2024. november 23., szombat

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#17987
Egy aktuális NAO-index linket kérnék valakitõl.
#17986
Még valami: a most közeledõ ciklont az elõzõ hozzászólásomnak megfelelõen mediterrán ciklonnak tekintem, (számitásaim szerint) ez lesz a 14. (tizennegyedik).
#17985
Szép napot kivánok! nevet Lehet, hogy a számadat eltérhet a szakmeteorológusokétól. Ha igen, akkor azért, mert én azokat a ciklonokat számitom mediterrán ciklonoknak, amelyek a Földközi-tenger fölött keletkeznek, de oda sorolom azokat is, amelyek a mediterráneumban fejlõdnek ki, erõsödnek meg vagy születnek újjá, mindezek még nem rendelkeznek mélyebb nyomáscentrummal. (Ezt a vizsgálatot 1978. szeptember 10-e óta végzem.) Azok a ciklonok, amelyek az óceánról vagy a poláris térségbõl érkeznek ide, de itt ragadnak és forognak jó ideig szinte egy helyben, s ezek a frontrendszerek már eleve mély depresszióval jönnek a Földközi-tenger térségébe, nem tekintem mediterrán ciklonoknak.
A számadat pedig a következõ: a Kárpát-medencébe január eleje óta 13 (tizenhárom) mediterrán ciklont jegyeztem fel (a mostani a tizenharmadik), illetve vizsgáltam meg felhõmorfológiai és mikroklimatológiai szempontból.
A jelzett idõpont óta 2851. darab ciklont/frontrendszer analizáltam.
#17984
A Ferrel-formula csak síkvidéken, tavaktól távol használható (akkor sem mindig, csak konvektív felhõzet esetén), azaz nálad sajnos ez sem mûködik.
#17983
Sziasztok! Egyik meteorológiai oldal hõmérséklet és páratartalom szerint kiszámítja a felhõalapot és szeretném megkérdezni hogy ez minden esetben valós akár milyen felhõfajta van az égen? Bejelentettem 1.5°C, 91% Rh-t és 150 méteres felhõalapot számolt. Valós lenne ez? nevet Köszi a segítséget
#17982
De most komolyan...
#17981
Én 128-at számoltam.
Más források 184-et és 213-at is emlegetnek laza
#17980
Sziasztok!

Valaki meg tudná nekem mondani esetleg, hogy január elsejétõl a mai napi összesen hány mediterrán ciklon vonult át az országunk felett?
#17979
Köszi!
#17978
Link Link
#17977
Valaki tud olyan oldalt, ahol norvégiai városok aktuális T adatait lehet nyomon követni? Engem speciel Bergen érdekelne. A met.no oldalon nem igazán tudok eligazodni. nevet
#17976
Oké akkor nem írok többet légnyomásértéket.
#17975
Tengerszinti légnyomást egyikhez sem, mûszerszintit OMSZ-hoz kellene, reggel 9-kor
AAXX 26081 12851 46/// /0301 11083 21091 38847 42670 57001 555 10094=
azaz 884,7 hPa volt.
400 (vagy 500?) méter felett nem redukálnak tengerszintre légnyomást, azaz te sem adhatod meg, mert túl nagy hibával terhelt.
Zoli: nevet
#17974
Igazából egyikhez sem. Mint ahogy Jani írta (és már n+1-szer elmondtuk) abban a magasságban nem szabad tengerszintre átszámított légnyomást megadni az észlelésben, mert sosem lesz pontos.
Alternatív verzióként kalibrálj úgy, hogy ne lógj ki "sorból", neked tájékoztatóul jó lesz de ne írd be az észleléshez...
#17973
Akkor az OMSZ-hez kalibráljak vagy az Idõkép automatájához? szegyenlos
#17972
Kékestetõrõl nem illik átszámolni tengerszintre a légnyomást, túl magasan van. Az OMSZ sem veszi komolyan azt az adatot, csak megjeleníti.
#17971
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy Kékestetõn hogy lehet magasabb mindig a tengerszintre átszámított légnyomás? Mert én az OMSZ szerint kalibrálom a mûszeremet és a konkurens oldalon jelentik az észlelésemet, mert szerintük hibás. Az õ automatájuk ami Kékesen van 1005hPa-t regisztrál. De én hivatalos oldalról kalibráltam és jelentik. Köszi segítséget! nevet
#17970
Köszi a választ Neked is, és 21es-nek is. nevet
A linket átbogarászom, szerintem menni fog.
#17969
Nagyon jó kép, felhõ-utcáknak hívják amúgy a jelenséget.
Nanót kiegészítve - ha megy az angol - itt egy elég jó kis leírás a fizikai hátterérõl: Link
#17968
Azért, mert a levegõ áramlási, nyírási és nedvességviszonyai éppen olyanok, hogy a "hullámzás" tetejére esik egy a légtömegnek megfelelõ kondenzációs szint. Amikor a hullám e felé emelkedik, akkor létrejön a felhõ, amikor ez alá, akkor ott visszipárolog a légkörbe. Elég hülyén magyaráztam, de valahogy így kell elképzelni: nevet

beillesztett kép



Egyébként ezek az undulatus-os felhõformák
#17967
Sziasztok!
Az alábbi linken látható felhõk mitõl rendezõdnek ilyen vonalas struktúrába? Egy havarom készítette tegnap.
Link
#17966
Szia!
Ahogy 21-es is írta, a lényeg, hogy minél messzebb legyen a háztól (hõforrástól) a mérõ, nem árt, ha van közte egy 8-10 méter. A magasság a talajtól jó a 2 m, nálunk meg úgy Európában ez a megszokott. Hivatalosan 1,25 és 2,1 m között kell mérni a léghõmérsékletet. Pl. az Egyesült Államokban 5 lábon mérnek (~1,5 méter).
Link
#17965
Igaz van egy jó terület ahol jó lenne az árnyékoló, majd lefotózom neked és elküldöm e-maelen, csak most tele van hóval az a tisztás rész. További szép estét! Szia! kacsint
#17964
Nincsen mit, ez a dolgom.
Nem a fû itt a lényeg, legalábbis nem annak van kulcsszerepe. A magasság és az árnyékoló konstrukciója fontosabb. A jó hír, hogy ezeken segíteni csak elhatározás kérdése. Szólj, ha ez megvan! kacsint

(A háztól való távolságot félreérted, nem 2m-re kell lennie, hanem a lehetõségekhez mérten minél messzebb.)
#17963
Szia! Köszönöm a segítségedet. Sajnos én is leírtam, hogy semmiféle füves terület nincs a háztól 2 méterre, 2 méter magasan, hogy szabályosan el tudjam helyezni az árnyékolómat, csak ma merült fel ez a probléma. Tavaly Húsvéttól mérek így onnantól nem volt semmi probléma, csak most. Köszi a segítségedet kacsint
#17962
Szia!
A felülmérésednek több oka is lehet, bármelyik esetben napos idõben mutatkozik a legerõsebb anomália.
Elsõként említeném, amire már sokszor felhívtuk a figyelmedet, hogy a szenzorod túl közel van a felszínhez, nem 2 m-en helyezted el. Ha az alatta lévõ terasz padozata hómentes, onnan bõségesen kaphat plusz hõt a szenzor, de még akkor is többet kap ilyen helyzetben a 2m-es szinthez képest, ha havas.
Az is lehetséges, hogy az árnyékolód a tányérok formájából és elhelyezésébõl adódóan nem védi a szenzort az alulról jövõ visszavert sugárzástól tökéletesen. Hótakarós, napos helyzetben nem csak a hosszú- de a visszaverõdõ rövidhullámú sugárzásból is tetemes extra mennyiséget gyûjthet be az árnyékolód. Amennyiben nincs elég erõs szél és nem is szellõztetett az árnyékoló, a szenzor környékén tartósan megmaradhat ez a plusz energia és felülmérést okoz.

A tányérok belsõ felületének fekete színe csak a szomszédos tányér fehér peremén szóródó sugárzás elnyeletésére szolgál, hogy ne érje el a szenzort. Véleményem szerint viszont ez esetben nem ez okozza a problémát, hanem a fent leírt két tényezõ együttesen.

Met4: csak belül fekete! kacsint
#17961
Feketére festve??? zivatar

Nem vagyok egy nagy mérõguru, de a fekete az nagyon sántít nevet

beillesztett kép

#17960
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy én, hogy mérek Kékesen 3-4 fokot miközben az OMSZ 0-val virít? Eddig mindig rendesen mért mái napig. Mivel hó van a környékén nem lehet az, hogy a visszaverõdött napsugarat az árnyékoló tányérja ami feketére van festve beszívja? Köszi a segítséget. nevet
#17959
Köszi! nevet Kezdenek az õrületbe kergetni ezek a saját alkotású metnet zsargonok. duhos pl. anno hónapokig az hittem a ORSC-rõl, hogy Országos Rendkívül Sok Csapadék... nevet aztán kiderült, hogy az operatív csapongása. A maszfej meg különösen mókás, mert csak egy betût kell kicserélni az elején és tök mást jelent. kacsint
#17958
Makroszinoptikus fejreállás, ha jól tudom. Szokatlan, ritkán elõforduló, abnormális nyomáselrendezõdésnél használják a met. társalgó makroszinoptikusai vidám
#17957
Könyörgöm valaki árulja már el mi az a MASZFEJ?? nevet
#17956
Én is valami ilyesmire gondoltam, köszi! nevet
#17955
Ha jól tudom, azért, mert ezen a szinten sem a felszíni, sem a magaslégköri hatásoknak már nem jut számottevõ szerep, így könnyebben elõrejelezhetõk, modellezhetõk eme szint változásai.
Mondjuk fõként nyáron elõfordul napi ingás, de ez azért nem túl erõs.
#17954
A modelleken miért 850 hPa van általánosan megadva?
#17953
Azt hiszem, hogy õ egy sárgafejû királyka (Regulus regulus)

Szerk: Most nézem, hogy ott a válasz alatta laza
#17952
Sziasztok! Tudnátok segíteni a madárka fajtáját illetõen?Link Köszi nevet
#17951
Köszönöm szépen!
#17950
Link
#17949
2.
#17948
Az a kérdésem lenne, hogy ezek közül melyik a Stevenson-féle hõmérõház dupla lamella rajza.
1.Link

2.Link

3. Link
jobb oldali
#17947
Valaki lenne kedves egy mondatban összefoglalni a március 14-15.-ei viharos idõjárás kialakulásának összetevõit?! Mert gondolom ehhez több minden kellett, hogy így ebben a formában meg tudjon valósulni...
#17946
1990 nevet Most 417. Link
#17945
Melyik évben?
#17944
Éghajlati atlasz szerint 581.
#17943
Már nyáron is fel akartam tenni ezt a kérdést, mert ugye akkor aktuális, de mivel most eszembe jutott, megteszem.
Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de mi nyáron azért itt-ott hosszabb távra is elmegyünk viharvadászatokra és ugye fõleg éjel (mikor mondjuk meg kell álni egy olyan helyen, ahol jó ha megfelelõen látnak minket) nem jönne rosszul egy sárga megkülönböztetõ jelzés használata az autón. Az érdekelne, hogy jogilag ez megoldható e lenne, esetleg valakinek van e valamilyen tapasztalata, ötlete? Tudom, tulajdonképpen a kérdésemnek semmi köze az idõjáráshoz, de hátha valakinek van tapasztalata. vidám
#17942
Valaki meg tudja mondani, hogy jelenleg hány OMSZ csapadékmérõ állomás van Magyarországon?
#17941
Köszönöm a választ Nanovich !
#17940
Bármilyen elektromos légköri jelenség hallható vagy látható formája
#17939
Milyen meteorológiai jelenséget takar az elektrometeorok kifejezés?
#17938
Szuper, köszönöm!

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-23 18:38:49

Dorog

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.