Meteorológiai esélylatolgatások

és volt már olyan eset is (nem is keévsszer, amikor még 2 nappal a hidegcsepp érkezésekor sem tudtuk pontosan, mint is fog hozni-okozni!

A GFS és az ECMWF éjféli futása egész hasonlóra sikerült a jövõ hét második felét illetõen, no persze csak az alapvetõ eseménysort tekintve. Azok helyét, idejét illetõen jelentõsek és meghatározóak a különbségek.

A köv. 72 h-ban frontok jönnek-mennek térségünkben. Egy észak-atlanti ciklon mélyen behatol a kontinens belsejébe, közben "mögötte" az atlanti AC központ, ÉK felé mozogva elfoglalja jól megérdemelt helyét a La Manche-csatorna környékén. A két képzõdmény közös áramlási rendszerében a jelenleginél kb. 15 fokkal hidegebb levegõ érkezik a magasban. Tipikus északi blocking.

Ez már önmagában is igen izgalmas felállás, ám a java csak ezután jönNE!

A dél-adriai térségben egy mediciklon mélyülne ki, ami aztán a 72-120 óra közötti idõszakban gyorsan legyengülve hazánkat K-rõl megkerülve elhúzna a Kelet-európai-síkság felé. Gyakorlatilag az egész ország hátoldali pozícióban lenne, egy kicsit már túlzottan is, mivel az AC gyorsan terjeszkedne a Kárpát-medence felé. Meg amúgy is elég gyengus ciklon lenne ez.

Csakhogy, ÉK felõl egy magassági hidegörvény szakadna le jelen állás szerint térségünkbe.

A HCS elhelyezkedésében azonban már nagy differencia van a két modell között, abban viszont mindkettõ egyetért, hogy a magasban csúnyán fölöttünk ragadna a negatív tartományú légtömeg.

120 h-nál még nagyjából egy helyen, kb. a lengyel-ukrán határ környékén lenne a HCS központja, aztán:

- a GFS szerint K-i határaink mentén leszáguldana a dél-adriai területre és ott örvénylene még jó pár napig, tõlünk délre;
- az ECM szerint viszont hazánktól inkább K-re kötne ki, így aztán jóval hidegebb lenne valószínûleg (850 hPa-n persze), viszont ez a modell kevésbé tartósnak prognosztizálja a képzõdményt.

Az izgalmakat lényegesen csökkentheti, ha végignézzük a csapadék-elõrejelzéseket is. Jelenleg mindkét felállás azt jelentené, hogy csak kevés csapadékban lenne részünk, így aztán attól nem kell tartani, hogy a Mátrában már jövõ hétvégén 50 centis hóban fotóztathassuk magunkat.

Meleg nem lesz, ez szinte biztos; 12UTC-s elõrejelzések (GFS/ECM):

szerda: 5-9/7-11
csütörtök: 5-8/6-9
péntek: 5-9/6-11
szombat: 1-5/6-9
vasárnap: 3-7/6-11

A fûtés garantált; 06UTC:

szerda: 2-5/1-6
csütörtök: 1-4/0-2
péntek: 0, -1/0-2
szombat: 3, -1/0-5
vasárnap: 2, -1/2, -1

Ebbõl még akár egy -10 fokos Tmin is összejöhet a legkeményebb fagyzugokban, ahhoz persze nagy "szerencse" kellene. Töbrökben viszont...


Szóval jelen állás szerint a hétfõ/keddi kiadósabbnak ígérkezõ csapadék után a jövõ hét további részében elsõsorban a záporos csapadék lesz az uralkodó, az sem feltétlenül túl gyakran. Szerintem lesz majd síkvidéken is látványhavazás, a hegyek magasabb részein pedig szinte 100 %-ban szilárd csapadék várható. A változóan felhõs idõben nagy hõmérsékleti kontraszt alakulhat majd ki egy-egy "beragadó felhõs" és tartósan derült térség között, az alacsony Td-k alapján a köd nem lesz jellemzõ. Jövõ vasárnap estére valószínûleg nagy adag helyszínnel bõvül az "elsõ fagyos" települések száma.

Ám a HCS-k nagyon kacifántos dolgokra képesek, úgyhogy most aztán tényleg minden bizonytalan - még a kialakulása is

Kiragadva egy idõpont, ebbõl a bizonyos szerda-péntek idõszakból, mégpedig csütörtök 00 UTC:

ECMWF:
Link
Link
Link

GFS:
Link
Link
Link

Ennek alapján nagy egyetértésben a blokkoló AC és a kelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében erõs-viharos északi széllel lezúduló, a magasban igen hideg levegõ a legvalószínûbb. Amely azonban - amint azt András is említette - az erõs átkeverés, valamint a viszonylag sok napsütés miatt a felszín közelében nem jelentene 6-10 foknál alacsonyabb délutáni hõmérsékleteket. Leginkább az erõs szélben gyorsan vonuló gomolyfelhõk, idõszakos záporok, a magasabb részeken hózáporok ez alapján a legvalószínûbbek. Ez utóbbiak megjelenése az alsóbb részeken, ahogy arról szintén esett szó, leginkább a konkrét helyzettõl (napszak, levegõ nedvessége, esetleges konvergenciák) függ majd.

Ami még igen érdekes lehet, az az éjszakai minimumok kérdése: a szélcsendes, derült részeken, tekintve a várható fagypont alatti harmatpont-értékeket, bizony egy-egy reggelen igencsak lehûlhet a levegõ, az ismert fagyzugos helyeken akár -5, -6 fok körüli hõmérséklet is meglehet. De ez megint csak majd az adott körülmények pillanatnyi függvénye lesz.

Tehát ami igen bizonyosnak tûnik, hogy csatlakozzak Jóskához: akárhogy is lesz, a következõ héten az ilyenkor szokásosnál jócskán hidegebb idõre kell számítani.

No, én is megpróbálkozom némi latolgatással, kihegyezve a legérdekesebbnek tûnõ szerda-péntek közti idõszakra.

A legnagyobb kérdés természetesen az, hol fog elhelyezkedni a blokkoló anticiklon.

- Ac középponthoz relatíve közeli helyzet: a magasban jócskán visszamelegszünk, talaj közelében ebben az esetben is maradnának ködös-felhõs-hûvös helyek, fõleg az erre hajlamos tájainkon. A GFS ezt ma átmenetileg felvillantotta (sõt az ECMWF 06 UTC-s futása is): esélye nálam 25%.

- Ac keleti pereme, erõs északi áramlás, de többnyire száraz levegõvel. Szikrázó napsütés, gomolyos felhõzetbõl rövid záporok, a hegyekben hózáporok. Szerintem ez a legvalószínûbb kimenetel. Bár leginkább kora tavaszra jellemzõ az ilyen idõjárás, azért októberben sem annyira rendkívüli. Erre 50%-ot adok. Ilyenkor jól kirúgódhat az állapotgörbe, tehát hiába érkezik keményen hideg levegõ a magasban, idelent a maximumok 8-10°C táján (DNy-on felette) lehetnek. Viszont ha ebben a felállásban jókor fut be egy-egy nedvesebb léghullám (amirõl egyelõre azt kell mondjam, szerencse dolga), ami az éjjeli-reggeli órákban is képes csapadéktömböket produkálni, az bizony síkvidéki hózáporokat és pár órán át tartó fehérséget is hozhat néhány helyen.

- Hazánkat érintõ mediterrán ciklon. Még a mediciklon létrejötte is kérdéses (bár jóval valószínûbbnek vélem, mint ahogy a modellek sugallják), ahhoz viszont kialakulása esetén is külön szerencse kell, hogy ne valamilyen "elvetemült", minket elkerülõ pályát fusson be. Ezért erre csak 15%-ot teszek. Ha mégis bejön, kiterjedt havazáshoz vezethet, leginkább a biztosabban hátoldalra kerülõ Dunántúlon. Az elõrejelzett hõmérsékletek (na meg az évszak) ismeretében persze valószínûtlen, hogy síkvidéken ez a hó érdemben megmaradjon. A Bakony, Alpokalja magasabb részei viszont fehérbe borulhatnak... és némileg kisebb eséllyel az Északi-középhegység magasabb részei is.

- Maga a hidegleszakadást létrehozó markáns ÉK-európai ciklon lesz annyira közel hozzánk (vagy válik annyira erõteljessé), hogy csapadékzónája kiterjedjen ránk. Ez esetben északkelet kaphatná a magasban a leghidegebb levegõt, és emellett a legtöbb csapadékot, kellõ intenzitás mellett pedig a csapadék síkvidéken is hóba válthatna. Ott persze legfeljebb átmenetileg, az éjjeli-reggeli órákban megmaradva... az Északi-középhegységben viszont indulhatna a síszezon. Enyhén szólva nem éppen mindennapos helyzet lenne, bár a 00 UTC-s ECMWF ilyesmit támogatott. Ez alapján készülhetett az OMSZ ma sokat emlegetett havazásos automata elõréje. Erre a helyzetre viszont jóindulattal is csak 10% esélyt adok.

Na jó, ennyit engedek meg most:
A klasszikus északi típusú blocking kialakulása valószínû a jövõ hétre.
Az atlanti-Ac keleti oldalán egyre biztosabb egy jövõ hét közepi hideg-leszakadás.
Ennek helyzete még kérdõjeles, így az ehhez kapcsolódó folyamatoké is.
Amennyiben ciklonális helyzet alakul ki, akkor a mediterrán ciklonokra jellemzõ alacsony függélyes hõfokkülönbség miatt igen alacsony hõmérsékletek alakulhatnak ki, nagy területen 5°C körüli csúccsal, ami október közepén igen ritka.
Ez esetben az esetleges csapadék a hegyeinkben hó lehet, a síkra azért még nem valószínûsítem, még látvány ügyében sem, esetleg éjszaka.

Amennyiben nem ciklonális a dolog, erõs éjszakai fagyoknak nézünk elébe.

A hétfõt azért mondtam, mert a hidegleszakadás helyzete már akkor körvonalazható, az szabja meg a köré csoportosuló folyamatoka, azok addig csak kicsi lehetõségek.

Egy tetszik biztosnak, a jövõ hét környékének átlagához képest igen hûvös idõjárása.

Akkor nem ideírom majd.

Most értem haza, nagyon fáradt vagyok, csak a fáklyát néztem Link Ebben a futásban igencsak összehaverkodtak a tagok. A 2 méteres Tmax bizony jövõhéten néhány napra akár 15-20°C-al elmaradhatnak a mai értékektõl. Reménykedve várom, hogy a modelleken prezentált csapadék is realizálódik, szurkolok az elsõ hópelyheknek! Hajrá tél!

Talán nem csak én lennék mégis kíváncsi arra, hogy milyen esélyeket adsz a különbözõ felmerült verziókra... hiszen ha majd hétfõn körvonalazol, az már nem hosszútávú latolgatás lesz.

A jövõ heti idõjárást sokan taglalták már.
Egy biztos, a lehûlés.
A mértéke és a vele járó folyamatok még kérdõjelesek.
Ezeket majd elõször hétfõn tervezem körvonalazni.

Egy azonban máris párját ritkító, akármi is lesz, a ma 12órás fáklya, íme a pesti: Link
Csak a futásátlagot nézve a T850 a vasárnapi 11°C-ról jövõ hét szerdára -7°C-ig süllyed, ez három nap alatt 18fokos csökkenés, nem piskóta!

Reménykedjünk a kellemes kora õszi idõben... és spóroljunk a fûtéssel!

Nekem ez a verzió tetszik! Ámen! Hál istennek nagyon nincs még lefutva, hogy mi is lesz végül jövõhéten.

Ebbõl nem nagyon lehet leszûrni, hogy októberhez képest tekintélyes-e a hidegsapka, én inkább az ellentétjére mutatnék rá:
Link
Link
Link

Igen, ott 6 óránként másban hisznek.

Van,aki azért hisz benne... (szakmabeli) [esõ]

Link

Azért azt ne feledjük, hogy az OMSZ automatikus kimenete az ECMWF-en alapszik, ez a modell pedig a mostani állás szerint tényleg megpendíti a síkvidéki hópelyhek (persze a 0°C feletti hõmérséklet miatt nem megmaradó hó) esélyét. Ahogy Ferri is utalt rá, érdemes megnézni a szlovák met. szolgálat honlapján az ECMWF futását a határközeli településekre: Link Pozsonytól Tiszacsernyõig mindenhová vegyes halmazállapotot ad a szerda-péntek közti idõszakra, kelet felé növekvõ mennyiségben.

Ennek is van ensemble verziója: Link - ami alapján úgy tûnik, nem is túl kiugró futásról van szó, az ensemble átlaga is csupán 1-2 fokkal ad magasabb T-ket. (Igaz, a halmazállapot épp ennyin múlhat.) 850 hPa-on az ECMWF szerint a -8°C-os izoterma is benéz ÉK-Magyarországra: Link

Való igaz, október elejéhez képest tekintélyes a hidegsapka az Északi félgömb felett:
Link

Nem mintha örülnék neki, de a GFS mindíg megbízhatóbb volt, mint az OMSZ Comodore 64-es modellje, ami generálja a nagyobbnál nagyobb marhaságokat.

Erre azért nem vennék mérget..
Nem mintha nem élvezném a hótakaróra hulló nyugati ostorfa aranyló leveleinek látványát, ami közé még zöld levelek is keveredtek egy október végi havazás alkalmával, már nem is tudom melyik évben..

A gépi elõréknek nem vagyok én sem a vevõje, viszont elég az eCM-et nézni, az ENS tagokat vagy akár 1-2 környezõ ország középtávújába bepillantani, és elég egyértelmûen kirajzolódik egy átmeneti síkvidéki havazás lehetõsége (úgy max. 60%-os valószínûséggel) csütörtök tájékán. Egy mind a talajközelben, mind a magasban igen erõs (mély) ciklon valósággal ránk nyomja a hideg levegõt, így a kb. -3 fokos 850 hPa érték is elég lehet ahhoz, hogy hó vagy havas esõ essen síkvidéken is (fõleg hajnalban, reggel). A friss GFS futás pedig véleményem szerint ORSC a javából, mégogy 21 fok csütörtökön - ez jó vicc, tényleg :-)

A legfrissebb futás szerint,méginkább...sõt,visszamelegszünk! Persze,a GFS szerint...

Jövõ szerdán és csütörtökön "havazás" várható Szegeden.

Link

Tudom, ezerszer elhangzott, ez egy automatikusan generált szar, ami az OMSZ honlapján van, de azért mégiscsak gáz, hogy ennyire mindegy az elõrejelzések minõsége az OMSZ-nél...

Jól látom, hogy a jelenlegi futás szerint elmarad a nagy lehülés? Mintha tõlünk keletre zúdulna le a hideg.

Link

Belinkeled a fáklyát,mert én ehhez hülye vagyok és nem tudom hogy hol találhatom.Köszönöm.

A 09100812-es gfs ens fáklya alapján:

Nagyon valószínû (90-95%), h a szezon eddigi legerõsebb lehûlése jön a következõ óráktól több hullámban. A mélypontja 13-15-e közöt lehet +1 és -6/-7 közötti 850-el. Ezt követõen nagy bizonytalanság mellett vannak verziók amelyek ny-eu-i AC dominanciát mutatnak tartósan és ennek a peremén többször jönne É felõl hidegfront, míg kevesebb verzió k-ebbre tolja az AC-t és visszamelegedést mutat. Jelenleg a gfs 16-a után egy szélsõséges (kilógó) verziót (hideg) jelez, ami igen valószínûtlen.

Ahogy elnézem a 00-ás futást, akár még kaphatunk ennél sokkal komolyabb hideget is. Mindössze az AC helyzetétõl függ, hogy mennyit kapunk a hidegbõl. Mindenesetre É Európába beköszönt a tél, ha még nem is véglegesen.

Ill. éjszaka int hózáporban a "pannon síkon' is megmaradhat átmeneti hólepel reggelig Mint ahogy pl. néhány éve okt 20-án Kakucs környékén, hátoldali konvergenciás hózápor eredménye néhány óráig még a mûholdról is látszott. Hajrá TÉL!

Vissy Károly bácsi nem viccelt:a "jövõ hét közepén kora-télies idõjárás.-"...ebben a hózáporok és a 10°C alatti T-maxok! is benne vannak, éjszaka kis szerencsével(szélcsend, derült égbolt) keményebb fagyok is ! Azaz végre-végre a hidegrekordokra koncentrálhatunk!

Én most vasárnapra datálom az igazi évszakváltó hidegfront érkezését.
Hogy miért?
Ha azt nézzük épp egy hónappal ezelõtt nyár-nyár áttérés volt ilyenkor tértünk át a >30 fokos idõszakból egy 20-30 fokos idõszakba (összesen 3 nap tetõzött 20 fok alatt az ország jelentõs részén akkor is alíg maradtunk el (17-18 fok), szept 11 én illetve okt 2,és 3 a nyári napok száma pedig az ország nagy részén elérte a 12-15 napot. A SZEPT 4-ét köv. idõszakban az éjszakák nem mentek 10 fok alá ami nyáron sem általános, a balaton pedig alíg volt 20 fok alatt!), a tücsköktõl hangos esték egyértelmûen a nyár végét idézik.
Egy 10-22 fokos max. idõszak következhet ami valódi õszi idõ -avagy a hét közepén egy egy szokatlanul hideg nap az elsõ fagyokkal belefér, majd rá kb egy héttel újabb erõsebb lehûlési hullám, de ezek nem ígérkeznek tartósnak és nagyjából november 10 ig még lehet többször kellemesen enyhe 18-22 fok körüli hõmérsékletû idõszak, szintén olyan 12-15 napra saccolom..

Arról nem is beszélve, hogy a GFS sem jelzett megmaradó havazást síkvidékre, legalábbis ha jól emlékszem az elmúlt telekre, akkor 5 fokban elolvad a hó. A GFS nem esett túlzásokba, csak vannak akik rosszul értelmezik...

Tény, hogy hózáporokkal számolt, de nem megmaradó hóval, ez pedig akár még be is jöhet. Ha nem jön be valami, amit a modell jelez, akkor az pedig nem túlzás, hanem rossz elõrejelzés A kettõ között van különbség szerintem. Egyáltalán: hogy túlozhat egy modell?!

Ez felér egy nagyon rossz viccel és hál istennek nem is több annál. Október közepén síkvidéken megmaradó hónak az esélye magyarországon nagyjából egyenlõ a nullával!Gfs szeret túlzásokba esni.

Na pont itt nyújthat segítséget a tegnap általam szajkózott NAO index. Annyiban el kell keserítselek, hogy az utóbbi kb. 20 évben erõsen a pozitív felé hajlott, amely nagy vonalakban a nyugati óceáni irányítás erõsödését jelezte, hozzájárulván a gyakori enyhe telekhez. Hogy most merre tendál, azt nem tudom, de ha ez a megfigyelésed, akkor bizony ennél sokkal rosszabb is lehet (mármint neked, de persze nem mindenkinek, he-he ) a helyzet, lásd pl. a 60-as évek egy két telét. Mindenesetre ha van periodikusság, akkor nagyon érik egy negatív fázis, de szerintem ezt még viták övezik. No meg a negatív NAO nem elég, kell még egy - két tényezõ, ami lehozza a hideget a szárazföld belsejébe.

Ez a másik fórumba is mehetne 4-el lejjebb, de korábban a nyugati áramlás sokkal dinamikusabb volt, illetve kellett, hogy legyen, és az elmúlt években sajnos ez a nyugati áramlás drasztikusan lecsökkent, volt, hogy fél évig állandóan, éjjel-nappal keleties szél fújt a nyugatias szektorból érkezõ szél helyett.
Az anticiklonálisba fordulás szerintem már megtörtént, maximum fokozódni tud. Ez okozza talán, hogy melegebb idõjárásúak a nyarak, és nem változtak, vagy kevésbé melegek a telek, mint a nyarak.
2005-ben azért volt annyira hûvös a nyár, mert ha jól emlékeszem, június, július és augusztus elején is beragadt ide egy-egy mediterrán jellegû, hetekig egyhelyben forgó ciklon, de az is "leállásos" típusú jelenség volt, csak akkor éppen egy ciklon ragadt be, nem anticiklon.
Láthatóan sokkal melegebb a nyarak az elmúlt 8-10 évben, egy frontokban gazdagabb nyári idõszakban ilyen maximumátlagok nem lehetnének.
A telek már más kérdés ugye, mert ott fordítva van a helyzet, télen a gyakori frontátvonulás enyhébb idõt okoz, a "leállt" típusú pedig inkább a hidegebb felé billenti a mérleg nyelvét.
Ettõl függ a következõ tél idõjárása is, hogy ezek a leállások alkalmával ciklon ragad-e be, vagy anticiklon. De mivel ez a nyár eléggé anticiklonos volt, lehet gondol egyet és elindul egy fél évre a nyugati áramlás, enyhe telet okozva.
Biztos volt ilyen korábban is, bár Európa motorja, a nyugati áramlás hiánya azért nálam aggodalomra ad okot.

a GFS is ezt jelzi szerdára, csütörtökre, ill. még durvábbat: sikvidéki havazással számol (Magyaroszág északi fele), /sikvidékre 2-6 cm-t, a hegyekre 10 cm-t adott. mikozben 850-en -5/-8 fokot rakott be ránk. Persze ennek a beválási esélye csekély.

Az ecm keddre szépen elörvényesíti rajtunk a hidegfrontot, hátoldalán az alpokalján, esetleg a Bakony magasabb részein havazhat is, legalábbis ezen futás alapján...

Egy masszív és hosszantartó hidegbetörés esélye igen nagy, jelenleg 80% körüli. A lehûlés a rekord-döntögetõ >25 fokos tartományból két hullámban érkezik: az elsõ pénteken/szombaton, majd a vasárnapi átmeneti enyhülést követõen egy peremciklon hátoldalán hétfõn, ill. kedden sarkvidéki eredetû hideg levegõ zúdul be a Kárpát-medencébe. A modellek ezután kétféle forgatókönyvet mutatnak: míg a GEM és az NGP a hét közepe felé mintegy "ránk húzza" az azori anticiklont, s az így kialakuló AC-híd északi peremén ismét enyhe nyugati áramlás alakulna ki, én viszont nagyobb hitelt adok az ECM és GFS operatívnak, ill. GFS ENS-nek, ahol markáns blocking és erõs északi áramlás bontakoztik ki. 850 hPA-on 0 fok alá is mehetünk, a derültebb éjszakákon megjelenhetnek az elsõ 2 m fagyok, összességében az átlaghõmérsékletek a mostani kb. 18 fokról jó 8-10 fokkal visszaesnek várhatóan. A késõ nyárból néhány nap alatt átesünk a ló késõ õszi oldalára, ezzel együtt egyelõre síkvidéken hózáporra 10 napon belül nem számítok (500-600 m felett viszont a jövõ hét 2. felében erre legalább 70%-os esélyt látok).

Elõfordulhat az is, hogy jobban "leáll". Sõt lehet hogy évekig anticiklonálisba fordul a jellemzõ makrocirkulációs helyezetkép?
Vagy pont fordítva?
Volt már rá példa az idõjárás történelmében.

Mármint hogy érted, hogy más tészta az Alföld?
1996 december -20-22 fok, 2001 február -20-25 fok, 2003 január-február -20-27 fok, 2005 február -20-25 fok, 2006 január -15-20 fok. Azért ott is bõven akad hideg. Ebben a rövid, 10 éves periódusban 4 alkalommal mértek az Alföldön -20-25 fokos értékeket (azzal együtt, hogy a 2007. május 2-i fagy megmutatta, hogy az alföldi méréseket mennyire kell komolyan venni).

Azt azért ne feledjük, hogy oké hogy globális felmelegedés van, de azt is látni kell, hogy szélsõségesen hosszú anticiklonos periódusokat 2-3 hetes esõzések zárnak le, Palermoban lehullott egy hónap alatt Magyarország egyes vidékeinek 2-3 évi csapadéka, olvastam egy olasz elemzést az idei nyári félévrõl, hát elkeserítõ. Tehát ahogy Te 20-30 centi havat meg -25 fokot vársz, úgy lehet akármi is a télen, amennyiben átlagos tél lesz, az is csupán véletlen. Például nem zárom ki, hogy mivel ez a mostani nyár érzésem szerint kirívóan anticiklonos volt, lehet ezután kicsit beindul a nyugati áramlás, és egy zonális tél lesz, mert ennél jobban nem állhat le, mint amennyire le volt állva az idõjárás.
De persze ugyanúgy lehet a Te általad leírt verzió is. Én annak nem örülnék, egy zonálisnak igen.

A GFS továbbra sem cicózik. A tegnap esti fõfutás után az éjjeli tovább durvult, már 144 óránál is -5-ös 850-es T felettünk, és a keleti országrészben ez egészen jövõ hét végéig kitartana, többszöri hózápor lehetõséggel...

Lehet ilyen kitartó és hosszú ez a hidegbetörés...? Én valahogy nem hiszem. De hétfõtõl változás kezdõdik, ez egyre biztosabban látszik.

Látom, közben érkeztek válaszok! Igen, láttam, hogy nem frissült, naponta megnézem. Viszont régóta adja ezt a berendezkedést, talán holnap már nem fogja...

Csak 1 példa arra, hogyan lehetséges:
Finnország, Oulu átlagok: dec: -8,2°C, jan:-11,1°C, febr: -10,4°C
Ha itt van +2 fokos anomália, ez még tél a javából!

Magyarország, Pécs átlagok: dec: 0,6°C, jan: -1,4, febr: 1,3°C
Ha Pécsen lenne egy -2 fokos anomália, akkor is jóval hidegebb lenne Ouluban.
Ez alapján többféle makróhelyzet is feltételezhetõ. Nem azt mondom, hogy ez így be fog következni, de egy érdekes lehetõség.

Bizony, valahogy nem az igazi az idei fiúcska-kezdemény.
Tavasszal is hitetlen voltam, igaz még ezt sem vártam.
Most kialakult, ám valóban nem egyértelmû (lehet ki sem alakul az öt hónapos szükségesség, ha igen is, gyengus lesz: Link ), íme az elmúlt egy hónap, globális SST-anomália:
2009.09.07.: Link
2009.10.05.: Link

Így a nyáron-kora õszön jelentkezõ idõszak egyik közvetett folyománya, az igen gyér atlanti-óceáni hurrikánszezon miatti erõteljes hõkicserélõdés hiánya az északi (30°feletti) térségek erõs negatív anomáliahajlamát adta és adhatja.

Ennek hatása volt az igen erõs káésõ nyári-kora õszi atlanti anticiklon-hajlam.

Kíváncsian várom a peremfeltételek folytatását.

Közben kicsit más - noha nem azért hogy elkalandozzunk errõl a jó témáról

El Nino
Elmúlt bõ egy hónap tengervíz hõmérsékleti anomália animációja - keresztmetszet:
Link
Nino régiók:
Link
Kicsit olyan, mintha gyengülgetne.
Az 1-es, 2-es körzet (ez van közel Közép-Amerikai régióhoz, a 4-es körzet a Fülöp-szigetek felé van) területén egyre inkább úgy tûnik, mintha hûlne a tengervíz.
Érdekes fordulatot vethet - közvetett hatásként - esetleg, ha pont a téli idõszakra mégis visszatér egy neutrális állapotba. Ugye hivatalosan még nem El Nino, hiszen ahhoz az kell hogy decemberig kellõen meleg legyen a Nino 3.4 régió tengervíz hõmérséklete.
Link

Hát igen itt van némi képzavar, bár úgy január-februárra letisztul. Nem tudom, talán ami ott enyhe pozitív anomália, az errefelé még jócskán hidegnek számít, de ez csak blöff. Vagy havasabb, csapadékosabb és ezért ritkábbak az ilyen szélességen általában gyakori farkasordító fagyok. De a negatív NAO a mediterrán térséget öntözi, úgy tudom, úgyhogy ez se valami nagy indok, szóval nem tudom. Viszont negatív NAO index esetén a Grönland Eu kontraszt indokolt.

Szerk.: megelõztek

1942 januárjában is a negatív hõmérsékleti anomália középpontja valahol a balti államok környékén volt és közben Grönlandon pozitív volt a hõmérsékleti anomália. 2006 januárjára is ha visszagondolsz, ott is az volt, hogy Eurázsiában elég hideg volt, miközben a sarkvidék Eurázsia felõli oldalán rekord meleg volt.
Ugyanaz a hideg a magasabb szélességeken, és a közepes szélességeken más-más hõmérsékleti anomáliát okozna.

Ráadásul van rá példa, hogy a hidegnek nem kell hosszú idõn át fenn halmozódnia valahol (Grönland, sarkvidék, Szibéria...). Elég, ha adott pár napban amikor kellõ hideg megjelenik fent valahol, jön egy olyan makroszinoptikus elrendezõdés, amelyben "lerántódik", aztán pár napig a környékünk "kóvájog", generál egy sekély ciklont, tovább marad, stb...
Hányszor volt arra is példa, hogy nagy mennyiségû hideg volt a magasabb szélességeken de nálunk meg pozitív hõmérsékleti anomáliával zárult egy-egy hónap.

Link Továbbra sem 100% a 11-e után kezdõdõ drasztikus makro kép átrendezõdés, de igen valószínû. Szezonrekordok tömkelege, ill. akár szilárd halmazállapotú csapadék megpillantásának az esélye is benne lehet a helyzetben, fõként a dombtetõkön ill. éjszaka, persze ha marad ez az elárasztásos forgatókönyv. Kicsit 2003 okt 23-24-re emlékeztet.

Vigyázz, ez nem frissül 2 napja:
Link

Ez számomra logikus, csak az nem, hogy akkor ÉK Európa miért pozitív anomáliájú?
Valahol fel kell halmozódnia annak a hidegnek, ami Európára ilyen hatással van.

Lényegében igazad van, jó lenne egy európai összehasonlítás, de szegény ember vízzel fõz
Azért a hazai is sokat elárul, fõleg, amikor nem határmezsgyén mozog. A már említett idén februári elõre É-Európára (svéd, finn, é-ny orosz) -4 fokos negatív anomáliával számolt. Amennyire figyeltem, ez azért havi szinten biztos nem valósult meg
Szóval a már említett hiányosságok miatt könnyen lehet ilyen elõrét készíteni, mert nehéz kontrolálni, de azért szélsõségek esetén kiszûrhetõ.

Grönland pozitív, míg Európa negatív, ha negatív a NAO index, szerintem a modell erre számít. Azért ÉK pozitív anomáliáját ez esetben én sem értem, tényleg fura, hogy pont a klasszikus értelemben vett EU produkálja a legnagyobb anomáliát. Viszont februárra már elég komoly negatív anomália alalkulna ki messze keleten is, míg a nem havi lebontású térkép összességében még jobban teríti a negatív anomáliát messze keletre is, ami stabil, az a grönlandi pozitív anomália. Tehát ha némi képzavarral is de szerintem most negatív téli NAO index - el kalkulál a modell, és ebbõl is kitûnik Grönland stabil pozitív anomáliája, amely elõrevetíthet hidegebb európai telet, illetve nedvesebb mediterránumot esetleg jókora medes lehetõségekkel.

Ha jól tudom, akkor a negatív NAO index blocking esetében meridionális irányítás révén erõs alkalmi hidegbetöréseket produkálhat, ha pedig ez medet generál, úgy az pumpálhat némi meleg és nedves levegõt a kelet-eu-i síkság téréségébe, ha ez a térség játssza az elõoldal szerepét. Az itt nehezen kibontakozó negatív anomáliát (noha a pozitivitás sem tûnik kiugrónak) viszont esetleg magyarázhatja a felhõsebb és csapadékosabb (idõvel havasabb) idõjárás, amely megakadályozza a bitang alacsony T-k gyakoriságát (amelyek az itteni átlagban benne foglaltatnak), így csak idõvel, a hótakaró fokozatos felhalmozódásával jönnének el a kemény fagyok errefelé úgy kb. január közepétõl.

Mindenesetre ez csak egy lehetséges értelmezés, a magam részérõl még csak ismerkedem a komolyabb dolgokkal, javítsatok ki, ha tévednék fogalmilag. Magam is tisztában vagyok a hosszútávú szezonális elõrék hektikusságával, ezért ez csupán egy lehetséges forgatókönyv. De azért a grönlandi pozitív anomália elég szembeötlõ, ez negatív NAO indexet jelenthet, ami pedig hideg eu-i tél lehetõsõgét vetheti fel.

Neked megvannak az eu-ai anomáliák hónapokra lebontva? Ez nagyon jó, pont ez kellett volna a múltkor, mert ugye épp az volt a gond, h finoman szólva nem igazán jó csak a magyar anomáliával összevetni egy euro-atlanti térségre elõrejelzett több hónapos anomáliát, hisz nagytérségi szinten még nagyjából elfogadható is lehet, miközben egy ilyen incuri-pincui országban mint a miénk nem vált be, mert 300-400 km-rel ny-abbra vagy k-ebbre volt pl. a valóságban az anomália nem pedig ott ahová a modell várta. Kb. olyen ez, mintha egy régiós figyelõrét egyetlen településsel igen-nem kapcsolókkal reprezentálnánk...Pl. Volt zivatar Orosházán? 1:Igen, 2: Nem Így pl. a Békéscsabai SC-t nem is látnánk, és azt mondanánk hogy pocsék volt a figyelõre a Dél-Alföldre)

Mindenesetre, így, hogy sikerült megtalálnod az eu-i anomáliákat ez már sokkal korrektebb összevetés, mit ha csak a magyarországival erõlködnénk, de sajnos ahogy írod így sem túl jó a modell , reméljük, hogy a folyamtos fejlesztés hatására évrõl évre közelebb lesz a valósághoz.