Meteorológiai társalgó

Ennyi vizet. Nem lesz ebből bajotok ?

Ide is megérkezett a HF.
Hozadék:
Már csak 29 fok van. Borult ég, az éltető (?) ma már nem tombol tovább. Gyenge ÉNY szél, néha élénk lökésekkel.
A szárazság és a kánikula folytatódik.
Utazunk tovább: back to the heat of the future.

Ne is mond. Két hete volt lálam a "valaha legtöbb áramot fogyasztott" napom, mikor elértük a 40 fokot. 57kWh ment el aznap...

Beszarás, micsoda ítéletidő...

Vicc kategória mostanában ezek a "frontok..." 
Továbbra is marad a Szárazság és hőség ! 

Itt is elkezdett 26 csepp/h intenzitással szakadni. Döbbenten nézek magam elé. 

Na csökkent a T 2 fokot máris. Csak így tovább, hamár Atacama.

Közepes zápor, már az eresz is csorog, itt bajok lesznek...

Na csak összeszedte magát a csoffadék, gyenge zápor, közben percenként dörög Dny felé, még a végén lesz pár tized mm, megyek is hamar a homokzsákokért...

Trópusi éjszaka Tmin: 20,5 C és a forró nap is meglett Tmax: 35,4 C.

Ideért 

Neked jó lehet még... 

Érkezik a front.

Igen sajnos itt sem lesz semmi csak a szél.... 

Ahogy kilép az Alpok szélárnyékéból, már gyengül is a rendszer, pedig irányban lett volna. A Szentgotthárd- Letenye vonalnak illetve a szokásos Szlovéniának jó lehet.

Néha lehet látni egy-egy villámlást, de a hangja nem ér ide, túl messze van a cella. A front érkezésekor a max. széllökés 63 km/h volt ami egyben valószínű a havi csúcs is lesz. Legalább a levegő felfrissült 26,5 fok van

Telekes, Nagypáli, Nagykutas, Andrásfa és SágodTSz-major megkapta a jégeső riasztást. Már készülnek az ügyeletesek. (De minek)

Ma hordtam ki a vizet hordókban az egyik vaditatóba, az első 120 liter víz pontosan 20 perc alatt eltűnt a dagonyában.
Összesen 360 litert öntöttem ki ide, talán megmarad 50-60 liter víz belőle az állatoknak. Elképesztő szárazság van...

Fh.: Bakonykúti

Ha normális leszel és nem tombolsz nagyon, még talán örülni is fogunk

Meglett a forró nap, eddigi Tmax 35,2 fok.
Hajnalban viszont messze voltunk a trópusi éjszakától, Tmin 16,4 fok lett.
Várom a brutális lehűlést.

Tombol az északnyugati szél, hordja a port mindenfelé. 29 fok van, már csökkenőben, de a hőségnapra így is messze jók voltunk.

Nah megjött az Ényi szél... 

Azért azt az oldalán sérült halacskát meg kell főzni, ugye?
Szép nyarat még, most jön a java...

Azért szerintem idén nem panaszkodhatsz. 
Se Te, se Nano, sem a többiek.
Én még ilyen elképesztően csendes évet nem láttam ( legalábbis most július végéig nézve ), mint az idei.
Kis túlzással mondva még a tavaszi szelek is elmaradtak, pedig azok minden évben jönnek menetrendszerint, több viharos vagy erős viharral tűzdelt helyzettel.
Idén január végén, február elején volt egy próbálkozás, de hamar dugába dőlt. 
Hónapok óta ( megint kis túlzással ) szinte semmi dinamika nincs, idejét nem tudom mikor jött olyan front, mikor korrekt előoldali és hátoldali szélvihar is van, mellé persze sok csapadék. Nekem április rémlik. 
És természetesen ennek majd az lesz a vége, hogy a hosszú dinamikátlanság után ha majd dinamikusra fog fordulni a légkör, akkor csőstűl jönnek majd a szélviharok.
És tele lehet hányni a fórumot, hogy okádék bazsa, stb. 

Na igen. Én is valamikor október végére, november elejére várom az évszakváltó hidegfrontot.   Aztán megkezdődik a 6 hónapos ősz / késő ősz / kora tél / télutó  / tavasz mix.  

Tegnap behúztuk a 18. hőség napot a hónapban, a napi hő ingás kereken 20 fok volt ( 32.5 / 12.5 )
A jó hír hogy már tíz napja zsinórban landol a Tmin vastagon 20 fok alatt így egyelőre jól fel tud frissülni aki, ami akar.

És az majd talán már az "évszakváltó" is lesz egyben!
Az augusztust, szeptembert meg csak túléljük addig valahogy. 

Itt 25.4 volt a Tmin végül, jelenleg pedig takt 33 fok

Hűtőt, klímát kikapcsoltad ugye?
Nálam duplája lesz a villanyszámla, mint májusban. A gáz csak 4 m3/ hó.

Arra szerintem még várhatunk egy ideig. Pedig nagyon kellene már a csapadék.

Alig várom már az újabb hidegfrontot, ami jelentős felfrissülést és bőséges csapadékot hoz az ország nagy részére, sokfelé látványos zivatarokkal és mindenféle érdekes időjárási eseményekkel.  

Sylvester.93-nak adott válaszodban szóba hoztad a balkáni genetikát. Mivel 1 héttel ezelőtt jártam arra, röviden leírom, amit laikus szemmel láttam.
A Vajdaság területén, valamint Újvidék és Belgrád között 4-5 nap leforgása alatt nagyon sokat romlott a helyzet. Amikor mentünk odafelé, az a rész még viszonylag jól nézett ki, amikor jöttünk haza, akkor már nagyon kezdett lesülni a táj.
De igazából nem is erről szeretnék írni, hanem inkább Közép - és Dél - Szerbiáról. A Belgrád utáni dimbes-dombos, majd középhegység jellegű vidéken határozottan látszódnak az általad is említett jelenségek. Pontosan nem tudom, hogy a szárazság, a perzselő napsütés, vagy a kártevők okozzák (talán együttesen), de eléggé ramaty állapotban vannak az erdők. Ez a helyzet az autópálya lehajtója után, Cacak nevű települést követően csúcsosodott ki. Teljes hegyoldalak vannak lesárgulva, bebarnulva, vagy éppen már lekopaszodva. Hasonlóval én még nem igazán találkoztam. Utána magasabb hegyek közé érkezvén a helyzet elkezd javulni, de még Zlatibor előtt, Uzice városánál is elég megviselt a flóra. Zlatiborban aztán már igazi alpesi jellegű tájra értem. Utána még jött egy alacsonyabb rész a montenegrói magashegység előtt, itt szintén komoly szárazság jeleit láttam. Montenegró hegyei közt kacskaringózva viszont igazi oázisban éreztem magam, odafent még semmi jele annak, ami idelent tarol. Itt egyébként átutaztam egy Zabljak nevű kisvároson. A feleségemnek megfogadtam, hogy addig nem vagyok hajlandó feldobni a talpam, amíg oda nem viszem el télen pár napra olyan időpontban, amikor a Balkán déli részét megszórja egy mediciklon. Lelki szemeim előtt láttam, ahogy leesik 2 méter hó 1-2 nap alatt arrafelé. Át akarom élni, nincs mese!

Hála a magasságosnak nem vagyok otthon, 25,9 fok volt a minimum 

Szép napot Mindenkinek!
Már 30 fok van, derült, szélcsend.

Úgy néz ki tujáim végleg megadták magukat. Elmentünk nyaralni, mire visszaértünk mindenfelé pusztuló tuják és a fűzfám is siralmas állapotban. 
Ezt a fajta hosszú száraz forró periódusokat sok növényfaj nem fogja bírni. Biztos nem áll meg majd a tujáknál...
Közben nagyokat ugrál a T. Hamar meglett a 29°, majd visszament 28-ra, most megint kilőtt 30,5-re

Úgy néz ki augusztus első hetei  is hőhullám telnek 

Mit írjak a következő hét időjárásáról,hogy pozitív legyek?
Hmmm. Igazi gyümölcsérlelő meleg lesz sok-sok napsütéssel.
Szuper strandidő várható.

És már a 29 is megvan
Itt nálam. Egész pontosan 29,1°C

Győr-Likócs
5:30- 18 fok
8:00- 28 fok
Klasszik déli szeles bemelegítés.
Mondjuk az Alföldön ment ez szél nélkül is.

Köszönöm szépen a részletes és érdekes választ!
Ha legközelebb Orosháza és Szentes között utazom, akkor igyekszem majd úgy indulni, hogy legyen időm néhány fotót csinálni. Ezen a részen vannak olyan szakaszok, ahol az ember azt érzi, mintha ez már egy másik ország lenne. De Kakasszék, Székkutas, illetve Kardoskút környéke is meghökkentő lenne az északon, illetve Dunántúlon élő emberek számára.
Kb erről a részről beszélek:

Így reggel még szépen kilőtt a T itt is, már most meleg van, de 3-4 óra és beröffen a jó öreg Ény-i.
Vizuális esemény sajnos továbbra sem várható, de legalább délkeleten lábasmeleg lesz.. a növényzet ezt biztos kiváltképp imádni fogja, mégha persze nem is lesz majd' 40 fok a T/Td különbség.

Na akkor lássuk a mai újabb semmitérő, száraz, húgymeleg bazsalikommal töltött lófarok "frontot"...

Tél és a nyár találkozása a Glacier Nemzeti Parkban. Medvét nem láttunk, minden mást igen

Hát igen, és mindamellett, hogy a videóban vannak korrekt állítások is, sajnos hasonló fals kijelentésekkel-következtetésekkel is találkozni benne bőven, amivel éppen agyoncsapja az egész hitelességét. Kezdve azzal a többször is elhangzott az a már mások által is hangoztatott marhaság, hogy ez volt életünk leghűvösebb nyara, ami még akkor sem lenne igaz, ha a címhez hasonlóan elétette volna a hátralévő szócskát, de anélkül meg már önmagával is ellentétbe kerül, hiszen az elején mondja, milyen hűvös nyarakat élt át az 1970-es, 80-as években. A grafikonoknál meg egy korábbi átlagértéket hasonlít egy lokális minimumhoz, ami megint csak nem korrekt statisztikai módszer (a fagyos napok csökkenése és a hőségnapok/kánikulai napok növekedése persze úgy is bőven kijön, de az arány más).
Viszont mivel vannak azért benne hasznos információk is, mint pl. az időjárás-módosításos konteók cáfolata, egyelőre magát a videót nem töröltem, csak a "csapkodó" kommenteket, de ezek mellőzését a továbbiakban mellőzzük!

A  képet  árnyalja  a  kénháztartás  borulása.  A  légkörben  lévő  ammónium-szulfát - a  stratiform felhőképződés  alapanyaga -  legalább 40%-ban  biogén a  légkörben. Ez  az  algák  áltak  pörgetett kén- anyagcsere  folyamat  a  légkörben  a  dimetil-szulfoxid  ciklus.  Talán  a  nitrogén  geokémiai  ciklusánál  kisebb  teratonnákról  beszélünk,  de  mivel  itt  csak  kondenzációs  magok  alapanyagáról  van  szó,  talán  ez  a pár  teratonna  is  számít...
 Ez  a 40% így  volt  még  abban  a  korszakban  is, amikor  vizsgálni  kezdték  a  dolgot  kb. 35 éve, vagyis  bőven egy  iparosodott  korszakban  már.  Vallom,  hogy  előtte  még  hangsúlyosabb  volt  a  biogén  kénforgalom. A  dimetil-szulfoxid  "anyagcsere"  irodalmát,  ide  a  Bioszférába  fölreferáltam  Nektek  még  2015 -ben,  az  antarktiszi  algamezők évszakos  albedo  növelő  hatásáról (Cox et al.),  a  DMSO  1978-as  felfedezéséről (Andreae, Lovelock,  et  al.), a  korallok szulfát (DMS)  kibocsátásáról - mennyiségi  és  biológiai  leírással - stb., esetleg érdemes visszanézni.
A  tengeri  olajtermelés, hajózás  szennyező  hatása  éppen  a  felhőképzést  segítő  sekélyvízi  algamezőket és  a  korallzátonyokat  veszélyezteti  legjobban. Ezért  aztán  méginkább  a  tenger  fölött,  és  a  tengerpartokon  hullik  vissza  a tengerből  kipárolgott  csapadék,  nekünk  szárazföldieknek  csak  a  konvektív  erőlködés marad.  - világszerte.  Hiába  párolog  jobban  a  tenger,  ha  a  szállítással  - stratiform  felhőtakaró  híján - gondok  vannak...
A  felhők  energetikája  is hiányzik (halmazállapot-váltások tárolható,  szállítható  hője)  a  légkörből,  ezért  aztán  a  régiós széljárás  is  változik.  Ismét  csak  szállítási  gondok... Ha  a  felhőalap  is  följebb  kerül -mert  pl. petrol - párák  dobják  meg  azt  a  kitevőben  lévő  "k"  együtthatót - akkor  az  üllő  is közelebb  van,  a  zivifelhő  működési  tere  beszűkül,  dögcsepergés... száraz  zivatar. 
A  jégképző  magok  szintén  biogén  alapúak (pl. talajszemcsék  csak  akkor  válnak IFN-né,  ha  azokon  gombafonalak,  zuzmótöredékek  vannak  feltapadva.) Baktériumok  stb.  is  segítik,  hogy  -40 C helyett,  a  hókristály - képződés  már -5  C-nál  elindulhasson...  ha  van  belőlük  elég. 
A  mérsékelt  éghajlat  egy  biológiai  rendszer  terméke.  Most  azt  látjuk,  hogy  a  nyers  fizika  hogyan  veszi át  az  uralmat  világunk  fölött.

Köszönöm a jó kérdést, ígérem holnap érdemben válaszolok rá...mára elég ennyi belőlem, mert még felkerülök az inváziós listára, de hát most van az ideje, hogy kissé újra képbe kerüljünk a téren,....

Nem cél az elképedtetés, ez a valóság...sajnos nálunk látni kell, hogy az "erdők a mi gleccsereink"...én örülnék a legjobban, ha ezt se nem látnám, se nem kellene írni róla. De az jó és fontos, ha van iránta érdeklődés ás minél többen tisztában vagyunk az erdeinkben zajló rohamtempójú változásokkal. Még, ha ez elsőre nem is tűnik fel, hiszen zöld a levél, áll a törzs, és ráadásul minden tavasszal kilombosodik. Mi itt a gond?...Kis Hazánkban nem lesz harz-hegységi, vagy thüringiai szintű, több százezer hektáros tömbös erdőpusztulás, mint ami a németek nyakába szakadt.
Elég döbbenetes a látvány és ez helyenként valóban ameddig a szem ellát.... 
Link
Ahhoz szerencsére, főleg a középhegyvidéken és a dombvidékeinken, kellően sok fajú, elegyes, változatosabb korosztályú és a németeknél messze természetszerűbb, ellenállóbb, lombos(!!) erdeink vannak. De ettől még, nagy területi szórás mellett, komoly gondok vannak. Vakarjuk ott is, ahol nem viszket...
Ha lassabb lenne az ütem és pl. Antibulvár sokkoló adatai évről évre nem egyre nagyobb anomáliákat jeleznének, akkor talán maguktól is megbirkóznának vele. Az a baj, hogy képtelenek lekövetni ilyen gyors és drasztikus átalakulást, és, hogy a klíma gyors változása "csak" egy nem biológiai alapú (abiotikus) kár ok. Alapvetően, abból eredően egész biológiai (biotikus) kárláncolatok fejlődnek ki, a baktériumos fertőzésektől, az inváziós fajok agresszív terjedésén át, pl. épp a Dél-Alföldön egyre drasztikusabb tölgy-csipkéspoloska tömeges tarolásáig.
Ez azért kocsányos tölgyes erdőben nem túl bíztató látvány, augusztusban...hervad az egész, tögymakktermés kb nulla...
Link

És nálunk is megjelent ami eddig sose volt, a keménylombos erdők tűzveszélye, lásd Jávorkút, 2022. Erre már külön szakmai figyelőrendszert kellett beépíteni az erdővédelmi monitoringba.

A KMNP igazgatója, dr. Tirják László ugyan maga is erdész, de az NP Békésben vagy Csongrád-Csanádban kisebb területű erdőkben gazdálkodik csak. Állami erdőket a Dél-Alföldön, a DALERD Zrt. kezeli. Ez alapvetően nem természetvédelmi, hanem erdészeti feladat. De az tény, hogy komoly befolyásoló tényező egy NP mindenhol, ahol a működési területén erdőgazdálkodás folyik.

Az Alföldön, a Kiskunságtól Békésig sokkal drasztikusabb a helyzet, mint a középhegységekben (egyelőre).
Alföldi erdésznek lenni, az bizony kemény dió manapság, főleg, ha az erdők felújításáról van szó.
Azért attól egyelőre talán még nem kell tartani, hogy fátlan pusztasággá válik a nagytáj és pl. a Mályvádi-erdő maradék nélkül eltűnik.
De jelenleg már egyértelmű, hogy az Alföld számos helyén, nagy területeken, egyszerűen nem lehet a zárt erdőket, aktív erdészeti kezelés mellett sem, fenntartani, legyen az akác, kocsányos tölgy, erdei vagy fekete fenyves, nyáras vagy bármi.
(Az Alföldi erdők kiterjedését sokszor alapból lekicsinylik, pedig messze nem így van. Igaz nagy részük ültetvény-, vagy kultúrerdő - megnézném, ki tudna természetes erdőt felhozni pl. a bugaci sívó homokon - de amikor még volt Állami Erdészeti Szolgálat, annak csak a kecskeméti területi igazgatósága, melynek hatásköre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Csanád megye erdeire terjedt ki, 183.000 hektáron felügyelte az erdőgazdálkodást!!)  

Az Alföldön nagy részt valószínűleg a ligetesebb erdőssztyepp lesz a jövőkép, egyre jobban felnyíló (kiritkuló) erdőkkel, egyre nagyobb mozaikossággal, egyre több sztyeppesedés felé mutató folyamattal. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben fognak fogyni, pusztulni, száradni, dőlni az alföldi erdők, és nem fogja tudni az erdész felújítani, új erdőket nevelni, sem telepíteni. Ha csak nem sikerül megoldásokat találni, mert azért nem ülnek ölbe tett kézzel az alföldi kollégák sem...Főleg, mert naponta futnak bele eddig nem tapasztalt, újabb és újabb károsításokba. Pl. a kiskunsági fiatal fenyveseket manapság a Balkánról behurcolt, fenyőtű károsító darázslárvák zabálják fel  szó szerint, hektárszámra.

Érdemes ezt a kissé időnként talán hatásvadásznak tűnő, de szerintem rögvalóságot jelentő Szciliai körkép tudostást megnézni. Döbbenetes, hogy az a kép ami élt bennünk a sziget gazdagságáról - a citrusligetektől az olajfa ültetvényekig - ma 30 százalékban félsivatagi képet mutat.És ne higyjük, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek  megvalósulása esetén nincs rá esély, hogy a Kárpát-medence közepén, az Alföld "katlanában" ez néhány évtized alatt nem következhet be....

Link