Agrometeorológia
Hát Megérte várni,de jóból is megárt sok.
"Nyárig nem kell locsolni" egy kicsit túlzás ilyenre még nem volt példa nálunk, májusban elég 1 hét száraz meleg és vége....
2 hetente szívesen elfogadnék egy ilyen sekély ciklont.

"Nyárig nem kell locsolni" egy kicsit túlzás ilyenre még nem volt példa nálunk, májusban elég 1 hét száraz meleg és vége....

2 hetente szívesen elfogadnék egy ilyen sekély ciklont.

Jutott azóta 56,7mm ebbõl a párját ritkító ciklonális mezõbõl...
Ez nagyon-nagyon kellett, talán egész nyárig nem kell locsolni.
Ez nagyon-nagyon kellett, talán egész nyárig nem kell locsolni.
Szeged csapadék adatsor:
Január
2009: 37mm
2010: 68mm
Február
2009: 21mm
2010: 64mm
Március
2009: 19mm
2010: 21mm
És a tavaly áprilisi 1 mm-t már tetemesen továbbszárnyaltuk, de ezt a csekély mennyiséget nem is volt nehéz.
Egyébként tavaly itt Szegeden júniusban kb. 1 hétig kialakult a bárikus mocsárhelyzet is, amikor 123mm esett. Akkor alig tudtuk szedni a kajszibarackot, folyton elsüppedt a létra. Sok piros paca elkapott...
Hogy idén mi lesz még nem tudni, de minél kevesebbet kelljen locsolni.
Január
2009: 37mm
2010: 68mm
Február
2009: 21mm
2010: 64mm
Március
2009: 19mm
2010: 21mm
És a tavaly áprilisi 1 mm-t már tetemesen továbbszárnyaltuk, de ezt a csekély mennyiséget nem is volt nehéz.
Egyébként tavaly itt Szegeden júniusban kb. 1 hétig kialakult a bárikus mocsárhelyzet is, amikor 123mm esett. Akkor alig tudtuk szedni a kajszibarackot, folyton elsüppedt a létra. Sok piros paca elkapott...
Hogy idén mi lesz még nem tudni, de minél kevesebbet kelljen locsolni.

Egyes délkeleti kollégák ezt máshogy látják 
Egyébként tényleg legyen sok esõ, de közben meleg is legyen.

Egyébként tényleg legyen sok esõ, de közben meleg is legyen.
Hihetetlen mennyi esõ esik mostanában. A kert egy nagyobb részén még mindig nincs elültetve a krumpli, mivel saras, iszapos a talaj... De ami késik nem múlik.
Azért ez a csapadékos periódus májusban is kitarthatna.
Azért ez a csapadékos periódus májusban is kitarthatna.
Félreértessz, a zelnicemeggyre mondtam, hogy legalább is a wikipédia szerint hívják ilyen sok módon.
Nem csak a wiki szerint.
Amúgy attól még a nép nevezheti így a zelnicét, több ilyen példa volt már, más növények esetében.
Amúgy attól még a nép nevezheti így a zelnicét, több ilyen példa volt már, más növények esetében.
a wikipédia szerint...
A paradicsomra visszatérve, olvasom a Goldkrone fajtaleírásában, hogy: "Vetés: III. hónapban üvegházba, vagy IV. hónapban szabadföldbe, ha a talajhõmérséklet eléri a 15 fokot. Mélység 1-2 cm."
Viszont ebben a mélységben a talajhõmérséklet nagyjából úgy ingadozik, ahogyan a levegõé. Akkor ez azt jelenti, hogy akkor kell szabadföldbe vetni a magot, amikor a minimumhõmérsékletek nem mennek 15 fok alá? Mert az már nem április, hanem május.
A paradicsomra visszatérve, olvasom a Goldkrone fajtaleírásában, hogy: "Vetés: III. hónapban üvegházba, vagy IV. hónapban szabadföldbe, ha a talajhõmérséklet eléri a 15 fokot. Mélység 1-2 cm."
Viszont ebben a mélységben a talajhõmérséklet nagyjából úgy ingadozik, ahogyan a levegõé. Akkor ez azt jelenti, hogy akkor kell szabadföldbe vetni a magot, amikor a minimumhõmérsékletek nem mennek 15 fok alá? Mert az már nem április, hanem május.
De ennyi neve van még: csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa, zelnicze, koczérka
Az illata mennyei.

