Globális jelenségek
Az a probléma, ha valaki annyira blikk újságíró szintjén áll, hogy akkor is globális pusztulást lát egy dologban, mikor egy anticiklon a nyári félévben meleget okoz egy északi területen. Ennek két oka lehet. Teljesen sügér a témához, vagy direkt csinálja a feszkót. Igazából egyik sem való ebbe a szakmai fórumba.
Akkor kellemes 8 órás napozást kívánok neked, nektek. Jól elcseszték a környezetvédők, a pöfékelő gyárakat vissza kéne hozni, és szanatóriumot kellene körülöttük létesíteni.
Még "régebben" meg trópusi klíma volt Magyarország területén. Probléma?
Link
Bogár László professzor úr előadása. Kicsit hosszú, de érdemes megnézni. Némiképp árnyalja a képet a klíma-mizéria körül.
Bogár László professzor úr előadása. Kicsit hosszú, de érdemes megnézni. Némiképp árnyalja a képet a klíma-mizéria körül.
Éveken keresztül naponta úszhattam télen-nyáron szabadtéri uszodában. Olyankor nyáron sosem égtem le. Már a téli nap megadta az alapozást.
Én is a 80-as években voltam gyerek, és minden nyáron hámlott a hátam, mert póló nélkül futkoztunk az utcán egész nyáron. Egy esetre emlékszem, amikor tesómmal és anyámmal együtt bőgtünk a szobában, annyira fájt a hátunk a leégéstől. Sajnos ennyi esze volt a szüleimnek, mondjuk anyám még 64 évesen is kifekszik a napra délután kettőkor. Én viszont tanultam a dologból, és gyerekkorom óta nem is égtem le, mert vigyázok. Szóval régen is le lehetett égni, napozási szokás kérdése.
Mi más még a ludas?
A környezetvédelem. Az ilyen-olyan szabályozások miatt egyre tisztább a légkör, emiatt is ér több UV-sugárzás felszínt. Pláne nálunk, ahol a 90-es évek elején a tisztulásra egy jó nagy lapáttal az is rátett, hogy akkoriban a privatizáció idején egy halom pöfékelő gyár bezárt/csődbe ment/vittek, de sokat tisztult a közlekedés is mára.
Az pedig, hogy manapság miért van sok leégett ember, abból is következik, hogy a többség zárt helyen dolgozik és ha a hófehér bőrével kimegy a napra, nyílván hamar leég. Egyszerű a megoldás: napernyő.
Kicsit elrugaszkodva a témától, gondoljunk csak arra, hogy régen, amikor az emberek többsége a szabadban dolgozott, és jól lebarnult már nyár elejére is, mi is számított akkor egyfajta státuszszimbólumnak az elit körében? A fehér bőr, hogy jól kirajzólódott minden ér, a "kékvérűség", amivel azt mutatták ki a napernyő alól, hogy ők biztony nem szorulnak munkára. És, hogy mennyire is nem változik az emberi természet, ma, amikor ennek a a fordítottja van, a többség zárt helyen dolgozva fehér marad, a ma magát elitnek tekintő rétegnél mi az, ami gyakran státuszszimbólumként jelenik meg? Hát láss csodát, a jól lebarnult bőr, ezzel ma azt sugallva, hogy az illető nem szorul munkára, van ideje kifeküdni a napra/elmenni szoláriumba.
A környezetvédelem. Az ilyen-olyan szabályozások miatt egyre tisztább a légkör, emiatt is ér több UV-sugárzás felszínt. Pláne nálunk, ahol a 90-es évek elején a tisztulásra egy jó nagy lapáttal az is rátett, hogy akkoriban a privatizáció idején egy halom pöfékelő gyár bezárt/csődbe ment/vittek, de sokat tisztult a közlekedés is mára.
Az pedig, hogy manapság miért van sok leégett ember, abból is következik, hogy a többség zárt helyen dolgozik és ha a hófehér bőrével kimegy a napra, nyílván hamar leég. Egyszerű a megoldás: napernyő.
Kicsit elrugaszkodva a témától, gondoljunk csak arra, hogy régen, amikor az emberek többsége a szabadban dolgozott, és jól lebarnult már nyár elejére is, mi is számított akkor egyfajta státuszszimbólumnak az elit körében? A fehér bőr, hogy jól kirajzólódott minden ér, a "kékvérűség", amivel azt mutatták ki a napernyő alól, hogy ők biztony nem szorulnak munkára. És, hogy mennyire is nem változik az emberi természet, ma, amikor ennek a a fordítottja van, a többség zárt helyen dolgozva fehér marad, a ma magát elitnek tekintő rétegnél mi az, ami gyakran státuszszimbólumként jelenik meg? Hát láss csodát, a jól lebarnult bőr, ezzel ma azt sugallva, hogy az illető nem szorul munkára, van ideje kifeküdni a napra/elmenni szoláriumba.
Az ember felnő, dolgozik, többnyire olyan helyen, ahol egész nap fedett helyen van. 11-től délután 4-ig meg pláne. Fel kell tenni a kérdést ki mennyit tölt jelenleg ekkor napon? Esetleg azt, hogy mikor kezdi el a napozást? Én speciel február végén 5 fokban is kifekszem a szabadban napozni 10-15 percre. Ez ritkaság, a legtöbb ember nyáron akarja "bepótolni" és jön is a menetrendszerű leégés. Kölyök korunkban pedig fokozatosan hozzászoktunk a naphoz és mire "égető" lett volna nem volt vele gondunk.
Számomra paráztató a jelenlegi és évről-évre növekvő erősségű UV sugárzás. Mit lehet tenni ellene? Mi lehet a megoldás? Olvasni, hogy gyógyulgat az ózonréteg; habár a kínaiak most éppen nagyobb mértékben eregetik a levegőbe a CFC gázokat....ha jól tudom a nyílászárók szigeteléséhez.
Mi más lehet még a ludas?
25-30 évvel ezelőtt egész álló napon a szabadban voltunk és a szőlőben gyerekként szaladgáltunk, játszottunk. Talán néha mondták a szüleink, de már a többedik nap után, hogy déltájban menjünk kicsit az árnyèkba. De soha semmi komoly leégés.
Most kilépek az ajtón és ég az arcom. Eltúloznám?! Szó szerint érzem, hogy nem!
Elég nagy lehet a gond.
Mi más lehet még a ludas?
25-30 évvel ezelőtt egész álló napon a szabadban voltunk és a szőlőben gyerekként szaladgáltunk, játszottunk. Talán néha mondták a szüleink, de már a többedik nap után, hogy déltájban menjünk kicsit az árnyèkba. De soha semmi komoly leégés.
Most kilépek az ajtón és ég az arcom. Eltúloznám?! Szó szerint érzem, hogy nem!
Elég nagy lehet a gond.
Meg azt, hogy épp úgy fogalmam sincs arról, hogy az embernek van-e köze a klímaváltozáshoz, mint a cikk írójának.
Ezzel most mit akartál mondani? Azt, hogy az embernek semmi köze a klímaváltozáshoz, vagy azt, hogy úgysem tudunk tenni ellene semmit? Vagy azt a nagyon optimista álláspontot képviseled, hogy akár az embernek, akár csillagászati okoknak köszönhető a globális felmelegedés, nagy bajunk nem lesz?
Jesszusom. Annak idején körberöhögték a Szovjetuniót, mert déli irányba akarták terelni a szibériai folyókat - nem kell megnézned: Ob, Jenyiszej, Léna - , hogy azok vizével öntözzék a délebbi területeket. Most meg ugyanazok az okostolycsik be akarják állítani a föld hőmérsékletét, mint egy szaros autó klímáját? Na ne.
Persze kellenek a hasznos idióták, lelkesek, jóhiszeműek. Csak kinek a céljait szolgálják?
Persze kellenek a hasznos idióták, lelkesek, jóhiszeműek. Csak kinek a céljait szolgálják?
Az emberiségbe van kódolva, hogy elbukja a klímaváltozás elleni harcot
Link
Amúgy most azt gondolom, hogy a pazarlás visszaszorításával és erdőtelepítésekkel lehetne olcsón, "fájdalommentesen", viszonylag gyorsan eredményeket elérni. Múltkor Hong Kongot bejártam street view-n, zseniális hely. Egyrészt elképesztően jól néz ki, ahogy a felhőkarcolók közé minden szabad m2-re növényeket ültetnek, másrészt a helyi klímát és az ember komfortérzetét is javítja. Bécsben is indult most egy ilyen fásítási program.
Link
Amúgy most azt gondolom, hogy a pazarlás visszaszorításával és erdőtelepítésekkel lehetne olcsón, "fájdalommentesen", viszonylag gyorsan eredményeket elérni. Múltkor Hong Kongot bejártam street view-n, zseniális hely. Egyrészt elképesztően jól néz ki, ahogy a felhőkarcolók közé minden szabad m2-re növényeket ültetnek, másrészt a helyi klímát és az ember komfortérzetét is javítja. Bécsben is indult most egy ilyen fásítási program.
Sok minden jó lenne, kellene. Ez a hőmérséklet-grafikon általában CO2 grafikon nélkül forog a Neten.
Az ábrán található CO2 grafikon nem a Grönlandi (GISP), hanem egy antarktiszi furat (EPICA) adatsora. Valaki összerakta a kettőt (nem én, mint ahogy nem én csonkoltam a grafikonok végét sem). Meg kellene keresni a numerikus adatbázisokat (ha azok nyilvánosak), és a lehető legkésőbbi időpontig ábrázolni, esetleg egy másik közeli pont homogenizált adatsorával kiegészíteni napjainkig. Előtted a világ, a Net, a gugli, és az IDŐ. Az IDŐ és az ERŐ legyen veled!
Az ábrán található CO2 grafikon nem a Grönlandi (GISP), hanem egy antarktiszi furat (EPICA) adatsora. Valaki összerakta a kettőt (nem én, mint ahogy nem én csonkoltam a grafikonok végét sem). Meg kellene keresni a numerikus adatbázisokat (ha azok nyilvánosak), és a lehető legkésőbbi időpontig ábrázolni, esetleg egy másik közeli pont homogenizált adatsorával kiegészíteni napjainkig. Előtted a világ, a Net, a gugli, és az IDŐ. Az IDŐ és az ERŐ legyen veled!
Kár hogy itt a grafikonon az atmospheric CO2 azzal a 10%os növekedéssel utána megszakad, mert hiányzik róla még egy jó 70-80%-nyi ugrás 410 fölé.
Keress rá a guglin a "Kis jégkorszak", vagy valami hasonlóra és a képek között keresgélj. 2000 - 2010-ig biztosan vannak képek.
lehet, nincs ennyire reszletezve. Jo lenne egy olyan grafikon, amiben a 10ezer eves adatok es a jelenlegiek is latszanak
Bio - optikai digitalizálással (vaksi szememmel): A CO2 görbe véget ér a "Modern warm period" kezdeténél.
latom mar, koszi.
Itt azt mondja. hogy a gisp2 a present helyett a az 1855os allapotot mutatja, de meg nem olvastam vegig:
Link
a masik, hogy a co2 grafikon a korabbi hozzaszolasbol 280ppmet mutat jelenlegu allapotkent, de ez biztos nem jo, mert jelenleg 415ppm az ertek.
Itt azt mondja. hogy a gisp2 a present helyett a az 1855os allapotot mutatja, de meg nem olvastam vegig:
Link
a masik, hogy a co2 grafikon a korabbi hozzaszolasbol 280ppmet mutat jelenlegu allapotkent, de ez biztos nem jo, mert jelenleg 415ppm az ertek.
Elmúlt 10,000, év egy grönlandi jégfurat alapján:
Link
Van néhány meleg periódus, "optimum" és vannak a köztes időszakok. Az optimumokban visszahúzódnak a gleccserek, a köztes időszakokban előre nyomulnak. Ez a dolguk. Ha nem így tennének, a fizikai törvényeknek mondana ellent.
Az optimumok és "kis jégkorszakok" váltakozásának nincs érdemi hatása a bioszférára. A növényvilág klímaváltozás-tűrő képessége nagyobb ezen változások rövidtávú hatásánál. Ha belegondolsz, a lucfenyő, bár a magasabb hegyvidéket és az északi vidékeket kedveli, megél, elvegetál az Alföld fészkes közepén is. Megfelelő mértékben reprodukálódni csak a számára ideális éghajlati viszonyok között képes, mint a növények általában. Nem ideális körülmények között elnyomják más növények. Az optimumok - kis jégkorszakok váltakozása hegyvidéken vertikálisan néhány tíz - száz m ciklikus eltolódást, horizontálisan észak - dél irányban pár száz km-t jelent egy növény számára. Ennyit vándorolni egy növényfaj bőven képes az új egyedek által. Az állatok meg egyszerűen odébb mennek. Az előbbiek azt mutatják, hogy még evolúciós fejlődésre sincs szüksége a bioszférának ilyen mértékű változások elviseléséhez.
A grafikonról még annyit: Az optimumok - kis jégkorszakok kb. 1000 éves ciklusokban váltakoznak. Az optimumok hossza meglehetősen állandó, az utolsónak kb. 2/3-án vagyunk túl. Ha a mostani klímaoptimum időtartamban tartja a korábbiak szokásait (nincs rá garancia, de miért ne tenné), a jelenlegi optimum, meleg periódus még vagy 50 - 80 évig kitart akkor is, ha az kizárólag emberi tevékenységen kívüli okok következménye. Ebből meg az következik, hogy a globalwarming- CO2 lobbi két három emberöltőig nincsen veszélyeztetve természetes változások általi megcáfolástól.
Még egy érdekesség a grafikonról: Ha kihagyod belőle a meleg, optimum szakaszokat, a grafikon kb. 3500 év óta gyorsuló lehűlést mutat. Negatív hokiütő. A klímagörbe ilyen irányú extrapolálásának legalább ugyanakkora, de inkább még nagyobb jogosultsága van, mint egy rövid felmelegedő időszak adataira támaszkodó sima hokiütő görbének. Az adatok ilyen módú elemzése azt mutatja, hogy 3,500 éve rövid megszakításokkal megindult a következő glaciális eljegesedést kiváltó folyamata. A negatív hokiütő bekövetkezési valószínűsége - mivel több, mint hússzor akkora időszakot vesz figyelembe - nagyobb, mint a 150 éves adatsort figyelembe vevő hokiütőé.
Link
Van néhány meleg periódus, "optimum" és vannak a köztes időszakok. Az optimumokban visszahúzódnak a gleccserek, a köztes időszakokban előre nyomulnak. Ez a dolguk. Ha nem így tennének, a fizikai törvényeknek mondana ellent.
Az optimumok és "kis jégkorszakok" váltakozásának nincs érdemi hatása a bioszférára. A növényvilág klímaváltozás-tűrő képessége nagyobb ezen változások rövidtávú hatásánál. Ha belegondolsz, a lucfenyő, bár a magasabb hegyvidéket és az északi vidékeket kedveli, megél, elvegetál az Alföld fészkes közepén is. Megfelelő mértékben reprodukálódni csak a számára ideális éghajlati viszonyok között képes, mint a növények általában. Nem ideális körülmények között elnyomják más növények. Az optimumok - kis jégkorszakok váltakozása hegyvidéken vertikálisan néhány tíz - száz m ciklikus eltolódást, horizontálisan észak - dél irányban pár száz km-t jelent egy növény számára. Ennyit vándorolni egy növényfaj bőven képes az új egyedek által. Az állatok meg egyszerűen odébb mennek. Az előbbiek azt mutatják, hogy még evolúciós fejlődésre sincs szüksége a bioszférának ilyen mértékű változások elviseléséhez.
A grafikonról még annyit: Az optimumok - kis jégkorszakok kb. 1000 éves ciklusokban váltakoznak. Az optimumok hossza meglehetősen állandó, az utolsónak kb. 2/3-án vagyunk túl. Ha a mostani klímaoptimum időtartamban tartja a korábbiak szokásait (nincs rá garancia, de miért ne tenné), a jelenlegi optimum, meleg periódus még vagy 50 - 80 évig kitart akkor is, ha az kizárólag emberi tevékenységen kívüli okok következménye. Ebből meg az következik, hogy a globalwarming- CO2 lobbi két három emberöltőig nincsen veszélyeztetve természetes változások általi megcáfolástól.
Még egy érdekesség a grafikonról: Ha kihagyod belőle a meleg, optimum szakaszokat, a grafikon kb. 3500 év óta gyorsuló lehűlést mutat. Negatív hokiütő. A klímagörbe ilyen irányú extrapolálásának legalább ugyanakkora, de inkább még nagyobb jogosultsága van, mint egy rövid felmelegedő időszak adataira támaszkodó sima hokiütő görbének. Az adatok ilyen módú elemzése azt mutatja, hogy 3,500 éve rövid megszakításokkal megindult a következő glaciális eljegesedést kiváltó folyamata. A negatív hokiütő bekövetkezési valószínűsége - mivel több, mint hússzor akkora időszakot vesz figyelembe - nagyobb, mint a 150 éves adatsort figyelembe vevő hokiütőé.
Igen, láttam ilyen képeket, de azok a jég alól előkerült fák nem jóval öregebbek voltak? Arra gondoltam amúgy, hogy tűntek-e el esetleg fajok (bár ezt nem tartom valószínűnek), a meglévőknek a génállománya megváltozott-e, egyáltalán az élettér átalakulására hogyan reagáltak, abból milyen "tanulságot' szűrhetünk le, ilyesmik.
Elborították a gleccserek a cirbolya fenyők lakhelyét, amelyek törzseit mostanság kezdtek a gleccserek kiokádni. Lásd: jajgatás a gleccserek visszahúzódása miatt.
Arról lehet tudni valamit, hogy a kisjégkorszak milyen nyomot hagyott a növény- és állatvilágon?
Mindig ezt mondom, hogy annyi ismeretlen van az egyenletben, hogy halvány lila segéd fogalmunk sincs, mi mire van igazán hatással. Napfoltok, a Föld forgástengelye, vulkáni tevékenység, az ember hülyeségei, szóval szuperszámítógép legyen a talpán, ami elbír mindezzel. Aztán mi van, ha végül ki is derül, hogy mi hány százalékot nyom a latban? Szerintem a mai, nyugati típusú civilizációból egy dolog nagyon, de nagyon hiányzik: az ALÁZAT. Mi mindent jobban tudunk, sőt, mindent IS. Legyőzzük a Természetet (hahaha), eljutunk a Holdra, meg a Marsra, meg az Alpha Centauri-ra, csak épp a Földre vagyunk képtelenek vigyázni. Nem kéne megvárni, hogy kiderüljön, minek mekkora hatása van a klímára. Mire megtudjuk, bőven késő lesz. A magunk részéről tegyünk meg mindent a felelősség elkenése nélkül, próbáljuk meg értékelni ezt a kis, klíma szempontjából stabil helyzetet, mert pont elég rajtunk kívül álló tényező van, ami el tud takarítani minket innen.
Ha minden úgy van,ahogy felvázolják a klímakutatók,meg a csillagászok,akkor csak reménykedni lehet,hogy nem tudja kioltani a globális felmelegedés a napfolt tevékenység minimum hatását,és késleltetve jelentkezik legalább lehűlés formájában! Mert,ha mégsem,akkor tényleg brutális a felmelegedés.
Épp ez a baj, nem? Ha nem lesz kis jégkorszak, vagy legalább lehűlés, akkor ez lehet akár azért, mert a lehűlést egy nagyon erős globális felmelegedés kioltja, nem? És ahogy megszűnik ez a negatív hatás, akkor elég durván megszalad majd a hőmérséklet, ha megszűnik a napfoltminimum. De lehet, hogy a sötétben vagy rossz irányba tapogatózok.
A klímaváltozásnak számtalan nem politikai viszonylata van, kéretik kizárólag ezeket megtárgyalni a fórumon. Az, hogy a politika miként foglalkozik ezzel a témakörrel, NEM a fórum témája.
1. A politikát nem én hoztam be, a klímaváltozás ügye, mint tudjuk, sajnos nem elválasztható a politikától, ezért a politika megkerülhetetlen. Maga a hozzászólás is pont erre a tényre akarta felhívni a figyelmet, nem pedig politikai állásfoglalás volt
2. A politikai megnyilvánulás már csak azért is elkerülhetetlen volt, mert a hozzászólásban linkelt cikk, amire reagáltam egy propagandaújság gyűlöletkeltő és age-ista írása, ami pont a témával kapcsolatos megnyilatkozások előbb említett örökös politikai áthallásait (finoman szólva) támasztja alá. Érdekes módon ez nem szúrta a szemeteket.
2. A politikai megnyilvánulás már csak azért is elkerülhetetlen volt, mert a hozzászólásban linkelt cikk, amire reagáltam egy propagandaújság gyűlöletkeltő és age-ista írása, ami pont a témával kapcsolatos megnyilatkozások előbb említett örökös politikai áthallásait (finoman szólva) támasztja alá. Érdekes módon ez nem szúrta a szemeteket.
Épp most olvastam róla,hogy a csillagászok szerint 2030. körül következik be a napfolt tevékenység minimum,és ha ezek az előrejelzések helyesek,akkor középtávon globális lehűlésre,kis jégkorszakra számíthatunk. (Függetlenül az globális felmelegedés ipar meg az IPCC riogató előrejelzéseitől.)
Nem. A politika (pláne az olyan direkt politika, amit te toltál itt eggyel lejjebb) nem tartozik a megtűrt témák között, lásd szabályzat. Lehet lavírozgatni vagy direktbe tolni, de először csak törlünk, utána figyelmeztetünk, utána szankcionálunk. Így megy ez kb. 18 éve ezen az oldalon.
A feltételezést és a moderátorok sértegetését vegyük úgy, hogy most nem vettem észre!
A feltételezést és a moderátorok sértegetését vegyük úgy, hogy most nem vettem észre!
Akkor itt ez van, hogy a moderátorok törlik már a nekik nem szimpatikus ontopik tény megállapításokat is, nem csak az övékkel ellentétes véleményeket?
Milyen lapos volt az utóbbi időben a napfolttevékenység. Mostanra már várták, hogy felpörög a dolog, de egyelőre teljes minimumon van. Ha a kis jégkorszak annak köszönhető, hogy több 11 éves ciklus is gyenge volt, akkor most a globális felmelegedés ezt a hatást teljesen kiöli (és a napfolt-minimum mérsékli a felmelegedés hatását), vagy idő kellene a gyenge napfoltciklusoknak, hogy lehűléssel járjon, vagy a kettőnek semmi köze egymáshoz?
Mert ha a gyenge napfolttevékenység enyhíti a felmelegedés hatásait, akkor most abban a tévképzetben vagyunk, hogy nincs is felmelegedés, minden rendben, nem kell semmit sem tenni (ami egy egyre népszerűbb elképzelés - politikai szinten, de itt a MetNet-en is). Ha viszont a kettőnek nincs köze egymáshoz, akkor jó irányba haladunk, hogy összehozzunk egy kis jégkorszakot? Persze egy Maunder-minimumot nem kezdtünk meg, de egy Dalton-minimumnak tűnhet a kezdés. Az is igaz, hogy utóbbi is gyengébb tevékenységgel járt, már amennyire megbízhatóak az akkori adatok.
Viszont ha tompítja a felmelegedés tényét a csökkenő napfolttevékenység, akkor az messze nem olyan jó hír, ha ez a negatív hatás megszűnik.
Mert ha a gyenge napfolttevékenység enyhíti a felmelegedés hatásait, akkor most abban a tévképzetben vagyunk, hogy nincs is felmelegedés, minden rendben, nem kell semmit sem tenni (ami egy egyre népszerűbb elképzelés - politikai szinten, de itt a MetNet-en is). Ha viszont a kettőnek nincs köze egymáshoz, akkor jó irányba haladunk, hogy összehozzunk egy kis jégkorszakot? Persze egy Maunder-minimumot nem kezdtünk meg, de egy Dalton-minimumnak tűnhet a kezdés. Az is igaz, hogy utóbbi is gyengébb tevékenységgel járt, már amennyire megbízhatóak az akkori adatok.
Viszont ha tompítja a felmelegedés tényét a csökkenő napfolttevékenység, akkor az messze nem olyan jó hír, ha ez a negatív hatás megszűnik.
ha az eleted mulna rajta hidd el csak az lenne a kerdes, hogy hany gyereket?
en ebben bizom
en ebben bizom
Az utolsó ponttal az a gond szerintem, hogy azt sem tudjuk, hogy hogyan lehetne érdemben irányt váltani, be lehet tiltani a szívószálat meg a műanyag zacskót, támogatni a megújulókat, de itt olyan szintű gyors összefogásra lenne szükség, hogy az egész kb olyan valószínűségű, mint hogy én most azt mondom, hogy ott akarok lenni 23 év múlva a még meg sem fogant gyerekem diplomaosztóján. Nem lehetetlen, csak ahhoz egy héten belül kéne találnom egy nőt, aki 10 hónap múlva egészséges gyereket szül nekem, a gyereket fel kell nevelni, majd miután leérettségizett, úgy kell döntenie, hogy diplomát szerez, az egyetemet csont nélkül el kell végeznie, és mindezt nekem még meg is kéne érnem.
azert nem ilyen egyszeru ez a helyzet szerintem, hogy fotelbol okoskodva le tudjuk soporni az egeszet az asztalrol.
- az latszik hogy a tudosok altal felallitott modellek nagyon szornak es rengeteg szempontot nem vesznek figyelembe, az elorejelzeseik ezert elegge bizonytalanok, DE a tendenciat eltalaltak, a korrekciok az ujabb meresi eredmenyek ismereteben eddig meg mindig a rosszabb forgatokonyvek iranyaban tortentek, es a sajat tapasztaaltunk is e fele tart. A legszomorubb ebben az egeszben az, hogy a jelenlegi tudasunk csak erre kepes, lenyegeben nem vagyunk jobbak mint az oskorban a varazslok, samanok. Mar csak akkor tudjuk lemodellezni biztosan az esemenyeket amikor mar megtortentek, vagy meg akkor sem.
- a csapadek problemat szerintem ugy magyarazzak, hogy olyan teruletek leszenk csapadekmentesek ahol most intenziv elelmiszertrrmeles folyik, es hirtelen nehany evig rossz vagy alig van termes az globalis problemat okozhat, de ebben nem (sem) vagyok expert. A masik problema a nagy edesvizu folyok vizhozamanak csokkenese. Nem vagyunk kisegigve azzal ha a sos viz mennyiseges no az edes meg csokken
- a multbeli tapasztaaltaink nem relevansak jelenleg, pont ez a problema hogy a valtozas olyan merteku es olyan gyors amire meg nem volt pelda korabban (ismereteink szerint)
- arrol en nem hallottam hogy 2015-2020ra josoltak volna az eghajlat osszeomlasst, ez erdekelne hogy hol olvastad. A novekedes hatarai eredetileg 1972es abban harmincas evek korulre jelezte az osszeomlast, de ez meg nem vette figyelembe az eghajlatvaltozast, mivel nem is tudott rola, ez csak a termeszeti eroforrasok, megujjulok, nem megujjulok tulhasznalatat a populacio novekedest, ipari termelest elelmszer termelest meg ilyesmiket vett figyelembe.
Link
- a problemak mindenesetre adottak, a megoldasukra globalis szinten meg halovany tervek sincsenek. En abban bizom ha beut valahol tenyleg a menku, mondjuk meghal nehany millio ember akkor az emberiseg osszeszedi magat es nagyon gyorsan iranyt valt.
- az latszik hogy a tudosok altal felallitott modellek nagyon szornak es rengeteg szempontot nem vesznek figyelembe, az elorejelzeseik ezert elegge bizonytalanok, DE a tendenciat eltalaltak, a korrekciok az ujabb meresi eredmenyek ismereteben eddig meg mindig a rosszabb forgatokonyvek iranyaban tortentek, es a sajat tapasztaaltunk is e fele tart. A legszomorubb ebben az egeszben az, hogy a jelenlegi tudasunk csak erre kepes, lenyegeben nem vagyunk jobbak mint az oskorban a varazslok, samanok. Mar csak akkor tudjuk lemodellezni biztosan az esemenyeket amikor mar megtortentek, vagy meg akkor sem.
- a csapadek problemat szerintem ugy magyarazzak, hogy olyan teruletek leszenk csapadekmentesek ahol most intenziv elelmiszertrrmeles folyik, es hirtelen nehany evig rossz vagy alig van termes az globalis problemat okozhat, de ebben nem (sem) vagyok expert. A masik problema a nagy edesvizu folyok vizhozamanak csokkenese. Nem vagyunk kisegigve azzal ha a sos viz mennyiseges no az edes meg csokken
- a multbeli tapasztaaltaink nem relevansak jelenleg, pont ez a problema hogy a valtozas olyan merteku es olyan gyors amire meg nem volt pelda korabban (ismereteink szerint)
- arrol en nem hallottam hogy 2015-2020ra josoltak volna az eghajlat osszeomlasst, ez erdekelne hogy hol olvastad. A novekedes hatarai eredetileg 1972es abban harmincas evek korulre jelezte az osszeomlast, de ez meg nem vette figyelembe az eghajlatvaltozast, mivel nem is tudott rola, ez csak a termeszeti eroforrasok, megujjulok, nem megujjulok tulhasznalatat a populacio novekedest, ipari termelest elelmszer termelest meg ilyesmiket vett figyelembe.
Link
- a problemak mindenesetre adottak, a megoldasukra globalis szinten meg halovany tervek sincsenek. En abban bizom ha beut valahol tenyleg a menku, mondjuk meghal nehany millio ember akkor az emberiseg osszeszedi magat es nagyon gyorsan iranyt valt.
Egy MMT által szervezett meteorológiai pályázat egyik díjazottja az a tanulmány volt, amiben az állt, hogy 2050-2100 között a búza nem kapja meg a téli hidegigényét, ezért problémát jelent majd a termesztése.
Nem ragozom, mekkora baromság, és ez kapott díjat!
Nem ragozom, mekkora baromság, és ez kapott díjat!
Nem tudom a világot uraló hamishír gyártásban kinek lehet hinni (nálunk már tv csatornák működnek kimondottan agymosás céllal, szerintem pártoktól függetlenül az internetről nem is beszélve), de laikusként (sokak szerint nem értek az éghajlathoz, valóban nem végzek tudományos munkát régóta) is szembetűnő, hogy a végveszély, amiről papolnak(már sokszor leírtam, bocs az ismétlésért) a tényleges problémák és tények teljes elferdítése.
Pl. a vízhiány kialakulása a Földön. Ekkora víztömeg mellett, ami a bolygónkat borítja teljes hülyeség kategória. Nem fognak a tengerek párologni ? Ha párolognak hova lesz a víz a légkörből ? Elszívja a világűr ? Ha nem szívja el mi a biztosíték arra, hogy csapadék formájában ne hulljon a földre vissza ? Vannak és voltak is a légkörzés természetéből adódóan sivatagos területek. Ezek kiterjedése nem állandó, de attól nem kell szerintem félni, ha egy hónapig valahol nem esik, hogy elsivatagosodunk.
-Felmelegedés megállíthatatlan. Kétségtelen a Földön zajló melegedés egypár évtizede. Ha egy bolygó korát milliárdokban mérjük ez másodpercnyi idő csak. Voltak valóban éghajlati kataklizmák a Föld történetében, kihalások, de a mostani folyamatok közel sem olyan drasztikusak, hogy a bolygó 20 év múlva való lakhatatlanságához vezetnének (eredetileg 2015-20-ra jósolták az éghajlat "összeomlását")
-Elolvad a jég és tengerbe fulladnak a parti városok. Volt olyan a Földön, hogy eltűnt a jég, reális lehet egy ilyen változás, de nem 20-30 év alatt történt ilyesmi.Nem sok várost öntött el eddig a víz, pedig gőzerővel ezt nyomatják. Ha tud valaki ilyenről szívesen megnézném, de nem láttam pl. olyan képet, hogy pl. Velencét elöntötte a tenger (A Pó inkább)
-Éhen halunk, mert olyan szélsőséges az időjárás, hogy a termés és az állatok elpusztulnak. Az élelmiszer 30 %-a a szemétben köt ki, őrületes a pazarlás. Ha a boltba megyek nem látok üres polcokat , mert a nép felzabált mindent. Inkább őrületes élelemdömping van. Ha kevesebb a cseresznyetermés még attól nem halunk éhen. Mást is lehet enni. Nálunk dugig a fa, jó lenne ha végre megérne, nem tudom miért árulják 1-2 ezerért is kilóját?
-CO2 marha sok az emberek miatt , üvegházhatása beláthatatlanul végzetes lesz. Szerintem a Föld természetes növénytakaróját a felszín vagy felén az emberiség kipusztította. Ha a fotoszintetizáló növényzetet, elsősorban az erdőségeket gőzerővel irtjuk és eltüzeljük (ez már ezer évek óta tart sajnos) eleve nőni kell a CO2-nek és a fosszilis tüzelőanyagok csak hab a tortán. Sokkal szélsőségesebbé válik a hőmérséklet, ha az erdők helyét csupasz szántások sőt lebetonozott-aszfaltozott települések foglalják el. Ehhez nem kell sem a CO2-nek nőni, sem a jégnek elolvadni. Ilyen a fizika.
De nem folytatom... dolgozni is kéne.
Pl. a vízhiány kialakulása a Földön. Ekkora víztömeg mellett, ami a bolygónkat borítja teljes hülyeség kategória. Nem fognak a tengerek párologni ? Ha párolognak hova lesz a víz a légkörből ? Elszívja a világűr ? Ha nem szívja el mi a biztosíték arra, hogy csapadék formájában ne hulljon a földre vissza ? Vannak és voltak is a légkörzés természetéből adódóan sivatagos területek. Ezek kiterjedése nem állandó, de attól nem kell szerintem félni, ha egy hónapig valahol nem esik, hogy elsivatagosodunk.
-Felmelegedés megállíthatatlan. Kétségtelen a Földön zajló melegedés egypár évtizede. Ha egy bolygó korát milliárdokban mérjük ez másodpercnyi idő csak. Voltak valóban éghajlati kataklizmák a Föld történetében, kihalások, de a mostani folyamatok közel sem olyan drasztikusak, hogy a bolygó 20 év múlva való lakhatatlanságához vezetnének (eredetileg 2015-20-ra jósolták az éghajlat "összeomlását")
-Elolvad a jég és tengerbe fulladnak a parti városok. Volt olyan a Földön, hogy eltűnt a jég, reális lehet egy ilyen változás, de nem 20-30 év alatt történt ilyesmi.Nem sok várost öntött el eddig a víz, pedig gőzerővel ezt nyomatják. Ha tud valaki ilyenről szívesen megnézném, de nem láttam pl. olyan képet, hogy pl. Velencét elöntötte a tenger (A Pó inkább)
-Éhen halunk, mert olyan szélsőséges az időjárás, hogy a termés és az állatok elpusztulnak. Az élelmiszer 30 %-a a szemétben köt ki, őrületes a pazarlás. Ha a boltba megyek nem látok üres polcokat , mert a nép felzabált mindent. Inkább őrületes élelemdömping van. Ha kevesebb a cseresznyetermés még attól nem halunk éhen. Mást is lehet enni. Nálunk dugig a fa, jó lenne ha végre megérne, nem tudom miért árulják 1-2 ezerért is kilóját?
-CO2 marha sok az emberek miatt , üvegházhatása beláthatatlanul végzetes lesz. Szerintem a Föld természetes növénytakaróját a felszín vagy felén az emberiség kipusztította. Ha a fotoszintetizáló növényzetet, elsősorban az erdőségeket gőzerővel irtjuk és eltüzeljük (ez már ezer évek óta tart sajnos) eleve nőni kell a CO2-nek és a fosszilis tüzelőanyagok csak hab a tortán. Sokkal szélsőségesebbé válik a hőmérséklet, ha az erdők helyét csupasz szántások sőt lebetonozott-aszfaltozott települések foglalják el. Ehhez nem kell sem a CO2-nek nőni, sem a jégnek elolvadni. Ilyen a fizika.
De nem folytatom... dolgozni is kéne.
Amúgy ez nem pontos (ja, bocs, most látom, hogy írtad is).
A think tank or policy institute is a research institute/center and organization which performs research and advocacy concerning topics such as social policy, political strategy, economics, military, technology, and culture.
A think tank or policy institute is a research institute/center and organization which performs research and advocacy concerning topics such as social policy, political strategy, economics, military, technology, and culture.