Meteorológiai esélylatolgatások

160 óra felett igazi havas tél, kivéve a keleti országrészt, ezt azért említsük meg! A fáklyán látszik, hogy szerencsére kicsi az esélye annak, hogy ez a verzió jön be.

Érdekes, jövõ hét közepére az ECM is mutatja az "emeletes" cikloncsaládot! Link Perem/mediciklon-kezdeménnyel Genova környékén...

Szóval ilyen távlatból ki merem jelenteni lassan, hogy jövõ hét közepére érik egy újabb kiadós csapadékot adó idõszak.

Érdemes elolvasni: Link
14. oldalától leírtakat a blocking helyzetekrõl.

Kiderül belõle, nem csak az a blocking, amit sokan hisznek, hogy az óceán és a Brit-szigetek térségében ac található, hanem ez csak egyetlen típus.

Bizony, remekül néz ki, 160 óra felett igazi havas tél
Nagy kár, hogy számtalan ilyet láttunk már, de a pechszériánk legendás. Azért örökké nem tarthat....

Ájj, de jó a frissülõ GFS hosszútávooooon!!!
Mintha már megtörtént volna ez egyszer. Szerintem elromlott a gép és a múltat mutatja! Vagy pedig ismétlõdne az egész, ha így történne.

Úgy látom, a friss futáson már ott van annak a kezdeménye, amit délelõtt latolgattam.
Genova környékén indulna a genezis jövõ szerdán, a Norvég-tenger felett elhelyezkedõ ciklon/teknõ déli részén Európába érkezõ peremciklon peremén. Perem-peremciklon. Jól néz ki ez a képzõdmény! Link 3 emeletes.

Egyébként egy esetleges vasárnapi, hétfõi komoly hátoldali csapival is egyre inkább számolni érdemes a keleti végeken!

Ez jól is látszik az angolok, franciák és spanyolok idõjárásában.

Végülis most is negatív...

Helyes. Még mindig van 5-6 hetünk egy nagyobb masszív havazásra, még ha el is olvad 3 napon belül, én "ki lennék elégítve"

Február második felében eléggé mínuszba mennek meg a szórás is megnõ.

Nem lesz pozitív NAO index sem: Link

Sziasztok,

Mostanában meló és magánélet is beindult, ezért ritkábban tudok írni, de azért ezt a fórumot mindig olvasom (a társalgót nem), és csak annyit szeretnék írni, hogy ne hagyjátok abba, a stílus és a téma is elsõrangú
Egyébként a GFSt azért rendszeresen nézve, érdekes lenne tudni valóban, hogy a NOAA mitõl lát ilyen extrém negatív anomáliát Februárra, miközben nemcsak a GFS, de az összes modell inkább átlaghoz közeli T-ket mutat jövõ héttõl, az átmeneti enyhülés után!

Egyébként 2006 január végén volt egy nagyon erõs hideg betörés lehet hogy a polar split miatt volt ez is mert akkor is hasonló volt a hideg felhalmozódás mint most.

Valami olyasmit mondott, ha jól értettem, hogy azért van ez a felemás helyzet, mert nem elég erõs az Izlandi AC, és nem tudja lehúzni a hideget egészen az Atlanti-óceánig. Ezért nincsenek rekord közeli hidegek, mint pl. 86-87-ben voltak. Csak Skandináviában… A modelleken is egyre inkább az látszik, amit Te is mondasz: pengeél pengeél hátán . Egyelõre ez van, ebben én nagy változást rövid idõn belül nem látok: kicsit hideg és kicsit meleg, gyakran csapadékos idõszakok váltakoznak, összességében átlag körüli idõt összehozva (Sze: itt Közép-Európa környékén legalábbis)

Hát igen, végig szuper télies volt a makrofelállás, csak az apró tényezõk nem jöttek be. De ez például már egy sokkal globálisabb, átlátóbb megközelítése az idei tél vizsgálatának, hogy akkor most enyhébb volt-e, vagy mégsem. Míg mi itt a Kárpát-medencében erõbõl rávágjuk, hogy enyhébb volt, azért Európában már más a helyzet, nem is beszélve a makrohelyzetekrõl és azok idei elõfordulásáról.
Amit írtatok (felemás helyzet) még a fáklyánkra is rámászott, végülis egy átlagos-közeli idõt eredményezve.
A szezonális elõre meg (sajnos) meghibbant, valószínûleg ez a poláris jet (nem merek mondani ezzel kapcsolatban semmit, nem értek hozzá) megkavarta, és nem tud mit kezdeni hosszabb távon vele: Link Link éles határok, pengeél-helyzet É és D-Európa között, szinte használhatatlan sajnos ebben az érdekes idõszakban.
Szerk.: Angyalföld: Mondjuk valóban hosszú ideje tartja, de pálfordulást produkált úgy egy hónapja, s a hidegközéppontokat is ide-oda tologatja.
Szerk2.: Ebbõl akár olyan brutális havazások és meglepik lehetnének Európa-szerte, mint az angol eset volt... Csak hát szezonális elõre ez.

Azért ez is érdekes februárra, márciusra: Link
Már tartja egy ideje...

Sziasztok!
Megnéztem a videót: érdekes. Egy kis Tolmács-olás :
Valami olyasmit mond, hogy amikor nincs polarsplit, akkor Izland fölött ciklon van, itt meg meleg. pl-nak mondta a tavalyi és a tavalyelõtti telet. Amikor meg van polarsplit, akkor meg anticiklon van Izland felett, nálunk meg hideg. Itt az 56-os és a 86-os telet említette. 2009-rõl meg annyit mondott, hogy valami "felemás" helyzet van, a hideg néha lejjebb jön, néha visszahúzódik… (Tehát hiába van ott Skandinávia fölött a "kékség", erõsebb hidegöblítésre, ami esetleg tartósan megreked itt, én nem nagyon számítok, amíg ez a helyzet fennáll.
Ja, egyébként azt mondta a videóban az úr, hogy ez a helyzet általában a tél második felében szokott bekövetkezni, és 2-3 hétig tart…

Természetesen az elõbb elírtam, nem az utolsó polarsplit, hanem az utolsó major warming volt akkor, ezért is érdekes annyira a mostani polarsplit ÉS major warming együttes hatása. Elnézést
Az akkori split valamikor január 30 és február 10 között záródott.

A következmények tekintetében pontosan az lehetséges, amit Te is írsz; minden, csak nem unalmas idõjárás. Mivel az alsó sztratoszféra melegedése extrém szintet ért el és még mindig tart, így a hatással (azaz a hideg levegõ talajközelbe préselésével) sokáig lehet még számolni, ahogy Adaz is írja, messze a tavaszba húzódóan.

A blocking egyelõre gyér Link de egyre biztosabb

Gyorsan visszafuttattam a Gfs archívumot, és gyakorlatilag heti váltással követték egymást a hidegöblítések, és igazán tavasziasan csak március 20-a után kezdett alakulni az idõ, de északon még akkor sem. A meridionális irányításhoz viszont csak kellene a blocking, de ezt még csak épp pedzik a modellek. Az én feltevésem is az, hogyha nem is brutális téli dõ, de egy makacsan elúzódó hûvös, télies idõ elképzelhetõ, aminek most még lehetne örülni, nade márciusban már kissé szokatlannak hathat, különösen akkor, ha az északi irányítás által egész télen kihagyott havas ziccerek pont bejönnének február végén - március elején. Az a vélemény sem vitatható, hogy esetleg elõoldali helyzet is elképzelhetõ a mediterránumba betörõ hideg levegõ okán, így az esetleges elõoldali helyzetek a naptárra is figyelemmel egyre kellemesebbek lehetnek, tartós fennállásuk pedig akár át is billentheti pozitívba a mérleget, hiába szakítaná meg egy-egy átmeneti hidegbetörés.
Összegezve a magam részrõl azt latolgatom, hogy továbbra is esélye van a téli helyzetek kialalakulásának, és akár a hóra is lehetnek újabb ziccerek, de hogy kimaradnak-e, azt majd elég 48 órával elõtte latolgatni

Nyuli: a 2006-os polarsplit után tudtommal rövid megszakításokkal március 20-ig télies idõjárás uralkodott Európa jó részén, így nálunk is (jó pár hidegleszakadással megspékelve). Úgyhogy a polarsplitnek lehet egy olyan következménye is, amit elõttem leírtak (ciklonok Közép-Európa felett, sok csapadék, rövid hidegebb és enyhébb idõszakok váltakozása), viszont - amennyiben ez tényleg a polarsplit számlájára írható - ez könnyen egy makacs, elhúzódó telet is eredményezhet, ismétlõdõ hidegbetörésekkel. Tényleg Nyuli a 2006-os polarsplit meddig tartott?
Showhunter: az Atlanti-óceán nyugat-európai partokhoz közeli vizeinek alacsony hõmérséklete jó felvetés, nincs meg a kellõ hõmérsékleti kontraszt az óceán és a szárazföld között, ami az erõs nyugati áramlást fenntartaná.

Link

Itt a video második része, ami bemutatja, hogy mi történik érintetlen "polár-jet" esetén és mi történik, akkor ha ez kettészakad.

A tél hátralevõ részére feltételezi, hogy nem igazán lesz tavaszi, de kemény téli idõ sem. Mivel európa középsõ része felett ciklonok lesznek, itt fog hullámozni az ütközõzóna, ami néha délebbre helyezõdik, néha pedig északabbra húzódik vissza. Ennek megfelelõen néha az elõoldalon leszünk (enyheség) néha pedig a hátoldalra kerülünk (hidegebb idõ).

Ha így alakul, akkor igen változékony, csapadékos idõjárás jöhet, gyakori frontátvonulással.

Én ehhez hozzátenném, hogy a hosszabbodó nappalok (1 hónap múlva, már több mint 1,5 órával lesz hosszabb) és az egyre nagyobb inszoláció sem éppen a kemény tél malmára hajtja a vizet!

Érdekes, csak a fáklyák számolnak szerény lehûléssel, a modellek egyelõre másként látják:
Link
Azaz komolyabb lehûlésben vélekednek, mint a két fáklya-átlag.

Mostmár igen nagy bizonyossággal számíthatunk rá, hogy a jövõ hét elején egy újabb viharciklon éri el NY-Európát. Ennek hatásai lehetnek ránk nézve is pár nappal késõbb. Várhatóan pár száz km-el északabbra ér partot az aktív légörvény, mint az elõzõ szituban, amikor is Dél-Franciaországon keresztül jutott a Földközi-tenger medencéjébe. Ha valaki nem emlékezne rá, akkor felidézem, akkor voltak elõzetesen nagy várakozások egy 980-985 hPa-s mediciklonnal kapcsolatban, amibõl végülis semmi, szó szerint semmi nem lett nálunk, jóval délebbre massírozott el a perem/mediciklon...
Most annyiból lesz más a helyzet, hogy nagyjából a La Manche csatorna térségére csap le a "szörny", melynek déli peremén szintén számítani lehet majd perem/mediciklon genezisére, ám mivel az egész folyamat északabbra zajlik majd, ezért most már várhatóan nálunk sem lesz eseménytelen az idõjárás...

Viszont arra azért nem fogadnék, hogy ebbõl most végre megjön majd a várva várt nagy területû havazás. Még ha kedvezõ pályájú ciklon érkezik is hozzánk, nem garantált a szilárd halmazállapot, mivel nem lesz a közelben megfelelõ hidegtartalék...

Messze fönt északon végre úgy halmozódik a hideg, ahogy annak lennie kell, de sajnos nem látszik olyan jellegû blocking helyzet kialakulása véleményem szerint, ami lerántaná hozzánk azt a zimankót. Skandinávia fölött évek óta nem láttam ilyen szép, tömör "kékséget", mint ami most stabilan látszik...

A polarsplit január 29-én teljesedett be, ezért az elõtte lezajlott jelenségek, zonalitásmentesség szerintem nem írható a számlájára. Persze ezzel még mindig nem oldottuk meg a kérdésedet, azaz hogy valóban: miért nincs tartós zonalitás?
Ami a mostani polarsplitet illeti, érdemes lenne (ha lesz idõm délután, talán meg is teszem) összevetni a helyzetet a 2006 január 16-ival, a legutolsó split ugyanis akkor zajlott le; végig kéne nézni, hogy az azt követõ 2-3 héttõl számítva hogyan alakult a makrohelyzet. Talán lehet némi párhuzamot vonni.

Ezt már én is megfigyeltem, a téli idõszak eddig szinte mentes volt a klasszikus zonális helyzetektõl.
Az okait én is csak vizsgálgatom, lehet hogy a Nyugat-Európa körüli óceánvíz hideg jellege?
Íme:
December 15: Link
Január 5: Link
Február 2: Link

(Szinte már visszatekintõ fórumba való, hogy 1997 és 2003 elsõ két hónapjában is fennállt eme tényezõ)

Értem, köszönöm szépen.

Hosszabb ideje azon töröm a fejem, hogy vajon hónapok óta (2-3 napos idõszakoktól eltekintve) miért nem alakul ki Európa felett a klasszikus zonális áramlási muszter. Mik lehetnek ennek a fõ okai? Netán az egyik a fórumon már többször - pld. az imént Nyuli által - említett polar-split lenne az egyik? Egyébként bevallom, hogy többek között Bastardi februári latolgatása, ill. a friss, júliusig szóló szezonális elõre (elég jelentõs negatív anomáliával térségünkben mind februárban, mind márciusban) enged arra következtetni, hogy itt még bizony lehetnek majd még komoly hidegleszakadások, akár -15 fok alatti értékekkel is 850 hPA-on. Olyan latolgatást pld. sehol sem olvastam eddig, ami a gyors és tartós kitavaszodás mellett szólna. Ha van ilyen, be lehet linkelni :-)

A jövõ hét közepéig én is hasonlóan látom a dolgot, utána viszont szerintem nagyon sok a bizonytalanság; elég, ha a sokat emlegetett polarsplit-re gondolunk, amit a modellek még mindig nem tudnak megfogni. Viszont a jelenség "lappangási ideje" kb. 2-3 hét, ami nagyjából korrelál az általad is várt február közepi téleséllyel. "Egyetlen gondom" csupán a szokatlan retrográd ciklonmozgás É-on, ha ez nem csúszik lejjebb, és/vagy nem vált meridionális irányba, akkor errefelé továbbra is a meleg elõoldali helyzetben betóduló szubtrópusi légtömegek dominálhatnak. Akkor pedig vége a télnek. De elõbb legyünk túl ezen a melegperióduson.

Én egy kicsit másként látom a dolgot: szombatról vasárnapra érkezik egy elég markáns hidegfront, utána viszont kb. jövõ szerdáig visszaenyhül várhatóan az idõ (nappal kevéssel +5 fok feletti értékekre), viszont a hét második felében a legtöbb modell egy nagyméretû teknõ hátoldalára helyezi a Kárpát-medencét, így viszonylag nagy esély van nagyjából az évszaknak megfelelõ téli idõ visszatérésére, akár megmaradó hóval is (ennek mennyisége és térbeli elhelyezkedése a viszonylag nagy idõtáv miatt igencsak kérdéses). A Nyugat-Európa felett kiépülõ anticiklon félblockingot eredményez várhatóan, így akár napokon keresztül északnyugati, északi áramlás uralkodhat (mindez max. febr. 15-ig érvényes), a hónap második fele, ill. március elsõ napjai viszont bõven hozhatnak majd késõ téli havas meglepetéseket - ez most véleményem szerint idén inkább benne van a pakliban, mint az idõ elõtti kitavaszodás, >15 fokokkal.

Az ilyen helyzetek (*) északkeletnek szoktak kedvezõek lenni, a fáklyán 9-e után a futások zöme 0°C alatt lehet: Link

*->
168h:
Ecm: Link
Gfs: Link
216h:
ENS: Link

Azaz többé-kevésbé egységesek, csak az ENS kicsit késõbbre adja, igazi hibrid-irányítást.

Tudomásom szerint sem küszöbértékek, sem statisztikus tényezõk nincsenek beépítve a GFS-hez hasonló modellekbe. Ezek kizárólag a fizika törvényei, a légkörre vonatkozó egyenletek (meg a modellben szereplõ paraméterek, pl. felszínborítás, stb.) alapján számítják ki a késõbbi állapotot: az elsõ lépés eredményébõl pedig a másodikat, és így tovább. Ez a módszer sok lépés után néha vad dolgokat (többször látni ilyet is!), néha átlaghoz közeli helyzetet eredményez. A 10-14 napnál hosszabb távú elõrejelzéseknél tényleg belépnek azok a statisztikai módszerek, amiket említettetek, de ezek már nem a GFS-t és társait futtatják tovább, hanem eleve másképp épülnek fel.

Úgy néz ki, hogy soft-os Link verzió következik. Némi lehûléssel, de semmi keménység. Olyan sem ilyen, sem olyan idõ van kilátásban az átmeneti felmelegedés után.

Na, akkor én visszatérek a "paraszti" hosszútávhoz:jövõ hét közepétõl valószínüleg visszatér a tél, havazással és relatíve hideggel is. Szerencsére a tavaszias enyheség egyelõre 3 napra futja csak-ráér majd egy hónap múlva többre...

Szerintem a Hold is szabályozza az idõjárást. Ha közvetett módon is, de nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Arra már ki sem merek térni, hogy a Föld dõlés-szögének stabilizálásában mekkora szerepe van, a világtengerek mozgatásáról nem is beszélve.
Egy vulkánkitörés tudna nagy havat adni ide délkeletre , de ennek is "jó helyen jó idõben kellene megtörténnie". Persze az ország nagy részén enélkül is számtalanszor ki fog alakulni 10 cm-nél nagyobb hó, jelenlegi számítások szerint akár a jövõ héten is!

Nem-nem, semmiképpen sem arról van szó, hogy bele lenne építve a modellbe, hogy minden télen kell lennie pl. 2.5 db hidegöblítésnek és most ennek itt az ideje statisztikailag - ez tuti biztos, hogy nem így van. Hanem konkrétan a nagy szórással "befejezõdõ" GFS futásokra gondolok. Tehát egy darabig viszonylag kis vagy átlagos szórással rendben futnak a tagok (tartanak egy várható esemény felé) majd egy "huszárvágással" a tagok egy része a talán küszöbig felfutnak más tagok pedig méllyen lefele veszik az irányt (egyszerûen képtelen dönteni a várható kimenetelek közt). Ilyen esetekben szokott néha olyan érzésem lenni, mintha valamiféle várható statisztikai kimenetelbe kapaszkodna a modell és már "nem számol tovább" a saját paramétereivel. Persze mivel ezt nem tudjuk így ez csak egy feltevés de akár jó megoldás is lehet egy hosszútávú modell számára.

Nem tudom, elbizonytalanítottatok, de szerintem akkor sincs benne a modellben (itt nem a szezonálisra gondolok, azt nem ismerem kicsit se) semmiféle statisztikus dolog. Ha küszöbök lennének, az azt jelentené (így félig programozói aggyal), hogy a modell azt néha át akarja lépni, ami pedig azt jelenti, hogy valamiféle hülyeséget csinál. Az simán elképzelhetõ, hogy vannak ún. pattern-ek, azaz gyakori kimenetelû szituációk és folyamatok (befejezésekkel). Ez megkönnyíti a programozását is a modellnek, tud "önfejlõdni", továbbá sokkal gyorsabb.
Viszont, amit néha itt olvastam egyszer-egyszer a fórumban, hogy azért kacérkodik a GFS hidegöblítéssel, mert ennek telente kell néha lennie, az bizonyosan nem igaz. Hiszen a helye, ideje, és alapjában véve szinte az egész északi félteke idõjárása dönt errõl, amit pedig nehezebb gondolom statisztikusan kezelni.
Bár, ha statisztikus tényezõk is lennének, akkor nem lenne egyfajta átlaghoz tartás jellemzõ hosszabb távon? Ezt a GFS-en szerintem abszolút nem látni, inkább ellenpélda lehetne... De ez csak egy gondolatfoszlány.

Valami hasonlót próbáltam sugalni a hozzászólásommal. Azt gondolom szükséges lehet egy "plafon vagy küszöb" beépítése az ilyen modell esetében ami nyilvánvalóan csak statisztikán alapulhat. Vagyis, hogy a modell végkimente nem lehet kiugróan szélsõséges (tehát csak reálisan megvalósuló esemény lehet) egy adott pillantnyi felálláshoz képest egy adott intervallumon belül. Valamint az adatokkal tervezhetõ idõszak után csak a statisztika marad mint használható paraméter.

Anarki, Igen én is szeretem amit csinálok. Teljesen hasonló mint amit itt az iõjárási modellek elemzése során Ti csináltok.

Gondoljátok, hogy a nagy átlag bele van kalkulálva a modellekbe, vagy kizárólag a kiindulási adatokat variálja tovább és egyáltalán nem foglalkozik a nagy átlaggal? Egyáltalán gondolkodik-e a modell, azaz egy adott lehetséges makrohelyzet felismerése esetén elõnyben részesít-e olyan kimeneteket, ahogyan az adott makrohelyzet alapján általában a valóságban is történni szoktak a dolgok?

Nagyon érdekes munkád van, remélem énis hasonló témában fogok dolgozni, csak nem ilyen marketing, hanem kontrolling területen! Egy a lényeg, hogy a gazdasági témájú elõrejelzéseket is nagyon szeretem.

Nos lehetséges, hogy ennek a hozzászólásnak csak átvitt értelemben van kapcsolata a hosszútávú idõjárás elõrejelzéséhez de Dexion gondolatát továbbfûzve talán jó lehet ide (ha nem akkor törlésre vagy áthelyezésre kerül ).
Az én munkám rövid és hosszútávú értékesítési elõrejelzések készítése és most akkor nézzük a hosszútávot analógiát vonva talán a meteorológia hosszúvávú elõrejelezésével és a statisztikával.
A kiinduló pont egy adott pillanat eladása (az adott pillanatban meglévõ feltételek mellett). A tervezés során ehhez adandó hozzá az ismert (vagy ismerni vélt) paraméterek halmaza (akciók, promóciók vagy azok hiánya, a piac jelenlegi és várható globál helyzete, az idõjárási elõrejelzések stb, stb.., millió egyéb dolog). Ezek közül néhány paraméter számszerûsíthetõ néhánynak csak bizonyos ideig ismert többé-kevésbé a hatása (pl. idõjárás csak 10 napra jelezhetõ elõre komolyabb bizonyosággal), szóval mindezeknek összeadása után van egy pont cc. 2-3 hetes intervallum után amikor is minden (illetve jónéhány) paraméter bizonytalanná válik. Ebben a pillanatban jön be a statisztika (mivel nincs más használható adat csak ez). Gondoljunk bele pl. hogy 1 hónap múlva mit tudunk használni az eladás elõrejelzésére csak a statisztikát, az adott pillantban ez adja a legkorrektebb és a valósághoz legközelebbi számot a várható eladásra (sokkal pontosabb mintha megpróbálnék jósolni milyen lesz a piac helyzete és mondjuk milyen lesz majdan az idõjárás vagy a vásárlók milyen promóciót, akciók kivánnak majd vagy éppenséggel a vásárók vásárlási kedve (itt pl. a fizetésnapok is számítanak). Lehet, hogy tévedek de valami hasonló mûködést vélek felfedezi illetve kézenfekvõnek tartanék egy hosszútávú idõjárási modell esetében is. Nem tudom, hogy így van-e de gondolat ébresztõnek talán jó lesz.

A GFS mellett most az ECM is ad egy kemény viharciklont Nyugat-Európára, fõleg a franciák szívnák ezt meg...
180 óra felett a télies fordulatban (értsd: havas...) is egyetértenek.

Tagadhatatlan, hogy jön a télies fordulat, egyszerûen nem lehet nem észrevenni és most már számolni kell vele:
Link
Viszont a folytatásban nem várok személy szerint nagyobb hideget, esetleg komolyabb (közel országos?) havazást a lehûlés után, a GFS operatív csupán a mai két alkalommal nyújt kedvezõ folytatást 180 óra felett, eddig inkább a vegyes csapi, mérsékelt hideg verzió volt a jellemzõ, s a fáklyák is ezt erõsítik meg (félblocking Link ).

"a gravitáció és szinte minden olyan erõ képlete ahol a nevezõben ott a távolság négyzete, ugyanis egyetlen esetben sem négyzetes a változás a mérések szerint, hanem 1.9... valamennnyi."
Ugye tudod, hogy ez hülyeség?! Legalábbis amilyen pontosságig csak mérni tudjuk (márpedig nagy pontosságig), az bizony négyzetes. Az ilyen marhaságokra a hidegfúziós-összeseküvéses-megnemértettzsenis oldalakon lehet hozzájutni. Csak sajnos onnan nagyon gyorsan szétterjed.
Ha már épp egy igazán érdekes kérdést akarunk feltenni akkor: miért pont annyi? Persze ez már nem meteorológia, úgyhogy jó éjt

Igen van; a hiba az, hogy az egyik oldal nem fogadja el a másik oldalt: a tudomány nem hiszi el, hogy amit nem tud bizonyítani, az attól még létezhet, az ezoterikus meg nem hiszi el hogy nem lehet bármire ráhúzni a hókuszpókuszokat.

"Ember tervez-Isten végez"...ez is egy világnézet!-és az idõjárás szerencsére ehhez áll legközelebb(számomra ,legalább is)...-bocs az offért, hali! :

Szerintem van egy hézag a tudomány, és az ezoterikusabb dolgok (most tág jelentéskörrel, azaz állatok elõrejelzései, példák amiket írtál, stb.) között, azonban a tudománynak nem tiszte áthidalni ezt a rést (nem is próbálkozik vele, ellenben a másik oldallal, elég csúnya bukások övezik eme próbálkozásokat).

Ez igaz lenne, ha nem lenne fizikaoktatás és a fizikatanárok nem adnák át a fizikai valóság aktuális és elfogadott modelljét egyöntetûen.
Sajnos jó látszik, hogy rengeteg embernek ezekrõl a dolgokról halvány lila gõze sincs, így nekik saját - legtöbbször hibás világnézetük alakul ki.
Pl a jól ismert hosszútávú bácsi elõrejelzése, horoszkópok, Hold által szabályozott idõjárás, stb, stb... hasonlóan lehetne sorolni az élet más területén is efféle téves nézeteket, ami a tudatlanság talaján növekedtek.

Dexion: feladom...

Hibás képlet:

a gravitáció és szinte minden olyan erõ képlete ahol a nevezõben ott a távolság négyzete, ugyanis egyetlen esetben sem négyzetes a változás a mérések szerint, hanem 1.9... valamennnyi.

Mondhatod hogy rossz modellt használunk, de a négyzetes képlet nem a valóságot írja le, tehát hibás. Mindegy hogy milyen okkal, de az eredmény, amit ad, rossz, nem fedi a valóságot.

Ettõl persze lehet tanítani, de egy idõjárásmodell esetében ez a pontatlanság bõven elég ahhoz hogy 10 napon túl nevetségessé váljon.


"pontosan ezért kell az állatok által szolgáltatott információkat a maguk helyén kezelni" : azaz nem kapásból elvetni, mert semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy megbizhatatlanabb mint a GFS mondjuk 384 órára.


A modelles elméleteddel az a baj, hogy csak akkor igaz, ha már képes vagy valamire felállítani egy modellt. De azokkal a dolgokkal mit kezdesz, amit nem tudsz modellezni és ennek ellenére mégis mûködnek, sõt helyesen meg lehet mondani a mûködésüket, de képletet, modellt az életben nem fogsz felállítani rá? Minden nem mérhetõ, nem kvantálható mennyiség és adat ide tartozik a tudomány jelen állása szerint: érzelmek, öntudat, stb. Ird le nekem modellel pl a hipnózis menetét. Ird le modellel azokat az eredményeket, amiket bizonyítottan el lehet érni a hipnózissal. Vagy a parázson járást. Nincs modell, de ettõl még meg lehet mondani hogy mi fog történni.

Ha a fizika az emberi értelmen keresztül alkotott vetület,akkor nem kéne mindenkinek személyes fizikájának lennie? Lévén hogy minden ember tudata más és más,tehát másféle "szûrõn" kell áthaladnia az univerzum törényeinek? [no offense,csak emlékeim szerint mintha jung meg pauli valamikor ezt pedzegették volna...így elvileg tökéletes objektív leírása nincs is ezen törvényeknek.] Nyissunk már egy fizika topikot