Meteorológiai műszerek otthon

.....és honnan van neked ilyen árnyékolód?

Elkezdtem a tesztelését az árnyékolómnak.
Ma Taki árnyékolójába volt két érzékelõ egy WS-2305-ös és egy min-max-os.
15 perces leolvasással ilyen a grafikon. Link
Átlagos eltérés: +0,3 fokkal a min-max-os többet mér.
Holnap az egyik érzékelõ Takiéba marad, a másik az enyémbe költözik.

(A WS-en elõször még mûködöt a DCF idõ, de most, hogy elköltöztettem, hiába nyomkodom bekapcsoláskor a min-max-ot. nem is keresi a jelet [esõ] !)

Talaci: persze, hogy szétszedtem a csapimérõt... de úgy láttam, hogy a billegõ kanál "csapágya" jelentõsen befolyásolhatja a mérési pontosságot. Nem tudtam, hogy pl. befagyás után ez jól mûködik-e? Ezért is tervezem (még a havazás elõtt) a nagyobbítás csõtoldatában a fûtõfóliát!
Persze ehhez ki kell vezetnem az áramot

Szervusztok!
Több hét alatti adatok hasonlítása után a szarvasi talin kapott árnyékoló hozza a pontos adatokat.
Igaz, nem lakok a préri szélén, de Baja-Kecskemét-Szeged OMSz.automatái alapján csak pár tized,esetleg 1 fok az eltérés!

Ennyi! wss 888 = méd in dobdel!

Én 100% hogy wmrt vennék ha lenne annyi pénzem. Nem is beszélve arról hogy sokkal olcsóbb mint a 888-as ráadásul külön elhelyezhetõ a szabványoknak megfelelõen!

Sajnos én is egyetértek és nem javaslom az "elemes" fûtést:
Egy elemkészlet 1-2 óráig elég...

Hát gyakorlatilag nem. Egy kis atomreaktor jól elvinné, csak nehéz a NASA-tól vagy a US-Army-tól szerezni.

Azt tudom hogy nem sokáig élne az elem, de azért az nem igaz hogy ilyen módon nem lehet megoldani a fûtést...

Sajnos igaza volt, olyan teljesítmény kell, amit egy elem, akkumlátor nem tud.

1 W legalább kell, amit egy elem kb. 2-3 óráig tudja.

Kíváncsiságból - hátha sikerül alapon - be akartam szerezni kis méretû izzókat, foglalatot, elemet az esõmérõ fûtéséhez. 3 boltban voltam.
1. bolt: nem árulnak foglalatot/nem biztos hogy meg lehet oldani így a fûtést...
2. bolt: nagyon gyorsan merül az elem, érdemesebb fûtõfóliát alkalmazni/nem árulnak foglalatot...
3. bolt: a fûtést így nem lehet megoldani, muszáj kivezetni az áramot... (Ezt mondta az eladó!!!)

A 3.-on bepöccentem és inkább abba is hagytam az egészet, meg sem próbáltam a többi boltot... Mondtam nekik hogy épp' az lenne a lényeg hogy ne kelljen kivezetni az áramot a csap. mérõhöz.

A csapimérõ nem olyan kényes szerkezet. Ha szétszedted, akkor láthattad, hogy egy egyszerû kétkarú mérleg. Amig nem fagy, átfolyik rajta a víz. Problémát az ónosesõ jelent, mert befagy a bevezetõ lyuk is, így azt nem lehet mérni. Ekkor talán magát a jégréteg vastagságát lehetne megmérni. Most, hogy írom, kezdek ezen elgondolkozni, hogy pontosan hogyan is lehet ezt mérni?

Nem értettelek félre, csak azért ítam le, ha valaki más is olvassa és félreérti, ne merüljön fel benne: hú ez milyen egyszerû, így is lehet hóból csapadékmennyiséget mérni...

Azt hiszem, félreértettél: nem a hóréteg vastagságát akarom mérni, hanem a hónak megfelelõ "csapadékot"...
Ezért tervezem a megnövelt felületû csapimérõ fûtését (pl. beleragasztott fûtõfóliával), hogy egyáltalán kapjak valamiféle csapadékadatot... Üdv.
Talaci: megnyugtattál, én is kint fogom hagyni! (kicsit azért aggódtam idáig, mert a csapimérõ egy finom kis szerkezet és nem tudtam, mennyire károsítja a téli fagyás...)

Az 1:10 csak sacc, talaci jól írja, attól függ milyen "minõségû" a hó. Csapadékmennyiség mérésre mindenesetre nem pontos a hóréteg vastagságának mérése.

De törekedni kell rá…
És aki teheti, meg is teszi. Tudom, hogy ez nem mindenkinek sikerül, pl. nekem sem. Csapadékot nem tudok szabványos magasságban mérni, a szélmérõm kb 12m magasan van.
Mivel glaci29 nem írta milyen körülmények között tud mérni, és azt írta minden vélemény érdekli, leírtam, ami a jó méréshez szükséges. Vannak hasonló kiépítésû, méregdrága állomások, de ezek mezõgazdasági célokra készülnek. Oda ilyen is kell. Kártevõk megjelenésének ekõrejelzésére használatosak.
Link

Én is úgy tudom, hogy általában 1:10 arányú a víz/hó. De ez függ a hószemcsék szerkezetétõl. Nálam is kint volt a csadékmérõ egész télen, problémát nem okozott. Sajnos tavaly nem is volt olyan sok hó, hogy a mérése problémát jelentsen. Módszerem a hó mérésre: van egy mûanyag vödöm, melynek pontosan megmértem a befogadó felületét és a súlyát. Reggelente (ha volt hó) bevittem a vödört és megmérten a feleségem konyhamérlegével (digitális, gramm pontosságú) a súlyát. Ebbõl kiszámoltam, hogy hány mm csapadéknak felel meg.
A mérõmûszerek elhelyezésére vonatkozó szabályokat a hivatalos mérõhelyeken sem mindenütt tartják be. Az OMSZ lõrinci állomásán pl. a szélmérõ egy nagy vastorony oldalán (nem a tetején) kb. 18 m magasan van elhelyezve.

Én csak a szokásos hó-víz egyenérték-arányra utaltam... a "hivatalos" eljárás szerint a hóban 0,1 arányban van víz...
(De ez csak az én információm... lehet, hogy nem helyes)

Bocs BB, de vitatkoznék:
Alapvetõen minden amatõr mûszer jó észlelésre... melyik kinek?
Mi semmiképpen nem tudjuk ilyen egyszerû (amatõr) eszözökkel reprodukálni az OMSZ hivatalos méréseit, de szerintem nem is kell, hogy célunk legyen.
Legyen azért elég az amatõr lelkesedés és a (valamennyire "szabályosság")...
Azt írtad, a WMR-200 "korrektebbnek tûnik"...
Hát az attól is függ, ki hogyan tudja elhelyezni a szenzorokat?!
Pl. "hivatalosan" az esõmérõt 60 cm magasan, szélvédett helyen kell elhelyezni, mégis mindenki magasra teszi! mint ahogyan nem mindenki méri a hivatalos 10 m (=30 láb) magasságban a szélsebességet sem... (de miért is mérné ott?..)
Összefoglalóan mégis hasznosak ezek a mérések, mert bár "nem szabványosak", de az embereknek információt adnak a környezetükrõl...

Bocs, kicsit hosszú voltam én is...

Hú, ezt most nem értem, milyen 1:10-rõl írsz.
Egyszerúen nem mér.
Valószínûleg befagy, de nekem évek óta kint van és nem lett baja. Szóval szét nem fagy.

Jó, de a havat a "hagyományos" csapadékmérõvel mérve hol van az a "szokásos" 1:10 arány?
Engem inkább a billenõkanalas csapimérõ befagyása izgat
Meghal ilyenkor?

Az ilyen "Vili-bá" kijelzõs mûszerektõl mint a WS888 égnek áll a hajam. Ez csak a kisebbik gond vele, és teljesen szubjektív dolog. Ahogy a külsõ érzéleklõi egybe vannak építve, az már égbekiáltó baromság!
Hõmrérsékletet hivatalosan 2m, szélsebességet és irányt 10m csapadékot 1m magasan mérünk. Na ezt a szenzort helyezd el úgy, hogy legalább nagyjából megfelejen a kritériumoknak. A WMR200 sokkal korrektebbnek tûnik.

Én hagyom ahol és ahogy van. Ha esõ esik jól jöhet.
A havat meg hagyományos csapadékmérõvel mérem: Link

Köszönöm Talacinak és BB-nek az információkat! Így már nyugodtabban nézek az elsõ telem elé Azért itt Budapest belvárosában nem szoktak szigorú telek lenni
Következõ problémám a "hó" érzékelése: a csapimérõben a telet ki hogyan oldja meg? Leszereljük, vagy fûtsük? Mi a javaslatotok? Van valami egyszerû megoldás?

Sziasztok!

A véleményetekre lennék kiváncsi a következõ 2 mûszerrõl kapcsolatban pro és kontra. Az egyik az oregon wmr 200, a másik pedig WS 888 Link

Minden vélemény érdekel. Elõre is köszönöm szépen!

Nekem TX-20-as van. A hó az elmúlt télen nem okozott problémát. Az ónos esõ viszont ráfagyott. Ledöntöttem és óvatosan eltávolítottam a jeget, utána mûködött rendesen.
A kalibrációs találkozón meg lett mérve, az indulási küszöb 0,4 m/s volt. Azóta figyelem a küszöbértéket, és már többször mutatott 0,3 m/s-ot. A méréseket végzõ szakember szerint az OMSZ szélmérõinél max. 0,5 m/s lehet a küszöb, felette csapágyat kell cserélni.

A WS-ek hatótávolságát a (La Crosse Tecjhnology) gyártó is 100 m-re adja meg. Sajnos az amerikai honlapon nem szerepelnek az Európában forgalmazott változatok.
Link

Nem kell vele semmit csinálni. Ha kiolvadt, elindul szépen magától.
A kiolvasztást én segíteni szoktan kicsit. Egy hosszú léc végére szerelt 25-ös, hosszú szõrû ecsetet tartok erre a padláson. Ha jó hideg van, elég kisöpörni a turbinából a havat az ecsettel. Fontos, hogy az ecset is hideg legyen, mert ha megolvad tõle a hó, pillanatok múlva be is fagy rendesen a szélmérõ. Ha vizesebb, nagypelyhes havazás, vagy ónos esõ van, vagy a hó odafagy a szélmérõhöz, az ecsetet befújom jégoldóval és úgy takarítom ki.
Jó játék, egy 4 méteres léc végére szerelt ecsettel a padlásról becélozni és kitakarítani

Röpke 1 órás, kellemes hangvételû, a dolgok elõrelendülésést segítõ meetng volt!

Akkor kénytelen leszel a szõlõbõl préselni valami nedût

Remélem, kellemesen végzõdik, mint a mi gyári meeting-ünk.
Huh, most értem haza, kész vagyok, mint a mateklecke. És nincs itthon malátakivonatom.

Ismerkedési est, Taki jóvoltából!
Link

Szia BB!
Mivel már Neked van tapasztalatod a szélmérõk "áttelelésével", én meg elsõ telem elé nézek, kérdésem, hogy pl. befagyás után megint mûködik rendesen (mind a TX, mind a turbinás)? vagy kell valami "utógondozás"?

Nem teszteltem én sem a WMR-t, mert V. em. tetõtérben van a beltéri, és ha elindulok vele, hát az a lépcsõház lefelé emeletenként közbelépnek a födémek, így úgysem kaphatnék a "nyílt tereppel" összehasonlítható hatótávot...
Ráadásul nálam kb. 20 m-re vannak a szenzorok, és csak egy cseréptetõt kell legyõzniük, ami gond nélkül megy is...
A 17 ezres WS2300-al a munkahelyemen csináltam kisérleteket:
30-40 m távolságból már 1 vastag (régi épület! 80 cm, de tégla) falon keresztül sem mûködött a rádiós átvitel
Viszont 15 m + 3 beltéri falon keresztül (4. szoba) még gond nélkül mûködik

Sziasztok !
A WS2300 kábeles használatánál Cauchy írta, hogy 30-40m vezetékkel simán megy nála. Esetleg valaki próbálta ennél messzebbrõl is(mondjuk 50-60m-rõl)? A vezeték inkább egyben legyen vagy jó telefonos toldó csatival is?

Köszi !

Köszi Palfizee és Bellone !
Ok majd késõb emlékeztetlek rá, hogy majd teszeteld....

Egy kis érdekesség: megdõlt az általam mért eddigi RHmax rekord mely 96% volt, ma reggel 97%-ot mért a mûszerem (WS-8035IT). Nem csoda, hisz igen nagy köd volt (látástávolság minimuma 25m volt)!

Az én WMR100-as mûszeremnél a kiegészítõ szenzor és a csapadékmérõ hatósugara mindössze kb. 10 méter. Ilyenkor természetesen a beltéri egység a rendes helyén volt a szobában. A 200-asnál ez azért valamivel nagyobb, mert ott a beltérinek van külön erõsítõ antennája. Az alap szenzort a világ végérõl is lehet venni, ezt is említettem már. Nálam 270 méter távolságból is jöttek a jelek.

Nem teszteltem.
Egy ismerõsöm készülékcserekor tesztelte, (WMR100-at cserélt le WMR200-ra és mindkét készülék vette a szenzorok jeleit)elindult a WMR100 beltérijével és bõven 100m-re volt amikor még mindig vette a jelet.Így emlékszem, kerestem a levelezésemben, nem találtam nyomát, a fórumban is kerestem, ott sincs,(sajnos csak félévnyit lehet visszakeresni)pedig emlékszem, hogy valahol beszéltünk róla.

Ha lesz idõm, egyszer a termo-hygro szenzorral eltávolodom a mostani helyétõl, asszonnyal meg figyeltetem a kijelzõt.
Ha elfelejteném, figyelmeztess majd erre.

Szia Palfizee!
A WMR 200-nak teszetelted a rádiós hatósugarát, úgy hogy lakásban van a beltéri egység ?
Köszi !

Én csak a mostani kalibráción láttam TX-20-ast, ott 2db volt, az egyik 0.8 m/s nál mozdult meg a másik 0.6 m/s-nál. Ezért gondolom, hogy ha már bármit is mutat a mûszer, akkor e felett van már a szélsebesség. A referencia mérõ pedig hitelesített volt. Ha jól emlékszem 0.3 m/s van a maximális indulási küszöb, amit még elfogadnak a hivatalos mérésekhez, ettõl mi távol vagyunk.

Egyébként 1m/s körül még alig mozgnak a falevelek, tehát már lehetett annyi szerintem. Sajnos ezt a tartmány nagyon nehezen lehet ilyen amatõr cuccokkal mérni.

Elõzõ hozzászolásban a 0.9-et elnéztem, az ott is 0.6 lett volna. Bocs. A többi stimmel.

Bandibá !

Az idõkép shop-tól írták nekem, hogy kapható náluk plusz thermo/higro szenzor a WS2300-hoz 8900Ft-ért. Nincs felrakva a webshopba, de e-mailben lehet rendelni tõlük .
hogy is van az a huzalos módban az átkapcsolás ?
a wmr 200-at hatótávra teszelted, úgy hogy a beltéri bent volt a házban ? és ha igen milyen hatótávig volt biztos a kommunikáció?

A WS3600 a leírása szerint valóban 100m hatótávval rendelkezik, szabadtéren.
A TX-20 sebességmérés tekintetében tényleg precízebbnek tekinthetõ mint a turbinás, bár a kanalak lehtnének nagyobbak is. A széllökéseket is talán pontosabban méri, mert a turinának elõször irányba kell állnia ahhoz, hogy a maximumot mérje. Ámbár lehet, hogy az az idõ elhanyagolható. Szélirány tekintetében mindenképp a turbinás a jobb konstrukició.

Taki

Zee, a stabilitást illetõen igazad lehet.
Nekem most km/h-ban jelzi ki a sebességet. Szokott 0,7km/h-t mutatni. A falevelek ilyenkor alig mozognak, szerintem jóval 1m/s alatt van a szélsebesség ilyenkor. Most a TX-20-ról írtam, a turbinás 2km/h körüli értékeket mutat indulásnak.

Köszi az infókat, tapasztalatokat. Az hogy te 30m-re emlékeztél és a leírásban 25m van, ennek nincs is jelentõsége. Az igazi gond az, hogy a kereskedõ honlapján 100m van megadva, ez a durva szerintem. A kanalas szélmérõs 2300-ra is szerintem azért mozdulnak rá sokan, mert az említett honlapon "precízebb" szélmérõként jellemzik és ez egy kezdõ, gyakorlatlan számára nagyon csábító. Így voltam vele én is, de örülök, hogy végül is maradtam a turbinás 17 ezres (alig használt) mûszernél.
A WS 3600 egyébként milyen hatótávú?
Egyébként melyik mûszer(ek)azok melyek 100 vagy 200 m-esek és Pc-re köthetõk?

A turbinálás szélzászlójának stabilitását valószinûleg tényleg a turbina adja, de nem a palást miatt, hanem a turbina perdülete miatt. Perdületmegmaradás miatt a forgó test meg akarja tartani forgási síkját, úgy mint a bugócsiga vagy a kerékpár kereke. Sebesség (itt a szél) növekedése esetén nõvekszik a stabilitás.

Kalibrációs adatok alapján:
Az indulási sebesség igen fontos, mert ugyan a TX-20-as hamarabb indul, de így is csak 0.8-0.9 m/s-nél mozdul meg a kanala, tehát amikor más 0.1 m/s-et mutat a mûszer, akkor már legalább 1 m/s-es szél van. A turbinás (2005,2006-os adatok alapján) indulási küszöbe bõven 1 m/s felett van 1.2-1.6 m/s körül, tehát 0.1-es jelzésnél már bõven gyenge szél van. (Részletes cikk majd késõbb lesz a kalibrációról, de lesz )

2.5 m/s környékére sw kompenzáció miatt már közel jó értékeket mutatnak a mûszereket.

Ez a 2305-nél meg az a bajom, hogy 8 percenkénti rögzítésre elég a 175 db.-os memória.
Egy PC.-t meg ezért nem vagyok hajlandó járatni.Mindenben van valami akadály.

Még sok ilyen "hosszút", sok újdonság volt benne. Köszi!

A WMR 100-as mûszer valóban jó kis ketyere. A rádiós kapcsolat elég stabilnak mondható, a szélmérõnél található hõmérséklet és páratartalom mérõ nagy távolságig továbbítja a jelet (errõl írtam pár napja). A csapadékmérõ és a kiegészítõ szenzor hatótávja (nálam) viszont csak a töredéke ennek a távolságnak. Tehát fontos a jó elhelyezés (vezeték nélkül ez nem olyan nagy probléma azért) utána a mûszert le sem lehet robbantani...

Kicsit hosszú leszek, ezért elõre is elnézést.
Ha jól emlékszem a TX-20 ezen hibájától írtam már ide. A turbinás szélmérõ szélzászlójának stabilitását véleményem szerint pont a vele közös tengelyen levõ turbina adja. A turbinát körülvevõ mûanyag palást ugyanúgy a legkisebb légellenállás felé igyekszik fordulni, ezért fékezi a szélzászló csapkodását. Sokszor nézegettem mostanában a két szélmérõt együtt, azt hiszem tényleg ez a palást stabilizálja a turbinást, szinte kényszeríti, hogy ne csapkodjon a szélzászló.
A TX-20-nak vannak elõnyei is. Igaz, télen még nem üzemelt az enyém, de felépítésébõl adódóan a behavazásra valószínûleg sokkal kevésbé lesz érzékeny. A turbinást elég hamar belepi a hó és akkor megáll. Szélsebesség mérés megszûnik Erõsebb havazásban a szélzászló is beáll, de ez ugyanúgy lesz a TX-20-nál is. Ilyenkor lehet menni takarítani, ami nem egyszerû feladat a háztetõn, fõleg ha a hó még rá is fagy. A turbinát sokszor félórás küzdelem és jó minõségû jégoldó és ecset használatával sikerült csak kitakarítanom. A TX-20-nál ez egyszerûbbnek tûnik. Ez sok bosszúságot szokott okozni télen, ezért fontosnak tartom. További elõnye a TX-20-nak, hogy elõbb indul a szélsebesség mérõje. Kérdés, ez mennyit számít. 1m/s alatt a hivatalos meteorológiai állmások is szélcsendet adnak. Felmerül bennem a kérdés, annyira fontos-e akkor, hogy már 0,1m/s-t is lehet vele mérni? Idõnként elgondolkodom rajta, visszarakom a turbinást a TX-20 helyett.
Sajnos pontosságra nem tudom tesztelni a két szélmérõt, pedig egymás mellett vannak.
A gond az, hogy két teljesen más felépítésû, tudású mûszerre van téve a két szélmérõ. WS3600 + TX-20 és WS2305 a turbinással. Még az adatrögzítés intervalluma sem egyforma. A WS3600 percenként, a WS2305 3 percenként rögzít adatot. A WS2305-öt kénytelen vagyok saját korlátai (kis belsõ memória) miatt 3 perces rögzítéssel üzemeltetni. PC nélkül kb. 2 és fél órányi adatot tárol, ha percenként rögzít adatot. Egy PC-n nem tudom a két WS-t üzemeltetni, mert akkor megbolondul a saját oldalamra feltöltött adat. Link
Mindkét mûszer szoftvere ua nevû fájlba teszi a pillanatnyi adatokat, ráadásul ugyanabba a mappába. A fájl helyét nem lehet megadni, mindig a C:HevyWeather mappába kerül. Na ebbõl aztán lesz kalamajka, így a WS2305 másik gépen megy, az viszont nem jár egész nap. További eltérést okoz, hogy a WS3600 képes tárolni és külön megjeleníteni, ill az adatbázisban külön rögzíteni a szenzor két adása kötött eltelt idõben fellépett széllökést is, míg a WS23XX mûszerek az adás pillanatában mért szelet mutatják (szerintem). Jó lenne egy kalibrációs találkozón (ha lesz még egyáltalán) „versenyeztetni” a két szélmérõt

TX-20 vs. turbinás:
Nagyon igazad van: a TX-20 szélzászlója ide-oda csapkod, de mivel a WS-2300 a szélsebességtõl függõen (rádiós módban) 1-2 percenként ad adatot, és a szélzászlóval együtt forgó turbina tehetetlensége is kicsit nagyobb, ezért lényegesen jobb az esély a tartósan fennálló szélirány detektálására, ellentétben a TX-20 kanalassal hiszen a hosszabb jelküldési idõ miatt sokkal nagyobb az esély a valós szélirány pontosabb kijelzésére...