Agrometeorológia
Nagy fagykár nálunk sem lett, mert egyetlen kajszink van. Arról viszont a virágok nagy része lefagyott. Ugyan csak enyhe fagy volt két éjszaka, de a komolyabbik fagy szinte egész éjszaka tartott. Egy virág volt nagyon bíztató, azt meg véletlenül én szakítottam le róla. Volt néhány gyanús ágvég, éppen azokat metszettem le.
Egyébként mi már vagy egy hete locsolunk. Igaz, korábban ebben az is benne volt, hogy alig bújt még ki a vetemény és nem lehetett kapálni.
Remélem, idén már nem is lesz fagykár. Ha jól emlékszem, 3 éve volt itt kutya nagy fagykár: Gyümölcsfáink és a diófánk mind lefagytak, lenn a völgyben a mogyoró úgyszintén, akárcsak a fiatal bükkök. Azon az õszön a tölgyeken "hemzsegtek" a mókusok. (egy évre rá meg tán rekord mogyorótermés volt).
Egyébként mi már vagy egy hete locsolunk. Igaz, korábban ebben az is benne volt, hogy alig bújt még ki a vetemény és nem lehetett kapálni.
Remélem, idén már nem is lesz fagykár. Ha jól emlékszem, 3 éve volt itt kutya nagy fagykár: Gyümölcsfáink és a diófánk mind lefagytak, lenn a völgyben a mogyoró úgyszintén, akárcsak a fiatal bükkök. Azon az õszön a tölgyeken "hemzsegtek" a mókusok. (egy évre rá meg tán rekord mogyorótermés volt).
A kajszit azóta én is ritkítottam. A hármasokból a középsõket, meg a kisebbeket, satnyábbakat lelökdöstem.
Nálunk az elsõ jégesõ Illés napjához köthetõ, a népi mondás szerint akkor szokott lenni jégesõ, július 20-án, háááát, nemtudom, de az idén már túl vagyunk a környéken 1-2 jégesõn.
Nálunk elég gyakori a jég, bár ezzel együtt is vannak hírhedten jeges és kevésbé vagy egyáltalán nem jeges falvak, részek.
Kár, hogy bár sokat hallunk a szélsõségek növekedésrõl, de egy adatsort sem láttam még, hogy több lett-e a jégesõ, mint régebben?!
A mi kajszijainkon is van egy rakat, sõt, le is kellett szedni belõlük, mert ha mind kitermelte volna (és képes rá), leszakadt volna a fa.
Sajna a káki -18-19 alatt már nem szeret lenni, ezért a sík területeken és a völgyekben csak azzal együtt lehet ültetni, hogy 3-4-5 évente elfagy.
Nálunk elég gyakori a jég, bár ezzel együtt is vannak hírhedten jeges és kevésbé vagy egyáltalán nem jeges falvak, részek.
Kár, hogy bár sokat hallunk a szélsõségek növekedésrõl, de egy adatsort sem láttam még, hogy több lett-e a jégesõ, mint régebben?!
A mi kajszijainkon is van egy rakat, sõt, le is kellett szedni belõlük, mert ha mind kitermelte volna (és képes rá), leszakadt volna a fa.
Sajna a káki -18-19 alatt már nem szeret lenni, ezért a sík területeken és a völgyekben csak azzal együtt lehet ültetni, hogy 3-4-5 évente elfagy.
Szép nagy terület, és szépen rendben van tartva!
Én is bekapáltam a múlt héten a burgonyát: Link
Floo: ilyen a kertész-mezõgazdász élete Mindig van miért aggódni. Remélem megússzátok idén Ti is komoly jég nélkül. Nálunk talán 2004-ben volt utoljára kicsit komolyabb kárt okozó jég, azóta nem. (lekopogom) Elõtte meg vagy 20 éve talán. Szerencsére itt nem jellemzõ. Õk sem örülnének a jégnek, ha már a tavaszi fagyokat megúszták, és a monílián is át lettek segítve: Link
A káki tövén (az oltás fölött vagy 15cm-el) találtam 1db zölden duzzadó rügyet, így még idén marad, bár túl sok értelme nincs, mert már 2. éve, hogy csak suhángot fog nevelni. Õ takarva nem volt, csak felkupacolva és hótakarótól védve.
Én is bekapáltam a múlt héten a burgonyát: Link
Floo: ilyen a kertész-mezõgazdász élete Mindig van miért aggódni. Remélem megússzátok idén Ti is komoly jég nélkül. Nálunk talán 2004-ben volt utoljára kicsit komolyabb kárt okozó jég, azóta nem. (lekopogom) Elõtte meg vagy 20 éve talán. Szerencsére itt nem jellemzõ. Õk sem örülnének a jégnek, ha már a tavaszi fagyokat megúszták, és a monílián is át lettek segítve: Link
A káki tövén (az oltás fölött vagy 15cm-el) találtam 1db zölden duzzadó rügyet, így még idén marad, bár túl sok értelme nincs, mert már 2. éve, hogy csak suhángot fog nevelni. Õ takarva nem volt, csak felkupacolva és hótakarótól védve.
Az idén sem, és a múlt tavasszal sem volt tavaszi fagykár, ha jól emlékszem. Mostantól a nyári jégverést kell megúszni!
Pont ez a baj hogy egyáltalán nem bújik valahol 5m-en nincs semmi,ami meg ki is kelt annak vékony cingár szára van.
Márkó,ma kezdtük el az öntözõ berendezést összeállítani ha minden jól megy szerda felé már indulhat a vízágyú.
Márkó,ma kezdtük el az öntözõ berendezést összeállítani ha minden jól megy szerda felé már indulhat a vízágyú.
Látom, nálatok is már csak emlékben él az áprilisi nagy csapadék, a földön már nem látszik. Az esõvíz nálunk már fogyóban van.
Szép sorok, igazi "termelõ" kertész képek.
A Luca-fajta burgonya esetleg meg-szikkadt lehetett a tárolóban, majd ahogy látom eltelik 1-2 hét, és utoléri majd a késõn kelõ gumó a többit.
Szép langyos esõt nektek!
A Luca-fajta burgonya esetleg meg-szikkadt lehetett a tárolóban, majd ahogy látom eltelik 1-2 hét, és utoléri majd a késõn kelõ gumó a többit.
Szép langyos esõt nektek!
A piros rhodi gyönyörû virágokat hoz, Link a fehérnek viszont valami baja van, a bimbókból nem nagyon akarnak virágok fejlõdni.
Na ilyet se láttam még,hol sikerült beszerezni?,kíváncsi lennék hogy nagy nyomáson 130-as csövön hogy muzsikálna.
Abszolút, totálisan, pepitában ugyanilyenünk van nekünk is, már 3 éve hibátlanül mûködik
Szerencsére itt nincs ezzel nincs gond.
Íme amit vettem: Link
Spinkler rendszerû, 0,8-4bar között használható.
A feje körbeforog, ám állítható ennek szöge 15°-360°-os szög között, azaz kis szelettõl a teljes körfordulatig locsol.
A fej négy locsolási jelleget tartalmaz, a kis sugarú függönyszerû apró vízpermettõl a nagy távolságra lövõ hagyományos jellegû záróvízig.
Ez utóbbi (földbe szúrt állapottal!) tud nagy területet lefedni, 2-4bar esetén 17-22m-es átmérõvel, ez ugye 230-380m2 (körfordulat esetén).
Nekem épphogy összejön a 0,8bar, így 10m-es átmérõ alatt maradok, ám nekem a kis méretek miatt épp ez a jó.
Végre a fej nem áll a dágvány közepén, egy szál papucsban tudom ide-oda tenni.
Íme amit vettem: Link
Spinkler rendszerû, 0,8-4bar között használható.
A feje körbeforog, ám állítható ennek szöge 15°-360°-os szög között, azaz kis szelettõl a teljes körfordulatig locsol.
A fej négy locsolási jelleget tartalmaz, a kis sugarú függönyszerû apró vízpermettõl a nagy távolságra lövõ hagyományos jellegû záróvízig.
Ez utóbbi (földbe szúrt állapottal!) tud nagy területet lefedni, 2-4bar esetén 17-22m-es átmérõvel, ez ugye 230-380m2 (körfordulat esetén).
Nekem épphogy összejön a 0,8bar, így 10m-es átmérõ alatt maradok, ám nekem a kis méretek miatt épp ez a jó.
Végre a fej nem áll a dágvány közepén, egy szál papucsban tudom ide-oda tenni.
Oké! Eggyel több érv, hogy elgyere 22-én! Közben elkezdtem csíráztatni õket.
Hát már nálunk el kellene a locsolás csak sajnos a tolvajok miatt eddig nem mertük összeállítani öntözõ berendezést.
Nálunk hagyományos szórófejek mennek Link Link van rézbõl készült locsoló is 1ágú 2ágú de azokat nem használjuk mert nagy nyomás esetén csak egy helyben csapkodnak hiába állítunk a rugón.
Kíváncsi vagyok milyen fajtát vettél.
Nálunk hagyományos szórófejek mennek Link Link van rézbõl készült locsoló is 1ágú 2ágú de azokat nem használjuk mert nagy nyomás esetén csak egy helyben csapkodnak hiába állítunk a rugón.
Kíváncsi vagyok milyen fajtát vettél.
A szezon elsõ szivattyúval és forgófejjel történõ locsolása esett ma meg, mivel hiába van a talaj egész szelvénye jól átázva, a másfél hetes szeles, száraz idõben a felsõ 10-15cm kiszáradt.
Ma a borsó kevesebb és a zöldség több vizet kapott.
Mondjuk ritka, hogy csak április végén kellett a szivattyút, a tömlõket, azaz a locsolóeszközöket kitelepíteni (az elmúlt két tavaszon már április elején stabilan locsolni kellett).
Új forgófejet használok, drága volt (4500Ft), ám több funkciója van (15-360° a belocsolható szög, plusz négy változatban tud locsolni), kipróbálva pozitívak a tapasztalataim (végre csak azt locsolom, amit kell).
Képet is teszek majd fel róla.
Ma a borsó kevesebb és a zöldség több vizet kapott.
Mondjuk ritka, hogy csak április végén kellett a szivattyút, a tömlõket, azaz a locsolóeszközöket kitelepíteni (az elmúlt két tavaszon már április elején stabilan locsolni kellett).
Új forgófejet használok, drága volt (4500Ft), ám több funkciója van (15-360° a belocsolható szög, plusz négy változatban tud locsolni), kipróbálva pozitívak a tapasztalataim (végre csak azt locsolom, amit kell).
Képet is teszek majd fel róla.
Hmmmm...
Engem mint bonsaiost érdekel. Tavaly kezdtem el pont a lilaakáccal bonsai szempontból foglalkozni.
Engem mint bonsaiost érdekel. Tavaly kezdtem el pont a lilaakáccal bonsai szempontból foglalkozni.
Keverési szabály; elõször a vizet lágyítsuk meg kicsit.Ha van szabadtéri cementkád, akkor elõzõ nap töltsük fel, és hagyjuk a napon.(ha nincs vízlágyító)
Másodjára a por alakú szereket oldjuk fel "kevés"- 2-3 liter - vízben.pár perces pihentetés után vegyítsük a nagy vízzel.Utána jöhet bele a folyékony észter-rovarölõ, vagy tápsós granulátum.
Ha csak 10 literes adagokban gondolkodunk, akkor elõtte 5 liter tiszta vizet tegyünk alapba a gépbe, utána ráönteni a vegyszert.
Másodjára a por alakú szereket oldjuk fel "kevés"- 2-3 liter - vízben.pár perces pihentetés után vegyítsük a nagy vízzel.Utána jöhet bele a folyékony észter-rovarölõ, vagy tápsós granulátum.
Ha csak 10 literes adagokban gondolkodunk, akkor elõtte 5 liter tiszta vizet tegyünk alapba a gépbe, utána ráönteni a vegyszert.
Inkább ne vegyítsd mással.Ami folyékony, és tömény vegyszer, azt feloldás után esetleg granulátumos tápsóval lehet keverni.
A Dithane, és a másik szer szerintem por alakú, "WP" kiterjesztésû, ami nehezen aszimilál a folyadékkal, a Dithane alapból üllepedõs anyag, a viz keménysége is befolyásolja a keveréket. Vízlágyítok bele cseppentése a 10 literes keveréseknél alkalmazható.Na ez nem calgon, hanem spec. vegyszer kiegészítõ, a vízlágyítók -viszkozitást növelõk- még a csepp-porlasztásnál is szóba jöhetnek, a levél felület csúrgás mentes, de nem pont szerü átfedése miatt.
A Dithane, és a másik szer szerintem por alakú, "WP" kiterjesztésû, ami nehezen aszimilál a folyadékkal, a Dithane alapból üllepedõs anyag, a viz keménysége is befolyásolja a keveréket. Vízlágyítok bele cseppentése a 10 literes keveréseknél alkalmazható.Na ez nem calgon, hanem spec. vegyszer kiegészítõ, a vízlágyítók -viszkozitást növelõk- még a csepp-porlasztásnál is szóba jöhetnek, a levél felület csúrgás mentes, de nem pont szerü átfedése miatt.
A Bi 58-at lehet kombinálni Bravoval és Dithane-al? Ma le kellene szórni, csak azt nem értem a Bi 58 leírásában miért van leírva pár permetszer hogy azzal kombinálható.. Az viszont nincs leírva hogy a többivel nem lehet, azt sejtem hogy ez marketing fogás hogy azokat a szereket vegyék meg hozzá amelyeket felsoroltak.
Köszönöm szépen!!!!!!
Közvetlen napfény kb. 2 órán keresztül éri, de lehet, hogy még annyi sincs. Eléggé körbe vagyok építve.
---------
A többieknek is köszönöm a válaszokat!
Közvetlen napfény kb. 2 órán keresztül éri, de lehet, hogy még annyi sincs. Eléggé körbe vagyok építve.
---------
A többieknek is köszönöm a válaszokat!
Csodálatos egy hely, az biztos.
A növények, a források, a levegõ..........bámulatosan szép tud lenni.
Én már voltam néhányszor.
A növények, a források, a levegõ..........bámulatosan szép tud lenni.
Én már voltam néhányszor.
Nem hinném, hogy probléma lesz vele, esetleg a tûzõ nap ellen lehet szükség árnyékolásra, ha késõ délelõtt még kap direkt napfényt a növény. Ebben az esetben május-július folyamán majd mutatkoznak a perzselt foltok mint tünetek, ekkor kell odafigyelni és cselekedni. A keleti fekvésnél már csak egy északi lenne jobb, mert a szórt fényt szereti igazán.
Ha tartósan száraz az idõ, nemcsak locsolni illik gyakran, de ha van rá mód, a levegõt is párásítani kell. Ha úgy száradnak el vagy ráncosodnak meg levelek, hogy közben egyszer sem száradt ki a talaja, ez lesz a probléma, a legszárazabb (valószínûleg a késõ délelõtti még napos) órákban egy-kétszeri permetezés jót fog tenni. Erre elég egy kis kézi permetezõ, de lehet folyamatosan is párologtatni egy nagyobb edénybõl - ez viszont már erkélyen nem a legpraktikusabb megoldás.
A napégésen és a kiszárításon kívül egyféleképpen lehet még elpusztítani a Rhododendront/Azaleat, mégpedig a huzamos ideig csapvízzel való öntözéssel. Ez legtöbbször kemény, azaz Ca/Mg sókban gazdag, lúgosít, amit viszont rosszul bír a legtöbb faj és fajta. Esõvízzel vagy más eredetû lágy vízzel tanácsos öntözni, ellenkezõ esetben elõször a talajon-cserép szélén látszik majd a mészkiválás, késõbb a levelek sárgulása lesz a tünet. Átültetéskor is dukál a savanyú kémhatású talaj természetesen.
A méretével sem lesz gond, cserépben tartva nem lesz belõle óriás. Télen nem a fagy ereje a kritikus egyébként, hanem a fiziológiai szárazság, azaz amikor az átfagyott talajból napos, száraz idõben nem tudja felvenni a vizet. Keleti fekvésben ez megint csak a késõ délelõtti órákban jelenthet problémát, illetve ugyancsak árnyékolással-takarással lehet védekezni ellene.
Virágzáskor egy dologra kell mindezen kívül figyelni: az elnyílt virágokat mihamarabb ki kell törni, így nem csúnyul meg a bokor és a következõ évben is bõven virágzik.
Ha tartósan száraz az idõ, nemcsak locsolni illik gyakran, de ha van rá mód, a levegõt is párásítani kell. Ha úgy száradnak el vagy ráncosodnak meg levelek, hogy közben egyszer sem száradt ki a talaja, ez lesz a probléma, a legszárazabb (valószínûleg a késõ délelõtti még napos) órákban egy-kétszeri permetezés jót fog tenni. Erre elég egy kis kézi permetezõ, de lehet folyamatosan is párologtatni egy nagyobb edénybõl - ez viszont már erkélyen nem a legpraktikusabb megoldás.
A napégésen és a kiszárításon kívül egyféleképpen lehet még elpusztítani a Rhododendront/Azaleat, mégpedig a huzamos ideig csapvízzel való öntözéssel. Ez legtöbbször kemény, azaz Ca/Mg sókban gazdag, lúgosít, amit viszont rosszul bír a legtöbb faj és fajta. Esõvízzel vagy más eredetû lágy vízzel tanácsos öntözni, ellenkezõ esetben elõször a talajon-cserép szélén látszik majd a mészkiválás, késõbb a levelek sárgulása lesz a tünet. Átültetéskor is dukál a savanyú kémhatású talaj természetesen.
A méretével sem lesz gond, cserépben tartva nem lesz belõle óriás. Télen nem a fagy ereje a kritikus egyébként, hanem a fiziológiai szárazság, azaz amikor az átfagyott talajból napos, száraz idõben nem tudja felvenni a vizet. Keleti fekvésben ez megint csak a késõ délelõtti órákban jelenthet problémát, illetve ugyancsak árnyékolással-takarással lehet védekezni ellene.
Virágzáskor egy dologra kell mindezen kívül figyelni: az elnyílt virágokat mihamarabb ki kell törni, így nem csúnyul meg a bokor és a következõ évben is bõven virágzik.
A füge jól takarva -40 fokot is kibír, meg minden kibír takarva sokat, hiszen a takarás lényege pont ez!
Csak arra kell figyelni, hogy ne csak becsavarjuk újsággal vagy ruhával, mert úgy áthûl, a talaj hõjét kell a növény alá fogni, így nem fagy el.
Én is ültettem most egy kis fügecsemetét az udvarba, és ha a következõ telek is ilyenek lesznek, akkor takarnom kell. Most -17 fok volt, ez kinyiffantotta volna a fügét. De jól betakarom majd akkor, amikor olyan éjszaka várható, hogy elfagyhat, és kész.
Szerintem is egész jó, remélem sok kivitulajdonosnak segítünk ezzel.
Csak arra kell figyelni, hogy ne csak becsavarjuk újsággal vagy ruhával, mert úgy áthûl, a talaj hõjét kell a növény alá fogni, így nem fagy el.
Én is ültettem most egy kis fügecsemetét az udvarba, és ha a következõ telek is ilyenek lesznek, akkor takarnom kell. Most -17 fok volt, ez kinyiffantotta volna a fügét. De jól betakarom majd akkor, amikor olyan éjszaka várható, hogy elfagyhat, és kész.
Szerintem is egész jó, remélem sok kivitulajdonosnak segítünk ezzel.
A fagyott bokrok is elszórtan vannak, nem foltokban. Feltételezem, hogy a fenológiai állapottól függött, hogy melyek károsodtak. (úgy vettem észre, hogy sietõsebbek) A fügém takart része beindult, úgy tûnik takarva bír annyit, mint a Cabernet franc szõlõ takaratlanul.
Most találtam, egész jó : Link
Gábrusz: a mogyorókkal nincs ilyen probléma?
Most találtam, egész jó : Link
Gábrusz: a mogyorókkal nincs ilyen probléma?
No, szuper, akkor jól tetted, hogy nem vágtad ki.
Elkezdett rügyezni?
Elkezdett rügyezni?
A fügérõl jut eszembe: a tetszhalott fügém életjeleket mutat.
jó hír: magról sikerült fehér változatú lilaakácot hajtatni
ha kell mag valakinek, küldök!
jó hír: magról sikerült fehér változatú lilaakácot hajtatni
ha kell mag valakinek, küldök!
Szerintem nem igazás alkalmas erkélyen való nevelésre. Egyrészt mérete miatt nem férne el néhány év után. Másrészt a hûvösebb páradúsabb levegõt kedveli, ami egy erkélyre nem igazán mondható el.
Az még nem baj. Elvégre már általános iskolában is felhívták a figyelmünket, hogy "Heréd környékét jobban kell óvni a melegtõl, mint a hidegtõl!"
Egy David Attenborough természetfilmben láttam, hogy Nagy-Britanniában egész domboldalakat terítettek be a rhododendronok. Égetéssel próbálták megsemmísíteni, de hiába, ha egy apró hajtás, gyökérrész bennemaradt a talajba az kihajtott. Ráadásul olyan anyagokat is termel, melynek hatására 5-10 évig semmilyen növény nem tud megélni, kihajtani. Szóval vannak alattomos fajtái ennek a nem õshonos növénynek is.
Talán a "növények magánélete" c. részben volt.
Talán a "növények magánélete" c. részben volt.
Nos, én fõként arra lettem volna kíváncsi, hogy cserépben, erkélyen nevelve mennyire életképes?
Az alapfeltételek nálam jónak mondhatók: csak délelõtt süt ide a nap, belváros, tehát télen sincsenek erõs fagyok. Locsolni viszonylag gyakran kell, de az nem gond. Nemrég kaptam két példányt és egyelõre jól érzik magukat, rengeteg bimbó van mindkettõn, az egyik már nyílik is.
Az alapfeltételek nálam jónak mondhatók: csak délelõtt süt ide a nap, belváros, tehát télen sincsenek erõs fagyok. Locsolni viszonylag gyakran kell, de az nem gond. Nemrég kaptam két példányt és egyelõre jól érzik magukat, rengeteg bimbó van mindkettõn, az egyik már nyílik is.
Lássunk egy kis jelenidõt is. A hideg héten elvirágzott cseresznyém, középkorai-jún2-15.Ha szinte fekete a színe akkor édes.
Link
Persze van mutáns kötõdés is, egy kocsányon két mag-kezdeményezés.Ezt viszont nem tudom ,hogy mi okozhatja.Tavaly is volt elvétve, de most még több lehet.
Link
És persze a szõlõ! Bellone Ti hogy álltok?
Szépen kitelelt csemege-szagos szõlõm;
Link
( ja a metsz lapok: 1-1,5 cm.re a rügytõl. és ha lehet túlsó lejtéssel..he ..he.. néha nem sikerül.De a lényeg, hogy még nedvkeringés elõtt sikerült. Bár másnapi esõ után eléggé nedvezett.
Támadnak a sunyis levéltetvek.Csercsi levél gyanúsan görbülve, és a látvány;
Link
Link
És a kimentett Ez Évi Új Életek;3+3 banda.( a 3 nagyobb csirke az normális parlagi csirke.
Link
Link
Persze van mutáns kötõdés is, egy kocsányon két mag-kezdeményezés.Ezt viszont nem tudom ,hogy mi okozhatja.Tavaly is volt elvétve, de most még több lehet.
Link
És persze a szõlõ! Bellone Ti hogy álltok?
Szépen kitelelt csemege-szagos szõlõm;
Link
( ja a metsz lapok: 1-1,5 cm.re a rügytõl. és ha lehet túlsó lejtéssel..he ..he.. néha nem sikerül.De a lényeg, hogy még nedvkeringés elõtt sikerült. Bár másnapi esõ után eléggé nedvezett.
Támadnak a sunyis levéltetvek.Csercsi levél gyanúsan görbülve, és a látvány;
Link
Link
És a kimentett Ez Évi Új Életek;3+3 banda.( a 3 nagyobb csirke az normális parlagi csirke.
Link
És persze egy-egy terület természetes vagy mesterséges "letarolásakor" (fák kidõlnek, a nap besüt) is létrejöhet újabb kedvezõ mikroklímás terület az ilyen spéci igényû növények számára, vagyis e gazok az ilyen "lékek" beerdõsülésének, szukcessziójának kezdeti-középsõ fázisának részei lehetnek. Egy ilyen szukcesszió évekig is eltarthat, sõt meg is akadhat (pl. a talaj elhordódása, eróziója miatt).
Floo: "Gábrusz írja, hogy a kajszi melegebb tavaszú vidékrõl származik, ezért nincs hozzászokva a tavaszi fagyhoz.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok."
Ez igaz is, ezért írtam azt, hogy ...vagy kiszámíthatóbb tavaszú területrõl származik, vagyis amire kitavaszodik, azután már nem ottlehet számítani komoly fagyra.
De valószínûleg ez "stratégia" kérdése is, vagyis hogy a barackfák populációja (egy adott területen élõ "közössége") ott, ahol õshonos, milyen módon "biztosítja be magának" a megfelelõ szaporulatot? Sok jól (pl. vadak bélcsatornájában) terjedõ maggal, jó csírázóképességgel vagy biztonságos, óvó virágzással és gyümölcsneveléssel?
Gyanítom (és Floonak is köszönhetõen ez most jutott eszembe), hogy õshazájukban is a barackfélék a fagymentes "melegzugok", déli-keleti kitettségû verõfényes hegyoldalak mikroklímájához alkalmazkodtak és kedvezõ években, évtizedekben akár képesek kirajzani a kevésbé fagymentes meleg mikroklímájú területekre is. gondoljunk csak a hazánkban élõ törpemandulára, bár az nem tudom, mennyire "kirajzóképes", de hogy az ország minden részében alkalmazkodott a legmelegebb, legfagymentesebb helyekhez, az biztos.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok."
Ez igaz is, ezért írtam azt, hogy ...vagy kiszámíthatóbb tavaszú területrõl származik, vagyis amire kitavaszodik, azután már nem ottlehet számítani komoly fagyra.
De valószínûleg ez "stratégia" kérdése is, vagyis hogy a barackfák populációja (egy adott területen élõ "közössége") ott, ahol õshonos, milyen módon "biztosítja be magának" a megfelelõ szaporulatot? Sok jól (pl. vadak bélcsatornájában) terjedõ maggal, jó csírázóképességgel vagy biztonságos, óvó virágzással és gyümölcsneveléssel?
Gyanítom (és Floonak is köszönhetõen ez most jutott eszembe), hogy õshazájukban is a barackfélék a fagymentes "melegzugok", déli-keleti kitettségû verõfényes hegyoldalak mikroklímájához alkalmazkodtak és kedvezõ években, évtizedekben akár képesek kirajzani a kevésbé fagymentes meleg mikroklímájú területekre is. gondoljunk csak a hazánkban élõ törpemandulára, bár az nem tudom, mennyire "kirajzóképes", de hogy az ország minden részében alkalmazkodott a legmelegebb, legfagymentesebb helyekhez, az biztos.
Többféle oldalról meg lehet közelíteni a kérdést!
Az egyik Link . Persze lehet, hogy 100-500-1000 évvel ezelõtt még durvább tavaszi fagyok voltak, meg hosszú idõtávra nem mérvadó ez az adatsor, de az elmúlt 20-30 évre vonatkoztatva azt mutatja, hogy megszaporodtak a tavaszi fagyok, mind mennyiségben mind erõsségben.
Gábrusz írja, hogy a kajszi melegebb tavaszú vidékrõl származik, ezért nincs hozzászokva a tavaszi fagyhoz.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok.
A füge például sokkal magasabb hõigényû, mint a kajszi, melegebb vidékrõl származik, mégis késõbb indul meg, mint a kajszi.
Az egyik Link . Persze lehet, hogy 100-500-1000 évvel ezelõtt még durvább tavaszi fagyok voltak, meg hosszú idõtávra nem mérvadó ez az adatsor, de az elmúlt 20-30 évre vonatkoztatva azt mutatja, hogy megszaporodtak a tavaszi fagyok, mind mennyiségben mind erõsségben.
Gábrusz írja, hogy a kajszi melegebb tavaszú vidékrõl származik, ezért nincs hozzászokva a tavaszi fagyhoz.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok.
A füge például sokkal magasabb hõigényû, mint a kajszi, melegebb vidékrõl származik, mégis késõbb indul meg, mint a kajszi.
Kedves Ijú Agrometeorológus!
Én azt tanultam, hogy az ilyen és hasonló esetek többnyire azért fordulnak elõ, mert az adott növény vagy élõlény más (a miénknél melegebb vagy "kiszámíthatóbb tavaszú") éghajlatról származik vagy
Én azt tanultam, hogy az ilyen és hasonló esetek többnyire azért fordulnak elõ, mert az adott növény vagy élõlény más (a miénknél melegebb vagy "kiszámíthatóbb tavaszú") éghajlatról származik vagy
A rhododendron témában nem vagyok szakértõ, de azért azt látom, hogy a kérdésedre adott válaszok megtévesztõek. A philodendron az egy másik, nálunk csak szobanövényként nevelt növény, mely csak a levelével díszit, nagyon ritkán virágzik, akkor is jellegtelen a virága.
A rhododendron viszont egy bokor, mely minden tavasszal gyönyörû virágaival pompázik azon a helyen, ahol a klima megfelelõ számára. Magyarországon a legszebb gyüjtemény a Jeli arborétumban (Vas megye, Kám község mellett) található. Aki teheti május végén feltétlenül látogasson el oda, ugyanis akkor virágzik. Egy életre szóló élményben lesz része.
A rhododendron viszont egy bokor, mely minden tavasszal gyönyörû virágaival pompázik azon a helyen, ahol a klima megfelelõ számára. Magyarországon a legszebb gyüjtemény a Jeli arborétumban (Vas megye, Kám község mellett) található. Aki teheti május végén feltétlenül látogasson el oda, ugyanis akkor virágzik. Egy életre szóló élményben lesz része.
Meg tudná mondani valaki, hogy miért mingig a barack virágzása idején vannak fagyok? Arra gondolok elsõsorban, hogy a fagyok vannak a virágzáskor, vagy a növények olyan "lököttek", hogy túl hamar virágoznak!?
Innen kaptam az ötletet, és jópár éve csináltam egy kísérletet az egyik Monsteránkkal. Nagyra megnõtt, és levágtam a szárából egy darabot. A növény egy támkaróhoz volt kötve, a léggyökerei voltak csak földben. Évekig növekedett, élt így, gond nélkül. Aztán ledugtam a földbe a szárat. Kicsit megsínylette, mert a léggyökerek kissé megsérültek, aztán újak nõttek, és azóta is nõ szépen a növény.
Ez egy gyönyörû példány Link
Markó: szívesen!
Ez egy gyönyörû példány Link
Markó: szívesen!
Így van, hemiepifiton, kúszónövény, olvastam régebben, hogy hazájában, az esõerdõkben felkúszik a fára, és ha elért egy bizonyos méretet-magasságot, elhal a szára, és onnantól kezdve csak a léggyökereibõl táplálkozik, amelyek a növés során idõvel behálózzák annak a fának a törzsét, amelyre felfutott. Meg is fojthatja a fát. Nekünk van pár darab. De! Megkülönböztetnek filodendron-féléket, és a Monstera deliciosa-t, a képen is egy Monstera van. Könnyezõpálmának is hívják, pontatlan elnevezés a filodendron.
Nagyon érdekes növénycsoport.
Nagyon érdekes növénycsoport.
Nálam -0,1°C lett a tmin, 6:05-kor állt be, csak néhány percre tartózkodott hõmérséklet éppen hogy negatív tartományban.
A talaj mentén -0,5°C körüli fagy lehetett, ott ez fél óráig is fenn állhatott.
A fû foltokban deres volt: Link
Szerencsére a szabad kertben ilyen idõszakban a fagyérzékeny növények vagy még nincsenek kiültetve, vagy még a földbe vannak, pl. a burgonya nálunk még nem kelt ki (egy-két nap híja van, jó az idõzítés).
Ami fagyérzékeny, azok afféle miniatûr üvegházba nevelkednek még, a palánta-iskolában, nem is született fagykár benne.
Íme: Link
Elõször nevettem a végeredményen, majd látva hasznos jellegét, megszerettem.
A régi nyílászárók (ablakok) egy részét erre a célra félre tettük (eredetileg csak az üvegfelületet akartam felszanálni, ám idõm arra nem lett volna), most elkészült belõle a zárt palánta-iskola (két darab, kb. 1,5X1m-es jószág).
A talaj mentén -0,5°C körüli fagy lehetett, ott ez fél óráig is fenn állhatott.
A fû foltokban deres volt: Link
Szerencsére a szabad kertben ilyen idõszakban a fagyérzékeny növények vagy még nincsenek kiültetve, vagy még a földbe vannak, pl. a burgonya nálunk még nem kelt ki (egy-két nap híja van, jó az idõzítés).
Ami fagyérzékeny, azok afféle miniatûr üvegházba nevelkednek még, a palánta-iskolában, nem is született fagykár benne.
Íme: Link
Elõször nevettem a végeredményen, majd látva hasznos jellegét, megszerettem.
A régi nyílászárók (ablakok) egy részét erre a célra félre tettük (eredetileg csak az üvegfelületet akartam felszanálni, ám idõm arra nem lett volna), most elkészült belõle a zárt palánta-iskola (két darab, kb. 1,5X1m-es jószág).
A filodendron az ez: Link "retro" szobanövény, régen gyakran ékesítette a szobákat, manapság már nem nagyon látom. Trópusi, talán félig fán lakó, futónövény.