Az illata mennyei.
Köszönjük, ám a holnapi locsolás halasztva, bízom a szerdában és eme felhõs idõben nem szárad úgy a talaj.
Közel 10mm csapadék esett ami nagyon kellett már,de még legalább ugyanennyi jó lenne,fõleg a krumplira,a bakhát ugyanis nincs még beázva csupán pár cm-re.
Sajnálom hogy Snowhunteréknél a locsolás marad, de talán a köv. 2 napban oda is jut valamicske esõ.
Sajnálom hogy Snowhunteréknél a locsolás marad, de talán a köv. 2 napban oda is jut valamicske esõ.

Igazad lehet.Pont.. Nem akarom tovább vesézni a vegyszer-növénybetegség témát, vége. Elvégre az idõjárás a fõ téma.
Azért egy jó tanács; tavasszal alul-felül adni a növénynek, amit elvár(felszívódó tápszerek,imun-gyógyszerek.)Nyáron megõrizni amit termett, legyen az gyümölcs, vagy virág,levél, kontakt védõ szerekkel.(+21 nap)
Öszel meg megköszönni lemosóval,kénnel-mésszel,takarással, téli nyugovóra tereléssel a hajtásokat.
Azért egy jó tanács; tavasszal alul-felül adni a növénynek, amit elvár(felszívódó tápszerek,imun-gyógyszerek.)Nyáron megõrizni amit termett, legyen az gyümölcs, vagy virág,levél, kontakt védõ szerekkel.(+21 nap)
Öszel meg megköszönni lemosóval,kénnel-mésszel,takarással, téli nyugovóra tereléssel a hajtásokat.


A Dithane M45 nem mankocebet tartalmaz? Nekem a kaptán jött be jobban ilyen volt az említett Orthocid is, de azt sajnos kivonták így maradt a Dithane M45.
Van még egy szer, a nevét nem tudom,de vmi Squarel... fehér porocska,/zacsi 10-15 literhez direkt monília ölõ, és nem drága.Remélem nem vonták ki azt is....2-4 éve még forgban volt.

Ami megmarad tán a Topas a Syngentától. (sajnos nem a Chionintól) Ha esetleg a Fundasol még,de az is a lisztharmattal bírkózik inkább. Még jó ez a felszívódó Topas, még kicsik, nõnek a levelek.Ha majd kialakul a levél-gyümölcs felület, akkortól a kontakt szer, mint a jó amerikai (vigyázat kaptán!)tartalmú Dithane M-45.Babáknak-gyereknek ne adjunk akkor epret,cseresznyét,lágybogyós gyümit, várjuk ki a 14-21 napot.
Csúnya vacak az idõ, 10 fok alatt vagyunk, támad a monília sajnos...
Rovarölõt még nem kell bevetni,csak ha felmelegedünk 20 fok körül,ha az átlag hõmi közelítene a 12-14 fok felé.
Ha felszárad, vagy holnap reggel lefúvom újra a virágzó cser-szil-barackomat, csak egy-egy fa van, amit dédelgetek itt az udvarban.

Csúnya vacak az idõ, 10 fok alatt vagyunk, támad a monília sajnos...
Rovarölõt még nem kell bevetni,csak ha felmelegedünk 20 fok körül,ha az átlag hõmi közelítene a 12-14 fok felé.
Ha felszárad, vagy holnap reggel lefúvom újra a virágzó cser-szil-barackomat, csak egy-egy fa van, amit dédelgetek itt az udvarban.

Én eddig Topsint használtam. Ez egy kontakt szer és hatásos monília ellen. Sajnos jelenlegi formájában már ezt sem árusitják.
Scoret már én is adtam a barackoknak, de most megint kellene és most már a meggyek is kapnak belõle valószínû valami kontakt szert adok még hozzá, Dithane talán.. régen amikor még a nagy okos EU nem tiltotta be az Orthocidot, akkor azt adtam még hozzá. Nem tudom van e még valamilyen jó hatásos kontakt szer moníliára..
Sajnos a mostani esõk és hideg idõjárás telibekapja a cseresznyevirágzást, így a cseresznyén is meg fog jelenni a monília.
Milyen a levélzete? Ha tudsz tegyél fel róla képet, úgy talán könnyebb.
Én a múltkor láttam egy kertészetben elõször Bangita nevû cserjét. A levele talán a szil/gyertyánéra emlékeztet, és a virágzatáról a törpeorgona jutott eszembe. Most, hgy írtad az orgonához hasonlatos virágokat, talán Õ lenne az?
Én a múltkor láttam egy kertészetben elõször Bangita nevû cserjét. A levele talán a szil/gyertyánéra emlékeztet, és a virágzatáról a törpeorgona jutott eszembe. Most, hgy írtad az orgonához hasonlatos virágokat, talán Õ lenne az?
Van egy fafajta, amit nem tudok beazonosítani. Most virágzik itt Szegeden, a virágzata hasonlít az orgonáéhoz. A virágja 1.5 cm átmérõjû, 5 pártájú, amelyek nem fedik egymást. A virágok lágyszárú virágkocsányon lógnak, kb 16 db. Itt Szegeden elszigetelt példányok vannak, de ezek közül 4-et megvizsgálva erõs tetvesedést tapasztaltam. A virág, így a fa illata is mennyei, leginkább mézhez hasonlatos.
Nekem mondta az eladó, hogy a Topas a monília,foltosság,lisztharmat ellen jó, de az õszibarack levélfodrozódása ellen (tafrina) a Score az ütõs.
Tehát beszórtam a kettõvel, meg tettem hozzá egy kézmaréknyi Ferticare 14-11-18+ nyomelem vízben oldódó mûtrágyát. Összekeverve olyan selymes bugyi-színû markáns-kellemes illatú vegyület lett a zománcos vödörben.

Tehát beszórtam a kettõvel, meg tettem hozzá egy kézmaréknyi Ferticare 14-11-18+ nyomelem vízben oldódó mûtrágyát. Összekeverve olyan selymes bugyi-színû markáns-kellemes illatú vegyület lett a zománcos vödörben.

Topas + Score? Ha jól tudom mindkettõ felszívódód gombaölõ, elég lett volna csak az egyikkel.
Áá.. elírtam a szót, a jó pajaja, nem papaja,bocsánat.
Amúgy ahogy látom nagy a felfordulás a Mars-téri építkezés miatt, de valahol a környéken,inkább periférikus piacon szerezd be a paradicsom palántákat, menõ termesztõtõl, és olyan folyton termõ,lindás, kikötözni való fajtát ültess el.

Amúgy ahogy látom nagy a felfordulás a Mars-téri építkezés miatt, de valahol a környéken,inkább periférikus piacon szerezd be a paradicsom palántákat, menõ termesztõtõl, és olyan folyton termõ,lindás, kikötözni való fajtát ültess el.

Köszi az infót, nem bántani akarom én a vegyipart,igen gyorsan fejlõdik,lásd a Score-Topas felszívódó szelektív szereket amit kiszórtam mert más régebbit nem kapni. Csak vissza emlékeztem nagyapám világára 1896-1986, élt 90 évet, ismerte a DDT-t,és fõzette a mérges mészkénlét.Saját termésû bort-pálinkát ivott, ami az errefelé "Illancs"-i homokbuckák gyalog mûvelésû szöllei, és szanaszét ültetett barackfái,meggyesei,szilvái teremtek. Azért voltak szanaszét ültetve, mert ahol kikelt egy magonc, mindjárt be szemezte,-oltotta nemesebb fajtára, és azok teremtek, nem ültette át.Itt a homokon nem is lehet...

Kedves Kaszabubu Lordos hozzászólásodhoz:
Nem hinném, hogy a vegyiparról ilyen egyszerûen kellene lerántani a leplet. Tudomásul kell venni, hogy változik, fejlõdik a világ, s ma nem azok a zöldségek, gyümölcsök uralják a piacot, melyeknek valamikor az otthon oldott rézgálicos, meszes permetlé is elegendõ védelmet nyújtott. Ahhoz, hogy elegendõ kenyér kerüljön a Világ asztalára, ma már a hagyományos Fertõdi, vagy Bánkúti búza nem adna elegendõ mennyiséget. Ha a burgonyáról beszélünk, annak is sokkal összetettebb a védelme, mint mikor nagyanyánk kiment a kertbe, s egy rozzant zokniból kiszórta a rákkeltõ DDT port a bogarak ellen. S ezt a krumplit aztán Te megetted. Hidd el – különösen az Úniós csatlakozás óta – nagyon odafigyel mindenki az élelmiszerláncra. Legfeljebb azok a kistermelõk nem, akik azt hiszik, hogy a régi, hagyományos módszerek, az új genetikájú növényeknél is beválnak, s ha mégsem, akkor növelnek a dózison. Sok az új, szuper szelektív növényvédõ szer, s ezeket a célterületüknek megfelelõen kell felhasználni. Nem véletlen, hogy ezeket is receptre, szakemberek közremûködésével kell használni. Az embergyógyászatban az Aszpirin még mindig töretlen népszerûségnek örvend, de azért egy komolyabb betegségnél nem ez a célirányos kezelés szere!
Mivel ez egy meteorológia oldal agrometeorológiai fóruma nem is kívánom tovább ragozni. Csak felhívni a figyelmet arra, hogy saját egészségünk érdekében, célirányosan és nem nyakra-fõre használjunk - a dózisokat mindig betartva – növényvédõ szereket. De persze azt sem kell elhinni, hogy a mai, intenzíven termõ növények esetén egy egyszeri, hagyományos rézgálicos permetezés megoldja a peronoszpóra elleni védekezést.
Üdv: Ordax
Nem hinném, hogy a vegyiparról ilyen egyszerûen kellene lerántani a leplet. Tudomásul kell venni, hogy változik, fejlõdik a világ, s ma nem azok a zöldségek, gyümölcsök uralják a piacot, melyeknek valamikor az otthon oldott rézgálicos, meszes permetlé is elegendõ védelmet nyújtott. Ahhoz, hogy elegendõ kenyér kerüljön a Világ asztalára, ma már a hagyományos Fertõdi, vagy Bánkúti búza nem adna elegendõ mennyiséget. Ha a burgonyáról beszélünk, annak is sokkal összetettebb a védelme, mint mikor nagyanyánk kiment a kertbe, s egy rozzant zokniból kiszórta a rákkeltõ DDT port a bogarak ellen. S ezt a krumplit aztán Te megetted. Hidd el – különösen az Úniós csatlakozás óta – nagyon odafigyel mindenki az élelmiszerláncra. Legfeljebb azok a kistermelõk nem, akik azt hiszik, hogy a régi, hagyományos módszerek, az új genetikájú növényeknél is beválnak, s ha mégsem, akkor növelnek a dózison. Sok az új, szuper szelektív növényvédõ szer, s ezeket a célterületüknek megfelelõen kell felhasználni. Nem véletlen, hogy ezeket is receptre, szakemberek közremûködésével kell használni. Az embergyógyászatban az Aszpirin még mindig töretlen népszerûségnek örvend, de azért egy komolyabb betegségnél nem ez a célirányos kezelés szere!
Mivel ez egy meteorológia oldal agrometeorológiai fóruma nem is kívánom tovább ragozni. Csak felhívni a figyelmet arra, hogy saját egészségünk érdekében, célirányosan és nem nyakra-fõre használjunk - a dózisokat mindig betartva – növényvédõ szereket. De persze azt sem kell elhinni, hogy a mai, intenzíven termõ növények esetén egy egyszeri, hagyományos rézgálicos permetezés megoldja a peronoszpóra elleni védekezést.
Üdv: Ordax
Én szeretem a különlegességeket, pl sárga málna, fehér padlizsán, vérbarack...(pár hete az egyik áruházban még sárga eper vetõmagot is láttam). Ez a ruccola viszont tényleg nem nagy szám, még valami sajátos íze sincs... mintha füvet rágnál..
Természetesen ízlés dolga, ezen kár vitatkozni. Csak halkal jegyzem meg, hogy a növényfogyasztásba is van divathullám. Pl. a ma nagyon népszerû rukkola, melybõl 8 - 10 dkg-ot 4-500 Ft-ért adnak, egy egyszerû gyomnövény, melyet ha egyszer elültetsz a kertben szinte lehetetlen kiírtani. Az un. koktélparadicsom sem más mint egy vad paradocsom. Ha a nemesített paradocsom magja elhúlik és következõ évben kikel magától, már sokkal kisebb méretû termést hoz, majd a következõ évben már "koktélparadicsomot" fogsz szedni a növényrõl.
Nem tom, de bocs ,ha szögeden a papaja mást jelent.Jó, félreérthetõ, felénk még paradicsomot jelent.

Szentmihálytelek? Konkrétan hol? De várj, én paradicsomot akarok termeszteni, nem papaját!
Nekünk ízlett! Az epebajosok is tudják fogyasztani, mert hiányzik belõle az a sav, amit az epe bont le. Különösen a sárga koktélparadicsom tud finom lenni. Persze a kövér, öklömnyi méretû, édes szabadföldi paradicsom nem überelhetõ!

Halló Laci!
Kerekezd ki St.Mihálytelekre, ottan bizt. kapsz már palántát is, és szuper ízû,bevált fajtát. Esetleg még messzebb, Mórahalmon,semmi a 21 km.
És ha beleinvesztálsz egy 15-20 literes virágcserépbe, akkor abból sok szép papaja fog teremni a 5. emeleten is.
Mondom írom "virágcserép" -be. az jobban tartja a nedvességet, és opt.hõmit ad éjjel is, az esetleges nappali hõmegfutás után.
Kerekezd ki St.Mihálytelekre, ottan bizt. kapsz már palántát is, és szuper ízû,bevált fajtát. Esetleg még messzebb, Mórahalmon,semmi a 21 km.

És ha beleinvesztálsz egy 15-20 literes virágcserépbe, akkor abból sok szép papaja fog teremni a 5. emeleten is.
Mondom írom "virágcserép" -be. az jobban tartja a nedvességet, és opt.hõmit ad éjjel is, az esetleges nappali hõmegfutás után.

Még egy Lordos rövid szólást;
A mai növény védõszerekrõl a véleményem; nagyon drágák, mint az emberi gyógyszerek, és nem érnek többet hatásukban mint a 10-25 évvel elõtti vegyszerek. A Agro-kemikália-ipar próbál minél többet kihozni a felhasználókból, úgy hogy kivonja a hatásos vegyületet, és új névben bedobja, persze drágábban a szert.
Plda: régen(20 éve) a Cuprosan Super D szer réztartalma emlékezetem szerint (37-50%) közt volt.Most az ajánlott Bordói Por csak 20%.
Vagy a gyomírtó szereknél is van jócskán hígítás,új név, meg mindenre jó
szlogen. Aztán két hét múlva kel minden, mint ha húznák.(Ja mert nem volt jó a kijuttatási idõpont,nem eset,vagy sok esett,ménem éjfél után csinálta mikor kinyílnak a légzõsejtek,,stb válasz)
Tehát : régen a "természetes" hatóanyag réz-kén,meg a büdöske rovarölõk is, mint a Bi-58 -Kivonva- megtették a hatásukat, ma már nem olyan biztos.
Meg a sok adalék, mûa.segédanyag, és sok pacebo talkum,nem említem már a kozmetika-ipart is, mert leránt rögtön a mélység..
Attól, hogy az allant írt gomba betegségek újra fellángoltak, van annak nem csak természeti, mutáns oka, hanem az emberi hiszékenység, a multi-vegyipar haszonszerzése is közrejátszik.
Megoldás talán tényleg röviden: Bio-kertészet, a régi hagyományokat feleleveníteni, termesztési szokások, bevált fajták, régi jó vegyszerek, rézgálic-mész- kénpor - ecetes, hamus permet,komposzt trágya stb.
(zokniban feloldott rézgálic, oltott mésszel való bekeverése, 1-2 napos kijuttatás az igazi peronoszpóra elleni módszer.)
A mai növény védõszerekrõl a véleményem; nagyon drágák, mint az emberi gyógyszerek, és nem érnek többet hatásukban mint a 10-25 évvel elõtti vegyszerek. A Agro-kemikália-ipar próbál minél többet kihozni a felhasználókból, úgy hogy kivonja a hatásos vegyületet, és új névben bedobja, persze drágábban a szert.
Plda: régen(20 éve) a Cuprosan Super D szer réztartalma emlékezetem szerint (37-50%) közt volt.Most az ajánlott Bordói Por csak 20%.
Vagy a gyomírtó szereknél is van jócskán hígítás,új név, meg mindenre jó
szlogen. Aztán két hét múlva kel minden, mint ha húznák.(Ja mert nem volt jó a kijuttatási idõpont,nem eset,vagy sok esett,ménem éjfél után csinálta mikor kinyílnak a légzõsejtek,,stb válasz)
Tehát : régen a "természetes" hatóanyag réz-kén,meg a büdöske rovarölõk is, mint a Bi-58 -Kivonva- megtették a hatásukat, ma már nem olyan biztos.
Meg a sok adalék, mûa.segédanyag, és sok pacebo talkum,nem említem már a kozmetika-ipart is, mert leránt rögtön a mélység..

Attól, hogy az allant írt gomba betegségek újra fellángoltak, van annak nem csak természeti, mutáns oka, hanem az emberi hiszékenység, a multi-vegyipar haszonszerzése is közrejátszik.

Megoldás talán tényleg röviden: Bio-kertészet, a régi hagyományokat feleleveníteni, termesztési szokások, bevált fajták, régi jó vegyszerek, rézgálic-mész- kénpor - ecetes, hamus permet,komposzt trágya stb.
(zokniban feloldott rézgálic, oltott mésszel való bekeverése, 1-2 napos kijuttatás az igazi peronoszpóra elleni módszer.)

Szép tavaszi napokat!
Tegnap pénteken estefelé lefújtam a cseresznyefát, az õszibarackot,és szilvát-mogyorót,még a 3 rózsabokrot is ; Topas(z)+ Score ampullás szerrel, 12 literrel.Jól kiosztottam.Megvártam amíg a méhek "elülnek".
Most van a teljes virágzás kezdete, ugyanakkor most gyengül le a gyümölcsfa védekezõ immunitása a gombák ellen.
Jól írta végül is Floo, hogy most kell segíteni-védelmezni a gyümölcstermõ fauna védelmét.
Attól még hogy nem látni a Tafrina levél görbesztõ ténykedését, vagy a levél líkasztó betegségeket, a cseresznyén a zöldbõl sárgára barnára fonnyasztó monília képleteket, meg kell tenni a védekezést.
Igen, 10-20 évvel ezelõtt nem volt ennyire elszabadulva a monília, a bakteriális ágelhalás.Talán most ezek a fõ ellenségek, jobban támadnak tán mint a rovarok kártétele.
Rovarölõvel kombinálva majd 2-3 hét múlva szórok csak.
Na egy kis kitérõ után kívánok sok jó "bevetést, és bíbelõdést" a kertekben, növényekben.
Talaci- Szeke; a jó öreg piros,gömbölyû,vékony héjú paradicsom, bokor-fa a legjobb ízû, felszelve ez is felér bármely saláta-paradicsommal.(Tényleg ízetlen.)
Tegnap pénteken estefelé lefújtam a cseresznyefát, az õszibarackot,és szilvát-mogyorót,még a 3 rózsabokrot is ; Topas(z)+ Score ampullás szerrel, 12 literrel.Jól kiosztottam.Megvártam amíg a méhek "elülnek".
Most van a teljes virágzás kezdete, ugyanakkor most gyengül le a gyümölcsfa védekezõ immunitása a gombák ellen.
Jól írta végül is Floo, hogy most kell segíteni-védelmezni a gyümölcstermõ fauna védelmét.
Attól még hogy nem látni a Tafrina levél görbesztõ ténykedését, vagy a levél líkasztó betegségeket, a cseresznyén a zöldbõl sárgára barnára fonnyasztó monília képleteket, meg kell tenni a védekezést.
Igen, 10-20 évvel ezelõtt nem volt ennyire elszabadulva a monília, a bakteriális ágelhalás.Talán most ezek a fõ ellenségek, jobban támadnak tán mint a rovarok kártétele.
Rovarölõvel kombinálva majd 2-3 hét múlva szórok csak.
Na egy kis kitérõ után kívánok sok jó "bevetést, és bíbelõdést" a kertekben, növényekben.

Talaci- Szeke; a jó öreg piros,gömbölyû,vékony héjú paradicsom, bokor-fa a legjobb ízû, felszelve ez is felér bármely saláta-paradicsommal.(Tényleg ízetlen.)

Szerintem annyi a különbség, hogy az egyik ízetlenebb, mint a másik.
Régebben én is próbálkoztam a sárga paradicsommal, de nem ízlett senkinek.
