Agrometeorológia
Tanácsaitokat, tapasztalataitokat szeretném kérni, mivel amatőr vagyok a témában, kevés tudással rendelkezem.
Tavaly tönkrement az automata állomásom, és nem ruháztam be újra, egy kis analóg állomást hoztam létre.
Igaz, a hőmérők digitális kijelzésűek, de olvasni kell őket naponta helyszínen.
Felvetődött az ötlet, mivel mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkozom, hogy érdemes lenne felszín közelében is minimum-hőmérsékletet mérni.
Viszont nem tudom eldönteni, árnyékoltan mérjem, vagy csupaszon, tehát mint radiációs minimumot. Egy ideje mérem már árnyékolás nélkül, és volt is gyenge fagyunk, de a növényeknek semmi bajuk, nem fagytak el érdekes módon. Az állomás közelében volt sütőtök vetve, hát az nem bír el semmi fagyot, ennek ellenére nem fagyott meg, hiába volt közel -1 fok felszínközelben.
Melyik mérési módot válasszam szerintetek, az árnyékoltat vagy a rad. min.-t?
Előre is nagyon köszönöm segítségetek!
Tavaly tönkrement az automata állomásom, és nem ruháztam be újra, egy kis analóg állomást hoztam létre.
Igaz, a hőmérők digitális kijelzésűek, de olvasni kell őket naponta helyszínen.
Felvetődött az ötlet, mivel mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkozom, hogy érdemes lenne felszín közelében is minimum-hőmérsékletet mérni.
Viszont nem tudom eldönteni, árnyékoltan mérjem, vagy csupaszon, tehát mint radiációs minimumot. Egy ideje mérem már árnyékolás nélkül, és volt is gyenge fagyunk, de a növényeknek semmi bajuk, nem fagytak el érdekes módon. Az állomás közelében volt sütőtök vetve, hát az nem bír el semmi fagyot, ennek ellenére nem fagyott meg, hiába volt közel -1 fok felszínközelben.
Melyik mérési módot válasszam szerintetek, az árnyékoltat vagy a rad. min.-t?
Előre is nagyon köszönöm segítségetek!
Meg van a tettes a komposztról eltüntetett poloskák ügyében. A tettes egy japán csapat a szomszéd gátőrházból. Beszéltem a gátőrrel. Tavaly csak a pulykák és a gyöngyösök ették a poloskákat, idén már a tyúkok is, nem is akárhogy: egy ponyváról lerázott liternyi mennyiséget kép perc alatt felcsipegettek. A poloskák közben dolgoztak, de a bűz a tyúkokat egyáltalán nem zavarta. A japik meg a gyöngyösökhöz hasonló félvad jószágok, nem csodálom, hogy ők is megeszik a poloskákat.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#35292)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#35290)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#3528
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#35280)
Szerintem betett nekik a hosszú csapadékmentes etap. Nálunk a kertben nagyjából februártól nyár elejéig/közepéig nem volt olyan eső, ami be tudott volna jutni egyáltalán talajszintig náluk. Plusz tavaly is voltak már csapadékproblémák.
"A vízhiány miatt az egyedek fiziológiai állapota leromlik, védekezőképességük pedig a jelentősen gátolt gyantaképződés miatt csökken, így az aszályos időszakot a rákövetkező évben rendszerint gyengültségi kórokozók kiterjedt epidémiái követik [lengyel 1961, koltay 1999]" Link
/szomszédunk néhány hektoliter vegyszert szórt a tujáira múlt héten, így ő jövő tavasszal méltán fogja azt gondolni, hogy muszáj vegyszerezni őket, lám milyen szépek lettek tavaszra/
"A vízhiány miatt az egyedek fiziológiai állapota leromlik, védekezőképességük pedig a jelentősen gátolt gyantaképződés miatt csökken, így az aszályos időszakot a rákövetkező évben rendszerint gyengültségi kórokozók kiterjedt epidémiái követik [lengyel 1961, koltay 1999]" Link
/szomszédunk néhány hektoliter vegyszert szórt a tujáira múlt héten, így ő jövő tavasszal méltán fogja azt gondolni, hogy muszáj vegyszerezni őket, lám milyen szépek lettek tavaszra/
Sajnos a leylandi kártevői is elkezdték megtalálni az eddig támadhatatlannak hitt leylandi ciprust, nagyon sok helyről hallom hogy szenvednek velük. Egy ismerősöm leylandi sorát atka-féle támadta meg, a legkeményebb vegyszerekkel is alig bírja megmenteni őket...
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#18340)
Nálunk szépen kiépített kerítés van 3 irányban. Az utcafrontra értelemszerűen nem kell sövény. A déli szomszéd felől egyszerre nő át vadszőlő, lila akác és borostyán, nekünk már csak alakítani kell Ez direkt jó, mert nem túl nagy a kert, és nem szívesen foglalnék el belőle még 60-80 centit belülről tujával vagy sövénnyel.
Keleti (hátsó) szomszéd felől borostyán szintén jön át. Ott nincs ház, konyhakertnek vette meg a másik utca túloldalán lakó szomszéd, és szépen fásítja be folyamatosan gyümölcsökkel, úgyhogy hangulatos. Északi szomszéd felé meg részben jó minőségű palánk-kerítés van, a ház mögött pedig sima drót, előtte pár érdekes növény - oda gondolkodom a mogyoró ültetésben: egyébként egy különösebben semmire sem használható, nagyon hosszú (12+m) falszakasz és tőle 2 méterre a kerítés, de a talaj erősen lejt, mivel domboldalban lakunk. szóval kissé "elpazarolt" terület, nem nagyon lehet vele mit csinálni azon kívül hogy a gyerek körbe tudja rohangálni a házat.
A fagyal az előkerti, utcafront felőli teraszunkat fogja körbevenni. Szép nagy terasz, de teljes premier plánban az utcára néz. Nem akarunk nagy falakat, már egy jó 1 méteresre megnőtt diszkrét sövény is lehetővé tenné a délutáni napozást kint - DNy-i a fekvés ugyanis, és ott már áprilistól nagyon kellemes meleg van (a rengeteg üvegről visszavert fény miatt is, igazi kis hősziget). Meg ősszel is ott még a hűvös napokon is kellemes meleg tud lenni. Szóval ki szeretnénk használni, ezért kell elé némi takarás.
Csodasövény: egy borzalom. Csak az vegye, aki hetente kétszer tudja nyírni. Még szárazságban is havi 1 métert (de lehet, hogy többet is) nőnek az ágai. Elképesztő. Ja és minden vizet elszív, körülötte ne akarj még füvet sem, kb. a csupasz föld marad meg 1-2 méteren belül.
Senkinek nem ajánlom....
Keleti (hátsó) szomszéd felől borostyán szintén jön át. Ott nincs ház, konyhakertnek vette meg a másik utca túloldalán lakó szomszéd, és szépen fásítja be folyamatosan gyümölcsökkel, úgyhogy hangulatos. Északi szomszéd felé meg részben jó minőségű palánk-kerítés van, a ház mögött pedig sima drót, előtte pár érdekes növény - oda gondolkodom a mogyoró ültetésben: egyébként egy különösebben semmire sem használható, nagyon hosszú (12+m) falszakasz és tőle 2 méterre a kerítés, de a talaj erősen lejt, mivel domboldalban lakunk. szóval kissé "elpazarolt" terület, nem nagyon lehet vele mit csinálni azon kívül hogy a gyerek körbe tudja rohangálni a házat.
A fagyal az előkerti, utcafront felőli teraszunkat fogja körbevenni. Szép nagy terasz, de teljes premier plánban az utcára néz. Nem akarunk nagy falakat, már egy jó 1 méteresre megnőtt diszkrét sövény is lehetővé tenné a délutáni napozást kint - DNy-i a fekvés ugyanis, és ott már áprilistól nagyon kellemes meleg van (a rengeteg üvegről visszavert fény miatt is, igazi kis hősziget). Meg ősszel is ott még a hűvös napokon is kellemes meleg tud lenni. Szóval ki szeretnénk használni, ezért kell elé némi takarás.
Csodasövény: egy borzalom. Csak az vegye, aki hetente kétszer tudja nyírni. Még szárazságban is havi 1 métert (de lehet, hogy többet is) nőnek az ágai. Elképesztő. Ja és minden vizet elszív, körülötte ne akarj még füvet sem, kb. a csupasz föld marad meg 1-2 méteren belül.
Senkinek nem ajánlom....
Pedig a Leylandi az egy állat. Nálam a "sövény" egyes részei már elérték a 10 métert. Aki szörnyülködik rajta, annak mindig elmondom, hogy ezek még gyerekek, 25-30 méter is lehet Mindenesetre nálam fügétől 1-1,5 méterre van egy indián banán, meglehetősen jól nő, őt nem zavarja, legfeljebb az árnyék.
Sövény: vadcitrom, illetve nálam még illatos jezsámen, valamint most ültettem téli, vagy tavaszi bangitát is. Másik helyre az ezerszer emlegetett elaeagnus umbellátát. Asszem rendesen kell majd metszegetni (meg eszegetni). Részemről a mályvák is jól néznek ki, van mostmár mindenfajta színben. Amin én még gondolkozok hozzám a kihalt tuják helyett az a nyári orgona. Szépen nyáron virágzik, így jó a rovaroknak is, van több színben és hihetetlen illata van. No persze fentiek csak az én amatőr ötleteim
Vagy ha nem fagymocsár a hely, akkor lehet gránátalmát is, valami jó termő fajtá(ka)t, hogy legyen is értelme (nekem már 2-szer visszafagytak). Illetve én még ültettem japán törpe meggyet is a sövénybe, tavasszal szépen virágzik és meglehetősen gyorsan nő (a termésnek nincs kocsánya).
Sövény: vadcitrom, illetve nálam még illatos jezsámen, valamint most ültettem téli, vagy tavaszi bangitát is. Másik helyre az ezerszer emlegetett elaeagnus umbellátát. Asszem rendesen kell majd metszegetni (meg eszegetni). Részemről a mályvák is jól néznek ki, van mostmár mindenfajta színben. Amin én még gondolkozok hozzám a kihalt tuják helyett az a nyári orgona. Szépen nyáron virágzik, így jó a rovaroknak is, van több színben és hihetetlen illata van. No persze fentiek csak az én amatőr ötleteim
Vagy ha nem fagymocsár a hely, akkor lehet gránátalmát is, valami jó termő fajtá(ka)t, hogy legyen is értelme (nekem már 2-szer visszafagytak). Illetve én még ültettem japán törpe meggyet is a sövénybe, tavasszal szépen virágzik és meglehetősen gyorsan nő (a termésnek nincs kocsánya).
Az a valamilyen szil az turkesztáni szil. Évi 3-4 métert nő. Ha hagyod, 15 méteres fává nő. Amúgy meg egy igénytelen sövénynek való, csak vágni kell, mint a szart. Ahol levágtad, ott 15-20 új hajtást hoz oldalra. Brutál sűrű. Gyorsan nő rettentően, de pont ezért van vele meló is, a visszavágásával. Vagy leszarod, és hagyod megnőni 4-5 méterre, majd októberben visszavágod egyszer 1 méterre vagy még mélyebben. Aztán nő, ahogy az anyatermészet adja.
Kitől, mitől akarsz térelhatárolódni?
Szomszédtól pitbullostól: Gleditsia
Szomszédtól németjuhászostól: Tűztövis
Az előzőek viszonylag lassan alakíthatók ki.
Gyorsan nőjön: Csodasövény, valamilyen szil.
Fagyal: Viszonylag gyorsan, olcsón kialakítható. Ha most lenyesegetsz valahol egy csomó vesszőt és elduggatod, tavasszal kihajt.
Mindnél fontos, hogy kezelni, kialakítani és alakítani kell, különben felkopaszodik.
Szomszédtól pitbullostól: Gleditsia
Szomszédtól németjuhászostól: Tűztövis
Az előzőek viszonylag lassan alakíthatók ki.
Gyorsan nőjön: Csodasövény, valamilyen szil.
Fagyal: Viszonylag gyorsan, olcsón kialakítható. Ha most lenyesegetsz valahol egy csomó vesszőt és elduggatod, tavasszal kihajt.
Mindnél fontos, hogy kezelni, kialakítani és alakítani kell, különben felkopaszodik.
füge alá szomszédasszonyom makacsul palántázza a Leylandi dugványokat. Körben a kert élősövénnyel, szépséges Leylandik sora, az ő keze munkáját dícséri. A füge alatt elpusztult még az a két nagy (80 cm, 3 cm) fácska is egy év után (!) amit gyökeresen ültettem oda. Gondos locsolás, füge hízik, termés alatt roskadozik, Leylandi kipusztul.
Hallottam allelopátiás hatásáról (F. carica vs. zöldségek, rutin, fenolok) - Nektek van-e tapasztalatotok a témában?
Kis diófa magonc a füge tövében szépséges. Tudtok tippet, miből ültessünk sövényt? kb. 12 méterről van szó...
Hallottam allelopátiás hatásáról (F. carica vs. zöldségek, rutin, fenolok) - Nektek van-e tapasztalatotok a témában?
Kis diófa magonc a füge tövében szépséges. Tudtok tippet, miből ültessünk sövényt? kb. 12 méterről van szó...
Ez bizony velem is megesett. Nem messze levő nyárfák ostorfák győkerei az aszfalt alatt begyökereztek a kertbe a komposztba.
Ásóval, csákánnyal, foggal, körömmel sűrűn káromkodva szétszedtem.
szablya fűrésszel (orrfűrész) esetleg kockára tudod a komposztot vágni? Az a gép a földet is elviszi, a láncfűrésztől eltérően. Sokat tuskóztam vele, jó eredménnyel.
Tegnap szabadságot vettem ki még az özönvíz előtt elvégzendő némi földmunkára.
Előzmények Tavaly egy 80x80x80-as gödörbe ültettem egy Káki (datolyaszilva) csemetét. Az augusztusi száraz időszakban az ültetőgödör szélénél körben, annak mélységéig repedés keletkezett. Majdnem ilyen:
Link
Az ültető gödör földtömbje annyira kiszáradt, hogy a csemete levelei elhervadtak. Utána beöntöztem pár m3 vízzel. Remélem, túléli.
Tegnap felbővítettem az ültető gödröt 1,6x1,6x0,8-ra. A kiszedett levegőtlen földet (szikes öntéstalaj) rendszeresen ásott, trágyázott jobb minőségű földre cseréltem - nem egészen zökkenőmentesen. A csereföldet 3 rész föld - 1 rész komposzt keverékként készítettem - volna, de hát utólag kiderült, hogy nagyüzemben lopták a komposztomat. Ahogy a komposzt dombomat megbontom, porszáraz, pedig volt eső és én is beöntöztem néhányszor. Lapáttal tovább bontani alig tudtam, tele volt sok hüvelykujj vastagságú és nagyon sok ceruza vastagságú gyökérrel, a gyökérbojtokról nem is beszélve. Hát a kb. 10 m-re levő szilfaerdő gyökérzete felfelé növekedve átszőte a komposztomat, kivonva belőle nedvességet, tápanyagot. A fene egye meg. Ha a pálinkafáim gyökerei tették volna, megbocsájtanám, de így? Sehol nem hallottam még, hogy alulról kell megvédeni a komposztot. 5 m3 érett komposzt helyett lett 5 m3 száraz pudvám, ami ha esetleg tüzet fog, elparázslik, mint a cigaretta. Így 1:1 arányú föld - komposzt keveréket készítettem a talajcseréhez. Talán maradt benne valamennyi tápanyag. Napnyugtára végeztem. Reggelre annyi eső esett (a szomszéd gátőrházban 37,6 mm), hogy ásóhoz nyúlni a telken legközelebb a jövő év júniusában lehet.
Előzmények Tavaly egy 80x80x80-as gödörbe ültettem egy Káki (datolyaszilva) csemetét. Az augusztusi száraz időszakban az ültetőgödör szélénél körben, annak mélységéig repedés keletkezett. Majdnem ilyen:
Link
Az ültető gödör földtömbje annyira kiszáradt, hogy a csemete levelei elhervadtak. Utána beöntöztem pár m3 vízzel. Remélem, túléli.
Tegnap felbővítettem az ültető gödröt 1,6x1,6x0,8-ra. A kiszedett levegőtlen földet (szikes öntéstalaj) rendszeresen ásott, trágyázott jobb minőségű földre cseréltem - nem egészen zökkenőmentesen. A csereföldet 3 rész föld - 1 rész komposzt keverékként készítettem - volna, de hát utólag kiderült, hogy nagyüzemben lopták a komposztomat. Ahogy a komposzt dombomat megbontom, porszáraz, pedig volt eső és én is beöntöztem néhányszor. Lapáttal tovább bontani alig tudtam, tele volt sok hüvelykujj vastagságú és nagyon sok ceruza vastagságú gyökérrel, a gyökérbojtokról nem is beszélve. Hát a kb. 10 m-re levő szilfaerdő gyökérzete felfelé növekedve átszőte a komposztomat, kivonva belőle nedvességet, tápanyagot. A fene egye meg. Ha a pálinkafáim gyökerei tették volna, megbocsájtanám, de így? Sehol nem hallottam még, hogy alulról kell megvédeni a komposztot. 5 m3 érett komposzt helyett lett 5 m3 száraz pudvám, ami ha esetleg tüzet fog, elparázslik, mint a cigaretta. Így 1:1 arányú föld - komposzt keveréket készítettem a talajcseréhez. Talán maradt benne valamennyi tápanyag. Napnyugtára végeztem. Reggelre annyi eső esett (a szomszéd gátőrházban 37,6 mm), hogy ásóhoz nyúlni a telken legközelebb a jövő év júniusában lehet.
Hát most lesz hideg is, eső is, kiderül hogy erre van-e vész
Egyszerű. Teszteld le. Néhány tövön hagyd kinn a bogyókat, sokkal könnyebben tudsz dönteni.
Én kint hagyom a fagyok megjelenéséig. Október eltelhet fagy nélkül és még most is színeződik, hízik a bogyó.
Amíg be nem fertőződik paradicsomvésszel (hideg, esős időszak). Szerintem most szedd le, de inkább tegnap.
Nálam is van kint rengeteg zöld. Már most érdemes leszedni, vagy elég az első fagyok előtt?
Még a héten is beérett egy kisebb adag, finomak
Még a héten is beérett egy kisebb adag, finomak
Karácsonyig el vagy látva. Amit boltban vennél, azt is így szedik, csak gázkamrában érlelik.
Az hagyján, hogy virágzik a koktél paradicsom és egy fél vödörre valót zöld paradicsomot leszedtem, remélem a szoba hőmérsékleten idővel beérik.
Amin meglepődtem, hogy az eprem is virágzik és vannak rajta zöld eprek is.
Amin meglepődtem, hogy az eprem is virágzik és vannak rajta zöld eprek is.
Na, megvolt az idei őszi projekt.
A: 2 szelidgesztenye oltvány elültetve: 60x60-nál nagyobb gödör, alul marhatrágya, rá föld, utána a maradék feltöltés némi tőzeggel keverve, hogy levigye kicsit a PH-t. Szép nyurga példányok, 2 méternél magasabbak, oldalág az még nincs rajtuk. Tőböl oltva, hatalmas levelek, nagyon egészségesnek néznek ki. Az egyik gödréből mondjuk 4 pajort is kidobtam, ez egy kicsit aggasztó, de hátha megússza....
B: 2 új áfonya, eltérő fajtájú - hatalmas agyacserepekbe, alul marhatrágya, felette föld, a maradék 90%-ban tőzeggel feltöltve (PH 4,5), kevés tavalyi földdel kiegészítve (szamóca volt benne idén). Belocsolva 8-8 liter vizzel, jó kis mocsarat kaptak
Most már csak jó fél évet kell kibírni, és meglátjuk, mennyire voltam ügyes...
A: 2 szelidgesztenye oltvány elültetve: 60x60-nál nagyobb gödör, alul marhatrágya, rá föld, utána a maradék feltöltés némi tőzeggel keverve, hogy levigye kicsit a PH-t. Szép nyurga példányok, 2 méternél magasabbak, oldalág az még nincs rajtuk. Tőböl oltva, hatalmas levelek, nagyon egészségesnek néznek ki. Az egyik gödréből mondjuk 4 pajort is kidobtam, ez egy kicsit aggasztó, de hátha megússza....
B: 2 új áfonya, eltérő fajtájú - hatalmas agyacserepekbe, alul marhatrágya, felette föld, a maradék 90%-ban tőzeggel feltöltve (PH 4,5), kevés tavalyi földdel kiegészítve (szamóca volt benne idén). Belocsolva 8-8 liter vizzel, jó kis mocsarat kaptak
Most már csak jó fél évet kell kibírni, és meglátjuk, mennyire voltam ügyes...
Nemrég a komposztra öntöttema levadászott ecetes poloskákat. Ezres nagyságrend volt. Valami az utolsó
darabig megzabálta őket, egy darabot sem találtam a komposzton. Pótoltam
kétszer annyival. Gőzöm nincs, mi lehetett a tettes. Irgalmatlan büdös volt még
ecetben is. A pávák az arborétumban állítólag eszik a poloskákat, de azvagy négy km-re van. Esetleg a gátőr gyöngytyúkjai, vagy a pulykái. A pulykáknak is fura ízlésük van, olykor a
krumplibogár lárvákat letakarítják.
darabig megzabálta őket, egy darabot sem találtam a komposzton. Pótoltam
kétszer annyival. Gőzöm nincs, mi lehetett a tettes. Irgalmatlan büdös volt még
ecetben is. A pávák az arborétumban állítólag eszik a poloskákat, de azvagy négy km-re van. Esetleg a gátőr gyöngytyúkjai, vagy a pulykái. A pulykáknak is fura ízlésük van, olykor a
krumplibogár lárvákat letakarítják.
Lehetett volna nehezebb is, holnap én jövök /4 éve én már elgondolkoztam ugyanezen /
Így hirtelen magnóliának tűnik, annak van ilyen szép termése ősszel.