Agrometeorológia
Itt az esõ vitt le mindent, majd a belvíz haldokoltatja azóta is a fákat...
Na 
Élvezz ki minden egyes falatot!
Itt 3 db volt az egész fán, mert esett a virágzáskor. 3-ból 2-t levert yolanda, a maradék 1-t meg s jég...
Élvezz ki minden egyes falatot!Itt 3 db volt az egész fán, mert esett a virágzáskor. 3-ból 2-t levert yolanda, a maradék 1-t meg s jég...
A hajnali szél miatt terítve a kajszi alja, sok érett barack hever a földön, nem is kell fára mászni, hogy barackot egyek.
A napi adagom napok óta 10-15 db
A napi adagom napok óta 10-15 db
Gyenge krumpli termés várható, pár napja a viharos szél teljesen összetörte a szárát,a szép zöld szár mostan már sárgul rozsdál, 2-3 egyes fajtáknak még 4 hét kellett volna a normális gumó mérethet,még egy gombaölés is elfért volna de az anyagiak már ezt nem engedték.
A karfiol és káposzta kipalántálva és már így 1 hetesen sok a gond a kartevõkkel.
Egy kis esõt vártam mára de úgy néz ki hogy elmarad
,hétfõre már esedékes lehet a 2010-es év elsõ öntözése. 
A karfiol és káposzta kipalántálva és már így 1 hetesen sok a gond a kartevõkkel.
Egy kis esõt vártam mára de úgy néz ki hogy elmarad
,hétfõre már esedékes lehet a 2010-es év elsõ öntözése.
Talán a sok csapadék miatt, de elképesztõ mennyiségû elsõtermés akar lenni a fügéken Link (a bal felsõ sarokban lévõ elõzõ gombbal lehet végiglépegetni)
Normál években az elsõtermés kevesebb, mint a másodtermés, általában 1-2 füge van 1-1 ágon, most azonban 3-4-5 füge is van az ágakon, és nem is kicsik.
Zala megye klímáját "hûvös, csapadékos" jelzõvel illeték, óceáni hatásokkal, ködös, párás levegõvel, gyakori csapadékkal.
Most látni, hogy a gyakori csapadék mit csinál. A csapadékbõség miatt leminõsíteni egy térség klímáját, amikor a víz az élet alapja, hááááát...
A sok esõ miatt olyan dús és kirobbanó minden, mint az élet.
Persze ahol az itteni csapadék duplája volt, ott sajnos komoly gondokat okoz az árvíz, és ilyen rövid idõ alatt nem is szokott ennyi esni, de ennél kevesebb esõ is ilyen fantasztikus állapotokat idéz elõ a gyümölcsökben.
Normál években az elsõtermés kevesebb, mint a másodtermés, általában 1-2 füge van 1-1 ágon, most azonban 3-4-5 füge is van az ágakon, és nem is kicsik.
Zala megye klímáját "hûvös, csapadékos" jelzõvel illeték, óceáni hatásokkal, ködös, párás levegõvel, gyakori csapadékkal.
Most látni, hogy a gyakori csapadék mit csinál. A csapadékbõség miatt leminõsíteni egy térség klímáját, amikor a víz az élet alapja, hááááát...
A sok esõ miatt olyan dús és kirobbanó minden, mint az élet.
Persze ahol az itteni csapadék duplája volt, ott sajnos komoly gondokat okoz az árvíz, és ilyen rövid idõ alatt nem is szokott ennyi esni, de ennél kevesebb esõ is ilyen fantasztikus állapotokat idéz elõ a gyümölcsökben.
Nálam pont ez a zöldnél is zöldebb dolog van. Mennyiség volt itt is, de a dolomit megitta.
Szörnyû!
Errõl az jut eszembe, amikor a 2000-es évek elején néhány aszályos év után bele akarták vezetni a hazai "tudósok" a Rábát a Balatonba, mert a Balaton vízszintje nagyon alacsony volt. Pedig tudhatták volna, hogy ha egyszer ki tud szinte száradni a Balaton, akkor az nem azt jelenti, hogy ezentúl mindig így lesz, hanem hogy néhány év múlva meg majd gyõzik kiengedni belõle a vizet.
Most épp vizes idõszakot élünk, sajnos egyes országrészekben komoly károk vannak.
Nolka!
Felénk az idén alig-alig vetettek napraforgót, azt is késõbb, mint másfele, szóval az idén a repcés sötét zivatarfelhõ után a napraforgós sötét zivatarfelhõs képben sem bízhatok. Még szerencse, hogy másfele is járok, szóval azért majd csak sikerül.
Ez az esõs idõszak egyébként azokban a térségekben, ahol nem volt katasztrofális mennyiség, illetve dombvidékeken, ahol a víz el tud folyni, kegyetlen dús vegetációt csinált, minden olyan zöld, hogy annál zöldebb zöld már nincs is.
Errõl az jut eszembe, amikor a 2000-es évek elején néhány aszályos év után bele akarták vezetni a hazai "tudósok" a Rábát a Balatonba, mert a Balaton vízszintje nagyon alacsony volt. Pedig tudhatták volna, hogy ha egyszer ki tud szinte száradni a Balaton, akkor az nem azt jelenti, hogy ezentúl mindig így lesz, hanem hogy néhány év múlva meg majd gyõzik kiengedni belõle a vizet.
Most épp vizes idõszakot élünk, sajnos egyes országrészekben komoly károk vannak.
Nolka!
Felénk az idén alig-alig vetettek napraforgót, azt is késõbb, mint másfele, szóval az idén a repcés sötét zivatarfelhõ után a napraforgós sötét zivatarfelhõs képben sem bízhatok. Még szerencse, hogy másfele is járok, szóval azért majd csak sikerül.
Ez az esõs idõszak egyébként azokban a térségekben, ahol nem volt katasztrofális mennyiség, illetve dombvidékeken, ahol a víz el tud folyni, kegyetlen dús vegetációt csinált, minden olyan zöld, hogy annál zöldebb zöld már nincs is.
Nálunk idén napraforgót vetettek a Látóhegy körüli földekre. 0528-án még csak kb 15 centis kis növénykék voltak, 0619-én pedig már emberes, méter magasak.
Egy kép:
Link
Egy kép:
Link
A hétvégén Budapest-Hegyeshalom között vonatozva megdöbbenve láttam, hogy a földek (leginkább kukoricások) szinte az egész vonal mentén el vannak öntve, a kukorica egy része még áll, de vélhetõen ki fog rohadni; sok kisebb erdõ, liget teljesen víz alatt van. Ilyenre az utóbbi 13 évben nem emlékszem.
Pápánál van a károsan csapadékos és a normális terméskilátású területek határa.Pl.Nagyalásonyban még semmi vész nincs, lesz termés ez is az is(kivéve a legtöbb gyümölcsöt).Ha keletre,Csesznek felé megyek állandósult belvízi tavak szegélyezik az utat.A táblák egy részén(laposok) kipusztult minden a sok esõtõl,míg a dombokon a talajerózió pusztít.Gondolom a növényvédelem híján a megmaradt termést a gombásodás,fuzárium,rovarok,csigák fogják pusztítani ill. egyszerûen megrohadnak.Szerintem a repcének,kukorícának lõttek,bármilyen idõ is lesz ezután.Ahol most óriási esõzések vannak,ott a földekre jóideig rá sem tudnak gépekkel menni,ha akarnának sem tudnának aratni... [esõ] 
Jöttem hazafelé Bp-rõl, szépek voltak útközben a kukoricák, átérek a Marcali-háton, Kanizsához közeledve a kukoricák átlaga a béka segge alá zuhant, voltak 20-30 centis táblák, bokáig érõk, amiket 2-3 hete vethettek el.
Miközben ez a csütörtöki kép Link Letenyén embermagasságú kukoricát ábrázol. Idõben el kell vetni, ennyi.
A végén, õsszel ez a különbség a termés nedvességtartalmában, minõségében sokat fog jelenteni.
Szerdán voltam itthon utoljára, azóta szépen pirosodik a kajszi Link Link Link
Miközben ez a csütörtöki kép Link Letenyén embermagasságú kukoricát ábrázol. Idõben el kell vetni, ennyi.
A végén, õsszel ez a különbség a termés nedvességtartalmában, minõségében sokat fog jelenteni.
Szerdán voltam itthon utoljára, azóta szépen pirosodik a kajszi Link Link Link
Sziasztok!
Krumpli levelei lerohadtak, barackokon már nem lesz semmi, málnát nem lehet leszedni az iszapos, mocsaras talaj miatt és a kukoricánk egy az egyben kidõlt az összes.
Belvíz alatt a kert egy része. Poshadt víztõl bûzlik minden. Rengeteg a szúnyog, rengeteg a kis béka és nem lehet dolgozni a kertben gyakorlatilag már hónapok óta. Ráadásul most is esik.
Mikor lesz már vége?
Krumpli levelei lerohadtak, barackokon már nem lesz semmi, málnát nem lehet leszedni az iszapos, mocsaras talaj miatt és a kukoricánk egy az egyben kidõlt az összes.
Belvíz alatt a kert egy része. Poshadt víztõl bûzlik minden. Rengeteg a szúnyog, rengeteg a kis béka és nem lehet dolgozni a kertben gyakorlatilag már hónapok óta. Ráadásul most is esik.
Mikor lesz már vége?
Az USDA zónák tárgyszerû értelmezésében pedig jól el fog igazítani ez a cikkünk: Link
Megkrdem itt is, ha nem nagy baj: nem tudtok valamit a deltametrin hatóanyagú K-othrin 10 ULV rovarirtó szer méhekre, illetve fecskékre gyakorolt (vagy nem gyakorolt) hatásáról?
Most csak egy percem van:ide is és a bioszférába is írd be a "füge" kulcsszót a keresõbe és olvasd el a hozzászólásaimat és nézd meg a képeimet. Mindent meg fogsz belõlük érteni, amit mégsem, azt kérdezd!
Floo, arrafele vannak-e libanoni cédrusok? Itt nálunk Szeged-Szõregen van 3 fiatal példány!
Húúú! )Összefut a nyál a számban! Hol vannak ezek a fügék? 
A védett hely ezesetben mit jelent? Fagyvédett?
Eszerint az USDA zóna szerint nem is ültethetõ Magyarországon!
A védett hely ezesetben mit jelent? Fagyvédett?
Eszerint az USDA zóna szerint nem is ültethetõ Magyarországon!
Érettnek tûnõ fügék, ránézésre tuti érettnek gondolnám, de a belsejük száraz és szivacsos még, de közel van a füge az éréshez Link Link Link Link Link
Szeke!
Nem hiszem, hogy magyar kertészetekben, árudákban lehet venni, külföldrõl kell behozni.
Hoppá, nézd mit találtam Neked Link
Innen rendelhetsz is, ismerem a tulajt, ha beszélsz vele, add át üdvözletemet neki. Hivatkozz nyugodtan rám.
Szeke!
Nem hiszem, hogy magyar kertészetekben, árudákban lehet venni, külföldrõl kell behozni.
Hoppá, nézd mit találtam Neked Link
Innen rendelhetsz is, ismerem a tulajt, ha beszélsz vele, add át üdvözletemet neki. Hivatkozz nyugodtan rám.
Oké! Lopok egyet a horvátoktól! Egyébként a kifejlett pinus pinea alakja az egyik legszebb alakú fa szerintem. Majdnem olyan szép mint a libanoni cédrus!
hát ez jókérdés, nem tudom.
Megkérdem a tulajt, vagy utánajárok.
De ha jársz az Adrián, akkor kiásol egy kisebbet és elhozod
Megkérdem a tulajt, vagy utánajárok.
De ha jársz az Adrián, akkor kiásol egy kisebbet és elhozod
Teljesen igazad van, aki igazat ír és jogosat, azt sosem tekint(ett)em észosztásnak vagy kioktatásnak, csak ha valaki minden utánajárás nélkül totál fogalmatlanul okos akar lenni, akkor igen.
Sajnos én erre a precizitásra alkalmatlan vagyok, ezért teszem be a fényképeket és a leírásokat, hogy akit érdekel olvassa, tanuljon belõle, illetve össze legyenek gyûjtve, aki eddig érdeklõdött a témáról, azoknak mind ajánlottam ezt vagy a bioszféra fórumot, 1-2 kulcsszót és lehet olvasgatni.
Annak a néhány cikknek és tanulmánynak a megírása is csoda volt tõlem. Igaz, a 172 oldal azért nemsemmi mutatvány
Szerintem ez a maximum tõlem, a már leírtakból és alaptermészetembõl fakadóan. Szerintem ez nem annyira katasztrófa, mint amikor valaki pont ennek a fordítottja, gyûjti az adatot mint a fene, számol, rajzol, ír, csak éppen nem megfelelõ módszertannal, nem megfelelõ következtetéssel.
A magyar mezõgazdasági és gyümölcstermesztési szakma olyan elképesztõ hibákat halmoz össze, annyira el vannak maradva, annyira rosszul használják ki az ország adottságait, hogy ez adatok nélkül is nyilvánvaló.
Szerencsére némi foganatja már van a munkámnak, és mivel felülrõl nem lehet eljuttatni az információt a megfelelõ körökbe, így alulról építkezünk. Külföldön az elõbbi mûködne, nálunk az utóbbi mûködget, buktatókkal, nehézségekkel, de nem eredménytelenül.
Oszt majmeglássuk
Köszi az észrevételt és a kívánságokat.
Sajnos én erre a precizitásra alkalmatlan vagyok, ezért teszem be a fényképeket és a leírásokat, hogy akit érdekel olvassa, tanuljon belõle, illetve össze legyenek gyûjtve, aki eddig érdeklõdött a témáról, azoknak mind ajánlottam ezt vagy a bioszféra fórumot, 1-2 kulcsszót és lehet olvasgatni.
Annak a néhány cikknek és tanulmánynak a megírása is csoda volt tõlem. Igaz, a 172 oldal azért nemsemmi mutatvány
Szerintem ez a maximum tõlem, a már leírtakból és alaptermészetembõl fakadóan. Szerintem ez nem annyira katasztrófa, mint amikor valaki pont ennek a fordítottja, gyûjti az adatot mint a fene, számol, rajzol, ír, csak éppen nem megfelelõ módszertannal, nem megfelelõ következtetéssel.
A magyar mezõgazdasági és gyümölcstermesztési szakma olyan elképesztõ hibákat halmoz össze, annyira el vannak maradva, annyira rosszul használják ki az ország adottságait, hogy ez adatok nélkül is nyilvánvaló.
Szerencsére némi foganatja már van a munkámnak, és mivel felülrõl nem lehet eljuttatni az információt a megfelelõ körökbe, így alulról építkezünk. Külföldön az elõbbi mûködne, nálunk az utóbbi mûködget, buktatókkal, nehézségekkel, de nem eredménytelenül.
Oszt majmeglássuk
Köszi az észrevételt és a kívánságokat.
Persze, értem én, és nem is gondolom, hogy feladatod lenne elvégezni mások dolgát, amihez nyilván kell idõ, pénz, eszköz meg satöbbi. Viszont Te vágtál bele ebbe a nagy feladatba: Tudod, hogy a téma tele van buktatóval és igenis megköveteli a precizitást, az egzakt mérési eredmények felmutatását, hogy ne csúsztatások és ahhoz hasonló tévhitek gyûjteménye legyen a végeredmény, mint amiket közben magad is állhatatosan kritizálsz - gyakran teljes joggal. Viszont a hitelességhez legalábbis mindenképpen kellenek kézzelfogható eredmények.
Ne érts félre, nem kioktatásnak szánom mindezt, mindannyiunk, de fõleg a téma érdekében mondom: szerintem csak akkor lesz eredménye és foganatja a munkádnak, ha egyszer összhangba kerül a tényleges kutatási eredmény és azok kommunikációja. Én is azt szeretném, ha lenne eredménye. Sõt, ezt is kívánom.
No, észosztás berekesztve.
Ne érts félre, nem kioktatásnak szánom mindezt, mindannyiunk, de fõleg a téma érdekében mondom: szerintem csak akkor lesz eredménye és foganatja a munkádnak, ha egyszer összhangba kerül a tényleges kutatási eredmény és azok kommunikációja. Én is azt szeretném, ha lenne eredménye. Sõt, ezt is kívánom.
No, észosztás berekesztve.
Ebben reménykedek én is.
Ez a között, öntéstalaj nagyon nehezen nedvesedik át és szárad ki, sajnos most utóbbival szenvedünk.
Ez a között, öntéstalaj nagyon nehezen nedvesedik át és szárad ki, sajnos most utóbbival szenvedünk.
A kiskertben kétnaponta locsolni kényszerülök, olyan szárazság van, 9 napja nem volt csapadék. A vízigényesebb zöldségeket naponta locsolom! 
Hiába...homokhátság!
Hiába...homokhátság!
Tegnap kiszedtem pár bokor krumplit, már alul is inkább szárazas a talaj, ahol nem bírtuk bekapálni szét vannak nyílva a sorok.
Sajnálatos ami felétek van, remélem megússzátok komolyabb mennyiség nélkül.
Sajnálatos ami felétek van, remélem megússzátok komolyabb mennyiség nélkül.
Nálunk is nagyon kiszáradt a kertben a talaj.
Kellene legalább 5-10 mm jó kis esõ.
Szinte hihetetlen, hogy ilyen sok esõ után (május és június elsõ napjai) már nyoma sincs az egésznek.
A nagy meleg és a lassan 1 hete tartó szél teljesen kiszárította a talaj felsõ rétegét.
Kellene legalább 5-10 mm jó kis esõ.
Szinte hihetetlen, hogy ilyen sok esõ után (május és június elsõ napjai) már nyoma sincs az egésznek.
A nagy meleg és a lassan 1 hete tartó szél teljesen kiszárította a talaj felsõ rétegét.
Itt 3-5mm-t, felette újra tó keletkezne...
Ez van, ez lesz egész nyáron.
Ez van, ez lesz egész nyáron.
Fontolgatom a vasárnapi locsolást, nagyon kiszáradt a talaj, de hát ezt látva....Link
Ebben is van igazság!
Viszont volt olyan is, hogy a domb felsõ harmadában volt csak repce, a repce alsó vége alatt még 50 méteres szintkülönbség volt lefelé a völgybe.
A repcetábla alsó fele és a felsõ fele között ebben az esetben nem nagyon volt szerintem nedvességi különbség. A völgy alja és a teteje között egészen biztosan.
Számok és mért adatok nincsenek, mivel és mikor mérjem?
Ha ez lenne a szakmám, és ezért fizetne valaki vagy valami, akkor biztosan ebben kutatnék és akkor lenne szám és adat.
Így csak a megfigyelés van.
Ha majd valaki elolvassa ezt a fórumot valamikor, akkor lehet lát benne fantáziát, és majd megméregeti. Vagy ha sok-sok pénzem lesz késõbb, akkor majd kiméregetem
Egyébként azzal kapcsolatban, amit írtál: kár, hogy nem lehet megoldani azt, hogy a vetés idejében a dombokat hamarabb bevessék pont amiatt, amit írtál, merthogy a dombokon elõbb éri el a talaj a vetéshez szükséges hõmérsékletet, mint a völgyekben (mivel ugye a víz is lefolyik, a középhõmérséklet is magasabb, a szél is jobban jár ott, enyhébbek az éjszakák, szárazabb a levegõ éjjel, jobban szárad stb.).
Bár ez a vetésidõ is sántít nekem kicsit, mert az Alföldön és a melegebb talajú vidékeken hamarabb vetnek általában, mint felénk.
Viszont múlt éven egy kukoricatáblát elvetettek Nagykanizsa-Becsehely között már "február végén", és sokkal nagyobb volt májusban, mint amiket a Dél-Dunántúlon és Baja környékén láttam.
Elvileg mivel itt hidegebb a talaj, ezért amennyiben ez befolyásolja a növény növekedését és a vetés idejét, ez nem fordulhatna elõ.
Egy Lenti környéki mezõgazdasági vállalkozóval múlt tavasszal elvettettem jóval a szokásos elõtt a kukoricát, mint szokták, és kb. 3-szor akkora volt tavasz végén, mint a többi környékbeli átlagos kukoricatábla.
Viszont volt olyan is, hogy a domb felsõ harmadában volt csak repce, a repce alsó vége alatt még 50 méteres szintkülönbség volt lefelé a völgybe.
A repcetábla alsó fele és a felsõ fele között ebben az esetben nem nagyon volt szerintem nedvességi különbség. A völgy alja és a teteje között egészen biztosan.
Számok és mért adatok nincsenek, mivel és mikor mérjem?
Ha ez lenne a szakmám, és ezért fizetne valaki vagy valami, akkor biztosan ebben kutatnék és akkor lenne szám és adat.
Így csak a megfigyelés van.
Ha majd valaki elolvassa ezt a fórumot valamikor, akkor lehet lát benne fantáziát, és majd megméregeti. Vagy ha sok-sok pénzem lesz késõbb, akkor majd kiméregetem
Egyébként azzal kapcsolatban, amit írtál: kár, hogy nem lehet megoldani azt, hogy a vetés idejében a dombokat hamarabb bevessék pont amiatt, amit írtál, merthogy a dombokon elõbb éri el a talaj a vetéshez szükséges hõmérsékletet, mint a völgyekben (mivel ugye a víz is lefolyik, a középhõmérséklet is magasabb, a szél is jobban jár ott, enyhébbek az éjszakák, szárazabb a levegõ éjjel, jobban szárad stb.).
Bár ez a vetésidõ is sántít nekem kicsit, mert az Alföldön és a melegebb talajú vidékeken hamarabb vetnek általában, mint felénk.
Viszont múlt éven egy kukoricatáblát elvetettek Nagykanizsa-Becsehely között már "február végén", és sokkal nagyobb volt májusban, mint amiket a Dél-Dunántúlon és Baja környékén láttam.
Elvileg mivel itt hidegebb a talaj, ezért amennyiben ez befolyásolja a növény növekedését és a vetés idejét, ez nem fordulhatna elõ.
Egy Lenti környéki mezõgazdasági vállalkozóval múlt tavasszal elvettettem jóval a szokásos elõtt a kukoricát, mint szokták, és kb. 3-szor akkora volt tavasz végén, mint a többi környékbeli átlagos kukoricatábla.
Mai zsákmány Link
Snowhunter,remélem sikerül megmenteni fákat,már ha lehet egyáltalán tenni valamit.
Snowhunter,remélem sikerül megmenteni fákat,már ha lehet egyáltalán tenni valamit.
Ez igazán örömteli, a magam részérõl szívesen csatlakoznék is. Saját tapasztalatom alapján a kezdeti nehézségeket leginkább az összevetésre alkalmas növények körének összeállítása, de méginkább a fenofázisok fogalmának pontos meghatározása jelenti. Pl. neked meg nekem nem biztos, hogy a "virágzás kezdete" vagy a "rügypattanás", stb. névre hallgató fenofázis ugyanazt jelenti. Aztán a megfigyelt növények élõhelye is kényes tényezõ, ha igazán reprezentatív és a késõbbiekben használható eredményt szeretnénk produkálni. Valami hasonló ez, mint a meteorológiai észlelgetés, csak nincs olyan beruházásigénye hálistennek.
Jaaa...én meg azt hittem, elárasztasz majd számokkal, mért adatokkal...
Bevallom, nekem kicsit furcsa ez a megközelítés, szerintem a bázishõmérsékletet is figyelembe vevõ hõösszegszámítás sokkal közelebb vinne a megoldáshoz. Ez így egy kicsit találgatós, úgy érzem.
Az akác magas bázishõmérsékletû, ám magas növésû, fás szárú növény, nem véletlenül reagál másképp a hõmérséklet alakulására, mint az alacsony bázishõmérsékletû és növésû, tõrózsás repce. Továbbá: figyeld meg, hogy még az akác fiatal és idõs egyedei sem egyszerre hajtanak ki, jónéhány nap van köztük, mégpedig az idõsek rügyeznek késõbb, amikor az alacsony "jövéseken" már jól fejlett levelek vannak! Hát ez meg hogy lehet?
Aztán mi van akkor, ha a repcére nem is a levegõ, hanem mondjuk a talaj hõmérséklete van nagyobb hatással? És ha annak a bizonyos dombnak az alján nagyobb a talajnedvesség, következésképpen nehezebben melegszik, míg a szelesebb dombtetõn szárazabb, ennél fogva melegebb is a talaj? Merthogy egyazon tábla nedves, vagy akár sekély belvizes részein is késõbb nyílik a repce, mint ahol nincs belvíz, holott a kis távolságok miatt a levegõ hõmérséklete simán kiegyenlítõdik advektív módon, a talajé viszont nem! (Na persze itt azért egyéb tényezõk is hatnak közben, ha vízborítás van.)
Nehogy kötözködésnek vedd ezeket, mindössze továbbra is hiányolom az egészen konkrét, számszerû, mért adatokat és a téma összetettségéhez méltó alaposságot. Az elánnal és a törekvéssel viszont nincs bajom, sõt.
Bevallom, nekem kicsit furcsa ez a megközelítés, szerintem a bázishõmérsékletet is figyelembe vevõ hõösszegszámítás sokkal közelebb vinne a megoldáshoz. Ez így egy kicsit találgatós, úgy érzem.
Az akác magas bázishõmérsékletû, ám magas növésû, fás szárú növény, nem véletlenül reagál másképp a hõmérséklet alakulására, mint az alacsony bázishõmérsékletû és növésû, tõrózsás repce. Továbbá: figyeld meg, hogy még az akác fiatal és idõs egyedei sem egyszerre hajtanak ki, jónéhány nap van köztük, mégpedig az idõsek rügyeznek késõbb, amikor az alacsony "jövéseken" már jól fejlett levelek vannak! Hát ez meg hogy lehet?
Aztán mi van akkor, ha a repcére nem is a levegõ, hanem mondjuk a talaj hõmérséklete van nagyobb hatással? És ha annak a bizonyos dombnak az alján nagyobb a talajnedvesség, következésképpen nehezebben melegszik, míg a szelesebb dombtetõn szárazabb, ennél fogva melegebb is a talaj? Merthogy egyazon tábla nedves, vagy akár sekély belvizes részein is késõbb nyílik a repce, mint ahol nincs belvíz, holott a kis távolságok miatt a levegõ hõmérséklete simán kiegyenlítõdik advektív módon, a talajé viszont nem! (Na persze itt azért egyéb tényezõk is hatnak közben, ha vízborítás van.)
Nehogy kötözködésnek vedd ezeket, mindössze továbbra is hiányolom az egészen konkrét, számszerû, mért adatokat és a téma összetettségéhez méltó alaposságot. Az elánnal és a törekvéssel viszont nincs bajom, sõt.
Furcsa ezt kimondani, de évek óta, sõt, 10-15 éve a legbiztosabb termés minden éven a fügén volt. Természetesen csak a megfelelõ fekvésekben, de akkor is a hagyományosan termesztett háztáji gyümölcsök mellett ez meglepõ. Bár logikus.
Nekem a rengeteg csapadék és a borzalmas belvíz miatt semmi gyümölcstermés nem adatik meg, sõt, izgulok, hogy a fák ne pusztuljanak ki, eddig néhányukon látni annak jeleit.
Idén nem kell azon gondolkodnunk, hogy mi lesz a sok gyümölccsel, ami terem.
A sok esõtõl az eper csak keveset termett, a nagy része elrohadt.
Cseresznye az teljesen tönkre ment. (mind a 4 fánk)
Kajszi is csak imitt-amott látható (abból sem lesz lekvár vagy pálinka).
A többi gyümölcsrõl még korai beszélni, de a barackfák is nagyon megsínylették a sok esõt..........
A sok esõtõl az eper csak keveset termett, a nagy része elrohadt.
Cseresznye az teljesen tönkre ment. (mind a 4 fánk)
Kajszi is csak imitt-amott látható (abból sem lesz lekvár vagy pálinka).
A többi gyümölcsrõl még korai beszélni, de a barackfák is nagyon megsínylették a sok esõt..........
Nocsak-nocsak, Te kis cseles
Én is tudom, hogy itt szõrök ott szõrök, de nézegettem a fonákát, fenesetudja.
Ez annyira kislevelû, hogy szinte nem is látni a leveleit, nagyobbak a virágok mint a levelek Link Link
Ezek pedig egy zalaegerszegi tengeri vagy másnéven mandulafenyõk, a horvát tengerpart tele van velük, és az idei telet a nem túl jó fekvésük ellenére sértetlenül átvészelték Link Link
21-es!
Amit írtál, az múlt éven is megvalósult, az Alföldön a napraforgó a nagy szárazság miatt kínjában virágzott ki, pedig még csak bokáig ért. Szóval tényleg nehéz összehasonlítani, rengeteg mindent kell figyelembe venni, de nagyon sok mindenre rá lehet jönni, és marhajó dolog figyelni a természet minden rezdülését és próbálni megérteni a klíma és a növények kapcsolatát.
Én sem tudom fejbõl, de épp itt a növényismeret könyv az asztalon :
kislevelû: érzugokban barnás-vöröses szõrpamacs
nagylevelû: érzugokban fehéres szõrpamacs, a levélereken is szõrök
ezüst: az egész fonák molyhos, de az érzugokban nincs szõrpamacs
:kislevelû: érzugokban barnás-vöröses szõrpamacs
nagylevelû: érzugokban fehéres szõrpamacs, a levélereken is szõrök
ezüst: az egész fonák molyhos, de az érzugokban nincs szõrpamacs
Ahha!
Erdészként tanultam, demár elfelejtettem.
Most fényképeztem egyet, olyan kicsik a levelei, hogy szinte nincsenek is
Erdészként tanultam, demár elfelejtettem.
Most fényképeztem egyet, olyan kicsik a levelei, hogy szinte nincsenek is
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat