Agrometeorológia

Bizony, sok lehetõség lenne itt a Kárpát-medencében, mezõgazdasági szempontból. Nagyon jó adottságú talajjal, éghajlattal rendelkezik.

Igen, ez teljesen igaz, mint oly sok minden ez sem csak fekete vagy csak fehér, hanem nagyon összetett dolog, számtalan apró részlettel. Gondolok itt arra, hogy nem kell teljesen legyalulni a természetes, vagy elvadult növénytakarót és betelepíteni minden, az ember számára hasznos gazdasági növénnyel, de azért a meglévõ, egy-egy térség, vagy akár az egész ország számára kitörési pontot jelentõ kiváló lehetõségeket jobban kihasználhatnánk, az ésszerûség, és fenntarthatóság (tudom, mostanában nagyon divatos és elcsépelt szó ez, de most jól illik ide) határain belül. Talán, ahogy Enikõ mondta a két véglet közötti állapot lehetne a megoldás.

Ezzel bizony egyetértek (jó jelzõ a kúltúr-sivatag), Enikõ észrevételével együtt.

Ez nem sok jóval kecsegtet.
Ilyenkor bennem mindig megfogalmazódik egy kérdés, mit tehetnénk, mit tehetnék, hogy javuljon a helyzet..
Ez a téma is megérne egy cikket..

A gyomnövényekrõl annyit, hogy a hazai gyomnövényeket, gyomtársulásokat is kezdik felváltani az idegen tájak gyomnövényei..

Szemléletváltás is elkélne bizony hazánkba, ebben talán tudnánk picinyke szerepet vállalni.

Valamint pályázatok, támogatások útján tudna javulni a helyzet, talán....

Valóban, az ideális valami hasonló lenne. Németországban vannak védett szántószegélyek, gyomrezervátumok (ezek a kifejezések talán furcsán hangozhatnak itt..), és a dombvidéki agrártájban kötelezõ hagyni szántatlan mezsgyéket, ahol menedékhelyet találhat az õsi vegetáció. Ezek hazánk szemszögébõl elég messzi távlatok, hiszen a gyerek még a cipõjét sem húzta fel (meg sem vette).

A dél-európai országokban az inváziós fajok (nem csak növények, rovarok, más állatok is!) okozta terhelés általában jóval alacsonyabb, mint nálunk, a Kárpát-medencében. Ez abból adódik, hogy a száraz, köves gyepek megbolygatás után viszonylag könnyen regenerálódnak, ellentétben a kötött, agyagos talajú, jó termõképességû alföldi területekkel. Nagy-Britanniában pl. hatalmas összegeket fordít a kormány a mezõgazdasági mûvelést veszélyeztetõ legkárosabb özöngyomok elleni hatékony (hozzáértõ szakemberekbõl álló kutatócsoport által kidolgozott!), fellépésre, újabban pl. börtönbe is csukhatják, ha valaki a japánkeserûfüvet a háza elé telepíti..

Sajnos itthon a parlagoltatás már nem a régi, hagyományos értelmezést jelenti, amikor is a földek gyors kiélését akadályozták meg vele. Ma már a gyerekek számára a nagyszülõk, szülõk megélhetését, vagy hobbiját adó kertészkedés, szõlészkedés teljesen érdektelenné vált, ezért gyakran meg sem hirdetik a földeket, hanem magukra hagyják õket. És itt van a sarokpont, hiszen ebbõl az edafikus viszonyok, táji adottságok, potenciális vegetáció függvényében mind az inváziós gyomtenger, mind a kosborparadicsom felé mutat nyíl.. Az egyikért büntetnek, a másikért fizetnek.. Az "eredeti vegetáció visszatérését" elõsegíteni kívánó megoldások, módszerek vannak ugyan, de ezek alkalmazása igencsak nehézkes, részben a felaprózódott birtokviszonyok részben az érdekellentétek, részben bizony a nem betartott elõírások miatt. Igencsak bonyolult és szerteágazó (akár egy lekaszált akácsarj) a kérdéskör, ráadásul ahány földterület, annyi szukcessziós menet - a kívánt állapotot elérni szinte nem is lehet..

Én úgy gondolom, hogy e kettõ példa között lenne az "ideális".
Nem minden talpalatnyi földet beszántani, megmûvelni, hanem mellette lennének védett, eredeti vegetációjában meghagyott erdõségek és gyepek, legelõk szép számban. Úgy gondolom, a korábban ember által "megbolygatott" aztán magára hagyott területeket nem jó úgy hagyni, mert elõszeretettel telepszenek meg az özönnövények, amelyek között vannak "nem kedvenceid" is. Ezeket helyreállítani kellene, hogy visszatérhessen az eredeti vegetáció.

"Úgy tûnik, ott jobban kihasználják a lehetõségeket.."
"..egész dombságokat beborító szõlõterületek."

Vagyis értelmezhetjük úgy is, hogy ott már tökéletesen legyepálták a természetes vegetációt, a legkisebb refúgiumot is eltüntették, beszántották. A tájképek egyfelõl valóban lenyûgözõek, nagy élmény lehetett, és kitûnõek a fotók is. Nekem valahogy mégis szomorú látvány, hogy nincs egy talpalatnyi rét, szántatlanul hagyott mezsgye, de még "gazos, cserjés, elhanyagolt" parcella sem rajtuk..
Tudom, a véleményemmel egyedül vagyok, agrárvégzettségem ellenére ki nem állhatom a kultúrsivatagokat és a vonalzóval meghúzott, permetfürdõben gõzölgõ agrártájakat.

Link

Csodaszépek!
Mindkét ország fényévekkel elõrébb áll a gyümölcstermesztésben, mint mi. Meg is látszik a két ország gazdasági helyzetében.

A legjobb az egészben, hogy ez a mi gránátalmánk Link , szinte tökugyanakkora, mint az olasz.
A magyar klimatológia leírása szerint ott már a jövõ évinek is érnie kéne, itt meg még a múltévinek sem.

Akkor még semmirõl sem késtem le. Hátha járok arra felé Szeptemberben. Ha igen akkor írok elõtte neked tuti, hogy össze tudjunk futni egy fügekóstolás erejéig

Pont most nem elérhetõ a gallerysite

A képek második fele nem jön be valamiért, a cédrusoktól.

A kérdéses képen részben pára van, részben záporesõ keltette homály. Épp helyi, mini Cb-k voltak felettünk, még egy halvány szivárványra is futotta: Link A hely neve Terra da Vino (magyarul a bor szülõföldje), Alba környékén. Az idõ akkor iszonyat fülledt volt, szinte patakokban csorgott az emberrõl a víz. Zivatarokkal csak akkor találkoztam, meg elõtte lévõ nap.(Július 11-12.) Na meg hazafelé úton 27.-én. Látványos záporrokhoz még Volterra környékén volt szerencsém 25.-én : Akkor a mélykék ég mellett a fehér gomolyok nagyon kontrasztosak voltak, nálunk hidegcsepp esetén, vagy hidegfront után láttam hasonlókat: Link Link Link Link
Legyen egy kis agromet is benne: cédrusok: Link paratölgy: Link Link gránátalma: Link Nagyon sok erkély és terasz volt tele növényekkel: Link Link néhol a falból kinövõ fügével: Link Szlovéniai táj hazafelé útról: Link Link

Mai szedés Link Link Link Link
Aszalódás folyamatban Link Link
Várható másodtermés, lesz bõven Link Link
A növények egészségesek, méregzöldek, majd kicsattannak Link

Az elsõtermés most érik lefelé, a második majd kb. augusztus második felétõl-végétõl októberig.
A csúcs szeptemberben.

Maci: Bárkinek a Tokaji szõlõsét, fügefa vagy olajfa ültetvényét kigyomlálom,megmetszem,stb. ezért cserébe csupán a tulajdonomba vételét kérem

Hari csupán pénzkérdése az egész Abból meg mostanság dúskálunk , úgyhogy csupán 20-30 év és el is jutunk oda, hogy megvalósítsuk terveinket. Na nem baj majd tisztes nagyapaként az unokáim élvezhetik ennek (fügefa)gyümölcseit.

Floo Köszönöm a lehetõséget mikor van érési idõ mettõl meddig? Mert akkor majd úgy idõzítek

Fantasztikus helyeken jártál.
Itt Heves megyében legalább is itt a Mátra környékén is egyre több az elhagyott gazos szõlõ terület,elõnyben a külföldi árú.

......vaj miért?
Tenné fel a kérdést egy átlag ember....undorító és számomra felháborító is.....

Floo!

Persze, 10 hektárnyi fügefa ültetvényt kéne kigyomlálni

vikarel!

Tényleg bámulatos a táj,még nem nagyon láttam ilyen nagy területen ilyen szépen rendben tartott mg-i területet.

Atyaég, gyönyörû táj, gyönyörû képek!
Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy nálunk pedig keményen fizetnek, ha kivágják tõkéiket a szõlõsgazdák...

Aki nem csak turistáskodni megy oda, hanem gyümölcstermesztõi szemmel nézelõdik és figyel, azt hordágyon kell onnan hazahozni.
Fantasztikusak!
Nálunk totál ugyanilyen dombok tiszta erdõ, dzsungel és elhagyott, elgazosodott területek Link Link , pedig itt is hasonlóan nézhetne ki a táj és pöröghetne a gazdaság. Mint ahogy 30 km-re ettõl a két fényképtõl Szlovéniában a jeruzalemi borvidéken Link Link Link Link Link Link Link Link
Ezen a két képen kicsit távolabb mintha nagyon homályos lenne a levegõ, az pára Link Link ?
Az a meteorológia állomás jó kis dombtetõn van. Nem kérdezted, mennyit mért akkor, amikor a december 19-21 közötti napokban arrafelé -10-15 fokok voltak?
Csodaszép táj, nagyon szép képek, még ha kicsit szívszorító is látni ezt a szépséget, mert nálunk is ilyen lehetne. Egy Seychelles-szigeteki képnél nem szorul össze a szívem, mert tudom, hogy olyan itt nem lehetne. De az olasz tájat szinte egy az egyben át lehetne tenni ezekre a dombokra(a völgyekben maradhatna erdõ), és az olajfát kivéve nem lenne rosszabb itt semmi, mint ott. Sõt, azt sem zárom ki, ha adna valaki hozzá egy kevéske pénzt, hogy 1 év alatt találnék olyan olajfa fajtát, ami kibír annyit, mint egy füge. És akkor olajfaültetvényünk is lehetne. Sikerült találnom eddig egy fajtát, ami állítólag kibírta azt a telet Dél-Franciaországban, amikor befagyott Marseille mellett a tenger.
Ehhez, hogy hasonló táj és hasonló gyümölcstermesztési kultúra legyen itt, csupán szisztematikus, ésszerû munka kellene, és hogy megtérülne a befektetés, az tuti.

Karesz, ezek állati szépek!!!

Utolsó gondolatodat volt szerencsém megtapasztalni az elmúlt három hétben. Egy szõlészeti-borászati Intenzív Program Link keretében. Számos érdekes elõadást hallgattunk és sok neves borászatban, szõlõbirtokon jártunk Piemonte, Marche, Umbria és Toscana tartományokban.
Úgy tûnik, ott jobban kihasználják a lehetõségeket, pl. a szántóföldek öntözõcsatornákkal összekötve, (a kukoricát szinte mindenhol öntözték), nagy területû gyümölcsösök (szinte mind ellátva jéghálóval), egész dombságokat beborító szõlõterületek.
Rengeteg képet készítettem, egy töredékét tettem csak fel, azt is ömlesztve: Link
Ízelítõ tájképekbõl: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Pincékbõl: Link Link Link Link Link Link Egy meteorológiai állomás: Link Link Pergolamûvelés: Link Link

aaaaaaaa fügefáid alól?

hozzánk jöhetsz nyugodtan bármikor dudvát szedni,örömmel látunk!
Én már unom

Micsoda tervek!

Gyere nyugodtan, lehetõleg érési idõben

Köszi ha egyszer arra járok nemcsak nézegetni fogom hanem ha megkínálsz meg is kóstolom Köszi a beszámolót nagyon élveztem, kedvet is kaptam egy saját fügeültetvényhez amit majd a leendõ Tokaji szõlõsömben fogok kialakítani Rengeteg tervem van ha végre ki tudunk szabadulni innen a bérházból akkor lesz egy takaros kertes házunk jó nagy kerttel és egy kisebb szõlõst is tervezek Tokajban vagy környékén. Mindig is szerettem a kertészkedést.

.....tehát a fügefák nem az enyémek, egy barátomé mind, de úgy kezelem õket, mintha egy kicsit az enyémek (is) lennének
A hagyományos magyar fajták elég gyenge téltûrésûek annál fogva, hogy még õsszel is vegetációban vannak, a hajtásuk gyakran zölden megy bele a télbe, így sok esetben visszafagy, növekedésük inkább bokros, gyümölcsük pedig nem rossz, de van nála jobb is. Ezért a területen inkább Olaszországból meg innen-onnan összeválogatott fajták vannak.
Van piros, lila, pogácsa, körte, hosszúkás formájú, zöld, barna, kicsi, nagy, sokféle.
Illetve a környék szõlõhegyein, dombtetõin van 1-2 nagyobb, idõsebb bokor vagy fa, azokat is szinte sajátként kezeljük, hiszen a gazdáik már családtagként tekintenek ránk
Két link, ezen idei gyümölcsök vannak Link , ezen meg az elmúlt évek képeibõl néhány Link
Ha a bioszféra fórumba, és ide is beírod a keresõbe, hogy füge, vagy fügék, akkor kidob egy rakat hozzászólást, jó nézegetést.

Köszönöm nagyon tetszett ez a tájleírás Várom az esti folytatást. Szinte odaképzeltem magam a képek alapján a fügésbe

Szia!
Néhány kép Link Link Link Link
Alulról és felülrõl Link Link Link Link Link Link

A fügékrõl Link Link Link

A terület dél-délkeleti fekvésû, 230-240 méteres magasságban van, alatta a sík 150 méteren terül el. A délies lejtés nem annyira mérvadó, mint maga a szintkülönbség. Bár az iskolában, a tankönyvekben, a klímaleírásokban mind elõszeretettel ajnározzák a déli domboldal nagyobb napfényellátottságát, mert nagyobb a napsugarak beesési szöge, de sokkal nagyobb jelentõsége van a fagylefolyásnak ; pl. ez a füge egy enyhén északias lejtésû dombtetõn van Link , ez meg egy dombtetõ keleties csúcsán Link
A füge túlélésének egy feltétele van: a téli éjszakákon a hõmérséklet egyetlen egy alkalommal se lépje át a -15 fokot. Idõsebb növény -16 fokot is kibír, ez alatt már komoly bajok vannak.
1994 körül ezért ide ültetõdtek ezek a fák, mert aki ültette õket, tudta, hogy a dombnak ezt az elõnyét ki lehet használni.....
.........este folyt.köv.

Szia Floo!
A fügésedrõl nincs amolyan távlati képed? Szõlõst meg almást már dögunalomig sokat láttam itt Szabolcsban na de fügést? Kiváncsi vagyok, hogy néz ki és hol helyezkedik el. Köszi. Ha egyszer Becsehelyen járok tuti megnézem magamnak. Nagyon szerettem kertészkedni amíg kertesházban laktunk most amióta beköltöztünk városba már csak a látvány maradt Legalább a képekkel hagy töltsem be a szívbemben ezt az ûrt Köszönöm. Ja és leírod, hogy jött az ötlet mármint a fügéshez, meg hogy ültetted õket(mármint honnan szerezted a fügefákat bocs ha hülyeséget kérdezek)

Ebben igazad van floo mert szerintem is változott a csapadék területi elosztása.

Ilyen máskor is elõfordult, pl. 1992-ben, amikor Stájerország déli részén valamint Vas és Zala megye egy részén július augusztusban 6 hétig egy csepp esõ sem esett, ráadásul augusztusban 36-38 °C melegek voltak. Emlékszem, az osztrák tv mutatta, hogy Radkersburg környékén minden növény kiégett és 4-5 cm-es repedések voltak a talajon. Akkor annyira leszállt a talajvíz is, hogy a Zeg melletti pózvai kavicsbánya tórendszerben egyes sekélyebb vízû tavak kiszáradtak, de akkor találkoztam olyan halastóval is, ahol már csak a halágyban maradt valamennyi víz - késõbb már ott sem -, mert a tápláló patak kiszáradt és boldog-boldogtalan vitte a halakat belõle.

Pécsen jártam tegnap, ott a talajadottságok miatt a kiégett fû július végefelé gyakori látvány, múlt év augusztus elsején jártam ott, meg volt sülve minden.
Most üdezöld.
Erre fel, ott, ahol kiégett növényeket nem olyan sûrûn látni, mint az ország egyes részein, a szlovén-osztrák határon szó szerint el van égve a kukorica.
Persze egészen biztos, hogy korábban is voltak példák erre, hogy kevesebb csapadék volt, ha nyugati áramlás esetén a front felsõ ága elhúzott Gyõr felé, az alsó meg Somogy-Tolna-Baranyát kapta el, ha közbe-közbe volt zivatar, az meg kihagyott egy-egy kisebb térséget errefelé, de akkor általában másfelé még annál is kevesebb csapadék volt.
De most fejtetõre állt minden.
Pl. szívesen megnéznék egy csapadéktérképet az elmúlt 10 évrõl, mennyire van továbbra is jelen a délnyugati csapadéktöbblet Link , esetleg más képet fest-e az ország csapadékeloszlása.

Azt hiszem ez volt az eddigi legkedvesebb velem kapcsolatos mondat, ami valaha metnetes száját elhagyta. Úgyhogy köszönöm!
Ha esetleg volt mégis, csak nem emlékszem, akkor elnézést attól, akinek a száját vagy a billentyûzetét elhagyta, de akkor is minimum ezüstérmes.

Kenya!
Egészségetekre, örülök, hogy ízlett, aranyos családod van.

Hogy továbbra is tudjon fügét osztogatni.

Akkor már minek neki?

Bizony, Floo-nak akkora szíve van, ha megcsinálnánk pörköltnek, az egész metnet jóllakna belõle és még mindig maradna neki magának is! :-)

Sõt, szinte folyamatosan víz borította, belvízfoltos tájjal.
Segítek, 1999-ben, nagyon másolódik az akkori rettenetes év...

Amióta az eszemet tudom, nem emlékszem olyan helyzetre, h öntözés nélküli helyeken ilyen zölden léptünk volna augusztusba, mint ahogy most fogunk, legalábbis itt ill. ÉK-en. (persze ebben memóriagondok is lehetnek )

Az hagyján, hogy jól hangzik de milyen finom! Tegnap mi kaptunk kóstolót, Floo-t erre hozta a jó sorsa és volt olyan jó fej, hogy hozott a fügébõl. Komoly erõfeszítésembe került, hogy ne zabáljam föl az összeset, megosztoztam a családdal. Nagyon finom volt, Flookamóka, még egyszer köszi szépen!

Hát mondjuk, ha jobban belegondolok, talán tõlünk be tudod szerezni

Honnan lehet ilyen aszalódó fügét beszerezni? Nagyon jól hangzik

Igazából nem aszaljuk, nem szeretjük az aszalt fügét. Szerintem aki aszalt fügén nõtt fel, mint sokan, és utána megkóstolja az igazi, lédús, zamatos, friss fügét, utána már nem nagyon vágyik aszalt fügére. A zöld aszalódó egy olyan fajta, ami a fán lógva megaszalódik, és szinte aszaltfügeként lehet leszedni a fáról, bár ez annyiban más, hogy nem olyan rágós mint a cipõtalp, hanem lágy, puha és krémes a belseje, a boltban vehetõ aszaltfüge és a friss füge közti átmenet. Na az nagyon finom. Abból az idén fogok eltenni. De külön nem aszaljuk.

Kenya!
Várlak szeretettel!
Holnap megyek Pécsre, rettentõ sûrû a programunk, nagyon nem ígérem, valószínû nem fog, de ha belefér, beugrok viszek egy kis kóstolót

Becsehely becse.

Én már alig várom, hogy Becsehely felé fújjon a szél és jóllakjak azzal a csodával. Egyszer voltam már és nagyon finom volt.

Ez már szinte fügelekvár, ahogy ragyognak a magvak abban a lédús gyümölcshúsban: Link
Aszalod-e már, vagy azzal megvárod a másodtermést?

Mai szedés: sárga óriás, zöld aszalódó és jégfüge Link Link Link Link Link
Csúcsminõség Link Link