Agrometeorológia
Huhh, 11db teli, 10literes vödör szilva jött le egy vörös szilvafáról, lassan kevés lesz az 500 liternyi cefrét befogadó hordókészletünk.
Igen, itt még várni kell egy kicsit az érett fügére.
Sajnos nem tudom megmondani, hogy mi volt a leghidegebb hõmérsékleti érték nálunk az elmúlt 10 évben. Pl. 2008 februárjában mértem - 10.8 C-t de minden bizonnyal volt már ennél hidegebb is.
Semmi különleges dolog nincs a város fekvésében. A Duna partján fekszik, kicsit alacsonyabban, mint a környezete (egy nagyobb teknõben).
Sajnos nem tudom megmondani, hogy mi volt a leghidegebb hõmérsékleti érték nálunk az elmúlt 10 évben. Pl. 2008 februárjában mértem - 10.8 C-t de minden bizonnyal volt már ennél hidegebb is.
Semmi különleges dolog nincs a város fekvésében. A Duna partján fekszik, kicsit alacsonyabban, mint a környezete (egy nagyobb teknõben
).
A kockázatos szó azért túlzás, hiszen pl. itt Zala megyében 15-20 éve fagysérülést nem szendvedett fügefák vannak dombtetõi fekvésekben, és minden évben rengeteget teremnek. Márpedig ha 15-20 év alatt nem fagytak meg, akkor teljes biztonsággal lehet termeszteni. Mindez a kisugárzási inverziónak köszönhetõ (illetve szállított fagy esetében az Alpoknak, amely levágja a hideg "lábát"), és ha netalán 15 évente lenne egy olyan mértékû fagy, ami kárt okozhatna, az ellen pedig lehetne védekezni, amenyiben egyszeri alkalom. A völgyekben, sík területeken üzemileg esélytelen, mert -15 fokot ott gyakran átlépi a hõmérséklet, ami már károsítja a növényt.
A tapasztalat részünkrõl teljesen megvan, 10-15 éves megfigyelés és kísérletezés áll a hátunk mögött, az anyagi háttér az, ami hiányzik. Ha az meglenne, akkor néhány év múlva a híradások arról számolnának be, hogy belföldre és külföldre is szállítanak fügét Zala megyei fügeültetvényekbõl.
Persze, pl. védekezni kell a madarak ellen, mert azok eszik õrült módon, de az is megoldható lenne, viszont nagy anyagi befektetést nem igényelne, a terület kiválasztása a legfontosabb, a megvétele meg nem kerülne óriási összegekbe, persze ha nincs meg az a pénz, akkor esélytelen.
Meg kell 1-2 nagy létrát venni, mert magasra nõnek Link Link
A tapasztalat részünkrõl teljesen megvan, 10-15 éves megfigyelés és kísérletezés áll a hátunk mögött, az anyagi háttér az, ami hiányzik. Ha az meglenne, akkor néhány év múlva a híradások arról számolnának be, hogy belföldre és külföldre is szállítanak fügét Zala megyei fügeültetvényekbõl.
Persze, pl. védekezni kell a madarak ellen, mert azok eszik õrült módon, de az is megoldható lenne, viszont nagy anyagi befektetést nem igényelne, a terület kiválasztása a legfontosabb, a megvétele meg nem kerülne óriási összegekbe, persze ha nincs meg az a pénz, akkor esélytelen.
Meg kell 1-2 nagy létrát venni, mert magasra nõnek Link Link
Az éghajlatváltozás fórumba írt hozzászólásodat olvastam, érdekes. A gyapot és narancs természtése hazánkban teljesen reménytelen az üvegházakat leszámítva, az viszont költséges és gazdaságtalan. A fügét valóban kihívás lenne termeszteni, érdekes és kockázatos vállalkozás. Persze csak akkor érdemes megpróbálkozni vele, ha van elég tapasztalat és anyagi háttér. Voltak már ilyen próbálkozások Magyarországon?
Bizony, lehetne nagyban, üzemi méretekben is termeszteni, ráadásul hosszútávon is biztos lenne a siker, szemben a gyapottal és a naranccsal. A bibi ott van, hogy ehhez néminemû klimatológiai ismeretek szükségesek, mert vagy hõszigethatás mellett nem fagy el, de ugye egy belvárosban fügeültetvény nem igazán férne el, vagy pedig dombon, jó fagylefolyási pozícióban.
Egyébként meglepõen sok háznál látok én is fügét, tehát sokan szeretnék, hogy legyen fügéjük, csak van 1-2 trükk a fügetermesztéshez, aminek ismeretében sikertelenségre van utalva a dolog.
Jó példa erre az általam már emlegetett kivitermesztési próbálkozás az 1980-as évek elején, ami elképesztõ (majdnemhogy röhejes) módon sikertelen lett, köszönhetõen a hozzá nem értésnek.
Viszont a füge marhajó, mert akinek van 2-3-4 fajtája, az június végétõl novemberig szinte folyamatosan ehet fügét, és erre, hogy 4-5 hónapon át folyamatosan legyen gyümölcs, nem sok más növényfaj képes. És még finom is, bár a fogyasztása is trükkös, sokan utálják meg a fügét azért, mert nem rendelkeznek megfelelõ információkkal a fogyasztását illetõen.
A szilva meg az alma olyan egyszerû dolog, engem sokkal jobban motivál a füge, mert az bizonyos szempontból kihívás is, és nagyobb elégedettségre ad okot, mint egy almafa. Persze van aki ezt máshogy látja, én így.
Egyébként meglepõen sok háznál látok én is fügét, tehát sokan szeretnék, hogy legyen fügéjük, csak van 1-2 trükk a fügetermesztéshez, aminek ismeretében sikertelenségre van utalva a dolog.
Jó példa erre az általam már emlegetett kivitermesztési próbálkozás az 1980-as évek elején, ami elképesztõ (majdnemhogy röhejes) módon sikertelen lett, köszönhetõen a hozzá nem értésnek.
