Agrometeorológia
Szia Floo!
Nem tudom, hogy publikus-e, megkérdezhetem a könyv címét?
Hátha egykori tanáraim a "tettesek".
Köszi!
Nem tudom, hogy publikus-e, megkérdezhetem a könyv címét?
Hátha egykori tanáraim a "tettesek".
Köszi!
Különösen annak figyelmébe ajánlom ezt, akik folyton azzal vádolnak, hogy fantomokkal hadakozom!
Ezt az írást egy idén íródott gyümölcstermesztési könyvbõl fényképeztem ki (amit a mai magyar gyümölcstermesztés neves szakemberei írtak), annak is abból a fejezetébõl, ahol a globális felmelegedés és klímaváltozás hatásait vizsgálják a cseresznyetermesztésre vonatkozóan Link Link
A táblázat Link
Jól látható, hogy a kanizsai (-2,00-ról -2,57-re) és gyõri (-1,05-rõl -1,65-re) állomáson a vizsgált idõszakban csökkent az április minimumok átlaga, közel ugyanannyival.
A zalaegerszegin pedig majd 2 fokot emelkedett.
És õk el tudják képzelni, hogy ez térségi különbség.
Látható, hogy közel 0,6 fokkal alacsonyabb áprilisi minimumok voltak a vizsgált idõszak második felében.
Tehát a zalaegerszegi úgy lett 2 fokkal melegebb, hogy közben valóban térségileg 6 tizeddel csökkent. Tehát közel 2,6 fokkal jobb fekvésbe került a mérõhely, egy dombra.
Õk meg azt hiszik, hogy ez térségi különbség.
Az utolsó mondattal meg is koronázzák a tanulmányt, amikor nem javasolják Nagykanizsa környékén a cseresznye és a meggy termesztését.
Ami igaz is, hiszen a meteorológiai állomásnál még kényesebb füvet sem igen tanácsos vetni, nade térségileg Nagykanizsa környékén, ami dombvidék???????????
Világökörség!
Ennyit arról, hogy mennyire ismert és alkalmazott jelenség az inverzió szakmai körökben.
Ezt az írást egy idén íródott gyümölcstermesztési könyvbõl fényképeztem ki (amit a mai magyar gyümölcstermesztés neves szakemberei írtak), annak is abból a fejezetébõl, ahol a globális felmelegedés és klímaváltozás hatásait vizsgálják a cseresznyetermesztésre vonatkozóan Link Link
A táblázat Link
Jól látható, hogy a kanizsai (-2,00-ról -2,57-re) és gyõri (-1,05-rõl -1,65-re) állomáson a vizsgált idõszakban csökkent az április minimumok átlaga, közel ugyanannyival.
A zalaegerszegin pedig majd 2 fokot emelkedett.
És õk el tudják képzelni, hogy ez térségi különbség.
Látható, hogy közel 0,6 fokkal alacsonyabb áprilisi minimumok voltak a vizsgált idõszak második felében.
Tehát a zalaegerszegi úgy lett 2 fokkal melegebb, hogy közben valóban térségileg 6 tizeddel csökkent. Tehát közel 2,6 fokkal jobb fekvésbe került a mérõhely, egy dombra.
Õk meg azt hiszik, hogy ez térségi különbség.
Az utolsó mondattal meg is koronázzák a tanulmányt, amikor nem javasolják Nagykanizsa környékén a cseresznye és a meggy termesztését.
Ami igaz is, hiszen a meteorológiai állomásnál még kényesebb füvet sem igen tanácsos vetni, nade térségileg Nagykanizsa környékén, ami dombvidék???????????
Világökörség!
Ennyit arról, hogy mennyire ismert és alkalmazott jelenség az inverzió szakmai körökben.
Hát az ég mentse meg a részegeket attól, hogy a házatok elõtt essenek el! :-))
Nagyon szépek és egészségesek!
Nagyon szépek és egészségesek!
Sajnos csak egy levesre való volt a kofánál, még õ is csak kísérletezik vele. Szlovéniából hozták a magot, ott nagy ültetvény volt belõle, ami igen tetszett nekik, ezért próbálták ki. Szerintem köretnek ideális, már ha valaki szeret színes ételeket fõzni. Én igen. :-)
Najó, azért Zugló is belváros és erõsen hõszennyezett.
Nem szó szerint a belvárosra gondoltam, hanem a sûrûn beépített részeket értem belvárosnak.
Nem szó szerint a belvárosra gondoltam, hanem a sûrûn beépített részeket értem belvárosnak.
Ezek az általam leírt esetek nem belvárosban vannak. Belvárosban képesek egyes fák úgy átvészelni a telet, hogy tavasszal még megvan az elõzõ évi lomb. Korábban a kemény belvárosban éltem én is. Házunk elõtt volt 3 nagy nyírfa és gyakran volt, hogy még karácsonykor is volt rajtuk lomb.
És képzeld el, ha ez a hosszú panelsor ráadásul egy belvárosban van.
Ezeket a budapesti, szegedi vagy pécsi belvárosi növényeket gyakorlatilag szobanövénynek lehet tekinteni, legalábbis a hõszennyezetlen helyen lévõkhöz képest.
Ezért szoktam csodálkozni, amikor a budapesti belvárosban egyszerre nyílik az akác, mint nálunk. Márminthogy nem csodálkozom rajta, de mégis, hogy mennyivel jobb idõnek kellett lennie itt felénk, ha a budapesti hõmocsok nem volt elég ahhoz, hogy elõbbre hozza a növényeket.
A déli oldal nem csak napos tavaszokon ér sokat igazán, mert ha felhõsebb a tavasz, akkor lehet, hogy naptár szerint késõbb nyílik a panel déli felén, viszont akkor kint, szabad terepen is késõbb nyílik, tehát a különbség ugyanaz.
Ezeket a budapesti, szegedi vagy pécsi belvárosi növényeket gyakorlatilag szobanövénynek lehet tekinteni, legalábbis a hõszennyezetlen helyen lévõkhöz képest.
Ezért szoktam csodálkozni, amikor a budapesti belvárosban egyszerre nyílik az akác, mint nálunk. Márminthogy nem csodálkozom rajta, de mégis, hogy mennyivel jobb idõnek kellett lennie itt felénk, ha a budapesti hõmocsok nem volt elég ahhoz, hogy elõbbre hozza a növényeket.
A déli oldal nem csak napos tavaszokon ér sokat igazán, mert ha felhõsebb a tavasz, akkor lehet, hogy naptár szerint késõbb nyílik a panel déli felén, viszont akkor kint, szabad terepen is késõbb nyílik, tehát a különbség ugyanaz.
Gránátalmát nálunk is találni több helyen. Zuglóban láttam egy hosszú panelsor déli oldalánál, valamint nálunk a templomkertben is van(Lõrinc)
Amúgy érdekes( vagy nem), hogy egy hosszú panelház déli oldala mennyire elõrehozza a fenológiai fázisokat. 2 héttel elõbb nyílik ott a jácint, nárcisz stb. tavasszal, mint a "semleges" helyeken. Persze ez az elõretolódás függ attól is, hogy milyen napos a tavasz, hiszen a déli oldal akkor ér igazán sokat, ha sokat süt a nap.
Amúgy érdekes( vagy nem), hogy egy hosszú panelház déli oldala mennyire elõrehozza a fenológiai fázisokat. 2 héttel elõbb nyílik ott a jácint, nárcisz stb. tavasszal, mint a "semleges" helyeken. Persze ez az elõretolódás függ attól is, hogy milyen napos a tavasz, hiszen a déli oldal akkor ér igazán sokat, ha sokat süt a nap.
Tavaly a szárazság, idén a belvíz, ettõl rosszabb már nem lehet a jövõ év.
Mondjuk nekünk július közepe óta nincs gondunk az esõvel sõt kellett is ami esett,júliusban a krumplit még 2-szer öntöztük,a káposztát karfiolt 1-2 kivétellel szinte minden héten.
Mondjuk nekünk július közepe óta nincs gondunk az esõvel sõt kellett is ami esett,júliusban a krumplit még 2-szer öntöztük,a káposztát karfiolt 1-2 kivétellel szinte minden héten.
Csodálatomat írhatom csak le képeid láttán. Velem is furcsa dolog történt a hétvégén, a gyilkos belvizes évben (az április eleji talaj-elõkészítõ és locsolófej tesztelõ locsolást leszámítva) elõször kellett locsolást megejtenem, néhány locsolókupával a kert egyetlen idõjárásból profitáló növényét, a három ágyásnyi paprikát. Le is szedtük a javát tegnapi esõ elõtt. Még néhány dolog kijön a kertbõl, és megpróbálom a rotációzást megejteni, majd gyorsan elfeledni az idei évet...
Üdv.!
Na itt már el tudunk indulni.
A bordákat KPE csõbõl gondoltam, van is maradva pár 10 méter belõle még itthon, igaz csak átmérõ 32-es, de jó lenne felhasználni, bár vastagabbat ajánlanak, de lehet, hogy minden másodiknak ebbõl tennék be.
Igen a rögzítés a talajba, ahogy írod én is így gondolnám, leütni horganyzott vascsövet és arra rádugni a KPE.t.
A csõre én is rájöttem magamtól, hogy valami használt lepedõt széthasígatok és azt tekerem rá, mert ugye fekete a csõ, tovább nem kell ragozni.
A merevítésre, egy sort fent a gerincnél, de természetesen, alul, illetve két oldalt még egy-egy sor, ezt én tetõléccel gondoltam.
8m széles az a szabvány fólia méret?
Ha jól számolom akkor abból, egy 2-2,1 m gerincmagasságú sátrat lehet kihozni, ilyenre gondoltam én is, bár azt mondják, bármekkorát csinál az ember megbánja mert úgy is kicsi lesz.
Alapból vödrös uborkára akarunk ráállni, de mást is szeretnénk.
Na itt már el tudunk indulni.
A bordákat KPE csõbõl gondoltam, van is maradva pár 10 méter belõle még itthon, igaz csak átmérõ 32-es, de jó lenne felhasználni, bár vastagabbat ajánlanak, de lehet, hogy minden másodiknak ebbõl tennék be.
Igen a rögzítés a talajba, ahogy írod én is így gondolnám, leütni horganyzott vascsövet és arra rádugni a KPE.t.
A csõre én is rájöttem magamtól, hogy valami használt lepedõt széthasígatok és azt tekerem rá, mert ugye fekete a csõ, tovább nem kell ragozni.
A merevítésre, egy sort fent a gerincnél, de természetesen, alul, illetve két oldalt még egy-egy sor, ezt én tetõléccel gondoltam.
8m széles az a szabvány fólia méret?
Ha jól számolom akkor abból, egy 2-2,1 m gerincmagasságú sátrat lehet kihozni, ilyenre gondoltam én is, bár azt mondják, bármekkorát csinál az ember megbánja mert úgy is kicsi lesz.
Alapból vödrös uborkára akarunk ráállni, de mást is szeretnénk.
Üdv Szomszéd!
Nekem van egy kis (kb 7x5 m)mûanyagvázas fóliasátram, itt talán látszik valamennyire: Link A bordák, mint írtam mûanyagok, 6m-es ívhosszal, a földbe kb 50 centis, a PVC csõ belsõ átmérõjéhez illeszkedõ vascsõ leütve, kiáll kb 10cm, talajszinten alátét ráhegesztve, erre illeszkedik a mûanyag borda. A mûanyag csövet közvetlenül a talajba is le szokták ásni, de szerintem így jobb a helykihasználás, és a vásárolható fóliapalástból is kevesebb a hulladék. (az 8m széles, abból nekem kb 50-50cm megy a talajba leföldelve, tehát 1m így is fölösleges) Tervezem a talajba leütött csõ meghosszabbítását, hogy ne talajszintre kerüljön az ütközõ alátét, hanem kb 40-50cm magasra, így jobb lesz a helykihasználás, belülrõl a fólia széléhez közelebb ültethetõk a növények. A PVC bordákat betekertem világos színû textilcsíkkal, hogy ne égesse el a nap a ráfeszülõ fóliát. Merevítésre kb 1,1-1,2m magasságban félcolos acélcsövet használtam. Gerincnek tetõléc ment. Idén volt 3. nyaras a fólia, de még bírná szerintem jövõre is. Ha sikerül, még idén bõvítem -cserélem.
Én késõ õsszel szoktam egy részébe duggatni hagymát, így már nagyon korán van újhagyma. salátát ha nem fagyott a talaja, akkor dec-jan környékén vetek bele, majd kb. feb. végén szétpalántázom. Feb- márc. mehet bele a retek is. Az ablakban kikelt palántákat ápr. elején-közepén szoktam kipikírozni a fóliába (idén így neveltem ki kb 2000db palántát; fûszerpaprika, paradicsom, étkezési paprika). Ápr. közepétõl pedig mehet a paprika-paradicsom nov. elejéig Link Link . Szeptemberi vetéssel lehet próbálkozni még retekkel.
Az én fóliám fûtetlen, csak 1-2 hidegebb hajnalon viszem ki a hõsugárzót, ha már a palánták kint vannak, de tervezem egy régi kályha beépítését is az új sátorba, szintén csak vészfûtésre.
Nekem van egy kis (kb 7x5 m)mûanyagvázas fóliasátram, itt talán látszik valamennyire: Link A bordák, mint írtam mûanyagok, 6m-es ívhosszal, a földbe kb 50 centis, a PVC csõ belsõ átmérõjéhez illeszkedõ vascsõ leütve, kiáll kb 10cm, talajszinten alátét ráhegesztve, erre illeszkedik a mûanyag borda. A mûanyag csövet közvetlenül a talajba is le szokták ásni, de szerintem így jobb a helykihasználás, és a vásárolható fóliapalástból is kevesebb a hulladék. (az 8m széles, abból nekem kb 50-50cm megy a talajba leföldelve, tehát 1m így is fölösleges) Tervezem a talajba leütött csõ meghosszabbítását, hogy ne talajszintre kerüljön az ütközõ alátét, hanem kb 40-50cm magasra, így jobb lesz a helykihasználás, belülrõl a fólia széléhez közelebb ültethetõk a növények. A PVC bordákat betekertem világos színû textilcsíkkal, hogy ne égesse el a nap a ráfeszülõ fóliát. Merevítésre kb 1,1-1,2m magasságban félcolos acélcsövet használtam. Gerincnek tetõléc ment. Idén volt 3. nyaras a fólia, de még bírná szerintem jövõre is. Ha sikerül, még idén bõvítem -cserélem.
Én késõ õsszel szoktam egy részébe duggatni hagymát, így már nagyon korán van újhagyma. salátát ha nem fagyott a talaja, akkor dec-jan környékén vetek bele, majd kb. feb. végén szétpalántázom. Feb- márc. mehet bele a retek is. Az ablakban kikelt palántákat ápr. elején-közepén szoktam kipikírozni a fóliába (idén így neveltem ki kb 2000db palántát; fûszerpaprika, paradicsom, étkezési paprika). Ápr. közepétõl pedig mehet a paprika-paradicsom nov. elejéig Link Link . Szeptemberi vetéssel lehet próbálkozni még retekkel.
Az én fóliám fûtetlen, csak 1-2 hidegebb hajnalon viszem ki a hõsugárzót, ha már a palánták kint vannak, de tervezem egy régi kályha beépítését is az új sátorba, szintén csak vészfûtésre.
Nekünk több mint 20 éve fémvázas fóliasátrunk van.
Tökéletesen meg vagyunk vele elégedve,igaz sok függ attól milyen erõs minõségi fóliával borítod be,mert annál tovább tart.
Bár ha volna rá pénzem én üvegházat építenék egyszer..
Tökéletesen meg vagyunk vele elégedve,igaz sok függ attól milyen erõs minõségi fóliával borítod be,mert annál tovább tart.
Bár ha volna rá pénzem én üvegházat építenék egyszer..
Hát még messze van, de sokat autóztam a csongrádi falvakon-városokon keresztül.
Néha én is ámultam, milyen fólia-házakat-üveges termesztõ-csíráztató helyek vannak erre. (Kistelek-Sándorfalva-Forráskút). Itt errefelé szinte a zöldségtermesztés tanösvényei vannak. Nem tudok többet, majd keresek kapcsolatot, pld; Zsana.
Néha én is ámultam, milyen fólia-házakat-üveges termesztõ-csíráztató helyek vannak erre. (Kistelek-Sándorfalva-Forráskút). Itt errefelé szinte a zöldségtermesztés tanösvényei vannak. Nem tudok többet, majd keresek kapcsolatot, pld; Zsana.
Igaz nagyon messze van, de tavasszal fóliaházzal bõvítenénk a birtokot.
Kertészkedés, zöldségtermesztés eddig is volt, de fólia nem.
Ebben kérnék segítséget, anyagok, technikák, trükkökkel kapcsolatban.
Szépek!
Többen írtatok a paradicsomvészrõl, hát ma én is láttam egy kertet, ahol nagyon csúnyán elintézte a paradicsomokat... CSodaszép, rendben tartott, gazmentes kert volt, mindenféle földi jóval (még padlizsán is volt :-)), de a paradicsomnak semmi levele, ill. ami volt, fekete volt, a termések ugyan megvoltak, de csúnya foltosan... :-(((
Noli:
Nekem a mai oktatásról úgy általában nincs jó véleményem, nem is szeretnék most elkanyarodni ebbe az irányba.
A termelõ egyszerûen olyat termel, amilyet megvesznek tõle, így szükséges, hogy vagy a felvásárló, illetve feldolgozó, vagy pedig a vásárló értésére adja valahogy az igényeit. Persze ha talpraesett az illetõ, õ maga fog körültájékozódni, mire belevágna a termelésbe, de hát ehhez egyrészt az emlegetett beidegzõdéseket, másrészt a kevésbé elterjedt növényeknél az információhiányt kell leküzdeni. Ez azért ma már nem lehet akadály, ettõl függetlenül nagyon fontos a fogyasztó és a termelõ közötti oda-vissza párbeszéd.
Egyébként a mi családunkban is megvoltak ezek a beidegzõdések, ahogy megfigyeltem, szinte sajnálták a nagyszüleim leszedni az apró termést, mondván, tudna még az nõni... Engem viszont a világból ki lehetett volna kergetni az édeskés-trutymós félig levénült rántott patisszonnal, úgyhogy beújítottam a cukkinivel: azt szedhetjük aprón rántani, grillezni, közepesen paprikapótléknak a lecsóba, vagy tölteni, óriásként pedig levesnek, fõzeléknek, mint a tököt. Csak arra kell vigyázni, hogy ne "terheljük" túl gyakran nagyra növõ darabokkal a tövet, és így tényleg képes két-három tõ cukkini a tágabb családot is egész nyáron rogyásig ellátni. Az uborkánk is csak véletlenül nõhet meg "kovászolni való" méretûre, mi is régóta legfeljebb 10-12 centisbõl csináljuk még a salátát is, a kovászosról nem is beszélve.
talaci:
Hú, ugyanez a probléma nálunk is sokáig megvolt, meg kellett vívnom egy keresztesháborút nekem is, bár nekem a szüleimmel. Én most azon mesterkedem, hogy az egész kertet csepegtetõrendszerrel látom el, mivel nálunk homoktalaj van, így a nagy vízadagok egy része ugyanúgy kárba vész egy szint után.
Számolgatni egyébként én se szoktam itthon a kertben, észreveszi azt a gazda szeme, hogy mennyi az elég mondjuk esetünkben a vízbõl, no meg a zsebe, ha valami nem kifizetõdõ.
Én köszönöm a kiváló problémafelvetést mindkettõtöknek!
Nekem a mai oktatásról úgy általában nincs jó véleményem, nem is szeretnék most elkanyarodni ebbe az irányba.
A termelõ egyszerûen olyat termel, amilyet megvesznek tõle, így szükséges, hogy vagy a felvásárló, illetve feldolgozó, vagy pedig a vásárló értésére adja valahogy az igényeit. Persze ha talpraesett az illetõ, õ maga fog körültájékozódni, mire belevágna a termelésbe, de hát ehhez egyrészt az emlegetett beidegzõdéseket, másrészt a kevésbé elterjedt növényeknél az információhiányt kell leküzdeni. Ez azért ma már nem lehet akadály, ettõl függetlenül nagyon fontos a fogyasztó és a termelõ közötti oda-vissza párbeszéd.
Egyébként a mi családunkban is megvoltak ezek a beidegzõdések, ahogy megfigyeltem, szinte sajnálták a nagyszüleim leszedni az apró termést, mondván, tudna még az nõni...
Engem viszont a világból ki lehetett volna kergetni az édeskés-trutymós félig levénült rántott patisszonnal, úgyhogy beújítottam a cukkinivel: azt szedhetjük aprón rántani, grillezni, közepesen paprikapótléknak a lecsóba, vagy tölteni, óriásként pedig levesnek, fõzeléknek, mint a tököt. Csak arra kell vigyázni, hogy ne "terheljük" túl gyakran nagyra növõ darabokkal a tövet, és így tényleg képes két-három tõ cukkini a tágabb családot is egész nyáron rogyásig ellátni. Az uborkánk is csak véletlenül nõhet meg "kovászolni való" méretûre, mi is régóta legfeljebb 10-12 centisbõl csináljuk még a salátát is, a kovászosról nem is beszélve.talaci:
Hú, ugyanez a probléma nálunk is sokáig megvolt, meg kellett vívnom egy keresztesháborút nekem is, bár nekem a szüleimmel. Én most azon mesterkedem, hogy az egész kertet csepegtetõrendszerrel látom el, mivel nálunk homoktalaj van, így a nagy vízadagok egy része ugyanúgy kárba vész egy szint után.
Számolgatni egyébként én se szoktam itthon a kertben, észreveszi azt a gazda szeme, hogy mennyi az elég mondjuk esetünkben a vízbõl, no meg a zsebe, ha valami nem kifizetõdõ.
Én köszönöm a kiváló problémafelvetést mindkettõtöknek!
Köszönöm a részletes és nagyon precíz válaszodat. Magam csak mûkedvelõ vagyok e téren, igaz már régóta hobbiként kertészkedek. Ennek megfelelõen azt sem tudom pontosan, hogy hány mm öntözés lenne az ideális az egyes zöldségfélékhez. Feleségem úgy szeret locsolni, hogy mindent meg akar locsolni egyszerre. Hosszú évek alatt sikerült meggyõznöm, hogy nem jó ha mindent, de csak egy kicsit locsol meg, mert akkor csak a felsõ talajréteg lesz nedves, ezért a növények gyökérzete is ott fejlõdik erõteljesen. Mondom neki, hogy inkább kevesebbszer, de alaposan locsolja meg a területet.
Így a vízhasznosulási együttható a gyakorlatban számunkra nem is értelmezhetõ. Gondolom nem egyedül vagyok ezzel.
Így a vízhasznosulási együttható a gyakorlatban számunkra nem is értelmezhetõ. Gondolom nem egyedül vagyok ezzel.
Köszönöm az infót, érdekes volt, és logikus :-)
Miért is igyekezne új termést hozni az a növény, ami sikeresen teljesítette már a feladatát a beérlelt korábbi terméssel?
Csak azt nem értem, hogy a kertészeti szakiskolákban ilyesmit nem oktatnak??? Olyan egyszerû volna, ha megtanulhatnák a gyerekek, s így rögzülne... Nem mondom, néha jó a kicsit nagyobb (de nem öreg) cukkini, mert tölteni meg az arasznyiak nem jók, de 90%-ban zsengéket veszek. Remélem, ez azért változni fog.
Uborkánál szépen követhetõ egyébként a kereskedelembe kerülõ méretek csökkenése, gyerekkoromban csak a kimondottan a csemegének való (eltevõs) volt apró, minden más uborka bazi nagy, sok votl benne a keserû is, így amikor kovászost csináltam, megtanultam, hogy mindegyiknek a levágott végét meg kell nyalni. Na errõl sikerült leszokni, hála annak, hogy rendesen locsolt és kisebb méretben leszedett uborkát árulnak már. Az uram nem is szereti nagy uborkából a kovászost ("Nem értem, mit csinálsz másképp, mint muter, de az övé olyan vacak, íztelen mindig" - az uborkák méretétõl eltekintve azonosan készítjük). Ha nem nagyok, hamarabb be is érnek az üvegben, 4-5 nap elég neki.
(Konyhatündéreknek mondom, ha nem tudták volna: ha jó ropogósra szeretnétek a kovászos uborkát, tegyetek bele egy kis tormát, nem kell sok, két-három arasznyi hosszú, fél centi vastag csík elég egy nagy üveghez, az így elrakott ubi érés-leszûrés után a tormákkal együtt tárolva hûtõben hónapokig!!!!! friss marad, mi szoktunk februárban-márciusban enni októberi kovászost!)
Miért is igyekezne új termést hozni az a növény, ami sikeresen teljesítette már a feladatát a beérlelt korábbi terméssel?
Csak azt nem értem, hogy a kertészeti szakiskolákban ilyesmit nem oktatnak??? Olyan egyszerû volna, ha megtanulhatnák a gyerekek, s így rögzülne... Nem mondom, néha jó a kicsit nagyobb (de nem öreg) cukkini, mert tölteni meg az arasznyiak nem jók, de 90%-ban zsengéket veszek. Remélem, ez azért változni fog.
Uborkánál szépen követhetõ egyébként a kereskedelembe kerülõ méretek csökkenése, gyerekkoromban csak a kimondottan a csemegének való (eltevõs) volt apró, minden más uborka bazi nagy, sok votl benne a keserû is, így amikor kovászost csináltam, megtanultam, hogy mindegyiknek a levágott végét meg kell nyalni. Na errõl sikerült leszokni, hála annak, hogy rendesen locsolt és kisebb méretben leszedett uborkát árulnak már. Az uram nem is szereti nagy uborkából a kovászost ("Nem értem, mit csinálsz másképp, mint muter, de az övé olyan vacak, íztelen mindig" - az uborkák méretétõl eltekintve azonosan készítjük). Ha nem nagyok, hamarabb be is érnek az üvegben, 4-5 nap elég neki.
(Konyhatündéreknek mondom, ha nem tudták volna: ha jó ropogósra szeretnétek a kovászos uborkát, tegyetek bele egy kis tormát, nem kell sok, két-három arasznyi hosszú, fél centi vastag csík elég egy nagy üveghez, az így elrakott ubi érés-leszûrés után a tormákkal együtt tárolva hûtõben hónapokig!!!!! friss marad, mi szoktunk februárban-márciusban enni októberi kovászost!)
A pécsiek nagyon várták az esõt, mivel 1 hónapja nem esett ott, se zivatar nem volt se semmi.
Most az 1 hónapos aszály után esett több mint 10 mm, lehet van aki örül neki, de a szõlészek-borászok nem biztosan, ugyanis az a tapasztalat, hogy a szõlõ elreped, amennyiben hosszú csapadékmentes idõszak után érés közben hirtelen rájön az esõ.
Nálunk szerencsére folyamatosan volt csapadék a szemek duzzadása közben, ott sajnos nem kizárt, hogy el fognak repedezni a szemek.
Most az 1 hónapos aszály után esett több mint 10 mm, lehet van aki örül neki, de a szõlészek-borászok nem biztosan, ugyanis az a tapasztalat, hogy a szõlõ elreped, amennyiben hosszú csapadékmentes idõszak után érés közben hirtelen rájön az esõ.
Nálunk szerencsére folyamatosan volt csapadék a szemek duzzadása közben, ott sajnos nem kizárt, hogy el fognak repedezni a szemek.
Így van, az öntözés mindenképp szükséges, csupán az egyes termések egyedi vízfelhasználása lesz kisebb a korán szedett termésnél, illetve tenyészidõszakra számolva ebben az esetben összességében még több is lesz a vízfogyasztás. Viszont! A vízhasznosulási együttható (a felhasznált víz milliméterére esõ megtermelt növényi produkció) messze kedvezõbb lesz, mint ha hagynánk túlnõni, szinte megérni a termést.
A dolog háttere hormonális, lényege, hogy a biológiai érettséget közelítõ és elérõ termés jelenléte úgy változtatja meg a növényi hormonháztartást, hogy az öregedési folyamatok válnak dominánssá. Új virág egyre kevesebb képzõdik, a vegetatív szervek is fokozatosan elvesztik funkciójukat, majd el is halnak. Kísérletekkel is bizonyítani lehet, hogy a fiatal termések eltávolításával jelentõsen nõ a növény hasznos élettartama, összességében a tökféléknél ez azt jelenti, hogy egy tõrõl nem csak darabszámban, de tömegre is többet lehet szüretelni egy vegetációban. Ebbõl adódik a gazdaságosabb vízfelhasználás.
Noli:
Annak, hogy miért nem követik a gazdák mégsem ezt a gyakorlatot, valamiféle hibás beidegzõdés lehet az elsõdleges oka. Egyrészt afféle szupernormális ingerként vonzóbb a szép nagy, "darabos" termés, másrészt így kevesebb aprólékos munka jár vele és a termés jobban is tárolható, mint a könnyen megfonnyadó apróságok. De uborkánál mûködik a dolog - persze csak mert a feldolgozóipar szabványban írja elõ a helyes agrotechnikát. Patisszonnál pl. ez még nem ment át a termelõi köztudatba. Mindenesetre kistermelésrõl lévén szó, nagy szerepe lehet a fogyasztói visszajelzésnek.
A dolog háttere hormonális, lényege, hogy a biológiai érettséget közelítõ és elérõ termés jelenléte úgy változtatja meg a növényi hormonháztartást, hogy az öregedési folyamatok válnak dominánssá. Új virág egyre kevesebb képzõdik, a vegetatív szervek is fokozatosan elvesztik funkciójukat, majd el is halnak. Kísérletekkel is bizonyítani lehet, hogy a fiatal termések eltávolításával jelentõsen nõ a növény hasznos élettartama, összességében a tökféléknél ez azt jelenti, hogy egy tõrõl nem csak darabszámban, de tömegre is többet lehet szüretelni egy vegetációban. Ebbõl adódik a gazdaságosabb vízfelhasználás.
Noli:
Annak, hogy miért nem követik a gazdák mégsem ezt a gyakorlatot, valamiféle hibás beidegzõdés lehet az elsõdleges oka. Egyrészt afféle szupernormális ingerként vonzóbb a szép nagy, "darabos" termés, másrészt így kevesebb aprólékos munka jár vele és a termés jobban is tárolható, mint a könnyen megfonnyadó apróságok. De uborkánál mûködik a dolog - persze csak mert a feldolgozóipar szabványban írja elõ a helyes agrotechnikát. Patisszonnál pl. ez még nem ment át a termelõi köztudatba. Mindenesetre kistermelésrõl lévén szó, nagy szerepe lehet a fogyasztói visszajelzésnek.
A tökfélék közül a melegigényesek még mostanra fejlesztettek csak termést, lásd kolbásztök. Hmmm, az milyen isteni finom!
Szia!
Jó Neked, hogy csak egy dolgot nem értesz. De félretéve a viccet, igazad van. Valóban sokkal finomabb a zsenge tökféleség, mint az elöregedett. Magam is inkább fiatalon szedem le, de annyit nem lehet megenni, mint amennyit egy jól termõ tõ (tövek) terem(nek). Ezért sajnos néha túlnõnek, de sajnálja kidobni az ember. A locsolást illetõen tévedsz, mert ha leszeded a termést fiatalon, attól még ugyanúgy kell locsolni, mert a tökfélék folyamatosan teremnek, locsolás nélkül valószínüleg már nem lenne a következõ olyan zsenge, mint amit szeretsz. De e zsenge termés finomsága nem csak a tökfélékre igaz. Nagyon szeretem a zöldbabot levesnek vagy fõzeléknek (fõleg hidegen), de csak a kimondottan zsenge babból, ha öregebb, akkor már nem jó. Sajnos lassan vége a szezonnak, majd jövõre eszünk megint friss, zsenge zoldségeket.
Jó Neked, hogy csak egy dolgot nem értesz. De félretéve a viccet, igazad van. Valóban sokkal finomabb a zsenge tökféleség, mint az elöregedett. Magam is inkább fiatalon szedem le, de annyit nem lehet megenni, mint amennyit egy jól termõ tõ (tövek) terem(nek). Ezért sajnos néha túlnõnek, de sajnálja kidobni az ember. A locsolást illetõen tévedsz, mert ha leszeded a termést fiatalon, attól még ugyanúgy kell locsolni, mert a tökfélék folyamatosan teremnek, locsolás nélkül valószínüleg már nem lenne a következõ olyan zsenge, mint amit szeretsz. De e zsenge termés finomsága nem csak a tökfélékre igaz. Nagyon szeretem a zöldbabot levesnek vagy fõzeléknek (fõleg hidegen), de csak a kimondottan zsenge babból, ha öregebb, akkor már nem jó. Sajnos lassan vége a szezonnak, majd jövõre eszünk megint friss, zsenge zoldségeket.
Kertészek! Egy dolgot nagyon nem értek. Mindegyik tökféle úgy finom, ha zsenge még, erre a jóemberek 98%-a megvárja, míg elefántméretûre nõnek, s akkor szedi le õket... Most kaptam az uram unokatestvérétõl két akkora cukkinit, hogy ha feldobnám a levegõbe, a katonai radarok óriásbombázónak mérnék be...
Kénytelen vagyok fasírtnak megcsinálni, mert rántani ez már igen öreg... Mi a fenéért nem lehet még akkor leszedni, amikor fiatal? A zöldségesünk szokott hozni kicsiket is, na azt veszem ott, az nyersen is isteni finom, meg jó grillezni is, de az ilyen öregeknek a közepét ki kell dobni, mert kemény a magjuk is már... Patiszonnal ugyanez van. Évek óta nem ettem egy jó patiszont, mert mindenki megvárja, míg megkövül és már hámozni se lehet, olyan csontos a héja. Pedig, ha zsenge, le se kell szedni róla.... OK, tömegében kisebb mennyiséget lehet így leszedni, de a minõsége sokszorosan kárpótol. Jobb minõséget lehet drágábban árulni, mert ilyen esetben tuti, hogy 10-bõl 8 ember a zsengét választja akkor is, ha drágább. Ráadásul a zsenge hamarabb "elkészül", a termesztés során kevesebb vizet is igényel, ha esetleg valaki a locsolásban gondolkodik.
Ezzel nem csak én vagyok így, hanem hasonlóan zöldségkedvelõ ismerõseim is...Ha nagyobb lenne az erkély a panelban, tartanék tököket, de így nem fér el, sajnos, s rá vagyok utalva a mások termésére...
Szóval, kertészek, ha tököket termeltek, ne várjátok meg, míg megöregszenek, hanem tessék akkor leszedni és eladni, amikor FINOM.
Kénytelen vagyok fasírtnak megcsinálni, mert rántani ez már igen öreg... Mi a fenéért nem lehet még akkor leszedni, amikor fiatal? A zöldségesünk szokott hozni kicsiket is, na azt veszem ott, az nyersen is isteni finom, meg jó grillezni is, de az ilyen öregeknek a közepét ki kell dobni, mert kemény a magjuk is már... Patiszonnal ugyanez van. Évek óta nem ettem egy jó patiszont, mert mindenki megvárja, míg megkövül és már hámozni se lehet, olyan csontos a héja. Pedig, ha zsenge, le se kell szedni róla.... OK, tömegében kisebb mennyiséget lehet így leszedni, de a minõsége sokszorosan kárpótol. Jobb minõséget lehet drágábban árulni, mert ilyen esetben tuti, hogy 10-bõl 8 ember a zsengét választja akkor is, ha drágább. Ráadásul a zsenge hamarabb "elkészül", a termesztés során kevesebb vizet is igényel, ha esetleg valaki a locsolásban gondolkodik.
Ezzel nem csak én vagyok így, hanem hasonlóan zöldségkedvelõ ismerõseim is...Ha nagyobb lenne az erkély a panelban, tartanék tököket, de így nem fér el, sajnos, s rá vagyok utalva a mások termésére...
Szóval, kertészek, ha tököket termeltek, ne várjátok meg, míg megöregszenek, hanem tessék akkor leszedni és eladni, amikor FINOM.
A 2007. évi gombaszezon valóban emlékezetes volt. Nekem is olyan információim vannak, hogy a Magyarszombatfa-Bajánsenye-Õriszentpéter sávban kedden elég jelentõs esõ hullott. Lehet, hogy a hétvégén én is elnézek valahová. Most én is azon fohászkodom, hogy realizálódjon a modellek által jelzett csapadék.
Jó nektek arra d.utántúliak. Mifelénk drága minden. Pincés Sampion gomba, persze szép fehér tupír kalappal 630/ft/kg.
Más: kimentem 3.szor a piarcra, 20.án elmaradt, most meg végre tudtam venni szép tiszaalpári pontyot, kibordázva. Megvettem volna egészben élõben is, csak nem volt idõ elrakni reggel, csak a hûtõbe.
Az ára- élõ ponty= 1000 ft/kg., felpucolva csak törzs:1500 ft/kg. a fej 500 ft/kg.
Na ebbõl van egy kisfazék hallé. Eltart nekem holnapig is, mert más nem szereti,
csak egy homoki ember.
Más: kimentem 3.szor a piarcra, 20.án elmaradt, most meg végre tudtam venni szép tiszaalpári pontyot, kibordázva. Megvettem volna egészben élõben is, csak nem volt idõ elrakni reggel, csak a hûtõbe.
Az ára- élõ ponty= 1000 ft/kg., felpucolva csak törzs:1500 ft/kg. a fej 500 ft/kg.
Na ebbõl van egy kisfazék hallé. Eltart nekem holnapig is, mert más nem szereti,
csak egy homoki ember.
Mi felszedtük természetesen! Baki hegyen jártunk az erdõben, útközben találtunk pár gombát. Császárgomba képekben; "burokban": Link Burokból "kitörve": Link Tömegesen: Link Felrugdosva 
: Link Vargányák: Link Link Hazaérve tálcára került a mai szedés; vargányák, csupros tuskógomba ,királytinóru, korallgombák, császárgombák: Link
A képeket párom, Ancsi készítette.
Baki hegyen jártunk az erdõben, útközben találtunk pár gombát. Császárgomba képekben; "burokban": Link Burokból "kitörve": Link Tömegesen: Link Felrugdosva : Link Vargányák: Link Link Hazaérve tálcára került a mai szedés; vargányák, csupros tuskógomba ,királytinóru, korallgombák, császárgombák: Link A képeket párom, Ancsi készítette.
Azt gondolom, hogy igen hosszú és bõséges gombaszezon elõtt állunk, amennyiben a modellek által várt csapadék nagy rész realizálódik a következõ napokban. A nálam rekordokat produkáló 2007-es szezonhoz tudom hasonlítani egyenlõre ezt a helyzetet.
Jelenleg egy kisebb szünet tapasztalható (bár most is lehet találni gombát nem kis mennyiségben, csak többet kell érte menni), az Õriszentpéter környéki erdõkben pedig már indul az ízletes vargánya következõ hulláma, ott jelentõs csapadék volt az elmúlt napokban is. A Farkasfa-Kondorfa-Csörötnek környéki erdõkben nem tudom mi a pontos helyzet, itt nem volt érdemi csapadék a héten, holnap reggel tervezek egy túrát...
Jelenleg egy kisebb szünet tapasztalható (bár most is lehet találni gombát nem kis mennyiségben, csak többet kell érte menni), az Õriszentpéter környéki erdõkben pedig már indul az ízletes vargánya következõ hulláma, ott jelentõs csapadék volt az elmúlt napokban is. A Farkasfa-Kondorfa-Csörötnek környéki erdõkben nem tudom mi a pontos helyzet, itt nem volt érdemi csapadék a héten, holnap reggel tervezek egy túrát...
Emelkedett az alma ára, 18-ért veszik (rezisztens fajtáknál 19Ft), úgy néz ki, jobb a kereslet a szabolcsi almára idén.
Persze, hogy tisztában vagyok vele, de összeinterpolálni és egy térképre rádobni az összes adatot, és félmegyényi területeket egy színnel jelölni úgy, hogy az adott állomások éppen ott vannak, ahova volt kedvük letenni, teljesen semmitérõ.
De ha ezt a térképet oda is teszik a nagyközönségnek, akkor legalább írják le pár mondatban, hogy: "A térkép adott mérési pontokból lett interpolálva, és a mért értékek csak az állomások közvetlen környezetére vonatkoznak. Például az egymáshoz nagyon közeli Tevel és Paks állomás közti 10 fokos különbség mutatja, milyen óriási változékonyság mutatkozott a tél legalacsonyabb minimumaiban attól függõen, hogy az adott mérõhely milyen terepponton van elhelyezve. Ennek megfelelõen a völgyekben mindenhol alacsonyabb, a dombokon és a belvárosokban mindenhol sokkal enyhébb értékeket voltak."
Vagy valami hasonló, amibõl kiderül, hogy akik ezt az összefoglalót készítették, azok tudnak errõl.
De erre egy db betû sem utal.
Pláne a minimumok vonatkozásában, ahol ennek a jelenségnek nemhogy döntõ szerepe van, hanem csak és kizárólag ettõl függ.
Biztos vagyok benne, ha Pitom írta volna, akkor szerepelne benne erre utalás(nem véletlenül), így enélkül az egész nem ér semmit.
Használhatatlan.
De ha ezt a térképet oda is teszik a nagyközönségnek, akkor legalább írják le pár mondatban, hogy: "A térkép adott mérési pontokból lett interpolálva, és a mért értékek csak az állomások közvetlen környezetére vonatkoznak. Például az egymáshoz nagyon közeli Tevel és Paks állomás közti 10 fokos különbség mutatja, milyen óriási változékonyság mutatkozott a tél legalacsonyabb minimumaiban attól függõen, hogy az adott mérõhely milyen terepponton van elhelyezve. Ennek megfelelõen a völgyekben mindenhol alacsonyabb, a dombokon és a belvárosokban mindenhol sokkal enyhébb értékeket voltak."
Vagy valami hasonló, amibõl kiderül, hogy akik ezt az összefoglalót készítették, azok tudnak errõl.
De erre egy db betû sem utal.
Pláne a minimumok vonatkozásában, ahol ennek a jelenségnek nemhogy döntõ szerepe van, hanem csak és kizárólag ettõl függ.
Biztos vagyok benne, ha Pitom írta volna, akkor szerepelne benne erre utalás(nem véletlenül), így enélkül az egész nem ér semmit.
Használhatatlan.
Persze, hogy erõsebb az inverzió, nem is értem hogy miért említed Keszthelyt, hiszen én a Balaton felvidékrõl beszéltem, a dombokról és a Balatonról együtt. Egyébként máshol is vannak dombok nemcsak Zalában, akkor minden dombot be kellett volna jelölni az OMSZ-os munkatársnak? Gondolom tisztában vagy vele, hogy ez nem lehetséges.
Persze, tiszta sor, a vízpart mellett számít.
A keszthelyi állomás itt van Link a zöld nyílnál és a képen Link Link , és -21 fok volt ott a most elmúlt télen.
Mivel induló délies légmozgás volt, ezért csak az északi parton segített igazán a víz temperáló hatása. Bár a tihanyi félszigeten, ami belelóg a vízbe, elfagyott ez a füge Link itt Link
A siófoki állomáson -16 fok volt, pedig majd belelóg a vízbe Link , ráadásul a város is ott van mellette.
Ahhoz képest, hogy a víz ott hullámzott mellette és némi városhatás is volt, ahhoz képest a -16 azért elég sok.
A csörnyeföldi -12,5 fok és a csillagdai -12,2 fokhoz képest, ahol se hõsziget se víz se semmi, csak az inverzió.
Viszont az is biztos, hogy a Balaton környéki dombokon 50-80-100 méteres fagylefolyásokkal semmi bajuk nem lett a fügéknek. Sõt, akár Somogyban vagy Zalában, Balaton nélkül is. Tehát szerintem erõsebb az inverzió, mint a Balaton vize.
Arról a térképrõl meg ez a véleményem Link
A keszthelyi állomás itt van Link a zöld nyílnál és a képen Link Link , és -21 fok volt ott a most elmúlt télen.
Mivel induló délies légmozgás volt, ezért csak az északi parton segített igazán a víz temperáló hatása. Bár a tihanyi félszigeten, ami belelóg a vízbe, elfagyott ez a füge Link itt Link
A siófoki állomáson -16 fok volt, pedig majd belelóg a vízbe Link , ráadásul a város is ott van mellette.
Ahhoz képest, hogy a víz ott hullámzott mellette és némi városhatás is volt, ahhoz képest a -16 azért elég sok.
A csörnyeföldi -12,5 fok és a csillagdai -12,2 fokhoz képest, ahol se hõsziget se víz se semmi, csak az inverzió.
Viszont az is biztos, hogy a Balaton környéki dombokon 50-80-100 méteres fagylefolyásokkal semmi bajuk nem lett a fügéknek. Sõt, akár Somogyban vagy Zalában, Balaton nélkül is. Tehát szerintem erõsebb az inverzió, mint a Balaton vize.
Arról a térképrõl meg ez a véleményem Link
Van annak köze a Balatonhoz is, lásd pl. ezt a térképet Link azonban nem kell túl nagy távolságra gondolni a Balatontól, ott már nem érzõdik a hatás.
Rimóczy prof. csak javasolta a védetté nyilvánítást. Viszont az árusítható gombákról készülõ új rendelet tervezetébõl már hiányzik a császárgomba, ami azt is jelentheti, hogy elõbb-utóbb védetté fogják nyilvánítani. Egyébként a Netgombász és az Index gombázós topic honlapokon a napokban pont ezen a témán vitatkoztak.
Az õrségi gombahelyzet most milyen? Már lassan 2 hete nem jártam arra, mert közben itt Zalaegerszeg környékén is vargánya ill. rókagomba dömping lett, ami lassan lecsengõben van már.
Az õrségi gombahelyzet most milyen? Már lassan 2 hete nem jártam arra, mert közben itt Zalaegerszeg környékén is vargánya ill. rókagomba dömping lett, ami lassan lecsengõben van már.
Köszönöm szépen az információt!
Dr. Rimóczi Imre - Gombaválogató címû könyvsorozatában védett gombaként szerepelt mikor vagy 6 éve utoljára a kezembe vettem. Azóta ezen tudásomat nem frissítettem.
Dr. Rimóczi Imre - Gombaválogató címû könyvsorozatában védett gombaként szerepelt mikor vagy 6 éve utoljára a kezembe vettem. Azóta ezen tudásomat nem frissítettem.
A 23/2005 (VIII. 31.) KvVM miniszteri rendelet 5. sz. mellékletében, - ami a védett gombákat tartalmazza - a császárgomba nem szerepel, tehát jelenleg nem védett! Egyes gombával foglalkozó netes lapok tévesen szerepeltetik védettként. Legközelebb nyugodtan szedd fel õket, igen jóízû gomba fõleg levesnek és salátának.
Deszépek!
Pedig ha megkérdeznél egy szakembert, hogy szerinte ezek a finom barackok az Õrségben az Alpokalján, vagy Szegeden teremtek, az esetek 99,9%-ában helytelen választ kapnál.
A maradék 1% nem figyelt oda földrajzórán!
Én pár napja oltattam be itthon az õszinket Mária Mártába, amiket itt mutogattam.
5 ágát oltottuk be, jövõre már szép lesz.
Pedig ha megkérdeznél egy szakembert, hogy szerinte ezek a finom barackok az Õrségben az Alpokalján, vagy Szegeden teremtek, az esetek 99,9%-ában helytelen választ kapnál.
A maradék 1% nem figyelt oda földrajzórán!
Én pár napja oltattam be itthon az õszinket Mária Mártába, amiket itt mutogattam.
5 ágát oltottuk be, jövõre már szép lesz.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat