Agrometeorológia

Nem tudtam a kb 1 méter magas füge ifjoncokat betemetni földdel, mert már nem engedi a vastagságuk. Ez azt jelenti, hogy elfagyni sem fognak? Vagy kell õket is védeni a fagytól? Ha igen, hogyan?

:-) Jó ezeket olvasni!

Igen, nagyon korrektek voltak.
Tudni kell hozzá, hogy a rádiós riporter hölgynek, aki itt volt, a riport elkészítése elõtti nap elküldtük a témában írt cikkeinket, hogy képbe kerüljön. Aztán itt nálunk elõtte majd 1 órát beszélgettünk, evett kákit, kivit, és csak utána mentünk felvenni a beszélgetést, akkor már el volt bûvölve. Meg mi is, mert a hozzáállása valóban példaértékû volt.
Ráadásul, bár a rosszmájúak ezt biztosan nem hiszik el, mi csak a Zalai Hírlapot kerestük meg, nem akartunk neki nagy hírverést, nem akartunk kampányolni, mert még minek. Csak arra nem számítottunk, hogy a Tv és más újságok is ennyire rákattannak, és sem a rádiót, sem a többi újságot sem mi kerestük meg, hanem Õk engem.
Ez a cikk is e hónapban jelent meg a Haszon Agrár magazinban Link Link Link
Ez esetben például a MetNeten keresztül talált meg az újságíró, beírt kulcsszavakat a netre, kidobta az agromet fórumot, beleolvasott, és érdemesnek találta a sok írásomat a témában.
Sõt, még nincs vége, tegnap a HVG hívott, hogy szeretnének írni egy cikket a témáról.

Én is bízom benne, remélem az idõjárás is kegyes lesz, és ennél jobban már nem fog meghülyülni.
Bár, van még 1-2 dolog a tarsolyunkban arra az esetre is

Lásd Noli cikkét.

Simán, eddig enyhe idõ volt.
Sok növény 'utó' virágzik, ha enyhe az idõ ilyenkor.

Normális?!
Link

Most tudtam meghallgatni a riportot, klasszak voltatok, és egészen meglepett a rádiósok normális hozzáállása is. Örülök, hogy ilyen nagy publiciást kap a dolgotok, remélem, ténylet hatalmas üzleti siker is jár majd a munkátokkal!!!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#193511 - 2010-11-23 22:40:04)

Akit érdekel:
A Kossuth Rádió netes oldalán meg lehet hallgatni a fügeültetvényes riportunkat Link
A 15:30-as mûsornál van, az idõpontra kattintva elindul a lejátszás, majd fent a felsõ fejlécen lévõ csúszkán be kell állítani 17:05-re, és onnan jövünk

Azt elfejtettem mondani, hogy a Kempeterek egyszerre csak egyet kérdezhetnek.
Egyébként nem hiszem, hogy jelen esetben ezeknek lenne a legnagyobb jelentõségük, de kb. 200-220 m-en, déli fekvés, ~100-120 m-es szintk.

Az akácos szösszenetet pedig azzal a saját megfigyeléssel egészítenem ki, hogy az ilyen fiatal akácok, késõi hajtások rendszerint tovább levelesek, és tapasztalatom szerint kisebb fagyokat is simán elviselnek -még kisugárzást gátló leveles fák segítsége nélkül is. Az idõsebb, tavasszal rendszeresen visszavágott akácok is sokkal tovább maradnak levelesek. Tavaly még december közepe felé sem volt ez ritka jelenség. (A mostaniaktól jóval alacsonyabb hõmérsékleteket követõen).
Az azonban tény, hogy ilyen összefüggõ, sárgulgató, "normális" akácok sík területen nem túl gyakoriak, és valószínûleg az ország dimbes-dombos környékekein most még ehhez hasonló állapotok (is) uralkodnak.
(11.16.) Link

Zen-kert: Link

Völgyekben és síkvidéken nagyon ritka, hogy természetesen meg tud sárgulni az akáclevél, de mivel a dombokon sokkal késõbbig kitolódik a vegetáció, így ott gyakori Link Link
A kivinél is ugyanez a helyzet Link Link Link

...vagy a Kész átverés, esetleg Fábry dizájncentere...

Felénk is ilyen, elkezdetek hajtani a nagyszüleim szõlõi, tehát teljesen vegetációban vannak, ha kapnak a héten kezdõdõ hideg idõszakban egy -10 fokos fagyot, az olyan, mintha májusban kapná, el tudja pusztítani a szõlõt.
Ezért van az, hogy az olasz szakirodalomban, vagy a kivitermelõknél például a kivi fagytûrését sokkal magasabb értéknél határozzák meg, mint nálunk, mert egy decemberi -10-12 fok el tudja fagyasztani a még zöldben lévõ, vegetáló kivit, illetve az a tény, hogy sokkal enyhébb ott a tél, azt eredményezi, hogy egész télen sokkal kevésbé van mélynyugalmi állapotban.
Az olaszok meglepõdve tudták meg, hogy nálunk -23 fokban sem fagytak meg a kivik.
Szóval ez a szõlõhajtás nem tudom mennyire gyakori ilyenkor õsszel, de nem jó, az biztos.

Rá se ránts, majd elfagy!
Más se hiányozna, mint egy enyhe tél, ilyen telített talaj vízkészletekkel. Biztos megindulna minden nagyon hamar, és persze el is fagyna...

Pontosan hol és milyen magasan és milyen fekvésben és hány méter fagylefolyással?

Szõlõ... (11.21.)
Link Link
Link Link

Megfelelõ fekvésben (jó fagylefolyású , kellõen kiemelt helyzetû délies domboldalon) még akár érdemes is kísérletezni a növénnyel, de hogy jön ide a klímamizéria? Megint agymosás megy...
Tudom, hogy ennek szólt a megjegyzésed és igazat is adok Neked...

Jaj istenkém Link

Határeset!
De nincs gond, ha a télen nem fagynak le, akkor jövõ tavasszal fotózzad le õket, és megnézzük, hogy vad vagy nemes a hajtás!?
A vadnak sokkal keskenyebbek a levelei.

Az oltás felett néhány cm-rel jött ki két hajtás kb. 40 cm magasra nõttek, reményt keltõ!?

Az összes káki a tél elején fogyasztható gyümölcsöt ad, pontosabban utóérõk, lesz, amelyik majd csak februárra érik be.
Az oltás alól hajtott ki, vagy az oltás felett?
Ha utóbbi, akkor az vad káki lesz, diospyros lotus, azt be kell oltani majd.

2009 december elején kaptam a szomszédtól akkor kb. 1 m magas volt a fajtáját nem tudom, csak annyit tudok róla hogy még a tél elején is fogyasztható gyümölcsöt ad ezért tetszett meg.

Köszönjük!

Múlt évben vékonyabb "dunyha" mellett fagyott ki a káki?
Azt furcsállom. Dunyha nélkül is furcsa, hogy kifagyott.
Milyen fajta?
Mikor ültetted?
Honnan szerezted be?

Sok sikert Floo, a megszerzett tudás és tapasztalat remélem meghozza a gyümölcsét. Nálam a káki és a füge az elmúlt télen kifagyott, de újra kihajtott, remélem idén kíméletesebb lesz a tél és talán az is segít, hogy most vastagabb "dunyhával" takartam.

Hoppá!
Valakik cikket írtak a Haszon Agrár Magazin novemberi számában a kivirõl Link
Vajon kik lehettek?

Keszthely környékén jártam ma, így felkerestem az egyetem cserszegtomaji szõlészeti labor mellett lévõ 57 éves kákifát Link Link
Megkérdeztem, szedhetek-e róla, mondták, hogy nyugodtan Link
Így szedtem egy szatyorral Link
A Fekete-tenger vidékérõl való a fa, jó nagyra megnõtt Link , a gyümölcse kisebb, mint a mi fajtáink.
Voltak rajta a fán megérett gyümölcsök is Link , kettõt-hármat meg is ettem, nagyon finom.
A madarak is elkezdték megdézsmálni Link

Aztán Keszthelyen, a város alsóbb fekvésében egy udvaron egy másik kákit pillantottam meg, roskadásig gyümölccsel Link Link
Nagyon szép látvány volt, de közelebb érve láttam, hogy a szépségnek ára van.
Ugyanis a gyümölcsök döntõ része meg volt fagyva Link Link Link
A képeken is látható, hogy meg vannak barnulva a gyümölcsök felsõ részei, de nincsenek megpuhulva, kemények a fagyás helyén.
Sikerült tönkretenniük ezt a szép mennyiséget.
Csak azok a gyümölcsök maradtak épek, amik egy-egy nagyobb csokor alatt voltak, azokat (mivel kisugárzási fagy volt) megvédte a felettük lévõ gyümölcstömeg
De a legtöbb jól meg volt fagyva.
A cserszegtomaji egyetemi káki gyümölcsein fagyásnyom egy szem sem volt, ékes bizonyítékul szolgálva az inverzióra (is).
Ha a keszthelyi káki gyümölcseit leszedték volna idõben, nem fagyott volna meg.

Végül saját káki és saját palacsinta = kákispalacsinta Link Link
Illetve saját fügelekváros palacsinta Link Link
Finom mindegyik!

Szerintem inkább a Reggeliben lesz Csonka Bandival és Maúnikával.

Viccen kívül,azért a tv-seknek illett volna tudniuk mikor adják le.

Nem lehet, hogy a Házon kívül, vagy a XX. század adja majd le?

Nem gond, engem meg már lassan meg fog lincselni a rokonság és a barátok az állandó fölösleges Híradónézésért..

Hát ezek után már nem mondok semmit.
Felhívtam a Tv-seket, akik itt voltak, nem tudják mikor adják le.

Semmi gond,ma is megoldom.

Sajna bebuktuk, a trombitálást holnap is meg kell ejteni, a holnapi Híradóban lesz bent, elvileg.
Bocsánat!
A neten már fent van Link

Gratulálok és eredményes gazdálkodást kívánok!

Link

Hát biztosan érdemes hozzáfognod a fügézéshez, aki ekkora szenvedéllyel foglalkozik valamivel, az már önmagában részsiker! Azon tûnõdöm, vajon miért nem volt eddig is számottevõbb fügeültetvény, ha más nem hát Kucsul Hasszán kanizsai pasa biztosan próbált kedvenc csemegéjébõl helyben termesztettni , azért nemigen elégedett meg csak a kéjlak nyújtotta élvezetekkel... A jónép sem igen vagdalta ki mérgében - örömében a fügét amikor a török eltakarodott. Talán ott lehet a dolog nyitja, hogy néhány évtizedenként egyszerûen kifagy a füge, az 1929 - es telet nehéz elképzelni hogy túlélte volna, de van még jónéhány legendás tél az elmúlt évszázadban, amikor még a nem túl fagyérzékeny növényeink is komoly károkat, részben pusztulást szenvedtek. Hát sok sikert, tudom az egyik legkedvezõbb mikroklímájú területen létesül az ültetvény.

Körbetrombitáltam a családot és az ismerõsöket,hogy nézzék a Híradót este!
Sõt szóltam a nagybácsinak is akinek a könyvét elküldtem neked múltkor.

Sõt, ha este megnézed az RTL Klub fél 7-es Híradóját, ott is farkasszemezhetünk, legalábbis Te és az ültetvény biztosan

Épp most lapozgatom a Zalai Hírlap hétfõi számát. Erre ki néz velem farkasszemet? J'a Floo...
Már épp kezdtem szkennelni... de,látom már megvitatásra került a fügeültetvény. Sok sikert kívánok a jövõben!

Köszönöm a jókívánságokat, én biztosan mindent megteszek, hogy sikerüljön!

Közben felhívtak az MTI-tõl, úgyhogy az összes hírportál leadta a nyilatkozatomat, próbáltam egy kis meteorológiát is belecsempészni Link
A MetNet nevét is akartam említeni, csak elfelejtettem, rutintalan vagyok még, majd legközelebb

Az ültetett fákat csak tavasszal metszem, az ültetésrõl azért tettem fel kérdést, mert tavaszi, és õszi ültetés esetén a megeredésben még nem vettem észre különbséget, szinte mind kihajtott.(kajszi, õszi) Kössz a táblázatokat!

Ez már igen, sok sikert kívánok az állományhoz!
No és kellemes inverziót.

Szép napot!
Floo: Gratulálok, nagyszerû munkát végzel! Remélem meglesz a gyümölcse (a szó legszorosabb értelmében is)

Rossman: A szakirodalom ezt írja a kajszi-õszi telepítésének idejérõl: " korai fakadásuk miatt szintén az õszi telepítés lenne logikus, de hazánk termõhelyi körülményei között mégis a tavaszi telepítés javasolható. (...) A téli kiszáradás (vagyis az õszi ültetés) kockázata száraz nyarak után különösen nõ. Nem téveszthet meg bennünket, hogy melegebb éghajlatú országokban az õszibarack és kajszi esetében az õszi telepítést kockázat nélkül ajánlják (Gautier, 1982), ami azért is szükséges, mert ott a kihajtás nehezebben indul a tavaszi telepítés után."
ennek ellenére én mindig õszön telepítettem a kajszi, vagy õszi fáinkat, azok károsodás nélkül, rendben megeredtek. Viszont, fontos, hogy ha õsszel telepíted, akkor ne vágd vissza a koronát, vagy ha igen azonnal kezeld, mert télen sokkal könnyebben befertõzõdik az ágrákosodást-gutaütést eredményezõ kórokozó-együttessel. Ezért tavaszon is csak fakadás idején vagy után szabad metszeni! A magvakból valóban megállapítható a Plumpox (hímlõ) vírussal való fertõzöttség, ez kb 5-6 év alatt legyengíti a fát. vírus tünete kajszmagon: Link õszibarackon: Link
A Bergeron valóban ígéretes fajta, jó választás lenne. Egy kis segítség fajtaválasztáshoz: Link Link Egyébként házikertbe szerintem az egyik legjobb megoldás a már bizonyított, helyi fajta beszerzése famatuzsálemekrõl oltva.

Nem tukmálás ez, csak már október elejétõl ezt játszom, hogy többre már nincs erõm, és még is újabb és újabb dolgokba belefogok.
Egy biztos, a 2010-es évet unokáimnak is emlegetni fogom.
A kajszikat illetõen csak csatlakozni tudok, a mieink is ekörül mentek tönkre, most készülõ utolsó mohikán is 10-15év között van.

Jól teszed, az õsi sok nyavalyára rezisztens fajták beválogatásával, nagy génkincsek azok.
Mi mindig is õsz végén ültettük gyümölcsfáinkat, így részemrõl javasolni tudom.

Még a végén annyi melót rád tukmálunk , hogy január derekáig ki kell tartani az enyheségnek! Mi a tapasztalatod a csonthéjasok õszi ültetésével? (kajszi, õszibarack fõként...)Kaszabubu, és persze mások véleménye is érdekelne. A faiskolákban kapható kajszi egyébként kipusztul 10 - 15 éves kora körül, tisztelet a kivételeknek, ha ki nem pusztul jelentõs károsodást szenved a fa a gomba - monília, bakteriális fertõzés együttes, egymást erõsítõ hatása miatt. Itt egy mono ültetvényben 50 % fölötti kárral ballagott ki közel 600 kajszibarack fa. Egy fazon állítólag 5 éves kora körül a magokat vizsgálva megmondta, hogy gatya lesz az állománynak 10 éves kora után, hát nem tévedett sokat. Fajtaváltással próbálok védekezni, jó állóképességûnek tûnik a bergeron, a pannónia, nem fogok nagyon bepakolni a magyar, gönci magyar kajszi fajtákból. A legszimpatikusabb a szõlõkben található permetet nem látott matuzsálem kajszifák, ezekbõl próbálok oltani.

Hát, ide jöhetne a lónak..

Floo, gratula!

Pont most olvastam a Zalai Hirlapban a fügeültetvényrõl, de látom már itt is fent van
Gratulálok Floo, és sok sikert és kitartást hozzá!

Köszönöm!
Remélem jut rá idõm.
A tavaszi lemosás nálunk a prioritás, rendkívüli év miatt kellene ezt õsszel is megcsinálni, rézzel fogok operálni, ha odajutok.
Holnapra tettem ár (remélem jut rá idõm), szerdán már az idõ beleszólhat.
Sajnos az ágvizsgálatban már rutinos vagyok.

Köszönjük!

Hát ez is fantasztikus, és nagyon szép dolog, amit mûveltetek!
Le a kalappal, és sok sikert hozzá!

Szép azért a kert. Látom hátul gyepes a fák csúrgója.Most talán jót tenne, ha felforgatnád sekélyen azt a részt, hogy szellõzzön,szikkadjon a talaj.
A gyep most nem éppen jó, mert az a víz-nedvesség visszatartója, - nyári melegben.
Ha éppen el is marad az a lemosó, nem baj annyira, de tavasszal feltétlen.

(akkor meg mikor lesz ilyen szép idõ? ) Na szóval egy rezes-meszes gyors zuhany nem árt, az olcsóbbik keverékbõl Rézoxid-clorid 1-2%.
És ha látszik tavasszal a rügy-fújódás, életerõs háncs, akkor megint.Ha száraz-barnás a rügy, akkor sajnos kár a vegyszerért, ki kell vágni.