Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Szerintem ez a tél se az hogy ez változni fog hogy errefelé ekkora hó legyen
De talán egyszer eljön a mi idõnk.
De talán egyszer eljön a mi idõnk.
Ma reggel 24,5 mm csapadékot mértem, azóta is esik megszakításokkal, jelenleg meghaladja a 30 cm-t a hó vastagsága. 
Január 62,4 mm csapadék eddig.
Január 62,4 mm csapadék eddig.
Várakozásaim bejöttem, a 2003 februári erõd med.ciklon óta nem esett 20cm feletti hó, ami már 25-26cm közötti.
A hóréteg átlag 26cm, képeim: Link
A hóréteg átlag 26cm, képeim: Link
Dávid!És 2005 év végén mivolt?
Annyira emlékszem, hogy emlékezetes hófúvás volt, de mivel még nem foglakoztam komolyabban a meteorológiával, nem méregettem.
Annyira emlékszem, hogy emlékezetes hófúvás volt, de mivel még nem foglakoztam komolyabban a meteorológiával, nem méregettem.
Elképesztõ csapadékadatot mértem: 21,9mm-t!
Ez szinte ekvivalens hómennyiség formájában jött le, hisz ma reggelig 22cm hullott, 13cm éjfélig, további 9cm reggelig.
Havi, aktuális csapadékösszeg: 56,5mm.
A hónap folyamán, ma reggelig leesett hó: 25cm.
Azóta is esik (azóta további 3cm jött le, azaz jelenleg 25cm a friss hó), azaz tegnap 8óra óta havazik, ez bizony már 24órát meghaladó idõtartam!
Ez szinte ekvivalens hómennyiség formájában jött le, hisz ma reggelig 22cm hullott, 13cm éjfélig, további 9cm reggelig.
Havi, aktuális csapadékösszeg: 56,5mm.
A hónap folyamán, ma reggelig leesett hó: 25cm.
Azóta is esik (azóta további 3cm jött le, azaz jelenleg 25cm a friss hó), azaz tegnap 8óra óta havazik, ez bizony már 24órát meghaladó idõtartam!
Könnyû volt visszakeresni, mikor volt akkora (25cm+) hóesés Gyõrben, mint tegnap a fõváros környékén. 17 éve íródó naplómban ilyent nem találtam. 
Egy havazásból az 1993 november 13-án lehulló ~20cm volt a legtöbb (a Dunántúlon ekkor jellemzõen 30-40, Veszprém megyében 50-65cm-es hórétegek voltak).
A (több havazásból összeadódó) maximális hóvastagság ezen idõszak alatt 1996 feb. 13-án alakult ki (32-35cm), a legendás 1987 januárjában 44cm a hivatalos likócsi adat.
A tegnapi hókatarzis után visszahúz a szívem a gödöllõi dombvidékre, mi lehet ehhez képest a visegrádi, börzsönyi és cserháti hegyekben..? (A kérdés költõi, és földi jelzõkkel nyilván nem megválaszolható.)
Egy havazásból az 1993 november 13-án lehulló ~20cm volt a legtöbb (a Dunántúlon ekkor jellemzõen 30-40, Veszprém megyében 50-65cm-es hórétegek voltak). A (több havazásból összeadódó) maximális hóvastagság ezen idõszak alatt 1996 feb. 13-án alakult ki (32-35cm), a legendás 1987 januárjában 44cm a hivatalos likócsi adat.
A tegnapi hókatarzis után visszahúz a szívem a gödöllõi dombvidékre, mi lehet ehhez képest a visegrádi, börzsönyi és cserháti hegyekben..? (A kérdés költõi, és földi jelzõkkel nyilván nem megválaszolható.)
Itt kaptunk egy fél órás izelítõt abból, ami tõlünk keletre, a fõváros környékén hosszú órákon át tartott, 10 óra környékén intenzíven havazott Gyõrben is, 2 cm friss hullot fél óra alatt kb., ami estére el is olvadt.
A tegnapi nap nem kerül be az aranykönyvekbe szombathelyi vonatkozásban. Kora délelõtt kezdett el gyengén havazni kb. negyed órán át, majd ezt havasesõ, végül esõ váltotta fel. A gyenge intenzitás és a kevéssel fagypont fölötti T miatt a megmaradásnak esélye sem volt, sõt a korábbi kevés hó is olvadni kezdett. A csapadék nem tartott sokáig, utána elvékonyodott a felhõzet, a Tmax 3 fok körül alakult. Nekünk ennyi volt a nagy extázis. Grat a többi szerencsés észlelõnek, élvezzék ki ezt az idõszakot. A termés tehát 0 cm...
Könnyen felejthetõ január az idei errefelé. 
Ma volt jan. 1. óta a legmelegebb 5,3 fokkal és 2,5 fokos napi középpel.A hó eleje csapadékosnak indult de ebben a dekádban már csak 7,5 mm hullott.A mai meleggel a havi közép -2,2-rõl -2 re emelkedett,talán már holnap nem sokat változik.Hó sokszor hullott de csak kevés,esõben majdnem ugyanannyi esett.A max. hóvastagság 11 cm volt,ami gyenge eresztés,de a hó nélküli telekhez képest szuper. Mindenesetre mindenben elmarad a decembertõl is e hónap,csak a fagy és téli nap volt több.Az absz.max sokkal kevesebb lett, ill. a havi közép T is,ami téliesebbé tette.(talán azért holnap nem dõl meg a 15,7 fokos karácsonyi rekord)
Holnap nem ígérnek ide semmi nagy durranást (mára sem,de mégis leesett egy gyors havazással 3-4 cm,ami nagyrészt el is olvadt már,hisz 24 órája fagypont felett van a T),így nem várható a paraméterek jelentõs elmozdulása.
Ma volt jan. 1. óta a legmelegebb 5,3 fokkal és 2,5 fokos napi középpel.A hó eleje csapadékosnak indult de ebben a dekádban már csak 7,5 mm hullott.A mai meleggel a havi közép -2,2-rõl -2 re emelkedett,talán már holnap nem sokat változik.Hó sokszor hullott de csak kevés,esõben majdnem ugyanannyi esett.A max. hóvastagság 11 cm volt,ami gyenge eresztés,de a hó nélküli telekhez képest szuper. Mindenesetre mindenben elmarad a decembertõl is e hónap,csak a fagy és téli nap volt több.Az absz.max sokkal kevesebb lett, ill. a havi közép T is,ami téliesebbé tette.(talán azért holnap nem dõl meg a 15,7 fokos karácsonyi rekord)
Holnap nem ígérnek ide semmi nagy durranást (mára sem,de mégis leesett egy gyors havazással 3-4 cm,ami nagyrészt el is olvadt már,hisz 24 órája fagypont felett van a T),így nem várható a paraméterek jelentõs elmozdulása.
Itt Érden Felsõ-Parkvárosban csúcs ez a tél...Többször(5) volt komolyabb havazás, és 2 - 3 jelentéktelen (lepelt eredményezõ) 4 napon volt zúzmara,
A dec 23 - jan 2 ill. jan 8 - 10 idõszak kivételével nem mértem +1 °C-nál melegebbet (ma sem olvadt, a Tmax -0,9 °C)
A pillanatnyi akkumulálódott hóvastagság 29 cm...
A dec 23 - jan 2 ill. jan 8 - 10 idõszak kivételével nem mértem +1 °C-nál melegebbet (ma sem olvadt, a Tmax -0,9 °C)
A pillanatnyi akkumulálódott hóvastagság 29 cm...
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#104265 - 2010-01-30 18:07:20)
A ma hajnal óta tartó havazás eredménye 21cm friss hó lett. A régivel együtt most 30cm havunk van. Itt a legendás 2003-as februári havazásnál esett (alig) több egyszerre, 22-23cm, de akkor az is volt a maximális hóvastagság. (Tudom, Bp. keleti részén akkor megvolt a 30+ is, de itt "csak" 23cm volt)
Ez a mostani hóvastagság tehát itt "rendkívülinek" minõsül. Talán 1995-96-ban lehetett utoljára ekkora hó?!
Bocsánat, a visszatekintõbe akartam írni, kérem áthelyezni. Köszönöm!
A ma hajnal óta tartó havazás eredménye 21cm friss hó lett. A régivel együtt most 30cm havunk van. Itt a legendás 2003-as februári havazásnál esett (alig) több egyszerre, 22-23cm, de akkor az is volt a maximális hóvastagság. (Tudom, Bp. keleti részén akkor megvolt a 30+ is, de itt "csak" 23cm volt)
Ez a mostani hóvastagság tehát itt "rendkívülinek" minõsül. Talán 1995-96-ban lehetett utoljára ekkora hó?!
Bocsánat, a visszatekintõbe akartam írni, kérem áthelyezni. Köszönöm!
Áthelyezve innen: Társalgó (#215800 - 2010-01-30 15:35:37)
Sziasztok!
Valaki tudna segíteni? 1969 december, vagy 1970 január valamelyik napján olyan nagy hó volt (kb.3m-es) , hogy a Balaton környékén nem közlekedtek a vonatok, csak Szfehérvárig. Ez csak egy nap volt. A kérdés: melyik volt az a nap? Sajnos a neten nem találtam erre vonatkozó adatot! Elõre is köszi, ha valakinek van ilyen adat a birtokában! Vagy van ötlete, hol találhatnék erre vonatkozó adatot.
Sziasztok!
Valaki tudna segíteni? 1969 december, vagy 1970 január valamelyik napján olyan nagy hó volt (kb.3m-es)
, hogy a Balaton környékén nem közlekedtek a vonatok, csak Szfehérvárig. Ez csak egy nap volt. A kérdés: melyik volt az a nap? Sajnos a neten nem találtam erre vonatkozó adatot! Elõre is köszi, ha valakinek van ilyen adat a birtokában! Vagy van ötlete, hol találhatnék erre vonatkozó adatot. 
Így van, hogy Zala vagy Baranya vagy Somogy vagy akár Komárom megye, tökmindegy, az inverzió az mindenhol inverzió.
Persze, attól függõen, hogy honnan milyen adatok futnak be, tûnhet úgy, hogy egyes helyeken nem mûködik, vagy a másik lehetõség, hogy sehol sem mûködik, mivel nincs is, ugyanis ha úgy tûnik, hogy egyik helyen van, másikon meg nincs, hogy az egyik helyen mûködik, a másikon meg nem, akkor valójában nem is létezhet.
Persze, attól függõen, hogy honnan milyen adatok futnak be, tûnhet úgy, hogy egyes helyeken nem mûködik, vagy a másik lehetõség, hogy sehol sem mûködik, mivel nincs is, ugyanis ha úgy tûnik, hogy egyik helyen van, másikon meg nincs, hogy az egyik helyen mûködik, a másikon meg nem, akkor valójában nem is létezhet.
Itt nálam a dombon is ritkaság a -15 fok alatti abszolút minimum. Általában -10 és -13 fok között szokott lenni.
Az eddigi leghidegebb -17 fok volt 1992-ben.
Az eddigi leghidegebb -17 fok volt 1992-ben.
Így van!
Iklódbördõce 2005. február 10-i -25 fokos minimuma és a dombok -13-14 fokos minimuma több USDA osztálynyi különbségnek felel meg....akár 2-3 km-en belül.
Ez a csörnyeföldi 4 méteres fûszerbabér tudna mesélni Link
Mindez csúnya cáfolata a cikkben leírtaknak Link : "Rendkívül extrém hideg napok, -20 fok alatti hõmérséklettel, leginkább Somogy és Zala megye térségére jellemzõek, köszönhetõen annak, hogy „szélvédett helynek” számítanak."
És a klímaleírásoknak és a klímáról úgy általánosságban alkotott (szak)véleményeknek.
Iklódbördõce 2005. február 10-i -25 fokos minimuma és a dombok -13-14 fokos minimuma több USDA osztálynyi különbségnek felel meg....akár 2-3 km-en belül.
Ez a csörnyeföldi 4 méteres fûszerbabér tudna mesélni Link
Mindez csúnya cáfolata a cikkben leírtaknak Link : "Rendkívül extrém hideg napok, -20 fok alatti hõmérséklettel, leginkább Somogy és Zala megye térségére jellemzõek, köszönhetõen annak, hogy „szélvédett helynek” számítanak."
És a klímaleírásoknak és a klímáról úgy általánosságban alkotott (szak)véleményeknek.
Budapest környékének döntõ része az USDA által megalkotott rendszer szerint a "7a" fagytûrési zónába sorolható, vagyis az évi abszolút minimumhõmérséklet -15 és -17°c között várható, a hõszennyezett területek 7b-nek minõsülnek -12 és -14°c közötti értékekkel, a belvárosi rész esetleg 8a.
Ezek a délnyugat-magyarországi dombok viszont még ennél is kedvezõbb adottságúak, valószínûleg a 8a, vagy akár 8b zónába lehetne sorolni õket (ez már -10 körüli évi abszolút minimumokat feltételez).
A saját méréseim, valamint az 1979 és 1992 közötti reptéri mérések alapján a Budaörsi-medence mélyebben fekvõ része a 6b fagytûrési zónába tartozik, sokévi átlagban -17 és -20°c közötti évi abszolút minimummal.
Ezek a délnyugat-magyarországi dombok viszont még ennél is kedvezõbb adottságúak, valószínûleg a 8a, vagy akár 8b zónába lehetne sorolni õket (ez már -10 körüli évi abszolút minimumokat feltételez).
A saját méréseim, valamint az 1979 és 1992 közötti reptéri mérések alapján a Budaörsi-medence mélyebben fekvõ része a 6b fagytûrési zónába tartozik, sokévi átlagban -17 és -20°c közötti évi abszolút minimummal.
Nem semmi, ezek szerint az általatok felmért mikroklímák esetében -15°c alatti értékek elõfordulására legfeljebb 20-30 évente egyszer kell számítani...
Itt szerda és csütörtök reggel is -15°c alá süllyedt a hõmérséklet.
Itt szerda és csütörtök reggel is -15°c alá süllyedt a hõmérséklet.
Meglehetõsen durva T emelkedés volt a ma éjszakai órákban a Börzsöny térségében.A diósjenõi állomáson gyakorlatilag 20 perc alatt 6 fokot emelkedett a hõmérséklet éjfél és fél egy között, -9,2-rõl -3-ra.Szépet ugrott fel a görbe a grafikonon..érdekes, Kemence a völgy másik végében folyamatos és egyenletes enyhülést regisztrált..hiába a keleti hegylábak, a nógrádi oldal egy külön világ..
Igaz, hogy még nincs vége a januárnak mégis néhány szó az eddig eltelt idõszakról. Már borítékolható, hogy ez a január Szekszárdon sem lesz átlag feletti hõmérsékletû, sõt elképzelhetõ, hogy visszalévõ pár nap negatív anomáliába billenti a hónapot. Ugyan nem éri el a CFS által prognosztizált értéket, de azért ez sem rossz teljesítmény! A legmelegebb 8,3°C-al január elsõ napja volt, Talán nincs benne nagyképûség, ha azt mondom, ez is marad az abszolút havi Tmax. A havi Tmin ma állt be -12,2°C-al, elképzelhetõnek tartom, hogy ez a szélsõérték is marad a hónap végéig már.
Tavaly õsszel a hosszútávban latolgattunk az akkor mg elõttünk álló télrõl, egyelõre a történések szinte egybevágnak akkori várakozásaimmal...
Január nagyon szépen teljesített csapadékügyileg is, már 60mm fölött járunk és még ez a pár nap talán adhat néhány mm-ert.
A napsütéses órák száma messze alulmarad az átlagos értéknél.
Tavaly õsszel a hosszútávban latolgattunk az akkor mg elõttünk álló télrõl, egyelõre a történések szinte egybevágnak akkori várakozásaimmal...
Január nagyon szépen teljesített csapadékügyileg is, már 60mm fölött járunk és még ez a pár nap talán adhat néhány mm-ert.
A napsütéses órák száma messze alulmarad az átlagos értéknél.
Itt Szombathelyen a mai a 28. hótakarós nap, úgy hogy mindössze 25 cm hó esett eddig a "szezonban"... Elég jól gazdálkodtunk vele
Elmentünk leolvasni a hõmérõket a csörnyeföldi és a tormaföldei hegyre.
Az adatok és a képek önmagukért beszélnek!
Az általunk mért adatok közelében a lendvai szõlõhegyi állomás is nagyon hasonló minimumot mért!
Mindkét általunk telepített hõmérõrõl egy-egy kép is mellékelve Link Link Link , a tormaföldeit örömünkben elfelejtettük lefényképezni, mielõtt lenulláztuk.
Tehát: Lendva-hegy -9,9 fok Link Link , tormaföldei hegy -9,9 fok, csörnyeföldi hegy -9,6 fok Link .
Szándékosan olyan helyen helyeztük el a hõmérõt a tormaföldei hegyen, ahol számottevõ összefüggõ hóréteg maradt a korábbi havazásokból Link Link , miközben a csörnyeföldin szinte nincs hó Link
Érzékelhetõ azonban, hogy ennek nincs vagy alig van jelentõsége a dombon.
A 3 dombi pozícióban mért -10,0 fokot sem egészen elérõ hõmérsékletek Magyarország elmúlt éjszakai, hivatalos állomásokon mért értékeinek tükrében értékelhetõ igazán Link
Az adatok és a képek önmagukért beszélnek!
Az általunk mért adatok közelében a lendvai szõlõhegyi állomás is nagyon hasonló minimumot mért!
Mindkét általunk telepített hõmérõrõl egy-egy kép is mellékelve Link Link Link , a tormaföldeit örömünkben elfelejtettük lefényképezni, mielõtt lenulláztuk.
Tehát: Lendva-hegy -9,9 fok Link Link , tormaföldei hegy -9,9 fok, csörnyeföldi hegy -9,6 fok Link .
Szándékosan olyan helyen helyeztük el a hõmérõt a tormaföldei hegyen, ahol számottevõ összefüggõ hóréteg maradt a korábbi havazásokból Link Link , miközben a csörnyeföldin szinte nincs hó Link
Érzékelhetõ azonban, hogy ennek nincs vagy alig van jelentõsége a dombon.
A 3 dombi pozícióban mért -10,0 fokot sem egészen elérõ hõmérsékletek Magyarország elmúlt éjszakai, hivatalos állomásokon mért értékeinek tükrében értékelhetõ igazán Link
Köszi az adatokat! Nagyon érdekes dolog így összehasonlítani két országrészt!
"Nem is igazi az április havazás nélkül."
Sopronban talán nem, de itt bizony azért áprilisban már egyáltalán nem mindennapos jelenség a megmaradó hótakaró.
Még a budai hegyekben inkább elõfordulhat, de itt a pesti oldalon síkvidéken nem jellemzõ.
Hiába na, az Alpokalja egészen más vidék, mint az ország közepe. Nem véletlenül szokták mondani, hogy az a rész sokszor idõjárásilag inkább tartozik Ausztriához, mint Magyarországhoz.
De hogy én is említsek valami ilyen késõi hóeséssel kapcsolatos érdekességet: a napokban a könyvtárban a budai "Légtüneti észleletek" címû kiadványokat nézegettem a XIX. század végére vonatkozólag, és rábukkantam egy nem mindennapos feljegyzésre! Ezek szerint 1885. május 16-án Budán hózáport észleltek! Elõször azt hittem, tévedés, de két helyen is megnéztem, és valóban így volt.
A makroszinoptikus helyzet ilyen volt hozzá:
Link
Nem tudom, hogy ennél késõbbi havas nap itt a környéken elõfordult-e megfigyelések kezdete óta (majd a Réthly-könyvben utánanézek), de ez ott van a legkésõbbiek között, abban biztos vagyok.
Nagyon érdekes dolog így összehasonlítani két országrészt!"Nem is igazi az április havazás nélkül."
Sopronban talán nem, de itt bizony azért áprilisban már egyáltalán nem mindennapos jelenség a megmaradó hótakaró.
Még a budai hegyekben inkább elõfordulhat, de itt a pesti oldalon síkvidéken nem jellemzõ.
Hiába na, az Alpokalja egészen más vidék, mint az ország közepe. Nem véletlenül szokták mondani, hogy az a rész sokszor idõjárásilag inkább tartozik Ausztriához, mint Magyarországhoz.
De hogy én is említsek valami ilyen késõi hóeséssel kapcsolatos érdekességet: a napokban a könyvtárban a budai "Légtüneti észleletek" címû kiadványokat nézegettem a XIX. század végére vonatkozólag, és rábukkantam egy nem mindennapos feljegyzésre! Ezek szerint 1885. május 16-án Budán hózáport észleltek! Elõször azt hittem, tévedés, de két helyen is megnéztem, és valóban így volt.
A makroszinoptikus helyzet ilyen volt hozzá:
Link
Nem tudom, hogy ennél késõbbi havas nap itt a környéken elõfordult-e megfigyelések kezdete óta (majd a Réthly-könyvben utánanézek), de ez ott van a legkésõbbiek között, abban biztos vagyok.
2007/2008-as szezon szép letehet volna Nyugaton, hiszen decemberben jó kis hótakarók alakultak ki.Sajnos jött a januári meleg és elvitte az összes havat, utána pedig február meg már nem is tért vissza a tél...
Sziasztok! Akkor ha már Krisztián Budapestet közzé tette, jöjjön Sopron is
Maximális hótakarós napok száma 1956/57-2008/09 szezon közt
szezon: október-áprilist jelenti nálam is
118 (1995/96)
110 (1962/63)
96 (1969/70)
85 (2005/06)
84 (1962/63
78 (1968/69)
76 (1985/86)
73 (1964/65)
65 (1986/87)
61 (1996/97)
Az elmúlt 5 év statisztikája
(hótakarós napok száma/havas napok száma)
2008/09 25nap /41nap
2007/08 27nap/ 39nap
2006/07 5nap/ 14nap
2005/06 85nap/ 51nap
2004/05 55nap/ 38nap
A legkevésbé havas telek(hótakarós napok száma):
1989/90 0 nap
1974/75 3nap
1958/59 4nap
2006/07 5nap
1988/89 12 nap
Az átlagos szám 1956-tól 2009-ig 43 nap, az idei szezonban eddig csak 28 napnál tartunk, úgyhogy van még mit dolgozni. Csak az elmúlt kb. 15 évbõl jópár hólapátolós áprilisra emlékszem. Nem is igazi az április havazás nélkül 
Maximális hótakarós napok száma 1956/57-2008/09 szezon közt
szezon: október-áprilist jelenti nálam is
118 (1995/96)
110 (1962/63)
96 (1969/70)
85 (2005/06)
84 (1962/63
78 (1968/69)
76 (1985/86)
73 (1964/65)
65 (1986/87)
61 (1996/97)
Az elmúlt 5 év statisztikája
(hótakarós napok száma/havas napok száma)
2008/09 25nap /41nap
2007/08 27nap/ 39nap
2006/07 5nap/ 14nap
2005/06 85nap/ 51nap
2004/05 55nap/ 38nap
A legkevésbé havas telek(hótakarós napok száma):
1989/90 0 nap
1974/75 3nap
1958/59 4nap
2006/07 5nap
1988/89 12 nap
Az átlagos szám 1956-tól 2009-ig 43 nap, az idei szezonban eddig csak 28 napnál tartunk, úgyhogy van még mit dolgozni.
Csak az elmúlt kb. 15 évbõl jópár hólapátolós áprilisra emlékszem. Nem is igazi az április havazás nélkül 
Budapest-Lõrincen a tegnapi volt a 24. hótakarós nap a szezon során. Ha minden jól alakul, akkor idén különösebb nehézségek nélkül 35, de szerencsés esetben akár 40-45 fölé is kerülhetünk, ami bizony már a sokéves átlagot tekintve is igen-igen jól hangzik! A 30 éves normálátlag ugyanis 29 nap, tehát ezt idén valószínûleg már február 1-jén teljesítjük, a többi pedig már a ráadás lesz.
Érdekességképpen néhány ilyen jellegû adat az állomásról (1954 óta van mérés):
A legtöbb hótakarós nap egy szezonban (azaz októbertõl márciusig):
1. 72 nap (1995-96)
2. 70 nap (1962-63)
3. 69 nap (1969-70 és 2002-03)
A legkevesebb hótakarós nap egy szezonban:
1. 0 nap (1989-90 és 2006-07)
2. 1 nap (1987-8
3. 4 nap (1997-9
Olyan hónapok, amikor minden egyes nap hótakarós volt:
- novemberben nem fordult elõ (a maximum: 17 nap, 1993-ban),
- decemberben nem fordult elõ (a maximum: 26 nap, 1963-ban),
- januárban: 1954, 1964, 1980, 1997
- februárban: 1954, 1956, 1963, 1996
- márciusban nem fordult elõ (a maximum: 10 nap, 1971-ben és 1986-ban)
És még egy igazi kuriózum a végére: az 56 év alatt áprilisban egyszer sem fordult elõ hótakarós nap, októberben viszont igen, de csak egyetlen egy alkalommal. Ez a jeles nap pedig 2003. október 24-én történt, amikor is reggelre 1 cm-nyi hó esett, ami aztán a nap folyamán el is olvadt.
(Aznap esett Sopronban az a bizonyos 32 cm, ha jól emlékszem az adatra.)
Érdekességképpen néhány ilyen jellegû adat az állomásról (1954 óta van mérés):
A legtöbb hótakarós nap egy szezonban (azaz októbertõl márciusig):
1. 72 nap (1995-96)
2. 70 nap (1962-63)
3. 69 nap (1969-70 és 2002-03)
A legkevesebb hótakarós nap egy szezonban:
1. 0 nap (1989-90 és 2006-07)
2. 1 nap (1987-8
3. 4 nap (1997-9
Olyan hónapok, amikor minden egyes nap hótakarós volt:
- novemberben nem fordult elõ (a maximum: 17 nap, 1993-ban),
- decemberben nem fordult elõ (a maximum: 26 nap, 1963-ban),
- januárban: 1954, 1964, 1980, 1997
- februárban: 1954, 1956, 1963, 1996
- márciusban nem fordult elõ (a maximum: 10 nap, 1971-ben és 1986-ban)
És még egy igazi kuriózum a végére: az 56 év alatt áprilisban egyszer sem fordult elõ hótakarós nap, októberben viszont igen, de csak egyetlen egy alkalommal. Ez a jeles nap pedig 2003. október 24-én történt, amikor is reggelre 1 cm-nyi hó esett, ami aztán a nap folyamán el is olvadt.
(Aznap esett Sopronban az a bizonyos 32 cm, ha jól emlékszem az adatra.
)
A mai napon a két, Lenti-Letenye között egy-egy dombra kihelyezett mérõm közül az egyik Link Link -2,6 fokos maximumot, a másik Link Link -2,8 fokos maximumot mért.
Ez az érték jóval magasabb, mint a környék síkvidéki állomásainak értékei, pl. a kanizsai is csak -3,3 fokot mért, ami elég furcsa, hisz elvileg sokkal jobb pozícióban van a kanizsai a maximumok szempontjából.
A két viszonylag magas érték következményei Link Link Link Link
Szépen leolvadtak a havak a domboldalakról, és a talaj is sáros lett Link
Ez az érték jóval magasabb, mint a környék síkvidéki állomásainak értékei, pl. a kanizsai is csak -3,3 fokot mért, ami elég furcsa, hisz elvileg sokkal jobb pozícióban van a kanizsai a maximumok szempontjából.
A két viszonylag magas érték következményei Link Link Link Link
Szépen leolvadtak a havak a domboldalakról, és a talaj is sáros lett Link
Nincs ötletem, elsõre a szélhûtésre gondoltam, ha jobban fújt a szél, akkor alacsonyabbra süllyed a hõmérséklet árnyékolatlan mérõvel.
Aztán az is lehet, hogy akkor jobban fûtöttetek, és több lakáshõ ment ki az ablakon.
Ezután figyeljed, és jegyezzed meg ha legközelebb ilyen lesz, és próbáld keresni az összefüggéseket.
Aztán az is lehet, hogy akkor jobban fûtöttetek, és több lakáshõ ment ki az ablakon.
Ezután figyeljed, és jegyezzed meg ha legközelebb ilyen lesz, és próbáld keresni az összefüggéseket.
Link az ablaknál 2 m-en, sajnos a szabadba nem tudnám ki tenni pl egy taki féle árnyékolóba, mert csak 30 m-re jó és a külsõ szenzoron van 1,5 m-es érzékelõ zsinór
Elképzelhetõ ez?:Ma -17,6 fokot mutatott a hõmérõm Tmin gyanánt.DE.Én Bp egyik legmelegebb helyén lakok és itt dec.21-én csak -13,5 fokot mért miközben máshol -15 fok volt.Elképzelhetõ az hogy ez a hõmérõ hibája lehetett vagy tényleg ilyen hideg lehetett itt?Tudd valaki jó választ erre?Köszönöm!
Most este -11,8-ra zuhant a T,ezzel már a tél 7. zord napja lett.Aztán két órája se fel-se le.
A mai -10,6 fokos közép nem lett téli rekord,dec.20 még vagy 1 fokkal hidegebb volt.Mindenesetre jobban szeretnék 25 centi havat -5 fokban,mint -25 fokban 5 centit...
A mai -10,6 fokos közép nem lett téli rekord,dec.20 még vagy 1 fokkal hidegebb volt.Mindenesetre jobban szeretnék 25 centi havat -5 fokban,mint -25 fokban 5 centit...
Reggel 7:42-kor állt be a Tmin.: -15,7 fokot mértem. Ez fél fokkal maradt el az idény leghidegebb éjszakájától.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130667 - 2010-01-27 16:35:41)
Az 1863-as rettenetes aszályra kerestem rá, Link lehet olvasgatni, amíg frissül a 12-es havunk.
Az 1863-as rettenetes aszályra kerestem rá, Link lehet olvasgatni, amíg frissül a 12-es havunk.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130664 - 2010-01-27 16:32:35)
Éghajlatkutatás terén sajnos gyakran nem az adatokhoz igazítjuk elméleteinket, hanem elméleteink alátámasztására keresünk adatokat. Amennyiben tapasztalati tudásunk (mért adatok) egyike vagy akár egész csoportja nem támasztja alá a meghatározott hitrendszert, akkor sokan gondolkodás nélkül elvetik ezeket.
Szomorú, de nem elõször találom magam szembe ezzel a gondolkodásmóddal. Nem szándékozom az OMSZ-t mint intézményt támadni ezért, õk ennek csak kis, helyi szintû szereplõi.
Éghajlatkutatás terén sajnos gyakran nem az adatokhoz igazítjuk elméleteinket, hanem elméleteink alátámasztására keresünk adatokat. Amennyiben tapasztalati tudásunk (mért adatok) egyike vagy akár egész csoportja nem támasztja alá a meghatározott hitrendszert, akkor sokan gondolkodás nélkül elvetik ezeket.
Szomorú, de nem elõször találom magam szembe ezzel a gondolkodásmóddal. Nem szándékozom az OMSZ-t mint intézményt támadni ezért, õk ennek csak kis, helyi szintû szereplõi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130663 - 2010-01-27 16:31:16)
Nem arról van szó, hogy nem ismerik el. Bármilyen hihetetlen, de ma már szinte SENKI nem tud róla!!! Ott porosodnak az értékek a könyvek mélyén, nincsenek fölvíve számítógépre stb-stb. Errõl sokat tudnék mesélni, de hidegség valószínûleg még sokkal többet is.
Nem arról van szó, hogy nem ismerik el. Bármilyen hihetetlen, de ma már szinte SENKI nem tud róla!!! Ott porosodnak az értékek a könyvek mélyén, nincsenek fölvíve számítógépre stb-stb. Errõl sokat tudnék mesélni, de hidegség valószínûleg még sokkal többet is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130662 - 2010-01-27 16:28:05)
És még csak nem is kell ennyire messzire visszamennünk, ha a 2007. júliusihoz hasonló hõhullámot keresünk! Például rögtön ott találjuk az 1952. augusztus 15-17-i napokat, de ugyanígy felhozhatjuk az 1950. július 1-6. közötti idõszakot is.
Nem beszélve például 1928 júliusának közepérõl vagy az 1935 júniusának végérõl. Szóval valóban voltak itt nagy melegek - csak sajnos ezekrõl általában nem "szokás" beszélni ugyebár...
És még csak nem is kell ennyire messzire visszamennünk, ha a 2007. júliusihoz hasonló hõhullámot keresünk! Például rögtön ott találjuk az 1952. augusztus 15-17-i napokat, de ugyanígy felhozhatjuk az 1950. július 1-6. közötti idõszakot is.
Nem beszélve például 1928 júliusának közepérõl vagy az 1935 júniusának végérõl. Szóval valóban voltak itt nagy melegek - csak sajnos ezekrõl általában nem "szokás" beszélni ugyebár...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130661 - 2010-01-27 16:25:56)
1870-es években Mezõhegyesen is mértek +43 fokot, az OMSZ ezt is ignorálja. Évkönyvben szerepel, és több állomás közel ilyen forróságot mért (Szolnok, Szeged, Kecskemét kevéssel 40 felett).
1870-es években Mezõhegyesen is mértek +43 fokot, az OMSZ ezt is ignorálja. Évkönyvben szerepel, és több állomás közel ilyen forróságot mért (Szolnok, Szeged, Kecskemét kevéssel 40 felett).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130660 - 2010-01-27 16:24:32)
1841. évi maximumhõmérsékletek
Székesfehérvár +40°c
Pest +42.5°c, 18-án
Bécs: +38°c, 18-án 30m magasan a csillagvizsgálóban, helyi idõ szerint délután 2 órakor ( a valódi 2m-en tapasztalt maximumhõmérséklet +40°c körül lehetett ).
Buda-Gellérthegy +39°c (3 óránkénti észleléssel, a valódi maximum +40°c lehetett)
Komárom +40°c, 18-án
Pécs +41°c, 18-án
Gyula július 18-án +39°c, +45°c 19-én
Arad +44°c, 18-a bejegyzés szerint (valószínûsíthetõen 19.)
Eszék +44°c
Eger +41.5°c, 18-án
Hódmezõvásárhely: +40°c július 17-én és 18-án, 19-én melegebb lehetett, azonban nincs feljegyzés
Békés: +39°c, 18-án, 19. szintén melegebb lehetett
Pánd: +42.5°c
Kecel, Pest megye: +41°c, 18-án
2007. évi maximumhõmérsékletek, 40 fok felett kizárólag a Duna-Tisza közében mértek (az ország egynegyede):
Budapest-Ferihegy: +40, 20-án
Budapest-Pestszentlõrinc: +40.7°c, 20-án
Békéscsaba: +39.5°c, 20-án
Baja: +41.0°c, 20-án
Debrecen +37.9°c 20-án, +38.0°c 21-én
Eger: +38.6°c, 20-án
Gyõr-Likócs: +39.6°c, 20-án
Jósvafõ: +37.1°c, 20-án
Kaposvár: +39.5°c, 20-án
Kecskemét: +41.7°c, 20-án
Miskolc: +38.6°c, 20-án
Mosonmagyaróvár: +38.4°c, 20-án
Nagykanizsa: +39.1°c, 20-án
Nyíregyháza-Napkor: +39.3°c, 20-án
Paks: +40.6°c, 20-án
Pápa: +39.0°c, 20-án
Pécs-Pogány: +38.6°c, 20-án
Poroszló: +40.0°c, 20-án
Sármellék: +38.7°c, 20-án
Siófok: +36.4°c, 20-án
Sopron-Fertõrákos: +35.6°c, 19-én
Szécsény: +38.5°c, 18-án (20-án +37.
Szeged: +39.8°c, 22-én, 20-án +39.7°c
Szentgotthárd/Farkasfa: +37.8°c, 20-án
Szolnok: +40.8°c, 20-án
Tát: +40.1°c, 20-án
Tata: +39.5°c, 18-án (20-án +39.2)
Szentkirályszabadja: +38.2°c, 20-án
Záhony: +38.5°c, 20-án
Zalaegerszeg: +38.1°c, 20-án
1841. évi maximumhõmérsékletek
Székesfehérvár +40°c
Pest +42.5°c, 18-án
Bécs: +38°c, 18-án 30m magasan a csillagvizsgálóban, helyi idõ szerint délután 2 órakor ( a valódi 2m-en tapasztalt maximumhõmérséklet +40°c körül lehetett ).
Buda-Gellérthegy +39°c (3 óránkénti észleléssel, a valódi maximum +40°c lehetett)
Komárom +40°c, 18-án
Pécs +41°c, 18-án
Gyula július 18-án +39°c, +45°c 19-én
Arad +44°c, 18-a bejegyzés szerint (valószínûsíthetõen 19.)
Eszék +44°c
Eger +41.5°c, 18-án
Hódmezõvásárhely: +40°c július 17-én és 18-án, 19-én melegebb lehetett, azonban nincs feljegyzés
Békés: +39°c, 18-án, 19. szintén melegebb lehetett
Pánd: +42.5°c
Kecel, Pest megye: +41°c, 18-án
2007. évi maximumhõmérsékletek, 40 fok felett kizárólag a Duna-Tisza közében mértek (az ország egynegyede):
Budapest-Ferihegy: +40, 20-án
Budapest-Pestszentlõrinc: +40.7°c, 20-án
Békéscsaba: +39.5°c, 20-án
Baja: +41.0°c, 20-án
Debrecen +37.9°c 20-án, +38.0°c 21-én
Eger: +38.6°c, 20-án
Gyõr-Likócs: +39.6°c, 20-án
Jósvafõ: +37.1°c, 20-án
Kaposvár: +39.5°c, 20-án
Kecskemét: +41.7°c, 20-án
Miskolc: +38.6°c, 20-án
Mosonmagyaróvár: +38.4°c, 20-án
Nagykanizsa: +39.1°c, 20-án
Nyíregyháza-Napkor: +39.3°c, 20-án
Paks: +40.6°c, 20-án
Pápa: +39.0°c, 20-án
Pécs-Pogány: +38.6°c, 20-án
Poroszló: +40.0°c, 20-án
Sármellék: +38.7°c, 20-án
Siófok: +36.4°c, 20-án
Sopron-Fertõrákos: +35.6°c, 19-én
Szécsény: +38.5°c, 18-án (20-án +37.
Szeged: +39.8°c, 22-én, 20-án +39.7°c
Szentgotthárd/Farkasfa: +37.8°c, 20-án
Szolnok: +40.8°c, 20-án
Tát: +40.1°c, 20-án
Tata: +39.5°c, 18-án (20-án +39.2)
Szentkirályszabadja: +38.2°c, 20-án
Záhony: +38.5°c, 20-án
Zalaegerszeg: +38.1°c, 20-án
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130659 - 2010-01-27 16:23:5
Mért nem ismerik el akkor azt? Nem számított már akkor sem jó mûszernek az amellyel mérték tán?
Hidegség:jó ez az adatsor. Furcsa, hogy régen Pest megye mekkora terület volt (lsd. Kecel). Teljesség igénye nélkül még a felsorolásod második felébe beletartozik minden bizonnyal Kiskunhalas,Baja,Kelebia,Soltvadkert,Kiskunmajsa stb.
Mért nem ismerik el akkor azt? Nem számított már akkor sem jó mûszernek az amellyel mérték tán?
Hidegség:jó ez az adatsor. Furcsa, hogy régen Pest megye mekkora terület volt (lsd. Kecel). Teljesség igénye nélkül még a felsorolásod második felébe beletartozik minden bizonnyal Kiskunhalas,Baja,Kelebia,Soltvadkert,Kiskunmajsa stb.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130658 - 2010-01-27 16:19:15)
A 2007. évi hõhullámot minden tekintetben maga mögé utasítja az 1841 júliusának példátlan hõsége. Érdemes az idõszakot átlapozni, döbbenetes feljegyzéseket talál az ember, ráadásul évekig sok-sok éven át emlegették az akkori idõjárást. Még egy 1890-es években megjelent újságban is cikkeztek róla, "Amikor megsült az alma a fán" címmel.
1841 július 18-20 között az országban 42-45 fokos hõmérsékletek fordultak elõ, amelyet 20-30 egyénileg feljegyzett mérés, valamint az akkor éppen három helyen létezõ folyamatos megfigyelések (Buda, Bécs, Fehérvár) is megerõsítenek. A gellérthegyi obszervatóriumban például 39-40 fokos hõséget jegyeztek fel július 18-án, és mindezt nem min/max hõmérõpárral, hanem az észlelés idõpontjában.
A Réthly-kötetekben megjelent, és évkönyvekben szereplõ mérések alapján sikerült térképes ábrázolást készítenem 1841 júliusának maximumhõmérsékleteirõl, ezek össze lehet hasonlítani a 2007. évi hõhullámmal.
A közeljövõben szeretnék egy ezt dokumentáló rövid cikket is megjelentetni.
A 2007. évi hõhullámot minden tekintetben maga mögé utasítja az 1841 júliusának példátlan hõsége. Érdemes az idõszakot átlapozni, döbbenetes feljegyzéseket talál az ember, ráadásul évekig sok-sok éven át emlegették az akkori idõjárást. Még egy 1890-es években megjelent újságban is cikkeztek róla, "Amikor megsült az alma a fán" címmel.
1841 július 18-20 között az országban 42-45 fokos hõmérsékletek fordultak elõ, amelyet 20-30 egyénileg feljegyzett mérés, valamint az akkor éppen három helyen létezõ folyamatos megfigyelések (Buda, Bécs, Fehérvár) is megerõsítenek. A gellérthegyi obszervatóriumban például 39-40 fokos hõséget jegyeztek fel július 18-án, és mindezt nem min/max hõmérõpárral, hanem az észlelés idõpontjában.
A Réthly-kötetekben megjelent, és évkönyvekben szereplõ mérések alapján sikerült térképes ábrázolást készítenem 1841 júliusának maximumhõmérsékleteirõl, ezek össze lehet hasonlítani a 2007. évi hõhullámmal.
A közeljövõben szeretnék egy ezt dokumentáló rövid cikket is megjelentetni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#130653 - 2010-01-27 16:10:49)
A jelenlegi Magyarország területén az abszolút melegrekord 42,2 °C, amelyet 1921. augusztus 12-én mértek Szerepen. A 2007. július 20-i kiskunhalasi 41,9 °C-et ismerik el mindenhol, még az OMSZ is jótékonyan elfeledkezik errõl az 1921-es magasabb értékrõl, pedig minden bizonnyal ez a rekord. Aki nem hiszi, nyugodtan látogasson el a szolgálat könyvtárába, üsse föl az 1921-es évkönyvet, és csodálkozzon!
A jelenlegi Magyarország területén az abszolút melegrekord 42,2 °C, amelyet 1921. augusztus 12-én mértek Szerepen. A 2007. július 20-i kiskunhalasi 41,9 °C-et ismerik el mindenhol, még az OMSZ is jótékonyan elfeledkezik errõl az 1921-es magasabb értékrõl, pedig minden bizonnyal ez a rekord. Aki nem hiszi, nyugodtan látogasson el a szolgálat könyvtárába, üsse föl az 1921-es évkönyvet, és csodálkozzon!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat