Agrometeorológia
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓ! 
Vasárnap hétfõn Baranyában leszünk Pécs környékén.
Akinek esetleg kell kivi arra a vidékre, akkor tudunk vinni.
Priviben lehet szólni, ha valaki szeretne kivit.
Vasárnap hétfõn Baranyában leszünk Pécs környékén.
Akinek esetleg kell kivi arra a vidékre, akkor tudunk vinni.
Priviben lehet szólni, ha valaki szeretne kivit.
Az õsszel, illetve tavasszal ültetett fáim csodás képet mutatnak, kitûnõ állapotban, erõs hajtásokkal (kajszi, szilva, õszibarack, vilmos...) Döbbenet, 28- ból egy, azaz egy fa nem hajtott ki. Ez a késõ õsz óta tartó sok csapadéknak köszönhetõ jórészt.
Májusi esõ mégis aranyat ér? A szerintem provokatív címet nem vállaltam be... Link Nálam a gyümölcsökben nincs komoly kár, a nagy gond nem a mostani esõ szerintem , hanem a virágzás környéki rossz idõ volt, gyakran csak órák voltak a megelõzõ permetezések elvégzésére. Az õszibarackon látni kevés tafrinás levelet, de nem csoda, jó ideje esõs, hûvös az idõ.
Nem volt lemosó- fertõtlenítõ; rezes,és vagy olajos ,vagy rézkénporos permet.
Elszaporodtak a tetvek, ha nincs pár pettyes katicád, akkor csak levél marad a nyárra, az is szép.
Elszaporodtak a tetvek, ha nincs pár pettyes katicád, akkor csak levél marad a nyárra, az is szép.
Köszönöm. De akkor miért van az, hogy termetes zelnicemeggyfák is hemzsegtek a tetvektõl idén?
Kereszt kérdésedre egy megfelelõ válasz Nolitól a Bioszférából;
Noli
(Veszprém)
Tetvek ellen káliszappanos lemosás!!! Nem mérgez, csak leoldja és megfullasztja õket, a lemosás mellett érdemes mechanikusan (kézzel...) lekapargászni, ami a fácskán van. Ha nagyobb lesz a fa, már nem tudják szívogatni, mert megvastagszik a kérge, de addig legyél Te a dokija.
Gábrusz hozzáfûzése kapcsán jutott eszembe, hogy érdemes a fa törzsét körben bekenni ragasztóval, hogy ne tudjanak a hangyák felmenni a fára, mert nem csupán fejik a tetveket, hanem adott esetben viszik is a kiszemelt "tehenészetbe". Gazdaboltban tudnak neked segíteni, árulnak erre is jó "hernyófogó" ragasztót.
Noli
(Veszprém)
Tetvek ellen káliszappanos lemosás!!! Nem mérgez, csak leoldja és megfullasztja õket, a lemosás mellett érdemes mechanikusan (kézzel...) lekapargászni, ami a fácskán van. Ha nagyobb lesz a fa, már nem tudják szívogatni, mert megvastagszik a kérge, de addig legyél Te a dokija.
Gábrusz hozzáfûzése kapcsán jutott eszembe, hogy érdemes a fa törzsét körben bekenni ragasztóval, hogy ne tudjanak a hangyák felmenni a fára, mert nem csupán fejik a tetveket, hanem adott esetben viszik is a kiszemelt "tehenészetbe". Gazdaboltban tudnak neked segíteni, árulnak erre is jó "hernyófogó" ragasztót.
Repcetábla Nagykanizsa közelében Link Link
Árpa ugyanitt Link Link
Mivel elég nagy területeket érintett a nagy szél és az esõ, ezért gyanítom, sokfelé néznek ki így a táblák.
A cseresznye virágrügyei a téli -20-23 fokokban sokfelé károsodtak, virágzáskor esett az esõ, így a méhek hiánya és fõleg a monília további terméskiesést okozott, most meg elrepednek a sok esõtõl a gyümölcsök.
Az akácvirágzást is telibe kapta ez az esõ, a szél egy csomó virágot levert, a méhek napokig nem tudnak mézet gyûjteni.
Sokfelé vannak víz alatt termõföldek.
Sokfelé okozott már kárt jégesõ.
Szóval még csak május van, de már egy évre elegendõ kár megvolt.
Árpa ugyanitt Link Link
Mivel elég nagy területeket érintett a nagy szél és az esõ, ezért gyanítom, sokfelé néznek ki így a táblák.
A cseresznye virágrügyei a téli -20-23 fokokban sokfelé károsodtak, virágzáskor esett az esõ, így a méhek hiánya és fõleg a monília további terméskiesést okozott, most meg elrepednek a sok esõtõl a gyümölcsök.
Az akácvirágzást is telibe kapta ez az esõ, a szél egy csomó virágot levert, a méhek napokig nem tudnak mézet gyûjteni.
Sokfelé vannak víz alatt termõföldek.
Sokfelé okozott már kárt jégesõ.
Szóval még csak május van, de már egy évre elegendõ kár megvolt.
Nálunk 99-ben a patak kiöntés vitte el a termés jó felét.
Azért bejött a várakozásod hogy nyárig nem kell locsolni,legalább is itt nem kellett.
Azért bejött a várakozásod hogy nyárig nem kell locsolni,legalább is itt nem kellett.
Nekünk még nem olyan nagy, hogy eldöntse a szél, ám kis méretük miatt a földbe döngölés valószínûbb.
Ezt túlélik, ám az ennyire komoly vizet a betegségek miatt nehéz lesz.
A sárgarépa-petrezselyem kettõst kivéve a kert szenved, a permetezést kérõ (ám kapni nem tudó) fákkal együtt.
Az 1999-es évben termett sok minden, most se fog...
Ezt túlélik, ám az ennyire komoly vizet a betegségek miatt nehéz lesz.
A sárgarépa-petrezselyem kettõst kivéve a kert szenved, a permetezést kérõ (ám kapni nem tudó) fákkal együtt.
Az 1999-es évben termett sok minden, most se fog...
Vissza a beírásomra; kisujj- köröm nagyságú, ill. borsónyi nagyságnál még nagyon érzékeny a gyümölcs-kezdemény, pont a magház a leg lédúsabb, könnyen elfagyhat a szállító-szövet a kocsány felõl. A levelek többet bírnak ki.
Meg ne feledjük; a gyümölcsfák,virágok alap-termése a mag. Az azt körülvevõ gyümölcshús,és virágkehely csak a magot tápláló "ruhácska, párnácska"
Meg ne feledjük; a gyümölcsfák,virágok alap-termése a mag. Az azt körülvevõ gyümölcshús,és virágkehely csak a magot tápláló "ruhácska, párnácska"
Szokott persze. Fehér, apró, gömbölyû termése van, ami gyakran belilul, és akkor már kidobhatom.
A földtõl 1 méterre 3 felé ágazik, ebbõl 2 barack, 1 szilva. És a törzse is a barackos gallyakra hasonlít. Ebbõl gondoltam, hogy a barack az alap.
A földtõl 1 méterre 3 felé ágazik, ebbõl 2 barack, 1 szilva. És a törzse is a barackos gallyakra hasonlít. Ebbõl gondoltam, hogy a barack az alap.
Szokott teremni szilvát?
S ha ige, honnét hajt az az ág (lentrõl vagy föntrõl)?
Nem a gyümölcshullás miatt kérdezem, csak akkor kiderülhet, hogy melyik lett melyikbe oltva. (U.i., ha lejjebbrõl hajt a szilva, mint a barack, akkor valószínûleg szilva volt az alany. Ha meg fordítva, akkor a barack. Figyeld meg a kérgét is, hogy eldönthesd!
S ha ige, honnét hajt az az ág (lentrõl vagy föntrõl)?
Nem a gyümölcshullás miatt kérdezem, csak akkor kiderülhet, hogy melyik lett melyikbe oltva. (U.i., ha lejjebbrõl hajt a szilva, mint a barack, akkor valószínûleg szilva volt az alany. Ha meg fordítva, akkor a barack. Figyeld meg a kérgét is, hogy eldönthesd!
Szerintem szilvába szokták oltani a bavackot, nem fordítva. mivel az alany növelheti a vesszõ ellenállóságát.
Nem kapott mostanában permetet.
Viszont "kisebb" korában volt 1-2 necces éjszaka. Az elõzõ tulaj, aki ültette, beleoltott szilvát, hogy ellenállóbb legyen. Az is lehet, hogy nem bír el 2 féle gyümölcsöt. Egyébként köszönöm a választ.
Viszont "kisebb" korában volt 1-2 necces éjszaka. Az elõzõ tulaj, aki ültette, beleoltott szilvát, hogy ellenállóbb legyen. Az is lehet, hogy nem bír el 2 féle gyümölcsöt. Egyébként köszönöm a választ.
Hát azért látni, hogy barnult a magház környéke. Lehet, hogy épp a határon volt az elvirágzás után a hõmérséklet, fagyásra, megfázásra gondolok. De kaphatott egy fagyos éjszakát akkor is, amikor kisujj-nagyságú volt a barack, és a csészelevelét hányta le. Most meg azért hullik, mert a magház nem tud fejlõdni tovább. 
Esetleg még más gombafertõzése lehet. Nekem is volt ilyen egy Debreceni muskotályos szilvafám, az is lepottyantotta a javát, pedig permeteztem.
Ugye most már nem kapott rezeset, vagy kénes permetet? Lehet, hogy a szél is átsodorta a másik közeli fáról, bár akkor a levélen is látszódna..
Esetleg még más gombafertõzése lehet. Nekem is volt ilyen egy Debreceni muskotályos szilvafám, az is lepottyantotta a javát, pedig permeteztem.
Ugye most már nem kapott rezeset, vagy kénes permetet? Lehet, hogy a szél is átsodorta a másik közeli fáról, bár akkor a levélen is látszódna..
Vágd ketté vagy darabold fel õket és nézd meg van-e bennük valaki, van-e rajtuk rágásnyom!?
Kajszisok!!
Mi lehet annak az oka, hogy minden reggel egy marék szilvamag nagyságú, barackot szedek össze a fa alatt! Volt lemosó permetezés, 3X monília ellen, a fa egészségesnek tûnik, de a gyümölcsök 70 %-át már összeszedtem a fa alatt.
Mi lehet annak az oka, hogy minden reggel egy marék szilvamag nagyságú, barackot szedek össze a fa alatt! Volt lemosó permetezés, 3X monília ellen, a fa egészségesnek tûnik, de a gyümölcsök 70 %-át már összeszedtem a fa alatt.
No, azért még én is kihasználtam amit lehetett: maradt kb 400nm, az már majd csak 3,4,5 nap múlva? 
Pajzs tetvek, most szaporodnak, a kisebbeknek még lágy a pajzsa, és megtámadja a hangya. A vesszõkön kolóniát alkotnak, most kell le írtani õket. Dísznövény boltban adnak tanácsot.
Link talán ide is való a bioszférás hozzászólásom. Fõleg a második felére szeretnék választ kapni, hogy mirõl van szó. Az jutott eszembe, hogy talán a sok csapadéknak is köze lehet ahhoz, hogy meglehetõsen nagy számban jelennek meg az udvaron az ilyesfajta kórokozók...
Én a 3000nm-es kertünket nyírtam meg szerdán, meló után. Kicsit szemerkélt az esõ, mikor nekiálltam, de a radart nézve, tudtam, most, vagy soha! Sikerült is fél kilencre végeznem. (5kor kezdtem, ürgeb@szta vágtában toltam a fûnyírót) A várható csapadékmennyiség után már akkora lenne (lett volna) a fû, hogy a kombájn is lefullad benne.
Lepermeteztem, még a 4 órási szeles idõben.Nem bírta ki, csepereg függõlegesen, a szélcsendben.Közben alásüt a lemenõ nap...
Na akkor; ha volt 1-másfél óra, talán rászáradt a kontakt -nem Coonti- tapadós vegyszer. a fele talán felszívódik,mert szembe esõsdit játszottam a levelekkel, alulról kentem a permetet, hogy felülrõl ne mossa le a lényeget az esõ.Megszoktam már ezt a selymes kölnivizeket, csak kicsit csípi a szememet, de már el is múlt.
Na akkor; ha volt 1-másfél óra, talán rászáradt a kontakt -nem Coonti- tapadós vegyszer. a fele talán felszívódik,mert szembe esõsdit játszottam a levelekkel, alulról kentem a permetet, hogy felülrõl ne mossa le a lényeget az esõ.Megszoktam már ezt a selymes kölnivizeket, csak kicsit csípi a szememet, de már el is múlt.
Nálam se tartott sokáig. A tervezett 1600nm-bõl sikerült kb. 300-at lenyírni. Már zuhogott, mikor bejöttem!
A fûnyírást ne is említsd, áll a víz a fû közt, nemrég kétszer is zuhogott, esély sincs fûnyírásra...
No igen, a helyzet nálam is hasonló. A zöldségesben nagy a gaz, gyomlálni kellene, de persze mindig akkor esett mostanában, amikor nem dolgoztam: tehát a kert lassan elúszott. Mindegy, most van egy kis idõm, úgyhogy megyek is gyomlálni, füvet nyírni...
Itt reménytelen a permetezés, eme hónapban szinte minden nap esett, a héten eddig mindennap.
Eléggé leromlott a a gyümölcsös és kert általános állaga, ez van.
Eléggé leromlott a a gyümölcsös és kert általános állaga, ez van.
Ahogy el-képzelem, azért esik szét a szerbiai vonat.(sat-24 Europa-infra nézet)
Talán még ma estét, és a fél szombatot kibírja az idõ, hogy ne essen.Utána meg a szél miatt 2-3 napig megint csak nem lehet növényt védelmezni.
Talán még ma estét, és a fél szombatot kibírja az idõ, hogy ne essen.Utána meg a szél miatt 2-3 napig megint csak nem lehet növényt védelmezni.
Ahogy kémlelem a Sat24-et is, megint csak jönnek az égi karfiolok délrõl. Pedig mára terveztem az elsõ Dithanés-és rovarellenes permetet az udvari cseresznyének, õszinek, szõlõnek, málnának. Asszem elmarad, ha 3-4 után se tisztul ki.
Hátborzongató ami a hétvégén várható csapadékmennyiséget illeti,a burgonyát szinte biztos hogy a nagy szél és az esõ szépen beleveri a sárba mocsárba, aztán ha ezt túl is éli jönnek a gombabetegségek stb. úgy hogy idén nem tudom lesz-e valamicske termés is.
Mónika, olvastad-e már az idei középszintû biosz értettségit? Ha nem, ajánlom neked, hogy nézz bele
Igazat adok neked. Egész télen, sõt kora tavasszal is etettük a cinkéket és már vagy két-három éve tettünk ki egy rozsdafarkúnak való odút is, csak azt valamivel odébb és nyár végén vagy õsszel mindig elfelejtettem kipucolni. (Egy fa törzsére szögeztük, úgyhogy nem könnyû mûvelet a pucolása, sajnos emiatt halogattam is, mikor eszembe jutott
Végül is, most mag nem is volt, hanem pucolatlan tört diót tettem ki egy keveset meg tettem mellé jó sok kukacos bimbót. Eddig valóban úgy tûnik, hogy sikertelen a kísérletem. Illetve, az biztos használt egy kicsit, hogy leszedtem egy csomó kukacos bimbót. Úgy gondoltam, reggelig még kint hagyom az etetõt, hátha az alkonyati és hajnali nagy madárélet felfedezi magának. Nagyon remélem, hogy ha egy csomó kukac is van kitéve, akkor a fiókáinak inkább azt fogja vinni a cinke s nem a diót
Miulyen legyen a fürdõvizük?
Végül is, most mag nem is volt, hanem pucolatlan tört diót tettem ki egy keveset meg tettem mellé jó sok kukacos bimbót. Eddig valóban úgy tûnik, hogy sikertelen a kísérletem. Illetve, az biztos használt egy kicsit, hogy leszedtem egy csomó kukacos bimbót. Úgy gondoltam, reggelig még kint hagyom az etetõt, hátha az alkonyati és hajnali nagy madárélet felfedezi magának. Nagyon remélem, hogy ha egy csomó kukac is van kitéve, akkor a fiókáinak inkább azt fogja vinni a cinke
s nem a diót Miulyen legyen a fürdõvizük?
Madarat a kertbe csábítani ilyenkor már nem könnyû. Télen kell végig etetni, ilyenkor csak fürdõvizet kirakni nekik. Ha magot adsz, nem fog rovar után kutatni, s ha esetleg egy tapasztalatlan madár maggal etetné a fiait, még meg is ölöd õket...
Készülj fel, õsszel helyezz ki cinkeodúkat (abszolút macskabiztos helyre!!!), hogy a téli etetés során észleljék, így tavasszal ott fognak költeni, s a gyerekeknek a kertbõl összefogdozni az eleséget. A rozsdafarkú is nagyon nagy rovarölõ, õk tetõgerenda alá szeretik tenni a fészküket, ha van olyan hely, ahol nem zavarja õket senki.
Készülj fel, õsszel helyezz ki cinkeodúkat (abszolút macskabiztos helyre!!!), hogy a téli etetés során észleljék, így tavasszal ott fognak költeni, s a gyerekeknek a kertbõl összefogdozni az eleséget. A rozsdafarkú is nagyon nagy rovarölõ, õk tetõgerenda alá szeretik tenni a fészküket, ha van olyan hely, ahol nem zavarja õket senki.
Csak úgy összehasonlításképpen:
Késõi orgonánk (sötétebb lila fajta) most virít legjobban. Igaz, a körtefánk árnyékot vet rá és mi a falu alján lakunk közel a völgyhöz és a hûvös hegyoldalakhoz. Nem sokkal feljebb már kezdenek elvirítani a késõi orgonák is.
Ami pedig nálunk most kezd virítani (szép bimbói vannak, de még csak 1-2 nyílt ki), az a birs.
A Két almafánk már elvirított. a bogárkár arányában kicsi, de mivel rengeteg volt a virág, az az arányában kevés kukac is elég nagy szaporulatot jelenthet a bimbólyukasztó bogárnak, hacsak meg nem eszi õket valami. Terveim szerint úgy próbálok majd meg madarakat csábítani az almafához, hogy kiakasztom rá az etetõt kevés napraforgómaggal és egy szép adag kukacos virággal.
Késõi orgonánk (sötétebb lila fajta) most virít legjobban. Igaz, a körtefánk árnyékot vet rá és mi a falu alján lakunk közel a völgyhöz és a hûvös hegyoldalakhoz. Nem sokkal feljebb már kezdenek elvirítani a késõi orgonák is.
Ami pedig nálunk most kezd virítani (szép bimbói vannak, de még csak 1-2 nyílt ki), az a birs.
A Két almafánk már elvirított. a bogárkár arányában kicsi, de mivel rengeteg volt a virág, az az arányában kevés kukac is elég nagy szaporulatot jelenthet a bimbólyukasztó bogárnak, hacsak meg nem eszi õket valami. Terveim szerint úgy próbálok majd meg madarakat csábítani az almafához, hogy kiakasztom rá az etetõt kevés napraforgómaggal és egy szép adag kukacos virággal.
Ez a cikk keltette fel a figyelmemet Link néhány hónapja, és tegnap arra járván, megnéztem a cikkben leírt fügegyûjteményt.
A térképen megnézve a helyet Link (a térképen látható út rossz helyen megy, valóban a piros jel és a víz között halad) már sejtettem, hogy valami nagyon komolytalan dologgal állok szemben. Ugyanis a cikk fényképén látni, hogy az egykori citrom és narancstermesztésre kijelölt terület mellett egy mûút vezet. A térképen megnézve látni, hogy a mûút a víz mellett megy közvetlenül, tehát a terület nem nagyon lehet magasabban a víz szintjénél.
A citrom és a narancs szabad ég alatt való termesztése eleve halott ügy volt, hiszen -5-7 foknál elfagynak ezek a növények, így hiába lehetett nappal meleg abban a délies sziklafalban, ha nincs(mivel télen elfagy) citrom és narancs, ami nyáron melegedjen, ezért sok sikerélményben nem volt részük.
Ezekután beültették egy csomó fügefajtával.
Mivel többtíz évvel ezelõtt vitték oda a fügéket, bíztam benne, hogy hátha közülük elég jól megnõtt egypár, így egy természetesen kiszelektálódhattak a fagytûrõbb fajták.
Szóval még nem láttam a területet, de már sejtettem, hogy ha a víz mellett van közvetlenül, akkor ismerve az inverzió döntõ jelentõségét az ügyben, sok minden nem találok ott.
Így is lett, de hogy ennyire komolytalan a dolog, erre azért nem számítottam.
Ugyanis az egész terület annyira kicsi, hogy szinte semekkora Link , ezen a képen szinte rajta van az egész terület, ahol a citrom és a narancs próbatermesztés folyt. A fénykép készítõje a terület alján állt Link , a mögöttem lévõ nagy fák pedig már a terület túlsó vége.
Alig 1-2 kis terasz van ott.
A terület magassága a Balaton víztükre felett pedig ezeken a képeken jól érzékelhetõ Link Link Link , itt az út néhány méterrel a Balaton vízszintje felett megy Link
Tehát mindössze 5-10 méterrel van feljebb a terület a "sík"-tól, ami ilyen mediterrán jellegû, korlátozottan fagytûrõ növények esetében élet és halál kérdése.
Télen, ha befagy a Balaton és van a jégen 20 centi hó, akkor a víztömeg temperáló hatása szinte teljesen nulla, de ha tompít is valamit, akkor is egy -20-25 fokos éjszaka esetén ez a fügegyûjtemény bõven -15 fok alatti hõmérsékletet kap.
Hogy ez valóban így van azt bizonyítja, hogy az ott lévõ fügék alig néhány éves sarjak, valamikor néhány éve tövig visszafagytak Link Link
Ennek a területnek a legmagasabb pontja 200 méteres tszf. magasság felett van, na ott aztán lettek volna szép nagy fügefák a többtíz évvel ezelõtt összegyûjtött többtíz fajtából, hiszen 80-100 méteres fagylefolyás mellett a kisugárzási inverzió biztosította volna a -15 foknál nem alacsonyabb hõmérsékleteket.
Igaz, nappal nem lett volna olyan meleg, mint ott a 110 méteres magasságban, de ha kifagy minden, akkor nem sokat ér a meleg.
Igaz, a Balaton víztömegének van temperáló hatása (aminek következtében az idei télen nem fagytak el a fügék a környékbeli -20 fok alatti hõmérsékletek mellett sem, hiszen azon a decemberi éjszakán nem volt befagyva a Balaton, így a víz fûtötte a fügegyûjteményt, de ha ez januárban van befagyott víz mellett, akkor tövig lennének fagyva) bizonyos helyzetekben számít, de 30-40 év alatt bizony sok esetben a jég és a rajta lévõ hó "kikapcsolta a fûtést".
Talán összekeverték az Adriai-tengert a Magyar-tengerrel
Hogy mégis miért ide tették ezt a kísérleti ültetvényt, arra gondolom nem nehéz rájönni!?
"Pártutasításra megkeresték az ország úgynevezett melegpontjait, ahol mediterrán növényfajokat telepítettek, az egyik ilyen volt Tihany-Sajkod."
Fõleg ennek tükrében nehezen érhetõ a hely kiválasztása!
A térképen megnézve a helyet Link (a térképen látható út rossz helyen megy, valóban a piros jel és a víz között halad) már sejtettem, hogy valami nagyon komolytalan dologgal állok szemben. Ugyanis a cikk fényképén látni, hogy az egykori citrom és narancstermesztésre kijelölt terület mellett egy mûút vezet. A térképen megnézve látni, hogy a mûút a víz mellett megy közvetlenül, tehát a terület nem nagyon lehet magasabban a víz szintjénél.
A citrom és a narancs szabad ég alatt való termesztése eleve halott ügy volt, hiszen -5-7 foknál elfagynak ezek a növények, így hiába lehetett nappal meleg abban a délies sziklafalban, ha nincs(mivel télen elfagy) citrom és narancs, ami nyáron melegedjen, ezért sok sikerélményben nem volt részük.
Ezekután beültették egy csomó fügefajtával.
Mivel többtíz évvel ezelõtt vitték oda a fügéket, bíztam benne, hogy hátha közülük elég jól megnõtt egypár, így egy természetesen kiszelektálódhattak a fagytûrõbb fajták.
Szóval még nem láttam a területet, de már sejtettem, hogy ha a víz mellett van közvetlenül, akkor ismerve az inverzió döntõ jelentõségét az ügyben, sok minden nem találok ott.
Így is lett, de hogy ennyire komolytalan a dolog, erre azért nem számítottam.
Ugyanis az egész terület annyira kicsi, hogy szinte semekkora Link , ezen a képen szinte rajta van az egész terület, ahol a citrom és a narancs próbatermesztés folyt. A fénykép készítõje a terület alján állt Link , a mögöttem lévõ nagy fák pedig már a terület túlsó vége.
Alig 1-2 kis terasz van ott.
A terület magassága a Balaton víztükre felett pedig ezeken a képeken jól érzékelhetõ Link Link Link , itt az út néhány méterrel a Balaton vízszintje felett megy Link
Tehát mindössze 5-10 méterrel van feljebb a terület a "sík"-tól, ami ilyen mediterrán jellegû, korlátozottan fagytûrõ növények esetében élet és halál kérdése.
Télen, ha befagy a Balaton és van a jégen 20 centi hó, akkor a víztömeg temperáló hatása szinte teljesen nulla, de ha tompít is valamit, akkor is egy -20-25 fokos éjszaka esetén ez a fügegyûjtemény bõven -15 fok alatti hõmérsékletet kap.
Hogy ez valóban így van azt bizonyítja, hogy az ott lévõ fügék alig néhány éves sarjak, valamikor néhány éve tövig visszafagytak Link Link
Ennek a területnek a legmagasabb pontja 200 méteres tszf. magasság felett van, na ott aztán lettek volna szép nagy fügefák a többtíz évvel ezelõtt összegyûjtött többtíz fajtából, hiszen 80-100 méteres fagylefolyás mellett a kisugárzási inverzió biztosította volna a -15 foknál nem alacsonyabb hõmérsékleteket.
Igaz, nappal nem lett volna olyan meleg, mint ott a 110 méteres magasságban, de ha kifagy minden, akkor nem sokat ér a meleg.
Igaz, a Balaton víztömegének van temperáló hatása (aminek következtében az idei télen nem fagytak el a fügék a környékbeli -20 fok alatti hõmérsékletek mellett sem, hiszen azon a decemberi éjszakán nem volt befagyva a Balaton, így a víz fûtötte a fügegyûjteményt, de ha ez januárban van befagyott víz mellett, akkor tövig lennének fagyva) bizonyos helyzetekben számít, de 30-40 év alatt bizony sok esetben a jég és a rajta lévõ hó "kikapcsolta a fûtést".
Talán összekeverték az Adriai-tengert a Magyar-tengerrel
Hogy mégis miért ide tették ezt a kísérleti ültetvényt, arra gondolom nem nehéz rájönni!?
"Pártutasításra megkeresték az ország úgynevezett melegpontjait, ahol mediterrán növényfajokat telepítettek, az egyik ilyen volt Tihany-Sajkod."
Fõleg ennek tükrében nehezen érhetõ a hely kiválasztása!
Csütörtöki jégkárképek,alma,szilva kivételével nem lesz gond a szürettel 
Még a vihar után 1/2 órával is ekkora darabok voltak.
Még a vihar után 1/2 órával is ekkora darabok voltak.
Ma ugyan nem volt esõ de a talaj nem sokat száradt,pedig lenne munka bõven,gyomlálás, permetezés,rotálás, talán holnap délután már lehetne valamit csinálni ha nem lesz addig újabb csapadék.
Ha a levelek le is hullanak 2-3 fokban (mint az alattam lévõ fórumozó irja de, legalább nem fagy el). A panel erkélyén meg -2-3 fok biztosan nem lesz. Köszönöm a válaszokat mindkettõtöknek.
Nálunk 2-3 foktól is már lehullottak a levelei és 1 évi kényszerpihenõt tartott... Most már helyreállt szerencsére, szépen fejlõdnek a citromok rajta.
Meg tudná mondani valaki, hogy mekkora hideget bír ki a citromfa? Van egy 24 éves 1 m magas magról kelt fám, és meglehetõsen féltem a hidegtõl.
Hát -3 fok az pont elég, ha egész éjszaka tart.
Lehet már kérdeztem, de milyen mérõvel és hol mérted a -3-at?
Lehet már kérdeztem, de milyen mérõvel és hol mérted a -3-at?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat