Agrometeorológia
Hogyne lenne! Például itt a metneten szervezhetnénk egy fenológiai észlelõhálózatot. Vagyunk páran, akik érdeklõdnek eziránt. Egyszerûen kijelölünk pár fajt és beírjuk ide pl a virágzás idejének kezdetét, végét.
Például: az akácra úgy tûnik a nappali meleg van nagyobb hatással, mint a középhõmérséklet, mivel magasabb középhõmérsékletû, de alacsonyabb maximumokat produkáló helyeken késõbb virágzik
A repce sokkal inkább a középhõmérsékletre érzékeny. 2008 tavaszán fotóztam ezt a dombtetõt Link Link .
Ez egy délkeleti domboldal, ahol egészen biztosan magasabb nappali értékek vannak a domb aljában, mint a tetején, mégis a teteje kezdett el virágozni elõbb.
Múlt õsszel Lenti-hegyrõl hoztam egy porzós kivit hozzám a két termõ mellé. Kiástuk késõ õsszel, és elültettük nálam.
Az átültetés miatt késõbb hajtott ki, lassabban fejlõdött, mégis elõbb virágzott, mint a termõ. És ez akkor is így van, ha nincs átültetés miatti megkésés, akkor is a porzó 1-2 nappal hamarabb kezd virágozni, mint a termõ.
Letenyén az egyik 15-20 éves kivi múlt éven 3000 db-ot termett, így nagyon meg lett terhelve, emiatt elég jól megfagyott a télen, ritkásan hajtott ki. Tavasz elején jól meg volt késve, a többi már leveles volt, amikor az még erõszakolta ki magából a rügyeket.
Ennek ellenére teljesen egyszerre virágzott a fagykárt nem szenvedõkkel.
Tehát úgy tûnik, a kivi valamiért nem úgy reagál a hõre, mint más növények. Ez furcsa.
A Kõszegi-hegység környékérõl volt nálunk vasárnap egy család, akik arról számoltak be, hogy a kivijük ugyanúgy elvirágzóban volt, mint a mi környékünkön lévõk, de közben az akác még virágozgatott. Nálunk már elvirágzott rég az akác. Más növények állapotából is azt szûrte le az illetõ, hogy kicsit le vannak ott maradva, közben a kivi meg teljesen együtt haladt az itteniekkel.
Van még egy csomó ilyen, majd ha eszembejutnak, akkor leírom õket
A repce sokkal inkább a középhõmérsékletre érzékeny. 2008 tavaszán fotóztam ezt a dombtetõt Link Link .
Ez egy délkeleti domboldal, ahol egészen biztosan magasabb nappali értékek vannak a domb aljában, mint a tetején, mégis a teteje kezdett el virágozni elõbb.
Múlt õsszel Lenti-hegyrõl hoztam egy porzós kivit hozzám a két termõ mellé. Kiástuk késõ õsszel, és elültettük nálam.
Az átültetés miatt késõbb hajtott ki, lassabban fejlõdött, mégis elõbb virágzott, mint a termõ. És ez akkor is így van, ha nincs átültetés miatti megkésés, akkor is a porzó 1-2 nappal hamarabb kezd virágozni, mint a termõ.
Letenyén az egyik 15-20 éves kivi múlt éven 3000 db-ot termett, így nagyon meg lett terhelve, emiatt elég jól megfagyott a télen, ritkásan hajtott ki. Tavasz elején jól meg volt késve, a többi már leveles volt, amikor az még erõszakolta ki magából a rügyeket.
Ennek ellenére teljesen egyszerre virágzott a fagykárt nem szenvedõkkel.
Tehát úgy tûnik, a kivi valamiért nem úgy reagál a hõre, mint más növények. Ez furcsa.
A Kõszegi-hegység környékérõl volt nálunk vasárnap egy család, akik arról számoltak be, hogy a kivijük ugyanúgy elvirágzóban volt, mint a mi környékünkön lévõk, de közben az akác még virágozgatott. Nálunk már elvirágzott rég az akác. Más növények állapotából is azt szûrte le az illetõ, hogy kicsit le vannak ott maradva, közben a kivi meg teljesen együtt haladt az itteniekkel.
Van még egy csomó ilyen, majd ha eszembejutnak, akkor leírom õket
Nagyon szép a birtokotok. Biztos rengeteget dolgoztok ezért.
Nálunk a kertben a hagymalégy 1. nemzedéke már bebábozódott. Holnap végzek a kert bekapálásával, nem volt egyszerû a betonkeményre száradt talaj miatt. A palántákat már öntözni kéne, egy utcával arrébb meg még áll a víz a kertekben(ott kirothadt minden), mondjuk a kerttõl 30m-re is áll még a talajvíz.
Nálunk a kertben a hagymalégy 1. nemzedéke már bebábozódott. Holnap végzek a kert bekapálásával, nem volt egyszerû a betonkeményre száradt talaj miatt. A palántákat már öntözni kéne, egy utcával arrébb meg még áll a víz a kertekben(ott kirothadt minden), mondjuk a kerttõl 30m-re is áll még a talajvíz.
Floo: Jó reggelt! 
No, hát ha egyetértünk, annak én csak örülök. Azért érzem mégis idõrõl idõre szükségét, hogy a témában szót emeljek (akár a radmin ürügyén is
), mert azt látom, az ember szereti leegyszerûsíteni az általa megtapasztalt jelenségeket, azok magyarázatát meg pláne. Ebben az esetben elég összetett folyamatokról van szó, borzasztó közel van egymáshoz objektív és szubjektív megítélés, így nagyon nagy a lehetõség téves következtetések levonására. Ez alól én sem vagyok mentes, sõt, elõfordul, hogy egyszerûen nem tudom azonosítani egy-egy növényi tünet vagy reakció pontos okát, márpedig ez lenne az alapja a növényi indikátorok használatának.
Nagyon kényes, afféle "interdiszciplináris" terület ez, messze nem elég kenni-vágni a meteorológiát, fizikát, növényszervezettant, növényélettant, biokémiát: egyszerre kell otthon lenni mindben, mégpedig objektív látásmóddal, és az általad említett rendszeres megfigyelésekkel, módszerességgel.
Írod: "...az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését..."
Erre kíváncsi lennék, nagyon szívesen olvasnám, mire jutottál a témával kapcsolatban: említhetnél konkrét példákat, és a módszert, amivel ki tudtad mutatni az összefüggést.
Kaszabubu:
Köszönöm a reakciót, amint látom, nálad inkább a levelek öregedése miatt van a hóka szín, égési tünetek szerencsére nincsenek. Én ezúttal kukoricából hoztam képeket: Link Link Link
Jobbára a levél ívének a nap irányával minél meredekebb szöget bezáró része károsodott. Viszont még mindig kétségek között hányódom abban a tekintetben, hogy mekkora része ennek a sugárzás direkt hatása, illetve mekkora a hõhatás okozta közvetett kár C4-es növényrõl lévén szó.
Ad2: Szõrös disznóparéj
szeke:
Vannak esetleg konkrét terveid a projekt megvalósítására? Mert tényleg megérne egy misét, még ha macerás téma is...
No, hát ha egyetértünk, annak én csak örülök. Azért érzem mégis idõrõl idõre szükségét, hogy a témában szót emeljek (akár a radmin ürügyén is
), mert azt látom, az ember szereti leegyszerûsíteni az általa megtapasztalt jelenségeket, azok magyarázatát meg pláne. Ebben az esetben elég összetett folyamatokról van szó, borzasztó közel van egymáshoz objektív és szubjektív megítélés, így nagyon nagy a lehetõség téves következtetések levonására. Ez alól én sem vagyok mentes, sõt, elõfordul, hogy egyszerûen nem tudom azonosítani egy-egy növényi tünet vagy reakció pontos okát, márpedig ez lenne az alapja a növényi indikátorok használatának.Nagyon kényes, afféle "interdiszciplináris" terület ez, messze nem elég kenni-vágni a meteorológiát, fizikát, növényszervezettant, növényélettant, biokémiát: egyszerre kell otthon lenni mindben, mégpedig objektív látásmóddal, és az általad említett rendszeres megfigyelésekkel, módszerességgel.
Írod: "...az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését..."
Erre kíváncsi lennék, nagyon szívesen olvasnám, mire jutottál a témával kapcsolatban: említhetnél konkrét példákat, és a módszert, amivel ki tudtad mutatni az összefüggést.
Kaszabubu:
Köszönöm a reakciót, amint látom, nálad inkább a levelek öregedése miatt van a hóka szín, égési tünetek szerencsére nincsenek. Én ezúttal kukoricából hoztam képeket: Link Link Link
Jobbára a levél ívének a nap irányával minél meredekebb szöget bezáró része károsodott. Viszont még mindig kétségek között hányódom abban a tekintetben, hogy mekkora része ennek a sugárzás direkt hatása, illetve mekkora a hõhatás okozta közvetett kár C4-es növényrõl lévén szó.
Ad2: Szõrös disznóparéj
szeke:
Vannak esetleg konkrét terveid a projekt megvalósítására? Mert tényleg megérne egy misét, még ha macerás téma is...
A hagyma ismételten bekapálvaLink ,peronoszpóra(DITHANE), és hagymalégy(Reldan) ellen megszórva, sajnos már lehet hogy késõn sok helyen sárgulni kezdet a szára.
Kaszabubu,sajnálom hogy nem sok termés lesz nálad.
Kaszabubu,sajnálom hogy nem sok termés lesz nálad.
Virágzik valamelyik hárs, nem tudom melyik, az biztos hogy a letenyei patakparton van és hárs Link Link
Voltunk egyet kocsikázni a Letenye-Lenti vonalon.
"Ha dús kalásszal jõ a sárguló nyár" Link Link Link
Aki pontos számot mond a várható elsõtermés darabszámára, az jutalmul kap egy vödörrel belõle Link Link . Iszonyatos mennyiségû elsõtermés várható.
És jönnek elõ a másodtermések is Link
Elképesztõen szép a táj, a sok esõ utáni meleg megõrjítette a vegetációt, órákont át csak gyönyörködne az ember a növényzetben Link
Az évek során nem igazán érzékelhetõ az éghajlati besorolásban ez a különbség Link
Voltunk egyet kocsikázni a Letenye-Lenti vonalon.
"Ha dús kalásszal jõ a sárguló nyár" Link Link Link
Aki pontos számot mond a várható elsõtermés darabszámára, az jutalmul kap egy vödörrel belõle Link Link . Iszonyatos mennyiségû elsõtermés várható.
És jönnek elõ a másodtermések is Link
Elképesztõen szép a táj, a sok esõ utáni meleg megõrjítette a vegetációt, órákont át csak gyönyörködne az ember a növényzetben Link
Az évek során nem igazán érzékelhetõ az éghajlati besorolásban ez a különbség Link
Hát ha idõm engedné, akkor meg is tenném, de mivel évek óta minden tavasszal, illetve egész évben folyamatosan fényképekkel dokumentálok mindent, 10 év múlva jó kis anyag lesz ez.
Egy kérdés!
A kislevelû hársot hogyan különböztetem meg a többitõl?
Ha jól tévedek, valami a fonákán van neki, vagy épp nincs neki, ami a másiknak van vagy nincs, valami ilyesmi van.
Felénk is virágzanak már a hársak napok óta.
Egy kérdés!
A kislevelû hársot hogyan különböztetem meg a többitõl?
Ha jól tévedek, valami a fonákán van neki, vagy épp nincs neki, ami a másiknak van vagy nincs, valami ilyesmi van.
Felénk is virágzanak már a hársak napok óta.
Szerintem megérne egy misét néhány kitüntetett fajta fenológiai térképét megrajzolni idõrõl idõre az ország területére! Igen beszédes lenne!
Van itt minden, ami ezen kis kertben elfér.
Nekem is hasonló. Ha nem annyira árnyékos a kert, akkor ügyelj az öntözésre esténként, a 30 fok felett. Keveset, de legalább 36 óránként.
Nekem is hasonló. Ha nem annyira árnyékos a kert, akkor ügyelj az öntözésre esténként, a 30 fok felett. Keveset, de legalább 36 óránként.
Üdv!
Van itt néhány kép a kis zöldségesemrõl. Nyilván lehetne szebb is, de panelben felnõtt gyerekként nekem ez is eredmény: Link
Van itt néhány kép a kis zöldségesemrõl. Nyilván lehetne szebb is, de panelben felnõtt gyerekként nekem ez is eredmény: Link
Egy kis zsákba-macska: honnan startol a zöld légy, milyen levélen? (alatta-elõtte paradicsom levél, az is elég ripacsos-paréjos)
Link
Link
Már nem a virágzás a döntõ, hanem a mostani jelen idõ.
Túl vagyunk a cseresznyén, annak annyi.( kisfás jövõévi termést lefóliázom, akkor is, ha hülyén nézne ki a 4 napos esõ alatt)
A meggy még most szaftosodik, annak példul nagyon jó jött a dús gyökér-nedv, levecses bogyóról lévén szó.
A barackok meg éljeneznek, a mostani meleg idõnek. A sárgán sok szeplõfoltot látni, az õszi még zöldül magában.
Más: a barackokra lehet -e védõ permetet locsolni, pont a sok esõ miatt, a magház-hasadás ellen?
Ha ez elkapja, akkor berohadhat a magház, és vízízû, keserû lehet a gyümi hús is.
Megint csak a réz alapú védõszerek jutnak eszembe. Na nem a lombozatra, hanem az ágon levõ zöld gyümikre lemosdatva egyszer.És még egy kis molyellenes kisérõvel kijuttatni érdemes.
Túl vagyunk a cseresznyén, annak annyi.( kisfás jövõévi termést lefóliázom, akkor is, ha hülyén nézne ki a 4 napos esõ alatt)
A meggy még most szaftosodik, annak példul nagyon jó jött a dús gyökér-nedv, levecses bogyóról lévén szó.
A barackok meg éljeneznek, a mostani meleg idõnek. A sárgán sok szeplõfoltot látni, az õszi még zöldül magában.
Más: a barackokra lehet -e védõ permetet locsolni, pont a sok esõ miatt, a magház-hasadás ellen?
Ha ez elkapja, akkor berohadhat a magház, és vízízû, keserû lehet a gyümi hús is.
Megint csak a réz alapú védõszerek jutnak eszembe. Na nem a lombozatra, hanem az ágon levõ zöld gyümikre lemosdatva egyszer.És még egy kis molyellenes kisérõvel kijuttatni érdemes.
Amilyen szörnyû lett a kajszivirágzás, a cseresznye, a meggyvirágzás és az akácvirágzás, annyira sikerülhet a szõlõvirágzás.
Hát taglaljátok ezerrel a multat és a jövõt.
21-es: teljesen igaz sugallatokat írtál le, majd ezután Floo válaszolt, szintén objektíven.
Ilyen a 2010-es esztendõ eleje.
Kerti zöldségem, amit elkapott a hûvös esõ pigment-elvonó leképezése.
Link
Zeller maghajtás, annak semmi baja nem volt.Igaz félárnyékban kuksolt estig.
Link
Szõlõ:
Link
21-es: teljesen igaz sugallatokat írtál le, majd ezután Floo válaszolt, szintén objektíven.
Ilyen a 2010-es esztendõ eleje.
Kerti zöldségem, amit elkapott a hûvös esõ pigment-elvonó leképezése.
Link
Zeller maghajtás, annak semmi baja nem volt.Igaz félárnyékban kuksolt estig.
Link
Szõlõ:
Link
Jóreggelt, felébredtél látom ismét, idõrõl-idõre jössz egy-egy okos gondolattal
Nem hiszem, hogy elnézést kell kérned, hiszen ennek a fórumnak a lényege pont a termesztett növényeink meteorológiához való viszonyának elemzése. És Te errõl írtál.
Abban teljesen igazad van, hogy "igen óvatosan célszerû a növényeket afféle bioszenzorokként akár meteorológiai célokra felhasználni".
De!
Épp errõl gondolkodtam pár napja, hogy ha módszeresen, rendszeresen figyeled, vizsgálod, hasonlítod az adott növényeket, akkor talán kielégítõen lecsökkenthetõ a faj és fajta, az egyed és a kor okozta különbségekbõl következõ félreértelmezés.
A növények indikátorként való használása részemrõl azért szükséges, mert nincs annyi meteorológiai állomás, ahány domb vagy völgy van.
Növény viszont van bõven.
Rengeteg tapasztalat gyûlt össze bennem az elmúlt 5 év szinte folyamatos, az este 10 és reggel 6 közötti idõszakot kivéve gyakorlatilag teljesen folyamatos megfigyelés közben, nem is tudnám most mind leírni, mennyi rettentõen meglepõ és izgalmas kisebb-nagyobb felfedezést tettem. Amiket talán ismernek is az illetékesek, csak ennek nem tulajdonítanak akkora jelentõséget, mint amekkorát érdemelne az adott dolog.
Ami írsz, hogy ennek a két ciklonnak a teljesen véletlenszerû elhelyezkedése, csapadéka, hõmérsékleti viszonya miatt különbözõ sérülések érték a növényzetet, ez teljesen így van.
Az akácvirágzás éppen ezért szinte összehasonlíthatatlan, mert van, ahol rárohadt a növényekre, van ahol ki tudott nyílni, van ahol visszafogta a virágzást, nem ad teljese képet.
De ezzel együtt ebbõl is levonható 2 következtetés: 1. egetverõ, a klímaleírásokból és klímatérképekbõl következtethetõ eltérés nem volt az országban akácvirágzásban ; 2. adott növények virágzásában, elfagyásában, kikelésében stb. azért nem lehet térségileg általánosítani, mert az egész véletlenszerû lehet egy-egy idõjárási esemény következtében.
Éppen ezért fordulhat elõ az, hogy Olaszország mediterrán vidékein hiába magasabb a téli-tavaszi-nyári és õszi középhõmérséklet, hiába mediterrán vidék, 10 tavaszból nem mind a 10 esetben van elõrébb adott idõpontban a természet. 10-bõl 5-ször ott van elõbb, 2-szer itt, 3-szor pedig azonos fenológiai állapotban van például az aranyvesszõvirágzás. Tehát az esetek felében nem ott virágzik elõbb.
Mindez két külön klímaterület között így zajlik.
A fügére is azt írja a szakirodalom, hogy délen, Dél-Magyarországon sikerrel termeszthetõ.
Ennek ellenére a most elmúlt télen az ország legdélebbi felén, pl. Sellyén nincs egy db ép füge sem, egy Gyõr melletti dombon meg biztosan van.
Aztán lehet, jövõre meg fordítva lesz, mert pont ott esik hó, pont ott derül ki másutt meg nem.
Ilyeneken tud múlni.
Például a kedvencem: Link
Az elmúlt 3 évben minden májusban kirándultam egyet a Lenti-Letenye-Barcs-Sellye-Siklós-Villány-Pécs vonalon.
Mindhárom esetben semmi, ismétlem semmi különbséget nem tapasztaltam a vegetáció fenológiai állapotában a két térség között.
Biztosan tudnék olyan idõpontban menni Siklósra, hogy ott elõbb tart 3 nappal pl. a kajszivirágzás, de aztán az akácvirágzás meg már itt van 3 nappal elõbb, vagy a sorrend fordítva.
Az meg aztán végkép a halálom, amikor azt olvasom szakkönyvekben, hogy pl. a barack egyes országrészekben nem ajánlott, mert alacsony a hõösszeg.
Node!
Ha Szegeden július 20-án érik a barack, egy hûvösebb, alacsonyabb hõösszegû helyen pedig érjen egy héttel, érjen két héttel, sõt, érjen egy hónappal késõbb!
Akkor mivan?
Ugyanúgy termeszthetõ, maximum késõbb érik.
De olyat leírni, hogy az alacsony hõösszeg miatt a kényesebb fajták nem érnek be...õrület!
Ezek tévhitek, valótlan, nem igaz megfigyelések, állítások, illetve a bizonyos különbségeket nem annak tulajdonították, amiknek kellett volna.
1000 és 1 társadalmi, gazdasági és egyéb vonzata van a dolognak, egyszer, ha ráérek, írok róla egy könyvet, bár miután kiadtam a 400 oldalas mûvet, utána jutna eszembe, hogy hoppá, kihagytam belõle még legalább 200 oldalt
Írhatnák a hõérzetrõl, a talaj, a magasság összefüggéseirõl, arról, hogy az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését.
Rengeteg helyen és idõben, rengeteg embernél tesztelem a témát folyamatosan, haláli, de egyben borzalmasan szomorú tapasztalataim vannak, köztük szakemberek esetében is. Azt látom, hogy az egész klimatológia értelmezése egy nagy káosz, keverik a szezont a fazonnal. Egy-egy jó gondolat után jön egy akkora ökör következtetés, hogy csak ámulok és bámulok.
Márpedig mezõgazdasági ország vagyunk, ez az egyetlen olyan szektor, amibõl az ország profitálhat.
Volt szerencsém egy országos gyümölcstermesztési találkozón elhangzottakat néhány hete hallani, hát kegyetlen.
Az ország krémje volt ott, két napos volt, holnap ha lesz idõm, illetve már ma van, írok róla egy rövid elemzést.
Nem hiszem, hogy elnézést kell kérned, hiszen ennek a fórumnak a lényege pont a termesztett növényeink meteorológiához való viszonyának elemzése. És Te errõl írtál.
Abban teljesen igazad van, hogy "igen óvatosan célszerû a növényeket afféle bioszenzorokként akár meteorológiai célokra felhasználni".
De!
Épp errõl gondolkodtam pár napja, hogy ha módszeresen, rendszeresen figyeled, vizsgálod, hasonlítod az adott növényeket, akkor talán kielégítõen lecsökkenthetõ a faj és fajta, az egyed és a kor okozta különbségekbõl következõ félreértelmezés.
A növények indikátorként való használása részemrõl azért szükséges, mert nincs annyi meteorológiai állomás, ahány domb vagy völgy van.
Növény viszont van bõven.
Rengeteg tapasztalat gyûlt össze bennem az elmúlt 5 év szinte folyamatos, az este 10 és reggel 6 közötti idõszakot kivéve gyakorlatilag teljesen folyamatos megfigyelés közben, nem is tudnám most mind leírni, mennyi rettentõen meglepõ és izgalmas kisebb-nagyobb felfedezést tettem. Amiket talán ismernek is az illetékesek, csak ennek nem tulajdonítanak akkora jelentõséget, mint amekkorát érdemelne az adott dolog.
Ami írsz, hogy ennek a két ciklonnak a teljesen véletlenszerû elhelyezkedése, csapadéka, hõmérsékleti viszonya miatt különbözõ sérülések érték a növényzetet, ez teljesen így van.
Az akácvirágzás éppen ezért szinte összehasonlíthatatlan, mert van, ahol rárohadt a növényekre, van ahol ki tudott nyílni, van ahol visszafogta a virágzást, nem ad teljese képet.
De ezzel együtt ebbõl is levonható 2 következtetés: 1. egetverõ, a klímaleírásokból és klímatérképekbõl következtethetõ eltérés nem volt az országban akácvirágzásban ; 2. adott növények virágzásában, elfagyásában, kikelésében stb. azért nem lehet térségileg általánosítani, mert az egész véletlenszerû lehet egy-egy idõjárási esemény következtében.
Éppen ezért fordulhat elõ az, hogy Olaszország mediterrán vidékein hiába magasabb a téli-tavaszi-nyári és õszi középhõmérséklet, hiába mediterrán vidék, 10 tavaszból nem mind a 10 esetben van elõrébb adott idõpontban a természet. 10-bõl 5-ször ott van elõbb, 2-szer itt, 3-szor pedig azonos fenológiai állapotban van például az aranyvesszõvirágzás. Tehát az esetek felében nem ott virágzik elõbb.
Mindez két külön klímaterület között így zajlik.
A fügére is azt írja a szakirodalom, hogy délen, Dél-Magyarországon sikerrel termeszthetõ.
Ennek ellenére a most elmúlt télen az ország legdélebbi felén, pl. Sellyén nincs egy db ép füge sem, egy Gyõr melletti dombon meg biztosan van.
Aztán lehet, jövõre meg fordítva lesz, mert pont ott esik hó, pont ott derül ki másutt meg nem.
Ilyeneken tud múlni.
Például a kedvencem: Link
Az elmúlt 3 évben minden májusban kirándultam egyet a Lenti-Letenye-Barcs-Sellye-Siklós-Villány-Pécs vonalon.
Mindhárom esetben semmi, ismétlem semmi különbséget nem tapasztaltam a vegetáció fenológiai állapotában a két térség között.
Biztosan tudnék olyan idõpontban menni Siklósra, hogy ott elõbb tart 3 nappal pl. a kajszivirágzás, de aztán az akácvirágzás meg már itt van 3 nappal elõbb, vagy a sorrend fordítva.
Az meg aztán végkép a halálom, amikor azt olvasom szakkönyvekben, hogy pl. a barack egyes országrészekben nem ajánlott, mert alacsony a hõösszeg.
Node!
Ha Szegeden július 20-án érik a barack, egy hûvösebb, alacsonyabb hõösszegû helyen pedig érjen egy héttel, érjen két héttel, sõt, érjen egy hónappal késõbb!
Akkor mivan?
Ugyanúgy termeszthetõ, maximum késõbb érik.
De olyat leírni, hogy az alacsony hõösszeg miatt a kényesebb fajták nem érnek be...õrület!
Ezek tévhitek, valótlan, nem igaz megfigyelések, állítások, illetve a bizonyos különbségeket nem annak tulajdonították, amiknek kellett volna.
1000 és 1 társadalmi, gazdasági és egyéb vonzata van a dolognak, egyszer, ha ráérek, írok róla egy könyvet, bár miután kiadtam a 400 oldalas mûvet, utána jutna eszembe, hogy hoppá, kihagytam belõle még legalább 200 oldalt
Írhatnák a hõérzetrõl, a talaj, a magasság összefüggéseirõl, arról, hogy az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését.
Rengeteg helyen és idõben, rengeteg embernél tesztelem a témát folyamatosan, haláli, de egyben borzalmasan szomorú tapasztalataim vannak, köztük szakemberek esetében is. Azt látom, hogy az egész klimatológia értelmezése egy nagy káosz, keverik a szezont a fazonnal. Egy-egy jó gondolat után jön egy akkora ökör következtetés, hogy csak ámulok és bámulok.
Márpedig mezõgazdasági ország vagyunk, ez az egyetlen olyan szektor, amibõl az ország profitálhat.
Volt szerencsém egy országos gyümölcstermesztési találkozón elhangzottakat néhány hete hallani, hát kegyetlen.
Az ország krémje volt ott, két napos volt, holnap ha lesz idõm, illetve már ma van, írok róla egy rövid elemzést.
Kicsit más téma és elõre is elnézést kérek azoktól akiket untatnak a hosszabb esszék, ez most egy ilyen lesz, de remélhetõleg azért nem minden tanulság nélkül való:
Növénytermesztési szempontból közvetlen környezetemben, a Dél-Nyírségben és a Hajdúháton nem jött rosszul a legutóbbi két ciklon jelentõs csapadéka. Vannak persze belvízgondok a mélyebb fekvésû, eredetileg mocsaras, vizenyõs részeken, de ezeket nem annyira az idõjárás nyakába varrnám... Összességében a jobb termõterületeken és a homokokon nagyon is üdvös a sok (saját adataim szerint május: 127, év eddig: 323, kapások tenyészidõszaka eddig: 210 mm) csapadék, különösen a tavaly tavaszi-nyári mélyre hatoló kiszáradás fényében.
Azonban a két utóbbi jelentõs lehûlést és csapadékot hozó ciklon mindegyikének volt valami hátulütõje errefelé is, noha sem szélsõségesen alacsony Tmin, illetve nagy csapadékhozam, sem pedig károkozó szél vagy jég nem volt jellemzõ regionális léptékben.
Yolanda esetében a napokig tartó alacsony napi átlaghõmérséklet volt a probléma forrása, különösen a szabadföldi melegigényes kultúrákban, mint a paprika, uborka, illetve az akácnál, amit épp virágzáskor ért a lehûlés. Utóbbinál csak a virágzási idõ lerövidülése és a maghozam csökkenése értékelhetõ káreseményként, elõbbieknél viszont több helyen vezettek növénypusztuláshoz a "megfázásos" tünetek". Ezek gyakran mutatkoznak a tápanyaghiány tüneteivel megegyezõ módon, paprikánál pl. levélsárgulás, majd -hullás, vontatott fejlõdés formájában. A tápanyagfelvétel biokémiai okokból nagyban hõmérsékletfüggõ folyamat, e függés mértéke pedig fajra, sõt fajtára jellemzõ. Uborkaféléknél, rizsnél, stb. pl. 10 °C körüli átlagos talajhõmérséklet már bõven elég, hogy a tápanyagfelvételt korlátozza. Anélkül, hogy a részletekbe belemerülnénk, egyszerûen felborul a gyökerek sejtjeinek ionegyensúlya, a felvétel hatásfoka drasztikusan lecsökken, s ezt még megfejeli a tartósan borult idõszak miatti csökkent fotoszintézis.
Bergthoránál ilyen probléma nem jelentkezett, noha nem sokkal volt magasabb a hõmérséklet ekkor sem. Sokat számít azonban, hogy a növények ekkor már fejlettebb fenofázisban jártak, illetve az elõzõ lehûlés révén többé-kevésbé adaptálódtak a hidegebb és nedvesebb idõszakhoz. Csakhogy ezúttal a tartós hûvös idõ és borulat azáltal okozott stresszt, hogy hirtelen ért véget. Az alkalmazkodás éppúgy végbement a levelek pigmentállományában és a fénygyûjtõ komplexeikben is, hisz kénytelenek voltak a kevés fénybõl is valahogyan megélni és fejlõdni. Az 5-6-án bekövetkezett váltás viszont merõben más körülményeket hozott, a nagyságrenddel nagyobb fényintenzitás mellett órákon belül égési tünetek jelentkeztek különösen a nagy levelû növények frissen hajtott levelein.
Íme pár példa: napraforgón: Link Link szõlõn: Link gumós begónián, amit csak délig ér közvetlen napfény: Link Link
Ezeknek a növényeknek mindegyike élt már meg hasonlóan nagy fényintenzitást, a károsodás oka egyrészt a kétirányú fotoadaptáció ténye, másrészt ennek viszonylag lassú végbemenetele. Hosszabb fényszegény idõszakban a növény nem tarthat fenn feleslegesen ugyanolyan fotoszintetizáló apparátust, mint bõ fényellátásnál, mert ennek hatásfoka rosszabb lenne és "befektetést" is igényel. Hasonlóan hirtelen intenzitásnövekedéskor viszont elegendõ pigment hiányában nem tudja a fotoszintézis intenzitását is arányosan növelni, csak egy bizonyos pontig. A többletként jelentkezõ fénykvantumokat egy kritikus szint felett fõleg a nem fûféle (azaz ún. C3-as) növények képtelenek az egyébként erre a célra kifejlesztett energiapazarló, ám hatásos védekezõmechanizmusuk (még egy csúnya szó: az ún. fotorespiráció) útján semlegesíteni, így olyan mennyiségû toxikus szuperoxidgyök keletkezik, amit biokémiai úton nem tud a növény rövid idõn belül lebontani. Végsõ soron levélterületek halnak el, különösen azok, amelyek a fényszegény idõszakban fejlõdtek ki, mert ezekben eleve "létszámcsökkentett" fotoszintetikus apparátus alakult ki, illetve bõrszövetük és viaszrétegük is vékonyabb fiatal koruknál fogva. Nyilván a hirtelen bekövetkezett felmelegedés is ludas lehet a levelek sérüléseiben, erre utal, hogy ma kukoricát is láttam megégve, perzselve, pedig az C4-es. A hõ és a fény okozta perzselést elég nehéz elkülöníteni, és tény, hogy a sugárzás hordozta hõ ilyen erõs intenzitás mellett éppúgy jelentõs tényezõ. Azonban mindkét esetben elmondható, hogy adaptációs aszinkronitás áll a háttérben.
Mielõtt még jobban belemélyednék a témába, csak egy dolgot említenék meg, afféle tanulságként: Mindkét példa jól mutatja, hogy a növények számára a környezeti tényezõk nem mérhetõk abszolút számértékekben, mennyiségekben. Sem a rendelkezésre álló tápanyag, sem a hõmérséklet, sem pedig a sugárzás intenzitásának pillanatnyi számértéke nem lehet mérvadó a várható növényi reakciókat tekintve, ezeket a növény nagyon is szubjektíven értékeli a többi tényezõ függvényében. De ami még lényegesebb, az az idõtényezõ: számít a stresszor fellépésének és jelenlétének tartama, maga a fellépés hirtelensége, vagy fokozatossága, az ismétlõdése és persze a helye a növény életének idõskáláján, magyarul a fenofázis. Mindezek miatt mondom én mindig, hogy igen óvatosan célszerû a növényeket afféle bioszenzorokként akár meteorológiai célokra felhasználni, de ebbe az irányba most nem mennék el, mert Floo lenyel keresztbe...
Helyette inkább feltenném a kérdést, más is tapasztalt-e hasonló tüneteket a növényein a közelmúltban.
Növénytermesztési szempontból közvetlen környezetemben, a Dél-Nyírségben és a Hajdúháton nem jött rosszul a legutóbbi két ciklon jelentõs csapadéka. Vannak persze belvízgondok a mélyebb fekvésû, eredetileg mocsaras, vizenyõs részeken, de ezeket nem annyira az idõjárás nyakába varrnám... Összességében a jobb termõterületeken és a homokokon nagyon is üdvös a sok (saját adataim szerint május: 127, év eddig: 323, kapások tenyészidõszaka eddig: 210 mm) csapadék, különösen a tavaly tavaszi-nyári mélyre hatoló kiszáradás fényében.
Azonban a két utóbbi jelentõs lehûlést és csapadékot hozó ciklon mindegyikének volt valami hátulütõje errefelé is, noha sem szélsõségesen alacsony Tmin, illetve nagy csapadékhozam, sem pedig károkozó szél vagy jég nem volt jellemzõ regionális léptékben.
Yolanda esetében a napokig tartó alacsony napi átlaghõmérséklet volt a probléma forrása, különösen a szabadföldi melegigényes kultúrákban, mint a paprika, uborka, illetve az akácnál, amit épp virágzáskor ért a lehûlés. Utóbbinál csak a virágzási idõ lerövidülése és a maghozam csökkenése értékelhetõ káreseményként, elõbbieknél viszont több helyen vezettek növénypusztuláshoz a "megfázásos" tünetek". Ezek gyakran mutatkoznak a tápanyaghiány tüneteivel megegyezõ módon, paprikánál pl. levélsárgulás, majd -hullás, vontatott fejlõdés formájában. A tápanyagfelvétel biokémiai okokból nagyban hõmérsékletfüggõ folyamat, e függés mértéke pedig fajra, sõt fajtára jellemzõ. Uborkaféléknél, rizsnél, stb. pl. 10 °C körüli átlagos talajhõmérséklet már bõven elég, hogy a tápanyagfelvételt korlátozza. Anélkül, hogy a részletekbe belemerülnénk, egyszerûen felborul a gyökerek sejtjeinek ionegyensúlya, a felvétel hatásfoka drasztikusan lecsökken, s ezt még megfejeli a tartósan borult idõszak miatti csökkent fotoszintézis.
Bergthoránál ilyen probléma nem jelentkezett, noha nem sokkal volt magasabb a hõmérséklet ekkor sem. Sokat számít azonban, hogy a növények ekkor már fejlettebb fenofázisban jártak, illetve az elõzõ lehûlés révén többé-kevésbé adaptálódtak a hidegebb és nedvesebb idõszakhoz. Csakhogy ezúttal a tartós hûvös idõ és borulat azáltal okozott stresszt, hogy hirtelen ért véget. Az alkalmazkodás éppúgy végbement a levelek pigmentállományában és a fénygyûjtõ komplexeikben is, hisz kénytelenek voltak a kevés fénybõl is valahogyan megélni és fejlõdni. Az 5-6-án bekövetkezett váltás viszont merõben más körülményeket hozott, a nagyságrenddel nagyobb fényintenzitás mellett órákon belül égési tünetek jelentkeztek különösen a nagy levelû növények frissen hajtott levelein.
Íme pár példa: napraforgón: Link Link szõlõn: Link gumós begónián, amit csak délig ér közvetlen napfény: Link Link
Ezeknek a növényeknek mindegyike élt már meg hasonlóan nagy fényintenzitást, a károsodás oka egyrészt a kétirányú fotoadaptáció ténye, másrészt ennek viszonylag lassú végbemenetele. Hosszabb fényszegény idõszakban a növény nem tarthat fenn feleslegesen ugyanolyan fotoszintetizáló apparátust, mint bõ fényellátásnál, mert ennek hatásfoka rosszabb lenne és "befektetést" is igényel. Hasonlóan hirtelen intenzitásnövekedéskor viszont elegendõ pigment hiányában nem tudja a fotoszintézis intenzitását is arányosan növelni, csak egy bizonyos pontig. A többletként jelentkezõ fénykvantumokat egy kritikus szint felett fõleg a nem fûféle (azaz ún. C3-as) növények képtelenek az egyébként erre a célra kifejlesztett energiapazarló, ám hatásos védekezõmechanizmusuk (még egy csúnya szó: az ún. fotorespiráció) útján semlegesíteni, így olyan mennyiségû toxikus szuperoxidgyök keletkezik, amit biokémiai úton nem tud a növény rövid idõn belül lebontani. Végsõ soron levélterületek halnak el, különösen azok, amelyek a fényszegény idõszakban fejlõdtek ki, mert ezekben eleve "létszámcsökkentett" fotoszintetikus apparátus alakult ki, illetve bõrszövetük és viaszrétegük is vékonyabb fiatal koruknál fogva. Nyilván a hirtelen bekövetkezett felmelegedés is ludas lehet a levelek sérüléseiben, erre utal, hogy ma kukoricát is láttam megégve, perzselve, pedig az C4-es. A hõ és a fény okozta perzselést elég nehéz elkülöníteni, és tény, hogy a sugárzás hordozta hõ ilyen erõs intenzitás mellett éppúgy jelentõs tényezõ. Azonban mindkét esetben elmondható, hogy adaptációs aszinkronitás áll a háttérben.
Mielõtt még jobban belemélyednék a témába, csak egy dolgot említenék meg, afféle tanulságként: Mindkét példa jól mutatja, hogy a növények számára a környezeti tényezõk nem mérhetõk abszolút számértékekben, mennyiségekben. Sem a rendelkezésre álló tápanyag, sem a hõmérséklet, sem pedig a sugárzás intenzitásának pillanatnyi számértéke nem lehet mérvadó a várható növényi reakciókat tekintve, ezeket a növény nagyon is szubjektíven értékeli a többi tényezõ függvényében. De ami még lényegesebb, az az idõtényezõ: számít a stresszor fellépésének és jelenlétének tartama, maga a fellépés hirtelensége, vagy fokozatossága, az ismétlõdése és persze a helye a növény életének idõskáláján, magyarul a fenofázis. Mindezek miatt mondom én mindig, hogy igen óvatosan célszerû a növényeket afféle bioszenzorokként akár meteorológiai célokra felhasználni, de ebbe az irányba most nem mennék el, mert Floo lenyel keresztbe...
Helyette inkább feltenném a kérdést, más is tapasztalt-e hasonló tüneteket a növényein a közelmúltban.
Óha, az nem sok, de még bevállalom
Bár gondolom azóta már annyi sincs
Bár gondolom azóta már annyi sincs
Köszi,még kb 2 hét és kiderül mi van "alul". 
Floo, már csak fél rekesszel van.
Floo, már csak fél rekesszel van.
Jó. Akkor alá lett ágyazva, ahogy kell.
Na most viszont ez a sok esõ eléggé felgyorsít-hatta a kötõdést.Már alulról nem nagyon lehet a tápanyag-egyensúlyt befolyásolni, de egy régi szabály talán.
A nitrogén a N. a kérdéses.Ha a lombozat túl erõs, burjánzó, akkor elõfordulhat, hogy ami túlsúlyban van felül, olyan minusz van alul.
Na a mostani sok esõk beoltották a nitrogént, a felsõ szárra,levélre, de a foszfor, kálium, mikroelem, meg még ezután hasznosul. Nehéz ezt az egyensúlyt eltalálni,talán neked megvalósul.
Addig is sok mintavételezéssel és szakember tanácsával folytasd a gazdálkodást, és sok sikert a további hónapokra!
Ui; a vetõkrumplikról, a hamisítványokról volt szó a Hajnaltájban kb. 1 hónapja. (csíramentesítõ vegyszerrel kezelték, tették eladhatóvá az evõs krumplit de egyesek vetõnek adták tovább.
)
Na most viszont ez a sok esõ eléggé felgyorsít-hatta a kötõdést.Már alulról nem nagyon lehet a tápanyag-egyensúlyt befolyásolni, de egy régi szabály talán.
A nitrogén a N. a kérdéses.Ha a lombozat túl erõs, burjánzó, akkor elõfordulhat, hogy ami túlsúlyban van felül, olyan minusz van alul.
Na a mostani sok esõk beoltották a nitrogént, a felsõ szárra,levélre, de a foszfor, kálium, mikroelem, meg még ezután hasznosul. Nehéz ezt az egyensúlyt eltalálni,talán neked megvalósul.
Addig is sok mintavételezéssel és szakember tanácsával folytasd a gazdálkodást, és sok sikert a további hónapokra!
Ui; a vetõkrumplikról, a hamisítványokról volt szó a Hajnaltájban kb. 1 hónapja. (csíramentesítõ vegyszerrel kezelték, tették eladhatóvá az evõs krumplit de egyesek vetõnek adták tovább.
)
Egy ismerõsöm végigjárta ma a Letenye-Kecskemét-Letenye vonalat.
Elmondása szerint a gabonanövények ugyanolyan állapotban vannak végig a vonalon, kukorica, árpa és a többi mind ugyanolyan fenológiai fázisban vannak.
Jártamban-keltemben azt vettem észre, hogy a gyomirtó iszonyúan visszaveti a kukoricát, többfelé látni megbarnult, megégett és erõsen visszamaradt kukoricásokat. Ez gyanítom a gyomirtó miatt van. Nem tudom, hogy alapban van-e így, vagy kicsit túlméretezték a gyomirtó mennyiségét.
Szõlõket is látok megégett, összepöndörödött levéllel, láthatóan az erõs gyomirtózás miatt.
Az a gyanúm sok esetben, hogy az emberi hülyeségre tökéletes példaként a népek azt hiszik, hogy a gyomirtó csak a gyomot írtja mert az a neve, de a kukorica és a szõlõ meg a többi az nem szenved kárt tõle. Hát dehogyisnem.
Rettenetesen visszaveti a kukoricát, ezzel aki ért hozzá, az tudja, hogy 2-3 hetes visszavetéssel azért elég komoly kár keletkezik a végelszámolásnál.
Dávid (Kaszabubutól szabadon )!
Várom az eperszállítmányt holnap, 2 láda elég lesz, köszönöm
Elmondása szerint a gabonanövények ugyanolyan állapotban vannak végig a vonalon, kukorica, árpa és a többi mind ugyanolyan fenológiai fázisban vannak.
Jártamban-keltemben azt vettem észre, hogy a gyomirtó iszonyúan visszaveti a kukoricát, többfelé látni megbarnult, megégett és erõsen visszamaradt kukoricásokat. Ez gyanítom a gyomirtó miatt van. Nem tudom, hogy alapban van-e így, vagy kicsit túlméretezték a gyomirtó mennyiségét.
Szõlõket is látok megégett, összepöndörödött levéllel, láthatóan az erõs gyomirtózás miatt.
Az a gyanúm sok esetben, hogy az emberi hülyeségre tökéletes példaként a népek azt hiszik, hogy a gyomirtó csak a gyomot írtja mert az a neve, de a kukorica és a szõlõ meg a többi az nem szenved kárt tõle. Hát dehogyisnem.
Rettenetesen visszaveti a kukoricát, ezzel aki ért hozzá, az tudja, hogy 2-3 hetes visszavetéssel azért elég komoly kár keletkezik a végelszámolásnál.
Dávid (Kaszabubutól szabadon
)!Várom az eperszállítmányt holnap, 2 láda elég lesz, köszönöm
Ejha..., ez valami csoda!
Gyönyörû gyümölcsök, ismét csak nagy gratulációm!
Gyönyörû gyümölcsök, ismét csak nagy gratulációm!
50 éve nem volt gond az ízzel, 2 permetezést kapott idén Calypso Curzate kombinációt többet már nagy valószínûséggel nem fog,és ki kelés elõtt tápanyagot is megkapta Link
Egyébként itt példa amikor átvernek, a fémzároltba belekevertek több éves vetõmagot és látszik a különbség Link Link aki vetõmagot vásárol az vigyázzon.
2 permetezést kapott idén Calypso Curzate kombinációt többet már nagy valószínûséggel nem fog,és ki kelés elõtt tápanyagot is megkapta Link Egyébként itt példa amikor átvernek, a fémzároltba belekevertek több éves vetõmagot és látszik a különbség Link Link aki vetõmagot vásárol az vigyázzon.
Helló Dávid!
Szép sorok, lenyûgözõ bokrok. De azért nem ezt termesztünk, hanem ami a szár alatt van.
Vigyázzatok az egészséges lombozatra, minél tovább legyen ilyen zöld.
Jóízû krumpli legyen, ha elegendõ tápanyag van a talajban akkor bizt. jóízû lesz. Viszont ha felülrõl sok védekezõs vegyszert kap a levél, akkor már nem annyira.
Szerintem már ha belefordul a virágzásba a lomb,akkor már nem sok bogár fog települni.
Gombafertõ ellen meg tápsós kiegészítõ is sokat ér, na nem sok, csak nyomokban Ca-Mg-Zn.P,K,és a nyomelemek... amik ízfokozók is egyben.
Szép sorok, lenyûgözõ bokrok. De azért nem ezt termesztünk, hanem ami a szár alatt van.
Vigyázzatok az egészséges lombozatra, minél tovább legyen ilyen zöld.
Jóízû krumpli legyen, ha elegendõ tápanyag van a talajban akkor bizt. jóízû lesz. Viszont ha felülrõl sok védekezõs vegyszert kap a levél, akkor már nem annyira.
Szerintem már ha belefordul a virágzásba a lomb,akkor már nem sok bogár fog települni.
Gombafertõ ellen meg tápsós kiegészítõ is sokat ér, na nem sok, csak nyomokban Ca-Mg-Zn.P,K,és a nyomelemek... amik ízfokozók is egyben.
Utoljára 4-én volt nálam csapadék, ma kapáltam. Hát ne mondjam, hogy tiszta száraz a föld és mivel nálam kicsit kötöttebb a talaj, totál kemény a felsõ része. [esõ]
Erre sajnos nem tudok válaszolni, de ha lesz kislevelû hárs magonc, és hasonlóan alakul a fehér akáchoz (fel kéne már, hogy hívjalak [esõ] ), akkor érdekelne. Meg megnézem neten az ezüstlevelût is...
Nincs mese, permetezni kell ha van rá lehetõség,nálunk már 2-szer volt gombaölés Link ,a bogarak is szaporodnak szépen ebben a meleg idõben.
A párás meleg idõben a burgonyavész másfél nap alatt elvitte egy ismerõsöm krumplijának szárát, én 97-ben tapasztaltam elõször ennek a növénybetegségnek egyik durvább változatát . Az erõs napsütés viszont várhatóan gátat szab a gombabetegségeknek, legalábbis itt DK-en.
A nagylevelû hárs magját mikortól lehet szerintetek hajtatni? És a zelnicemeggyét?
Itt a nagylevelû hárs most virágzott el. A kis-, és az ezüstlevelû pedig virágzás elõtt áll.
Itt a nagylevelû hárs most virágzott el. A kis-, és az ezüstlevelû pedig virágzás elõtt áll.
A szomszéddal próbáltuk megmenteni a gyümölcsöseinket, a kicsit lejjebb húzódó kert végi árok felé egy-egy kicsi árereszt ástunk, a teljesen felázott talajba, kapával.
Szépen megy le róla a víz, talán...
Kidolgoztam magam, irány dolgozni.
Képet talán holnap lesz idõm felrakni.
Szépen megy le róla a víz, talán...
Kidolgoztam magam, irány dolgozni.
Képet talán holnap lesz idõm felrakni.
Nálunk ilyen a kukorica késõn vetve: Link Link Illetve csak egy része, mert csak egy kanyart tudott menni múlt szombaton a vetõgép utána elkezdett esni. Májusban összesen 5 csapadékmentes nap volt, így aki nem vetett el még áprilisban az még most sem. A rekordtermésnek ígérkezõ cseresznyébõl ez lett: Link Link Már zölden szétcsattannak: Link De talán a fa megmarad, ugyanis a talajvíz már kezd visszahúzódni.
A tartós jelleg a kulcs.
Akár egy méteres árhullám is elöntheti a fákat néhány hétre az ártéren.
Ellenben elég egy 5-10cm-es belvíz több hónapra és megöli a gyümölcsfákat...
Sajnos tapasztalatból mondom, 1999-ben már beállt fákat kellett kivágni (hatalmas meggy és kajszifákat).
Ha most az azóta felcseperedett gyümölcsöst ki kell vágni (sõt a ház körül is fák vannak), az nekem maga lesz a tragédia...
Akár egy méteres árhullám is elöntheti a fákat néhány hétre az ártéren.
Ellenben elég egy 5-10cm-es belvíz több hónapra és megöli a gyümölcsfákat...
Sajnos tapasztalatból mondom, 1999-ben már beállt fákat kellett kivágni (hatalmas meggy és kajszifákat).
Ha most az azóta felcseperedett gyümölcsöst ki kell vágni (sõt a ház körül is fák vannak), az nekem maga lesz a tragédia...
A Tisza II. árterében még jó 20 - 25 éve is párját ritkító gyümölcsösök voltak, magán kisbirtokok, majd jött a kiskörei duzzasztómû építése, és az állam kisajátította e területet. A gyümölcsösöket e területeken megölte a dzsungel szép lassan. De nem a víz! Víz Tisza II elõtt is volt, akár több hetes elöntés, még magasabb, tartósabb vizek. Mindezt csak azért írom, mert a mai napig lehet találni ott gyümölcsfát, pedig van hogy a koronája sem látszhat ki a vízbõl árvíznél. Persze a tartós talajvíz sokkal rosszabb..
Ennyi rossz hír után egy kis érdekesség...
Tettem fel új képeket a bonsaiaimról. Valaki kérte, hogy írjak róluk keveset. Amelyikhez eszembe jutott, hirtelen írtam egy pár soros kommentet.
Link
Tettem fel új képeket a bonsaiaimról. Valaki kérte, hogy írjak róluk keveset. Amelyikhez eszembe jutott, hirtelen írtam egy pár soros kommentet.
Link
A porta legmagasabb pontja a kert, ott (még) nem állt a víz este.
Elõtte a ház az esõ portarész alacsonyabban van, vízben is áll.
Mögötte a gyümölcsös is alacsonyabb fekvésû, az is vízben áll.
Mondjuk a gyümölcsösnek mindegy, a gyökérzetük hetek óta vízben áll.
Nagyon várom a meleg, nyári idõt (így még talán soha sem).
Elõtte a ház az esõ portarész alacsonyabban van, vízben is áll.
Mögötte a gyümölcsös is alacsonyabb fekvésû, az is vízben áll.
Mondjuk a gyümölcsösnek mindegy, a gyökérzetük hetek óta vízben áll.
Nagyon várom a meleg, nyári idõt (így még talán soha sem).
A mai napon becsehelyi kivibejárást tartottunk!
Nem tudtuk mind bejárni, majd a napokban arra is sor kerül.
Elég sok családnál van kivi, hol porzó-termõ, hol csak porzó, hol önporzó.
Ez egy idõs néninél van, aki magról vetette kb., 20 éve, és olyan szerencséje volt, hogy pont egy termõ és pont egy porzó kelt ki a magokból Link Link Link Link
A néni múltévi gyümölccsel is megkínált bennünket Link
A fák alá is ültetett egy csomót, van köztük is porzó is termõ is Link Link
A szomszéd utcában egy barátomnál mintaszerû lugast alakítottunk ki, most várják az elsõ termést Link Link Link Link
Csak sajna a porzójukat egy nagy szél letörte, így az elõzõ nénitõl hoztunk porzós virágokat, és méhecskét játszottunk, avagy kiviszex Link
Néhány házzal odébb másik kivi Link
A hölgyet ismerem, együtt nyaraltunk valamikor 6-7 évvel ezelõtt.
A kivi öntermõ.
Jól meglepõdtem, mert általában az öntermõ nem szokott mûködni, de amikor megnéztem, hogy egy tõ van csak, és múlt éven 400 db-ot szedtek le róla, akkor sejthetõ volt.
Bár termõ még akkor is lehetett, ha a közelben van porzó, de aztán közelebbrõl megnézve a virágokat, egy kocsányon 3 virág is lógott, ami a porzó jellemzõje, de közben bibék is vannak rajta.
A növény korát csak becsülni lehet, ugyanis elsõre 10 év hangzott el.
Aztán összeadtuk, hogy 5-6 évig nem termett, aztán 2 évben lefûnyírózták, és jósok éve terem. Tehát jóval több, mint 10 éves. Ha írogattak volna az elsõ 6-8 évben a fórumba, csak kudarcról számoltak volna be. Ha az utolsó években írogattak volna, csak sikerrõl.
A méretéhez képest most elég kevés van rajta, az oka az, hogy elég sok idén termõ vesszõ helyén csak csonkok vannak.
A hölgytõl megtudtam, hogy van egy másik kivi is a fõutcán, az virágzik, de sose terem, pedig innen vittek oda virágot porozni
Ugye sejthetõ, ha virág van de termés nincs, akkor porzóval állunk szemben, és öntermõvel porozni porzót elég viccesen hangzik, de ESZÜKBE JUTOTT ÉS MEGPRÓBÁLTÁK ! Ez mindenképpen dicsérendõ!
Felkerestem a fõutcai kivit, tényleg porzó, jól van kialakítva, virágzik, kap mellé két csajszit és néhány év múlva Õk is sikeres kivitermesztõk lehetnek.
És végül az én kivim Link Link Link
Nem tudtuk mind bejárni, majd a napokban arra is sor kerül.
Elég sok családnál van kivi, hol porzó-termõ, hol csak porzó, hol önporzó.
Ez egy idõs néninél van, aki magról vetette kb., 20 éve, és olyan szerencséje volt, hogy pont egy termõ és pont egy porzó kelt ki a magokból Link Link Link Link
A néni múltévi gyümölccsel is megkínált bennünket Link
A fák alá is ültetett egy csomót, van köztük is porzó is termõ is Link Link
A szomszéd utcában egy barátomnál mintaszerû lugast alakítottunk ki, most várják az elsõ termést Link Link Link Link
Csak sajna a porzójukat egy nagy szél letörte, így az elõzõ nénitõl hoztunk porzós virágokat, és méhecskét játszottunk, avagy kiviszex Link
Néhány házzal odébb másik kivi Link
A hölgyet ismerem, együtt nyaraltunk valamikor 6-7 évvel ezelõtt.
A kivi öntermõ.
Jól meglepõdtem, mert általában az öntermõ nem szokott mûködni, de amikor megnéztem, hogy egy tõ van csak, és múlt éven 400 db-ot szedtek le róla, akkor sejthetõ volt.
Bár termõ még akkor is lehetett, ha a közelben van porzó, de aztán közelebbrõl megnézve a virágokat, egy kocsányon 3 virág is lógott, ami a porzó jellemzõje, de közben bibék is vannak rajta.
A növény korát csak becsülni lehet, ugyanis elsõre 10 év hangzott el.
Aztán összeadtuk, hogy 5-6 évig nem termett, aztán 2 évben lefûnyírózták, és jósok éve terem. Tehát jóval több, mint 10 éves. Ha írogattak volna az elsõ 6-8 évben a fórumba, csak kudarcról számoltak volna be. Ha az utolsó években írogattak volna, csak sikerrõl.
A méretéhez képest most elég kevés van rajta, az oka az, hogy elég sok idén termõ vesszõ helyén csak csonkok vannak.
A hölgytõl megtudtam, hogy van egy másik kivi is a fõutcán, az virágzik, de sose terem, pedig innen vittek oda virágot porozni
Ugye sejthetõ, ha virág van de termés nincs, akkor porzóval állunk szemben, és öntermõvel porozni porzót elég viccesen hangzik, de ESZÜKBE JUTOTT ÉS MEGPRÓBÁLTÁK ! Ez mindenképpen dicsérendõ!
Felkerestem a fõutcai kivit, tényleg porzó, jól van kialakítva, virágzik, kap mellé két csajszit és néhány év múlva Õk is sikeres kivitermesztõk lehetnek.
És végül az én kivim Link Link Link
Az meg hogyan lehet, hogy a magasabb részen áll a víz ? Ezt most nem értem , vagy valamit félre olvastam ? Mert ha így volna , akkor ugye le lehetne vezetni a vizet.
Remélem én is (még 5-7cm és a házba, azon belül a szobába-konyhába alulról köszön be...), a gyümölcsöst szó szerint meg fogom siratni, azt anyagiakban kifejezni nem lehet...
A Met.társalgóban láttam a képeket,borzalmas,remélem minél kevesebb lesz az anyagi kár.
Itt sokkal...
Nekünk sajna az egész portát elöntötte belvíz, félek, az egész gyümölcsös rámegy...
A kerten nem áll víz (abszurd módon a porta legmagasabb részén áll), ám...
Nekünk sajna az egész portát elöntötte belvíz, félek, az egész gyümölcsös rámegy...
A kerten nem áll víz (abszurd módon a porta legmagasabb részén áll), ám...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat