Időjárási visszatekintő

Az a tassi -24-es minimum se gyenge!Link
Itt kiszúrták egy "gyenge" -16.6°C-os Tmin-el...

"-15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet"

Felett, bocsánat, késõ van.

Bocsánat kimaradtak a másodiknak a képei Link Link Link

Egy kis múltidézés: mivel amióta ilyen alaposan és szisztematikusan vizsgálgatom a klímát, nem volt alkalmam megtapasztalni egy -20-23 fokos éjszaka hõmérsékleti viszonyait, ezért ismét a december 20-21-i erõs fagyok nyomait kutattam, most Kaposváron.
Az omsz állomás ott -23,2 fokos minimumot mért Link
Ami azért már egész jó kis hideg.
Arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen nem szokványos hõmérsékletet a városi hõsziget milyen mértékben tud kompenzálni.
Mivel Kaposváron jártam ma, és egy fél órás szabadidõmben gyorsan felkerestem 1-2 fügét, hogy vajon a -23,2 fokos december 21-i éjszaka okozott-e kárt a városi fügékben!?
A bekarikázott példány Link a Tesco melletti utcában van, belváros, de elég szabadon vannak ott a terek mellette, illetve ebbõl a képbõl Link kiderül, hogy a távoli dombhoz képest eléggé mélyen fekvõ hely, nagy nyitott, bár bebetonozott tér van a Tesco fele, de mivel ez a füge elég fagyérzékeny fajta, nem voltam benne biztos, hogy a kaposvári állomás -23,2 fokos minimuma után teljesen ép lesz!
Ennek ellenére a rügyek állapota azt mutatja, hogy biza nem lett baja Link Link Link , a csúcsrügyek és a termõrügyek zöldek, tehát a füge -15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet ott, mivel fagyérzékeny fajta, akár 1-1,5 fokkal is.
-23,2 fokos külterületi érték mellett!
Egy másik példány is ezt támasztja alá, a kép bal felében a ház elõtt Link , itt meg jobb oldalt Link , ez családiházas övezet, bár közel hozzá a panelrengeteg, ez kicsit magasabban van, de nem sokkal. A GPS-em 125 métert mutatott a város egyik alsó pontján, míg a most talált füge utcájában 145-öt, tehát mondjuk 20 méterrel lehet feljebb, azért csak mondjuk, mert nem tudom mennyire pontosak ezek a magassági adatok, de a lényeg, a város alsó felétõl kb. 20 méterrel van feljebb.
Annyira épnek és sérülésmentesnek tûnt, hogy pár pillanatig levelet is kezdtem rajta keresni, mondom biztos nem tudja hogy tél van, és kilevelesedett.
Totál fagyásmentes!
Az épülettõl legtávolabb lévõ rügyek is zöldek!
-23,2 fokos állomási érték után!
Egy kis domb és egy kis város, és a füge -23,2 fok mellett vígan telel!
Elképesztõ, mit tud egy 70 000-es város hõszennyezése!

Reggelre 7cm(5mm) friss hó esett.
A múlt héten erre a hétre várt eseménytelen, unalmas, csapadékszegény várakozásokra igencsak rácáfolt az idõjárás.
Legalább is itt.

Furcsállom ,hogy nem szólunk a 2003-2004-es télrõl semmit, pedig elégé sok hó esett azon a télen (nem figyeltem akkor az idõjárást csak az éghajlati adatokat néztem most meg) és meleg sem volt ,de mondom hóból elégé sok volt vagy inkább sok hótakarós nap volt,furcsa hogy nincs róla szó...

Tök jó, jó ötlet volt

A 2. dekád után 36 mm a hónap csapadéka,kevésbé volt csapadékos mint az elsõ dekád.A Tközép magasabb lett,így 1 tizeddel emelkedett a havi közép az elsõ dekádhoz képest(most -0,5).A hõmérséklet meglepõen kis amlitúdót vett fel.A szélsõségek a hónap elsõ napjaiban voltak 5,6 ill.-7,3 fokkal.20 nap alatt egy eléggé átlagos hónap képe vetõdött fel,mígnem ma a 21. napon beütött egy nagy változás(méghogy eseménytelen idõ?):ma este állt be a napi min. -7,6 fokkal,míg tegnap este volt a max.-2,8 fokkal.Ezzel messze a leghidegebb nap a mai a hónapban és esett hozzá 8 cm friss hó !A max., a min., a Tnapi közép,a lehullott napi hó és a 11,5 centis hófelhalmozódás egyaránt havi rekord !

A mai havazásról feltettem egy rövid videót: Link

2,3 mm csapadék adott ma reggelre 1 cm havat.
Azaz havas nap lett a mai is.

A két peremhelyzeti havazás az ország középsõ részén - így nálad is - alaposan kitett magáért.

Nálam a hétfõ-keddi helyzet mindössze 0,1mm, "láthatatlan" havat adott.
A tegnapi már végre hozott ide is havat, 1,4mm és 1,5cm mennyiségben.

Ez is kevéske, ám becsülöm ezt is, és szép fehér a táj.

Ma reggelre ismét kiadós havazás volt nálam, a héten már másodszor, olyan 6-7cm friss hó hullott, a régivel együtt már 13cm vastag. Kiolvasztás után 6,0mm mértem. 43,8mm a havi mennyiség.

Itt olyan mennyiségû hó hullott teraszunk bejárati ajtaja elé egy reggelen, hogy édesapámmal és bátyámmal alig tudtunk kimmenni a szabadba. Elsõéves középiskolás voltam, úton az Arany János gimnázium felé végig a szemembe fújta a szél a havat.

Emlékszem, hogy 1969. decemberében Zalaegerszeg városban elrendelték a közmunkát, melynek keretében az üzemek és intézmények dolgozói takarították a havat a városban és a városból kivezetõ utakon. A mi cégünknek a Zalaegerszeg - Nagykapornak közötti - a mai 76-os - utat kellett letakarítani.
Elõl haladt egy markológép, utána pedig egy buszban mi a lapátokkal. Ahol a busz elakadt ott a hó nagyját géppel, a többit kézzel takarítottuk el. Tényleg voltak 3-4 m magas hótorlaszok, így például a kisbucsai vasúti átkelõ elõtti bevágásban. Délre értünk Nagykapornakra az egyik sávon, majd délután visszafelé a másik sávot is megtisztítottuk.
A legemlékezetesebb helyzet azonban 1970. április elején alakult ki, amikor a havazást 100-120 km-es szél kísérte, ami elszaggatta a villanyvezetékeket és több 100 sürgönypóznát döntött a vasúti sínekre. Ennek következtében több napig a buszok mellett a vonatok sem jártak. A honvédség híradósai biztosították a MÁV-nál a távközlést, magam is láttam a honvédségi híradóskocsit az egerszegi állomás forgalmi irodája elõtt állni. A vasútállomáson rekedt sok 100 embernek is a honvédség fõzte gulyáságyukban a meleg ételt és a teát.

Nálam a mai nappal meglett a tél 20. hótakarós napja.
Eddig ez a tél átlagos idõjárást hozott.
Egy kiadós havazás azért még beleférne - 20+ cm - ha már a múltkori mediciklont úgy elbuktuk. Egyre volt jó a 10 nappal ezelõtti fagyott hó: konzerválta a hótakarót, ami azóta "túlélt" többszöri +4-+5 fokos nappali hõmérsékletet is.

Itt Budapesten nem lehet panasz a télre ,de inkább a hóra Már most ezen a télen volt 4 rendes havazás(és még hátra van a tél 2. fele) Tavaly csak 3 volt az elõtt meg 2 elõtte meg 0

Ahogy nézem a táblázatot sok helyen több mint 100 mm esett le hóban 69 decemberben.

Unokatesóm 69'-ben született , emlékezetesen nagy hó volt decemberben az idõsebb rokonság elmondása alapján. A faterom ekkor volt katona, "féllábszárig" érõ hó volt e télen, (ami térségünkben azért komoly hótakaró) és meg - meg újuló hófúvások tették próbára a környéken élõket. Az egyik legkomolyabb tél volt az elmúlt évtizedekben.

Találtam egy érdekes összefoglalót a legendás 1969-1970-es télrõl.Link Remélem lesz még ilyen mifelénk. Mesélték,hogy a Dunántúlon 3-5 méteres hófalak voltak,tankokkal vitték a kenyeret a falvakba.

Ezek szerint akkor, azon az éjszakán nekünk volt egy induló délnyugati szelünk, az olaszoknak meg nem.
Az olaszoknak viszont van egy tengerük két oldalról, gyakorlatilag körbeveszi õket a tenger, ami egyrészt a nagy víztömeg miatt hõtartalékot képez, másrészt a lehûlõ levegõ és a melegebb víz kölcsönhatása miatt gyorsabban képzõdik köd vagy magasköd, magasabban tartja a légtömeg harmatpontját, így az nehezebben hûl le. Azon a három kritikus éjszakán az említett olasz területek felett kavarogtak kisebb-nagyobb felhõtömbök, így volt, ahol fél éjszakák felhõsek voltak.
Több, ott szokatlan hideget mérõ állomás (1985 óta nem fordultak ott elõ ilyen értékek) van 40-60-80-100 méteres abszolút tszf. magasságban, amik jóval elõnyösebbek ebbõl a szempontból a mi 160-220-300 méteres magasságainkhoz képest.
Tehát mindent összevetve jobb helyzetben volt az említett olasz térség, mint mi, egy -21 fokos iklódbördõcei minimum abszolút értékben sokkal "jobb" érték, mint egy említett olasz térségbeli -14 fok.
Pláne úgy, hogy az Iklódbördõce település területét képezõ szõlõhegyen -12 fok körüli minimum lehetett.
Iklódon a -21 fok az nudli.
A kaposvári -23,2 fok az durvább, ismerve az állomás fekvését és környezetét.

De teljesen mindegy is, milyen körülmények között születettek az értékek, csak úgy egy az egyben hasonlítjuk, hogy egy zalai, tolnai vagy somogyi dombon közel azonos körülmények mellett (vastag hótakaró, hideg légtömeg és derült ég) azonos vagy magasabb minimum volt, mint Bolognában, Modenában, Riminiben, Veronában vagy Firenzében nagy területeken, az egy az egyben is fantasztikus.
Téma részemrõl lezárva!

Sajnos környékemnek nem jött be ez a leálló okklúzió, csak kora délelõtt futotta belõle egy ideig tartó nagyon aprószemû havazáshoz, amely átmenetileg hólepelt adott, ám a fagypont körüli hõmérséklet eltüntette.
Várok tovább.

Itt is 7 cm volt reggel a hótakaró. Kíváncsiságból most is méregettem egy kicsit, nálam 9-10 cm hó van most, napközben azért tömörödött és enyhén olvadt, de már órák óta újra fagy van. Igazi téli idõjárás volt ma eddig.

Reggelre 7cm hó esett. Ma egész nap gyengén havazott, újabb 3cm hullott, de tömörödött is. Estére az összvastagság 9cm lett.
Nekem meglepetés volt ez a mennyiség!
Ezen a télen ez volt a 3. jelentõs havazás. Nem is rossz, az elõzõ évek ínséges idõi után.

Szép vastag hótakaró alakult ki nálam 7cm, a csapadék mennyiség olvasztás után 4,9mm. Most is szépen hull a hó. Hónap és egyben az év csapadék mennyisége 35,2mm ami már most meghaladja januári szokásos értéket.

Ami szerintem azért nem mellékes még, az a szél.
Link
Link
Így viszont lényegében már késõ délutántól, kora estétõl a "felmentõsereg" megérkeztével megváltoztak a szörkomsztenziszek.
Bizonyos részeken föltétlenül, -amibe a két, sokat emlegetett dombi mérõállomás mindenképpen beleesik, és amelyek ugye -12 - -13 közötti °C-ot regisztráltak.
Valószínûsíthetõen tehát az összehasonlításban szerepelt olasz területeken ilyen "áramlat" nem bonyolította a képletet.
[ettõl függetlenül elképzelhetõ, hogy a déli szél nélkül sem süllyedt volna már sokat a t, de erre azért mérget nem vennék].

(És igaz, az alacsonyabban fekvõ részek még estig sem bírták ki).

Jóllehet, dunántúli területeket említettél, a 2 amatõr, zalai dombi mérõállomáson kívül, csak a teveli és az árpádtetõi hivatalos adat áll rendelkezésemre.
Hogy az ottani ~ -13 fokos értékek alkalmasak-e már az összehasonlításra, azt nem tudom.

Semmiképpen nem az inverzió érdemeit lebecsülve jegyeztem meg.
Az alacsonyabban fekvõ részekhez képest természetesen nagy a differencia, ami valóban figyelemreméltó.

Hát erre most nehezen tudok mit írni, mert ezek szerint nem világos a lényeg.
A terület dombvidék Link Link Link Link , az az állomás, ami -12,8 fokot mért, ezen a területen egy közepes fekvésben van, vannak ennél magasabb és mélyebb fekvések is. (a hõmérsékletektõl függetlenül valami hihetetlenül szép vidék, ahogy keresgéltem pár képet, csak ámulok és bámulok, bárcsak a mi dombvidékeink is ilyen látványt nyújtanának)
Alapvetõen igazad van, persze hogy nem szerencsés, mint ahogy pl. az omsz állomások középhõmérsékleteit egy térképre tenni ugyanígy nem szerencsés, és pont ezért nem szerencsés az esetleges pontokra telepített állomások adatiból klímaterületeket meghatározni. Pont ez benne a lényeg.
Viszont amennyiben igenis szerencsés az összehasonlítás, az az, hogy a Dunántúl dombjai és Olaszország valóban mediterrán vidéke, Bologna, Modena, Ferrara, Ravenna, Firenze környéke külön klímaterület.
Nagyon-nagyon külön klímaterület.
Ennek ellenére azon a környéken a völgyekben, sík vidékeken -15 fokok voltak, amik alacsonyabbak a Dunántúl dombvidékeinek egyes dombjainak -11-12 fokos minimumainál.
Tehát az inverzió felülírta ezt az óriási mezoklímakülönbséget.

Mai T min: -4.9°C, T max : -2.6°C.

Ezek az állomások dombon vannak? Mert ha nem, akkor nem tartom szerencsésnek az összehasonlítást. Fagyzugok vannak Észak-Afrikában is.

Az olaszországi Emilia-Romagna tartományban egy amatõr állomás adatsora a Karácsony elõtti fagyoknál: Link
A mérõ kameráján látható a környezete Link , sûrûn lakott terület.
Ez egy másik Link
Ez meg egy 3. Link
-12-13 fokok sokfelé voltak arrafelé, de a mérõk környezete mind lakott terület, egyet találtam, ami nem településen van, hanem kicsit kijjebb, az a -13,3 fokos érték.
Ezek az értékek alacsonyabbak, mint a Dunántúl dombjainak jobb fekvésû részei.

FIGYELEM!

Az éghajlati naplót töltõknek ismét figyelmébe ajánlom, hogy a 16-ára bejegyzett maximumhõmérséklet az ország DK felén még 15-e este állt be. A napló jól láthatóan sok helyen hibásan lett kitöltve.

A karácsonyi esetet sem javította még ki mindenki!

Kérek mindenkit, hogy tartsa be a napló kitöltésére vonatkozó szabályokat. Ezen szabályok sorozatos megsértése az adatbázisunk elértéktelenedéséhez fog vezetni.

Köszönettel: Cauchy

Hát ez érdekes!
Sármelléken kedden reggel 2 centi havat mértek Link . Én kedd délben haladtam el Sármelléktõl kb. 10 km-re, és valóban olyasmi körüli hó volt.
Másnap meglepve nézem, hogy Sármellék 0 centi havat ad Link , pedig kedd és szerda között 0,6 fok volt a legmelegebb, csapadék nem volt, tehát 2 centi összefagyott jeges hó nem valószínû, hogy teljesen elolvadt 0,6 fokon. Ha el is olvadt egy része, legalább folt kellett volna hogy maradjon.
Aztán a következõ napokon is 0 centi havat adtak Sármelléken Link
Erre ma reggelre meg folt lett Link , miközben nem volt hóesés.
Furcsa!

Eltelt a fél január és a fél tél egyaránt.Elég felemásra sikeredett mindkettõ.A december a maga izgalmas idõjárásával eléggé ismert,és így folytatódott a január is az országban:bõ esõk,bel és árvíz keleten,országos havazás majd erõs enyhülés,olvadás,most anticiklon és lehûlés:volt megint minden.
Pápán -0,6 vagyis átlagos lett a középT,de a keleti területek kb.3 fokos anomáliája pozitívban elég furcsa fejlemény.A csapadék nálam 26,7 mm,kicsit több a szokásosnál,míg keleten ez is vagy 2-3-szoros átlagmeghaladást hozott.Tegnap gyökeres fordulat jött:keleten hidegebb lett mint nyugaton,vagyis talán visszaáll a normális kerékvágás.
A tél eddig a Dunántúli-khg-et(ott átlagos)kivéve 1-2 fokos pluszt mutat,a hátralévõ heteknek keménynek kell lenni,ha átlagos telet szeretnénk.Európában is átformálódott minden.Bejött a modelleknek az ÉK-i AC megerõsödés,de igen aktívak az ÉNY-i ciklonok is.Két nagy központ ütközõzónája lehetünk megint, 950 körüli brit ciklon és 1050 körüli orosz AC küzdelme érdekes lesz...
Már most a kettõ közt az Északi-tengeren vihar tombol 100 km-es déli széllel.A mediciklonok egyelõre igencsak eltûnõben vannak .Itt Pápán nem volt ilyen napsütéses és meleg idõ jan.1 óta,míg az Alföldön keményen fagy és párás-ködös az idõ.Ebbõl hogyan jön a folytatás a jövõ héten(és a tél 2. felében)elég nagy talány .

Régebben kifejtettem,hogy számomra(négy évtized távlatából nézve)sokkal többnek tûnek az évente elõforduló szupercellák,tornádók,árvizek és aszályok stb.mint 3-4 évtizede.Ugyanakkor a telek(legallábbis itt felénk)határozottan enyhébbek,1987 óta "komoly" télre itt Ény-on nem emlékszem,max.néhány hetes"fellángolásra".A nyarakon meg a kánikulai és hõségnapok számának gyarapodását érzékelem(de én sem tudok elõkapni erre vonatkozó megcáfolhatatlan saját vagy nem saját statisztikát ).
Ugyanakkor nem látszik igazából még ebbõl,valami visszafordíthatatlan és végzetes katasztrófa,mint amit tegnap(csak rövid részletét láttam)egy m1-en adott esti film is sugallt.A globális felmelegedés témájából a média lerágott csontot csinált,és olyanok is errõl nyilatkoznak,akik talán azt sem tudják,hogy nyáron miért van melegebb,mint télen?Különösen a világtenger megáradása témakör bántja a csõröm,vagyis,hogy hamarosan a tengerparti települések végveszélybe kerülnek emiatt.Ha ez így lenne,akkor elsõként fél Hollandia víz alá kerülne,hisz a tenger szintje alatt van,de furcsa mód nem hallom,hogy az országot vízelárasztás fenyegetné.Már évtizedek óta azt hallom,hogy Velencének lõttek,mégis megvan.Akkor miért féltsünk más tengerpartokat,ahol korántsem ilyen akut a veszély?
Most úgy érzékelem,hogy(nem megkérdõjelezve a statisztikákat),hogy a napfolthiány megment minket valami további forrósodástól.Ugyanakkor,ha nem lenne melegebb az utóbbi évtized a szokásosnál,akkor most elég szigorú,akár az 1929,1942 vagy 1985-höz hasonló telek lennének.Meggyõzõdésem,hogy ha olyan komoly telek lennének Európában,az sokkal károsabb lenne számunkra,mint a mostani átlagos vagy annál melegebb telek.(Már kifejtettem egyszer,hogy egy mostani,az 1929 februárihoz hasonló idõjárás padlóra tenné az országot:energetikailag,egészségügyileg,közlekedést,mezõgazdaságot és ipari termelést illetõen egyaránt.Most a langyos idõ ellenére is összeomlott Budapest közlekedése,mi lenne fél méter hó és -10 fokos havi közép esetén? )

"ismerjük a bõ száz éve határozottan emelkedõ átlaghõmérsékletet mutató adatokat"

Elvileg Hidegség erre a mondatra tudna érdekeset reagálni, egy hete beszéltem vele telefonon, van egy több mint elgondolkodtató adatsora...igazán beírhatná már!
Hidegség ébresztõõõõ!!

Úgy gondolom egyébként, hogy mindenki annyira el van ájulva ettõl a néhány tizedes melegedéstõl meg a jéghegyektõl meg a sarkok jégviszonyaitól, és szinte minden a melegedés körül forog, hogy ezekrõl a szélsõségekrõl, idõjárási helyzetekrõl, ezek számának változásairól szinte alig hallani.

No igen mi is a szélsõség. Az a baj, hogy szélsõségrõl beszélnek amikor augusztus 20-án heves zivatart vonul végig a fõvároson...Mitõl is szélsõség? Mert több ezren voltak az utcán? Szélsõséges egy - egy téli meleg rekord, hivatkoznak olyan mérõállomásra ahol néhány évtizede, vagy csak néhány éve van mérés. Egy szó mint száz: Értelmezhetõ eredményt adhat e néhány évtizedes idõszak vizsgálata bármely elemeket kiemelve, elõtérbe tolva, és azt bizonyítékként kikiáltva, hogy lám - lám ez a globális felmelegedés következménye? Persze ismerjük a bõ száz éve határozottan emelkedõ átlaghõmérsékletet mutató adatokat, de ez változás adhat e alapot arra, hogy minden extrém jelenséget azonnal a "globális felmelegedés" számlájára írjunk, amikor csak az elmúlt ezer évben voltak ennél erõteljesebb, gyorsabb változások az éghajlatban. Gondolom már unalmas, de ismét csak a Réthly kötetekre tudok utalni, kevés elcseszett évet lehet benne találni amiben ne lehetne találni olyan "szélsõséges " eseményt, ami a médiakórus hisztériáját fel ne élesztené.

Már sokszor laírtam,de nem vesznek egyesek róla tudomást(és 50-100 évente elõforduló kiugró szélsõségeket szajkóznak ,ha valaki szóba hozza),hogy nem az a lényeg,hogy mekkora egy szélsõség(4,6 milliárd év alatt sok lehetett és elég nagyok is),hanem az,hogy mennyire gyakoriak.Sajnos olyan kimutatástról nem hallottam,amely csokorba szedné,hogy hány szélsõség van évente az utóbbi mondjuk 200 évben,mert elõször azt kéne eldönteni,mi a szélsõség?Úgy meg nehéz,hogy egyes vélekedések szerint ilyen nem létezik,hisz ha már egyszer elõfordult a történelemben(modjuk karácsonyi tornádó Budapesten),akkor az már nem szélsõség(ha minden Karácsonykor elõfordul akkor sem)...

Pontosan! Végre olvastam egy olyan mondatot ami már régóta fogalmazódik bennem. Ha így nézzük, gyakran nem átlagos idõjárás van, meg már magában az ÁTLAG szóban is benne van, hogy egy nagyobb tartomány középsõ értéke, bár ha nagyon szõrszálhasogatóak vagyunk, akkor egy csupa ugyanolyan számsornak is van átlaga, pl. 3,3,3 annak 3.

Persze, önmagában egy havi adat, vagy egy januári +17 fok nem jelent semmi rendkívülit. Viszont amennyiben ezen események sorozata áll fenn idõben és térben, akkor az már említést érdemel.

Krisztián összeállítása is mutatja, hogy tulajdonképpen mi is medencénkben valaminek az átlaga, a válasz: a szélsõségek statisztikai kiegyenlítése.

Szép összeállítás! Lehangoló a média által keltett , fel - fel lángoló hisztéria, minden kilengést az u.n. globális felmelegedés (?) számlájára írnak, holott ennél jóval szélsõségesebb idõszakok tettenérhetõk a kárpát medence éghajlatában. Bizonyos értelemben minél fejlettebb az infrastruktúránk, annál inkább ki vagyunk szolgáltatva az idõjárás extrémitásainak.Pl. az 1816 - os tipusu hóvihar most lényegesen több emberi, áldozatot szedne, mint akkoriban. Szinte látom az autópályákon betemetett kocsikat.

Bezzeg.

És ez a sok szélsõség egyértelmûen mutatja az éghajlatváltozást!

Ja ezek a 40-es évek? Húha, akkor nem, mert ez csak a mára igaz..

Dehogy, van még régebbi is ha ezekre gondolsz:-)
1881 jan 13: Link

Ezen a napon mi is volt akkor.

Bírom ezeket az összeállításaidat.

Amikor az öregek mesélnek, hogy "bezzeg régen mekkora telek voltak"(By Cauchy), akkor az enyhe teleket mindig kihagyják, mert azok nem annyira emlékezetesek, mint amikor nagypapám mesélte, hogy úgy ment át a szomszéd utcába a nagymamámhoz udvarolni, hogy létrán mászott át a hófúvás emelte hófalon. Amikor meleg idõ volt télen, arról ugye nincs ilyen emlék.
Kár, hogy nincs idõgépünk.
Kár, hogy a GFS archívumban csak pont 1949-ig vannak meg a térképek, de az látszik, hogy ha nem volt brit anticiklon, akkor enyhe tél volt, mint pl. 48-ban.

Ha már szóba kerültek a régebbi idõk telei, illetve az extremitások mértéke, következzék hát ennek kapcsán egy kis múltidézés.

Én most az 1940-es éveket választottam ki.
Ennek a bõ évtizednek a híres-hírhedt teleit, amikor szélsõségesen hideg idõszakok fordultak elõ, mindenki jól ismeri már, sok szó esett róluk (ilyen volt pl. 1940, 1942, 1947). Igen ám, de mi a helyzet ugyanezen kor szélsõségesen enyhe idõszakaival? Mert hogy olyanok is voltak ekkor, és nem is egyszer.

Január lévén, ezúttal erre a hónapra koncentráltam.
Alább szerepelnek 1939, 1948 és 1949 januárjának bizonyos hazai állomásokra vonatkozó havi legmagasabb hõmérsékletei (zárójelben a hónap azon napja, amikor a maximum beállt).

1939
Szekszárd: 18,3 °C (18.)
Pécs (Pius-kollégium): 18,0 °C (19.)
Királyhalom: 17,9 °C (19.)
Baja: 17,6 °C (19.)
Kaposvár: 17,4 °C (19.)
Elõszállás: 17,2 °C (19.)
Hõgyész: 17,0 °C (19.)
Nagykõrös: 17,0 °C (19.)
Siklós: 17,0 °C (17.)
Pécs (Egyetem): 16,8 °C (19.)
Zalaegerszeg: 16,8 °C (17.)
Lenti: 16,8 °C (17.)
Kunszentmiklós: 16,7 °C (19.)
Kecskemét (Miklóstelep): 16,7 °C (19.)
Balatonarács: 16,6°C (19.)
Gyula: 16,6 °C (19.)
Gyoma: 16,5 °C (19.)
Békéscsaba: 16,4 °C (19.)
Szentlõrinc: 16,3 °C (17.)
Kalocsa: 16,4 °C (19.)
Tótkomlós: 16,1 °C (19.)
Szarvas: 16,0 °C (19.)
Cegléd: 16,0 °C (19.)
Hévízfürdõ: 16,0 °C (17.)

Ebben a hónapban az ország szinte egész területén a havi abszolút maximum-hõmérséklet 10 °C fölött alakult. Sõt, jókora területen 14-15 °C körüli vagy efölötti volt ez az érték.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 17., 18., 19., 20. Vagyis a hónap során valószínûleg néhány napon át uralkodott csak ilyen szélsõségesen enyhe idõjárás.


1948
Sopron (Egyetem): 17,0 °C (14.)
Siklós: 16,0 °C (13.)
Kaposvár: 15,0 °C (24.)
Hódmezõvásárhely: 14,8 °C (14.)
Mosonmagyaróvár: 14,8 °C (14.)
Szentlõrinc: 14,2 °C (13.)
Mohács: 14,1 °C (25.)
Budapest (Postaállomás): 14,0 °C (14.)
Miskolc: 14,0 °C (14.)

Kereken 50 állomáson alakult a havi maximum 12,0 °C fölött, de amint látható, az értékek többsége ezúttal 12 és 15 °C között szóródott.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 4., 7., 8., 12., 13., 14., 24., 25., 26., 27., 30. A maximumok eloszlása itt már sokkal érdekesebb képet mutat: ennek alapján tehát egy igen stabilan enyhe hónap lehetett az a január.


1949
Siklós: 17,3 °C (4.)
Hódmezõvásárhely: 16,6 °C (2.)
Pécs (Pius-kollégium): 16,5 °C (4.)
Királyhalom: 15,6 °C (4.)
Pécs (Repülõtér): 14,7 °C (4.)
Mohács: 14,6 °C (2.)
Szeged (Mezõgazdasági Intézet): 14,6 °C (4.)
Lenti: 14,5 °C (3.)
Mezõhegyes: 14,5 °C (3.)
Szeged (Egyetem): 14,2 °C (4.)
Békéscsaba: 14,2 °C (3.)
Csongrád: 14,0 °C (3.)
Pécs (Misinatetõ): 14,0 °C (4.)

39 állomáson volt 12,0 °C-ot elérõ vagy annál magasabb havi maximum. Ezek jó része ezúttal is 12 és 15 °C közé esik.
Az abszolút maximumok beállásának napjai országszerte: január 1., 2., 3., 4., 6., 19., 20. Itt pedig a hónap eleje lehetett tehát igen enyhe, illetve egy-két napon még késõbb is visszatért a szokatlan meleg.


Érdekességképpen alább következzenek rendre a Budapestre vonatkozó január havi középhõmérsékletek, 1939 és 1949 között:
1939: +1,5 °C
1940: -7,0 °C
1941: -2,4 °C
1942: -8,7 °C
1943: -4,2 °C
1944: +2,9 °C
1945: -3,5 °C
1946: -2,8 °C
1947: -5,7 °C
1948: +4,2 °C
1949: +1,7 °C

Vagyis látható, hogy olyan igazi, hagyományos értelemben átlagosnak mondható január itt Budapesten nem is fordult elõ ebben a bõ évtizedben! Még a leginkább átlagos-közeli években is legalább 1-2 °C körüli pozitív vagy negatív anomália mutatkozott (1939 és 1949, illetve 1941 és 1946), de az idõszak nagy részében inkább szélsõségesen hideg vagy meleg januárok voltak. (Természetesen itt most csak egyetlen állomásról beszélünk.)

Ilyenek voltak tehát az 1940-es évek januárjai - mindennek nevezhetõk, csak éppen átlagosnak nem.

(forrás:
OMSZ évkönyvek,
www.met.hu)

Szóval nyugodtan megnézheted

Én ezért cseréltem le az Avast-ot, mert az összes keresõvel átnáztük a teljes tartalmat, és nem talált semmit a szerveren, a tartalom nem sérült, és nem fertõzött! Ráadásul nem minden gépen csinálja, szerintem a rejtett gif-ek miatt nyafog.

Vírusos a linked? Trójai programot észlelt az AVAST!

Nagy buli volt, soha nem fogom elfelejteni Link

A várakozásaimnak megfelelõen a környéken 2mm körüli, hóban érkezõ (ám 200m alatt nem megmaradó) csapadék jött le a tegnapi ciklonális visszapörgésbõl, nálam 1,9mm.

250 m-en.
Szerk: 240 m -nek is jó az.