Kérdések és válaszok

Az ELTE-n.

Érdeklõdöm,hogy Magyarország melyik egyetemén lehet felsõfokú
meteorológus diplomát szerezni ?

Sziasztok! Az alábbi linken Link látható, hogy a WD-n a mûholdképet meg lehet jeleníteni. Ha valaki tud segíteni a folyamat leírásában, az Európai mûholdkép megjelenítésében azt nagyon megköszönném.

Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Tegnap felvittem az 5-ig a szeptemberi csapiadatokat és ha ráviszem az egeret a csapadékadatomra nicknév szerint nem írja ki a rendszer hogy az az én adatom. Ez miért van? Köszi a segítséget.

Szépen le van adminisztrálva minden egyes kis tölcsér

Véletlenül belefutottam egy tornádós hurrikánstatisztikába. Az abszlolút csúcstartó a hírhedt Ivan (2004) volt, 119 megfigyelt tornádóval Link Csak kiegészítésként...

Szerintem is altó- középszintû felhõzet, az elmosódottság is azt igazolja. A Cc.-n érezni a magasságot, távolságot is. A mozgása is jóval lassúbb, az alto felhõknél akár öt perc is látható tovasodródást mutathat.

Igen, lehet Cirrocumulus stratiformis undulatus . Azonban a Cirrocumulus hullámai határozottan - és többnyire - eltérõ irányúak, a felhõzet egyes darabjai között a diszkontinuitások szembeötlõbbek (a met4ever által beillesztett elsõ kép ezt igazolja is), amik az Altocumulus hullámaira ritkán jellemzõek.
A legbiztosabb az, ha az égboltot s a felhõket hosszabb ideig követjük nyomon, ami az azonositást a helyszinen jóval kisebb tévedéssel végezhetjük el.

Egy kicsit megvártam, milyen ötletek születnek...
Szerintem:

(???)cumulus stratiformis az biztos, mert réteget alkot, de nem egybefüggõt, amire ez a jó leírás.
Undulatus is biztos a hullámos alakzat miatt.

Szerintem a felhõzet magassága a kérdéses: magasszintû (cirro-) vagy középszintû (alto-). Talán inkább magasszintûnek mondanám, így ez jön ki végül:

Cirrocumulus stratiformis undulatus 60%
(de lehet, hogy altocumulus stratiformis undulatus 40% )

=> Link (wikipedia Cc stratiformis undulatus) vs Link (a kérdéses felhõzet)

Szép napot kivánok! Szerintem inkább Altocumulus stratiformis translucidus undulatus a felhõzet. És ez teljesen egyértelmû.

Áthelyezve innen: Társalgó (#40582 - 2013-08-30 09:57:12)

Már elég rég foglalkoztam felhõkkel, de szerintem Cirrostratus nebulosus undulatus.

Szia! Okosabb biztos nem vagyok, a sejtésedet nem ismerem, a saját véleményemet igen, az szerint pedig, Cirrus undulatus, vagyis Hullámos fátyolfelhõ, ha tévednék, akkor majd kijavítanak az ....

Link nagyon szeszélyes a területi eloszlása az elmúlt 90 nap csapadékanomáliájának!

Száraz? Szerintem ez a nyárból esetleg a Július volt kissé szárazabb. A Június az átlagnál kissé csapadékosabb. Az augusztus nagy része szárazon telt , viszont bepótolta ugyanis pár nappal ezelõtt meg leesett egy havi csapadék. DK-en legalábbis.

Áthelyezve innen: Társalgó (#40579 - 2013-08-30 09:35:14)

Nem tudom, jó helyre írtam-e, szeretném a tõlem okosabbaktól megkérdezni, ez milyen felhõtípus, amit fényképeztem. csak sejtésem van.
Köszönöm elõre is!

Link

Mivel ezt csak magyar oldalakon találtam meg, gondolom ez valamilyen önkéntes fordításból származhat, és nem hivatalos(nak számító) terminológia. Valószínûleg errõl van szó: Link (Events before droplet splashing on a solid surface - Journal of Fluid Mechanics / Volume 647 / March 2010, pp 163-185, Mani et al)
Nem egy könnyed olvasmány

Sziasztok! Szerintetek hányadik helyen végezhet az idei nyár a legszárazabb nyarak rangsorában? Az elsõ 10-ben benne lehet? Tudom, hogy még van hátra belõle 2 hét, ami hozhat még meglepetéseket, de azért kíváncsi lennék egy szakértõ véleményre.

Most telefonon nem alltam neki olvasni a cikket, de annyit el tudok mondani, hogy nem ritkak a szupercellaka karokban. Sot, a tornadok sem. Eppen ezert a "hurricane/tropical storm warning"-gal egyutt altalaban kimegy a "tornado warning" is.

A választ az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation - Link ) épp aktuális "fázisa" ad(hat)ja, fokozottabb meridionalitás esetén a frontoknak nagyobb hajlandósága lehet (ahogy te is említed) hullámot vetni tõlünk nyugatra, és a mozgásuk is renyhébb (csak spekulálok). A fórum némely topikjában egészen kiterjedt diskurzust találhatsz a témáról (pl. az éghajlatváltozásban, globális jelenségekben, idõjárási visszatekintõben, esetleg a met. társalgóban, bár ott nehezebb dolgod lesz megtalálni a szemet a korpa közt )

Az "átrohanós" frontok erõs, mély ciklonokhoz kapcsolódan nyugat, északnyugat felõl, zonális áramlással érik el térségünket, ezért pl. az orografikus hatások nem, vagy csak kevésbé érvényesülnek, nem hullámzik be. Az utóbbi néhány évben azonban a zonális áramlással szemben jelentõs túlsúlyba került a meridionális irányítás, mely észak-déli áramlással (hõcsere) jár. Nem alakulnak ki mély atlanti ciklonok a hozzájuk kapcsolódó erõs frontokkal, sekélyebb, lassabb mozgású alacsoy nyomású képzõdmények a jellemzõk (gyenge ciklonok, hidegörvények). Ezek a meridionális irányításra jellemzõ anticiklonok közt nem igazán tudnak felerõsödni, sem (rövid idõ alatt) nagy távolságokat megtenni - egy helyben tekergõ (by floo) felhõ és csapadékrendszerek jellemzik ezeket (de legalábbis lassan áthelyezõdõ, nem túl dinamikus).
Hogy e váltás a zonális nyugati, illetve meridionális észak-déli áramlás közt hogyan, miért...? No arról legfeljebb sejtéseink lehetnek.

Sziasztok! Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi években szinte mindig csak lelassult mozgású, hullámzó hidegfrontok érnek el minket, s a gyors mozgású (egész országon végigvonuló zivatarláncolattal kísért) frontok eltûntek? (Gondolok pl. 2007. jún. 21.-re.)
Nemrég figyeltem fel a jelenségre, végignéztem az elõzõ évek frontvonal-analíziseit, és ezeken is azt vettem észre, hogy tõlünk nyugatra mindig hullámot vetnek a frontok. Ez az Alpok orografikus emelõ hatása miatt szinte törvényszerû, és ezek a gyors mozgású, aktívabb hidegfrontok ritkák lennének, mint a fehér holló? Elõre is köszönöm a választ!

Úgy tudom, hogy a trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok) "karjaiban" elõfordulnak szupercellák, vagy ahhoz hasonló képzõdmények; hogy izoláltan elõfordulnak-e, azt nem tudom, talán valaki, aki szakértõ, megmondja
Hirtelen ezt a tanulmányt találtam a témában: Link
("A numerical investigation of supercells in landfalling tropical cyclones")

Szerintem is a tányéros a jó megoldás,volt dolgom mindkettõvel.
Ma ezen akadt meg a szemem,és sokat gondolkodtam mi a mérés célja.
Link

Bár nem vagyok szaki, de manapság a szenzorokat tányéros árnyékolókba ( lásd: Link ) helyezik el 2 méter magasságban, amely alatt lehetõleg gyep kell, hogy legyen. Illetve azt hiszem, hogy 15 méteres sugarú körben nem szabad tereptárgynak lennie. Persze lehet mérni házikóban is, de azzal elõfordulhatnak gondok..

Link

Két kérdésre érdekelne a válasz.

- Hogyan / hol kell helyesen elhelyezni egy hõmérõt?
- Mikortól beszélhetünk aszályról? Mik a kritériumok? (Három kérdés lett.)

Köszi.
Robi

Üdvözletem!

Az lenne a kérdésem, hogy a trópusokon pl. Egyenlítõnél vannak szupercellák és derechók vagy ezek a mérsékelt égöv sajátosságai? (Úgy tudom frontok nincsenek.)

Na igen úgy már más lenne a leányzó fekvése ,de ha betartják(?) a 30 éves periódust akkor logikus lenne a 2010-es éveket evvel számolni ,na akkor már tényleg más lenne a leányzó...

Vagy akár vehetné az 1961-2010-es átlagot is!

Köszönöm!

Megköszönném ,ha egy jártasabb ember válaszolna a kérdésemre.

Az oldalon több modell fut, õ pont ha jól látom a GFS ami a napjában 4 alkalommal 00,06,12,18-kor frissül. Az idõpont UTC-ben értendõ. A bemeneti adatok az ezt megelõzõ felszállások. pl az éjféli felszállás a reggeli modellben van futtatva.
A többi modell egy, illetve két alkalommal, többnyire este és reggel frissülnek.

Szia!

A rossz koordináták okozták a hibát, mivel most már a térképen látszanak az adataid.

Sziasztok!

Tudnátok abban segíteni, hogy a wetterzentrale Link
mikor/hányszor frissül?

Köszönöm!

1. igen
2. szerintem nem

Egyenlõre még nem vagyok rajta, de nem azok voltak, amiket írták, szóval hátha felkerülök holnap.

Lenne egy kérdésem:Az OMSZ miért használja még mindig a 1971-2000-es átlagot ,mikor 2013-ban már régen a 1981-2010-es átlagot kéne venniük?Ez számomra egy nagy rejtély!

Az észlelési helyednél jól vannak megadva a koordináták?

Helyes koordináták:
Szélesség: 48.06831
Hosszúság: 21.80138

Ha az éghajlati naplóba fent van mind a 7 hónap teljes egészében, akkor a térképeken miért nem vagyok fent?

Kettõ darab kérdésem van:

1; Ha jól tudom, az OMSZ kérelmezte, hogy a jövõben az ECMWF teljes jogú tagja legyen. Jól tudom?
2; Jelentene-e a rendes tagság olyan kötelezettséget, hogy a szondák jelenlegi számát növelni kelljen?

Az válaszokat elõre is köszönöm

Link
Link

Sziasztok!
Milyen képlet segítségével kell átszámolnom a helyi, abszolult légnyomást relatív, tengerszinti légnyomássá, ha mondjuk tengerszint felett 100 m-re mérek?
Köszönöm!

Átböngészem, köszi!

Illetve ha részletesen is érdekel, hadd ajánljam egy kollégám diplomamunkáját:
Link

Nem sokat, néhány tized, de a mûszer hibahatárában is ez benne lehet, így nagy gond nincs vele. Ráadásul a WMO a mai napig 1,4 és 2,2 méter között fogadja el a méréseket. Nálunk már többnyire 2 méteren vannak ezek elhelyezve.

A számításokat nem végeztem még el, viszont lenne egy kérdésem. Az, hogy egy tányéros árnyékoló mondjuk nem pont 2 méteren van, hanem mondjuk 1,8 méteren, ez mennyit jelenthet? Vannak erre kísérletek, tanulmányok, tapasztalatok?

Mit takar a légpárnás esõcseppek kifejezés ?

Kettõ, három, vagy négyadatos napi közép számolásánál pillanatnyi értékeket veszel figyelembe. Kettõnél ez a két szélsõ érték lesz, háromnál (ez ma már nem túl gyakori, ezért hanyagolható) három, négynél meg a négy fõterminus adata. Ezek nem egész órásak, hanem a megelõzõ óra negyvenesek az OMSZ méréseiben, ezért ha ez lesz a referencia, érdemes ugyanígy számolni.
Egyedül a valódi közép (ezalatt a 24, vagy annál több adatból számolt napi átlagot értem) számolásánál kell órás átlagokat használnod, ha ugyan nem az ötperces alapadatokból dolgozol közvetlenül.
Sok sikert!

Világos, én is ilyesmire gondoltam. Ahonnan hiányoznak az adatok, ott azért (ahogy elnéztem) olyan nagyot nem lehet tévedni, maximum 1-2 (esetleg 3) tizedet. Hibának hiba, de ennyi talán belefér. Sok adat esetén minimális eltérés lehet a "valódi", és a korrigált között. A különbség nyilván a kevés adat esetén jön ki.
A következõ napokban majd megcsinálom a számításokat.
Igen, arra gondoltam az órás kérdésnél. Mert tudom, hogy hivatalosan x óra 40 körül történik az észlelés, de akkor ezek szerint ha én középhõmérsékletet akarok számolni, akkor a x óra 00 perces értéket vegyem figyelembe?
Azért nem adom fel, megnézem holnap hogy boldogulok a beolvasással, hátha sikerül, ha nem, akkor írok. Köszi!

A legtisztább nyilván az, ha nincs manipulálva a sor, akkor sem, ha hiányos. Különben azon túl, hogy meg kellene szüntetni a kimaradozások okát, módjával lehet toldozni-foldozni:
Ha elvétve van híja, talán úgy közelíthetõk legegyszerûbben a hiányzó értékek, ha egy diagramot húzunk az adatsorra és arról egyszerûen leolvassuk, mi lehetett a hozzávetõleges érték. Nagyjából ezt értettem interpoláció alatt. Ha a hiány a szélsõérték idejére esik, az persze nehéz ügy, ott tényleg csak csökkenteni lehet a hiány okozta hibát, megszüntetni nem.

Az órás adatokkal kapcsolatos kérdés gondolom a terminusi értékekre vonatkozott. Ha a cél a hivatalos mérésekkel való összehasonlítás, akkor az óra:negyvenes adatról van szó. A 24 adatos "valódi" átlagnál viszont természetesen órás átlagot jelent az órás adat.

Importáláskor a határoló karakter megválasztása a kritikus, de kézzel is berakhatók az elválasztók a leendõ oszlopok közé. Nem tudom milyen módszert sikerült választani, a szövegbeolvasó varázsló egész ügyes, de valóban el lehet vele játszadozni egy ideig.

(Ha nagyon nem megy, egy mintafájl jöhet a mailemre, szívesen segítek.)