Viszont a füge marhajó, mert akinek van 2-3-4 fajtája, az június végétõl novemberig szinte folyamatosan ehet fügét, és erre, hogy 4-5 hónapon át folyamatosan legyen gyümölcs, nem sok más növényfaj képes. És még finom is, bár a fogyasztása is trükkös, sokan utálják meg a fügét azért, mert nem rendelkeznek megfelelõ információkkal a fogyasztását illetõen.
A szilva meg az alma olyan egyszerû dolog, engem sokkal jobban motivál a füge, mert az bizonyos szempontból kihívás is, és nagyobb elégedettségre ad okot, mint egy almafa. Persze van aki ezt máshogy látja, én így.
Jól tele van gyümölccsel, nem tudom melyik fajta lehet, mert amit kettévettél, az még nem érik. Hány fok volt a leghidegebb ami Nálatok volt az elmúlt 10 évben?
Tudom ezt így nehéz megmondani, ha nem mérted, de hátha tudod!
Ja és milyen fekvésben van?
Sík, domb?
Tudom ezt így nehéz megmondani, ha nem mérted, de hátha tudod!
Ja és milyen fekvésben van?
Sík, domb?
Én is szólnék néhány szót az aktuális - füge - témához. Sajnos képeim nincsenek róla, de van egy fügefánk Siklós "belvárosában", egy teljesen védett udvarban. Minden évben szép termést hoz, szerintem már most lehetne szedni, valószínûleg már érett. Teszek majd fel képeket róla, ha arra járok. Éppen most voltam egyébként az Ormányságban, ahol a nagyszüleimnél szintén szépen érik a füge, már lehetne enni, de még nem tökéletes. Szép barna, puha már a termés. Talán érdemes lenne nagyban is termeszteni egyes vidékeken.
A hidegfront által esett 13.5mm esõ csupán 2-3cm-re áztatta át a száraz talajt,így este még kb. 40 percig rá kellett locsolni a karfiol káposzta félékre. 
Nem, még soha nem láttam fagyási sérüléseket rajta, idén is minden ág megpezsdült. Azt megerõsíthetem, hogy minél inkább metszem annál nagyobb lesz (leginkább széltében terebélyesedik). Éppen a múlt héten fenyegettem meg, ha így folytatja olyan teszek amit magam is megbánok.
Bemásztam a közepébe néhány fotó erejéig, minden ága telis-tele van gyümölccsel. Nálunk szeptember elejére, közepére érik meg a termés zöme és egész õsszel fokozatosan lehetne szedni. Most még csak néhány érett gyünölcs van rajta, cc. 2-3 hét múlva már lehetne szüretelni.
Link
Link
Link
Bemásztam a közepébe néhány fotó erejéig, minden ága telis-tele van gyümölccsel. Nálunk szeptember elejére, közepére érik meg a termés zöme és egész õsszel fokozatosan lehetne szedni. Most még csak néhány érett gyünölcs van rajta, cc. 2-3 hét múlva már lehetne szüretelni.
Link
Link
Link
Nagyon szép példány!
A gyümölcsét is lefényképezed majd?
10 éve nem is fagyott meg soha?
Egyébként lehet látni rajta, hogy nyírbálva van, mert az érdekes az, hogy minél jobban nyírod, annál jobban akar nõni, annál jobban bedühíted, hogy "nehogy már levagdossanak, majdénmegmutatom, akkor is megnövök", de komolyan. Azzal, ha nyírod, mégnagyobb növekedésre serkented.
Én is találtam ma erre egy példát.
A helyszín Nagykanizsa, kertváros, az útról láttam meg Link Link , már messzirõl gyanús volt, ugyanis amint a képeken is látható, hatalmas vegetációban van, hajt mint az állat Link Link
A gazda beengedett, és meséli, hogy egyrészt minden éven le kell hogy vágja a garázsbejáróra nyúló ágakat Link Link , másrészt alig-alig akar teremni, harmadrészt van rajta minden télen 1-2 hajtás, ami megfagy Link Link Link
Elmagyaráztam neki, hogy a folyamatos metszéssel a vegetatív folyamatokat segíti elõ, amivel oda hat, hogy a növény nyár közepén is nõ mint a veszedelem, az ezáltal késõn befejezõdõ vegetáció miatt nem érnek be a vesszõk, ezek egy enyhe télen is meg tudnak fagyni, a nagy vegetációs késztetés miatt pedig termést alig hoz, hiszen a generatív hajlam háttérbe szorul az erõs vegetatív hajlam miatt.
Mindez a metszés következtében!
Kis méretû fügefát legfeljebb a gyökérzet korlátozásával lehetne fenntartani, feltételezhetõen nagy generativitással a korlátozott vegetativitás eredményeképpen.
Ez végüli is egy fügefa bonsai lenne
A gyümölcsét is lefényképezed majd?
10 éve nem is fagyott meg soha?
Egyébként lehet látni rajta, hogy nyírbálva van, mert az érdekes az, hogy minél jobban nyírod, annál jobban akar nõni, annál jobban bedühíted, hogy "nehogy már levagdossanak, majdénmegmutatom, akkor is megnövök", de komolyan. Azzal, ha nyírod, mégnagyobb növekedésre serkented.
Én is találtam ma erre egy példát.
A helyszín Nagykanizsa, kertváros, az útról láttam meg Link Link , már messzirõl gyanús volt, ugyanis amint a képeken is látható, hatalmas vegetációban van, hajt mint az állat Link Link
A gazda beengedett, és meséli, hogy egyrészt minden éven le kell hogy vágja a garázsbejáróra nyúló ágakat Link Link , másrészt alig-alig akar teremni, harmadrészt van rajta minden télen 1-2 hajtás, ami megfagy Link Link Link
Elmagyaráztam neki, hogy a folyamatos metszéssel a vegetatív folyamatokat segíti elõ, amivel oda hat, hogy a növény nyár közepén is nõ mint a veszedelem, az ezáltal késõn befejezõdõ vegetáció miatt nem érnek be a vesszõk, ezek egy enyhe télen is meg tudnak fagyni, a nagy vegetációs késztetés miatt pedig termést alig hoz, hiszen a generatív hajlam háttérbe szorul az erõs vegetatív hajlam miatt.
Mindez a metszés következtében!
Kis méretû fügefát legfeljebb a gyökérzet korlátozásával lehetne fenntartani, feltételezhetõen nagy generativitással a korlátozott vegetativitás eredményeképpen.
Ez végüli is egy fügefa bonsai lenne
Floo,
Ha már ennyi szó esett a fügérõl, íme két kép a kertünkben levõ példányról (az imént fotóztam). Kb. 10 év körüli lehet, minden évben terem, és mivel alig van helye minden tavasszal erõsen visszavágom. Tudom-tudom ezt nem szabad de már szinte kifordítja a kerti fészert a helyébõl, szóval kénytelen vagyok metszeni mert nem lehet tõle hozzáférni az egyébként fûtetlen kis kerti szerszámos épülethez. Én nem szeretem a fügét, így minden évben a darazsaké, hangyáké lesz a termés, igazából a szépsége miatt lett ültetve.
Link
Link
Ha már ennyi szó esett a fügérõl, íme két kép a kertünkben levõ példányról (az imént fotóztam). Kb. 10 év körüli lehet, minden évben terem, és mivel alig van helye minden tavasszal erõsen visszavágom. Tudom-tudom ezt nem szabad de már szinte kifordítja a kerti fészert a helyébõl, szóval kénytelen vagyok metszeni mert nem lehet tõle hozzáférni az egyébként fûtetlen kis kerti szerszámos épülethez. Én nem szeretem a fügét, így minden évben a darazsaké, hangyáké lesz a termés, igazából a szépsége miatt lett ültetve.
Link
Link
Nem tudom a hely, ahol a fügefát láttad, mennyire belváros, de gondolom hõszennyezést kap, így teljesen természetes, hogy nem fagy el és terem.
A szélességi kör ebben az esetben, és úgy alapban nem sokat jelent, ugyanis az elmúlt télen pl. a Pécstõl délre lévõ Slavonski Brodban -18 fokot mértek, vagyis ott hõszennyezés nélkül elfagytak a fügék.
Sõt, Budapest sincs lényegesen délebbre, mint Bécs, és Budapest belvárosában borzalmas méretû fügefák vannak, íme ez egy állatkerti példány Link Link
Szerintem pl. Berlin belvárosában is lehet találni fügéket, hogy beérnek-e az már más kérdés, de nem zárom ki, hogy a belvárosban igen.
Szerintem egy Bp külterületen vagy Bp-hez közeli településen mért -25 fokos kisugárzási fagy mellett sem fagyna el a füge az állatkertnél.
De Nyuli, 1-2 éve egyszer írtad, hogy kaptál fügét, és elsõre valami éretlent ettél és írtad hogy nem ízlett, aztán utána ettél egy érettet is és írtad, hogy finom volt. Az is ott a környékben termett?
A szélességi kör ebben az esetben, és úgy alapban nem sokat jelent, ugyanis az elmúlt télen pl. a Pécstõl délre lévõ Slavonski Brodban -18 fokot mértek, vagyis ott hõszennyezés nélkül elfagytak a fügék.
Sõt, Budapest sincs lényegesen délebbre, mint Bécs, és Budapest belvárosában borzalmas méretû fügefák vannak, íme ez egy állatkerti példány Link Link
Szerintem pl. Berlin belvárosában is lehet találni fügéket, hogy beérnek-e az már más kérdés, de nem zárom ki, hogy a belvárosban igen.
Szerintem egy Bp külterületen vagy Bp-hez közeli településen mért -25 fokos kisugárzási fagy mellett sem fagyna el a füge az állatkertnél.
De Nyuli, 1-2 éve egyszer írtad, hogy kaptál fügét, és elsõre valami éretlent ettél és írtad hogy nem ízlett, aztán utána ettél egy érettet is és írtad, hogy finom volt. Az is ott a környékben termett?
A hétvégén olyat láttam, hogy nem akartam elhinni: az Öreg-Duna partján ültünk egy étteremben (Bécsben), és ahogy körülnéztem a kerben, egy fügefát vettem észre, rendesen földbeásva (tehát nem hordóban) - és tele volt fügével. Ezen a szélességen! OK, viszonylag védett hely, de azért -15, -20 fokos fokos fagyok télen simán vannak. A fa pedig többéves.
Amik a fényképen vannak, bár elég homályos a kép, egészen biztosan nem érettek, még csak nem is érõben lévõ fügék, ugyanis az érett fügére jellemzõ, hogy elkezd a merev, feszes bõr kicsit lágyabb lenni, ezáltal a képen szinte vízszintesen álló fügék lógó pozíciót vesznek fel Link .
Vagyis az uborkaszag teljesen rendben van, engem is uborka vagy éretlen dinnyeszagra emlékeztet az éretlen füge szaga, az éretté viszont nagyon kellemes, persze van akinek az sem jön be.
Nem tudom hoztál-e haza többet is, de ha van több is, akkor egyet ha kettévágsz és lefényképezed, akkor lehet el sem kell hoznod, mert ha éretlen, akkor meg sem tudjuk enni
Viszont a kettévágottfügekép éles legyen, mert a homályos életlen képen semmit sem fogunk látni!
Vagyis az uborkaszag teljesen rendben van, engem is uborka vagy éretlen dinnyeszagra emlékeztet az éretlen füge szaga, az éretté viszont nagyon kellemes, persze van akinek az sem jön be.
Nem tudom hoztál-e haza többet is, de ha van több is, akkor egyet ha kettévágsz és lefényképezed, akkor lehet el sem kell hoznod, mert ha éretlen, akkor meg sem tudjuk enni
Viszont a kettévágottfügekép éles legyen, mert a homályos életlen képen semmit sem fogunk látni!
Én a kép alapján érõ fügéket vélek felfedezni, amik egészségesnek látszanak.
Köszi a választ,jó amit írtál.
Kicsit pesszimista vagyok.Lehet hogy a pár évvel ezelõtti hobbi kertem kényszerû eladása hozza ezt fel bennem.Akkor is a vízhiány, a 2-3 napi locsolás kínjai és a leöregedett fák pusztulása tett ilyenné.
.....
Kicsit pesszimista vagyok.Lehet hogy a pár évvel ezelõtti hobbi kertem kényszerû eladása hozza ezt fel bennem.Akkor is a vízhiány, a 2-3 napi locsolás kínjai és a leöregedett fák pusztulása tett ilyenné.
..... 
Floo! Érkezem a fügés képekkel: Link Link Link
Ötöt leszedtem róla, olyan állaga van, hogy szét lehet nyomni. Könnyen sérül és uborkára emlékeztetõ szaga van, nem szedtem szét lehet belül másmilyen. Nem tudom péntekig kibírja-e. Félek, hogy tönkremegy a hûtõben is.
Kaszabubu: beírásoddal nem értek teljesen egyet. Az idei év remek gyümölcstermést hozott, nemrég gyanezen fórum keretein belül nem gyõztem hangsúlyozni, hogy a csonthéjasok kiválóan vizsgáztak, semmi sem volt rásülve és olyan volt az állaga amilyennek kell lennie. Az idei évnél voltak lényegesen szárazabb és forróbb nyarak is (2000,2003), nem rendkívüli az idei - ez még belefér. Nálunk is volt egy olyan periódus, hogy 20 nap alatt csak 1.5mm esett, de utána rendje-módja szerint megjött az esõ és szép zöld minden. Kicsit megviselte a növényzet, de szépen rendbe jött.
Egy dologban tudlak csak megerõsíteni: hogy a talajvízszint évtizedek óta nem volt ilyen mélyen (sok sekélyebb kút alján alig van víz), ez több hatás eredménye, részben a száraz tavaszé.
Ötöt leszedtem róla, olyan állaga van, hogy szét lehet nyomni. Könnyen sérül és uborkára emlékeztetõ szaga van, nem szedtem szét lehet belül másmilyen. Nem tudom péntekig kibírja-e. Félek, hogy tönkremegy a hûtõben is.
Kaszabubu: beírásoddal nem értek teljesen egyet. Az idei év remek gyümölcstermést hozott, nemrég gyanezen fórum keretein belül nem gyõztem hangsúlyozni, hogy a csonthéjasok kiválóan vizsgáztak, semmi sem volt rásülve és olyan volt az állaga amilyennek kell lennie. Az idei évnél voltak lényegesen szárazabb és forróbb nyarak is (2000,2003), nem rendkívüli az idei - ez még belefér. Nálunk is volt egy olyan periódus, hogy 20 nap alatt csak 1.5mm esett, de utána rendje-módja szerint megjött az esõ és szép zöld minden. Kicsit megviselte a növényzet, de szépen rendbe jött.
Egy dologban tudlak csak megerõsíteni: hogy a talajvízszint évtizedek óta nem volt ilyen mélyen (sok sekélyebb kút alján alig van víz), ez több hatás eredménye, részben a száraz tavaszé.
Nemrég jöttem be a szénagyûjtésbõl, nem hittem volna hogy egy évben háromszor lesz lekaszálva a minirét
A kertben kel a harmadvetésû (!!) borsó, sok reményem nincs hozzá, de hátha 4 db epret is sikerült leszedni, sõt ismét virágzik néhol, pedig már hol a szezonja (nem folyamatosan termõ fajta ez), a másodvetésû uborka is terem, a paradicsomfák bõven 2 m felett, roskadásig körteparadicsommal, a zöldbab is szép, paprika is van bõven, szóval nem lehet panasz a kertre.
A birtokon a kukorica még tartja magát, úgy egyharmada viszont már beérett, lógnak a csövek. Átlag 2-3 fejet érlelt meg, amelyik hat fejet hozott, abból csak kettõ lett normális, a többi csökevényes és az egy tõbõl növõ ikercsövekbõl is csak az egyik maradt meg...
A kertben kel a harmadvetésû (!!) borsó, sok reményem nincs hozzá, de hátha
4 db epret is sikerült leszedni, sõt ismét virágzik néhol, pedig már hol a szezonja (nem folyamatosan termõ fajta ez), a másodvetésû uborka is terem, a paradicsomfák bõven 2 m felett, roskadásig körteparadicsommal, a zöldbab is szép, paprika is van bõven, szóval nem lehet panasz a kertre.A birtokon a kukorica még tartja magát, úgy egyharmada viszont már beérett, lógnak a csövek. Átlag 2-3 fejet érlelt meg, amelyik hat fejet hozott, abból csak kettõ lett normális, a többi csökevényes és az egy tõbõl növõ ikercsövekbõl is csak az egyik maradt meg...
Az alábbiakból eredõen kissé felborul(-hat) a termõ gyümölcsfák életrendje, persze nem rég volt olyan kora õsz, hogy a meggyfák kivirágoztak szept.-okt. elején,ha ezután esne átl.20-50 mm. hetente.
ÉS ilyen "kolosszális" aszályok milyen idõközönként voltak korábban?
Ugyanis ha minden 10. évben volt 1-1 kolosszális vagy kolosszálisközeli aszály, de a többi évben átlagos volt a csapadék és annak eloszlása és ebbõl következõen nem volt aszály, az nem biztos, hogy nem jobb, mint amikor 10 évbõl 4-5 évben nem kolosszális, csak normál aszály van, a többi 5 évbõl meg 1-bõl kirohad a termés, a másik 4-ben meg átlagos.
Szélsõség lehet így is úgyis.
Mindazonáltal az éves csapadékmennyiségek a mérések alapján csökkentek, nem csak alföldileg, hanem erre felénk is.
Ugyanis ha minden 10. évben volt 1-1 kolosszális vagy kolosszálisközeli aszály, de a többi évben átlagos volt a csapadék és annak eloszlása és ebbõl következõen nem volt aszály, az nem biztos, hogy nem jobb, mint amikor 10 évbõl 4-5 évben nem kolosszális, csak normál aszály van, a többi 5 évbõl meg 1-bõl kirohad a termés, a másik 4-ben meg átlagos.
Szélsõség lehet így is úgyis.
Mindazonáltal az éves csapadékmennyiségek a mérések alapján csökkentek, nem csak alföldileg, hanem erre felénk is.
Feszegetem én az idei esztendõt inkább, nem kell visszamenni 100 éveket.
Gál Ervin egyik friss hsz.-e:
Sokéves nyári csapadékátlag 194.2mm, ehhez képest idén (a tegnapi nappal bezárólag) 82.5mm hullott. Még egy érdekes adat: a legnagyobb napi csapadékmennyiség ezen három hónapban 8.8mm (június 23.).
szerk.: mindez 44 csapadékos napból.
Na jó, ne a keleti szegletét nézzük,(alma ország) hanem az ország almáját.Ott is itt is siralmas a csapadékösszeg, itt van augusztus, amikor kellene a hajtó-termõ nyársaknak a tápanyag, a jövõ évi virágrügyeknek a téli túlélõ nafta.
Gál Ervin egyik friss hsz.-e:
Sokéves nyári csapadékátlag 194.2mm, ehhez képest idén (a tegnapi nappal bezárólag) 82.5mm hullott. Még egy érdekes adat: a legnagyobb napi csapadékmennyiség ezen három hónapban 8.8mm (június 23.).
szerk.: mindez 44 csapadékos napból.
Na jó, ne a keleti szegletét nézzük,(alma ország) hanem az ország almáját.Ott is itt is siralmas a csapadékösszeg, itt van augusztus, amikor kellene a hajtó-termõ nyársaknak a tápanyag, a jövõ évi virágrügyeknek a téli túlélõ nafta.
Az elsõ mondatod inkább csak bulvártéma, nem realitás (az elmúlt évtized aszályai még köszönõviszonyba sincsenek pl. az 1863-as kolosszális aszálynak, már akkortájt is elsivatagosodásnak kellett volna elindulni).
A többi mondatod más, társadalmi-gazdasági problémát feszeget.
A többi mondatod más, társadalmi-gazdasági problémát feszeget.
A szárazságra,és az elsivatagosodásra gondolok.Az idén is szinte rásült a héjára a cseresznye, és a meggy, és nincs aki leszedje idejében..
Persze a kiskertesek megcsinálják, de csak a saját szükségletre,így nehezen is ,de tovább él a fajta.
Nem említettem a sárgabarackot, az is "nehezen szedhetõ" közé tartozik mostanság, egy-két hét az érési idõ,utána meg potty, cefrébe való, persze akkor, ha van aki felszedi..
Vannak bár nagyüzemi technológiák, rázógépek, de hol vannak a feldolgozó üzemek? Ritka mint a holló a Kiskunságban.
Errefelé meg a seregélyek, verebek az ingyen munkások, persze õk nem a kosárba rakják a szép gyümölcsöt.
Bocs a hosszú kitérõért.
Persze a kiskertesek megcsinálják, de csak a saját szükségletre,így nehezen is ,de tovább él a fajta.
Nem említettem a sárgabarackot, az is "nehezen szedhetõ" közé tartozik mostanság, egy-két hét az érési idõ,utána meg potty, cefrébe való, persze akkor, ha van aki felszedi..
Vannak bár nagyüzemi technológiák, rázógépek, de hol vannak a feldolgozó üzemek? Ritka mint a holló a Kiskunságban.
Errefelé meg a seregélyek, verebek az ingyen munkások, persze õk nem a kosárba rakják a szép gyümölcsöt.
Bocs a hosszú kitérõért.
Így van, teljesen korrekt választ adtál. Így minden érthetõ. A képekkel meg lassan jövök.
Arról van szó, legalábbis szerintem Te arra gondolsz, hogy a hó miért nem védte meg a növényt a talajfelszín felett!?
Ha esetleg félreértelmezem, akkor bocs.
A füge -14-15 fokon elfagy, a kényesebb fajta -13 fok esetén is sérül. Tehát hogy 2 méteres hó volt, fél méteres, vagy mondjuk 2 centis, tökmindegy, ugyanis a növény a hó felett van, és ha -15 fok éri, hóval vagy anélkül, tökmindegy.
Annyiban mégsem mindegy, hogy -15 fok alatti értékek jellemzõen hóval borított éjszakákon alakulnak ki, tehát a hó rossz, nem kívánatos jelenség annak, aki gyümölcsöt akar termeszteni. Persze a mezõgazdasági kultúrákban pl. a búzát megvédi a hó (ennek ellenére a most elmúlt télen -10-15 fokos hidegpárnás hónélküli fagy után hibátlan volt a vetés), én mégis afelé hajlok, hogy nagyobb kárt okoz egy fél méteres hóval borított éjszaka -25 fokkal, mint egy száraz hónélküli -10 fok.
A drasztikus lefagyásnak ez volt az oka. A fügét ettõl függetlenül kiírtani nem lehet, ha -25 fokban elfagy a föld felett, utána kihajt és 2 év múlva ismét terem. Persze ha ismét lefagy, akkor nem. Márpedig az Alföldön -14-15 fok majd minden évben van, ezért ott fügét csak házfal közetlen közelébe tanácsos ültetni, hogy a hõszennyezés a kritikus értéknél segítsen.
Szóval a hó ebben az esetben nem véd semmit, a hõmérsékletnek nem szabad egy kritikus határt átlépnie.
De igy van ez pl. a baracknál is, bár az nem -15, hanem inkább -22 körül kezd el "fázni".
Ezért nem értem azokat, akik az Alföldön gyümölcsöt termesztenek nagyüzemi méretekben, mert a dombvidékek dombjai azok a helyek, ahol még a füge letális küszöbértékét, azt a -15 fokot is csak 15-20 évente egyszer lépi át a hõmérséklet.
Ezt bizonyítja ez a közeli szõlõhegy óriási fügefája is Link , amin én a 2 méteremmel is eltörpülök.
Dombra ültetett barack meg az életben nem fagyna meg, felénk legalábbis tuti.
Ezért szeretem a fügét meteorológiai és klimatológiai értelemben, mert elképesztõen jó indikátor, ha már hõmérõt nem lehet minden "tyúkól" mellé tenni.
Rendben, várom a képeket, a gyümölcsét meg fõleg, majd jól megesszük
Ha esetleg félreértelmezem, akkor bocs.
A füge -14-15 fokon elfagy, a kényesebb fajta -13 fok esetén is sérül. Tehát hogy 2 méteres hó volt, fél méteres, vagy mondjuk 2 centis, tökmindegy, ugyanis a növény a hó felett van, és ha -15 fok éri, hóval vagy anélkül, tökmindegy.
Annyiban mégsem mindegy, hogy -15 fok alatti értékek jellemzõen hóval borított éjszakákon alakulnak ki, tehát a hó rossz, nem kívánatos jelenség annak, aki gyümölcsöt akar termeszteni. Persze a mezõgazdasági kultúrákban pl. a búzát megvédi a hó (ennek ellenére a most elmúlt télen -10-15 fokos hidegpárnás hónélküli fagy után hibátlan volt a vetés), én mégis afelé hajlok, hogy nagyobb kárt okoz egy fél méteres hóval borított éjszaka -25 fokkal, mint egy száraz hónélküli -10 fok.
A drasztikus lefagyásnak ez volt az oka. A fügét ettõl függetlenül kiírtani nem lehet, ha -25 fokban elfagy a föld felett, utána kihajt és 2 év múlva ismét terem. Persze ha ismét lefagy, akkor nem. Márpedig az Alföldön -14-15 fok majd minden évben van, ezért ott fügét csak házfal közetlen közelébe tanácsos ültetni, hogy a hõszennyezés a kritikus értéknél segítsen.
Szóval a hó ebben az esetben nem véd semmit, a hõmérsékletnek nem szabad egy kritikus határt átlépnie.
De igy van ez pl. a baracknál is, bár az nem -15, hanem inkább -22 körül kezd el "fázni".
Ezért nem értem azokat, akik az Alföldön gyümölcsöt termesztenek nagyüzemi méretekben, mert a dombvidékek dombjai azok a helyek, ahol még a füge letális küszöbértékét, azt a -15 fokot is csak 15-20 évente egyszer lépi át a hõmérséklet.
Ezt bizonyítja ez a közeli szõlõhegy óriási fügefája is Link , amin én a 2 méteremmel is eltörpülök.
Dombra ültetett barack meg az életben nem fagyna meg, felénk legalábbis tuti.
Ezért szeretem a fügét meteorológiai és klimatológiai értelemben, mert elképesztõen jó indikátor, ha már hõmérõt nem lehet minden "tyúkól" mellé tenni.
Rendben, várom a képeket, a gyümölcsét meg fõleg, majd jól megesszük
2002/2003 telét vettem példának, csak nem írtam le. A közelünkben található füge valamikor május derekán kezdett hajtani 2003 tavaszán: a talajfelszíntõl 1cm-re még élt, efölött élettelen volt. Pedig akkor télen volt fél m-es hó is. Nem értem a drasztikus lefagyás okát, a fügét meg nem ismerem annyira. Amikor jöttek a -20 alatti T-k, akkor már nagy hó volt.
Ha föltölt a digitális fényképezõ eleme bemutatom a képet, valamint pár db-ot leszedek róla és Paloznakon megmutatom neked. Érdekelne a véleményed.
Ha föltölt a digitális fényképezõ eleme bemutatom a képet, valamint pár db-ot leszedek róla és Paloznakon megmutatom neked. Érdekelne a véleményed.
Tövig lefagynak a hó ellenére is?
Hogyhogy a hó ellenére is?
Ezt hogy érted?
Van olyan, hogy kényszerérett füge, annak a belseje szivacsos és tényleg rossz szagú lesz. Hogy nem barnul be hanem sárgul, lehet valami sárga fajta, a kérdés, hogy az a rossz szag milyen is, mert lehet erjedt is, vagy már rohadt, nem tudom mire gondolsz.
Mivel most kezd érni a másodtermés, ezért most egy fénykép sokat segít.
Hogyhogy a hó ellenére is?
Ezt hogy érted?
Van olyan, hogy kényszerérett füge, annak a belseje szivacsos és tényleg rossz szagú lesz. Hogy nem barnul be hanem sárgul, lehet valami sárga fajta, a kérdés, hogy az a rossz szag milyen is, mert lehet erjedt is, vagy már rohadt, nem tudom mire gondolsz.
Mivel most kezd érni a másodtermés, ezért most egy fénykép sokat segít.
Hogy érted ezt, hogy "a meggy-cseresznye,netán az õszibarack alma lesz különleges, amit az északi országokból importálunk".
Miért történne ez meg?
Egyébként nem csak a három felsorolt megyében terjednek, hanem országszerte!
Miért történne ez meg?
Egyébként nem csak a három felsorolt megyében terjednek, hanem országszerte!
Hello!
Már megbocsáss, de szerintem ez hülyeség, hogy 20-30 év múlva különlegesek lesznek. A hobbikertészek mindig is termelni fogják ezeket a gyümölcsöket. Az almából viszont mindenkinek "elege" van. Abból sok van és lesz is. Nem megy ki a divatból. Senkisem tudhatja, de lehet Magyarországon 50-100 év múlva kiterjedt kivi és füge ültetvények lesznek, amibõl talán exportálásra is szánhatnánk. Én pl. ezeket a sokak által mediterránnak hitt növényeknek(kivi, füge) az elterjedését szorgalmaznám. Nekünk kell kitaposnunk azt a bizonyos utat, hogy esetleg 200 év múlva olyan legyen itt a kivi, mint az alma és a napközis gyerek nagyobb valószínûséggel kapja az uzsonnája mellé a szõrös gyümölcsöt. Ráadásul sokan nem tudják, de sokkal több C-vitamin van benne, mint a narancsban.
Már megbocsáss, de szerintem ez hülyeség, hogy 20-30 év múlva különlegesek lesznek. A hobbikertészek mindig is termelni fogják ezeket a gyümölcsöket. Az almából viszont mindenkinek "elege" van. Abból sok van és lesz is. Nem megy ki a divatból. Senkisem tudhatja, de lehet Magyarországon 50-100 év múlva kiterjedt kivi és füge ültetvények lesznek, amibõl talán exportálásra is szánhatnánk. Én pl. ezeket a sokak által mediterránnak hitt növényeknek(kivi, füge) az elterjedését szorgalmaznám. Nekünk kell kitaposnunk azt a bizonyos utat, hogy esetleg 200 év múlva olyan legyen itt a kivi, mint az alma és a napközis gyerek nagyobb valószínûséggel kapja az uzsonnája mellé a szõrös gyümölcsöt.
Ráadásul sokan nem tudják, de sokkal több C-vitamin van benne, mint a narancsban.
Persze a magyar gyapot ismét erõre fog kapni...
Floo: az itteni fügékrõl rossz tapasztalatok vannak. Vannak telek, amikor tövig lefagynak a hó ellenére is. Egyik közeli utcában van egy fügebokor. A rajta található füge sose szokott bebarnulni, hanem azonnal besárgul és rettenetesen rossz szaga van. Megkérdõjeleztem, hogy ez valóban az a füge-e, amit enni szoktunk? A szomszédunkban lakó nyugdíjas hölgy azt mondta igen.
Ha arra járok lefotózom és bemutatom itt.
Floo: az itteni fügékrõl rossz tapasztalatok vannak. Vannak telek, amikor tövig lefagynak a hó ellenére is. Egyik közeli utcában van egy fügebokor. A rajta található füge sose szokott bebarnulni, hanem azonnal besárgul és rettenetesen rossz szaga van. Megkérdõjeleztem, hogy ez valóban az a füge-e, amit enni szoktunk? A szomszédunkban lakó nyugdíjas hölgy azt mondta igen.
Ha arra járok lefotózom és bemutatom itt.
Most még csak Zala-Somogy-Baranya megye, ahol terjednek a mediterrán gyümölcsök.
20-30 év múlva meg a meggy-cseresznye,netán az õszibarack alma lesz különleges, amit az északi országokból importálunk(Lengyelország-tól,Finn,és-észak- Oroszországból.)
20-30 év múlva meg a meggy-cseresznye,netán az õszibarack alma lesz különleges, amit az északi országokból importálunk(Lengyelország-tól,Finn,és-észak- Oroszországból.)
Nagyon szép minden, a tájkép, és a lényeg.Aranyat ér minden vízcsepp.
Úgy nevezett "izraeli öntözés" nem felülrõl történik, hanem takarékosságból földfelszínen, vagy 10-20 cm.magasról ha jól tudom és szinte csak csöpögtetéssel, hogy minél több nedvesség hasznosuljon a gyökérrendszerhez.Azért még ott a hegyek lábánál ez a fajta öntözés reális, elfogadható,pláne estefelé.
Itt a Dél-Alföldön esetleg a gombás fertõzésekkel arányos az öntözés.
Már sokan,(kistermelõk) felhagytak a szabadföldi öntözéssel, a nagy kipárolgás végett is.Persze vannak nagygazdák, nagy területtel, akik beruháztak elõre erre a lehetõségre.
Úgy nevezett "izraeli öntözés" nem felülrõl történik, hanem takarékosságból földfelszínen, vagy 10-20 cm.magasról ha jól tudom és szinte csak csöpögtetéssel, hogy minél több nedvesség hasznosuljon a gyökérrendszerhez.Azért még ott a hegyek lábánál ez a fajta öntözés reális, elfogadható,pláne estefelé.
Itt a Dél-Alföldön esetleg a gombás fertõzésekkel arányos az öntözés.
Már sokan,(kistermelõk) felhagytak a szabadföldi öntözéssel, a nagy kipárolgás végett is.Persze vannak nagygazdák, nagy területtel, akik beruháztak elõre erre a lehetõségre.
Egy neves, magyar kertész szakember honlapján ez áll a fügérõl:
" A nyár folyamán azonban az új hajtás levélhónaljában is fokozatosan megjelennek a gyümölcskezdemények, amelyek októberig - ha hosszú és meleg az õsz - ugyancsak beérnek. 1983-ban például mind az elsõ, mind a második termés bõséges volt. Napfényes, hosszú õsz esetén a második termés is beérik. Ezeket a gyümölcsöket októberben, a szõlõ szüretével egyidejûleg lehet betakarítani. "
Ehhez képest elég jól állunk itt Zalában, ugyanis már érik a fügék másodtermése, isteni finomak Link Link Link Link
Ínyenceknek Link Link
Mamám minden évben ültet dinnyét a kertbe, régebben nagyon sok volt, naponta 3-4 dinnyét megettünk, aztán egy idõben elmaradt a dinnyézés, múlt éven lett újra ültetve, meg az idén május vége felé, elég késõn. Mondtam neki már hetekkel korábban, hogy ültesse el, de neeem mert megfagy meg minden, fogtam a fejem, dehát nem lett elõbb elültetve. Se fólia, se fekete föld, se semmi, csak simán egy kis pupra, isten nevében.
Az elsõ érettet szombaton vették le mamámék, de mire hazaértem, már darabokban volt, az volt a legnagyobb, ez a mostani egy kisebb, de érett, finom, édes Link Link Link
Az elsõ érettet szombaton vették le mamámék, de mire hazaértem, már darabokban volt, az volt a legnagyobb, ez a mostani egy kisebb, de érett, finom, édes Link Link Link
Mire alapozod, hogy a Kiskunság és Kecskemét környéke az igazi baracktermõ vidék? Õszi vagy kajszi?
Sajna Magyarországon a gyümölcstermõ vidékek kijelölése nagyon elhibázott dolog volt, elég csak a Szeged melletti szatymazi õszibarack ültetvényekre gondolni, ahol bizony az elmúlt 10-15 évben gyakran fordult elõ -20-25 fokos hideg, ami már komolyan károsítja a fákat, illetve a nyári aszály sem biztos hogy jót tesz nekik.
Meteo Te meg ne gúnyolódj
Sajna Magyarországon a gyümölcstermõ vidékek kijelölése nagyon elhibázott dolog volt, elég csak a Szeged melletti szatymazi õszibarack ültetvényekre gondolni, ahol bizony az elmúlt 10-15 évben gyakran fordult elõ -20-25 fokos hideg, ami már komolyan károsítja a fákat, illetve a nyári aszály sem biztos hogy jót tesz nekik.
Meteo Te meg ne gúnyolódj
Pedig az igazi baracktermõ vidék mégiscsak a Kiskunság, különösen Kecskemét környéke.
Most kimondottan jó volt a kajszibarack terméshozama, egyik viszonylag fiatal fánkon 43kg barackot szedtem le. A csonthéjasok idei termése a tavalyi évhez képest ég és föld! Le a kalappal csonthéjas gyümölcsfáink elõtt, eddig kiválóan teljesítettek, bár a bogyótermésûek viszont csapnivalóak (ellenben tavaly õk voltak a jobbak). Málnánk, eprünk, ribizlink a száraz tavasz miatt jóformán tönkrementek. Ami a további csonthéjast illeti: a szilva, alma, körte és a leendõ dió kiváló lesz, ha nem jön nagyobb vihar.
Most kimondottan jó volt a kajszibarack terméshozama, egyik viszonylag fiatal fánkon 43kg barackot szedtem le. A csonthéjasok idei termése a tavalyi évhez képest ég és föld! Le a kalappal csonthéjas gyümölcsfáink elõtt, eddig kiválóan teljesítettek, bár a bogyótermésûek viszont csapnivalóak (ellenben tavaly õk voltak a jobbak). Málnánk, eprünk, ribizlink a száraz tavasz miatt jóformán tönkrementek. Ami a további csonthéjast illeti: a szilva, alma, körte és a leendõ dió kiváló lesz, ha nem jön nagyobb vihar.
Tudom, tudom. Ki gondolná, hogy ilyen szép barack terem a hûvös, esõs Zala megyében.
Mert erõsen ökölbe kell szorítani a kezet, hogy megállja az ember, hogy nem szedei le õket, csak a fényképezés után
Egyébként télleg nem az én kezem, én a fotómasinát fogtam!
A kéz a méretarány miatt van ott!
Egyébként télleg nem az én kezem, én a fotómasinát fogtam!
A kéz a méretarány miatt van ott!
A júliusi szárazság megtette hatását, ennyire futotta az egész havi 8,3 mm-bõl:
Link Link Link
...ezen a területen - nem saját, hál'istennek - valószínûleg vége a dalnak. Hiába jött még augusztus elejére szûk 16 mm, nincs már jelentõsége, elkésett.
Szerencsére nem ez az általános még itt a szûkebben vett környéken sem, bár a csapadék éppúgy hiányzik, de a kötöttebb talaj - némi meglepetésemre - teljes mértékben pótolta a szükséges mennyiséget. (Tudni kell, hogy errefelé a legsoványabb homok és a kiváló csernozjom itt-ott szinte méterrõl méterre váltja egymást. Nem mennék jobban bele, a lényeg: sokan nem tanulták még meg hogy homokon életveszélyes a kukoricatermesztés, már a szárazság leghalványabb elõjelére el kell vetni a puszta ötletet is, ha nincs öntözési lehetõség.)
Nagyon száraz tavaszvég és nyárelõ után az egy szál csapadékos június mentette meg többek közt a mi tábláinkat is a maga 105,3 mm csapadékával. Jóllehet, az év elsõ három havának kiváló alapozása nélkül (rendre 26,8-49,7-40,0 mm) tán ez se ért volna fabatkát sem.
Így azonban, leszámítva képeken is látható homoki állományokat, legalább közepes-jó termésre számítok a kukoricaföldeken.
Link Link Link
...ezen a területen - nem saját, hál'istennek - valószínûleg vége a dalnak. Hiába jött még augusztus elejére szûk 16 mm, nincs már jelentõsége, elkésett.
Szerencsére nem ez az általános még itt a szûkebben vett környéken sem, bár a csapadék éppúgy hiányzik, de a kötöttebb talaj - némi meglepetésemre - teljes mértékben pótolta a szükséges mennyiséget. (Tudni kell, hogy errefelé a legsoványabb homok és a kiváló csernozjom itt-ott szinte méterrõl méterre váltja egymást. Nem mennék jobban bele, a lényeg: sokan nem tanulták még meg hogy homokon életveszélyes a kukoricatermesztés, már a szárazság leghalványabb elõjelére el kell vetni a puszta ötletet is, ha nincs öntözési lehetõség.)
Nagyon száraz tavaszvég és nyárelõ után az egy szál csapadékos június mentette meg többek közt a mi tábláinkat is a maga 105,3 mm csapadékával. Jóllehet, az év elsõ három havának kiváló alapozása nélkül (rendre 26,8-49,7-40,0 mm) tán ez se ért volna fabatkát sem.
Így azonban, leszámítva képeken is látható homoki állományokat, legalább közepes-jó termésre számítok a kukoricaföldeken.
Biztosan, nekem 63 dekás volt a legnagyobb eddig. Látványos és az íze is finom, jó húsos. A baj csak az hogy nem bírjuk megenni egyszerre és másnapra már nem olyan friss.
Nálunk is vannak hasonló méretûek, de még zöldek. Talán még híznak kicsit.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat