Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Beírhatnám ide az általam említett 1778-as év után következõ 1779 összes szélsõségérõl szóló bejegyzést, de nincs türelmem 5-10 oldalt begépelni...
Egy rövid összefoglaló a csapadékkal kapcsolatos szélsõségekrõl (1779):
- az év elsõ 6 hónapja rendkívül aszályos volt, kutak száradtak ki, a haszonállatok tömegével pusztultak el, májusra Komáromban a Duna vízszintje annyira alacsony volt, hogy szárazra került több horgony, amely régebben az 1600-as évek török hajóhídját rögzítette a folyó fenekéhez.
-júniusban több helyrõl számolnak be károkozó heves zivatarokról és jégesõrõl
-augusztus elejére a 6 hónapos aszályt követõen annyi esõ esett, hogy többfelé alakult ki az országban árvízhelyzet. Sopronban és környékén házakat vittek el megáradó patakok, Trencsént pedig az áradó Vág öntötte el. Erdélybõl is áradásokról számolnak be.
-az õsz meleg volt és száraz, a tartós jó idõ következtében másodvirágzásnak indult a szõlõ, a rózsa és még egyes gyümölcsfák is
-novemberben ismét nagy mennyiségû esõ esett
1780, 1781, 1782, sõt - lényegében egyik év sem volt mentes a szélsõségektõl.
Egy rövid összefoglaló a csapadékkal kapcsolatos szélsõségekrõl (1779):
- az év elsõ 6 hónapja rendkívül aszályos volt, kutak száradtak ki, a haszonállatok tömegével pusztultak el, májusra Komáromban a Duna vízszintje annyira alacsony volt, hogy szárazra került több horgony, amely régebben az 1600-as évek török hajóhídját rögzítette a folyó fenekéhez.
-júniusban több helyrõl számolnak be károkozó heves zivatarokról és jégesõrõl
-augusztus elejére a 6 hónapos aszályt követõen annyi esõ esett, hogy többfelé alakult ki az országban árvízhelyzet. Sopronban és környékén házakat vittek el megáradó patakok, Trencsént pedig az áradó Vág öntötte el. Erdélybõl is áradásokról számolnak be.
-az õsz meleg volt és száraz, a tartós jó idõ következtében másodvirágzásnak indult a szõlõ, a rózsa és még egyes gyümölcsfák is
-novemberben ismét nagy mennyiségû esõ esett
1780, 1781, 1782, sõt - lényegében egyik év sem volt mentes a szélsõségektõl.
Nálam ugyanez (ma reggelig) 514,2mm, ez a kilencedik éve tartó méréseim abszolút csúcstartója, az elsõ hat hónapos adatok 2006-os csúcsát is 128,1mm-el veri.
Ez Miskolcon (hivatalos állomás) 493mm, ez 1901 óta a legmagasabb érték, még az 1999 elsõ hat havi összegét (466mm) is felülmúlja.
Ez Miskolcon (hivatalos állomás) 493mm, ez 1901 óta a legmagasabb érték, még az 1999 elsõ hat havi összegét (466mm) is felülmúlja.
Zalaegerszegen tavaly június 18-ig 365 mm, míg az idén 366 mm csapadék hullott, tehát a két év eddig nagyjából egyformán teljesített. Ám amíg tavaly a legcsapadékosabb helyek egyike voltam ezzel az értékkel, addig az idén Zalaegerszeg a legszárazabb helyek közé tartozik az országban. A nagyjából egyforma értékek micsoda különbséget takarnak...
Szokásod szerint elveted idõnként sulykot, most is.
A Magas-Bakony többször produkált 500mm körüli három havi csapadékösszegeket 1970-ig, pl. 1897, 1903, 1926, 1955, 1957, 1959, 1965,
A 600mm nem jött össze az elmúlt 100évben ez igaz (a 300mm feletti hónapok azonban sorjáznak), ám ebbõl gyakoriságot kihozni...
Egyébként a 400mm feletti téli hozam legalább ilyen rendkívüli, ez bizony nem is olyan ritkán elõfordult múltban is, mindenféle gyakoriság eltolódás nélkül.
Ha már felhoztad, a Szinva se most produkálta a legnagyobb árvizét...
A Magas-Bakony többször produkált 500mm körüli három havi csapadékösszegeket 1970-ig, pl. 1897, 1903, 1926, 1955, 1957, 1959, 1965,
A 600mm nem jött össze az elmúlt 100évben ez igaz (a 300mm feletti hónapok azonban sorjáznak), ám ebbõl gyakoriságot kihozni...
Egyébként a 400mm feletti téli hozam legalább ilyen rendkívüli, ez bizony nem is olyan ritkán elõfordult múltban is, mindenféle gyakoriság eltolódás nélkül.
Ha már felhoztad, a Szinva se most produkálta a legnagyobb árvizét...
Éppen most tagadtad,nézz alaposan utána !Én utánanéztem és már leírtam,hogy a Magas-Bakonyban ápr.1 óta több mint 600 mm csapadék hullott,és a 20. században nyoma sincs még hasonlónak sem !
Lehet,hogy a régmúltban minden évben vot szélsõség.Most az a baj,hogy havonta van !
Lehet,hogy a régmúltban minden évben vot szélsõség.Most az a baj,hogy havonta van !
A régmúltban egyáltalán nem elszórtan fordultak elõ szélsõségek, hanem lényegében ÁLLANDÓAN. Minden évre jut számos ilyen bejegyzés, csak bele kell nézni a Réthly kötetekbe.
Érdekes annak feltételezése, hogy több évnyi régi adatok és feljegyzések közötti kutatgatás után ragadok ki egyedülálló eseteket...
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.
Senki nem tagad semmit, azonban csak a 20. században számos ilyen szinten csapadékos tavaszi és kora nyári idõszakot lehet találni.
Érdekes annak feltételezése, hogy több évnyi régi adatok és feljegyzések közötti kutatgatás után ragadok ki egyedülálló eseteket...
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.
Senki nem tagad semmit, azonban csak a 20. században számos ilyen szinten csapadékos tavaszi és kora nyári idõszakot lehet találni.
Sajnos azzal,ha egy-két régi szélsõség felemlegetésével akarjuk napjaink már már megszokott szélsõségeit bagatellizálni,akkor mi is nevetségessé válunk (mint azok,akik minden zivatart bõdületesnek és sohanemlátottnak állítanak be).
Sokszor leírtam (de hiába),hogy a szélsõségek gyakorisága számít.
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.Amit 3 hete írtam,hogy 100 milliárdra teszem a vagyonkárt(mezõgazdaság nélkül) már sajtóhírek is igazolják.Ha ezek a mostani áradások (pl.Szinva) 200 éve lettek volna,lehet,hogy sokkal több lett volna az áldozat.A múltban sem kerülték a patakpartokat a falvak telepítõi.A felhõszakadások akkor is sok kárral és áldozattal jártak,nem szerettek kilométereket gyalogolni a közösség legfontosabb kincséhez, a vízhez...
Sokszor leírtam (de hiába),hogy a szélsõségek gyakorisága számít.
Másrészt senki sem tagadja már (talán metnetesek sem),hogy ilyen katasztrófálisan csapadékos idõjárás,mint ami kb. 5 hete tombol hazánkban,nagyítóval sem található a múltban.Amit 3 hete írtam,hogy 100 milliárdra teszem a vagyonkárt(mezõgazdaság nélkül) már sajtóhírek is igazolják.Ha ezek a mostani áradások (pl.Szinva) 200 éve lettek volna,lehet,hogy sokkal több lett volna az áldozat.A múltban sem kerülték a patakpartokat a falvak telepítõi.A felhõszakadások akkor is sok kárral és áldozattal jártak,nem szerettek kilométereket gyalogolni a közösség legfontosabb kincséhez, a vízhez...
És esetleg más linket tudnátok ahol ilyen régi idõjárási eseményekrõl írnak?Köszi!

Ejha, ez a bejegyzés nem semmi:
1778. június 29, Miskolc
"Délután 4 órakor borzalmas felhõszakadás volt sok jéggel, ami a szõlõkben és különösen a város északi részén rendkívüli károkat okozott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen erõs zivatar. A víz a Pece és Szinva patakját annyira megárasztotta, hogy házakat sodort el, és egyes házak fõfalaik bedõlése miatt lakhatatlanná váltak. A rohanó ár sok berendezést, állatot s bizonnyal néhány embert is magával ragadott, köztük egy gyermekágyas anyát a bölcsõben lévõ gyermekével együtt vitt az ár."
Egyes környezetvédõk eközben már egyértelmûen összefüggésbe hozták az idei árvizeket az örök mumus klímaváltozással.
1778. június 29, Miskolc
"Délután 4 órakor borzalmas felhõszakadás volt sok jéggel, ami a szõlõkben és különösen a város északi részén rendkívüli károkat okozott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen erõs zivatar. A víz a Pece és Szinva patakját annyira megárasztotta, hogy házakat sodort el, és egyes házak fõfalaik bedõlése miatt lakhatatlanná váltak. A rohanó ár sok berendezést, állatot s bizonnyal néhány embert is magával ragadott, köztük egy gyermekágyas anyát a bölcsõben lévõ gyermekével együtt vitt az ár."
Egyes környezetvédõk eközben már egyértelmûen összefüggésbe hozták az idei árvizeket az örök mumus klímaváltozással.
Nekem is vannak kedvenceim Réthéy köteteibõl, pl itt van a következõ évkezdet:
1777/78 tél és tavasz:
"Lágy, esõs, sáros tél. Ezen a télen egy hétig vló hidegnél és hónál több nem volt. Január 22-én nagy villámlások, tsattogások, Pál napkor (jan. 25.) a gyermekek a vízben fürödtek, és oly meleg járt, mint egyébkor májusban. 1778. február 8-án az állóvizek befagytak úgy, hogy nádat lehetett vágni 5 nap. Mátyás napkor (feb. 24.) a bibiczeknek anyányi csirkéik voltak, a spárga annyira megnõtt, hogy enni lehetett. Martius 2-án virágzott a cseresznyefa. Áprilisben a sárga répa már ollyan nagy volt, hogy piaczra lehetett hordani. Április 24-e körül a kertekben és szilvásokban kaszáltak. Május elején érett cseresznyét lehetett enni. Ámbár ezek mind így folytak le, de Martius 25-27 napjain ember magasságnyi havak estek, és olly fergeteges szélvész lett, hogy a legerõsebb bikák is megfagytak."
(a legutóbbi mondat véleményem szerint hófúvásokra céloz az "embermagasságnyi" kifejezéssel).
1777/78 tél és tavasz:
"Lágy, esõs, sáros tél. Ezen a télen egy hétig vló hidegnél és hónál több nem volt. Január 22-én nagy villámlások, tsattogások, Pál napkor (jan. 25.) a gyermekek a vízben fürödtek, és oly meleg járt, mint egyébkor májusban. 1778. február 8-án az állóvizek befagytak úgy, hogy nádat lehetett vágni 5 nap. Mátyás napkor (feb. 24.) a bibiczeknek anyányi csirkéik voltak, a spárga annyira megnõtt, hogy enni lehetett. Martius 2-án virágzott a cseresznyefa. Áprilisben a sárga répa már ollyan nagy volt, hogy piaczra lehetett hordani. Április 24-e körül a kertekben és szilvásokban kaszáltak. Május elején érett cseresznyét lehetett enni. Ámbár ezek mind így folytak le, de Martius 25-27 napjain ember magasságnyi havak estek, és olly fergeteges szélvész lett, hogy a legerõsebb bikák is megfagytak."
(a legutóbbi mondat véleményem szerint hófúvásokra céloz az "embermagasságnyi" kifejezéssel).
Tipikus medi: nyugaton hideg oldal, hó, keleten meleg, labilis levegõ és zivatarok.
Szemelvények
Magyarország 1896
"1869 május 1-én elfagyott az alföldön a kukorica, bab, tökvetésvelök az akácfák hajtásai. Korán és keményen állt be a tél, Keszthelyen október 18.-án egész nap havazott, de Kolzsvár és Torda fölött egyanezen hónap 21.-én rettenetes nyári zivatar vonult el villámlással és menydörgéssel. Budán a hegyeket csak november 14.-én lepte el a hó. Felhõszakadás, dörgés és villámlás dühöngött Eszéken karácsony napján. Már délelött dörgött, de éjjel kitört a zivatar; villámlás; villámlást; dörgés dörgést ért"
Réthly Antal
Idõjárási események és Elemi Csapások Magyarországon 1801-1900-ig (531.-oldal)
Magyarország 1896
"1869 május 1-én elfagyott az alföldön a kukorica, bab, tökvetésvelök az akácfák hajtásai. Korán és keményen állt be a tél, Keszthelyen október 18.-án egész nap havazott, de Kolzsvár és Torda fölött egyanezen hónap 21.-én rettenetes nyári zivatar vonult el villámlással és menydörgéssel. Budán a hegyeket csak november 14.-én lepte el a hó. Felhõszakadás, dörgés és villámlás dühöngött Eszéken karácsony napján. Már délelött dörgött, de éjjel kitört a zivatar; villámlás; villámlást; dörgés dörgést ért"
Réthly Antal
Idõjárási események és Elemi Csapások Magyarországon 1801-1900-ig (531.-oldal)
2009-es évben június 16-ig a zivatarok száma 10 db. Ebbõl 1 száraz zivatar.
Január: -
Február: -
Március: 1
Április: 1 zivatar; 1 száraz zivatar
Május: 5
Június: 2
2010-es évben június 16-ig a zivatarok száma 10 db. Ebbõl 1 száraz zivatar.
Január: -
Február: -
Március: -
Április: 1
Május: 6 zivatar; 1 száraz zivatar
Június: 2
Õszintén szólva most meglepõdtem. Mivel ilyen összehasonlítást még nem végeztem a zivataros napokkal. 2009-ben még négy zivataros nap volt a hónap végén. A kérdés, talán lesz még négy zivatar júniusban és egyformán alakul a zivatarok száma 2010-es év elsõ felében?! Majd kiderül.
A csapadékmennyiség ettõl érdekesebbnek bizonyul a két év elsõ felének összehasonlításában. Június 16-ig.
2009
01 37,6mm
02 19,5mm
03 19,0mm
04 10,0mm
05 29,5mm
06 20,0mm
össz: 135,6mm
2010
01 16,5mm
02 52,5mm
03 14,0mm
04 42,0mm
05 217 mm
06 13,0mm
össz: 355,0mm
Január: -
Február: -
Március: 1
Április: 1 zivatar; 1 száraz zivatar
Május: 5
Június: 2
2010-es évben június 16-ig a zivatarok száma 10 db. Ebbõl 1 száraz zivatar.
Január: -
Február: -
Március: -
Április: 1
Május: 6 zivatar; 1 száraz zivatar
Június: 2
Õszintén szólva most meglepõdtem. Mivel ilyen összehasonlítást még nem végeztem a zivataros napokkal. 2009-ben még négy zivataros nap volt a hónap végén. A kérdés, talán lesz még négy zivatar júniusban és egyformán alakul a zivatarok száma 2010-es év elsõ felében?! Majd kiderül.

A csapadékmennyiség ettõl érdekesebbnek bizonyul a két év elsõ felének összehasonlításában. Június 16-ig.
2009
01 37,6mm
02 19,5mm
03 19,0mm
04 10,0mm
05 29,5mm
06 20,0mm
össz: 135,6mm
2010
01 16,5mm
02 52,5mm
03 14,0mm
04 42,0mm
05 217 mm
06 13,0mm
össz: 355,0mm
Június elsõ fele 49,8 mm csapadékot adott, kerek 20°C-os középhõmérséklettel. 2010-ben eddig 466 mm csapadék hullott Mezõtárkányban.
Volt ilyen évem nekem is,most már visszasírom.Évtizednyi kímélõ üzemmód után kapott Pápa is egy termetes SC-t,elõtte és utána is volt orkán,belvíz,árvíz és jég egyaránt,most is ömlik,de szerencsére szél és jég nélkül.Szeretném,hogy 10 évig maximum aszálykár legyen (az legalább nem viszi szét meg el a házakat,utakat,erdõket).
Tegnap Körösszakálon a Körkövizig gátõrháznál 78,3 mm, a Tikövizig gátõrházánál 71,3 mm esett.
Tegnap 24,9 mm esett 1 óra alatt a zivatarból. Volt egy pár szem jég is, cseresznye nagyságú.
Zabaron a június 87 mm-nél tart. Vasárnap 12 mm, tegnap 13 mm csapadék hullott záporokból, zivatarokból.
Tegnap 6 mm esõ hullott, és az otthonomnál dió nagyságú jég is volt benne állítólag. Még tõle 3km-re, ahol dolgozok, még jeget sem nagyon lehetett látni.
Még mindig van a hósúvadásból Ómassán.
Link
Link
Sajnos "rohamosan" fogy, így a nyarat már nem bírja ki. Ez legalábbis biztosan nem.
Pedig, ha egy kicsit hûvösebb, és száraz periódus jönne....
De, ahogy a cirkuszban mondják, "van másik" ami még nagyobb, és még szebb. Csak azért már 700 m felé kell menni a Bükkben is, ez meg itt lent az ómassai völgyben egészen kuriózum a maga 500 m körüli magasságával.
Link
Link
Sajnos "rohamosan" fogy, így a nyarat már nem bírja ki. Ez legalábbis biztosan nem.
Pedig, ha egy kicsit hûvösebb, és száraz periódus jönne....
De, ahogy a cirkuszban mondják, "van másik" ami még nagyobb, és még szebb. Csak azért már 700 m felé kell menni a Bükkben is, ez meg itt lent az ómassai völgyben egészen kuriózum a maga 500 m körüli magasságával.
Ma végre megvolt a régen óhajtott 20 fok feletti minimum 20,1 fok volt a mai legalacsonyabb mért hõmérsékletem:-) Csak sikerült végre akkor már mikor teljesen lemondtam róla. A délelõtti zivatar eredménye 3,1mm volt.
Megerõsítem Lesliecius élménybeszámolóját. Mi a Schneebergrõl tartottunk lefelé, én is láttam a mammákat korábban, volt is pár dörgés, azt hittem akkor hogy ennek annyi, aztán egyszer csak szó szerint 2 perc alatt totál sötétség lett és mint egy nagy hullám úgy csapott át rajtunk a felhõ, a szél szó szerint porlasztotta a vizet
nem volt menekvés
Nagyjából 10-15 perc alatt át is vonult, nagy látvány és élmény volt


Nagyjából 10-15 perc alatt át is vonult, nagy látvány és élmény volt

Bp-Lõrincen a tegnapi nappal megvolt a szezon 5. hõségnapja, ami könnyen lehet, hogy egy ideig az utolsó is egyben. A legmelegebbnek ebben a sorozatban a szombat adódott, amikor 32,9 °C lett a maximum.
Az igazsághoz tartozik, hogy a júniusra vonatkozó sokéves átlagot (4 nap) a hõségnapok tekintetében ezzel már fölül is múltuk, tehát a legközelebbi bõven ráér majd júliusban.
A nyári napok száma eddig 8, ezen a téren viszont még van pótolnivaló, hiszen a sokéves átlagos érték 16 nap.
Az igazsághoz tartozik, hogy a júniusra vonatkozó sokéves átlagot (4 nap) a hõségnapok tekintetében ezzel már fölül is múltuk, tehát a legközelebbi bõven ráér majd júliusban.

A nyári napok száma eddig 8, ezen a téren viszont még van pótolnivaló, hiszen a sokéves átlagos érték 16 nap.
Sziasztok.
Nem aktuális dologról írnék, de gondolom sokan olvastátok tegnap Nyuli beszámolóját a tegnap esti (06.12) bécsi viharról. Erre utalnék vissza egy kicsit, ugyanis egy túra keretében átéltem az egész keletkezését a Schneebergtõl nem messze, a Hohe Wandnál...
A Hohe Wand tetején voltunk (1000-1100 méter), és olyan 17:30 körül értünk a nyugati oldalára ahonnan a Schneebergre látni. A Schneebergen és attól északra erõsen esett, nagy esõfüggönyök lógtak le az égbõl. Azt hittük, elkerül minket, mert észak felé látszott mozogni, de a visszafelé úton hirtelen ránkszakadt az ég a felhõzet keleti végébõl (18:00 körül). 0,5 cm-es, aprószemû jéggel kezdett, majd felhõszakadás, 2-3 perc alatt folyt a víz a túristaösvényeken, mint a patak. Kb. 15-20 perc múlva elállt, majd kb fél óra újra kis jég és erõs esõ jött, szintén kb. 15-20 percig. 19:30 körül értünk le a Hohe Wand sziklafala alá, akkor már elvétve mammák is megjelentek, azt hittem elvonult a zivatar, és haladtunk vissza a parkolóhoz. Aztán nem sokkal 20:00 óra elõtt láttuk meg azt, ami miatt az utolsó pár száz métert a kocsihoz futva tettük meg: felnézve a sziklafalra, a hegytetõrõl (kb. 900 méter magas a sziklafal teteje, az alja 500 m körül) szó szerint ömlöttek kifelé - lefelé a fractusok, mintha valami óriási párásító gép ontaná magából a párát, és ez bukna át a sziklafalon, csak fekete-szürke felhõk formájában, és gyorsvonati sebességgel... Iszonyú gyorsan robogtak ki a hegytetõ fölül a fejünk fölé, és minden felhõfoszlány más irányban tekergett-kavargott. Vissza érve a kocsihoz már tombolt a szél, a falfelhõt sajnos az erdõbõl és a sziklafal miatt nem láttuk, de a kifutószelet meg lehetett ismerni... Kocsiba pattantunk, 3-4 perc múlva már elfelé tartottunk a sziklafal alatt fekvõ Stollhof falutól. Visszanézve azt láttuk, hogy az egész Hohe Wand eltûnt mögöttünk az esõben, leszakadt az ég.
Na ez robogott tovább Bécs felé aztán
Bocs, ha hosszú voltam, beteszem az Idõjárási visszatekintõbe is, ha nem gond, a társalgóban ma már úgyis a most alakuló eseményeké lesz a fõszerep. De azt a látványt, ahogy a felhõk száguldottak le a hegytetõrõl, egy darabig nem felejtem el.
Nem aktuális dologról írnék, de gondolom sokan olvastátok tegnap Nyuli beszámolóját a tegnap esti (06.12) bécsi viharról. Erre utalnék vissza egy kicsit, ugyanis egy túra keretében átéltem az egész keletkezését a Schneebergtõl nem messze, a Hohe Wandnál...

A Hohe Wand tetején voltunk (1000-1100 méter), és olyan 17:30 körül értünk a nyugati oldalára ahonnan a Schneebergre látni. A Schneebergen és attól északra erõsen esett, nagy esõfüggönyök lógtak le az égbõl. Azt hittük, elkerül minket, mert észak felé látszott mozogni, de a visszafelé úton hirtelen ránkszakadt az ég a felhõzet keleti végébõl (18:00 körül). 0,5 cm-es, aprószemû jéggel kezdett, majd felhõszakadás, 2-3 perc alatt folyt a víz a túristaösvényeken, mint a patak. Kb. 15-20 perc múlva elállt, majd kb fél óra újra kis jég és erõs esõ jött, szintén kb. 15-20 percig. 19:30 körül értünk le a Hohe Wand sziklafala alá, akkor már elvétve mammák is megjelentek, azt hittem elvonult a zivatar, és haladtunk vissza a parkolóhoz. Aztán nem sokkal 20:00 óra elõtt láttuk meg azt, ami miatt az utolsó pár száz métert a kocsihoz futva tettük meg: felnézve a sziklafalra, a hegytetõrõl (kb. 900 méter magas a sziklafal teteje, az alja 500 m körül) szó szerint ömlöttek kifelé - lefelé a fractusok, mintha valami óriási párásító gép ontaná magából a párát, és ez bukna át a sziklafalon, csak fekete-szürke felhõk formájában, és gyorsvonati sebességgel... Iszonyú gyorsan robogtak ki a hegytetõ fölül a fejünk fölé, és minden felhõfoszlány más irányban tekergett-kavargott. Vissza érve a kocsihoz már tombolt a szél, a falfelhõt sajnos az erdõbõl és a sziklafal miatt nem láttuk, de a kifutószelet meg lehetett ismerni... Kocsiba pattantunk, 3-4 perc múlva már elfelé tartottunk a sziklafal alatt fekvõ Stollhof falutól. Visszanézve azt láttuk, hogy az egész Hohe Wand eltûnt mögöttünk az esõben, leszakadt az ég.
Na ez robogott tovább Bécs felé aztán

Bocs, ha hosszú voltam, beteszem az Idõjárási visszatekintõbe is, ha nem gond, a társalgóban ma már úgyis a most alakuló eseményeké lesz a fõszerep. De azt a látványt, ahogy a felhõk száguldottak le a hegytetõrõl, egy darabig nem felejtem el.
31 szinoptikus állomás adatai alapján a szombati nap maximum hõmérsékletei országos átlagban 0.3°c-kal voltak magasabbak a péntekinél, tehát tegnap tetõzött a hõhullám (igaz, lényegében péntekkel szinte azonos hõmérsékletek mellett).
Itt pedig szerencsére nem lett meg a 20 fok feletti Tmin, mert azok az elviselhetetlen napok amikor már éjszaka sem frissül fel egy kicsit sem a levegõ. Ma 19.4°C lett a Tmin, remélem a hátralévõ napokban sem lesz ennél magasabb. Itt a mai lesz az 5. hõségnap a hónapban, és nagyon remélem, hogy a további hõségnapok napjai már meg vannak számlálva.
Ennyi nekem elég is lenne a nyárból.


Viszont én továbbra sem kaptam meg a jól megérdemelt 20 fok feletti éjszakai hõmérsékletemet, igaz kerekítve már megvolt, de így még nem az igazi. Ma is 19,8 fok volt a minimumom:-) De egy újabb hõségnappal ismét gazdagodott az adatsorom, hisz most már 30,6 fok van, a sorozatban a 6. Hajrá nyár:-)
Tmax. tegnap 34,2 °C lett, míg a napi átlag -egyezõen a tegnapelõttivel- 28,1 °C. Ma reggeli Tmin.: 22,0 °C.
Lassacskán elég lesz a melegbõl....
Lassacskán elég lesz a melegbõl....

Szerintem ezt a beírását többen láttuk.
De attól függetlenül még bajok vannak a Link oldallal, aminek nyílvánvalóan ugyanazokat a napi rekordokat kellene mutatnia, mint más, ugyanazon hivatalos állomásokon alapuló oldalaknak, mint pl. a teltext.
A Link -en láthatólag napok ismétlõdnek a listában, ami csúszásokat okozhat...
De attól függetlenül még bajok vannak a Link oldallal, aminek nyílvánvalóan ugyanazokat a napi rekordokat kellene mutatnia, mint más, ugyanazon hivatalos állomásokon alapuló oldalaknak, mint pl. a teltext.
A Link -en láthatólag napok ismétlõdnek a listában, ami csúszásokat okozhat...
Srácok, nem figyeltek eléggé, Derick beírta, tessék: " Kelebia beállította a 35.8-as 2003-as napi Tmaxrekordot"

... és június negyedike is kétszer volt idén.
Van kakukktojás benne bõven. Gondolom ha beáll egy rekord, akkor jön ez elõ, csak rosszul van számozva.

Kétszer van huszonnegyedike illetve huszonhatodika is... Érdekes ez a kavarodás az oldalon...
Szemfüles megoldás, tényleg!

A Tmin itt: Link meg már lehet a köv. napira ugrott, azaz a 13-ira, ami a met.hu-s oldalon 12-nek van írva a két 11-i nap miatt.
Bonyolult



A Tmin itt: Link meg már lehet a köv. napira ugrott, azaz a 13-ira, ami a met.hu-s oldalon 12-nek van írva a két 11-i nap miatt.
Bonyolult

Általában nem túl gyakori, hogy tizenegyedike után megint tizenegyedike legyen. Ott mégis kettõ van belõle.

Ezt nézd meg: Link
Ha összehasonlítod a met.hu-s oldallal, akkor úgy tûnik el van csúszva egymáshoz képest a 2 forrás...
A tmin rekord ugyanaz mind a kettõn, a Tmax rekord-ban 1 napos csúszás van. Természetesen vmelyik nem jó.
Vagy egyik sem
Ha összehasonlítod a met.hu-s oldallal, akkor úgy tûnik el van csúszva egymáshoz képest a 2 forrás...
A tmin rekord ugyanaz mind a kettõn, a Tmax rekord-ban 1 napos csúszás van. Természetesen vmelyik nem jó.
Vagy egyik sem

A mai +38.8 (06.13), tegnapi +36.9 (06.12). Link Itt valami nem egészen stimmel.
Felõlem persze nevezhetjük ezt napi melegrekordnak, azonban tudni kell mindezt a helyén kezelni. Volt már 40 fokos hõség is júniusban, csak nem pont ezen a napon...
Felõlem persze nevezhetjük ezt napi melegrekordnak, azonban tudni kell mindezt a helyén kezelni. Volt már 40 fokos hõség is júniusban, csak nem pont ezen a napon...
A mai 36,9 fok tényleg: "36.9 2000 Kecskemét K-puszta".
Ha valóban megdõlt volna, akkor Derick vagy Antibulvár már írtak volna róla.
Ha valóban megdõlt volna, akkor Derick vagy Antibulvár már írtak volna róla.
Az elvileg nem jó, vagy nem tudom mi van azzal, de a tv-ben is bemondták, hogy beállt a melegrekord.