Időjárási visszatekintő

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#104915 - 2010-03-03 19:22:23)

Egy kis adalék a tavaszi havazásokhoz: a minap az évkönyvekben lapozgatva egy igen érdekes helyzetet találtam. 1913. április közepén egészen ritkán elõforduló télies idõ uralkodott a Kárpát-medencében, legalábbis annak északnyugati felén. Azok után, hogy márciusban pl. Budapesten egyetlen hótakarós nap sem volt abban az évben, és a hónap során tartósan 10 fok, sokszor 15 fok fölötti napi maximumokat jegyeztek fel (sõt nem egyszer 20 foknál is melegebb volt!!!), áprilisra pár napra visszatért a tél: a fõvárosban 13-án reggel 7 cm, 14-én reggel 12(!) cm vastag hótakarót jegyeztek föl, és még a következõ 2 napon reggel is 6-6 cm-t mértek. 4 napon is fagypont alá süllyedt a hõmérséklet ebben az idõszakban, a napi maximum pedig egymást követõ 6 alkalommal maradt 10 fok alatt, a mélypontja 15-én volt, akkor mindössze +3,5 (!) fok volt az aznapi csúcsérték.
De ezek csak a fõváros adatai, a Dunántúlon és a Felvidéken ennél sokkal durvább helyzet alakult ki: még síkvidéken is nem egy helyen 20 cm körüli vagy fölötti hótakarót regisztráltak - Pápán például 29 cm-t is mértek, de a Felvidéken nem volt ritka a 30-40 cm sem ebben a néhány napban. És közben "természetesen" erõs-viharos szél is tetézte a nem mindennapos körülményeket.

Ez tehát egy igen extrém példa a késõi havazásra, de egyébként is, ahogy a régmúlt idõk anyagát nézegettem, azt vettem észre, hogy a múlt század elején nagy átlagban gyakoribbak voltak a márciusi, áprilisi havas (nem is annyira a hótakarós!) napok, mint manapság.

Csak, hogy könnyebb legyen elképzelni, hogy hol történtek ezek a mérések. Link (Sajnos a Szabadhegyi "állomás" pontos helyét én sem ismerem...)

Ó, köszönöm e becses adatokat.
Az Eötvös-park a Belvárosban, magas iskolaépületek (és a börtön) között van, akkoriban parkosították, és ültették be fákkal, nyilván ezért vált alkalmatlanná meteorológiai mérésekre (ki hinné ma már, hogy egykor a parkkal szemben a Meller Ignácz-féle olajgyár kéményei füstölögtek..).
A szabadhegyi állomás elhelyezkedése is érdekes lehetett (nem ismerem a helyét), mert maga a városrész egy teraszos kiemelkedésen települt, hõmérsékleti viszonyai nem szélsõségesek, fekvése miatt nem hajlamos erõs lehûlésre. Régen viszont a Nádorváros és Szabadhegy között lakatlan, mocsaras mélyedés húzódott (a Jáki lapos, mely egy középkori, elhagyott Rába-meder), ha itt volt az állomás, bizony mérhettek extrém fagyokat is. A 2 minimumérték közötti különbség mindenesetre ez utóbbit feltételezi.

Cirfandli!
Lász!
Valóban, valami nem okés, egy csomó adat nem stimmol.
Hm-hm!

Itt, a hajdúvárosban: - decemberben 43,7 mm csapadék hullott,
- januárban 78,0 mm
- februárban 47,3 mm
A hóréteg vastagságának összmennyisége a három téli hónapban 43 cm. Kemény tél volt, az 1976-os (1975/1976), 1980-as, 1985-ös, 1986-ös, 1987-es, 1996-os 2004-es telekhez mérhetõ (utóbbi többek számára emlékezetesebb, akkor itt 36 cm volt a hóréteg összvastagsága).

Nálam az 1983-as évi csapadékösszeg Pécsen 444 mm, valami ott nem stimmel szerintem

Kiszámoltam, 63,6°C az abszolút évi hõingás (csak az elmúlt tíz éven belüli hideg- és meleg-rekordból), igazi kontinentális hatás, he-he!

Ilyen nincs ezek biztosan hibás adatok, a legkevesebb csapadék mennyiség 2000-ben Szegeden hullott 203mm, még egy Hortobágyon mért adat van a második helyen 277mm ha jól emlékszem valamikor az 50-es évekbõl. Ennél alacsonyabb értékek nem fordultak elõ, vagy ha elõfordultak is azt nem jegyezték fel, a 2000-ben mért szegedi mennyiségnél maximum néhány milliméterrel lehet kevesebb egy éveben nálunk, de az tényleg nagyon az alsó határa ezeknek az értékeknek.

Hát, nem tudom honnan ezek az adatok; itt: Link Szegedre 1983-ra 347.4 mm-ert ad az OMSZ; noha Pécs nincs nekik, nekem van abból az évbõl egy 548 mm-es értékem.
Ugyanitt a legkisebb évi csapadékösszeg 2000-ben mérve, pont Szegeden 2003 mm.
( Link )
Az 1983 stimmel:
Évi csapadékos napok számának minimuma (>=0,1 mm):
49 nap Balmazújváros 1983.

Szombathely:

hótakarós: 45 nap
összes lehullott hó: 42 cm
max hóvastagság: 16 cm.

Siófokon:

- 54 hótakarós nap (+ 11 hófoltos)
- 116 cm lehullott hó
- 34 cm a legnagyobb hóvastagság

(a városban még mindig több helyen látható -helyenként nem is kicsi- hókupac)

Cegléd hóviszonyai így alakultak a télen:

Hótakarós napok: 46
Lehullott hó: 72 cm
Legnagyobb hóvastagság: 19 cm (dec. 20-án).
2003 óta a mostani volt a leghavasabb tél.

Akkor íme a február:

Sopron-Kurucdomb:
középhõmérséklet: 0,8
maximum: 14,4
minimum: -6.4
csapadék: 18,0mm

Fertõrákos:
középhõmérsélklet: 1,0
maximum: 15,6
minimum: -8,4
csapadék: 12,9 mm

Február átlagos csapadéka Sopronban 26,1mm a középhõmérséklet 1,3, ennél kicsit hidegebb volt most, köszönhetõen a hónap elsõ felépen fellépett hideg, havas idõnek. A legenyhébb február 1998-ban 6,3 fokos középhõmérséklettel, akkor 2 napon is 20 fok fölötti maximumot mértünk. Szintén enyhe volt 1966 (6,3), 1990 (5,7) és 2007 (5.4). A leghidegebb február 1929-ben volt : -10,1 fokos havi középhõmérséklettel. Legutóbb igen kemény február 1986-ban volt, -5,3 fokos középpel.


Tél:

A három téli hónap átlagos középhõmérséklete 0,6 fok, az idei szezonban -0,1 fok lett a tél középhõmérsléklete, ezzel 1900. óta a 42. leghidegebb tél lett, így mondhatjuk, hogy egy igazi tél van mögöttünk.

A leghidegebb tél -5,4 fokos értékkel az 1928/29-es volt, a legmelegebb 4,6 fokkal a 2006/07-es volt, amikor a tél végig egyenletesen enyhe volt.
Hasonló tél -a hõmérséklet tekintetében- 2004/05-ben volt utoljára.

Az elmúlt 5 tél középhõmérséklete:

2009/10 -0,1 fok
2008/09 0,6 fok
2007/08 2,5 fok
2006/07 4,6 fok
2005/06 -1,0 fok

Még annyit, hogy majd mindenképpen megkeresem ezen állomások pontos koordinátáit, magasságát stb., hogy lehessen viszonyítani a mai állomásokhoz, hogy mégis hol, milyen környezetben helyezkedtek el.

Illetve majd elõkerítem a fennállásuk idejét is. De azt határozottan tudom, hogy nem szimpla csapadékmérõ állomások voltak ezek, mivel az évkönyvekben részletesen fel vannak tüntetve az adataik. (Az lehet, hogy akkori szóhasználattal élve, nem elsõ-, hanem másod- vagy harmadrendû állomások voltak. Ezek a kategóriák a mérési programbeli különbségekre utalnak. Például légnyomást csak az elsõrendûek mértek, ha jól tudom.)

Most kapásból, komolyabb keresgélés nélkül a szintúgy híres 1942-t tudom beírni, de lehet, hogy ezzel már meg is van az abszolút hidegrekordunk!

Tehát 1942. január 24-i minimum-hõmérsékletek:
Gyõr, Eötvös-park: -25,6 °C
Gyõr, Szabadhegy: -31,1 °C

Ez a korábban általam leírt rekord kapcsán még pár gondolat:
A csapadékos napok (min. 1 mm) legalacsonyabb évi száma: 42 nap, 1983, Csörnyeföld

Abban az évben Csörnyeföldön 247 mm csapadék hullott.
Szegeden 185 mm.
Pécsen 154 mm.

Tehát Szegeden 62, Pécsen 93 mm-el több csapadék mellett volt Csörnyeföldön alacsonyabb a csapadékos napok száma, mint az ország szárazabb területein.
Ez tökéletesen megerõsíti a tanulmányom Link 143. oldalán leírtakat.

Szemléletes mindkét rangsorban egy-egy évszak tarolása, a hidegrekordok esetében a 2002/2003-as tél öt, a melegrekordok esetében a 2007-es nyár hét (!) értékkel tölti meg tízes listát.

Cb-s szép jó napot mindenkinek! A képeim között lavirozva megtaláltam a feleségem által a Barcelona - Budapest repülõúton néhány éve készült csodálatos légi felvételeket és gondoltam megosztok veletek is néhány remek fotót:

1. Link
2. Link
3. Link

Az elsõ 3 kép még Barcelona mellett készült a "földön", a panzió ablakából sasolva a közelgõ vihart.

Útban Bp. felé. Ezek ugyan nem konkrétan idõjárás témájú képek, de kár lett volna kihagyni. Ez valahol a francia riviéra, talán Monaco környékén:

4. Link

Ez pedig az olasz Alpok felett készülhetett:

5. Link

6. Link

Ez itt már tutira az Alpok térsége! Itt már dolgozott a konvekció. Pár 10 km-el arrébb aztán lencsevégre akadt ez a gyönyörûség:

7. Link

Teljes szépségében:

8. Link

A monstrum lábánál is dolgozott a feláramlás:

9. Link

A szétterülõ üllõ és a konvekció határa:

10. Link

Végül néhány Altocumulus(?), valószinüleg már Magyarország felett:

11. Link

A hatalmas Cb feltehetõen az osztrák Alpok felett tornyosult... Szivesen elidõztem volna alatta!

.

Elkészültem Mályi hõmérsékleti tízes toplistáival, a honlapom érdekességei között megtalálható, íme: Link

Itt Mályiban eme számhármas:
- 51 hótakarós nap
- 88cm leesett hó
- 30cm-es legvastagabb hótakaró

Inenn az adatok: Link

Az utolsó összelapátolt hókupac nálunk épp most délelõtt olvadt el, az utcába még van néhány.

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#104897 - 2010-03-02 09:22:13)

A 2009/2010-es téli szezon rövid (hó központú) statisztikája Jászberényben:

- 44 hótakarós nap
- 94 cm megmaradó hó esett összesen
- 25 cm-es legvastagabb hótakaró

(Egy összelapátolt kupac maradványa még mindig kitart a garázsnál, napon).

Ugyanezek az adatok máshol hogyan néznek ki, ha nem vagyok tolakodó?

Visszanézegettem a fórum hõskorát, mivel néhány érdekes dolgot szeretnék közzétenni óriásivá duzzadó adathalmazomból.
Az abszolút tmin toplista elkészítése elõtt a -20°C alatti adatokat szemeztem ki, hogy megnézzem az idei téli -21,8°C hol is szerepel, bizony-bizony a harmadik helyen.
Íme egy kis elõzetes (az elsõ három):
1: -24,7°C 2003.01.12.
2: -23,5°C 2002.12.26.
3: -21,8°C 2008.12.21.

Ha már 1963 szóba került: Link
A részletes kronológiai áttekintõt végül nem közöltem, de az adatok, újságcikkek megvannak jegyzeteimben. Arra emlékszem a cikkekbõl, hogy a farkasokra több országban vérdíjat tûztek ki, mert a hó fogságában rekedt falusi lakosságra rátámadtak, és embereket is felfaltak.

Nincsenek elõttem a feljegyzéseim jelenleg, de azt tudom, hogy az elsõ hivatalos állomás az egykori reptéri volt, melyet azután a szomszédba, Likócsra telepítettek. Az Eötvös-parkban és Szabadhegyen nem ismerek régi "idõjárásjelzõ állomást". Az akkoriban igen bõ csapadékmérõ-hálózat részeiként biztosan végeztek még több helyütt is megfigyeléseket, akár hõméréskletméréseket is.
Megköszönném, ha utánanéznél a históriáskönyvekben. Igen, 1929 februárja bizonyára hozott keményebb fagyokat is, Óváron -28.5°C is volt, de gyõri hivatalos adatról nincs információm sajnos - ezért tekintem az 1963-as -24.8°C-ot városi hidegrekordnak.

Tegnap este 8 óra körül megszórta az érkezõ zivatar Zalaszentgróttól É-ra nézõ a tájat jéggel.
Türjén még reggel is volt az udvarokban az égi áldásból.
Volt köztük dió nagyságú is...

Szekszárdon az idei tél, a viszonylag "enyhe" decembernek köszönhetõen 0,3°C-os pozitív anomáliát hozott. Azért kijelenthetjük egy átlagos hõmérsékletû telet hagytunk magunk mögött. Február pár tizedes negatív anomáliája a hónap végi felmelegedés ellenére összejött. A téli csapadék messze átlag feletti, 219,2mm. Február is kitett magáért, 2,5 szerese hullott, mint a sokéves átlag, ami a tavaly februári mennyiségnél is bõ 30mm több. Ennek nagy része hóban jött. Az éves csapadékmennyiség február végéig már 155mm felett van, ez az átlagosnak már több, mit a duplája, tavaly de 2008-ban is csak május közepére jött össze ekkora mennyiség!
A téli de a februári napsütéses órák száma is átlagosnak mondható.
Részletek: Link
Néhány összehasonlító grafikonnal: Link Link
Februári havas képek: Link

Szombaton Pátyon jártam, beugrottam Stormhunterhez, és elmentünk megnézni a felcsúti omsz állomást.
A hõmérsékleteibõl Link (-18 Bp-tõl nyugatra) Link Link Link Link Link Link sejteni lehetett, hogy fagyzugban kell keresni az állomást.
Az Alcsútdoboz-Szúnyogpuszta-Szár vonalon húzódó északnyugat-délkelet irányú völgyet gondoltam, hogy ott lehet a mérõ, mivel az egy fagyzug, illetve valamikor a múlt évben egy 111 km/h-s zivatarhoz köthetõ széllökést mért az állomás, ehhez pedig egy északnyugat felõl nyitott szélcsatorna kell.
A Szúnyogpuszta környékét néztük át elsõnek, de ott nem találtuk. A faluban érdeklõdtünk, de senki sem tudott róla, hogy lenne. Egy hölgy úgy próbált segíteni, hogy aszongya: "Ott fent lehet a Pistinél a tetõn!"
Mondom neki, hogy az nem valószínû, mert völgyben kell lennie. "De-de, mer a Pisti szokott valamit mérni."
Tudtuk, hogy völgyben kell lennie, úgyhogy ezt a vonalat hagytuk is.
Próbáltuk a polgármestert elérni, de még a házát sem sikerült megtalálni.
Aztán odakeveredtünk az említett völgy keleti felére, egy földút, épp fel akartuk adni ismét a keresést, amikor megpillantottuk az árbócot Link
Két mérgesnek tûnõ kutya õrizte, de kijött a tulaj, pár percet beszélgettünk Link
A mérõ nem a völgy legalján van, nincs telepítve a Google Earth, így nem tudom megnézni, mennyivel van a völgy aljának szintje felett, de lehetne még fokozni a hidegét Link Link
Ami még érdekes, hogy egy északnyugat-délkelet irányú völgyben van, ami ebben a térségben az uralkodó Link , mégis nagyon hidegeket mér derült éjszakákon.
Végül megnéztem, tényleg 2 méteren van-e a mérõ Link , bár a kép alapján sok mindent nem láthattam

2010. február Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) +1,0°C (30 éves átlag +1,5°C)
max. 11,8°C (23-án), min. -15,4°C (3-án).

Csapadék: 66,7 mm (átlag 30 mm, tavaly 31,3 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 11,3 mm (20-án).
Hótakarós napok száma: 19
Legnagyobb hóvastagság: 18 cm (8-án)
További adatok: Link

Tavaly október óta tart az átlagosnál csapadékosabb idõjárás, ez a sorozat februárban sem szakadt meg, több mint az átlag kétszerese hullott le. Legutóbb 2004-ben (61 mm), elõtte 1999-ben (78 mm) volt hasonlóan csapadékos a február.
A három téli hónap összege is kiemelkedõen magas, 182 mm. Az elmúlt 20 évben csak 1996-ban volt ezt megközelítõ mennyiség, de akkor is „csupán” 164 mm. Az elmúlt 80 év 4. legcsapadékosabb tele van mögöttünk, íme a rangsor:
1. 1976/77 219 mm
2. 1969/70 199 mm
3. 1935/36 199 mm
4. 2009/10 182 mm
5. 1950/51 166 mm
Ez alapján tehát nem is csoda, hogy igen komoly belvízhelyzet van Cegléd környékén. A Gerje patak, ami szeptemberben néhány hétre még ki is száradt, most annyira megáradt, hogy a múlt héten meg kellett erõsíteni a gátat, mert kiöntéssel fenyegetett.

Azért én ennek még utánanéznék az 1950 elõtti idõkben is.
Erõs a gyanúm, hogy például 1929. február 11-én (de akár máskor is) hidegebb volt ezeknél az értékeknél.

Majd ha lesz idõm, utánanézegetek.
Tudomásom szerint akkoriban a városban 2 helyen is mértek, az Eötvös-parkban, illetve Szabadhegyen. Nem tudom, ismered-e esetleg ezeket a helyeket, hogy egyáltalán hol fekszenek pl. Likócshoz képest.

Februári csapadék:78 mm
Éves:146 mm

Nem sok európai város lehet, amelyik hivatalos abszolút minimumhõmérséklete nem valamelyik téli hónapra esik. Gyõr ilyen:
Gyõr-Repülõtér ill. Gyõr-Likócs állomások 1950-tõl íródó feljegyzései szerint 1963. március 1-én volt a leghidegebb a városban, -24.8°C (ma gyenge 32 fokkal volt enyhébb a reggel). Azóta nem mértek ilyen alacsony értéket.
Két nappal elõtte, feb. 28-án -23.8°C volt, ez pedig országos hidegrekord arra a napra. Gyõr csak egy-egy napon tart országos rekordot hidegbõl és melegbõl is (a meleg 1957. júl. 7. 37.2°C-kal).

A délutáni záporok 2,5mm-t adtak. Nyárias volt az égkép!

Téli hõmérséklet átlagok Sárváron:

1993/94: 2,47
1994/95: 2,17
1995/96: -1,97
1996/97: -0,36
1997/98: 2,98
1998/99: -1,31
1999/2000: 1,29
2000/01: 2,58
2001/02: 0,95
2002/03: -1,21
2003/04: 0,38
2004/05: -0,12
2005/06: -0,74
2006/07: 4,49
2007/08: 2,34
2008/09: 1,12
2009/2010: 0,76

Átlaga: 0,93

Jaj, a szövegezésbe felcseréltem a számokat, a saját anyagaimba jól szerepel, a honlapra szánt és ideírt adat viszont az elírt, he-he!
Bizony 71,8mm az.
Köszönöm az észrevételt!

Így korrigálok:
Februári összcsapadék: 71,8mm
Éves összeg (két hónap után): 132,2mm
Téli összcsapadék: 209,5mm
Mindhárom adat abszolút rekord a 2002 óra zajló csapadékmérésemben és gyanús jó pár évvel az elõtt is.

A linkek javítva: Link és Link

Jóska, ma reggelre még esett 9,9 mm? Tegnap reggel írtad, hogy 71,8 mm-re emelkedett a havi mennyiség. De így is, úgy is szép mennyiség.
Nálam 74,8 mm és +0,1°C a két februári fõszám.

Rakamazi téli átlaghõmérséklet (Tszf 110 m).
2006/2007 téli átlag: 3,36°C
2007/2008 téli átlag: 1,06°C
2008/2009 téli átlag: 0,66°C
2009/2010 téli átlag:-0,23°C

A 2009/2010-es tél adatai Sopronbánfalváról (Sopron nyugati városrésze, tengerszint feletti magasság 255 m):

Középhõmérsékletek:
December: +1,86°C
Január: -1,06°C
Február: +1,75°C
Téli átlag: +0,82°C

Tél Tmin: -15,6°C (december 20.)
Tél Tmax: +17,2°C (december 25.)

Csapadékmennyiség:
December: 37 mm
Január: 41 mm
Február: 23 mm
Összesen: 101 mm

Hótakarós napok száma: 50 (dec. 17-21. között 5 nap, jan. 6. és febr. 19. között 45 nap).

A tél az átlagosnál kicsit enyhébb volt, a csapadékmennyiség a sokévi átlagnak nagyjából megfelel, a hótakarós napok száma pedig meghaladja az átlagot (az átlag 40-45 nap között van).

Már itt is vagyok:
A 2009/2010-es tél középhõmérséklete: -0,57°C
Ez a saját méréseim 1992-es kezdete óta mért -0,77°C-os átlagtól +0,2°C-os pozitív eltérés, minimális.
A sokévi -1,2°C-os átlagtól ugyanakkor 0,6°C-os a pozitív eltérés.

Mindent egybevetve nagyjából átlagos hõmérsékletû, jóval csapadékosabb (összcsap.: 219,4mm, ez az átlag két és félszerese!) és havasabb (88cm hó hullott, ez 30cm magasabb az átlagnál és még nincs ennek vége!) télen vagyunk túl.

Hét éve nem látott zord idõszakokkal (2003 után újra -20fok alatti mélyponttal, ami most -21,8°C lett december 21-én), és szintén hét éve nem látott méretû havazásokkal, és hótakarós idõszakokkal tarkított volt a tél, amely december közepén kezdõdött és február végéig két átmeneti enyhe idõszakot kivéve kitartott.

Itt sok minden megtalálható: Link

Mályi, 2010 február:
Havi középhõm.: -0,55°C (épp átlagos)
Havi csapadék: 81,7mm (az átlag majd háromszorosa)

További részletek: Link

A téli statisztikákkal késõbb még jövök.

Február Siófokon:

T átlag: 1,36 °C.
Tmin. átlag: -1,87 °C.
Tmax. átlag: 4,63 °C.
Tmin.: -9,3 °C. (02.09.)
Tmax.: 14,2 °C. (02.28.)
Fagyos nap: 18 db.
Hideg nap: 6 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Ködös nap: 4 db.
RHN: 1 db. (02.09.)

Össz. csapadék: 72 mm.
Hótakarós nap: 23 db. + 3 hófoltos nap.
Havas (hóeséses) nap: 8 db.
Lehullott össz. hómennyiség: 46 cm.
Legnagyobb 24 óra alatt lehullott hómennyiség: 18 cm. (02.07.)
Legnagyobb hóvastagság: 34 cm. (02.12.)

Februárban 64 mm esõ esett, remélem a március jóval szerényebb mennyiség lesz.

Köszi!

Szép estét! Ugyanilyen felhõleplet, Altostratus-t láttam magam is a forradásszerû sávval együtt. A lepel nem volt egyhangú, alját hullámok, valamint kicsiny, kerekded mammák sokasága tarkitotta. A felhõ valószinûleg a kép bal alsó sarka felõl a kép jobb felsõ sarka felé mozgott (nyugat-északnyugatról kelet-délkelet felé), ilymódon a különös felhõsáv torlódás következtében jöhetett létre az abban a magasságban uralkodó igen erõs szél miatt.

Érdekes rétegfelhõzet ma késõ délelõtt Hajdúnánás felett. Középen kondenzcsík rajzolódik ki?
Link

Február hónap csapadékösszege 68mm, ami országos átlagban is nagyon jó, a 2010-es évet tekintve pedig már 114mm-nél járunk, ami a Kiskunságban megszokotthoz képest igen jónak számít. Mondhatni az éves csapadék kb. 20 százaléka már megvan. Mondanám, hogy a mezõgazdaság végre nem panaszkodhat, de ez nem igaz, mert most meg óriási belvizek vannak még errefelé is, nem is beszélve az Északabbi (laposabb) területekrõl, pl. a Solti síkságról.

Torontál már elõttem nagyjából ismertette a hónap csapadék mennyiségét, de azért én is leírok egy-két dolgot ezzel kapcsolatban (az atikövizig alapján).

Újszegeden február 63,3 mm-t hozott, ezzel az elmúlt 10 év második legcsapadékosabb hónapját tudhatjuk magunk mögött (a rekord 1999-es év, akkor 86,1 mm-nyi csapadék hullott).

A két hónap csapadékösszege 131,3 mm, ami az elmúlt 10 évet nézve abszolút rekord, régebbre még nem néztem vissza, de még ma szakítok idõt rá, hátha találok valami hasonló mennyiséget.

Érdekességképp megemlítem hogy a környékünkön szinte alig volt olyan hely, ahol kevesebb csapadék hullott volna (az okát nem tudom, lehet hogy Újszegeden másfajta csapadékmérõ van, de a korábbi adatok nagyjából stimmelnek a "hivatalos" Szegedi adattal).

Szóval elnéztem már városokba, és azt tapasztaltam hogy tõlünk északra jóval több csapadék hullott, pl. Csongrádon 108,8 mm! Ott a 2 hónap összege 184,3 mm.

Valamit elszámolhattam, mert itt is nagyjából annyi a téli átlag mint Lõrincen, az én megfigyeléseim szerint talán 1-2 tizeddel alacsonyabb is, de nagy eltérés nincs. Két értékbõl eddig +0,53 a közép. Óránként megfigyelésbõl és négy értékbõl alacsonyabb, no majd megnézem hol volt az elcsúszásom:-)
Ezt én is figyeltem, hogy a hosszú adatsor átlaga még mindig magasabb mint a 30 éves átlagok, ez is érdekes egyben az biztos.

Nálam "csak" 7,7mm hullott (így is tízéves rekord), a hónap összege így már 71,8mm.
A 2010-es év jelenleg 132,2mm-en áll, nem semmi.

Reggel arra ébredtem,hogy a februárt -1,5-nek vettem +1,5 helyett,így kereken 1 fokkal melegebb a pesti télátlag: + 0,87 fok 1901-2000 közt. Akármi is a hivatalos Diósd elég meleg hely lehet átlagát nézve.
Mindenesetre a századvég pesti téli lehûlése cáfolja,hogy a nagyvárosok hõsziget többlete okozza a melegedõ statisztikákat .

A tegnapi 12,2 mm-rel 74,8 mm február eddig. És van még egy nap a hónapból.
Az ebben az évben mostanáig mért 141,1 mm igencsak tekintélyes mennyiség. Eszembe jut az 1992-es év, akkor Eger környékén július közepén értük el a 100 mm-t! Durva! [esõ]