Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
A sokéves átlag arrafelé 90 mm körüli, úgyhogy tevéket azért még ne rendeljetek. 
Szegeden pontosan 83 mm.
Szegeden pontosan 83 mm.
Nagyon száraz kezdet volt ez, itt még a 100 mm-t sem érte el a csapadék ez alatt a 3 hónap alatt.
Március átlag alatti csapadékmennyiséggel és +1,4°C-os hõmérsékleti anomáliával zárt Szekszárdon.
A csapadék még az ezt megelõzõ évek hasonló idõszakához képest is kevesebb volt, éves szinten mégis jól állunk hiszen mintegy 70mm-el esett eddig több az átlagosnál. A csapadék zöme hóban hullott.
A napsütéses órák száma márciusban kevéssel az átlag alatt alakult.
Részletek: Link a lap alján érdekes összehasonlító grafikonokkal: Link és itt is néhány éves visszatekintõ összehasonlítás a lap alján: Link
Mindenkinek további szép napot, lássuk mit hoz április! 
A csapadék még az ezt megelõzõ évek hasonló idõszakához képest is kevesebb volt, éves szinten mégis jól állunk hiszen mintegy 70mm-el esett eddig több az átlagosnál. A csapadék zöme hóban hullott.
A napsütéses órák száma márciusban kevéssel az átlag alatt alakult.
Részletek: Link a lap alján érdekes összehasonlító grafikonokkal: Link és itt is néhány éves visszatekintõ összehasonlítás a lap alján: Link
Mindenkinek további szép napot, lássuk mit hoz április!
Nagyatád márciusban:
Havi középhõmérséklet: 6.7 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 2.3 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 11.1 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -7 °C
Havi legmagasabb hõmérséklet: 22 °C .
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C
Havi összes csapadék: 31.0 mm
Legcsapadékosabb nap: 14.0 mm
Csapadékos napok száma: 11
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Zivataros napok száma: 2
Fagyos napok száma: 9
Téli napok száma: 1
Ködös napok száma: 2
Legnagyobb hóvastagság: 14 cm
Hótakarós napok száma: 3
Havi középhõmérséklet: 6.7 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 2.3 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 11.1 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -7 °C
Havi legmagasabb hõmérséklet: 22 °C .
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C
Havi összes csapadék: 31.0 mm
Legcsapadékosabb nap: 14.0 mm
Csapadékos napok száma: 11
Jelentõs csapadékú napok száma: 2
Zivataros napok száma: 2
Fagyos napok száma: 9
Téli napok száma: 1
Ködös napok száma: 2
Legnagyobb hóvastagság: 14 cm
Hótakarós napok száma: 3
Itt tájékoztatok mindenkit, hogy a mai naptól lehetõség nyílt Egerben, a Kertész úton, az iskola területén csapadék mérésére. Ezután a visszatekintõben idõrõl-idõre jelzem a mért mennyiségeket. Ma reggel 2,5 mm-t mértem. [esõ]
Március hónap csapadéka Újszegeden 21 mm (atikövizig), ennél kevesebb csapadék csak a 1999, 2002, 2003, 2009-es években hullott.
Készítettem magamnak egy táblázatot az elmúlt 10 év adataiból, ahol érdekességként említendõ hogy a jelzett években az év elsõ két hónapjában az átlagosnál több csapadék hullott, míg márciusban "pihentetésképpen" az átlagnál kevesebb (továbbá azokban az években, ahol az átlagosnál csapadékosabb volt a március, ott szárazabb volt az év elsõ két hónapja).
Továbbá az említett években a folytatásban az április ismét jóval csapadékosabb volt az átlagnál (és a jelenlegi prognozist nézve, ez a 2010-es évre is valószínûsíthetõ).
Nálam az 1999-es év az "etalon"; ahol a viszonylag csapadékos január, és februárt (20 és 86mm), egy szárazabb március (12 mm) követte, ill. hogy a további hónapok (04: 66,4mm; 05: 90,3mm) csapadékosabbak voltak.
Nem törvényszerû a csapadékos folytatás (pl. a tavalyi év elsõ negyedéve mindennél szárazabb volt), de szerintem az adatokból nagyjából lehet következtetni.
Mindenesetre az év eddig 153,3 mm, ami továbbra is 10 éves rekord Újszegeden, az atikövizig mérõhelyén... [esõ]
Készítettem magamnak egy táblázatot az elmúlt 10 év adataiból, ahol érdekességként említendõ hogy a jelzett években az év elsõ két hónapjában az átlagosnál több csapadék hullott, míg márciusban "pihentetésképpen" az átlagnál kevesebb (továbbá azokban az években, ahol az átlagosnál csapadékosabb volt a március, ott szárazabb volt az év elsõ két hónapja).
Továbbá az említett években a folytatásban az április ismét jóval csapadékosabb volt az átlagnál (és a jelenlegi prognozist nézve, ez a 2010-es évre is valószínûsíthetõ).
Nálam az 1999-es év az "etalon"; ahol a viszonylag csapadékos január, és februárt (20 és 86mm), egy szárazabb március (12 mm) követte, ill. hogy a további hónapok (04: 66,4mm; 05: 90,3mm) csapadékosabbak voltak.
Nem törvényszerû a csapadékos folytatás (pl. a tavalyi év elsõ negyedéve mindennél szárazabb volt), de szerintem az adatokból nagyjából lehet következtetni.
Mindenesetre az év eddig 153,3 mm, ami továbbra is 10 éves rekord Újszegeden, az atikövizig mérõhelyén... [esõ]
A február és március hónap napi átlag hõmérsékleti grafikonja kísértetiesén hasonlít egymásra. Mindkét hónap elsõ felében (16-áig)az átlagosnál jóval hidegebb idõ, utána pedig egy-két nap átmenettel az átlagosnál jóval melegebb idõ volt. Így mindkét hónap nagyjából átlagos középhõmérséklettel zárt.
Az április is hasonlóan hûvös idõvel kezdõdik, mint az elõzõ hónapok. Reggel itt csípõs idõ volt talajmenti faggyal.
Az április is hasonlóan hûvös idõvel kezdõdik, mint az elõzõ hónapok. Reggel itt csípõs idõ volt talajmenti faggyal.
Szalánta: 2010-Március
Havi középhõmérséklet: 6.9 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 2.9 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 10.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -5.2 °C 6.
Havi legmagasabb hõmérséklet: 21.5 °C 26.
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C 29.
Havi összes csapadék: 42.2 mm
Legcsapadékosabb nap: 11.9 mm 10.
Csapadékos napok száma: 13
Jelentõs csapadékú napok száma: 3
Zivataros napok száma: 1
Forró napok száma: 0
Hõségnapok száma: 0
Nyári napok száma: 0
Fagyos napok száma: 10
Téli napok száma: 1
Zord napok száma: 0
Ködös napok száma: 0
Legnagyobb hóvastagság: 20 cm
Hótakarós napok száma: 3
Tegnapi napon hullott még 5mm csapadék, így a Március sem lett olyan csapadékszegény
Éves csapadékmennyiség az elsõ 3 hónap után 174,3mm
Havi középhõmérséklet: 6.9 °C
Havi átlagos minimumhõmérséklet: 2.9 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 10.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -5.2 °C 6.
Havi legmagasabb hõmérséklet: 21.5 °C 26.
Legnagyobb napi hõingás: 16 °C 29.
Havi összes csapadék: 42.2 mm
Legcsapadékosabb nap: 11.9 mm 10.
Csapadékos napok száma: 13
Jelentõs csapadékú napok száma: 3
Zivataros napok száma: 1
Forró napok száma: 0
Hõségnapok száma: 0
Nyári napok száma: 0
Fagyos napok száma: 10
Téli napok száma: 1
Zord napok száma: 0
Ködös napok száma: 0
Legnagyobb hóvastagság: 20 cm
Hótakarós napok száma: 3
Tegnapi napon hullott még 5mm csapadék, így a Március sem lett olyan csapadékszegény
Éves csapadékmennyiség az elsõ 3 hónap után 174,3mm
Nálam január és február sokkal csapadékosabb volt mint 2009-ben, március viszont csúnyán alul teljesített.
Az év elsõ 3 hónapjában Mezõtárkányban 167,6 mm (66,3; 74,8; 26,5) csapadék hullott. Ez elég tisztességes mennyiség, kíváncsi vagyok a folytatásra. [esõ]
z elmúlt hónap az átlagnál kissé melegebb és lényegesen szárazabb volt Sopronban, de a megye más részein is.
A hónap hõmérsékleti szempontból elég élesen kettészakadt: a hónap elsõ felének középhõmérséklete februárinak felelt meg, többször havazott, míg a második fele már jóval enyhébb idõt hozott, sõt 21.-én már a 20 fokot is meghaladta a hõmérséklet, ekkor Sopronban 22.6 fokot, Fertõrákoson 22.0 fokot mértünk.
Az átlagos csapadék Sopronban az 1971-2000. idõszakban 38.3 mm, az átlaghõmérséklet 5.4 fok..
Következzenek az idei adatok:
Sopron:
Középhõmérséklet 6.1 fok
Maximum 22,6 fok
Minimum -7.3 fok
Rel.nedvesség 61%
Csapadék: 17,9mm
Szélmaximum 31,7 m/s
Fertõrákos:
Középhõmérséklet 6.1 fok
Maximum 22,0 fok
Minimum -8.0 fok
Rel.nedvesség 65%
Csapadék: 11.0mm
Szélmaximum 23,9 m/s
Napsütésben gazdag volt a hónap: Sopronban a napfénytartam 166,5 óra volt, ez több mint 50 órával több mint tavaly.
A hónap hõmérsékleti szempontból elég élesen kettészakadt: a hónap elsõ felének középhõmérséklete februárinak felelt meg, többször havazott, míg a második fele már jóval enyhébb idõt hozott, sõt 21.-én már a 20 fokot is meghaladta a hõmérséklet, ekkor Sopronban 22.6 fokot, Fertõrákoson 22.0 fokot mértünk.
Az átlagos csapadék Sopronban az 1971-2000. idõszakban 38.3 mm, az átlaghõmérséklet 5.4 fok..
Következzenek az idei adatok:
Sopron:
Középhõmérséklet 6.1 fok
Maximum 22,6 fok
Minimum -7.3 fok
Rel.nedvesség 61%
Csapadék: 17,9mm
Szélmaximum 31,7 m/s
Fertõrákos:
Középhõmérséklet 6.1 fok
Maximum 22,0 fok
Minimum -8.0 fok
Rel.nedvesség 65%
Csapadék: 11.0mm
Szélmaximum 23,9 m/s
Napsütésben gazdag volt a hónap: Sopronban a napfénytartam 166,5 óra volt, ez több mint 50 órával több mint tavaly.
A márciusi középhõmérséklet 5,6°C lett, egy fokkal a sokévi átlag felett.
A havi csapadék 17,1mm, érdekessége, hogy csak az utolsó napi (tegnapi) 4,9mm esett nem hóban.
A havi csapadék 17,1mm, érdekessége, hogy csak az utolsó napi (tegnapi) 4,9mm esett nem hóban.
Amióta mérek,(október közepetõ óta) azóta 5 hónapból (októbert nem vettem bele) 4-bõl (!), 25-én volt az adott hónap legmagasabb napi középhõmérséklete.Nem tudom hogy lehet ez, de elégé furcsa (vagy inkább vicces)+Január legalacsonyabb napi középhõmérséklete is 25-re esett
+Január legalacsonyabb napi középhõmérséklete is 25-re esett 
Nem történt meg a szégyen,nem lett egy számjegyû a márciusi csapadékom.A hajnali 3,7 mm esõvel 11 mm lett a március !
2000 óta nem volt jellemzõ a 30 mm alatti márciusi csapadék,a 11 évbõl csak egyszer volt a mostanin kívül: 2003-ban 7,1 mm esett.
2000 óta nem volt jellemzõ a 30 mm alatti márciusi csapadék,a 11 évbõl csak egyszer volt a mostanin kívül: 2003-ban 7,1 mm esett.
Bocsánat a hosszú szövegért, de nem tudom szûkebbre venni, akit nem érdekel, ne olvassa el!
Kicsit fáradt vagyok, így a fogalmazás kissé pongyola, bocsánat érte!
Nagyon sokat filóztam egy ideje, hogy a fenébe lehet az, hogy nagyon sok derült éjszakán születtek olyan minimumhõmérsékletek, hogy pl. bajai omsz állomás -2,2 fok, a bátaapáti zárt völgy Link Link pedig ugyanekkor -0,6 fok. Tehát miért mér a síkvidéki bajai állomás derült éjjeleken gyakran alacsonyabb minimumot, mint a bátaapáti szûk völgy?
Az emlékezetes december 21-re virradó éjszakán is Baja -19,9 fok, Bátaapáti pedig -18,6 fok.
Pedig ha valaki megáll a bátaapáti állomás mellett, tuti azt mondja, hogy fagyzug, hisz olyan, mintha egy szûk, zárt sikátorban lenne az ember.
Mért nem mér akkor alacsonyabb minimumot, amikor a paksi vagy a bajai állomás ránézésre még annyira sem fagyzug, mégis ott rendszeresen hidegebb van?
A közelben azon az éjszakán Paks -23 fok, Kaposvár -23,2 fok, tehát Bátaapátiban is lehetett volna annyi. A síkvidéki Sellyén is -21 fok volt, miért volt egy szûk, zárt völgyben "csak" -18,6 fok?? Ami elsõ ránézésre fagyzugabb, mint a paksi, kaposvári, sellyei vagy bajai állomás.
2003 januárja legendásan hideg volt, a talán leghidegebb éjszakán, 13-án Sellyén -25,4 fok volt, Baján -26,6 fok, közben a bátaapáti völgyben meg "csak" -23,7 fok.
Arra gondoltam, hogy talán azért, amiért a szentgotthárdi állomás viselkedése is furcsa. Ott naplemente után nagyon gyorsan elkezd zuhanni a hõmérséklet, sokszor gyorsabb ütemben, mint a környék fagyzugaiban, aztán végül egyszer csak az éjszaka folyamán megáll, és nem süllyed tovább, míg a fagyzugok meg ekkor lekörözik, és tovább süllyednek.
Végül a minimum 1-2-3 fokkal magasabb lesz Szentgotthárdon. A szentgotthárdi állomás 310 méteres dombtetõn van, de egy erdei tisztás jellegû helyen, ahol naplemente után a magasság miatti, egyébként valamivel alacsonyabb hõmérsékletû nappali levegõ a tisztáson pikk-pakk elkezd kiülepedni, kifolyási lehetõség híján a hõmérséklet zuhan, de amint feltelik a tisztás, és elkezd kifolyni belõle a hideg, megmozdul a megülepedett hideglégtó, azonnal megáll a hõmérséklet zuhanása.
Ezért fordulhat elõ, hogy míg az abszolút minimumai egész tûrhetõek, a minimumátlaga a dombtetõi fekvése ellenére alacsony.
A bátaapáti állomás a Google Earth szerint 150 méteres magasságban van, viszont a völgy alja még lassan 20 métert esik. Nagyon gyakori látvány, hogy naplemente után a bátaapáti állomás kéklik a hõtérképen, aztán a végén sok esetben nem mér olyan elrettentõ abszolút minimumokat.
A december 21-i -18,6 fokos minimum nem egy veszélyes érték a körös-körül mért -23 fokokhoz képest.
Ott is az a gyanúm, hogy mivel fagyzug, szûk völgy, ezért naplemente után elkezd zuhanni a hõmérséklet, majd ahogy telik fel a völgy, a hideg elkezd vándorolni lefelé az alacsonyabb magasság felé.
Arra is gondoltam, hogy beáll a köd éjjel a bátaapáti völgyben, ezért nem csökken tovább, de az említett éjszakákon nincs magas páratartalom a völgyben, pl. a december 21-i éjszakán 86 %-os értéknél állt be a -18,6 fokos minimum, és egész éjszaka ilyen körül volt a legalacsonyabb páratartalom.
Szóval elfolyik a völgy alsó fele felé a hideg, miután egy bizonyos szintet elér. Persze kérdéses, hogy az a 20 m-es szintkülönbség mit tud még produkálni, mennyivel lehet hidegebb a völgy alsóbbik felén!?
Erre tudok gondolni, a decemberi -18,6 fok a fenti képeken látható szûk völgyhöz képest nagyon enyhe érték.
Az is lehet, hogy nagyon szûk a völgy, így kisebb felületû helyekrõl gyûlik oda össze a hideg.
Fenesetudja!
Az éves minimumátlaga ettõl függetlenül nagyon alacsony, de a szélsõértékeknél nem produkál kiemelkedõen alacsony értékeket.
Az éves középhõmérséklete is alacsonyabb pl. az iklódbördõcei állomásnál, az abszolút minimumai viszont nem. Az ikódi állomás sokkal alacsonyabb minimumokat mér azonos légköri helyzetekben.
A most elmúlt tél december 21-i éjszakáján az iklódi mérõ -21 fokot mért, a bátaapáti pedig -18,6-ot. Mindezt úgy, hogy az iklód felett lévõ levegõ már melegebb volt, fent már döngetett a szél, illetve a csörnyeföldi -10,1 fokos érték is jelezte, hogy azon az éjszakán nem itt volt a leghidegebb.
Sokkal inkább Bátaapátiban lehetett volna, hiszen ott a környéken -23 fokokat mértek az állomások, tehát jobb feltételek voltak abban a térségben a nagyobb hideg kialakulásához.
Mégis "csak" -18,6 fokot mért a bátaapáti fagyzug, szemben az iklódi -21 fokkal.
Közben a melegebbre taksált Tolna megyében Bátaapáti éves középhõmérséklete közel azonos a nógrádi Szécsény éves középhõmérsékletével.
Ha levinnénk a szûk kanyargós völgy aljába a mérõt, valószínû a mostani szécsényi állomásnál is hidegebb lehetne.
Így, ahol most van a bátaapáti állomás, ott járva azt hinné az ember, na ez aztán a fagyzug.
Közben az alföldi jellegû sellyei állomásnak alacsonyabb abszolút minimumai vannak, mint a bátaapáti fagyzugnak.
Akkor most melyik fagyzug és melyik nem?
A kakucsi állomás szintén nagyon alacsony minimumokat mér, pedig aki már járt ott, láthatta, hogy semmi fagyzugos jellege nincs Link Link
Közben meg hideg, mint a fene.
Ráadásul úgy hideg derült éjszakákon, hogy nem is a kis gödör alján van, hanem az oldalában, a gödör alja a 2. képen látható víztorony töve mögött van.
Nem tûnik fagyzugnak, mégis fagyzugi hõmérsékleteket mér.
Szerintem a fagyzug fogalma: adott földrajzi területen azok a helyek, amik derült, inverziós éjszakákon a legalacsonyabb hõmérsékleti tartományt képviselik.
Ezek általában ugyanazok a helyek, tehát a legritkább esetben fordul elõ, hogy egy derült szélcsendes éjszakán a dombon és a völgyben ugyanolyan minimum születik, ez alól csak a szállított fagyos helyzetek a kivételek, amikor egy bizonyos magasságban még fúj a szél, de a talajközelben már leállt, így a dombon és a völgyben is lehet azonos a minimum, egy köztes részben pedig az enyhébb.
Pl.: december 21-én az iklódi állomás mért -21 fokot, a csörnyeföldi dombon pedig -10,1 fokos minimum volt.
Tegyük fel, az iklódi a legalacsonyabb, a csörnyeföldi a legmagasabb érték volt a térségben, ebben az esetben a -21 és -10 közti 11 fokos skálát kell felosztanunk. Egészen biztosan ki lehetne tizedre pontosan tapogatni minden hõmérsékleti értéket felfelé haladva a -21 fokos értéktõl.
Aztán, hogy volt-e még valahol (egészen biztosan volt) -21,8 fok vagy -22,2 fok, abból a szempontból szerintem az számít, hogy a legalacsonyabb tartományban vagyunk. Amibe akár a -20 fok is beleférhet. Hogy csak a -22,2 fok a fagyzugérték, vagy a -20,4 fok is, hááááát....talán részletkérdés, talán nem. Nemtudom!
Szerintem mindkettõ!
Van arra is példa, hogy a sellyei állomás derült éjszakán akár 5 fokkal is hidegebbet mér az iklódbördõceinél, mert elõbbi helyen totál leállt a légoszlop, utóbbinál pedig van légmozgás.
Úgy gondolom, különbséget kell tenni dombvidéki és síkvidéki fagyzug között, hiszen míg elõbbi esetben 40-60-80-100 méteres szintkülönbségû völgyek, addig a síkságon néhány méteres szintkülönbségû kis gödrök képesek ugyanazt a hõmérsékleti tartományt produkálni. A különbség talán annyi lehet, hogy az alföldi jellegû fagyzugokban sokkal meredekebben emelkedik a hõmérséklet, hiszen sekélyebb a hideg légréteg.
A kakucsi állomás sokkal magasabb középhõmérsékletet(átlagot) mér ugyanolyan minimum(átlag) és ugyanolyan maximum(átlag) esetében, mint egy dombvidéki völgy, ugyanis teljesen más a hõmérsékleti görbéje.
A dombvidéki fagyzugokban sokkal vastagabb a megülepedett hideg légréteg, mint az annak megfelelõ síkvidéki fagyzugokban, így a felkelõ nap és az induló nappali szél derült éjszakákat követõen sokkal gyorsabban keveri át a megülepedett hideg légréteget, ezáltal gyorsabban kijön a hõmérséklet a mélypontról. Ez számtanilag sokkal nagyobb értékeket jelent, így magasabb napi, illetve éves középhõmérsékleteket mérhetünk. Ezzel szemben a dombi fagyzugokban a "bedöglés" sokkal hosszabb idõtartamot fed le, nehezebben kecmereg ki a dombi fagyzug az éjszakai mélypontról.
Ha ellátogatunk a sellyei, paksi, bajai vagy kaposvári állomásra, egészen biztosan nem állítanánk olyan magabiztossággal, hogy fagyzug, mint a bátaapáti völgy esetében.
Pedig derült, szélcsendes, kiélezett szituációkban alacsonyabb értékeket mérhetünk az elõbbi helyeken.
Közben a középhõmérséklet tekintetében az elõbbi 4 állomás sokkal magasabb átlagot mér, mint a bátaapáti.
Szerintem például Somogy megye fagyzugaiban nem mérhetünk olyan éves minimumátlagot, mint amit a zabari állomás produkál, vagy azért nem, mert nincs olyan jellegû és akkora fagyzug, vagy azért sem, mert szerintem Zabar térségileg valamivel talán hidegebb(?) lehet, mint Somogy megye.
Sõt, a zabari állomás pedig nem tud olyan alacsony minimumátlagot mérni, mint a Bükk-fennsíkon egy töbör.
A Bükk-fennsíkon pedig olyat nem lehet mérni, mint egy 2000-3000 méteren lévõ alpesi völgyben.
Fagyzug az alpesi völgy is, a bükk-fennsíki töbör is, Zabar is, egy somogyi völgy is, a kakucsi állomás is.
Pedig micsoda különbség van az 5 helyszín között!
Kicsit fáradt vagyok, így a fogalmazás kissé pongyola, bocsánat érte!
Nagyon sokat filóztam egy ideje, hogy a fenébe lehet az, hogy nagyon sok derült éjszakán születtek olyan minimumhõmérsékletek, hogy pl. bajai omsz állomás -2,2 fok, a bátaapáti zárt völgy Link Link pedig ugyanekkor -0,6 fok. Tehát miért mér a síkvidéki bajai állomás derült éjjeleken gyakran alacsonyabb minimumot, mint a bátaapáti szûk völgy?
Az emlékezetes december 21-re virradó éjszakán is Baja -19,9 fok, Bátaapáti pedig -18,6 fok.
Pedig ha valaki megáll a bátaapáti állomás mellett, tuti azt mondja, hogy fagyzug, hisz olyan, mintha egy szûk, zárt sikátorban lenne az ember.
Mért nem mér akkor alacsonyabb minimumot, amikor a paksi vagy a bajai állomás ránézésre még annyira sem fagyzug, mégis ott rendszeresen hidegebb van?
A közelben azon az éjszakán Paks -23 fok, Kaposvár -23,2 fok, tehát Bátaapátiban is lehetett volna annyi. A síkvidéki Sellyén is -21 fok volt, miért volt egy szûk, zárt völgyben "csak" -18,6 fok?? Ami elsõ ránézésre fagyzugabb, mint a paksi, kaposvári, sellyei vagy bajai állomás.
2003 januárja legendásan hideg volt, a talán leghidegebb éjszakán, 13-án Sellyén -25,4 fok volt, Baján -26,6 fok, közben a bátaapáti völgyben meg "csak" -23,7 fok.
Arra gondoltam, hogy talán azért, amiért a szentgotthárdi állomás viselkedése is furcsa. Ott naplemente után nagyon gyorsan elkezd zuhanni a hõmérséklet, sokszor gyorsabb ütemben, mint a környék fagyzugaiban, aztán végül egyszer csak az éjszaka folyamán megáll, és nem süllyed tovább, míg a fagyzugok meg ekkor lekörözik, és tovább süllyednek.
Végül a minimum 1-2-3 fokkal magasabb lesz Szentgotthárdon. A szentgotthárdi állomás 310 méteres dombtetõn van, de egy erdei tisztás jellegû helyen, ahol naplemente után a magasság miatti, egyébként valamivel alacsonyabb hõmérsékletû nappali levegõ a tisztáson pikk-pakk elkezd kiülepedni, kifolyási lehetõség híján a hõmérséklet zuhan, de amint feltelik a tisztás, és elkezd kifolyni belõle a hideg, megmozdul a megülepedett hideglégtó, azonnal megáll a hõmérséklet zuhanása.
Ezért fordulhat elõ, hogy míg az abszolút minimumai egész tûrhetõek, a minimumátlaga a dombtetõi fekvése ellenére alacsony.
A bátaapáti állomás a Google Earth szerint 150 méteres magasságban van, viszont a völgy alja még lassan 20 métert esik. Nagyon gyakori látvány, hogy naplemente után a bátaapáti állomás kéklik a hõtérképen, aztán a végén sok esetben nem mér olyan elrettentõ abszolút minimumokat.
A december 21-i -18,6 fokos minimum nem egy veszélyes érték a körös-körül mért -23 fokokhoz képest.
Ott is az a gyanúm, hogy mivel fagyzug, szûk völgy, ezért naplemente után elkezd zuhanni a hõmérséklet, majd ahogy telik fel a völgy, a hideg elkezd vándorolni lefelé az alacsonyabb magasság felé.
Arra is gondoltam, hogy beáll a köd éjjel a bátaapáti völgyben, ezért nem csökken tovább, de az említett éjszakákon nincs magas páratartalom a völgyben, pl. a december 21-i éjszakán 86 %-os értéknél állt be a -18,6 fokos minimum, és egész éjszaka ilyen körül volt a legalacsonyabb páratartalom.
Szóval elfolyik a völgy alsó fele felé a hideg, miután egy bizonyos szintet elér. Persze kérdéses, hogy az a 20 m-es szintkülönbség mit tud még produkálni, mennyivel lehet hidegebb a völgy alsóbbik felén!?
Erre tudok gondolni, a decemberi -18,6 fok a fenti képeken látható szûk völgyhöz képest nagyon enyhe érték.
Az is lehet, hogy nagyon szûk a völgy, így kisebb felületû helyekrõl gyûlik oda össze a hideg.
Fenesetudja!
Az éves minimumátlaga ettõl függetlenül nagyon alacsony, de a szélsõértékeknél nem produkál kiemelkedõen alacsony értékeket.
Az éves középhõmérséklete is alacsonyabb pl. az iklódbördõcei állomásnál, az abszolút minimumai viszont nem. Az ikódi állomás sokkal alacsonyabb minimumokat mér azonos légköri helyzetekben.
A most elmúlt tél december 21-i éjszakáján az iklódi mérõ -21 fokot mért, a bátaapáti pedig -18,6-ot. Mindezt úgy, hogy az iklód felett lévõ levegõ már melegebb volt, fent már döngetett a szél, illetve a csörnyeföldi -10,1 fokos érték is jelezte, hogy azon az éjszakán nem itt volt a leghidegebb.
Sokkal inkább Bátaapátiban lehetett volna, hiszen ott a környéken -23 fokokat mértek az állomások, tehát jobb feltételek voltak abban a térségben a nagyobb hideg kialakulásához.
Mégis "csak" -18,6 fokot mért a bátaapáti fagyzug, szemben az iklódi -21 fokkal.
Közben a melegebbre taksált Tolna megyében Bátaapáti éves középhõmérséklete közel azonos a nógrádi Szécsény éves középhõmérsékletével.
Ha levinnénk a szûk kanyargós völgy aljába a mérõt, valószínû a mostani szécsényi állomásnál is hidegebb lehetne.
Így, ahol most van a bátaapáti állomás, ott járva azt hinné az ember, na ez aztán a fagyzug.
Közben az alföldi jellegû sellyei állomásnak alacsonyabb abszolút minimumai vannak, mint a bátaapáti fagyzugnak.
Akkor most melyik fagyzug és melyik nem?
A kakucsi állomás szintén nagyon alacsony minimumokat mér, pedig aki már járt ott, láthatta, hogy semmi fagyzugos jellege nincs Link Link
Közben meg hideg, mint a fene.
Ráadásul úgy hideg derült éjszakákon, hogy nem is a kis gödör alján van, hanem az oldalában, a gödör alja a 2. képen látható víztorony töve mögött van.
Nem tûnik fagyzugnak, mégis fagyzugi hõmérsékleteket mér.
Szerintem a fagyzug fogalma: adott földrajzi területen azok a helyek, amik derült, inverziós éjszakákon a legalacsonyabb hõmérsékleti tartományt képviselik.
Ezek általában ugyanazok a helyek, tehát a legritkább esetben fordul elõ, hogy egy derült szélcsendes éjszakán a dombon és a völgyben ugyanolyan minimum születik, ez alól csak a szállított fagyos helyzetek a kivételek, amikor egy bizonyos magasságban még fúj a szél, de a talajközelben már leállt, így a dombon és a völgyben is lehet azonos a minimum, egy köztes részben pedig az enyhébb.
Pl.: december 21-én az iklódi állomás mért -21 fokot, a csörnyeföldi dombon pedig -10,1 fokos minimum volt.
Tegyük fel, az iklódi a legalacsonyabb, a csörnyeföldi a legmagasabb érték volt a térségben, ebben az esetben a -21 és -10 közti 11 fokos skálát kell felosztanunk. Egészen biztosan ki lehetne tizedre pontosan tapogatni minden hõmérsékleti értéket felfelé haladva a -21 fokos értéktõl.
Aztán, hogy volt-e még valahol (egészen biztosan volt) -21,8 fok vagy -22,2 fok, abból a szempontból szerintem az számít, hogy a legalacsonyabb tartományban vagyunk. Amibe akár a -20 fok is beleférhet. Hogy csak a -22,2 fok a fagyzugérték, vagy a -20,4 fok is, hááááát....talán részletkérdés, talán nem. Nemtudom!
Szerintem mindkettõ!
Van arra is példa, hogy a sellyei állomás derült éjszakán akár 5 fokkal is hidegebbet mér az iklódbördõceinél, mert elõbbi helyen totál leállt a légoszlop, utóbbinál pedig van légmozgás.
Úgy gondolom, különbséget kell tenni dombvidéki és síkvidéki fagyzug között, hiszen míg elõbbi esetben 40-60-80-100 méteres szintkülönbségû völgyek, addig a síkságon néhány méteres szintkülönbségû kis gödrök képesek ugyanazt a hõmérsékleti tartományt produkálni. A különbség talán annyi lehet, hogy az alföldi jellegû fagyzugokban sokkal meredekebben emelkedik a hõmérséklet, hiszen sekélyebb a hideg légréteg.
A kakucsi állomás sokkal magasabb középhõmérsékletet(átlagot) mér ugyanolyan minimum(átlag) és ugyanolyan maximum(átlag) esetében, mint egy dombvidéki völgy, ugyanis teljesen más a hõmérsékleti görbéje.
A dombvidéki fagyzugokban sokkal vastagabb a megülepedett hideg légréteg, mint az annak megfelelõ síkvidéki fagyzugokban, így a felkelõ nap és az induló nappali szél derült éjszakákat követõen sokkal gyorsabban keveri át a megülepedett hideg légréteget, ezáltal gyorsabban kijön a hõmérséklet a mélypontról. Ez számtanilag sokkal nagyobb értékeket jelent, így magasabb napi, illetve éves középhõmérsékleteket mérhetünk. Ezzel szemben a dombi fagyzugokban a "bedöglés" sokkal hosszabb idõtartamot fed le, nehezebben kecmereg ki a dombi fagyzug az éjszakai mélypontról.
Ha ellátogatunk a sellyei, paksi, bajai vagy kaposvári állomásra, egészen biztosan nem állítanánk olyan magabiztossággal, hogy fagyzug, mint a bátaapáti völgy esetében.
Pedig derült, szélcsendes, kiélezett szituációkban alacsonyabb értékeket mérhetünk az elõbbi helyeken.
Közben a középhõmérséklet tekintetében az elõbbi 4 állomás sokkal magasabb átlagot mér, mint a bátaapáti.
Szerintem például Somogy megye fagyzugaiban nem mérhetünk olyan éves minimumátlagot, mint amit a zabari állomás produkál, vagy azért nem, mert nincs olyan jellegû és akkora fagyzug, vagy azért sem, mert szerintem Zabar térségileg valamivel talán hidegebb(?) lehet, mint Somogy megye.
Sõt, a zabari állomás pedig nem tud olyan alacsony minimumátlagot mérni, mint a Bükk-fennsíkon egy töbör.
A Bükk-fennsíkon pedig olyat nem lehet mérni, mint egy 2000-3000 méteren lévõ alpesi völgyben.
Fagyzug az alpesi völgy is, a bükk-fennsíki töbör is, Zabar is, egy somogyi völgy is, a kakucsi állomás is.
Pedig micsoda különbség van az 5 helyszín között!
De okozója ugyanaz a konvektív objektum volt mindkét légköroptikai tüneménynek, bár ha a Te (általam teljesen elfogadható) gondolatmenetedet követem, a szubjektum bármely objektumot másként lát, érzékel, él meg...
Javaslat: nyithatunk egy filozófiai fórumot, így behozhatunk egy újabb társtudományt a MetNet berkeibe.
Javaslat: nyithatunk egy filozófiai fórumot, így behozhatunk egy újabb társtudományt a MetNet berkeibe.
Minden ember másik szivárványt lát, még akkor is, ha egymástól 20 cm-re állnak.
Ugyanazt láttuk, csak Te a szivárvány másik oldali ívét fotóztad, nem is olyan távol egymástól, én Eger és Noszvaj között:
Link
Szép volt!
Link
Szép volt!
Egy jó darabig emlékezetes marad nekem a december 21-ei minimum hõmérséklet Link Kíváncsi vagyok,hogy fogok e még ennyit mérni valaha...
Link Kíváncsi vagyok,hogy fogok e még ennyit mérni valaha...
Már sokszor írtam,hogy a tél itt késõn jött és korán véget ért.Dec közepén volt egy elõtél(1 hét hideg hóval),aztán enyhe idõ ill. átlagos.Január közepétõl-végétõl már téliesebb és havasabb volt,de -15-nél nem ment lejjebb a T és febr.15-tõl már erõs felmelegedés vetett véget a télnek.Március elején volt egy hét fagyosabb idõ kevéske hóval,majd ezen utótél után már ízig vérig tavasz...legalábbis a Bakonyalján.
Egyébként tényleg érdekes, hogy milyen hidegnek és hosszan elhúzódónak éreztük a márciust, a tél is havas és viszonylag hideg volt, ennek ellenére itt egy múlt év március 26-i kép és egy tegnapi kép Link ugyanarról az aranyvesszõbokorról.
A 2009-es február melegebb volt, viszont nem voltak márciusban eddig az idõpontig 15-20 fokos melegek.
A 2009-es február melegebb volt, viszont nem voltak márciusban eddig az idõpontig 15-20 fokos melegek.
Tavaly ezen a napon nem egy helyen havazott, szóval szerintem semmivel nem jött késõbb a tavasz mint máskor, sõt...
Várható, hogy elõbb vagy utóbb fordulni fog a kocka a csapadék terén.
A tavalyi és a tavalyelõtti június csapadékmennyiség terén mindenesetre emlékezetes marad. Kiváncsian várom, hogy az idén mi lesz.
A hótakaró szerintem is nagyon makacsul tartotta magát télen, pedig volt közben sok pozitív csúcshõmérsékletû nap is. Talán azért volt ilyen tartós a hó, mert január elején két napig fagyott esõ esett és a hótakaró tetején vastag jégpáncél alakult ki.
A tavalyi és a tavalyelõtti június csapadékmennyiség terén mindenesetre emlékezetes marad. Kiváncsian várom, hogy az idén mi lesz.
A hótakaró szerintem is nagyon makacsul tartotta magát télen, pedig volt közben sok pozitív csúcshõmérsékletû nap is. Talán azért volt ilyen tartós a hó, mert január elején két napig fagyott esõ esett és a hótakaró tetején vastag jégpáncél alakult ki.
Az idei évben eddig ez a térség az ország legszárazabb része. Márciusban nálam eddig a pillanatig 13,8 mm csapadék hullott. A téli hónapokra is inkább a tartós hótakaró volt a jellemzõ, mintsem a nagy mennyiségû csapadék. De azok a hónapok amik nagy csapadékot szoktak adni általában, még hátra vannak.
Személy szerint érdekelne engem is egy s más: egy ha jól tudom XXI.kerületi észlelõ rendszeresen a legmelegebbeket méri (holott pl. Lõrincrõl - nem tudom hanyadik kerület,sosem tanultam meg Bp.kerületezésének számozását - azt látom hõszennyezés ide vagy oda,hogy szokatlanul zord hidegeket mér az utóbbi években),Somoskõújfalu meg hidegével 342 m-en a Mátra ormait idézi.Olyan,mintha az egyik egy napnak kitett panelfalon,a másik egy örök árnyékban lévõ északra nézõ hegyi hasadékban mérne... 
Tegnap jól átélhettem a vonatozás révén, hogy mennyire más volt az idõjárás a Dunántúl déli és középsõ része között. Míg Baranyában borongós, komor, szürke idõ volt, addig Tolna északi részén és Fejér déli részén már többször elõbújt a nap és sok kisebb, sõt egy-egy termetesebb gomolyfelhõ is látható volt. Aztán kezdõdõ szürkületkor Sásd környékérõl nézve dél felé a kiterjedt felhõzet határa érdekes képet mutatott, nagyon éles és világos színû felhõ sáv húzódott, kicsit hasonlított egy görgõfelhõre. Aztán már este volt még egy oda-vissza utam Dombóvárra. És hát megint csak Sásd jön elõ, innentõl kezdve Dombóvár felé fokozatosan sûrûsödött a köd, Dombóváron már alig 200-300 m-re lehetett csak látni. Visszafele is hasonló volt a felállás még sûrûbb köddel, az 1. alagúton átkelve sokkal jobb látási viszonyok voltak.
Egyetértek, nem ártanának fotok, illetve rövid leírás az elhelyezkedésrõl. Az én (leendõ) mérõhelyem sem lesz teljesen szabványos, mert a mérõhöz közel lesz a beton, de hát a soltvadkerti OMSZ automatánál sincs ez másképp, úgyhogy kétlem, hogy ez zavaró tényezõ lesz. A szél mérésénél pedig a gondom az lesz, hogy a házunk igen magas, kb. 8-10 méter, így a DK-i szelet gyengített formában tudom majd mérni. De legalább az uralkodó szélirányt (ÉNy), és a viharoknál gyakori DNy-i szelet jól fogom tudni mérni. Illetve mekkora probléma az, hogy a csapimérõt nem 1m-re fogom tenni, hanem mondjuk 2-re? Ugyanis a kisebb magasság mellett a kutyám jobb esetben leszedné, rosszabb esetben széttörné.
Sok múlik rajta, hogy hol mérsz!
Pl. lehet, hogy térségileg Pápán 1 fokkal melegebb január volt, mint Pécsen, de Leo a pécsi belvárosban 1,2 fokkal magasabbat mért a hõszigethatás miatt, mint a térségre jellemzõ érték, így hiába volt térségileg melegebb Pápa, Leo értéke többre jön ki, így valójában nem mutatja a térségi különbséget.
Vagy ugyanez Bp-en, ahol sokan a városban mérnek, és magasabbat mérnek hidegebb hónapban is, mint Te Pápán.
Esetleg lehet, Te is belvárosban mérsz, így amikor Nálad magasabb az átlag, lehet csak azért, mert városban vagy, közben térségileg hidegebb volt pápán, mint pl. Békéscsabán.
És még sok ilyen, ehhez hasonló példa lehet, amiért vagy nem jön ki az adatokból a térségi különbség, vagy pedig tényleg voltak Pápánál is melegebb helyek is.
Ezért lenne jó, ha az éghajlati adatok feltöltésénél lenne rá mód és lehetõség, sõt, csak az tölthetne fel adatot, aki a mérõmûszerérõl fényképekkel rendelkezik, hogy az 2 méteren van-e, az árnyékolója szabvány-e, belváros-e vagy külterület, domb vagy völgy, és akkor lehetne tudni, hogy az adott hõmérsékleti érték miért annyi, amennyi.
Mert nyilván nem mindenkinek van lehetõsége pontos mûszerrel mérni és szabvány szerint elhelyezni a mérõmûszert, de akkor legalább ezt lehetne tudni.
Pl. lehet, hogy térségileg Pápán 1 fokkal melegebb január volt, mint Pécsen, de Leo a pécsi belvárosban 1,2 fokkal magasabbat mért a hõszigethatás miatt, mint a térségre jellemzõ érték, így hiába volt térségileg melegebb Pápa, Leo értéke többre jön ki, így valójában nem mutatja a térségi különbséget.
Vagy ugyanez Bp-en, ahol sokan a városban mérnek, és magasabbat mérnek hidegebb hónapban is, mint Te Pápán.
Esetleg lehet, Te is belvárosban mérsz, így amikor Nálad magasabb az átlag, lehet csak azért, mert városban vagy, közben térségileg hidegebb volt pápán, mint pl. Békéscsabán.
És még sok ilyen, ehhez hasonló példa lehet, amiért vagy nem jön ki az adatokból a térségi különbség, vagy pedig tényleg voltak Pápánál is melegebb helyek is.
Ezért lenne jó, ha az éghajlati adatok feltöltésénél lenne rá mód és lehetõség, sõt, csak az tölthetne fel adatot, aki a mérõmûszerérõl fényképekkel rendelkezik, hogy az 2 méteren van-e, az árnyékolója szabvány-e, belváros-e vagy külterület, domb vagy völgy, és akkor lehetne tudni, hogy az adott hõmérsékleti érték miért annyi, amennyi.
Mert nyilván nem mindenkinek van lehetõsége pontos mûszerrel mérni és szabvány szerint elhelyezni a mérõmûszert, de akkor legalább ezt lehetne tudni.
Az év eltelt idõszakában itt az idõjárás a sokévi átlagnak megfelelõen alakult, egy tényezõ kivételével. Nagyon kevés csapadék hullott (összesen 75 mm 82 nap alatt). Szárazság még nincs, de azért jó lenne már egy kis esõ.
Meglepõ volt számomra is,hogy az éghajlati naplóban januárban 86,februárban 19 márciusban 26 hely havi közép T-je magasabb az én pápai adatomnál.Mégsem Pápa a téli "bezzeg",vagyis egyedüli pozitív anomáliás hely ?
Tegnap végre esett mérhetõ csapadék,de így is csak 5 mm a legutóbbi 25 nap csapadéka,az utolsó hónap(31 nap) 11,5 mm-nél tart.
Itt igen, végre!:-))) Hosszú-hosszú idõ óta ma elõször emelkedett 20 fok fölé a hõmérséklet, 20,6 fokot mértem, utoljára október 10-én volt 21,3 fok. Ez bizony 161 nap, nem kevés!
A mai nap meglett az év elsõ 20 fok feletti maximuma. Nézzük meg hogy a korábbi években mikor következett ez be Szombathelyen:
2009.04.04.
2008.04.10.
2007.04.09.
2006.03.27.
2005.03.17.
2004.03.17.
2003.03.25.
2002.03.07.
2001.03.12.
2000.03.09.
Érdekes, hogy az évtized elején jobbára március elején, közepén meglett az elsõ 20 fokos maxi, addig az elmúlt 3 évben csak áprilisban sikerült elérni.
2009.04.04.
2008.04.10.
2007.04.09.
2006.03.27.
2005.03.17.
2004.03.17.
2003.03.25.
2002.03.07.
2001.03.12.
2000.03.09.
Érdekes, hogy az évtized elején jobbára március elején, közepén meglett az elsõ 20 fokos maxi, addig az elmúlt 3 évben csak áprilisban sikerült elérni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat