Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Azért 30 mm nem olyan nagy eltérés, fõleg ha azt nézzük hogy az OMSZ napijelentései alapján a szombathelyi met. állomáson az évben május 23-ig 170 mm csapadék hullott!
De a többi nyugat dunántúli város sem áll túl jól országos viszonylatban, szintén a napijelentések alapján Sopron 178, Káld 204, Szentgotthárd 216, Zalaegerszeg 219 mm-t kapott eddig idén.
De a többi nyugat dunántúli város sem áll túl jól országos viszonylatban, szintén a napijelentések alapján Sopron 178, Káld 204, Szentgotthárd 216, Zalaegerszeg 219 mm-t kapott eddig idén.
Vépi átlagokat nem tudok, nem is kerestem, nem is találnék.
Január :45,0mm
Február :40,0mm
Március :33,0mm
Április :65,0mm
Május :36,0mm 23.-ig.
Így összes csapadék 219,0mm ez idõpontig.
Érdekes, a cirka 8km távolság ellenére a 32,5mm eltérés.
Január :45,0mm
Február :40,0mm
Március :33,0mm
Április :65,0mm
Május :36,0mm 23.-ig.
Így összes csapadék 219,0mm ez idõpontig.
Érdekes, a cirka 8km távolság ellenére a 32,5mm eltérés.
Az elmúlt napok kisebb záporai ellenére a május még mindig az év relatíve legcsapadékszegényebb hónapja Szombathelyen.
Az elmúlt hónapok (idén hullott; 1961-1990 átlag; idei/átlag)
Január: 44,5 mm; 29 mm; (153 %)
Február: 33,5 mm; 26 mm; (129 %)
Március: 25 mm; 34 mm; (73 %)
Április: 52 mm; 40 mm; (130 %)
Május: 31,5 mm; 55 mm; (57 %).
Természetesen a május idõarányosan van értelmezve, tegnapig bezáróan.
Így idén eddig 186,5 mm csapadék hullott, a 184 mm-es áltaghoz képest, szinte pontosan megegyezik. Bár az 1971-2000-es átlag lehet mást mutatna, de arról sajnos nem találtam adatokat.
Az elmúlt hónapok (idén hullott; 1961-1990 átlag; idei/átlag)
Január: 44,5 mm; 29 mm; (153 %)
Február: 33,5 mm; 26 mm; (129 %)
Március: 25 mm; 34 mm; (73 %)
Április: 52 mm; 40 mm; (130 %)
Május: 31,5 mm; 55 mm; (57 %).
Természetesen a május idõarányosan van értelmezve, tegnapig bezáróan.
Így idén eddig 186,5 mm csapadék hullott, a 184 mm-es áltaghoz képest, szinte pontosan megegyezik. Bár az 1971-2000-es átlag lehet mást mutatna, de arról sajnos nem találtam adatokat.
A tegnap esti zivatar 5mm-t hozott, így a hónap már 125mm-en áll!
Minden bizonnyal megdöntjük a 2007 óta mért havi maximális csapadékmennyiséget, ami 2008-ban és 2009-ben is egyaránt(!) 126,5mm volt és mindkettõ júniusban.
(megnéztem, hogy nem tévedtem-e, esetleg átmásoltam a 2008-as adatokat a 2009-es fülbe, de nem, teljesen mások a napi bontások, mindenesetre érdekes)
(esetleg környékbeliek informáljatok már, ha lehet, hogy nálatok mennyi volt ebben a bizonyos két évben júniusban)
Az év pedig már 325mm-en áll!
Minden bizonnyal megdöntjük a 2007 óta mért havi maximális csapadékmennyiséget, ami 2008-ban és 2009-ben is egyaránt(!) 126,5mm volt és mindkettõ júniusban.
(megnéztem, hogy nem tévedtem-e, esetleg átmásoltam a 2008-as adatokat a 2009-es fülbe, de nem, teljesen mások a napi bontások, mindenesetre érdekes)
(esetleg környékbeliek informáljatok már, ha lehet, hogy nálatok mennyi volt ebben a bizonyos két évben júniusban)
Az év pedig már 325mm-en áll!
Így van.
Alapvetõen ezek figyelembevételével kel vizsgálni-véleményt alkotni-elítélni a dolgokat.
Alapvetõen ezek figyelembevételével kel vizsgálni-véleményt alkotni-elítélni a dolgokat.
És akkoriban mennyivel kevesebb mérõ volt...
Ki tudja mennyi volt az abszolút maximum az országban...és persze "picivel" nagyobbak is voltunk.
Ki tudja mennyi volt az abszolút maximum az országban...és persze "picivel" nagyobbak is voltunk.
Ez is igaz, annyit lehet tudni, amit egy 1910 természettudományi közlöny adott ki, miszerint 12állomás adatit megvizsgálva az 1856-1905 közötti évekre terjedõ 50éves idõszak messze legszárazabb éve volt 1863, az éves csapadék 26%-al volt kevesebb a fentebb említett 51éves átlagtól.
Ez egy 650mm körüli átlagot nézve 470mm körüli éves átlagot ad ki.
A január, március, április, november, december (azok voltak átlag körüliek) hónapokat levéve a maradvány 300mm körül van.
Ebbõl a május-augusztus összege 200mm körül lehetett.
Ez a legcsapadékosabb négy hónapra vajmi kevés és konvektív jelleggel bizony adhatott ki térségenként extrém értékeket.
Ez egy 650mm körüli átlagot nézve 470mm körüli éves átlagot ad ki.
A január, március, április, november, december (azok voltak átlag körüliek) hónapokat levéve a maradvány 300mm körül van.
Ebbõl a május-augusztus összege 200mm körül lehetett.
Ez a legcsapadékosabb négy hónapra vajmi kevés és konvektív jelleggel bizony adhatott ki térségenként extrém értékeket.
Igen, ezekre gondoltam. És ráadásul ezek csak fõterminusi értékek, nem is abszolút szélsõhõmérsékletek. Jó, az is igaz, hogy tekintve az akkori mérési körülményeket, nincs is igazán értelme pontos tizedfokokról beszélni, de a rendkívüli forróság tényét ezek a számok tökéletesen bizonyítják.
Azok voltak, °C-fokban mérve, 1841. július 18.: Arad 44°C, Eger 41,5°C, Kecskemét 41°C, Hódmezõvásárhely 40°C Budapest 39°C.
Nem az kérdõjeles,hogy aszály volt,hanem az egy csepp esõ sem dolog.A leegyszerûsítések sokszor túlzásokhoz vezetnek.Tudtommal nem jegyeztek fel hazánkban még 2 hónapig tartó teljes csapadékmentességet sem,de a lényegen nem változtat persze az sem,hogyha fél év alatt egyszer-kétszer esett akár 20 mm.
Köszi! Ez nem jutott eszembe hirtelen.
1841-ben nem aszályra gondoltam, hanem csak forróságra. Azon a nyáron fordultak elõ minden bizonnyal (több leírás is utal rá, illetve a korabeli kezdetleges mérések is ezt erõsítik meg) Kárpát-medence szerte 42-45 fokos hõmérsékletek. Ha jól emlékszem, júliusban méghozzá.
1841-ben nem aszályra gondoltam, hanem csak forróságra. Azon a nyáron fordultak elõ minden bizonnyal (több leírás is utal rá, illetve a korabeli kezdetleges mérések is ezt erõsítik meg) Kárpát-medence szerte 42-45 fokos hõmérsékletek. Ha jól emlékszem, júliusban méghozzá.
Május 2.dekádja gyökeresen más idõt hozott(mint sok más hónapunkban)itt Pápán,mint az elsõ.A csapadék alig 9 mm volt az elsõben,míg a másodikban 104-et kaptunk.A középT másfél fok pozitívból egy fok negatívra változott(14,5 fok-ra csökkent)és 4 napig nem haladta meg a napi közép a 10 fokot.A 3.dekád bár záporokkal indult,de már kezd erõsebben melegedni és száradni az idõ,a közép T enyhén emelkedik,de messze elmaradunk az ország sok részén beköszöntött nyártól(még nem volt májusban nyári napunk !)Ugyanakkor az éjszakák nem voltak túl hidegek,eddig egyszer volt 7 fok alatt a minimum(5,7 fok).
Jelenleg 22 nap után 14,6 a közép és 115,6 mm a havi csapadék.
Nagyon magas már az éves csapadék
ápán 303,Cseszneken 438 mm(országos 6.hely,mert Zirc az elsõ,az égh.napló adatbázisában lévõ települések közül,csak az adata helyesen kb. 520 mm lehet,2.Miskolc,3. Pécs,4.Komló.5.Királyrét).
Jelenleg 22 nap után 14,6 a közép és 115,6 mm a havi csapadék.
Nagyon magas már az éves csapadék
ápán 303,Cseszneken 438 mm(országos 6.hely,mert Zirc az elsõ,az égh.napló adatbázisában lévõ települések közül,csak az adata helyesen kb. 520 mm lehet,2.Miskolc,3. Pécs,4.Komló.5.Királyrét).
A XIX.sz. harmadik nagy "eseménye" Réthly megfogalmazásában az 1838-as nagy Duna-völgyi jeges ár volt.
Bakonyvár: Ezek nem mende-mondák, Réthly-kötetekbe csak a tudományosan (több adatból) megerõsített írások kerülhettek bele.
Azaz az ironikus lenézésük nem indokolt.
Az 1863-as rendkívüli aszály óriási mennyiségû írásos anyagot hagyott hátra, sok helyrõl megerõsítve a hónapokig tartó csapadékhiányt.
Torontál:
Jó felvetés, hiszen 1863 volt az iszonyatos aszályból, 1866 pedig a május végi katasztrofális, országos (sõt, kontinens méretû) fagyból adódó nagy ínség éve, úgy néz ki, három-három éves eltolás (elírás) jött létre.
Krisztián: Az 1841-es évben súlyos aszály nem volt.
Azaz az ironikus lenézésük nem indokolt.
Az 1863-as rendkívüli aszály óriási mennyiségû írásos anyagot hagyott hátra, sok helyrõl megerõsítve a hónapokig tartó csapadékhiányt.
Torontál:
Jó felvetés, hiszen 1863 volt az iszonyatos aszályból, 1866 pedig a május végi katasztrofális, országos (sõt, kontinens méretû) fagyból adódó nagy ínség éve, úgy néz ki, három-három éves eltolás (elírás) jött létre.
Krisztián: Az 1841-es évben súlyos aszály nem volt.
Az 1863-as év egészen biztos, arról nagyon sokat lehet olvasni, valóban rettentõ aszály lehetett abban az évben.
Réthly is úgy említi, mint a XIX. század három legszélsõségesebb eseményének egyikét (az 1816-os gyilkos hóvihar volt a másik, a harmadik most hirtelen nem ugrik be, és a könyv sincs elõttem sajnos - talán az 1841-es forróság?).
Ez persze nem zátja ki, hogy 1866-ban is lehetett nagy aszály.
Réthly is úgy említi, mint a XIX. század három legszélsõségesebb eseményének egyikét (az 1816-os gyilkos hóvihar volt a másik, a harmadik most hirtelen nem ugrik be, és a könyv sincs elõttem sajnos - talán az 1841-es forróság?).
Ez persze nem zátja ki, hogy 1866-ban is lehetett nagy aszály.
"1866-ban rettenetes aszály volt. Szent József ünnepétõl Kisasszony napjáig egy csepp esõ sem esett. Ez évben sem aratás, sem szüret nem volt. A kutak is mind kiapadtak. Akácfalevélen és kevés szalmán nyaraltak jószágaink."
Az évszám mennyire biztos? Én 1863-ról olvastam hasonlót: "1863-ban kora tavasztól késõ õszig hihetetlen aszály uralkodott s avarrá perzselte Alföldünket, meg a fél Dunántúlt. Nem volt semmi termés: se gabona, se krumpli, se takarmány. Nem volt tartalék sem az elõzõ évekbõl a már említett körülmények folytán."
(Szolnok története)
Az évszám mennyire biztos? Én 1863-ról olvastam hasonlót: "1863-ban kora tavasztól késõ õszig hihetetlen aszály uralkodott s avarrá perzselte Alföldünket, meg a fél Dunántúlt. Nem volt semmi termés: se gabona, se krumpli, se takarmány. Nem volt tartalék sem az elõzõ évekbõl a már említett körülmények folytán."
(Szolnok története)
Óva intenék a messzemenõ következtetések levonásától.Ezek az idõs emberek meséi körébe tartoznak,persze minden mesének van valóságalapja.Hogy mennyi az kinyomozható,mert a XIX.sz-ban ismerték a hõmérõt,sõt csapadékot is mértek.Ma,amikor naponta milliárdokat költ a világ radarokra,mûholdakra vagy mérõállomások százezreire,mégsem tudjuk pl.,hogy mennyi esõ hullott tegnap (pl.egyesek elhitetik,hogy 100 mm-el kevesebb a valóságosnál és ez felkerül a világhálóra,térképre stb).Azt sem tudjuk eldönteni,hogy melegszik-e vagy hûl a Föld az utóbbi években,akkor higgyünk 200 éves népmesékben...?
(gondolom nem hiszi el senki,hogy márc.19-tõl szeptember 8-ig egy csepp esõ sem esett,de inkább nem sorolom)
(gondolom nem hiszi el senki,hogy márc.19-tõl szeptember 8-ig egy csepp esõ sem esett,de inkább nem sorolom)
Nagyon jó, hogy megosztottad velünk, köszönjük!
A hallhatatlan Réthly Antal kötetekben lévõ leírásokat szépen kiegészíti-megerõsíti.
A hallhatatlan Réthly Antal kötetekben lévõ leírásokat szépen kiegészíti-megerõsíti.
Kérdés, hogy régen ennyi volt a szélsõség, vagy csak ezek voltak extrém esetek, a többi évben is volt, csak azok kisebbek?
Vagy a többi évben nem volt semmi, és csak a 90 év alatt ez a 9 szélsõség volt?
Lehet, akkor 10 évente volt egy nagyon durva szélsõség, most meg sokkal sûrûbben vannak, igaz emiatt nem annyira durvák. Bár éppen elegek ahhoz, hogy felfigyeljünk rájuk!
Vagy a többi évben nem volt semmi, és csak a 90 év alatt ez a 9 szélsõség volt?
Lehet, akkor 10 évente volt egy nagyon durva szélsõség, most meg sokkal sûrûbben vannak, igaz emiatt nem annyira durvák. Bár éppen elegek ahhoz, hogy felfigyeljünk rájuk!
És még a globális felmelegedés miatt egyre több a heves vihar és a szélsõség is egyre több...jó viccakkor mit mondhattak 1861-ben?
akkor mit mondhattak 1861-ben? 
Nincs 
, de nekem megfelelne egy 2004 június 11.-i is. Akkor volt itt utoljára nagy jég, az is Nyugatról jött, mint 1898-ban .
1898. június 28-ról nincs radarkép a községetek monográfiájának archívumában? 
Nagyon jók ezek a leírások.
Nagyon jók ezek a leírások.
A községünk monográfiájában remek csemegékre akadtam, nem lesz rövid, de szerintem érdemes ide bemásolni:
1810. okt. 23-án községünkön óriási vihar vonult végig, a villám 18 helyen csapott le, s egyszerre 6 helyen égett. Közben a templom tornyába is becsapott, s a templom teteje is leégett.
1813-ban március 5-én igen nagy árvíz volt. Egy Kõmives József nevû férfi fogadott Besztercei Imrével, hogy õ átlábol a patakon, a pap föld irányában föl a dombra. Neki is indult, de partot nem ért, mert az ár elsodorta a kíváncsiskodók szeme láttára, és a vízbe veszett.
1861. évben, január és február havában oly gyenge volt az idõjárás, hogy a gyermekek széltében-hosszában fürödtek a Bér patakban. A fák és a bokrok is kizöldültek, a költözõ madarak visszajöttek. Az évben jó termés volt.
1866-ban rettenetes aszály volt. Szent József ünnepétõl Kisasszony napjáig egy csepp esõ sem esett. Ez évben sem aratás, sem szüret nem volt. A kutak is mind kiapadtak. Akácfalevélen és kevés szalmán nyaraltak jószágaink.
1869-ben az elvetett gabonák mind kifagytak, részint eddig nem látott férgek emésztették meg. Valóságos egyiptomi csapás sújtotta népünket.
1874. A múlt félévi szárazság jelen évben is tartott.
1875. A rendellenes, zivataros idõjárás különösen nyáron nagy károkat okozott a mezõkön és a réteken, borból semmi, gyümölcsbõl alig volt valami.
1881. Ez az esztendõ nevezetesen bõ és csaknem állandó esõzésrõl vannak feljegyzések, ami a növényzetre nagy befolyással volt és szomorú következményeket engedett sejtetni. Emiatt május 21-ig semmiféle körmenetet nem lehetett tartani. Víz mindenfelé. A rétek is víz alatt voltak, sõt, a mezõk is, a kertek zöldség helyett békákat termettek, a plébániakertnek is nagyobb fele víz alatt állott.
1898. Elközelgett június 28., a ránk annyira fatilis nap. Napkeltekor ki gondolta volna, mit hoz az a nap számunkra. Délután kavarognak a felhõk, elsötétedik és jégesõvel fenyeget. Villámok csapkodnak mindenfelõl, zeng az ég, napnyugta tájban pedig hatalmas esõ esik le. Gondoltuk, a veszély már elmúlt, s eltávozott messzire tõlünk, de éjjel fél tizenegykor újra kitört a vihar - hatalmasan a nyugati végbõl, hozva a borzalmas jégesõt, mely alig hagy meg valamit a vetésekbõl, különösen a már sárgára érett, kévékbe kötendõ gabonából. A jégnek oly sokasága hullott le, hogy még harmadik nap is találtatott árnyas helyeken diószem nagyságú jég darabokban. A gyümölcsfák legnagyobb része letarolva, gyümölcseitõl megfosztva, zöldülõ levelektõl menten siralmas látványt mutatnak a szemnek: vadak, madarak elpusztulva fekszenek, amelyekbõl azután hónapok nehéz keze-munkájával és verejtékével teremtett meg a falu dolgos népe. Másnap reggel kimenvén az emberek, hogy dolog után nézzenek, könnybeborult szemmel látták a pusztulást, mely munkájukat és megélhetésüket érte.
Forrás: Karácsonyi József; Heréd község monográfiája
1810. okt. 23-án községünkön óriási vihar vonult végig, a villám 18 helyen csapott le, s egyszerre 6 helyen égett. Közben a templom tornyába is becsapott, s a templom teteje is leégett.
1813-ban március 5-én igen nagy árvíz volt. Egy Kõmives József nevû férfi fogadott Besztercei Imrével, hogy õ átlábol a patakon, a pap föld irányában föl a dombra. Neki is indult, de partot nem ért, mert az ár elsodorta a kíváncsiskodók szeme láttára, és a vízbe veszett.
1861. évben, január és február havában oly gyenge volt az idõjárás, hogy a gyermekek széltében-hosszában fürödtek a Bér patakban. A fák és a bokrok is kizöldültek, a költözõ madarak visszajöttek. Az évben jó termés volt.
1866-ban rettenetes aszály volt. Szent József ünnepétõl Kisasszony napjáig egy csepp esõ sem esett. Ez évben sem aratás, sem szüret nem volt. A kutak is mind kiapadtak. Akácfalevélen és kevés szalmán nyaraltak jószágaink.
1869-ben az elvetett gabonák mind kifagytak, részint eddig nem látott férgek emésztették meg. Valóságos egyiptomi csapás sújtotta népünket.
1874. A múlt félévi szárazság jelen évben is tartott.
1875. A rendellenes, zivataros idõjárás különösen nyáron nagy károkat okozott a mezõkön és a réteken, borból semmi, gyümölcsbõl alig volt valami.
1881. Ez az esztendõ nevezetesen bõ és csaknem állandó esõzésrõl vannak feljegyzések, ami a növényzetre nagy befolyással volt és szomorú következményeket engedett sejtetni. Emiatt május 21-ig semmiféle körmenetet nem lehetett tartani. Víz mindenfelé. A rétek is víz alatt voltak, sõt, a mezõk is, a kertek zöldség helyett békákat termettek, a plébániakertnek is nagyobb fele víz alatt állott.
1898. Elközelgett június 28., a ránk annyira fatilis nap. Napkeltekor ki gondolta volna, mit hoz az a nap számunkra. Délután kavarognak a felhõk, elsötétedik és jégesõvel fenyeget. Villámok csapkodnak mindenfelõl, zeng az ég, napnyugta tájban pedig hatalmas esõ esik le. Gondoltuk, a veszély már elmúlt, s eltávozott messzire tõlünk, de éjjel fél tizenegykor újra kitört a vihar - hatalmasan a nyugati végbõl, hozva a borzalmas jégesõt, mely alig hagy meg valamit a vetésekbõl, különösen a már sárgára érett, kévékbe kötendõ gabonából. A jégnek oly sokasága hullott le, hogy még harmadik nap is találtatott árnyas helyeken diószem nagyságú jég darabokban. A gyümölcsfák legnagyobb része letarolva, gyümölcseitõl megfosztva, zöldülõ levelektõl menten siralmas látványt mutatnak a szemnek: vadak, madarak elpusztulva fekszenek, amelyekbõl azután hónapok nehéz keze-munkájával és verejtékével teremtett meg a falu dolgos népe. Másnap reggel kimenvén az emberek, hogy dolog után nézzenek, könnybeborult szemmel látták a pusztulást, mely munkájukat és megélhetésüket érte.
Forrás: Karácsonyi József; Heréd község monográfiája
Nem akarok elkeseríteni senkit,inkább viduljon mindenki,hogy ennyivel megúszta.
Cseszneken úgy 201,6 mm a havi csapadék,hogy az elsõ dekádban csak 10 mm esett.Máj.12-21-ig,tehát 10 nap alatt 191 mm hullott ! Ha lenne 10 napos rekord,akkor ez vinné a pálmát,sõt országosan is ez a 10 nap a Bakony csúcsaira 250-300 mm-t is hozhatott,rekordgyanús !Így,ugyan a május elmarad a havi mennyiséget illetõen az abszolút rekordtól,de sajnos a mostani mennyiség egy rövid idõszakra koncentrálódott.
Így is emlékeim szerint az utolsó 20-30 évben a 3. legcsapadékosabb hónap ez Cseszneken,de még 10 napja van,hogy az elsõ helyre ugorjon.
Cseszneken úgy 201,6 mm a havi csapadék,hogy az elsõ dekádban csak 10 mm esett.Máj.12-21-ig,tehát 10 nap alatt 191 mm hullott ! Ha lenne 10 napos rekord,akkor ez vinné a pálmát,sõt országosan is ez a 10 nap a Bakony csúcsaira 250-300 mm-t is hozhatott,rekordgyanús !Így,ugyan a május elmarad a havi mennyiséget illetõen az abszolút rekordtól,de sajnos a mostani mennyiség egy rövid idõszakra koncentrálódott.
Így is emlékeim szerint az utolsó 20-30 évben a 3. legcsapadékosabb hónap ez Cseszneken,de még 10 napja van,hogy az elsõ helyre ugorjon.
A tegnapi "giga"zivatar a hajnali zivatarral együtt 51,3 mm-t hozott.
Ezzel május -eddig- 180,7 mm-nél tart.
Ezzel május -eddig- 180,7 mm-nél tart.
A tegnap kora esti zivatartömb északi ága szerencsére csak megcsípett, csak egy-két percig szakadt belõle, eredménye 2,5mm lett.
Néhány km-re délre többszörös mennyiség hullott, nem sokon múlt...
A havi csapadék már 178,9mm...
Végre már száraz lábbal ki lehet menni a kapuhoz, a kocsiút két oldala mellõl csak lassan visszahúzódó belvíztenger között...
Néhány km-re délre többszörös mennyiség hullott, nem sokon múlt...
A havi csapadék már 178,9mm...
Végre már száraz lábbal ki lehet menni a kapuhoz, a kocsiút két oldala mellõl csak lassan visszahúzódó belvíztenger között...
Ma végre majd egy hónap után sikerült egyet bringázni a kedvenc körömön, a Bükkben.
Ómassán, a Garadna-forrás feletti kanyarban bizony még megvan a hósuvadásból felhalmozódott hó-jég és törmelék. A környéken a fák már réges-régen zöldben vannak, így egy picit fura a hó az avar alatt.
A lényegérõl, kialakulásáról, a megmaradás feltételeirõl bõvebben írok egy összefoglalót hamarosan. Azt hiszem megérdemli.
Link
Ómassán, a Garadna-forrás feletti kanyarban bizony még megvan a hósuvadásból felhalmozódott hó-jég és törmelék. A környéken a fák már réges-régen zöldben vannak, így egy picit fura a hó az avar alatt.
A lényegérõl, kialakulásáról, a megmaradás feltételeirõl bõvebben írok egy összefoglalót hamarosan. Azt hiszem megérdemli.
Link
Itt 21 napból 20 volt csapadékos persze ismét esett az esõ. Még nem méretem mennyi de néhány mm ismét lecsusszant délután. Éjjel is hullott 4,4mm. Eddig 109,1mm és még a mai adag.
Remélem, hogy minél hamarabb rendezõdnek a dolgaid vízügyileg, ahogy a tengerészek mondják:Jó (szárító) szelet kívánok!
Tegnap nálam is 0,4 mm esett, május még nem érte el a 140 mm-t, az éves a 380 mm-t.
Tegnap nálam is 0,4 mm esett, május még nem érte el a 140 mm-t, az éves a 380 mm-t.
Nálam ez zsinórban 11 nap, itt is 3 csapadékmentes nap (05.01, 05.08. és 05.09.) volt eddig a hónapban.
A tegnapi 0,4mm-el a 2002 óta tartó csapadékméréseim havi rekordja is megdõlt, immáron 174,4mm.
Az éves szumma már 415,6mm (60mm híján ez a 2003-as összhozam...).
A porta nagyon lassan felszabadul a víz alól, még egy-két cm vízszintsüllyedés száraz lábbal ki lehet menni a kapuhoz...
A tegnapi 0,4mm-el a 2002 óta tartó csapadékméréseim havi rekordja is megdõlt, immáron 174,4mm.
Az éves szumma már 415,6mm (60mm híján ez a 2003-as összhozam...).
A porta nagyon lassan felszabadul a víz alól, még egy-két cm vízszintsüllyedés száraz lábbal ki lehet menni a kapuhoz...
A tegnapi volt sorrendben a 12. nap, amikor mérhetõ csapadék esett. Májusban 3 csapadékmentes nap volt eddig...
Írtam arról,hogy ekkora esõzés nem zivatarból nem hiszem,hogy valaha volt egyhuzomban hazánkban(legalábbis amit megmértek).
Lehet,hogy 1958 júniusa ennél is többet hozott Kocka adatai alapján,csak azt nem tudom,hogy az akkori esõzést kísérte-e zivatartevékenység?(Õ nem ír róla,persze a csapadékadatbázis errõl lehet,hogy nem szól)Zivatarból Dad 260-at,Gyömrõ 203-at ért el 1 nap alatt,ezt eddig is tudtam,de hogy "csendes" esõbõl mi a rekord,még nem tudom.
Lehet,hogy 1958 júniusa ennél is többet hozott Kocka adatai alapján,csak azt nem tudom,hogy az akkori esõzést kísérte-e zivatartevékenység?(Õ nem ír róla,persze a csapadékadatbázis errõl lehet,hogy nem szól)Zivatarból Dad 260-at,Gyömrõ 203-at ért el 1 nap alatt,ezt eddig is tudtam,de hogy "csendes" esõbõl mi a rekord,még nem tudom.
Hú, de szép lehetett!
Holnap derül ki, hogy mi maradt a kertbõl Yoli után...
Holnap derül ki, hogy mi maradt a kertbõl Yoli után...
Így van. A hétvégi ciklon csapadéktalanságáért egyértelmûen az északnyugati szél volt a felelõs, mivel fõnös hatást idézett elõ, így alul kiszáradt a levegõ, és a csapadék egy része nem is ért földet. Hasonló jelenség szokott lejátszódni a téli mediterrán ciklonoknál is, de az nem mindig csapadékszegény, van, amikor abban nyilvánul meg, hogy itt esõ, havas esõ esik, míg Sopronban, vagy az Õrségben hó.
A zivataroknál kettõs szerepe van az Alpoknak, de mostanában sajnos az a gyakoribb, amikor a nyugat-északnyugat felõl érkezõ cellák szétesnek, ahogy leérnek a sík területre. De én is emlékszek nagy viharokra, amik onnan jöttek. (Bár az is igaz, hogy a megye északkeleti, keleti fele már nem igazán tartozik a hegyek árnyékolásába északnyugati áramlásnál, ezért szokott ott lenni a legerõsebb szél is, és az északnyugat felõl érkezõ zivatarok is ott tarolnak leginkább, a délnyugati területeket kihagyva.)
Ezért errefelé inkább keleties irányból szoktak érkezni a nagyobb viharok, az utóbbi években fõként a délkelet felõl fölénk helyezõdõ konvergenciák voltak durvák. Bár azért nem elhanyagolható az általam csak surranópályának nevezett útvonal sem, amikor a Kõszegi-hegység nyugati felénél keletkeznek a cellák, és pont telibe találnak minket (pl. 2008.06.21.)
A zivataroknál kettõs szerepe van az Alpoknak, de mostanában sajnos az a gyakoribb, amikor a nyugat-északnyugat felõl érkezõ cellák szétesnek, ahogy leérnek a sík területre. De én is emlékszek nagy viharokra, amik onnan jöttek. (Bár az is igaz, hogy a megye északkeleti, keleti fele már nem igazán tartozik a hegyek árnyékolásába északnyugati áramlásnál, ezért szokott ott lenni a legerõsebb szél is, és az északnyugat felõl érkezõ zivatarok is ott tarolnak leginkább, a délnyugati területeket kihagyva.)
Ezért errefelé inkább keleties irányból szoktak érkezni a nagyobb viharok, az utóbbi években fõként a délkelet felõl fölénk helyezõdõ konvergenciák voltak durvák. Bár azért nem elhanyagolható az általam csak surranópályának nevezett útvonal sem, amikor a Kõszegi-hegység nyugati felénél keletkeznek a cellák, és pont telibe találnak minket (pl. 2008.06.21.)
Szia!
Hát, szakmailag sajnos Én nem tudok rá válaszolni, mert csak lelkes amatõr vagyok, a tudományom kimerül az észlelésekben és a megfigyelésekben. Ezért csak gondolataim vannak. Mégpedig úgy gondolom, jelenleg ilyen idõszakot élünk, de biztos vagyok benne, hogy eljõ az az idõ is mikor dúskálni fogunk a szebbnél szebb záporokban, zivatarokban, jégesõkben, felhõszakadásokban, tubákban(esetleg tornádókban) .
Lásd Vépen, ez év március 1.-én részemrõl soha nem látott jégesõ volt(persze sikeresen lemaradtam róla, mert épp Sz.-helyen tartózkodtam)) Az Alpokról meg csak annyit, hogy úgy emlékszem gyerekoromban Meszlenben éltem s szinte az összes esemény Északnyugatról érkezett hozzánk. Az utóbbi idõben pedig állandóan Délnyugatról jönnek a viharok, amelyek elég nagy százalékban kikerülnek minket.
Úgy hogy várjunk , csak gyõzzük ki várni!
Hát, szakmailag sajnos Én nem tudok rá válaszolni, mert csak lelkes amatõr vagyok, a tudományom kimerül az észlelésekben és a megfigyelésekben. Ezért csak gondolataim vannak. Mégpedig úgy gondolom, jelenleg ilyen idõszakot élünk, de biztos vagyok benne, hogy eljõ az az idõ is mikor dúskálni fogunk a szebbnél szebb záporokban, zivatarokban, jégesõkben, felhõszakadásokban, tubákban(esetleg tornádókban)
.Lásd Vépen, ez év március 1.-én részemrõl soha nem látott jégesõ volt(persze sikeresen lemaradtam róla, mert épp Sz.-helyen tartózkodtam))
Az Alpokról meg csak annyit, hogy úgy emlékszem gyerekoromban Meszlenben éltem s szinte az összes esemény Északnyugatról érkezett hozzánk. Az utóbbi idõben pedig állandóan Délnyugatról jönnek a viharok, amelyek elég nagy százalékban kikerülnek minket.Úgy hogy várjunk , csak gyõzzük ki várni!
Hoppá, mit találtam...
Egy 2005-ös hozzászólás a Metneten az 1958-as hatalmas esõzésrõl: Link
Egy 2005-ös hozzászólás a Metneten az 1958-as hatalmas esõzésrõl: Link
Szerinted mi miért marad(t)unk ki ennyire a csapadékból? Az ország jelentõs (kb. 95%-a) része bõven 20 mm felett kapott, több helyen jócskán meghaladta a 100 mm-t is. Helytálló az a véleményem, amit pár sorral lejjebb írtam? Más is válaszolhat rá természetesen. Azért az furcsa, hogy az éghajlatilag egyik legcsapadékosabb (DNY után) Szombathely, Alpokalja egy része így le van maradva országos szinten, még az Alföld (Orosháza) is jócskán megelõz minket.
is jócskán megelõz minket.
Lehet,hogy 4,5 hónapra 426 mm döbbenetes(nálam is Cseszneken közel ennyi esett),de Cseszneken ápr.1 óta esett 310,a Bakony magasrégiójában közel 400 mm 47 nap alatt! Nem véletlen a Cuha,Gaja,Gerence borzalmas árvize...
Illetve 4 és fél hónap alatt....
Persze lehet, hogy Pécsett már június van....
Persze lehet, hogy Pécsett már június van....
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat