Agrometeorológia

Igazából nem tudom, hogy mennyire jó módszer, de én egy öngyújtóval szoktam megperzselni a metszőollót és az ágvágót. Egyszerűbb, gyorsabb, "tisztább" megoldás, de a hatásosságában csak bízni tudok.

Zöldalakítás, zöldmetszés, de célszerű metszőollóval végezni, mert úgy sokkal kisebb a sérült felület, amin keresztül fertőződhet a fa. Nyáron a huszonharminc fokokban pár nap alatt beszárad a metszési seb. Azért nyáron is  célszerű az esős, hűvös időszakot a metszéssel elkerülni.

Összességében: Egy elpusztult 10 - 15 - 20 éves, mázsa felett termő fát nem tudsz egy - két év alatt pótolni. Egy kajszi 5 - 6 évesen kezdhet érdemi termést hozni. Ha paranoia szinten vigyázol a növényi higiéniára, legfeljebb feleslegesen dolgozol, de ha kipusztul a kertből az az egy - két kajszi fa, a lekvárkommandónak sem jut, nemhogy pálinkának. 

Nagyon érdekes könyv, nekem is meg van, de nem vontam párhuzamot a gyümölcs fák és a bükkök lelki világa között eddig.

Metszheted, de szigorúan hosszabb távú száraz, meleg időjárást igényel, ami alatt beszáradnak a metszési felületek. Magasabb hőmérsékleten a gutaütést okozó gombák, bacik  nem fertőznek. Ezért célszerű a melegebb időjárást és akár a virágzást is kivárni a metszéssel.  Az időjárás előrét meg figyelni, figyelni, figyelni.

A szerszámokat (metszőolló, fűrész) tömény hipóval fertőtleníteni kell kezdéskor és egyik fáról a másikra áttérés alkalmával, különben átvihetsz egy csomó fertőzést egyik fáról a másikra (pseudomonas bacik, gutaütést okozó gombák, sharka vírus, stb). Be fognak rozsdásodni rendesen, de inkább egy metszőollót, vagy fűrészt kelljen élezni, mint egy tizenéves fát kivágni. Ha alakító metszést végzel, a nagyobb átmérőjű metszési felületeket tömény, éppen nem pépes bordói "lével" kend le (nevesítő szer kell bele!), majd ha megszárad, mehet a felületre az oltóviasz, olajfesték, vagy amit akarsz.

Babérmeggy.

Növekszik a fertőzés veszély, mint a korai s.baracknál, ha utána nem permetezel gombaölővel.

Az én nagyapám a durbincs sógorral szemzett, amikor el tudta dugni nagyanyám elől. S minden délután kint aludt az árnyékban, amikor még a tanyán laktak.

Más: metszés helyett (minimális metszés mellett) azért még próbálkozok majd a fiatal nem jó irányban menő hajtások leszedegetésével. Lehet hivatalosan ez is pikírozás, mint a paradicsomnál?

2.-eske; vad cseresznye. az 1-es inkább almavirágzatú vadkörte?

Szegény Pintér nagyapám jut eszembe, aki ha kint volt az "Illancsi" nagy szőlőben,a téglagyár mellett, de volt egy kisszőlő is pár fertállyal arrébb.
Ő nem nagyon metszett, inkább szemzett. (??) na mi volt az?

Elolvastam Peter Wohllebentől "A fák titkos élete" és úgy döntöttem, hogy semmit nem fogok metszeni (no eddig sem vittem túlzásba)
A kert nagy, a fákat úgy ültettem, hogy elférjenek nagyjából. A döntést segítette sok rész a könyvből, de volt egy meglehetősen érdekes:
bükkfaerdőben nézegette a kisebb fákat záródott lombkorona alatt és látott szemre 10 éves kis fácskákat, amik csak vegetálnak és arra várnak, hogy nyerjenek a "falottón" sok-sok fényt egy kidőlő öreg fa mellett.
No ezek a fák bizony 80 év körül voltak. Kifejtette az író, hogy ezek a fák (ha szerencséjük van, ami persze meglehetősen ritka) sokkal sűrűbb/ellenállóbb szövetekkel vágnak neki a felnőttkornak. 
Illetve volt egy másik érdekes rész is arról, hogy a szárazabb helyen lévő fák sokkal jobban bírták a kifejezetten száraz periódusokat.

Mai gyümölcsészet: a gyümölcsfák sok öntözésével, agyontrágyázásával az ember jó kis "kigyúrt/felfújt", de nem túl ellenálló fákat nevel (a kezdetekről: szabadgyökér, gyökérmetszés, stb. ne is beszéljünk), ezeket metszi és növényvédőzi, amik szintén nem sokat tesznek hozzá szegény fák "immunrendszerének" erősítéséhez és ha nagyon lelkes, még a leveleket is összesöpri ősszel és felássa a talajt.

Úgy döntöttem kísérleti jelleggel nem metszem a kajszikat, hátha tovább bírják.

Azért ő inkább tavasz közepén virágzik, mint az elején
Kis találós kérdés mindenkihez, aki szereti :
1-es versenyző



2-eske

Én is úgy tudom, hogy várjunk a lemosóval, a rügy duzzadásig, +-3 nap és berobban, ha meleg van. Esetleg kicsit lehet higítani is, ha kénes alapú.

A legalább kérdésre kaptam választ, a zöld bokor-fácska neve" babérmeggy" ami kora tavasszal virágzik, fehér hosszanti, mézelő, a termése pedig sajnos mérgező, lilás bogyó, szintén fürtben.

A csonthéjasokkal, de különösen a sárga- és őszibarackkal meg kell várni a fagyok elmúltát. Az almaféléket már nyugodtam lehet metszeni. A lemosó akkor a leghatásosabb, amikor már megduzzadnak a rügyek.

Mivel itt egész télen folyton csapadékos idő volt,így mi még most fogjuk kezdeni a metszést.
Haverék még december végén kezdték,de lesz március mire végeznek,az időjárás miden héten közbe szólt
"Alma"

Kajszival mindenképpen várjál, akár virágzásig. Annál fontos, hogy a metszési felületen keresztül hideg, nyirkos időben ne tudjon fertőződni. Szerintem minden mást lehet metszeni.

Érdeklődnék, hogy álltok a lemosózással és a gyümölcsfa metszéssel, lehet már kezdeni vagy még várjunk vele?
Nálam még minden nyugalmi állapotban van.

Tavaszodik itt Szegeden is; a második kép milyen fácskát-cserjét mutat? 

Sziasztok,

Fent voltam a hegyen beolvasni az adatokat.
Január 18 reggelén a síkon -16,7 fokot mértem, beolvasva a hegyi mérőt ott -11,5 fok lett a minimum. 
Átnézve, simán +5 fokot tud a lenti síkhoz képest, nem rossz! 
Lent ábrázoltam a szilveszteri éjszakát, nem csak a difi a lényeg, maga az egész kép!

A hibrid neve Karen.

Komoly kis fagytűrő fajta. Régebben sok karfiolozó gazdálkodóhoz jártam. Megkérdezhetem a hibrid nevét?

Kezdek skizofrén lenni: egyfelől örülök, hogy nem lesz hó, így nem fagy minden szanaszéjjel, másfelől elég nagy ziccert hagyunk ki
Node az agromet: a nagy mandulafánkon már egész szép nagyok a bimbók (mondhatni túl nagyok). Egy erős 1,5-2 hetes 15 fok után ki is nyílnának (szerintem). Hány fokot bírhatnak, valakinek ötlete/tapasztalata?
/ha a fűtésszámla miatt nem is, de a túl korai virágzás késleltetése miatt most örülök a következő 2 hét hidegnek/

A hatalmas levelek megvédték a fejet, mintegy ernyőként borultak a fejre, így gátolva a kisugárzást.

A 2020-as karfiol utolsó szedése 2021 február hetedikén, a januári -10  C   után.

Sziasztok, 

Hoztam egy szél és felhő mentes éjszakáról adatot. 
Egyértelmű a domb és sík közötti difi 

Decemberi átlag hőmérsékletek Rakamazon. Méréseim óta ez a decemberi átlag a legmelegebb.
2007_  -0,5 °C
2008__  2,9 °C
2009__  0,8 °C
2010_  -2,2 °C
2011__  2,3 °C
2012_  -1,0 °C
2013__  0,4 °C
2014__  2,8 °C
2015__  2,6 °C
2016_  -1,6 °C
2017__  1,9 °C
2018_  -0,1 °C
2019__  2,4 °C
2020__  3,5 °C
 ----------------------
__Átlag: 1,1 °C  

Az idén nem szedtem fel a kardvirágokat. Egy munkanapnyi elmaradásom volt az őszi szarrá-ázás előtt. Ha esetleg 5 cm-nél mélyebb talajfagy lesz várható, kap két kiskocka-bála szalmát. Ha elfagy, hát bakfitty.

Sajnos még tanulnom kell a mérő kezelését, igy pár adat elveszett.
-6,7 volt otthon a hegyen -3,6 volt.
Otthon -2.6 fent +0.9 volt.
Ami kisugárzásos éjszaka volt, ott olyan 3 fok difi volt eddig, sajnos csak pár nap volt ilyen,  végig ködös/felhős volt vagy fújt a szél.(eddig mindegyik adat melegebb vagy közel azonos mint a lenti otthoni mérőhelynél)

Na szóval és látszattal;  olaszosodunk.

Talajhőmérséklet az elmúlt 2 hónapban Rakamazon.

Az ország nagy részén szinte barack sem volt a fákon a tavaszi fagyok után. Nagyon szerencsés volt az idén ez a gazda!
Gondolom, hogy csak a fagyok után virágzott.

Egy kis barack Zemplén északi részéről (2020.06.06.): Link  Link  Link  Link  Link 

Szőlő mikulás idején 

Szőlő decemberben 
Link Link

Szőlő (11.29.) : Link majd feljebb behavazva (kb. 280m): Link
Kontrasztosak: Link Link + Link
Egy korábbi kép (11.21.) Link

Völgy fölött 60-70 méter az már sokat, nagyon sokat. Hogy mennyit, az helyzete válogatja, de majd úgyis kiméred.
Én pl. itt a hegyen már 110 m-en is jóval magasabb minimumokat szoktam mérni, mint az OMSZ a közeli állomásán (a Tokaji-hegytől ÉNY-ra lévő dombon)  124 m-en, hiába nagyobb ott fagylefolyás. 

Én idén januárban ültettem először folytontermő málnát (Polkát). Az elültetett töveken is lett málna a nyáron, majd később a tőről hajtottakon is pár szem, de sajnos minden elültetett tő csak 1-1 sarjat hozott, amik elég gyengék lettek. Szóval nincs miről szelektálni. Egyébként én azt olvastam, hogy az új hajtásokat a letermett részig kell visszavágni ősszel (az egy éveseket pedig tőből, ahogy írtad).

Sziasztok,

Elhelyeztem egy Taki féle ármyékolóban egy dataloggert ismerősöm szőlőhegyén.
Tegnap kint voltam megnéztem, menti az adatokat rendesen. (DL210TH)
Elméletben a lakhelyemnél kb 60m-rel feljebb található, a völgyhez képest  67m-rel magasabban, fagylefolyás van 3 irányban is.
Kíváncsi leszek mennyire számít ez, alig várom a méréseket eredményeit!
Mennyit jelenthet ez szerintetek hőmérsékletben?
Tegnapi fagy nálam -5,4 fok lett lent, fent -3,7 fok volt. 

Szia! Inkább tavasszal javasolnám. Ezekben a fagyos napokban nem ajánlatos. Tavasszal amikor a rügypattanás elindul célszerű a lemosót elvégezni.

Sziasztok. Érdemes még  most lemosó permetezni??

Akitől hoztuk azt mondta nekünk, hogy tavasszal mindig vágjuk ki az összeset. Így is tettünk, ezek szerint ezért teremtek ennyire későn. Volt olyan, hogy Mikuláskor még virágzott...
Köszi a választ, meg fogjuk hagyni az egy éves vesszőket.

A kétéves, elfásodó vesszőket metszd vissza tövig, a zöld vesszőket pedig válogasd ki, csak a legszebb példányokat hagy meg. Ezek a következő év nyár elején teremnek. A nyáron kihajtott új hajtások pedig szelektáld, ezek teremhetnek ősszel.  Ezzel a módszerrel erős kora nyári termést kaphatsz, de az őszi termés is meg fog jelenni, mert ez benne van a" folyton termő málna" genetikájában.

Lefagyott a folyton termő málna anyumnál Mihálygergén, pedig még vagy 2-3 kiló lett volna rajta.
Valaki meg tudná mondani mit kell vele csinálni, hogy ne augusztus eleje és január 15 között teremjen?

Örömmel jelentem, hogy Hajdúszovát határában az előbb levágásra került az utolsó tábla kukorica is. A sors fintora, hogy ez a tábla, pont a miénk volt. Iszonyat sűrű ködben, és már vaksötétben került rá sor, nagyon magas szemnedvesség mellett, de sajnos ez már hosszú hetek óta elkerülhetetlen volt. A termésátlagok a végre igazán csapadékos tenyészidőszak ellenére sem lettek kiemelkedőek, amit én személy szerint az áprilisi hidegekkel magyarázok. Iszonyatosan fel van ázva föld, rengeteg az elakadás. A búza is csak ezen a héten lett elvetve, ami már nagyon nem egészséges időpont, de egyszerűen eddig nem lehetett megtenni.

Itt a november eleje. Az elvetett búzák szépen fejlődtek, szinte tobzódtak az októberi csapadékos és enyhe időjárásban. Sok izgalom és küzdelem után(98 mm csapadék hullott hullott) így néznek ki a vetéseink.

Szia!

Köszönöm szépen a hozzászólásod! Feltétlen átolvasom majd az ezzel kapcsolatos vitaanyagokat.
Nekem is az a meglátásom, hogy az üveg-rad. min. hőmérő kvázi nedves hőmérőként viselkedik, és a párolgás hőt von el, ahogy írtad is. Ezt használták ki a pszichrométereknél is annak idején anno, amikor még a légnedvességet így mérték. A nedves hőmérő szinte mindig alacsonyabbat mutatott a száraz (állomási) értékhez képest, kivéve, amikor 100% volt a rel. páratartalom, mert ugye akkor mindkét hőmérő azonosat mért jobb esetben.

Nekem mondjuk digitális érzékelőm van a rad. min. méréshez is, itt jóval kisebb a felület, a mérőszonda 3 mm átmérőjű és 10 cm hosszú Pt-1000-es ellenállás-hőmérő. De ettől függetlenül hasonlók az eddigi tapasztalataim, mint Neked a témában. 22-én pl. 3.1 fokot mértem 5 cm magasan és 7,9-et 2 méteren. Ez majdnem 5 fok eltérés! Igaz, egy igen nyílt helyen mérek, nem zárt udvarban, de elvileg ez az optimális mérési hely is.
Tehát még ez a típusú mérőeszköz is túlhűl, ezért gondolkodom, hogy árnyékoló alá teszem...

Írtam erről a Kérdések és válaszok fórumban Link
Ha bírod a keresőbe a radmin szót, kidobja a diskurzust.
Röviden: a csupasz higanyos radmin mérő a mérő felületéről a kisugárzás miatt fokozottan párolgó nedvesség hőelvonása miatt durván alámér. 
Nem léghőmérsékletet mér. 
Mint amikor +2 fokban jeges a kocsi teteje.
Ha a met. társalgóba, visszatekintőbe vagy ide az agromet fórumba a keresőbe beírod a radmin szót, ki dobja az erről szóló eszmecseréket. 

Kedves László!

Köszönöm válaszod!


A növényzet árnyékoló hatása bennem is felmerült (és itt már kicsit áttértünk az állományklíma tárgykörébe), de pl. ritka térállású, alacsony egynyári gyomnövényeken sem tapasztaltam fagykárt.
Szerintem az, hogy egy növény a leveleivel igyekszik magát védeni, csak egy lehetséges alternatíva a sok közül. Hisz számtalan biokémiai folyamat zajlik egy növényen belül, és tucatnyi gén felel a növényt ért stresszhatások csökkentésében, agy egy növény egész másképp reagálhat a fagypont körüli hőmérsékletre, mint egy hőmérő. Viszont persze az is igaz, hogy növényből nem készíthetünk hőmérőt, valamivel pedig mérni kell.
Az OMSZ-nál úgy tudom, technikai okok miatt tértek át a fűszinti hőmérséklet mérésére, hiszen analóg eszközt nem lehet az adatgyűjtőhöz kapcsolni. Az árnyékoló alkalmazásával viszont az adatsor megszakadt, hiszen az árnyékoló alatt mért adatokat nem lehet összevetni a korábban évtizedekig árnyékolás nélkül mértekkel.
Bár az elektronikus mérőszonda nem zárja ki az árnyékolás nélküli mérést, pl. az osztrákok talaj közelében nem tesznek árnyékolót:
Link

Tehát még nemzetközi szinten sem egységes ennek a mérése.
Kicsit kutakodtam, az észrevételem nem egyedi, jó pár éve elég komoly vita alakult ki a témában:

Link

Azt sajnálom, ebben a témában nem nagyon végeztek kutatásokat, nem születtek publikációk. A mostani Légkör újságok matematikai egyenletekkel vannak tele, míg, ha megnézzük pl. a 60-as éveket, rengeteg gyakorlati tudnivalóról olvasni bennük.
Lehet, hogy jövőre beállítok egy, több növényből álló kísérletet...

Pedig elég egyértelmű a válasz. Ha árnyékolod a hőmérődet, akkor nem a tényleges hőmérsékletet méred a talaj közelében (5 cm-en), hanem az árnyékolás miatt a talaj kisugárzását megakadályozva egy magasabb értéket. Gondolj bele, hogy ugyanez játszódik le a két méteren mért hőmérséklet esetén is. Ha derült az égbolt erősebb a lehűlés. Ha borult, akkor nem olyan erős. Már az OMSZ-nél sem beszélnek arról. hogy  az árnyékolóban lévő szenzor radiációs minimumot mér, hanem un. fűszinti hőmérsékletet. A radiációs minimum a valós minimum érték. A tök valószínűleg azért nem fagyott el, mert a levelei szintén árnyékolóként működtek, ezáltal megakadályozva az alacsonyabb hőmérsékletet, így fagyásról sem lehet beszélni. És még valamit vegyél figyelembe, a nővény nem csak 5 cm magasságban nő, hanem magasabban is, ahol már melegebb van.

Ez engem is érdekelne, de szerintem ezt a kérdést vagy a met. műszerek csoportba tedd fel, vagy a met.társalgóba.