohne-tolarancia", éljen az arrogancia ...
Akkor inkább nem írok semmit be, csak csendben sajnálkozom, hogy mivé válik az a baráti hangnem, ami jellemezte a honlapot.
Kimaradt:
Engem személy szerint egyetlen dolog bosszantott fel az akkori vita kapcsán, és ezért váltak olyanná a hozzászólásaim: az a teljesen merev, maximálisan elutasító hozzáállás, amellyel többen viseltettek a lehetõségek iránt. Illetve az a túlzott bizonyíték-igény, ami még a sokat tapasztalt amerikai kutatóknál sem merül fel, mert egyszerûen képtelenség realizálni!
Engem személy szerint egyetlen dolog bosszantott fel az akkori vita kapcsán, és ezért váltak olyanná a hozzászólásaim: az a teljesen merev, maximálisan elutasító hozzáállás, amellyel többen viseltettek a lehetõségek iránt. Illetve az a túlzott bizonyíték-igény, ami még a sokat tapasztalt amerikai kutatóknál sem merül fel, mert egyszerûen képtelenség realizálni!
Józsi!
Ha figyelmesen olvasod mostani hozzászólásaimat, akkor feltûnhet, hogy nagyon-nagyon ritkán állok le vitázni úgy, hogy konkrét személyeket szólítok meg, vagy nevezek meg (nem vagyok én a magam ellensége, sõt a Te neved sem szerepel az elõzõ hozzászólásban, ugye?). Elõzõ hozzászólásomban sem tettem ilyet, mert egyrészt ez a vita akkor sok embert érintett, másrészt pedig minden látszat ellenére én is gyûlölöm a személyeskedést. Ha elolvasod az akkori hozzászólásokat, akkor láthatod, hogy engem is próbáltak néhányan "rejtve" megkörnyékezni, de sikertelenül.
"Zoli, azért nem kellene ennyire tolni a témát, hisz ezzel csak a tüzet szítod tovább, a tanulságokat az esettel kapcsolatban le lehetett vonni, a melldöngetés legalább annyira elítélendõ, mint amennyire nem fog az általad kért bocsánatkérés elhangozni."
Melldöngetés? Egyáltalán nem indokolt. (Nem is írtam olyan, hogy nekem - glidernek - igazam volt). Ez azért egy kissé túlzás.
Úgy vélem, egy vita akkor teljes, ha nemcsak elkezdjük, hanem be is fejezzük azt. De nem úgy, hogy a tanulságokat a vitapartnerek magukban tartják. Egy regénynek is van bekezdése, tárgyalása és befejezése.
Nem várok senkitõl konkrét bocsánatkérést (tõlem egyébként sem kellene bocsánatot kérnie senkinek, nincs is rá ok, azt hiszem), csupán felsoroltam néhány alternatívát segítségképpen. Hangozzék már el valami, ami teljessé teszi az akkor vitát, mert az az érzésem, mintha az egészet "elvágták volna". Másképpen fogalmazva: hiányzik az írásjel a mondat végérõl. (Tudok még pár hasonlatot írni, de a lényeg szerintem már érthetõ).
Hidd el, nem a tüzet akarom szítani, hanem a másik oldal véleményére, következtetéseire vagyok kíváncsi. Ez nem holmi elégtétel, csak a teljesség igénye!
"Ismersz, nem ellened szóltam (ha sértõ, bocsánat és megkövetlek), csak már nagyon flusztrál a metnet-en (a te írásaidban is megjelenõ) egyre nagyobb teret kapó személyeskedés, és arrogáns stílus...."
Ugyan, a személyes találkozások (mégha ritkán is fordulnak elõ velünk) azért már elegendõek voltak arra, hogy valamennyire megismerjük egymást! Engem is idegesít ez a túlzott személyeskedésbe átcsapott hangulat. De azon az elven vagyok, hogy "amilyen a mosdó...". Ha valakivel értelmes, emberi hangnemben tudok kommunikálni, akkor azt teszem. De ha okot adnak rá és támadólag esnek nekem, akkor nem rejtem véka alá a véleményem, s ha kell, akkor én is arrogáns leszek. Tudom, hogy ez nem jó hozzáállás, de mióta a metnet elindult, rá kellett jöjjek, hogy egyre kevesebbszer vezet eredményre a higgadt, elnézõ magatartás. Alkalmazkodni kellett a megváltozott hangulathoz. Hozzáteszem: egyáltalán nem vagyok emiatt boldog.
Ha figyelmesen olvasod mostani hozzászólásaimat, akkor feltûnhet, hogy nagyon-nagyon ritkán állok le vitázni úgy, hogy konkrét személyeket szólítok meg, vagy nevezek meg (nem vagyok én a magam ellensége, sõt a Te neved sem szerepel az elõzõ hozzászólásban, ugye?). Elõzõ hozzászólásomban sem tettem ilyet, mert egyrészt ez a vita akkor sok embert érintett, másrészt pedig minden látszat ellenére én is gyûlölöm a személyeskedést. Ha elolvasod az akkori hozzászólásokat, akkor láthatod, hogy engem is próbáltak néhányan "rejtve" megkörnyékezni, de sikertelenül.
"Zoli, azért nem kellene ennyire tolni a témát, hisz ezzel csak a tüzet szítod tovább, a tanulságokat az esettel kapcsolatban le lehetett vonni, a melldöngetés legalább annyira elítélendõ, mint amennyire nem fog az általad kért bocsánatkérés elhangozni."
Melldöngetés? Egyáltalán nem indokolt. (Nem is írtam olyan, hogy nekem - glidernek - igazam volt). Ez azért egy kissé túlzás.
Úgy vélem, egy vita akkor teljes, ha nemcsak elkezdjük, hanem be is fejezzük azt. De nem úgy, hogy a tanulságokat a vitapartnerek magukban tartják. Egy regénynek is van bekezdése, tárgyalása és befejezése.
Nem várok senkitõl konkrét bocsánatkérést (tõlem egyébként sem kellene bocsánatot kérnie senkinek, nincs is rá ok, azt hiszem), csupán felsoroltam néhány alternatívát segítségképpen. Hangozzék már el valami, ami teljessé teszi az akkor vitát, mert az az érzésem, mintha az egészet "elvágták volna". Másképpen fogalmazva: hiányzik az írásjel a mondat végérõl. (Tudok még pár hasonlatot írni, de a lényeg szerintem már érthetõ).
Hidd el, nem a tüzet akarom szítani, hanem a másik oldal véleményére, következtetéseire vagyok kíváncsi. Ez nem holmi elégtétel, csak a teljesség igénye!
"Ismersz, nem ellened szóltam (ha sértõ, bocsánat és megkövetlek), csak már nagyon flusztrál a metnet-en (a te írásaidban is megjelenõ) egyre nagyobb teret kapó személyeskedés, és arrogáns stílus...."
Ugyan, a személyes találkozások (mégha ritkán is fordulnak elõ velünk) azért már elegendõek voltak arra, hogy valamennyire megismerjük egymást! Engem is idegesít ez a túlzott személyeskedésbe átcsapott hangulat. De azon az elven vagyok, hogy "amilyen a mosdó...". Ha valakivel értelmes, emberi hangnemben tudok kommunikálni, akkor azt teszem. De ha okot adnak rá és támadólag esnek nekem, akkor nem rejtem véka alá a véleményem, s ha kell, akkor én is arrogáns leszek. Tudom, hogy ez nem jó hozzáállás, de mióta a metnet elindult, rá kellett jöjjek, hogy egyre kevesebbszer vezet eredményre a higgadt, elnézõ magatartás. Alkalmazkodni kellett a megváltozott hangulathoz. Hozzáteszem: egyáltalán nem vagyok emiatt boldog.
Pont ezért káros az immár a metnet-en (is) jelenlévõ tornádó-hisztéria, hisz a sokszor annak tûnõ esetekben is automatikus ellent vált ki, nem a konkrét eset, hanem az újabb esetleg a fiktív esetekhez hasonló bevezetés.
Ha rám gondoltok, akkor újra le kell szögeznem, én nem az ellent képviseltem, hanem újfent a hisztérikus-hangulat okán a "nem kel azonnal farkast kiáltani egy kutyára" elvet, azaz a tárgyilagos, objektív látásmódban megfogant vélemények iránti hangnem igényével.
Igaz nekem is kellett egy kis idõ (két hét, sok kép megnézegetése), hogy tornádót mondjak rá, az akkori megnyilatkozásaim a hisztériafékezés okán íródtak.
Ui1: Ez nem magyarázkodás, ha annak tûnik (igaz egyszer sem írtam, hoyg az nem az volt), mea culpa.
Ui2: Zoli, azért nem kellene ennyire tolni a témát, hisz ezzel csak a tüzet szítod tovább, a tanulságokat az esettel kapcsolatban le lehetett vonni, a melldöngetés legalább annyira elítélendõ, mint amennyire nem fog az általad kért bocsánatkérés elhangozni.
Ismersz, nem ellened szóltam (ha sértõ, bocsánat és megkövetlek), csak már nagyon flusztrál a metnet-en (a te írásaidban is megjelenõ) egyre nagyobb teret kapó személyeskedés, és arrogáns stílus, mely néha lecsapódik immár mindenkin, így a mérsékelt emberek írásaiban is (nálam is jelen lehet, emiatt érzem egyre kevésbé magamévá a lapot), ez ellen lépek fel újra és újra, amíg el nem veszi a kedvem az egész metnet-tõl (lassan a határon vagyok) egy idõre.
Ha rám gondoltok, akkor újra le kell szögeznem, én nem az ellent képviseltem, hanem újfent a hisztérikus-hangulat okán a "nem kel azonnal farkast kiáltani egy kutyára" elvet, azaz a tárgyilagos, objektív látásmódban megfogant vélemények iránti hangnem igényével.
Igaz nekem is kellett egy kis idõ (két hét, sok kép megnézegetése), hogy tornádót mondjak rá, az akkori megnyilatkozásaim a hisztériafékezés okán íródtak.
Ui1: Ez nem magyarázkodás, ha annak tûnik (igaz egyszer sem írtam, hoyg az nem az volt), mea culpa.
Ui2: Zoli, azért nem kellene ennyire tolni a témát, hisz ezzel csak a tüzet szítod tovább, a tanulságokat az esettel kapcsolatban le lehetett vonni, a melldöngetés legalább annyira elítélendõ, mint amennyire nem fog az általad kért bocsánatkérés elhangozni.
Ismersz, nem ellened szóltam (ha sértõ, bocsánat és megkövetlek), csak már nagyon flusztrál a metnet-en (a te írásaidban is megjelenõ) egyre nagyobb teret kapó személyeskedés, és arrogáns stílus, mely néha lecsapódik immár mindenkin, így a mérsékelt emberek írásaiban is (nálam is jelen lehet, emiatt érzem egyre kevésbé magamévá a lapot), ez ellen lépek fel újra és újra, amíg el nem veszi a kedvem az egész metnet-tõl (lassan a határon vagyok) egy idõre.
Nomad!
Nekem valami nagyon hiányzik még a Hosszúpályival kapcsolatos vita utóéletébõl. Emlékezzünk csak: akkor igen heves vita volt, a két (ellen)tábor mereven ragaszkodott a saját elképzeléséhez (én is, nem tagadom).
DE: most, hogy Stormanék ilyen jól dokumentálták az eseményt, és van jónéhány - minden kétséget kizáró - fotó is, mintha nem látnám a szkeptikusok ismételt heves tiltakozását afelõl, hogy továbbra is kitartanak a "tornádó-fikció" elvük mellett. Sõt, olyan hozzászólást sem olvastam részükrõl, hogy "bocs, igazatok volt, elnézést!". De olyat sem, hogy Stormanék munkája még mindig nem elegendõ bizonyíték. Szóval valami még mindig hiányzik a szkeptikus tábor részérõl...
Nem túlzás, tényleg kialakult egyfajta tornádó-hisztéria a metnet-en mostanában. De itt jön be a filmekbõl jól ismert reakció: "ugyan már, ezek csak feltételezések, szó sincs semmiféle tornádóról, ne essünk túlzásokba, a statisztikák meg a tudomány..."
Aztán történik valami esemény, és egy ilyen vita lesz belõle (ami azért arra jó, hogy kiismerjük a másik rugalmas vagy éppen merev hozzáállását, racionalitását, szubjektivitását vagy objektivitását).
Hogy is van ez?
Nekem valami nagyon hiányzik még a Hosszúpályival kapcsolatos vita utóéletébõl. Emlékezzünk csak: akkor igen heves vita volt, a két (ellen)tábor mereven ragaszkodott a saját elképzeléséhez (én is, nem tagadom).
DE: most, hogy Stormanék ilyen jól dokumentálták az eseményt, és van jónéhány - minden kétséget kizáró - fotó is, mintha nem látnám a szkeptikusok ismételt heves tiltakozását afelõl, hogy továbbra is kitartanak a "tornádó-fikció" elvük mellett. Sõt, olyan hozzászólást sem olvastam részükrõl, hogy "bocs, igazatok volt, elnézést!". De olyat sem, hogy Stormanék munkája még mindig nem elegendõ bizonyíték. Szóval valami még mindig hiányzik a szkeptikus tábor részérõl...
Nem túlzás, tényleg kialakult egyfajta tornádó-hisztéria a metnet-en mostanában. De itt jön be a filmekbõl jól ismert reakció: "ugyan már, ezek csak feltételezések, szó sincs semmiféle tornádóról, ne essünk túlzásokba, a statisztikák meg a tudomány..."
Aztán történik valami esemény, és egy ilyen vita lesz belõle (ami azért arra jó, hogy kiismerjük a másik rugalmas vagy éppen merev hozzáállását, racionalitását, szubjektivitását vagy objektivitását).
Hogy is van ez?
Ehhez egy példa, az 1999-es Június akkor tényleg rendkívüli medárdi jellegû csapadékosságát vizsgálva, megállapították, hogy a hónap 15 nagy csapadékú napjából (alátámasztásul ajánlom a Kocka által frissen készített táblázatot, a linkje a ziv.lesen fórumban) 6 köthetõ zonális jellegû HF-hoz, ill. ciklongenezishez, 9 pedig anticiklon peremén jelentkezõ cikonáris görbületû ill. bárikus mocsár helyzethez (ebbõl 8 MKK-s helyzet).
Eme 9 esetben a jellemzõ áramlás mind 850-en, mind 500-on DK-i.
Eme 9 esetben a jellemzõ áramlás mind 850-en, mind 500-on DK-i.
A medárdhoz hozzászólva Homokiné, medárdot röviden jellemzõ (egy ehhez kapcsolódó kis tanulmány bevezetõjébõl)két mondatát idézem:
"Az éghaljati atlaszok tanulsága szerint a június az egyik legcsapadékosabb hónap.
Ilyenkor a SW, WSW áramlás a Földközi-tenger középsõ, a SE, ESE áramlás a Földközi-tenger keleti medencéjébõl meleg, nedves levegõt szállít a Kárpát-medencébe, biztosítva a csapadékképzõdés nedvességi feltételeit."
Azaz a zonalítás szerepe jelentõs, de nem egyeduralkodó, a csap.mennyiség közel fele meridionális irányítás alatt esik le.
"Az éghaljati atlaszok tanulsága szerint a június az egyik legcsapadékosabb hónap.
Ilyenkor a SW, WSW áramlás a Földközi-tenger középsõ, a SE, ESE áramlás a Földközi-tenger keleti medencéjébõl meleg, nedves levegõt szállít a Kárpát-medencébe, biztosítva a csapadékképzõdés nedvességi feltételeit."
Azaz a zonalítás szerepe jelentõs, de nem egyeduralkodó, a csap.mennyiség közel fele meridionális irányítás alatt esik le.
Sziasztok! Bocs, hogy közbeszólok...nem akarok senki pártjára állni, DE...
...emlékezzünk KP írására, valamint az IPCC jelentésre. Ha valaki meg tudja TUDOMÁNYOSAN cáfolni, a jelentés elsõ mondatát, emelem kalapom...komolyan...
Emlékeztetõûl: "A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki..."
Értelmetlennek tartom a jelentés fényében ezeket a vitákat. Van, nincs, változott-e valami, nem változott...nevetséges...
Hazánkban volt, van, lesz szélsõséges idõjárás (utalok KP-ra), a szélsõségek sûrüségének fokozódása tapasztalható lesz hazánkban is. Nem akarom a régi beírásokkal terhelni a Fórumot, de ez megint a Hosszúpályi tornádó esetére emlékeztet...ott is hitetlenkedés volt tapasztalható sokak részérõl, utánna jött a meglepetés...
Tudom, nagyon nehéz elfogadni a tényeket, szeretnénk azt hinni, ez nem lehet igaz, tévedés az egész felmelegedési sztori.
...és még egy kis emlékeztetõ...
- A Föld hõmérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;
A 20. században az északi félteke felszíni hõmérséklete valószínûleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;
- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;
- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idõszakokban;
- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hûtéséhez járul hozzá;
- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
a legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- a hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
Ezek után kezdjünk pipálni, a fenti jelentésbõl jelenleg mi tapasztalható...érdekes lesz a végeredmény...
Have a nice day!
...emlékezzünk KP írására, valamint az IPCC jelentésre. Ha valaki meg tudja TUDOMÁNYOSAN cáfolni, a jelentés elsõ mondatát, emelem kalapom...komolyan...
Emlékeztetõûl: "A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki..."
Értelmetlennek tartom a jelentés fényében ezeket a vitákat. Van, nincs, változott-e valami, nem változott...nevetséges...
Hazánkban volt, van, lesz szélsõséges idõjárás (utalok KP-ra), a szélsõségek sûrüségének fokozódása tapasztalható lesz hazánkban is. Nem akarom a régi beírásokkal terhelni a Fórumot, de ez megint a Hosszúpályi tornádó esetére emlékeztet...ott is hitetlenkedés volt tapasztalható sokak részérõl, utánna jött a meglepetés...
Tudom, nagyon nehéz elfogadni a tényeket, szeretnénk azt hinni, ez nem lehet igaz, tévedés az egész felmelegedési sztori.
...és még egy kis emlékeztetõ...
- A Föld hõmérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;
A 20. században az északi félteke felszíni hõmérséklete valószínûleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;
- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;
- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idõszakokban;
- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hûtéséhez járul hozzá;
- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
a legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- a hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
Ezek után kezdjünk pipálni, a fenti jelentésbõl jelenleg mi tapasztalható...érdekes lesz a végeredmény...
Have a nice day!
Szerintem egyáltalán nem leeht úgy kategorizálni a dolgot, hogy Medárdot csak a nyugati frontok okozzák. Annyi az egész, hogy egyes esetekben gyakoribbak a frontátvonluások, máskor meg ritkábbak. Az is kérdés, hogy mi számít "medárdos" idõjárásnak. Ha pl 1 csepp esõ sem esik, akkor az nem, de mi van az átmenettel?
Az is fontos, hogy sokszor a hidegfront okozza a mediterrán ciklon kialakulását.
Én viszont úgy látom, hogy ez a vita megint semmi másról nem szól, mint hogy KKKAAATAAASZTRÓÓÓFAAAAAAAAAAAA helyzet van és "MÁÁRSEMMMISEMMOLYANMINT RÉGEn"
Erre én egy dolgot szoktam mondani: RÉGEN az egy amerikai elnök volt. és nem siránkozott mindenért
Az is fontos, hogy sokszor a hidegfront okozza a mediterrán ciklon kialakulását.
Én viszont úgy látom, hogy ez a vita megint semmi másról nem szól, mint hogy KKKAAATAAASZTRÓÓÓFAAAAAAAAAAAA helyzet van és "MÁÁRSEMMMISEMMOLYANMINT RÉGEn"
Erre én egy dolgot szoktam mondani: RÉGEN az egy amerikai elnök volt. és nem siránkozott mindenért
Bakonyvár:
nagyon érdekes a Medárddal kapcsolatos hozzászólásod!
(az egész MetNet-ben ez a legjobb, hogy nagyon érdekes témákról tud meg az ember új dolgokat vagy kezdi el foglalkoztatni és néz utána a már "tudottnak hitt" dolgoknak)
...mert szerintem nincs igazad vagy csak részben a Medárd jelenség okát illetõen, de nem tudom bizonyítani, tehát inkább csak a probléma ismételt felvetése ez, kis kiegészítéssel, hátha valaki (persze te is) ír még hozzá.
én úgy tudom, hogy a medárdi európai monszun oka a kontinens és az óceán hõmérsékletében hirtelen beálló nagy hõmérséklet különbség. tudjuk, hogy az északi féltekén a ciklonképzõdés alapja, hogy a nyugati hidegebb és a keleti melegebb levegõ keveredni kezd. ilyen elrendezõdés éppen ekkortájt alakul ki, hisz a Kelet-Európai Síkság (ami télen oly hideg) júniusra-júliusra felmelegszik (Moszkvában gyakori a 30 fok), míg az Atlanti Óceán hideg marad (télen 10, nyáron 15 fokos, Londonban ritka a 30 fok). ez a hõmérséklet különbség kedvez a ciklon, és itt mondok ellent neked, a mediterrán ciklon képzõdésnek. kialakul a Medárd.
ezt megerõsíti az, hogy pusztán nyugati frontokból sem nem kapnánk ilyen gyakran és fõleg nem ilyen mennyiségû esõt. pl. egy nem "kontinentális" mondjuk izlandi középpontú ciklon peremciklonjai 3-4 naponta okoznak záporos, fél napig esõs pár miniméteres csapadékot. ide "több kell", mediterrán ciklon! be kell látni, hogy az egyetlen rendes csapadékot adó légköri képzõdmény nálunk ez. ilyenkor van - mint most is volt - hogy napokig zivatar, csendes esõ formájában 50-100 mm csapadék lehullik szinte mindenütt, a ciklon itt kavarog hosszú napokon át, itt születik és itt is "döglik meg". nem erõs nyugat-keleti az áramlás.
a folyamat aztán, kb. "40 nap" múlva erõsen gyengülni kezd, majd megszûnik, mert az alacsonyabb napállás miatt már
elkezd hûlni a Kelet-Európai síkság és augusztusban arrafelé
már kezd beköszönteni az õsz. gyengül a hõmérséklet különbség.
ha pedig a Medárd elmarad, az nem más, mint hogy az egész Föld szintjén olyan alaphelyzet alakul ki ami kevésbé kedvez annak, hogy ez a kontinens-tenger hõmérsékletkülönbség, tehát a "helyi tényezõ" alakítsa az idõjárást.
lehet, hogy tévedek! hivatkozást nem találtam. kiváncsian várom a te és mások véleményét. egy biztos, nagyon érdekes, igazi éghajlati kérdés.
nagyon érdekes a Medárddal kapcsolatos hozzászólásod!
(az egész MetNet-ben ez a legjobb, hogy nagyon érdekes témákról tud meg az ember új dolgokat vagy kezdi el foglalkoztatni és néz utána a már "tudottnak hitt" dolgoknak)
...mert szerintem nincs igazad vagy csak részben a Medárd jelenség okát illetõen, de nem tudom bizonyítani, tehát inkább csak a probléma ismételt felvetése ez, kis kiegészítéssel, hátha valaki (persze te is) ír még hozzá.
én úgy tudom, hogy a medárdi európai monszun oka a kontinens és az óceán hõmérsékletében hirtelen beálló nagy hõmérséklet különbség. tudjuk, hogy az északi féltekén a ciklonképzõdés alapja, hogy a nyugati hidegebb és a keleti melegebb levegõ keveredni kezd. ilyen elrendezõdés éppen ekkortájt alakul ki, hisz a Kelet-Európai Síkság (ami télen oly hideg) júniusra-júliusra felmelegszik (Moszkvában gyakori a 30 fok), míg az Atlanti Óceán hideg marad (télen 10, nyáron 15 fokos, Londonban ritka a 30 fok). ez a hõmérséklet különbség kedvez a ciklon, és itt mondok ellent neked, a mediterrán ciklon képzõdésnek. kialakul a Medárd.
ezt megerõsíti az, hogy pusztán nyugati frontokból sem nem kapnánk ilyen gyakran és fõleg nem ilyen mennyiségû esõt. pl. egy nem "kontinentális" mondjuk izlandi középpontú ciklon peremciklonjai 3-4 naponta okoznak záporos, fél napig esõs pár miniméteres csapadékot. ide "több kell", mediterrán ciklon! be kell látni, hogy az egyetlen rendes csapadékot adó légköri képzõdmény nálunk ez. ilyenkor van - mint most is volt - hogy napokig zivatar, csendes esõ formájában 50-100 mm csapadék lehullik szinte mindenütt, a ciklon itt kavarog hosszú napokon át, itt születik és itt is "döglik meg". nem erõs nyugat-keleti az áramlás.
a folyamat aztán, kb. "40 nap" múlva erõsen gyengülni kezd, majd megszûnik, mert az alacsonyabb napállás miatt már
elkezd hûlni a Kelet-Európai síkság és augusztusban arrafelé
már kezd beköszönteni az õsz. gyengül a hõmérséklet különbség.
ha pedig a Medárd elmarad, az nem más, mint hogy az egész Föld szintjén olyan alaphelyzet alakul ki ami kevésbé kedvez annak, hogy ez a kontinens-tenger hõmérsékletkülönbség, tehát a "helyi tényezõ" alakítsa az idõjárást.
lehet, hogy tévedek! hivatkozást nem találtam. kiváncsian várom a te és mások véleményét. egy biztos, nagyon érdekes, igazi éghajlati kérdés.
Minderre az én elméletem,hogy csökkent a zonális cirkuláció Európa felett(okába más nem fogok belemenni).A sarki levegõ(lásd tavasz)vagy betör a mediterrán nyugati felébe mediciklonsorozatot generálva fölénk,vagy Közép-Eu-ra tör és helyi(pl.kárpáti,alpesi) ciklont generál.A gyenge nyugati áramlás miatt ezek napokig egy helyben élnek és sok esõt adnak - lásd a nyarat.Mindkét esetben Ny-Eu kevés esõt kap,de gyakran a nagy meleg miatt viharok,zivik formájában.Nálunk megnõ a meleg és hideg szélsõségek váltakozása a gyakori ciklonok miatt és nincsenek tipikus atlanti frontok és ciklonok.A mostani idõnek semmi köze a hagyományos Medárdhoz,mert az az atlanti frontos esõs hûvös idõ tartós fennállása nyár elején.Most ha esõben le is hûlünk,egy két nap alatt utána 10-15 fokkal melegebb van.44 évem alatt egypár Medárdot átéltem,de ez egyáltalán nem olyan.
Ehhez kapcsolódva:
Szerintem az is közrejátszik ebben (az említett AC-val együttesen), hogy kb. 1 hónapja szinte folyematosan Portugália elõtt a tengeren, vagy az egész Ibériai félsziget felett egy sekély ciklon tartózkodik. Általában forró száraz levegõ tölti ki, amit maga fölé hajt D-rõl a Szahara felõl. Néha ez a ciklon átnyúlt Franciaország fölé is és hidegfronthoz kapcsolódva okozott heves zivatarokat.(Azt nem tudom hogy mennyire számit rendkívüli eseménynek az ilyen állandó miniciklon az Ibériai félsziget fölött.)
Szerintem az is közrejátszik ebben (az említett AC-val együttesen), hogy kb. 1 hónapja szinte folyematosan Portugália elõtt a tengeren, vagy az egész Ibériai félsziget felett egy sekély ciklon tartózkodik. Általában forró száraz levegõ tölti ki, amit maga fölé hajt D-rõl a Szahara felõl. Néha ez a ciklon átnyúlt Franciaország fölé is és hidegfronthoz kapcsolódva okozott heves zivatarokat.(Azt nem tudom hogy mennyire számit rendkívüli eseménynek az ilyen állandó miniciklon az Ibériai félsziget fölött.)
a portugál (és hozzáteszem spanyolországi) hõséggel kapcsolatban érdekes, hogy ezeket a nagyon tartósan fennálló kb. a Földközi tenger nyugati medencéje feletti középpontú anticiklon nyugati oldalán feláramló forró afrikai meleg okozza. 2 éve szintén ez okozott hõriadót Párizsban, számos halálesetet Franciaország szerte (és nagy sikert az akkor debütáló párizsi plázsnak a Szajna partján), amikor odáig felnyúlva hetekig 30-35 sõt 40 fok közeli meleg volt.
ilyenkor mi itt "megússzuk", mert inkább az AC keleti oldalából kapunk. most is ez a helyzet. a hétvégén sem lesz itt hõrekord: a szombati hidegfront elõtt nem erõs déli, inkább délnyugati, nyugati áramlás várható. persze - ahogy szoktam mondani - majd meglátjuk...
éghajlati szempontból persze ez nem érdekes. az okot kéne tudni, ha van ilyen egyáltalán. miért alakul mostanában így? de ezt nem tudom
ilyenkor mi itt "megússzuk", mert inkább az AC keleti oldalából kapunk. most is ez a helyzet. a hétvégén sem lesz itt hõrekord: a szombati hidegfront elõtt nem erõs déli, inkább délnyugati, nyugati áramlás várható. persze - ahogy szoktam mondani - majd meglátjuk...
éghajlati szempontból persze ez nem érdekes. az okot kéne tudni, ha van ilyen egyáltalán. miért alakul mostanában így? de ezt nem tudom
Teljesen kiszáradt Portugália
Portugáliában tovább pusztít az elmúlt 60 év legkegyetlenebb szárazsága. A magyarország méretû állam területének 80 százaléka már teljesen kiszáradt.
Elkeseredett harc a lángok ellen. A tûz rendkívüli sebességgel halad a hegyoldalon, a tûzoltók reménytelen küzdelmet folytatnak. Portugália északi részén eddig 15 ezer hektárnyi erdõ és termõföld vált a lángok martalékává. A szárazság miatt a növényzet annyira kiszáradt, hogy a fák papírként égnek.
Ez pedig már egy mesterséges víztározó az ország déli részén. A víz odáig szokott érni, ahol a kamera áll. A hatalmas meleget a halak sem élik túl. A kormány elrendelte a haltetemek összegyûjtését, mert járványok kitörésétõl tart. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a tározók kiszáradásával lassan elfogy az ivóvíz is. A kormány szerint Portugália ivóvízkészletei még 2-3 hétre elegendõek.
Én az utolsó 1 mondatra hívnám fel a figyelmet.
A szélsõséges idõjárás megváltoztatja az életteret, akkor az nem éghajlatváltozás?
Portugáliában tovább pusztít az elmúlt 60 év legkegyetlenebb szárazsága. A magyarország méretû állam területének 80 százaléka már teljesen kiszáradt.
Elkeseredett harc a lángok ellen. A tûz rendkívüli sebességgel halad a hegyoldalon, a tûzoltók reménytelen küzdelmet folytatnak. Portugália északi részén eddig 15 ezer hektárnyi erdõ és termõföld vált a lángok martalékává. A szárazság miatt a növényzet annyira kiszáradt, hogy a fák papírként égnek.
Ez pedig már egy mesterséges víztározó az ország déli részén. A víz odáig szokott érni, ahol a kamera áll. A hatalmas meleget a halak sem élik túl. A kormány elrendelte a haltetemek összegyûjtését, mert járványok kitörésétõl tart. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a tározók kiszáradásával lassan elfogy az ivóvíz is. A kormány szerint Portugália ivóvízkészletei még 2-3 hétre elegendõek.
Én az utolsó 1 mondatra hívnám fel a figyelmet.
A szélsõséges idõjárás megváltoztatja az életteret, akkor az nem éghajlatváltozás?
Éppen errõl a hosszan itt idõzõ hidegcsepprõla akrtam írni, amikor elolvastam nao irományát, és bizony igaznak tûnik. Én az éghajlatváltozás számlájára írtam volna, de ezek szerint ez is csak "normális" kategóriába tartozik. -> (Tegnap:Este MTV1)Fura, hogy még minden ilyen szélsõséges id. eseményre legyintenek! Bár én nem szólhatok semmit, nem vagyok szakértõ. Inkább össze vagyok zavarodva, hogy tényleg csak a média fújja föl a szélsõségeket, vagy valóban megnövekedett az ilyen extrém esetek száma. ??AZ IPCC egy grafikonja szerint növekedett, de annak a szervezetnek meg "ez" a dolga.. szóval nehéz megítélni.
egy univerzális téma, amely az Éghajlatváltozás, a Hosszútávú esélylatolgatások és az Elõrejelzési verseny témaköréhez kapcsolódik. ide írom, mert itt volt róla szó és ide kötõdik a legszrosabban.
a Medárdról van szó. június 8-9-i országos csapadékot és hidegrekordokat okozó medárd napi hidegcseppel idult és úgy tûnik a mostani hidegcseppel "40" nap múlva ér véget.
nagyon igaz, a klímánkat jól leíró népi regula ez. és benne van, hogy el is maradhat.
erõs Medárd után nagy, tartós meleg, - a megfigyelések szerint - ez a folytatás. hosszú - akár többé-kevésbé augusztus 20-ig kitartó AC periódus szokott kezdõdni.
ezt még erõsíti az a statisztikai tény, hogy tavaly pl. nem volt tartós száraz meleg júliusban. és az idõjárásban az a legszebb, hogy mindig változik, de ismétli is önmagát. tehát ha tavaly nem volt, akkor idén inkább valószínû (változás), mert nyáron "meleg szokott lenni" (állandóság).
majd meglátjuk...
a Medárdról van szó. június 8-9-i országos csapadékot és hidegrekordokat okozó medárd napi hidegcseppel idult és úgy tûnik a mostani hidegcseppel "40" nap múlva ér véget.
nagyon igaz, a klímánkat jól leíró népi regula ez. és benne van, hogy el is maradhat.
erõs Medárd után nagy, tartós meleg, - a megfigyelések szerint - ez a folytatás. hosszú - akár többé-kevésbé augusztus 20-ig kitartó AC periódus szokott kezdõdni.
ezt még erõsíti az a statisztikai tény, hogy tavaly pl. nem volt tartós száraz meleg júliusban. és az idõjárásban az a legszebb, hogy mindig változik, de ismétli is önmagát. tehát ha tavaly nem volt, akkor idén inkább valószínû (változás), mert nyáron "meleg szokott lenni" (állandóság).
majd meglátjuk...
megkérdõjelezõdni látszik a kabóca indikátor mivolta:
"A múlt év nyarán megjelent legújabb hívatlan látogatónk a szipókás rovarok közül az igazi kabócák rendjéhez (Auchenorrhyncha) tartozó, Észak-Amerikából behurcolt amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa).
(...)
Õshazájukban feltûnõ ökológiai tûrõképességgel rendelkeznek, Kanadától Puerto Ricó-ig megtalálhatók.
(...)
Lepkekabócánk európai "nyomozati jegyzõkönyvében" az elsõ adat Olaszország, ott Venetóban észlelték 1979-ben. Közben a faj folyamatos terjedéssel elérte Franciaországot (1986) és Svájcot, majd feltûnt Ausztriában Graz mellett, a Balkánon pedig Horvátországból és Szlovéniából is elõkerült. Északi terjedéssel 2001 augusztusában jelent meg Brno környékén egy dísznövénykertészetben, végül 2003 õszén Bécs egyik külsõ kerületében vegyes lomberdõbõl nagy sorozatait gyûjtötték be."
és a számomra legérdekesebb:
"Pantaleoni olasz kutató találó megállapítása: kabócánk "autóstoppos" állat, mivel behurcolása után az újabb példányokat mindig bizonyítottan a nagy autósztrádák mellett lehetett elõször kimutatni. A rovar migrációs hajlama nagy, továbbterjedésének feltehetõen klimatikus tényezõk állják majd útját."
Kanada nem egy mediterrán hely...
(Élet és Tudomány Online: Rovarjövevény - autóstoppal
Link
"A múlt év nyarán megjelent legújabb hívatlan látogatónk a szipókás rovarok közül az igazi kabócák rendjéhez (Auchenorrhyncha) tartozó, Észak-Amerikából behurcolt amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa).
(...)
Õshazájukban feltûnõ ökológiai tûrõképességgel rendelkeznek, Kanadától Puerto Ricó-ig megtalálhatók.
(...)
Lepkekabócánk európai "nyomozati jegyzõkönyvében" az elsõ adat Olaszország, ott Venetóban észlelték 1979-ben. Közben a faj folyamatos terjedéssel elérte Franciaországot (1986) és Svájcot, majd feltûnt Ausztriában Graz mellett, a Balkánon pedig Horvátországból és Szlovéniából is elõkerült. Északi terjedéssel 2001 augusztusában jelent meg Brno környékén egy dísznövénykertészetben, végül 2003 õszén Bécs egyik külsõ kerületében vegyes lomberdõbõl nagy sorozatait gyûjtötték be."
és a számomra legérdekesebb:
"Pantaleoni olasz kutató találó megállapítása: kabócánk "autóstoppos" állat, mivel behurcolása után az újabb példányokat mindig bizonyítottan a nagy autósztrádák mellett lehetett elõször kimutatni. A rovar migrációs hajlama nagy, továbbterjedésének feltehetõen klimatikus tényezõk állják majd útját."
Kanada nem egy mediterrán hely...
(Élet és Tudomány Online: Rovarjövevény - autóstoppal
Link
Engem az aggaszt,hogy a Kis jégkorban az éghajlat,bár elviselhetõ mértékû,de természetes kilengéseket hozott évtizedes periódusokkal.Mi most egy nagy lapáttal rádobtunk a melegedés tüzére,így megjósolhatatlan a reakció,vagyis a kilengések eloszlása,iránya,mértéke.Szerintem az éghajlat nem úgy változik,hogy évrõl évre kicsit/mondjuk 1 mm-t,vagy 0,01 fokot/ változik egy irányban az átlag és pár száz év alatt már észre is veszünk belõle valamit.Sokan valahogy így képzelik,pedig a változások,ha vannak akkor gyorsabban és nagy kilengések közepette mennek végbe !!!
Bocs, még egy hosszabb idézet, csak azért, hogy felkeltse figyelmeteket...
..."
A globális klímaváltozás hatásai
A VAHAVA projekt keretében elkezdõdött egy tudományos szintézis, amelyben a felvetett kérdések tudományos kutatása a további feladat. E szintézis alapján a globális klímaváltozás hatásainak legalább öt nem bizonyított, de nem is kizárható következmény-együttesével lehetne egy nem túl távoli - években nem kiszámolható - jövõbeni idõszakban számolni:
- Az elsõ maga a felmelegedés. Ha ez a hõmérséklet-emelkedés átlagosan oszlana el, azaz hazánkban is az átlagnak megfelelõ mértékû felmelegedés következne be, akkor forró nyaraink, enyhe (enyhébb) teleink, melegebb (rövidebb) tavaszaink és õszeink lennének.
- A jövõben inkább a nem (vagy csupán nagy hibaszázalékkal) elõre jelezhetõ változások valószínûsíthetõk. Módosul a szelek járása, eltérül a felhõk szokásos vonulási rendje. Azokon a területeken lehet sok csapadék, ahol eddig az alacsony színt volt a jellemzõ, míg más területeken jelentõsen csökkenhet annak mértéke. Ha az uralkodó széljárás ezután túlnyomóan déli, nem pedig nyugati (a pólusok erõteljesebb melegedésével ez reális lehetõség), akkor trópusi, monszunjellegû esõk, tartós szárazságok és a hirtelen áradások következhetnek be.
- A harmadik lehetséges hatás a nagyobb területi egyenlõtlenség. Ha a kezdeti melegedés megolvasztja az Északi-sark jegét - amint látjuk is -, akkor a délre úszó jégtömbök hozzájárulhatnak a Golf-áramlat lehûtéséhez. Mivel pedig az elmúlt tízezer évben ez a meleg-áramlat tartotta lakhatóan langyosnak Nyugat- és Észak-Európát, ha ennek hõszállító hatása mérséklõdik, esetleg megszûnik, akkor - általános felmelegedés körülményei közepette - Európa észak-nyugati területei egy távolabbi jövõbeni idõszakban akár 5-8 fokkal is lehûlhetnek. Ez többek között Magyarországon is hideg, nyirkos nyarakat és dermesztõ teleket jelentene.
- A negyedik típusú következmény az lenne, ha a kezdeti melegedés - önerõsítõ visszahatások révén - hirtelen felgyorsulna. Például, ha elolvadnak a sarki jég- és hósapkák, s helyükön kilátszik a vízfelület meg a barna föld, akkor az addigi hõtükrözõ felület helyén egy hõnyelõ felszín jelenik meg, ami roppantul felgyorsíthatja a melegedési folyamatot. A jelen állapotokat fenntartó "vezérlési tartományból" való kiesés a hipotetikus számítások és az eddigi földtörténeti tapasztalatok szerint kb. 17 Celsius-fokos átlagos földközeli hõmérséklet környékén következhet be (ez csupán hipotézis!), ami után a melegedést - jelen feltételezéseink szerint - nem lehet többé megfékezni. A földfelszín mai átlaghõmérséklete kb. 15 oC.
- Az ötödik is igen veszélyes lehetõség, de éppen ellentétes elõjelû. Az emberi faj a jégkorszak körülményei között szenvedte végig õskorát. Földmûvelésre és letelepedésre alkalmas, stabil és enyhe idõ csak az elmúlt nyolc-tízezer év folyamán volt. Ez egyes szakértõk szerint is kisebb fajta csoda: mire a modern ember genetikailag "készen lett", az éghajlat is felhagyott a hirtelen és nagy amplitúdójú ingadozásokkal, a jéghatár elõre-hátra húzódásával, a tengerszint fel-le emelkedésével, és a hõmérséklet egy viszonylag magas szinten stabilizálódott. Ez a nyugodt, egyenletes, csupán kis amplitúdójú éghajlat ingadozásokkal járó enyhe tízezer év tette lehetõvé az emberi civilizáció felemelkedését, a földmûves kultúra kivirágzását. Egyes megállapítások szerint ezt a jelenünkig tartó kiegyensúlyozott, "meleg kort" egy hirtelen, nagyon meredek hõmérséklet-emelkedés elõzte meg, amivel mintegy "kiakadt a kapcsoló", s megszûnt az éghajlat heves ide-oda ingadozása. A valódi veszély az, hogy az elkövetkezõ néhány fokos hõmérséklet-emelkedés megint "visszapöccenti a kapcsolót", és visszatérhetnek a veszedelmes, néhány évtized alatt leforgó, pusztító éghajlati szélsõségek, a több fokos hõmérséklet-zuhanástól a tengerszint-emelkedésig és a további szélsõséges idõjárási jelenségekig. Ez az élelmiszertermelés jelenlegi feltételeinek szélsõséges megváltoztatása mellett számos, további súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi hatással járna.
..."
..."
A globális klímaváltozás hatásai
A VAHAVA projekt keretében elkezdõdött egy tudományos szintézis, amelyben a felvetett kérdések tudományos kutatása a további feladat. E szintézis alapján a globális klímaváltozás hatásainak legalább öt nem bizonyított, de nem is kizárható következmény-együttesével lehetne egy nem túl távoli - években nem kiszámolható - jövõbeni idõszakban számolni:
- Az elsõ maga a felmelegedés. Ha ez a hõmérséklet-emelkedés átlagosan oszlana el, azaz hazánkban is az átlagnak megfelelõ mértékû felmelegedés következne be, akkor forró nyaraink, enyhe (enyhébb) teleink, melegebb (rövidebb) tavaszaink és õszeink lennének.
- A jövõben inkább a nem (vagy csupán nagy hibaszázalékkal) elõre jelezhetõ változások valószínûsíthetõk. Módosul a szelek járása, eltérül a felhõk szokásos vonulási rendje. Azokon a területeken lehet sok csapadék, ahol eddig az alacsony színt volt a jellemzõ, míg más területeken jelentõsen csökkenhet annak mértéke. Ha az uralkodó széljárás ezután túlnyomóan déli, nem pedig nyugati (a pólusok erõteljesebb melegedésével ez reális lehetõség), akkor trópusi, monszunjellegû esõk, tartós szárazságok és a hirtelen áradások következhetnek be.
- A harmadik lehetséges hatás a nagyobb területi egyenlõtlenség. Ha a kezdeti melegedés megolvasztja az Északi-sark jegét - amint látjuk is -, akkor a délre úszó jégtömbök hozzájárulhatnak a Golf-áramlat lehûtéséhez. Mivel pedig az elmúlt tízezer évben ez a meleg-áramlat tartotta lakhatóan langyosnak Nyugat- és Észak-Európát, ha ennek hõszállító hatása mérséklõdik, esetleg megszûnik, akkor - általános felmelegedés körülményei közepette - Európa észak-nyugati területei egy távolabbi jövõbeni idõszakban akár 5-8 fokkal is lehûlhetnek. Ez többek között Magyarországon is hideg, nyirkos nyarakat és dermesztõ teleket jelentene.
- A negyedik típusú következmény az lenne, ha a kezdeti melegedés - önerõsítõ visszahatások révén - hirtelen felgyorsulna. Például, ha elolvadnak a sarki jég- és hósapkák, s helyükön kilátszik a vízfelület meg a barna föld, akkor az addigi hõtükrözõ felület helyén egy hõnyelõ felszín jelenik meg, ami roppantul felgyorsíthatja a melegedési folyamatot. A jelen állapotokat fenntartó "vezérlési tartományból" való kiesés a hipotetikus számítások és az eddigi földtörténeti tapasztalatok szerint kb. 17 Celsius-fokos átlagos földközeli hõmérséklet környékén következhet be (ez csupán hipotézis!), ami után a melegedést - jelen feltételezéseink szerint - nem lehet többé megfékezni. A földfelszín mai átlaghõmérséklete kb. 15 oC.
- Az ötödik is igen veszélyes lehetõség, de éppen ellentétes elõjelû. Az emberi faj a jégkorszak körülményei között szenvedte végig õskorát. Földmûvelésre és letelepedésre alkalmas, stabil és enyhe idõ csak az elmúlt nyolc-tízezer év folyamán volt. Ez egyes szakértõk szerint is kisebb fajta csoda: mire a modern ember genetikailag "készen lett", az éghajlat is felhagyott a hirtelen és nagy amplitúdójú ingadozásokkal, a jéghatár elõre-hátra húzódásával, a tengerszint fel-le emelkedésével, és a hõmérséklet egy viszonylag magas szinten stabilizálódott. Ez a nyugodt, egyenletes, csupán kis amplitúdójú éghajlat ingadozásokkal járó enyhe tízezer év tette lehetõvé az emberi civilizáció felemelkedését, a földmûves kultúra kivirágzását. Egyes megállapítások szerint ezt a jelenünkig tartó kiegyensúlyozott, "meleg kort" egy hirtelen, nagyon meredek hõmérséklet-emelkedés elõzte meg, amivel mintegy "kiakadt a kapcsoló", s megszûnt az éghajlat heves ide-oda ingadozása. A valódi veszély az, hogy az elkövetkezõ néhány fokos hõmérséklet-emelkedés megint "visszapöccenti a kapcsolót", és visszatérhetnek a veszedelmes, néhány évtized alatt leforgó, pusztító éghajlati szélsõségek, a több fokos hõmérséklet-zuhanástól a tengerszint-emelkedésig és a további szélsõséges idõjárási jelenségekig. Ez az élelmiszertermelés jelenlegi feltételeinek szélsõséges megváltoztatása mellett számos, további súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi hatással járna.
..."
Nem baj, hogy elismerte...kit érdekel...mi akko' is tagadjuk...meg nemúgy van az...Bush hüle...
Már várom a hasonló átiratú megjegyzéseket... Az IPCC jelentés után szerintem nem nagyon van mirõl vitatkozni. Ebben az az "ilyesztõ", hogy amirõl eddig "vitatkoztunk", arról kiderül, tény.
A VAHAVA Projectnek igaza volt, amikor megalakult. Sajnos nem azzal kell foglalkoznunk, hogy van-e Globális Felmelegedés, hanem azzal, milyen hatással lesz ránk.
Amúgy egy "kegyelemdöfés" a hitetlenkedõknek. BM-OKF, Tudományos Szekció...
Egy kis ízelítõ:
"...Mind a klímaváltozás valószínûsíthetõ kihívásainak értelmezése, mind annak katasztrófavédelmi területre történõ "lefordítása" és szakmai keretei közé illesztése, rendkívül összetett multidiszciplináris és szakmaközi feladat. A szakmának folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a klímaváltozás jelenségével, hatásaival, de elsõsorban a lakossággal kapcsolatos következményekkel összefüggõ alap- és alkalmazott kutatások legújabb eredményeit, és meg kell fogalmazza a kérdéseit, majd válaszait.
A katasztrófavédelem - mint intézmény illetve szervezetrendszer - ellátja a jelen napról-napra felmerülõ veszélyhelyzeti védelmi feladatait, azonban az új kihívásra a reagálás többletfeladatot jelent.
Figyelemmel a katasztrófavédelem feladatrendszereinek mindhárom elemére - megelõzés, védekezés, rehabilitáció - és a globális klímaváltozásból valószínûsíthetõ elsõdleges és másodlagos hatásokra, jól érzékelhetõ a kihívás komplex és bonyolult jellege. ..."
Dr Bukovics István, BM-OKF
Link
Már várom a hasonló átiratú megjegyzéseket...
Az IPCC jelentés után szerintem nem nagyon van mirõl vitatkozni. Ebben az az "ilyesztõ", hogy amirõl eddig "vitatkoztunk", arról kiderül, tény.A VAHAVA Projectnek igaza volt, amikor megalakult. Sajnos nem azzal kell foglalkoznunk, hogy van-e Globális Felmelegedés, hanem azzal, milyen hatással lesz ránk.
Amúgy egy "kegyelemdöfés" a hitetlenkedõknek. BM-OKF, Tudományos Szekció...
Egy kis ízelítõ:
"...Mind a klímaváltozás valószínûsíthetõ kihívásainak értelmezése, mind annak katasztrófavédelmi területre történõ "lefordítása" és szakmai keretei közé illesztése, rendkívül összetett multidiszciplináris és szakmaközi feladat. A szakmának folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a klímaváltozás jelenségével, hatásaival, de elsõsorban a lakossággal kapcsolatos következményekkel összefüggõ alap- és alkalmazott kutatások legújabb eredményeit, és meg kell fogalmazza a kérdéseit, majd válaszait.
A katasztrófavédelem - mint intézmény illetve szervezetrendszer - ellátja a jelen napról-napra felmerülõ veszélyhelyzeti védelmi feladatait, azonban az új kihívásra a reagálás többletfeladatot jelent.
Figyelemmel a katasztrófavédelem feladatrendszereinek mindhárom elemére - megelõzés, védekezés, rehabilitáció - és a globális klímaváltozásból valószínûsíthetõ elsõdleges és másodlagos hatásokra, jól érzékelhetõ a kihívás komplex és bonyolult jellege. ..."
Dr Bukovics István, BM-OKF
Link
Az Egyesült Államok elnõke (Bush) is elismerte a G8-ak konferenciája elõtt, hogy az emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést.
Õ eddig mindig tagadta ezt a tényt. Most elismerte, akkor biztos van létjogosultsága.
Õ eddig mindig tagadta ezt a tényt. Most elismerte, akkor biztos van létjogosultsága.
Amikor közismert dolgokat valaki újdonságnak állít be vagy letagad,csak úgy szoktam nevezni,hogy todományos szagember.
"Arra jutottak, hogy légköri hõmérséklet az embertõl függetlenül, periodikusan változik bolygónkon" - az Indexet minõsíti (sokadjára), ha ilyen közismert tényrõl képesek elhinni, hogy új felfedezés...
Ha kiderülne, hogy a korábbi természetes ingadozások kicsit nagyobbak voltak, mint gondoltuk, akkor legfeljebb késõbb, mondjuk nem 1°C-os, hanem 2°C-os melegedés után jelenthetnénk ki, hogy ez már valószínûleg emberi hatásból ered. De a CO2-szint változásából kiinduló modellek egybehangzóan jelzik, hogy ezt is el fogjuk érni... Hogy a mostani méretû ingadozást a természet is létre tudná hozni, az nem enyhít semmit sem a hatásain, sem a mi felelõsségünkön. (Képtelenség lenne azt állítani, hogy következmények nélkül növelhetjük másfél-kétszeresére az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz mennyiségét a légkörben - igaz, ezt a cikkben emlegetett kutatók sem merték kimondani...)
A cseppkõ szerint nem az ember okozza a felmelegedést
Index
2005. július 6., szerda 12:39
Német és osztrák paleontológusok újabb kõmûveskanálnyi olajat löttyintettek a globális felmelegedéssel kapcsolatos vita tüzére, amikor egy cseppkövet elemezve arra jutottak, hogy légköri hõmérséklet az embertõl függetlenül, periodikusan változik bolygónkon.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
hirdetés
A Heidelbergi Tudományos Akadémia tagjai Augusto Mangini és Peter Verdes, illetve az Innsbrucki egyetem földrajzi és paleontológiai intézetének munkatársa Christop Spötl egy sztalagmitból jutott ugyanazokra az eredményekre, amelyeket korábban már fák évgyûrüi, örök jég, illetve korallzátonyok elemzésébõl kimutattak. E szerint a globális felmelegedés egy embertõl független természetes folyamat.
A kutatók a SPA-12 nevû, körülbelül 20 centiméter magas álló cseppkövet vizsgálták. A SPA-12 a Spannagel barlangrendszerben található a Középsõ-Alpokban. A 2500 méter magasban található barlangrendszer legalább 10 kilométer kiterjedésû.
Megáll az idõA barlangok mélyén az elmúlt ötezer évben állandóak voltak a viszonyok - változást csak a külvilág hosszú távú klímaváltozásai okozhattak.
Több tényezõ segítette a kutatókat, hogy a SPA-12-t az elmúlt két évezred klímaváltozásainak rekonstrukciójára használják. Az egyik a cseppkövet létrehozó karsztvíz magas urántartalma, amely révén izotópos módszerrel rendkívül pontosan meg lehet határozni a lerakodás rétegeinek korát. A másik, hogy az izotóp-kompozíció összefügg azzal, hogy az egyes rétegek milyen hõmérsékleten jöttek létre.
Az SPA-12 tanulsága szerint Európában globális felmelegedés köszöntött be i.sz. 800 és 1300 között, amelyet egy 1400-tól 1850-ig tartó "kis jégkorszak" követett. Az adatok egyébként egybeesnek az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának (IPCC) adataival.
Az IPCC szerint a légkör hõmérséklete kisebb változásokat mutatott az elmúlt 1800 évben, majd 1860-tól meredek hõmérsékleti ugrás következett be, amelyet az üvegházhatást okozó gázok fokozott kibocsátásával magyaráznak.
A kutatók szerint ugyanakkor bermudai tengerfenékbõl és a grönlandi jégbõl vett mintákkal együtt markánsabbnak mutatkozik a középkori meleg idõszak. Ez pedig a szkeptikusok álláspontját erõsíti, amely szerint a 19. század közepén indult felmelegedés nem váratlan kiugró változás, hanem természetes légköri jelenség.
Index
2005. július 6., szerda 12:39
Német és osztrák paleontológusok újabb kõmûveskanálnyi olajat löttyintettek a globális felmelegedéssel kapcsolatos vita tüzére, amikor egy cseppkövet elemezve arra jutottak, hogy légköri hõmérséklet az embertõl függetlenül, periodikusan változik bolygónkon.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
hirdetés
A Heidelbergi Tudományos Akadémia tagjai Augusto Mangini és Peter Verdes, illetve az Innsbrucki egyetem földrajzi és paleontológiai intézetének munkatársa Christop Spötl egy sztalagmitból jutott ugyanazokra az eredményekre, amelyeket korábban már fák évgyûrüi, örök jég, illetve korallzátonyok elemzésébõl kimutattak. E szerint a globális felmelegedés egy embertõl független természetes folyamat.
A kutatók a SPA-12 nevû, körülbelül 20 centiméter magas álló cseppkövet vizsgálták. A SPA-12 a Spannagel barlangrendszerben található a Középsõ-Alpokban. A 2500 méter magasban található barlangrendszer legalább 10 kilométer kiterjedésû.
Megáll az idõA barlangok mélyén az elmúlt ötezer évben állandóak voltak a viszonyok - változást csak a külvilág hosszú távú klímaváltozásai okozhattak.
Több tényezõ segítette a kutatókat, hogy a SPA-12-t az elmúlt két évezred klímaváltozásainak rekonstrukciójára használják. Az egyik a cseppkövet létrehozó karsztvíz magas urántartalma, amely révén izotópos módszerrel rendkívül pontosan meg lehet határozni a lerakodás rétegeinek korát. A másik, hogy az izotóp-kompozíció összefügg azzal, hogy az egyes rétegek milyen hõmérsékleten jöttek létre.
Az SPA-12 tanulsága szerint Európában globális felmelegedés köszöntött be i.sz. 800 és 1300 között, amelyet egy 1400-tól 1850-ig tartó "kis jégkorszak" követett. Az adatok egyébként egybeesnek az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának (IPCC) adataival.
Az IPCC szerint a légkör hõmérséklete kisebb változásokat mutatott az elmúlt 1800 évben, majd 1860-tól meredek hõmérsékleti ugrás következett be, amelyet az üvegházhatást okozó gázok fokozott kibocsátásával magyaráznak.
A kutatók szerint ugyanakkor bermudai tengerfenékbõl és a grönlandi jégbõl vett mintákkal együtt markánsabbnak mutatkozik a középkori meleg idõszak. Ez pedig a szkeptikusok álláspontját erõsíti, amely szerint a 19. század közepén indult felmelegedés nem váratlan kiugró változás, hanem természetes légköri jelenség.
Sziasztok! Tegnap a magyar repülésirányítás (HungaroControl) egyik vezetöjével söröztem, és elég érdekes dolgokat mondott, aminek köze lehet az éghajlatváltozáshoz. A ferihegyi kifutópáját úgy tervezték annak idején, hogy a fel- és leszállások az uralkodó széliránnyal szemben történhessenek, és -különösen a leszállás- ne a város felöl. Ezért ÉNY-DK-i a pálya iránya.
1988 óta azonban egyre gyakoribbá vált a D-i DK-i áramlás, és emiatt egyre többször kell a város felett erszkedni, ami a zajártalom szempontjából sem mindegy. Van Budapesttel egy megállapodásuk, hogy az összes leszállás 5%-a történhet a város felöl. Volt olyan év, hogy ezt 1 hét alatt majdnem kimerítették az állandó DK-i szél miatt.
És ezek nem szubjektív dolgok, a repülésirányítást a tények érdeklik.
1988 óta azonban egyre gyakoribbá vált a D-i DK-i áramlás, és emiatt egyre többször kell a város felett erszkedni, ami a zajártalom szempontjából sem mindegy. Van Budapesttel egy megállapodásuk, hogy az összes leszállás 5%-a történhet a város felöl. Volt olyan év, hogy ezt 1 hét alatt majdnem kimerítették az állandó DK-i szél miatt.
És ezek nem szubjektív dolgok, a repülésirányítást a tények érdeklik.
Bakonyvár: Én eddig sem tudtam mirõl vitatkoznak mások, hisz kész tényként kezelik.
Itt a példa:
A Globális Felmelegedés 2001 óta tény
Az Európát sújtó szélsõséges idõjárások miatt napok óta vezetõ téma bel és külföldön a globális felmelegedés. Több esetben is feltételes módban beszélnek az üvegházhatás által kiváltott hatásokról, miközben a világ valamennyi pontján fokozottan tapasztalható volt az idõjárás átalakulása. Miközben tagadták a földi légkör melegedését, a Csendes óceánon egyre több szigetet öntött el dagálykor az óceán, hõhullámok törtek rá Európára, szélsõséges idõjárások sokasága milliárdos károkat okoztak világszerte. Pedig 2001-ben az IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület) kiadott egy összefoglaló jelentést, amelyben kijelentik, hogy a Globális Klímaváltozás nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.
Az alábbiakban közöljük a 2001. évi IPCC jelentés harmadik, összefoglaló következtetéseinek részletét.
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetései
A jelentés kiadásának dátuma: 2001. január
Forrás: OKK-OKI Hírlevél
A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki!
A Föld hõmérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;
- A 20. században az északi félteke felszíni hõmérséklete valószínûleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;
- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;
- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idõszakokban;
- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hûtéséhez járul hozzá;
- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.
A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt.
- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;
- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;
- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;
- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;
- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.
- A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése.
- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.
- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen jelenségek.
- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
- a legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- a hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
- számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;
A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
IPCC - Link
Forrás: RSOE
Itt a példa:
A Globális Felmelegedés 2001 óta tény
Az Európát sújtó szélsõséges idõjárások miatt napok óta vezetõ téma bel és külföldön a globális felmelegedés. Több esetben is feltételes módban beszélnek az üvegházhatás által kiváltott hatásokról, miközben a világ valamennyi pontján fokozottan tapasztalható volt az idõjárás átalakulása. Miközben tagadták a földi légkör melegedését, a Csendes óceánon egyre több szigetet öntött el dagálykor az óceán, hõhullámok törtek rá Európára, szélsõséges idõjárások sokasága milliárdos károkat okoztak világszerte. Pedig 2001-ben az IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület) kiadott egy összefoglaló jelentést, amelyben kijelentik, hogy a Globális Klímaváltozás nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.
Az alábbiakban közöljük a 2001. évi IPCC jelentés harmadik, összefoglaló következtetéseinek részletét.
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetései
A jelentés kiadásának dátuma: 2001. január
Forrás: OKK-OKI Hírlevél
A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki!
A Föld hõmérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;
- A 20. században az északi félteke felszíni hõmérséklete valószínûleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;
- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;
- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idõszakokban;
- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hûtéséhez járul hozzá;
- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.
A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt.
- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;
- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;
- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;
- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;
- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.
- A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése.
- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.
- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen jelenségek.
- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;
- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:
- sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;
- a legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;
- a hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;
- emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;
- néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;
- számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;
A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
IPCC - Link
Forrás: RSOE
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat