Globális jelenségek
azaz ha jól értelmezem, egy felmelegedõ folyamatban vagyunk amit az emberi tevékenység megsegít egy kissé
A különbözõ tudományok jeles hazai képviselõi is sokat foglalkoznak az éghajlatváltozás kényes ügyeivel. Akit részletesebben érdekel az a www.vahava.hu címen tallózhat.
Cauchy! Bocsi a következõ - kicsit hülye válaszért, de véleményem szerint 1-es és 2-es, csak még belefér a 3-asba.
"A legtöbb változás távoli tájakon történik. Mégsem szabad közönyösnek lennünk, mert jelzik, mi vár a bolygó más részeire. Álljunk csak meg! – mondják a kétkedõk. Hiszen az éghajlat köztudottan változékony. Ezer éve Európában még enyhe volt az idõ, s borszõlõ termett Angliában. Majd 300 éve hirtelen lehûlt a klíma, s rendre befagyott a Temze. Vajon a mai melegedés nem a természet hóbortja, múló kilengése-e? Korántsem biztos! – állítják a szakértõk. Az éghajlati változások természetes ritmusa egyet-mást persze megmagyarázhat a fölmelegedésnek a következõkben ismertetett jelei közül, ám a hõmérséklet egész bolygóra kiterjedõ emelkedését valami más gerjeszti. Századok óta irtjuk az erdõket, szénnel, olajjal és földgázzal fûtünk, szén-dioxidot és üvegházhatású gázokat ontunk a légkörbe – gyorsabban, semhogy a növények és óceánok elnyelhetnék (lásd: Az örök körforgás eleme, a szén, 2004. február). A légkörben több a CO2, mint sok százezer éve bármikor. „Tevékenyen befolyásoljuk a földtörténetet, képesek vagyunk módosítani az éghajlat meghatározó folyamatait” – véli George Philander, a Princetoni Egyetem klimatológusa. Voltaképp egyre újabb takarókat terítünk bolygónkra. Szinte biztos, hogy fõleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idõ a 20. században – állítja az ensz klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (ipcc) 2001-ben készült jelentése. A földkerekség hõmérséklete gyorsabban nõ, mint ezer év óta bármikor. S az éghajlati modellek szerint a természeti erõk – például a vulkánkitörések vagy a Nap lassú „pislákolása” – nem magyarázzák meg maradéktalanul ezt a fölmelegedést."Lehet hogy ez is ki van szinezve valamennyire, de azért elgondolkodtató, mint a ziv.lesen fórumban elhangzottak is.
a zivilesen fórumban indukálódott vitából egy nem világos nekem (illetve ez a kérdésem): 1. ki az aki szerint van éghajlatváltozás (nem természetes ingadozás, hosszútávú pozitív anomália) és ezt az emberi etvékenység okozza 2. van éghajlatváltozás (ua mint elõbb) és ez természetes folyamat 3. Természetes ingadozással állunk szemben, és nincs változás 4. Rövidtávú változás van, amit az ember okoz. 5. rövidtávú változás amit nem az ember okoz
Nocsak-nocsak, már a hivatalos bejelentésnál járnak odafenn, azaz néhány év után újra itt a "fiúcska".
Bizony, odalenn Délen az anomália növekszik, pontosabban a ONI-t(Oceanic Nino Index) Júniusban is már csak egy hajszál választotta el a meleg-epizódtól. A Júniusi adat óta még nem láttam frissítést, ám ahogy kinéz a helyzet, szerintem már az Augusztus-Szeptember a meleg idõszakot kezdte el(ONI>=+0,5), azaz egy még ?-es erõsségû El-Ninó elõtt állunk(állhatunk).
Úgy látszik az El Nino beerõsít?!Link catalog/products/forecasts/seasonal/forecast/plumes/nino_plumes_public_sys2!3!200409!chart.gif
SnowHunternek még igaza is van...sajnos:Amerika továbbra sem írja alá a Kiotói jegyzõkönyvet – Oroszország viszont csatlakozik a levegõbe jutó széndioxid mennyiség csökkentését célzó nemzetközi egyezményhez. Kofi Annan ENSZ-fõtitkár üdvözölte, hogy az orosz kormány a globális felmelegedést elõidézõ légköri szennyezõdés csökkentésére hivatott kiotói egyezmény ratifikálását javasolta a dumának, az amerikai külügyi tárca viszont jelezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is elutasítja az 1997-ben aláírt nemzetközi megállapodást.
Örülök az " orosz medve" aláírásnak, bár sajna a komolyságát megkérdõjelezik az aláírók, ám legalább elindultunk valamerre.Bár a végtelenül szégyenletes jelenét elõ, a világ -jelenlegi civilizácis fokát jól jellemzi e tényezõ- vezetõ nagyhatalmának(fõ agresszorának, akarnokának) az aláírása hiányzik, ám ezt jó ideig még várhatjuk ...
Oroszország aláírja a kiotói egyezménytAz Interfax hírügynökség értesülései szerint az orosz kabinet várhatóan csütörtökön írja alá a globális felmelegedés megállítására született kiotói egyezményt.Moszkva hosszasan hezitált az 1997-es szerzõdés aláírásával kapcsolatban, napvilágot láttak olyan vélemények is, melyek szerint a nagykiterjedésû hûvös területekkel rendelkezõ Oroszország tulajdonképpen még jól is járna a felmelegedéssel. Az orosz igen nélkül azonban nem léphetett volna életbe a szerzõdés, ezért volt különösen fontos, hogy Putyin kormánya elfogadja az egyezményt.
Oroszország aláírja a kiotói egyezményt 2004.09.23A Természetvédelmi Világalap értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz államfõ utasította az illetékes minisztériumokat, hogy írják alá a károsgáz-kibocsátás globális mérséklését célzó kiotói egyezményt. A Természetvédelmi Világalap (WWF) bejelentette, hogy az 1997. évi megállapodás, amelynek a végrehajtása Oroszország végsõ jóváhagyásától függ, annak ellenére életbe lép, hogy az Egyesült Államok 2001-ben elutasította azt. A WWF azt közölte, hogy az orosz parlament heteken belül ratifikálja a nemzetközi egyezményt. A WWF szerint Putyin utasította a kulcsminisztériumokat arra, hogy írják alá a kiotói ratifikációs dokumentumot. A közlemény rámutatott: a WWF a múlt héten megbeszélést folytatott a kiotói egyezmény kapcsán illetékes orosz képviselõkkel. A miniszterek aláírása után a dokumentumok a parlament elé kerülnek formális ratifikálásra. A kiotói megállapodás életbe lépéséhez az kell, hogy a károsgáz-kibocsátás legalább 55 százalékáért felelõs államok ratifikálják a dokumentumot. Jelenleg ez a szint mintegy 44 százalék, és nem érhetõ el a minimális 55 százalék Oroszország 17 százaléka nélkül, miután a 35 százalékos hányaddal rendelkezõ Egyesült Államok nemet mondott. A megállapodás támogatói, köztük az Európai Unió korábban azt közölték, hogy akár egyoldalúan is csökkentik károsgáz-kibocsátásukat, bárhogy döntene Oroszország.
Bakonyvár: azt is számold bele, hogy a múlt században hány tornádót detektáltak, az semmit sem jelent, mivel a szám nagyban függ az éppen aktuális tornádó-divattól
Azoknak,akik szerint semmi különös kilengés nincs a Föld éghajlatában,csak egy kis számolást javasolok:hány tornádó volt Európában az idén és mennyi trópusi ciklon a térítõkön.Keressenek hasonlót,mondjuk a múlt században.Kiváncsi lennék,hány hasonló évet találnának.
Én tavaly õsszel kezdtem egyet és az idén tavasszal küldtem vissza az eredményt még a régi klienssel, igaz csak 1500+-os XP-m volt és közel sem ment 24h-ban.
Végre megjöttek az elsõ kreditjeim így már a csoportban is látszom. Az elsõ periódus nálam akár 4 hétig is eltarthat, mivel csak egy AMD 1700-as procival dolgozom és a számítási sebesség átlaga kb 4.6 sec/TS. Pedig közel 24/24 es ütemben tudom nyomatni. Ebben persze benne van 8-12 óra amikor konkrétan dolgozom a géppen, és ilyenkor kevesebb prociidõ jut a BIONIC-nak.
levig: korábban én is nyomattam a tesztetket.. az elsõ fázis két hét alatt futott végig a gépemen, úgy hogy az 24/7 üzemben ment. Sajnos valami proghiba miatt a második fázis nem indult ezért abbahagytam.. lehet ha megjavítják a gépem beszállok újra.
Guzsolt, én is abban a csapatban vagyok.
A BOINC akkor frissíti a kreditet ha a Projects fülnél jobbegeret kattintassz a climatepredictionre, és ott nyomsz egy Update-t. (persze élõ internetkapcsolattal) Nekem naponta frissül így a kredit.

LeviG! Én is csatlakoztam a csapathoz (magyarok@BIONIC) csak még feldolgozás alatt vannak az adatok és nem kaptam credit-et.
Errõl a névrõl hogy Éghajlatváltozás, tegnap az El Nino jutott eszembe, és utánnanéztem, idén lesz El nino.
Aki ismeri a SETI@home projectet, annak ez sem lesz új: Link Annyi az egész, hogy feltelepíthetsz a gépedre egy kis progit, ami a processzor szabadidejét kihasználva ( (a többi programot nem zavarva) számításokat végez. Jelen esetben a jövõ éghajlatát modellezhetjük. Amikor befejezte a számítást, azaz a modellezést, az eredményt visszaküldi a központi adatbázisba. A sok visszaküldött eredmény alapján ensemblét készítenek. Most még a modelltesztelés-parametrizálás zajlik, amikoris mindenkinek másképp beállított modelleket osztanak ki (egyediek), és az 1850-es évek idõjárását szimulálják, így kiválogatják a nem stabil modelleket, vizsgálják az érzékenységüket. (Ez a hindcast, amikor tudják a végeredményt, így ellenõrzik a modellt) Majd jövõ évtõl ezeket újabb tesztnek vetik alá az 1900-as években (1950-2000), ezután következhet a jövõ elõrejelzése (2000-2100). Egyébként a mostani számítás is 3 részbõl áll:1. kalibrálás (óceán-szárazföld egyensúly beállítása) 2. Normál CO2 szintel (282ppm) végzett (hátra)jelzés (1825-50) 3. Duplázott CO2 szinttel végzett modellfutattás 2050-2065-re adják itt a dátumot. (Mármint a CO2 szintbõl, gondolom)Az elsõ visszaküldött eredmények itt láthatóak: Link Azon kevés modellek amelyek lehûlést jósolnak nyilván nem stabilak. Idõközben néhány modellbe betettek egy negyedik fázist is, amelyben lecsökkentették a golf-áramlat erõsségét, ennek ensembléje itt: Link Ez valamiképp ellensúlyozza a felmelegedést.A dolog elég számításigényes, inkább azoknak érdemes feltelepíteni, akinek sokat megy a gépe otthon vagy munkahelyen, és nem egy régebbi tipus. A weblapjukon viszont sok érdekes információ van a témáról, és az elképzelésükrõl.
Az alábbi kép azoknak fog sokat mondani, akik látták Roland Emmerich filmjét, a globális felmelegedést követõ jégkorszakról. A természet "kicsiben" produkálja a katasztrófa film egy jelenetét, amelyben három gigantikus hurrikán takarja el a Föld északi féltekéjét.Link
Nem vagyunk szégyenlõsek, csak minden érdeklõdésre pontos és kielégítõ választ adtál, de nehogy azt hidd, csak pár nap és tuti eszembe jut egy olyan jó igazi fejtörõs kérdés. (ami lehet tök marhaság lesz
) Látom Peti te nagyon szeretsz a légkörrel foglalkozni.

Ha van kérdesetek még a Metnet-találkozón elhangzottakkal kapcsolatban, akkor ne legyetek szégyenlõsek

Meteo: nem tudom melyik évben volt, s azt sem mikor, de nem oly rég, pár éve az Amerikában gondot okozó hurrikán leszelidülve átjöve az óceánon nálunk okozott galibát, árvízet, akkor is fõleg keleten!S ez tutibizti, csak hogy mikor volt, azt lenne jó tudni, nem emlékszel rá esetleg?Szóval bármi lehet

A hetvenes évekig tudok visszaemlékezni,de akkoriban nem volt ilyen véltozatosság.REKORDHIDEG ÉS MELEG,rendkívüli vízszintek pluszban és mínuszban,félmegyényi jégverések és tornádók havonta/nyáron/,felhõszakadások és a szomszédban egy csepp esõ,rendszeressé váló októberi és áprilisi havazások,hónapokig tartó hõség és forróság,hótlan tél majd rekordhóvihar váltakozása stb.A felsoroltak elszaporodását,vagyis a szélsõségesség látványos növekedését 1985-tõl számítom/életem leghidegebb tele az addigi/1970 utáni/semmi telek után.A hetvenes keményebb telet követõen 1985-ig nem emlékszem a Bakonyban fél méteres hóra vagy 20 fok hidegre.Azóta vagy 10 télen elõfordult.Hónapok teltek el úgy,hogy naplómba nemhogy helyi,de országos érdemleges szélsõség sem került.Már rég emlékszem eseménytelen hónapra az utóbbi idõben.A mostani aug.kicsit nyugodtabb,de lehet,hogy az teszi emlékezetessé,hogy lesznek az országban helyek,ahol egy csepp esõ sem lesz.Máshol már most több felhõszakadás is átvonult.Bocs a hosszért.
Bakonyvár: Épp sz álalad leírt dolgok is mutatják, hogy biza errõl szól a Kárpát-medence, szélsõségek tárháza volt-van-lesz, csak az átmeneti intenzításváltozások érdemelnek figyelmet.
Cauchy!Épp ez a meglepõ az utóbbi években.Egyik helyen itéletidõ,pár km-rel arrébb semmi.2002. augusztusában soha nem látott vízszinttel vonult le a dunai ár.Közben az országonkban aszály és hõség tombolt.
hát ha magamat nézem, hiába lkeresek bármi extrát, itt semmi különös nem történt, se meleg se hideg se sok se kevés csapadék, bár ha szõrszálhasogató akarnék lenni, úgy is foglamazhatnék, hogy szélsõségesen eseménytelen volt itt az idõjárás
Bakonyvár: szerintem is igazad van, s mindenképp elmondható hogy szélsõségesebb lett az idõjárásunk, s ez a tavalyi nagy szárazság, az idei nem elsõ szuperciklonban is megnyilvánul, vagy akár a tavalyi októberi havazás, s folytathatnám a sort!Aki nem hiszi, nézzem utána, s nyissa ki a szemét, itt van elõtte

Itt is megemlítem a mostani ciklon kapcsán,hogy 30 év alatt nem emlékszem a fél országban átlag 100 mm-t adó 3 napos esõre.Sokszor voltak mennyiségileg ilyenek,de 1-2 max. 4-5 megyét érintettek./Pl.1991.máj16.ny-dunántúli med.ciklon/Vagy nagyobb területet érintettek de kisebb területi átlaggal.Besorolom bizonyítékaim közé ezt is a már általam sokszor fejtegetett szélsõségesedõ éghajlatunkhoz.Ne csak abszolút értékeket vizsgáljunk,hanem gyakoriságot,ter.átlagot,vagy átlag T-t/pl.az utóbbi 2 napban keleten/.
Ez a baj, mert így gyorsabban olvad a jég, és a Gold áramlatra gyakorolt hatását ismerjük..
Németország partjainál a tenger hõmérséklete meghaladta a 20°C-t, sõt lassan a Norvégok is elõvehetik a fürdõnadrágot!