Globális jelenségek
Melegebb és szárazabb magyarországi éghajlatot jósolnak a klímamodellek
Kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk idõjárása a globális felmelegedés lokális hatásai következtében - derül ki egy nemrég megjelent, a vezetõ magyar klímakutatók által jegyzett tanulmányból. A kutatások szerint melegebb és szárazabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerû esõk gyakoribbá válására számíthatunk.
A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai címû tanulmány szerzõi (Bartholy Judit, Mika János, Pongrácz Rita és Schlanger Vera meteorológusok) az elmúlt 20 év klímakutatásainak Magyarországra vonatkoztatható eredményeit összegezték. Megállapításaik szerint, amennyiben a következõ évtizedekben a légkör szén-dioxid-koncentrációja a duplájára nõ - ami a jelenlegi tendenciák alapján valószínû -, akkor a Kárpát-medence idõjárása látványosan (és hátrányosan) megváltozik. Az éves átlaghõmérséklet 0,7 Celsius-fokkal nõ - a legkevésbé tavasszal és nyáron, a leginkább, akár 1,5 fokkal õsszel -, a csapadékösszeg, illetve a csapadékos napok száma viszont csökken.
Mint Mika János kérdésünkre kifejtette, a számok összességében nem jeleznek drámai változást, az összesített hatás azonban meglepõen nagy lehet. Csupán félfokos melegedés - a prognózisban szereplõ napfénytartam-növekedéssel és csapadékmennyiség-csökkenéssel együtt - 60 százalékkal növelheti az aszályok gyakoriságát (a meteorológusok akkor beszélnek aszályról, ha 30 százalékra csökken a talaj felsõ 0,5-1 méterének víztartalma a még hasznosítható maximumhoz képest - vagy egyszerûbben szólva olyankor, amikor mindenképpen öntözni kell). A nyarak jellege érezhetõen megváltozik: több lesz a kánikulai nap, csökken a felhõzet, ritkábban hullik csapadék (de egyszerre a ma megszokottnál több esõ esik), és akár 50 százalékkal is csökkenhet a nyári csapadékmennyiség.
Amennyiben a többféle éghajlati modellbõl származó, hasonló tartalmú prognózisok valóra válnak, a tél még nagyobb mértékben változik: enyhébb és csapadékosabb lesz (igaz, nem annyival, hogy a nyári szárazságot ellensúlyozza), de több lesz a fekete karácsony, azaz ritkábban esik majd hó, és rövidebb ideig marad meg. Utóbbi nemcsak a téli sportok kedvelõit, hanem a mezõgazdaságból élõket is zavarhatja: a ritkábban, de azért a jövõben is elõforduló erõsen fagyos napok nagyobb kárt tudnak majd tenni a hóborítás nélküli vetésben.
Lapunknak nyilatkozva Mika János hangsúlyozta: a következõ 2-3 évtizedre vonatkozó prognózisok viszonylag egyszerû modellek alapján készültek, a bonyolultabb és várhatóan nagyobb megbízhatóságú vizsgálatok eredményére még mintegy 2 évig várni kell. Ezek az adatok azonban aligha fogják teljesen átírni a most rendelkezésünkre álló klímaforgatókönyveket.
Forrás: Népszabadság Online
Kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk idõjárása a globális felmelegedés lokális hatásai következtében - derül ki egy nemrég megjelent, a vezetõ magyar klímakutatók által jegyzett tanulmányból. A kutatások szerint melegebb és szárazabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerû esõk gyakoribbá válására számíthatunk.
A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai címû tanulmány szerzõi (Bartholy Judit, Mika János, Pongrácz Rita és Schlanger Vera meteorológusok) az elmúlt 20 év klímakutatásainak Magyarországra vonatkoztatható eredményeit összegezték. Megállapításaik szerint, amennyiben a következõ évtizedekben a légkör szén-dioxid-koncentrációja a duplájára nõ - ami a jelenlegi tendenciák alapján valószínû -, akkor a Kárpát-medence idõjárása látványosan (és hátrányosan) megváltozik. Az éves átlaghõmérséklet 0,7 Celsius-fokkal nõ - a legkevésbé tavasszal és nyáron, a leginkább, akár 1,5 fokkal õsszel -, a csapadékösszeg, illetve a csapadékos napok száma viszont csökken.
Mint Mika János kérdésünkre kifejtette, a számok összességében nem jeleznek drámai változást, az összesített hatás azonban meglepõen nagy lehet. Csupán félfokos melegedés - a prognózisban szereplõ napfénytartam-növekedéssel és csapadékmennyiség-csökkenéssel együtt - 60 százalékkal növelheti az aszályok gyakoriságát (a meteorológusok akkor beszélnek aszályról, ha 30 százalékra csökken a talaj felsõ 0,5-1 méterének víztartalma a még hasznosítható maximumhoz képest - vagy egyszerûbben szólva olyankor, amikor mindenképpen öntözni kell). A nyarak jellege érezhetõen megváltozik: több lesz a kánikulai nap, csökken a felhõzet, ritkábban hullik csapadék (de egyszerre a ma megszokottnál több esõ esik), és akár 50 százalékkal is csökkenhet a nyári csapadékmennyiség.
Amennyiben a többféle éghajlati modellbõl származó, hasonló tartalmú prognózisok valóra válnak, a tél még nagyobb mértékben változik: enyhébb és csapadékosabb lesz (igaz, nem annyival, hogy a nyári szárazságot ellensúlyozza), de több lesz a fekete karácsony, azaz ritkábban esik majd hó, és rövidebb ideig marad meg. Utóbbi nemcsak a téli sportok kedvelõit, hanem a mezõgazdaságból élõket is zavarhatja: a ritkábban, de azért a jövõben is elõforduló erõsen fagyos napok nagyobb kárt tudnak majd tenni a hóborítás nélküli vetésben.
Lapunknak nyilatkozva Mika János hangsúlyozta: a következõ 2-3 évtizedre vonatkozó prognózisok viszonylag egyszerû modellek alapján készültek, a bonyolultabb és várhatóan nagyobb megbízhatóságú vizsgálatok eredményére még mintegy 2 évig várni kell. Ezek az adatok azonban aligha fogják teljesen átírni a most rendelkezésünkre álló klímaforgatókönyveket.
Forrás: Népszabadság Online
Ja nagyon idegesítõek.. Csak azt érzem, hogy eszméletlen szúrás van a lábamban, és odanézek, látom egy fél mm-es kis vacak...
Cauchy! Én azokat csak "harapóbogárnak" hívom.
Nálunk periodikusan jelennek meg, van olyan év hogy egy sem csíp meg de van olyan hogy sz*rrá esznek. Szóval lehet hogy nálad is csak így van.
Nálunk periodikusan jelennek meg, van olyan év hogy egy sem csíp meg de van olyan hogy sz*rrá esznek. Szóval lehet hogy nálad is csak így van.
Sõt, szerintem a zuzmó eltûnését abszolúte nem lehet a mediterrán éghajlat beszivárgásának tekinteni, hiszen én olaszországban olyan zuzmóerdõt láttam, hogy csak na, méteresnél is nagyobbakat, lógtak a fákról..
Ferenc: a zuzmók eltûnése elsõsorban a légszennyezettséggel kapcsolatos..
Nálunk meg kb 5 évvel ezelõtt valami kicsi, légyszerû bogár szaporodott el, aminek igen kellemetlen csípése volt - mintha kiharapott volna egy darabot az ember bõrébõl, és utána sokáig nem gyógyult be a helye. Azóta eltûntek ezek a bogarak, egy-kettõt látni csak...
Nálunk meg kb 5 évvel ezelõtt valami kicsi, légyszerû bogár szaporodott el, aminek igen kellemetlen csípése volt - mintha kiharapott volna egy darabot az ember bõrébõl, és utána sokáig nem gyógyult be a helye. Azóta eltûntek ezek a bogarak, egy-kettõt látni csak...
Nao Ferenc!!
Ez megint egy olyan dolog,ami szubjektiv,de én azt figyeltem meg,15 éve nagyon komolyan foglalkozom az állatokkal is,madarak mindenféle állatok,és azt vettem észre.1-2 éve akkora lódarazsak vannak,mint egy veréb)Na nem annyira,de tényleg régen fele ekkorától már megilyedtem,most meg ha meglátok egyet,szoborrá dermedek annyira ilyesztõen nagyok...
Hogy honnan kerültek elõ nem tudom...
Ez megint egy olyan dolog,ami szubjektiv,de én azt figyeltem meg,15 éve nagyon komolyan foglalkozom az állatokkal is,madarak mindenféle állatok,és azt vettem észre.1-2 éve akkora lódarazsak vannak,mint egy veréb
)Na nem annyira,de tényleg régen fele ekkorától már megilyedtem,most meg ha meglátok egyet,szoborrá dermedek annyira ilyesztõen nagyok...Hogy honnan kerültek elõ nem tudom...
Nao, kiváncsian várom a szemezgetést, amíg meg nem szerzem a könyvet, gondolom ezen a nyomorult helyen nem lesz kapható a könyvesboltban...
kipróbáltam a könyvet az aktuális témában (mediterrán, nem mediterrán)...
"A Kárpát-medence a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. E határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk a három hatás valamelyikének uralma alá kerül"
nincs kimondva, de itt fokozatokról van szó. esetünkben Pécs mediterrán éghajlati jellege erõsebb, mint mondjuk Nyíregyházáé (van -25, de ritkábban, van +35, és gyakrabban)
"A Kárpát-medence a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. E határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk a három hatás valamelyikének uralma alá kerül"
nincs kimondva, de itt fokozatokról van szó. esetünkben Pécs mediterrán éghajlati jellege erõsebb, mint mondjuk Nyíregyházáé (van -25, de ritkábban, van +35, és gyakrabban)
teljesen más: iszonyú hangos kabóca berregést hallottam ma az óbudai Duna parton (ahol megy a kerékpár út Szentendrére). tavaly hallottam elõször kabócát Budapesten. soha korábban. 1 biológiai indikátor...
Cauchy ettõl nekem is feláll a (nem létezõ) szõr a hátamon,sajnos a köztudatban rengeteg tévhit baromság kering,sõt sajnos a tankönyvekben még én is ezt tanultam....
De ha egy mediciklon letesz oda 30 centi havat,ráderül és lesz -25 fok Pécs mellett,akkor az hol mediterrán??
Van egy helység ott Pécs mellett,Egerág a neve,egy völgyben van,faiskola van ott,és a gazdája mindig méri a T-t,és mesélte hogy olyan zima szokott ott lenni,hogy simán lekörözi pl.a zala megyei fagykárokat,szal nagyon fagyzugos hely,a mediterrán várostól 6-8 km-re...
Szal sajnos a hülyeség határtalan...
tényleg azért nevezik mediterrán városnak,mert az igaz hogy az abszolut éves hõösszeg lehet magasabb mint pl.Nyiregyen vagy akárhol máshol,meg hamarabb borul virágba tavasszal a természet,de ennyi és nem több...
Viszont itt néhány faluval arébb nem fagyott el az idén sem a füge(!!!!),pedig voltak -22 fok alatti T-k is...
Akkor az a hely is mediterrán??))
De ha egy mediciklon letesz oda 30 centi havat,ráderül és lesz -25 fok Pécs mellett,akkor az hol mediterrán??
Van egy helység ott Pécs mellett,Egerág a neve,egy völgyben van,faiskola van ott,és a gazdája mindig méri a T-t,és mesélte hogy olyan zima szokott ott lenni,hogy simán lekörözi pl.a zala megyei fagykárokat,szal nagyon fagyzugos hely,a mediterrán várostól 6-8 km-re...
Szal sajnos a hülyeség határtalan...
tényleg azért nevezik mediterrán városnak,mert az igaz hogy az abszolut éves hõösszeg lehet magasabb mint pl.Nyiregyen vagy akárhol máshol,meg hamarabb borul virágba tavasszal a természet,de ennyi és nem több...
Viszont itt néhány faluval arébb nem fagyott el az idén sem a füge(!!!!),pedig voltak -22 fok alatti T-k is...
Akkor az a hely is mediterrán??
))
nekünk kötelezõ olvasmány, ma találtam rá a könyvesboltban, frissen megjelent mû, még nem tanulmányoztam át, de ígéretesnek tûnik:
Takács-Sánta András (szerk):
Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon
(Alinea Kiadó, 2005)
"Éghajlati katasztrófába sodorjuk önmagunkat? Egy idõ után jégkorszakba torkollik a globális felmelegedés? Pusztító viharok és súlyos aszályok várnak ránk Magyarországon? Mennyire hatékonyak az éghajlatváltozás mérséklésére tett erõfeszítéseink?
A kötet tartalmazza a klímaváltozás témájában világszerte a leghitelesebb forrásnak számító Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének összefoglalóját. Ezt követik a téma jeles hazai szakértõinek - részben a Magyarországon várható változásokat tárgyaló - írásai."
Link
majd szemezgetek belõle, és tegye ezt más is itt.
Takács-Sánta András (szerk):
Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon
(Alinea Kiadó, 2005)
"Éghajlati katasztrófába sodorjuk önmagunkat? Egy idõ után jégkorszakba torkollik a globális felmelegedés? Pusztító viharok és súlyos aszályok várnak ránk Magyarországon? Mennyire hatékonyak az éghajlatváltozás mérséklésére tett erõfeszítéseink?
A kötet tartalmazza a klímaváltozás témájában világszerte a leghitelesebb forrásnak számító Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének összefoglalóját. Ezt követik a téma jeles hazai szakértõinek - részben a Magyarországon várható változásokat tárgyaló - írásai."
Link
majd szemezgetek belõle, és tegye ezt más is itt.
Én meg azon nem csodálkozom, hogy bárhol bármilyen szemetet leírnak, biztos lesz jó sok ember, aki elhiszi. Most csak példaként, hogy Pécs úgymond mediterrán város, mediterrán éghajlattal.. hát én már régóta itt élek, de semmilyen mediterrán éghajlati elemet nem láttam.. Száraz, forró, csapadékmentes nyarak, valamint, hogy a csapadék nagy része télen hullik. Abszolúte nincs így. Szerintem a "félreértés" oka lehet az is, hogy pl. a Mecsek vagy a Villányi-hegység - kelet-nyugati fekvése miatt - a déli lejtõin mediterránhoz hasonló növényzet alakult.. A mediterrán klímától kb ugyanannyira vagyunk, mint Nyíregyháza vagy Sopron
Akkor pontosítsunk:
Bulgária éghajlata kettõs: száraz kontinentális jellegû északon és inkább mediterrán délen. Az ország fõ éghajlatválasztójának a Balkán-hegység tekinthetõ.
Egyébként általános iskolai földrajz anyag emlékezetem szerint.
Más: Én a tendenciára utaltam, nem konkrétan arra, hogy egy az egyben olyan lesz éghajlatunk, mint Bulgáriában.
Bulgária éghajlata kettõs: száraz kontinentális jellegû északon és inkább mediterrán délen. Az ország fõ éghajlatválasztójának a Balkán-hegység tekinthetõ.
Egyébként általános iskolai földrajz anyag emlékezetem szerint.
Más: Én a tendenciára utaltam, nem konkrétan arra, hogy egy az egyben olyan lesz éghajlatunk, mint Bulgáriában.
Bulgária éghajlata száraz kontinentális (Román-alföld D-i része) és kicsit mediterrán (Fekete-tenger partja), de a Balkán-hg.-ben és a Rodopeban 'függõleges övezetû hegyvidék' jellemzõ. --> 1. Mo.-n nem lesz hegyvidéki éghajlat.
2. Az Alföldnek inkább a száraz kontinentálist tudom elképzelni, nem pedig rögtön félsivatagot.
3. A mediterrántól szerintem egy kicsit távol állunk.
2. Az Alföldnek inkább a száraz kontinentálist tudom elképzelni, nem pedig rögtön félsivatagot.
3. A mediterrántól szerintem egy kicsit távol állunk.
Én meg azon csodálkozom, hogy sokan csodálkoznak:)
Már elég régen feldobták a témát, miszerit Bulgária éghajlatához, lesz hasonló a miénk.
)Már elég régen feldobták a témát, miszerit Bulgária éghajlatához, lesz hasonló a miénk.
Lehet, hogy tudnak valamit? :-))
Ismerõsöm 6. osztályos lánya kétségbeesve kérdezett nemrég, miszerint igaz-e az, hogy hazánk éghajlata mediterránná fog-e változni, merthogy a tanár bácsi az mondta. Nézegettem a tankönyvét, és - bár nem mertem konkrét választ adni a kérdésre - örömmel láttam, hogy az oktatott anyag megreformálódott. Mármint amiket mi tanultunk, ahhoz képest.
Ismerõsöm 6. osztályos lánya kétségbeesve kérdezett nemrég, miszerint igaz-e az, hogy hazánk éghajlata mediterránná fog-e változni, merthogy a tanár bácsi az mondta. Nézegettem a tankönyvét, és - bár nem mertem konkrét választ adni a kérdésre - örömmel láttam, hogy az oktatott anyag megreformálódott. Mármint amiket mi tanultunk, ahhoz képest.
Én is egy éghajlattal foglalkozó könyvben nem rég láttam, hogy az Alföld és környéke (Kiskunság...) félsivatagnak van bejelölve, hát bizony nagyon elkerekedett a szemen 8-)
Félsivatag Sivatag nem mindegy! pl Egyiptomban Kairó sivatag, itt az évi átlagos csapadékmennyiség a helyi meteorológiai állomás több évtizedes adataibõl, mindössze 22 mm!! Ilyen területeken azonban jellemzõ hogy éveking nincs esõ aztán rapszodikusan hull le. De hogy 4 napig essen az ritka azért, bár ezt lehet a média kicsit eltúlozta. Egyébként az is durva, hogy a Duna Tisza közét nemrég félsivatagi övezetté nyilvánította a FAO az ENSZ Élelmezésügyi szervezete a hosszútávú elõrejelzésében.
Akko' bocs, tényleg ez a legfõbb bizonyíték . Attól tartok ebbõl az éghajlatváltozós témából elõbb-utóbb szekta aklakul, utána meg bejegyzik, mint független egyházat..
. Attól tartok ebbõl az éghajlatváltozós témából elõbb-utóbb szekta aklakul, utána meg bejegyzik, mint független egyházat.. 
A "Sivatagi show" a Kalaháriban játszódik, ami nem igazi sivatag. Ha emlékezetem nem csal, még a nevében is csak tévedésbõl használják sokan a sivatagot, ilyen nevû terület/tájegység nincs. Kalahári-medence, vagy csak szimplán Kalahári, ami van (de lehet, hogy rosszul emléxm.), amely terület félsivatagi-szavanna típusú éghajlattal bír. Ld. még az im.-t, vagy "Az istenek a fejükre estek" c. filmet - hát nincs sok köze a Szaharához. Ha az lenne, a bushmanok sem élnének meg rajta.
Érdekes, hogy olyan szavakat adtok a számba, amit le sem írtam. Én éghajlatváltozásról beszéltem és nem globális felmelegedésrõl. A kettõ nem ugyanaz. Mert az éghajlatváltozásba belefér pl. a száraz éghajlati elemek megváltozása: csapadékosabbá válik egy adott terület éghajlata.
Amikor leírtam, hogy éghajlatváltozás, rögtön pontosítottam is " azaz szélsõségek gyakoriságának növekedése ", mert én is érzékeltem, hogy nem értelmezhetõ teljesen ez az esemény, ebben a kategóriában.
A szélsõségek gyakoriságának nõvekedése pedig valós.
kp írta: "Egy terület éghajlatához hozzátartoznak a szélsõségek is, hiszen mi is a szélsõség? Az átlagostól vett "elég nagy" eltérés. Az "elég nagy" a pl. statisztikus értelemben vett -95% és +95% gyakoriságon kívüli értékeket jelent. Ezért a szélsõség természeténél fogva hozzá kell hogy tartozzon az éghajlathoz, hiszen így lett definiálva."
Igy nem csak egy sivatagban történõ áradás lehet szélsõséges idõjárási esemény, hanem világ másik végén a monszun elmaradása, vagy az Európát sújtó hõségrekordok, aszályok és egyéb szélsõségek is. Ezek egyre gyakrabban forulnak elõ, akkor csak az a vége, hogy globális szinten a szélsõségek gyakorisága növekszik.
Amikor leírtam, hogy éghajlatváltozás, rögtön pontosítottam is " azaz szélsõségek gyakoriságának növekedése ", mert én is érzékeltem, hogy nem értelmezhetõ teljesen ez az esemény, ebben a kategóriában.
A szélsõségek gyakoriságának nõvekedése pedig valós.
kp írta: "Egy terület éghajlatához hozzátartoznak a szélsõségek is, hiszen mi is a szélsõség? Az átlagostól vett "elég nagy" eltérés. Az "elég nagy" a pl. statisztikus értelemben vett -95% és +95% gyakoriságon kívüli értékeket jelent. Ezért a szélsõség természeténél fogva hozzá kell hogy tartozzon az éghajlathoz, hiszen így lett definiálva."
Igy nem csak egy sivatagban történõ áradás lehet szélsõséges idõjárási esemény, hanem világ másik végén a monszun elmaradása, vagy az Európát sújtó hõségrekordok, aszályok és egyéb szélsõségek is. Ezek egyre gyakrabban forulnak elõ, akkor csak az a vége, hogy globális szinten a szélsõségek gyakorisága növekszik.
A Sivatagi Show-ban nem evenkenti esorol van szo egy egesz masik sivatagban? (Pelikan-kolonia a toban, stb)
Nem vagyok biztos benne, hogy a szaharaban olyan gyakori lenne a zivatar (esetleg ha Floo oda koltozne, o vonza oket )
Szoval az emlitett film emlitese epp olyan rossz pelda, mintha ellenpeldakent a Rejto regenyeket hoznam fel, hogy azokban meg sosem aznak a legiosok a szaharaban
Mindettol fuggetlenul: Egy ritka, de nem peldatlan esemeny bekovetkezte meg nem tekintheto egyik oldalon sem bizonyiteknak, amig a gyakorisaga statisztikailag nem mutat komoly elterest. Amennyiben a cikk mentes a szokasos tulzasoktol es csusztatasoktol, legalabbis elgondolkodtato a dolog. Bar valoban sokat ront a kepen a szahara es a mezogazdasag, alattartas egy kalap alatt torteno emlitese. (Olyasmi lehet, mintha egy Szentgotthardon mert mondjuk 33 fok eseten olyan cikk jonne, hogy az Alpokban 33 fokos kanikula volt, pedig ott a havas csucsok a jellemzoek)
Nem vagyok biztos benne, hogy a szaharaban olyan gyakori lenne a zivatar (esetleg ha Floo oda koltozne, o vonza oket
)Szoval az emlitett film emlitese epp olyan rossz pelda, mintha ellenpeldakent a Rejto regenyeket hoznam fel, hogy azokban meg sosem aznak a legiosok a szaharaban
Mindettol fuggetlenul: Egy ritka, de nem peldatlan esemeny bekovetkezte meg nem tekintheto egyik oldalon sem bizonyiteknak, amig a gyakorisaga statisztikailag nem mutat komoly elterest. Amennyiben a cikk mentes a szokasos tulzasoktol es csusztatasoktol, legalabbis elgondolkodtato a dolog. Bar valoban sokat ront a kepen a szahara es a mezogazdasag, alattartas egy kalap alatt torteno emlitese. (Olyasmi lehet, mintha egy Szentgotthardon mert mondjuk 33 fok eseten olyan cikk jonne, hogy az Alpokban 33 fokos kanikula volt, pedig ott a havas csucsok a jellemzoek)
Nem is gondoltam volna, hogy Algéria déli részén, ami már benne van rendesen a Szaharában, ilyen komoly mezõgazdaság van, azt hittem, ott már csak homokbuckákkal találkozhat az ember...
Link
Cauchy ott lent a kép alján zivifelhõket vélek látni a Szahara közepén...
A Sivatagi Show éppen az a jelente játszódik amikor esik)
Áznak a tevék)
Cauchy ott lent a kép alján zivifelhõket vélek látni a Szahara közepén...
A Sivatagi Show éppen az a jelente játszódik amikor esik
)Áznak a tevék
)
Kuzmi: remélem te sem gondolod komolyan, hogy egy algériai áradás bizonyíték a globális felmelegedésre. Szerintem kissé félbemaradt ez a mondat: "Hosszú évekig sokáig hiába várnak a csapadékra.... majd egyszerre lehullik több év mennyisége: ez a sivatagi éghajlat lényege, ajánlom figyelmedbe a Sivatagi Show-t
Az éghajlatváltozásra azaz a szélsõségek gyakoriságának nõvekedésére ez a legjobb példa:
2005.06.21 21:12 - Torrens áradás
Idõpont: 2005-06-21 - 21:12
Terület: Algéria Szahara
Esemény leírása:
Négy napja szakad az esõ és árvíz pusztít Algéria déli részén, a Szahara sivatagban, ahol rendszerint évekig hiába várnak egy-egy csepp esõre. Az elmúlt fél évszázadban most elõször figyelték meg ezt a szokatlan idõjárási jelenséget - jelentette az APS algériai hírügynökség. A szokatlan csapadékbõség következtében kialakult folyók és patatok egy emberéletet követeltek Dzsanet térségében, többeknek pedig nyoma veszett. Több ház összedõlt, az utakat elmosta az ár, megszakadt a telefonösszeköttetés és az áramellátás. Mintegy négyszáz családot helikopterrel menekítettek ki a természeti csapás körzetébõl. Elõzetes adatok szerint a délkeleti régiókban, ahol tönkrement a vetés, és az szarvasmarha-állomány egy része is elpusztult, a kár értéke mintegy 60 millió dollár.
2005.06.21 21:12 - Torrens áradás
Idõpont: 2005-06-21 - 21:12
Terület: Algéria Szahara
Esemény leírása:
Négy napja szakad az esõ és árvíz pusztít Algéria déli részén, a Szahara sivatagban, ahol rendszerint évekig hiába várnak egy-egy csepp esõre. Az elmúlt fél évszázadban most elõször figyelték meg ezt a szokatlan idõjárási jelenséget - jelentette az APS algériai hírügynökség. A szokatlan csapadékbõség következtében kialakult folyók és patatok egy emberéletet követeltek Dzsanet térségében, többeknek pedig nyoma veszett. Több ház összedõlt, az utakat elmosta az ár, megszakadt a telefonösszeköttetés és az áramellátás. Mintegy négyszáz családot helikopterrel menekítettek ki a természeti csapás körzetébõl. Elõzetes adatok szerint a délkeleti régiókban, ahol tönkrement a vetés, és az szarvasmarha-állomány egy része is elpusztult, a kár értéke mintegy 60 millió dollár.
a következõ talira tényleg el kéne mennem, mert nagyon szeretnék megismerkedni mindenkivel. Yuki-t meg illene meghívnom majd egy sörre is
Glider:
igazából úgy Karácsony körül fedeztem csak fel az oldalt. akkor lett szélessávú internetem, az volt a forradalmi megújulás
akkoriban meg inkább csak az észlelési naplót néztem, mert hozzászólási lehetõség nélkül ahhoz volt a legtöbb közöm. nem tudtam, hogy van olyan, hogy metnet tali!
mindegy. mindenesetre ha valaki akkor Bartholy Judit (vagy ha benne van a témában akkor KP is) biztosan tudja, hogy milyen mennyiségû adatot hogyan milyen vizsgálatban használtak fel a Kárpát-medencére vonatkozóan. na és persze: jutottak-e valami kézzelfogható eredményre.
írtam már egyszer, mintha tavaly vagy tavalyelõtt jelent volna meg Magyarország éghajlati atlasza. az a baj, hogy se címet, se szerzõt, semmit nem tudok pontosan.
az biztos, hogy abban szerepel pl. az, amit Bakonyvár annyit emleget, hogy a Dunántúl pl. aszályosabb lett viszont a Kárpátalja meg csapadékosabb. meg ilyen, frissnek nevezhetõ megállapítások.
talán KP tudja...
igazából úgy Karácsony körül fedeztem csak fel az oldalt. akkor lett szélessávú internetem, az volt a forradalmi megújulás
akkoriban meg inkább csak az észlelési naplót néztem, mert hozzászólási lehetõség nélkül ahhoz volt a legtöbb közöm. nem tudtam, hogy van olyan, hogy metnet tali!
mindegy. mindenesetre ha valaki akkor Bartholy Judit (vagy ha benne van a témában akkor KP is) biztosan tudja, hogy milyen mennyiségû adatot hogyan milyen vizsgálatban használtak fel a Kárpát-medencére vonatkozóan. na és persze: jutottak-e valami kézzelfogható eredményre.
írtam már egyszer, mintha tavaly vagy tavalyelõtt jelent volna meg Magyarország éghajlati atlasza. az a baj, hogy se címet, se szerzõt, semmit nem tudok pontosan.
az biztos, hogy abban szerepel pl. az, amit Bakonyvár annyit emleget, hogy a Dunántúl pl. aszályosabb lett viszont a Kárpátalja meg csapadékosabb. meg ilyen, frissnek nevezhetõ megállapítások.
talán KP tudja...
nao!
A meghívó fent volt a honlapon, szerintem attól, hogy nem voltál akkor tag, még eljöhettél volna. De ez már történelem.
KP is nagyon benne van a témában, õt is lehet "zaklatni", csak eléggé elfoglalt. Egyébként már többször rákerestem hazai vonatkozású adatokra, de még nem sikerült ilyesmire lelnem. Bezzeg globális szinten! :-)
A meghívó fent volt a honlapon, szerintem attól, hogy nem voltál akkor tag, még eljöhettél volna. De ez már történelem.
KP is nagyon benne van a témában, õt is lehet "zaklatni", csak eléggé elfoglalt. Egyébként már többször rákerestem hazai vonatkozású adatokra, de még nem sikerült ilyesmire lelnem. Bezzeg globális szinten! :-)
Glider:
télen még nem voltam tag (bár olvastam az oldalt és téli idõjárást jobban is élvezem, nekem inkább a hó mint a zivatarok...). nem lehetett akkor regisztrálni. valami létszám stop volt.
ezek szerint nyitott kapukat döngetek... tök jó, hogy meghívtátok. azt meg sajnálom, hogy én nem hallhattam.
Floonak, Usrinnak ezzel (a mérõállomásokkal) kapcsolatban:
én nem hiszem, hogy nemzetközi tudományos, de akár hazai vizsgálatba bekerülhet olyan állomás, aminek a helyét a vizsgálati idõtáv alatt megváltoztatták. komoly szakembereknél, komoly vizsgálatban ekkora amatõrséget én nem tudok elképzelni.
télen még nem voltam tag (bár olvastam az oldalt és téli idõjárást jobban is élvezem, nekem inkább a hó mint a zivatarok...). nem lehetett akkor regisztrálni. valami létszám stop volt.
ezek szerint nyitott kapukat döngetek... tök jó, hogy meghívtátok. azt meg sajnálom, hogy én nem hallhattam.
Floonak, Usrinnak ezzel (a mérõállomásokkal) kapcsolatban:
én nem hiszem, hogy nemzetközi tudományos, de akár hazai vizsgálatba bekerülhet olyan állomás, aminek a helyét a vizsgálati idõtáv alatt megváltoztatták. komoly szakembereknél, komoly vizsgálatban ekkora amatõrséget én nem tudok elképzelni.
Nao!
Bartholy Judit a legutóbbi (téli) metnet-talin is tartott elõadást. Ha jól emlékszem, pontosan az általad említett elõadásának egy kivonatát hallhattuk. Globális szinten lenyûgözõ, és bizonyított dolgokról beszélt, szerintem mindannyiunkat elképesztett néhány adattal. A KP által betett IPCC-féle diagramot is részletesen elemezte. De nekem úgy rémlik, hogy hazai vonatkozású dolgokról õ sem beszélt. Cáfoljatok meg bártan, ha rosszul emlékszem!
Bartholy Judit a legutóbbi (téli) metnet-talin is tartott elõadást. Ha jól emlékszem, pontosan az általad említett elõadásának egy kivonatát hallhattuk. Globális szinten lenyûgözõ, és bizonyított dolgokról beszélt, szerintem mindannyiunkat elképesztett néhány adattal. A KP által betett IPCC-féle diagramot is részletesen elemezte. De nekem úgy rémlik, hogy hazai vonatkozású dolgokról õ sem beszélt. Cáfoljatok meg bártan, ha rosszul emlékszem!
Floo: semmi köze nincs a sarkok olvadásának az egyenlítõ menti vízek hõmérsékletére, ahhoz túl messze van
Cauchy!!
Globális felmelegedés...
T melexik,tengerek melexenek ezáltal,a hurrikánok pedig ugybár csak egy adott tengerT felett alakulnak ki...
Ha tenger melexik,hurrikánok száma nõ...
Jégsapka olvad,ettõl tenger hül...
A kettö kiegyenliti egymnást ==> hurrikánok száma nem változik))))))
Globális felmelegedés...
T melexik,tengerek melexenek ezáltal,a hurrikánok pedig ugybár csak egy adott tengerT felett alakulnak ki...
Ha tenger melexik,hurrikánok száma nõ...
Jégsapka olvad,ettõl tenger hül...
A kettö kiegyenliti egymnást ==> hurrikánok száma nem változik
))))))
Tavaly mindenki arról regélt, hogy mennyi hurrikán volt a karibi térségben, és hogy ez a globális felmelegedés legfõbb bizonyítékai közé tartozik.
Ezek szerint semmi kiugró nem volt a tavalyi hurrikánszezonban?
Ezek szerint semmi kiugró nem volt a tavalyi hurrikánszezonban?
Floo: a gond nem az, hogy az egyes állomások különbözõ mikroklímájú helyeken vannak - a hosszútávú tendenciákat egyformán jól mutatná az, ha (csak példa) egy völgyben emelkedik az átlagos minimum -10°C-ról -8°C-ra, vagy egy dombtetõn -2°C-ról 0°C-ra. Viszont ha UGYANAZT az állomást egyszer csak áthelyezik, akkor ott bekerül az adatsorba egy ugrás, ami nagyobb annál a változásnál, amit ki akarunk mutatni - és ettõl lesz minden adat használhatatlan...
beleolvasgattam, csak egy részlet, mert szó volt itt a mérõállomásokról:
"Gyakoribbá válnak-e a globális melegedéssel a szélsõséges éghajlati események?
(...)
Ha az átlaghõmérsékletek eltolódása hatással van az emberi társadalmakra és a különbözõ ökoszisztémákra, akkor az extrémértékek megváltozásának értelemszerûen akár hatványozott következményei is lehetnek ezekre a rendszerekre. Ennek jegyében szerte a világon számos nagyobb térségre vonatkozó klíma-extrém vizsgálat indult, melyek egy széleskörû nemzetközi összefogáshoz vezettek. 1997. június 3-6. között került sor az amerikai Észak-Karolina állambeli Asheville-ben az Éghajlati extrémumok indexei és indikátorai címû munkakonferenciára, melynek fõ céljai között szerepelt annak meghatározása, hogy milyen egységes adatbázis és milyen extrémindexek lennének a legalkalmasabbak az éghajlati szélsõségek változékonyságának vagy esetleges nagytérségû tendenciáinak vizsgálatára.
Az elemzésekhez 15 hõmérsékleti és 12 csapadékindexet definiáltak, melyeket napi maximum-, minimum- és középhõmérsékleti, valamint napi csapadékösszegek idõsorainak segítségével határozhatunk meg. A globális és európai vizsgálatainkhoz 350, illetve 140 állomás adatait, míg a Kárpát-medence extrém csapadék és hõmérsékleti analíziséhez 21 hazai és 10 külföldi állomás idõsorait használtuk fel. A 20. század extrém tendenciáinak összehasonlító elemzésébõl egy-két példát mutatunk be.
A több mint húsz extrémindex jelentõs hányada vagy valamilyen küszöbérték túllépésének a gyakoriságát, vagy valamilyen szint feletti tartózkodás idõtartamát elemzi. Az elõbbire példák a fagyos napok évi száma, a nyári napok évi száma, a hõségnapok évi száma, a 20 mm-t meghaladó csapadékú napok évi száma stb. Az utóbbiakra pedig a hõhullámok évi összhossza, a vegetációs periódus évi hossza, a száraz idõszakok évi összhossza stb.
A hõmérsékleti extrém paraméterek mind földi, mind európai, mind kárpát-medencei térskálán egyöntetû melegedõ tendenciát mutatnak a teljes 20. századra vonatkozóan, ami például földi skálán a fagyos napok számának csökkenését (22. ábra), az európai térségben pedig a hõhullámok hosszának növekedését (23. ábra) jelenti.
Annak ellenére, hogy a 20. században a Kárpát-medence régiójában a lehullott évi csapadék mennyisége fokozatosan csökkent (24. ábra), az extrém csapadékok gyakorisága mégis megnövekedett. Jól emlékezünk még az 1998-2002 közötti idõszak heves árvizeire (25. ábra). A Kárpát-medencében valóban nagynak számító 20 mm-t meghaladó csapadékú napok száma nagyon jelentõsen növekedett az utolsó negyedévszázadban (26. ábra), ami valószínûsíti az extrém csapadékok növekedõ gyakoriságát.
A 21. századra vonatkozó modellbecslések szintén a 24 órás extrémcsapadékok számottevõ gyakoriságnövekedését jelzik, azaz egy-egy szélsõségesen nagy csapadék ún. visszatérési periódusának hossza csökkenni fog (27. ábra). "
Link
"Gyakoribbá válnak-e a globális melegedéssel a szélsõséges éghajlati események?
(...)
Ha az átlaghõmérsékletek eltolódása hatással van az emberi társadalmakra és a különbözõ ökoszisztémákra, akkor az extrémértékek megváltozásának értelemszerûen akár hatványozott következményei is lehetnek ezekre a rendszerekre. Ennek jegyében szerte a világon számos nagyobb térségre vonatkozó klíma-extrém vizsgálat indult, melyek egy széleskörû nemzetközi összefogáshoz vezettek. 1997. június 3-6. között került sor az amerikai Észak-Karolina állambeli Asheville-ben az Éghajlati extrémumok indexei és indikátorai címû munkakonferenciára, melynek fõ céljai között szerepelt annak meghatározása, hogy milyen egységes adatbázis és milyen extrémindexek lennének a legalkalmasabbak az éghajlati szélsõségek változékonyságának vagy esetleges nagytérségû tendenciáinak vizsgálatára.
Az elemzésekhez 15 hõmérsékleti és 12 csapadékindexet definiáltak, melyeket napi maximum-, minimum- és középhõmérsékleti, valamint napi csapadékösszegek idõsorainak segítségével határozhatunk meg. A globális és európai vizsgálatainkhoz 350, illetve 140 állomás adatait, míg a Kárpát-medence extrém csapadék és hõmérsékleti analíziséhez 21 hazai és 10 külföldi állomás idõsorait használtuk fel. A 20. század extrém tendenciáinak összehasonlító elemzésébõl egy-két példát mutatunk be.
A több mint húsz extrémindex jelentõs hányada vagy valamilyen küszöbérték túllépésének a gyakoriságát, vagy valamilyen szint feletti tartózkodás idõtartamát elemzi. Az elõbbire példák a fagyos napok évi száma, a nyári napok évi száma, a hõségnapok évi száma, a 20 mm-t meghaladó csapadékú napok évi száma stb. Az utóbbiakra pedig a hõhullámok évi összhossza, a vegetációs periódus évi hossza, a száraz idõszakok évi összhossza stb.
A hõmérsékleti extrém paraméterek mind földi, mind európai, mind kárpát-medencei térskálán egyöntetû melegedõ tendenciát mutatnak a teljes 20. századra vonatkozóan, ami például földi skálán a fagyos napok számának csökkenését (22. ábra), az európai térségben pedig a hõhullámok hosszának növekedését (23. ábra) jelenti.
Annak ellenére, hogy a 20. században a Kárpát-medence régiójában a lehullott évi csapadék mennyisége fokozatosan csökkent (24. ábra), az extrém csapadékok gyakorisága mégis megnövekedett. Jól emlékezünk még az 1998-2002 közötti idõszak heves árvizeire (25. ábra). A Kárpát-medencében valóban nagynak számító 20 mm-t meghaladó csapadékú napok száma nagyon jelentõsen növekedett az utolsó negyedévszázadban (26. ábra), ami valószínûsíti az extrém csapadékok növekedõ gyakoriságát.
A 21. századra vonatkozó modellbecslések szintén a 24 órás extrémcsapadékok számottevõ gyakoriságnövekedését jelzik, azaz egy-egy szélsõségesen nagy csapadék ún. visszatérési periódusának hossza csökkenni fog (27. ábra). "
Link
nem jutott eddig eszembe, pedig kézenfekvõ, annak idején láttam a tvben ezt az elõadást. ha valaki, akkor Magyarországon Bartholy Judit (ELTE Meteorológiai Tanszék) járatos a témában. ahogy a róla szóló ismertetõ írja:
"Oktatási tevékenysége és kutatási szakterülete a klimatológiához kapcsolódik. Elsõsorban a globális éghajlatváltozás regionális leskálázásával, modellezésével, a városok éghajlat-módosító hatásával, a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetõségeivel, valamint a szélsõséges éghajlati eseményekkel foglalkozik. Számos hazai és nemzetközi projekt vezetõje."
el lehetne hívni, fel lehetne vele venni a kapcsolatot, de mindenképpen érdemes elolvasni az interneten meglévõ nyomtatott verziójú elõadását, amit a Mindentudás Egyetemén tartott.
Link
(nekem ez csak a "vannak-e magyar adatok, elemzések, kutatások?" kérdésén töprengve jutott eszembe)
"Oktatási tevékenysége és kutatási szakterülete a klimatológiához kapcsolódik. Elsõsorban a globális éghajlatváltozás regionális leskálázásával, modellezésével, a városok éghajlat-módosító hatásával, a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetõségeivel, valamint a szélsõséges éghajlati eseményekkel foglalkozik. Számos hazai és nemzetközi projekt vezetõje."
el lehetne hívni, fel lehetne vele venni a kapcsolatot, de mindenképpen érdemes elolvasni az interneten meglévõ nyomtatott verziójú elõadását, amit a Mindentudás Egyetemén tartott.
Link
(nekem ez csak a "vannak-e magyar adatok, elemzések, kutatások?" kérdésén töprengve jutott eszembe)
A mérési pontok elhelyezkedése, és a "Pató Pál-szindróma" együttesen jól minõsíti a szakemberek hozzáállását. Tisztelet a ritka kivételnek! Nagyjából ennyit tudok hozzáfûzni az olvasottakhoz. És ez engem eléggé elszomorít. De hát nagyon jól tudjuk, hol élünk, és ismerjük a körülményeket, no meg az említett hozzáállást. Kár, hogy a meteorológiában is ez a jellemzõ. Részemrõl a téma lezárva, a fentiek - és nem a téma érdektelen mivolta - miatt tényleg kár erre pazarolni az idõt. Akik tudnának, azok nem tesznek semmit, és emiatt nem is lesz elõrelépés. Az a pár ember, akit meg érdekel a dolog, egyszerûen a birka többség hozzáállása miatt nem jut elõre. Sajnálom a szakmabelieket emiatt, azonban az élet más területein is ez a hozzáállás a jellemzõ. Sajnos!
Azért kíváncsi lennék, hogy az OMSZ-nál, a rendelkezésre álló adatsorokból mennyi és milyen részletességgel van számítógépen - tehát mennyire könnyen vizsgálhatók az archív adatok.
Glider Usrin igy van,sajna ez nem csak nálunk van igy ,hanem máshol is...ugyanis az állomások különbözö magassági pontokon vannak elhelyezve,télen lent összegyülik a hideg,és gyakran vannak 6-8 fokos eltérések is 150 méter magasságkülönbség esetén...pl. Egerszegen az állomás -15 fokokat mért,mig Kanizsa -22 körülieket...a kanizsai lyukban van,az egerszegi dombtetõn...ugy kellene elhelyezni õket,hogy mind egy magasságban,esetleg néhány dombtetõn az érdekesség miatt,vagy pedig mindegyikhez feltüntetni a tengerszint feletti magasságot....
Ha egy téli éjjelen anticiklon esetén mikor -20 fokok röpködnek,simán meg lehet mondani a hõmérsékleti adatokból,hogy az állomás milyen magasságban van....meg hogy mekkora hó van)
Bár ha van valamiféle változás,azt igy is ki lehet mutatni,hogy az állomások különbözö magassági pontokon vannak elhelyezve...vagy nem??
Usrin ugy értettem azt a 30 évet,hogy abban a 30 évben közel állandó volt az idõjárás,volt 10 évenként egy kilengés...mondom közel állandó,sokkal kiszámithatóbb és egysikúbb mint az elmult 5 évben...de ha kiragadunk egy 5 éves intervallomot pl 1970-75,és pont beleesik egy kilengés,az átlagot tuti elviszi a bányászbéka segge alá....hát ez nem eccerü feladat,Glider talán ezért nem csinált még senki ilyet nálunk,mert télleg nem eccerü,és télleg nem biztos hogy valós eredménnyel jár...
Mondom igazából egy idögép lenne jó)
Ha egy téli éjjelen anticiklon esetén mikor -20 fokok röpködnek,simán meg lehet mondani a hõmérsékleti adatokból,hogy az állomás milyen magasságban van....meg hogy mekkora hó van
)Bár ha van valamiféle változás,azt igy is ki lehet mutatni,hogy az állomások különbözö magassági pontokon vannak elhelyezve...vagy nem??
Usrin ugy értettem azt a 30 évet,hogy abban a 30 évben közel állandó volt az idõjárás,volt 10 évenként egy kilengés...mondom közel állandó,sokkal kiszámithatóbb és egysikúbb mint az elmult 5 évben...de ha kiragadunk egy 5 éves intervallomot pl 1970-75,és pont beleesik egy kilengés,az átlagot tuti elviszi a bányászbéka segge alá....hát ez nem eccerü feladat,Glider talán ezért nem csinált még senki ilyet nálunk,mert télleg nem eccerü,és télleg nem biztos hogy valós eredménnyel jár...
Mondom igazából egy idögép lenne jó
) 
...a témával természetesen foglalkozni kell illetve érdemes, de itt is a szélsõséges megnyilvánulásokat,elméleteket szerintem nem lehet komolyan venni- lásd a bemutatott ábra 2050 utáni szakaszát. A "nagyot" mondóknak itt sem lesz semmi hitele, fõként ha olyan idõszakra prognosztizál , amit maga már nem él meg. A számonkérés elõli "menekülés" egyszerû módja pl.olyan idõszakra elõrejelezni, ami ma még nagyon távolinak látszik.
Az igazi kihívás ebben a szakmában az azonnali progi kiértékelés, számonkérés továbbra is ezt folytatom és az ábrándozóknak, elmélet gyártóknak, évszázados elõrejelzést készítõknek meghagyom ezt a fórumot....
Az igazi kihívás ebben a szakmában az azonnali progi kiértékelés, számonkérés továbbra is ezt folytatom és az ábrándozóknak, elmélet gyártóknak, évszázados elõrejelzést készítõknek meghagyom ezt a fórumot....
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat