Agrometeorológia
Utánaolvastam a kaktuszodnak. (Télálló fügekaktusz == Opuntia spp.) Link
Honnan lehet ilyen kaktuszokat beszerezni, mivel a cikk azt írja télálló és nem kell bevinni teleltetni és ehetõ a termése.
Remélem nem hagysz télire csemegét a madaraknak
Honnan lehet ilyen kaktuszokat beszerezni, mivel a cikk azt írja télálló és nem kell bevinni teleltetni és ehetõ a termése.
Remélem nem hagysz télire csemegét a madaraknak

Leesik a szõrös állam! Még ilyet nem láttam,azt hittem hogy csak ritka szép virágai vannak a kaktusznak.


Most a letermett ágakat kell figyelni, esetleg behasadt,letört, sûrûn növõ vesszõket lehet lemetszeni,fûrészelni.Az ötforintosnál nagyobb vágásokat már most érdemes lefesteni fabalzsammal,vagy rézgálicos,meszes oldattal ecsetelni.A törzsön az elhalt,száradt háncsot lekaparni.Okt.vége,nov.elején,ha az idõ engedi, egy lemosó-fertõtlenítõ permet védõpaplant húz a telelésre, a rügyek is jobban záródnak.
A lehullott levelet zsákba gyûjtve egy szabad szélvédett helyen elégetni, vagy gödröt ásva elföldelni.Ha van komposzt,(össze gyûlt levél,gally azt a fa ág csurgója köré beforgatni kis mûtrágyával,P-K foszfor-kálium-lassan bomló)

A lehullott levelet zsákba gyûjtve egy szabad szélvédett helyen elégetni, vagy gödröt ásva elföldelni.Ha van komposzt,(össze gyûlt levél,gally azt a fa ág csurgója köré beforgatni kis mûtrágyával,P-K foszfor-kálium-lassan bomló)

Kezd már érni itt Észak-Szabolcsban is most néztem ahogy jöttem hazafelé autóval, már kezdenek érni, nyilván ezeket is visszavágják azért csak az elsõ termés, amúgy lenne szerintem 2 termés itt is.
Azt szeretném kérdezni a hozzáértõktõl, hogy a fáimmal(szilva/barack, cseresznye, alma)milyen õszi teendõim vannak. Köszi!
Tejóisten!
Egy neves, országos, havonta megjelenõ szõlészeti és gyümölcstermesztési szaklapban olvastam Link
Ekkora állatságot.
Elõször is hol van tóparton vagy folyóparton szõlõ?
Másodszor pl. a Balaton vagy a Tisza vizérõl visszaverõdõ fény a víztõl 5-10-15 vagy több km-re hogyazistenbe hat a szõlõre, fõleg, ha a vízparti fák kitakarják a víztükröt?
Ez abból jöhetett egyébként, hogy születtek ilyen állatságok is:
"A badacsonyi bor valóságos legenda. A kiváló minõség oka a hegy oldalának elmállott vulkáni kõzeteket tartalmazó talaja, a védett déli lejtõ mediterrán jellegû klímája és a Balatonról visszaverõdõ, úgynevezett másodlagos sugárzás."
"A klíma itt is szubmediterrán, a fürtöket a Balatonról visszaverõdõ fény is érleli"
Ugyanilyet olvastam a Tokaji borvidékrõl is, ahova meg a Tisza veri vissza a fényt. Egy 40-60 méter széles vízdarab sugárzás és fényvisszaverõdése hogyazistenbe befolyásolhatja a szõlõ minõségét?
Hogy senki nem gondol bele abba, hogy ez hülyeség?
Egyszer hallottam egy balatoni borászt a Tv-ben, hogy mesélte, hogy sokkal alacsonyabb a középhõmérséklet a Balaton körüli dombokról lejöve, mert oda nem verõdik vissza a Balaton vizének fénye, a dombokra pedig igen, meg azért fagy jobban a Balaton körüli völgyekben ! !
áááááááááááááá
Elképesztõ!
És vannak, akik ezt el is hiszik, és beleírják minden ilyen borvidékrõl szóló leírásba.
Egy neves, országos, havonta megjelenõ szõlészeti és gyümölcstermesztési szaklapban olvastam Link
Ekkora állatságot.
Elõször is hol van tóparton vagy folyóparton szõlõ?
Másodszor pl. a Balaton vagy a Tisza vizérõl visszaverõdõ fény a víztõl 5-10-15 vagy több km-re hogyazistenbe hat a szõlõre, fõleg, ha a vízparti fák kitakarják a víztükröt?
Ez abból jöhetett egyébként, hogy születtek ilyen állatságok is:
"A badacsonyi bor valóságos legenda. A kiváló minõség oka a hegy oldalának elmállott vulkáni kõzeteket tartalmazó talaja, a védett déli lejtõ mediterrán jellegû klímája és a Balatonról visszaverõdõ, úgynevezett másodlagos sugárzás."
"A klíma itt is szubmediterrán, a fürtöket a Balatonról visszaverõdõ fény is érleli"
Ugyanilyet olvastam a Tokaji borvidékrõl is, ahova meg a Tisza veri vissza a fényt. Egy 40-60 méter széles vízdarab sugárzás és fényvisszaverõdése hogyazistenbe befolyásolhatja a szõlõ minõségét?
Hogy senki nem gondol bele abba, hogy ez hülyeség?
Egyszer hallottam egy balatoni borászt a Tv-ben, hogy mesélte, hogy sokkal alacsonyabb a középhõmérséklet a Balaton körüli dombokról lejöve, mert oda nem verõdik vissza a Balaton vizének fénye, a dombokra pedig igen, meg azért fagy jobban a Balaton körüli völgyekben ! !
áááááááááááááá
Elképesztõ!
És vannak, akik ezt el is hiszik, és beleírják minden ilyen borvidékrõl szóló leírásba.
Bizony, a vagdosással a termés nagy része elúszik.
A polgármesteri hivatalban vagy a városházában biztosan tudják, ki adja ki a parancsot a kaszabolásra, kérdezz rá, és meséld el nekik, hogy nem szabad vagdosni, mert azzal levágják az elsõtermést, ráadásul sose fognak megnõni.
Milyen fekvésben vannak amúgy?
A polgármesteri hivatalban vagy a városházában biztosan tudják, ki adja ki a parancsot a kaszabolásra, kérdezz rá, és meséld el nekik, hogy nem szabad vagdosni, mert azzal levágják az elsõtermést, ráadásul sose fognak megnõni.
Milyen fekvésben vannak amúgy?
Igen, ezek azok.
Szerintem minden évben lefagynak, de le is vágják. Ettõl függetlenül mindig teremnek, bár lehet hogy a termések egy nagy része nem érik be sose. Mivel vannak egész picik is.
Szerintem minden évben lefagynak, de le is vágják. Ettõl függetlenül mindig teremnek, bár lehet hogy a termések egy nagy része nem érik be sose. Mivel vannak egész picik is.
Nagyon szépek, ez a védett fügesor?
A hagyományos magyar fajta, a sokak által ujjas óriásnak nevezett fajta, az egyik legfagyérzékenyebb. Ez meg is látszik, mert ezek vagy lefagyás vagy levágás utáni sarjak.
Egyébként nagyon finom a gyümölcse.
Elsõ termést nem láttál rajta a nyáron? Jó nagyok az elsõtermések.
A hagyományos magyar fajta, a sokak által ujjas óriásnak nevezett fajta, az egyik legfagyérzékenyebb. Ez meg is látszik, mert ezek vagy lefagyás vagy levágás utáni sarjak.
Egyébként nagyon finom a gyümölcse.
Elsõ termést nem láttál rajta a nyáron? Jó nagyok az elsõtermések.
Jó lesz majd a hideg téli napokon besuhintani vele, én ma az ágakat kosztottam, jó néhány talicskánnyi gyújtóst hordtam fel a ketbõl, de még kitart a héten, még szerencse hogy letakartam a fát, mert utána jött a zuhé, nem hiányzott, fõleg hogy ma még permetezni kellet a szemét liszteskék ellen.
Ma én is ezt csináltam, elszáradt a cseresznyefánk, nem nagy kár érte mert apró szemû volt van nagy szemû is, már terem + még ahol sûrû volt már, vágtam ki fenyõket és a nagyobb fenyõk alsó ágait lefûrészeltem, lesz vagy 10 mázsa fa és a gallyak is jók lesznek gyújtósnak, felhasználjuk mind egy cseppig.

Többre számítok, 3-4mázsára, he-he!
Aztán még vár egy nagy, aprításra váró, vegyes fahalom, az kb. 5-10mázsa, a már meglévõvel együtt 15-20mázsa közötti vár eltüzelésre, néhány hideg, téli nappalon sok gázt spórolunk majd meg vele.
Végül holnap fejezem be, az ágvágó olló cserére szorul, holnap délelõtt veszek újat azzal esek neki.
Így délután a sövényvágást ejtettem meg, utána egy hangulatos szalonnasütést a családdal.
Aztán még vár egy nagy, aprításra váró, vegyes fahalom, az kb. 5-10mázsa, a már meglévõvel együtt 15-20mázsa közötti vár eltüzelésre, néhány hideg, téli nappalon sok gázt spórolunk majd meg vele.
Végül holnap fejezem be, az ágvágó olló cserére szorul, holnap délelõtt veszek újat azzal esek neki.
Így délután a sövényvágást ejtettem meg, utána egy hangulatos szalonnasütést a családdal.
Na, lesz vagy 2 mázsa tûzifa.
Nálunk egy diófa vár hasonló sorsra október közepe felé.


Nálunk egy diófa vár hasonló sorsra október közepe felé.

A hatalmas korona szétdarabolása félig elvégezve, jövök néhány képpel:
A szegény fa csonkja: Link
A megmaradt, munkára váró ágak egy csoportja: Link
A szétdarabolt, láncfûrészre vágó nagyobb ágak: Link
A tûzifának elõkészített kisebb ágak egy csoportja: Link
Bejöttem pihenni, és egyéb dolgokat csinálni, ebéd után folytatom.
A szegény fa csonkja: Link
A megmaradt, munkára váró ágak egy csoportja: Link
A szétdarabolt, láncfûrészre vágó nagyobb ágak: Link
A tûzifának elõkészített kisebb ágak egy csoportja: Link
Bejöttem pihenni, és egyéb dolgokat csinálni, ebéd után folytatom.
Nagyon szép képeket láttam elõzõ linkeken.Megérte,le a kalappal, és jól tárolod.

Ez a fajtától függ hogy mennyit terem,pl. a Cleopatra sikerült a legjobban, szedéskor 1m-en megtelt egy nagy vödörrel,a Kondor vagy Aladin bõtermõ de tavasszal nem kapta meg a megfelelõ csapadékot,már eleve elõször azért kellet lelocsolni hogy egyáltalán kikeljen,+ 6 öntözésbõl 2-3 nem sikerül rendesen a szél miatt, valahol állt a víz máshol meg száraz maradt a föld.
A júniusi esõ még valamit segített, de már késõn érkezett,azért így is elfogadható az idei termés.
A júniusi esõ még valamit segített, de már késõn érkezett,azért így is elfogadható az idei termés.

Nem szándékozok oda ültetni, így a gyökérkivételt is elhalasztom.
Nem próbáltam, de szerintem lehetne egy -gyökér kiszedés után- az egész csurgó körátmérõt számítva átforgatni a talajt rézgálicos-mûtrágyás granulátumos meghintéssel kezelni.
Aztán tavasszal tenni bele esetleg rezistens barackot,meggyet,csercsit,netán fügét...


Sajnálom a barackfát, nálam is (régebben) egyik évrõl a másikra lehervadtak a levelek,nyár derekán.
De nem baj, a helyére ültess õszre mást,esetleg ne csonthéjast,vagy hagyd pihenni a talajt.

De nem baj, a helyére ültess õszre mást,esetleg ne csonthéjast,vagy hagyd pihenni a talajt.
A területhez képest elképzelem a szedés idõtartamát.
Remélem jó minõségû lett, nem lett túl-öntözve. Ahogy a nyarat láttam nem volt iszapolós az ültetvény..
Miért csak "közepes"-re minõsíted? Megadtad idõben a locsolást,optimális adagban.A közepes súly-hozam pedig maxi minõséget fog szerintem jelenteni.
A többi..K-poszta, karalábé úgyszintén.
Remélem jó minõségû lett, nem lett túl-öntözve. Ahogy a nyarat láttam nem volt iszapolós az ültetvény..

Miért csak "közepes"-re minõsíted? Megadtad idõben a locsolást,optimális adagban.A közepes súly-hozam pedig maxi minõséget fog szerintem jelenteni.

A többi..K-poszta, karalábé úgyszintén.

A tartási körülményektõl függ:
Nyáron 25 °C körüli meleget, sok fényt , tápanyagot és vizet kíván, télen, amikor nincs sok fény, hûvösebbet (~15 °C) és szárazabbat. Mellette minden évben "kéri" a nagyobb cserepet...dézsát.
Ha mindezt megkapja, 2 méterig meg sem áll, leveleinek hossza is meghaladja az egy métert. Kertbe kitéve, nyaraltatva még ennél is nagyobb (és szebb) lehet.
Kis cserépbe szorítva évekig meg lehet tartani szobai méretben is, de így kevésbé látványos. Az én 8 éves példányom közepes dézsában, nyáron a kertben tartva, télen szobában, most kb. 1-1 m magas és széles, éppen virágzik. Link
Nyáron 25 °C körüli meleget, sok fényt , tápanyagot és vizet kíván, télen, amikor nincs sok fény, hûvösebbet (~15 °C) és szárazabbat. Mellette minden évben "kéri" a nagyobb cserepet...dézsát.
Ha mindezt megkapja, 2 méterig meg sem áll, leveleinek hossza is meghaladja az egy métert. Kertbe kitéve, nyaraltatva még ennél is nagyobb (és szebb) lehet.
Kis cserépbe szorítva évekig meg lehet tartani szobai méretben is, de így kevésbé látványos. Az én 8 éves példányom közepes dézsában, nyáron a kertben tartva, télen szobában, most kb. 1-1 m magas és széles, éppen virágzik. Link
Köszi a választ!
Úgy mégis mekkorára képes megnõni egy lakásban?
Télre a lépcsõházba tudom kihelyezni.
Úgy mégis mekkorára képes megnõni egy lakásban?
Télre a lépcsõházba tudom kihelyezni.
Ugyan nem nekem szólt a kérdés, mégis bátorkodnék válaszolni:
Szinte minden nagyobb dísznövénykertészetben, árudában lehet kapni, néha kisebb virágüzletekben is, illetve a hipermarketek egyike másika is tart. Az egyik barkácsüzletben , aminek a neve B-vel kezdõdik és aumax-ra végzõdik,
szinte állandóan vannak kis-közepes példányok, de elég drágák.
Jó tanácsként:
1., csak akkor szabad belevágni, ha tágas a lakás, van hol teleltetni
2., ha van kert, akkor sokkal jobb választás a télálló faj (Japán banán - Musa basjoo)
3., minél kisebb példányt érdemes megvenni, mert úgy is gyorsan nõ, veszettül szapora, a nagyobbak meg aránytalanul drágák mindehhez képest (persze a kicsi se olcsó sajnos, ezért én pl. kunyeráltam magamnak egyet annak idején)
Szinte minden nagyobb dísznövénykertészetben, árudában lehet kapni, néha kisebb virágüzletekben is, illetve a hipermarketek egyike másika is tart. Az egyik barkácsüzletben , aminek a neve B-vel kezdõdik és aumax-ra végzõdik,

Jó tanácsként:
1., csak akkor szabad belevágni, ha tágas a lakás, van hol teleltetni
2., ha van kert, akkor sokkal jobb választás a télálló faj (Japán banán - Musa basjoo)
3., minél kisebb példányt érdemes megvenni, mert úgy is gyorsan nõ, veszettül szapora, a nagyobbak meg aránytalanul drágák mindehhez képest (persze a kicsi se olcsó sajnos, ezért én pl. kunyeráltam magamnak egyet annak idején)
Végeztünk a krumpliszedéssel,2 és fél hónapig tartott a kiszedés,egy jó közepes termés lett az idei.

Rászántam végre magam, ki van vágva a kertünk legnagyobb fája, a gombás fertõzés által tönkrevert 15éves kajszibarackfa, nagyon fájt érte a szívem.
Imádom a fáinkat, a monília által majd megölt meggyet sikerült tavaly megmenteni, nagyon örültem neki, hogy sikerült és örvendtem az idei megerõsödésének, napról-napra figyeltem és óvtam.
A barack nem sikerült, nagyon fáj.
Hatalmas fatömeg hever szanaszét, pénteken fogom terveim szerint összevágni, elõtte csinálok majd képeket.
Imádom a fáinkat, a monília által majd megölt meggyet sikerült tavaly megmenteni, nagyon örültem neki, hogy sikerült és örvendtem az idei megerõsödésének, napról-napra figyeltem és óvtam.
A barack nem sikerült, nagyon fáj.
Hatalmas fatömeg hever szanaszét, pénteken fogom terveim szerint összevágni, elõtte csinálok majd képeket.
Banán, mint szobanövény? Hol lehet hozzájutni? A gyümölcsös tálon kívül persze

Áthelyezve innen: Bioszféra (#18970 - 2009-09-04 00:23:43)
Ahogy említettem is, aszály ide vagy oda, a jelenség, mármint a komolyabb károk fellépése messze nem általános. Csapadék szempontjából április, május, július és augusztus gyakorlatilag kihúzható a naptárból, ennek ellenére azt mondhatom, nincs akkora katasztrófa, mint hinnénk. Persze én itt szélsõséges szitukat mutattam be, erre ki is tértem, mezõgazdasági szempontból viszont nincsenek olyan károk, mint lehettek volna a csapadékos tavasz és az egy szál június nélkül.
Floo, Meteo: a város déli-keleti-északkeleti részén nagyrészt homok van, másutt átmeneti, egészen nyugaton pedig csernozjom. Itt nincs nagyobb gond még a kapásokkal sem, pedig azok vízigényesek. A homokon jobbára kertségek vannak, ott öntözve szintén nincs probléma (itt amúgy átlagos évben is öntözni kell), kivéve ahol e nélkül próbáltak meg akár kertészkedni, akár egyéb növényt termeszteni...na itt lehet szép, "hatásos" fotókat gyártani.
Szóval épp a kiváló talaj az, aminek a vidék most megköszönheti, hogy nem lett nagyobb baj, legalábbis a szántóföldi termés zömét adó Hajdúháton. De ez már nagyon agro...
A természetnek meglátásom szerint egy pár 10 mm-es adag is elég lesz egyelõre és zöldell minden. Bár erre sok ideje már nincs, hisz nyakunkon a lombhullás...
Ahogy említettem is, aszály ide vagy oda, a jelenség, mármint a komolyabb károk fellépése messze nem általános. Csapadék szempontjából április, május, július és augusztus gyakorlatilag kihúzható a naptárból, ennek ellenére azt mondhatom, nincs akkora katasztrófa, mint hinnénk. Persze én itt szélsõséges szitukat mutattam be, erre ki is tértem, mezõgazdasági szempontból viszont nincsenek olyan károk, mint lehettek volna a csapadékos tavasz és az egy szál június nélkül.
Floo, Meteo: a város déli-keleti-északkeleti részén nagyrészt homok van, másutt átmeneti, egészen nyugaton pedig csernozjom. Itt nincs nagyobb gond még a kapásokkal sem, pedig azok vízigényesek. A homokon jobbára kertségek vannak, ott öntözve szintén nincs probléma (itt amúgy átlagos évben is öntözni kell), kivéve ahol e nélkül próbáltak meg akár kertészkedni, akár egyéb növényt termeszteni...na itt lehet szép, "hatásos" fotókat gyártani.
Szóval épp a kiváló talaj az, aminek a vidék most megköszönheti, hogy nem lett nagyobb baj, legalábbis a szántóföldi termés zömét adó Hajdúháton. De ez már nagyon agro...
A természetnek meglátásom szerint egy pár 10 mm-es adag is elég lesz egyelõre és zöldell minden. Bár erre sok ideje már nincs, hisz nyakunkon a lombhullás...
Áthelyezve innen: Bioszféra (#18969 - 2009-09-04 00:18:43)
Bármilyet, semmilyen külön talajigénye nincs.
Bármilyet, semmilyen külön talajigénye nincs.
Áthelyezve innen: Bioszféra (#18968 - 2009-09-04 00:03:33)
Augusztusban itt 147 mm esett. Nem tudom ott milyen a talaj, de itt nem homok, mert ez már nem a Nyírség, de nem is kötött, inkább a Rétközhöz tartozik már ez a rész (a város É-ÉNY része) A város DK-i része homok. Debrecenben is változatos a kép ha jól tudom. A helyi talajról van info egy könyvben amelyet Béres József írt (Béres csepp) aki itt élt, majd abban utánanézek pontosan. A füge milyen talajt szeret?
Augusztusban itt 147 mm esett. Nem tudom ott milyen a talaj, de itt nem homok, mert ez már nem a Nyírség, de nem is kötött, inkább a Rétközhöz tartozik már ez a rész (a város É-ÉNY része) A város DK-i része homok. Debrecenben is változatos a kép ha jól tudom. A helyi talajról van info egy könyvben amelyet Béres József írt (Béres csepp) aki itt élt, majd abban utánanézek pontosan. A füge milyen talajt szeret?
Áthelyezve innen: Bioszféra (#18967 - 2009-09-03 23:55:39)
Csak a kevesebb csapadék az oka a különbségnek, vagy a talaj is közrejátszhat vajon?
Csak a kevesebb csapadék az oka a különbségnek, vagy a talaj is közrejátszhat vajon?
Gondolom a "banánfázás" csak a köznyelv miatt van használva,semmi köze a pálmához és a fához.
Pázsitfû féle,ezt csak azok kedvéért írom,akiket nem igazán kötött még le mélyebben ez a dolog,hogy ilyeneken gondolkodjanak.
Én szeretem,mint szobanövényt,és nemutolsó sorban dolgozni is jó volt vele,rendkívül könnyen szaporítható kalluszról,nem igazán kényes,volt,hogy egyszerre 40000 példányt is számoltunk.
Pázsitfû féle,ezt csak azok kedvéért írom,akiket nem igazán kötött még le mélyebben ez a dolog,hogy ilyeneken gondolkodjanak.
Én szeretem,mint szobanövényt,és nemutolsó sorban dolgozni is jó volt vele,rendkívül könnyen szaporítható kalluszról,nem igazán kényes,volt,hogy egyszerre 40000 példányt is számoltunk.


Ahogy Floo mondta várjuk a képeket. A banánfa állapota engem is érdekelne. Cserébe lefényképezem a pampafüvemet és bemutatom nektek.
[persze ha a fényképezgetés nem szúr szemet a tulajnak
[persze ha a fényképezgetés nem szúr szemet a tulajnak
Gondolom valami belvárosi, jól beépített terület lehet.
A banánt biztos beviszik télire, a másik kettõ megfelelõ hõszennyezés mellett túlélhet.
Majd készíts képet róluk!
A banánt biztos beviszik télire, a másik kettõ megfelelõ hõszennyezés mellett túlélhet.
Majd készíts képet róluk!
Nemrég fedeztem fel, a szomszéd utca egyik házának elõkertjében 6 m magas termõ banánfa, füge (kisebb, kb. 4m) és közöttük egy terebélyes gránátalma-fa (Punica granatum) áll, mindegyik terem is szépen, a legszebb gyümölcsök a gránátalmán lógnak.
Vikarel nagyon jól leírta, én még annyit hozzátennék, hogy itt a környékünkön nem volt korábban üzemi õszibaracktermesztés. Azért záródtunk ki belõle, mert az úgynevezett "franciabarack", ahogy egykor a nemesített fajtákat nevezték gyûjtõnéven, olyan helyeken terjedtek el elsõsorban, ahol nagyon meszes volt a talaj. Ezért a "franciabarackot" kizárólag mandulaalanyra oltották. Az erre a környékre hozott mandulaalanyos barack az itteni talaj teljes mészhiánya következtében néhány év múlva kipusztult. Ebbõl az lett az általános vélemény, hogy itt franciabarackot nem lehet termeszteni. Ugyanakkor az õszibarack számára (amin a spontán, magból kelt, rendkívül változatos fajtájú magoncokat értem) a talaj olyan nagyon megfelelõ volt, hogy a szõlõkben félévszázados, vagy még annál is idõsebb példányok álltak. Az õszibaracktermesztés ezek jobb fajtáinak magról vetésében merült ki. Néha az eredetinél is jobb fajták jöttek elõ. A fák kezelése nélkülözött minden szakszerûséget. Egyes fajták úgyis fantasztikus méretû és minõségû termést adtak, hogy sem permetezve, sem metszve, sem ritkítva nem lettek.
Emellett soha senki nem próbálkozott itt üzemi méretû õszibaracktermesztéssel, annál is inkább, mert a tipikus termõkörzetekben mandulaalanyon elterjedt, divatos, piacos fajták itt nem léteztek a leírtak miatt. A szakkönyvek nem gyõztek arról beszélni, hogy Zala megyében (az elõnytelen pozíciókba telepített mérõállomások adataira támaszkodva) sem a hõösszeg, sem a napfénytartam, sem a talaj nem megfelelõ az õszibaracktermesztéshez.
Az elsõ "franciabarackok" akkor jelentek meg (de csak a házikertekben), amikor az alföldi olajfeltárások elkezdõdtek és zalai szakemberek jelentek meg a szeged környéki olajmezõkön, ahol az õszibarack õszibarackba oltásának evidenciájával elõször találkozhattak. Szenzációként hozták haza a nemes fajták oltóvesszõit, és oltották bele az itt annyira elterjedt magoncokba. Házikerti szinten olyan csodálatos barackok teremtek, hogy az itteni olajos lakótelepek legdivatosabb fája a franciabarack lett, bámulatos termésekkel, amelyek gyakran túlszárnyalták az alföldi eredetit is.
Ki tudja miért, ezek a házikerti példák nem lettek elegendõek ahhoz, hogy ültetvényi kezdeményezéseket indítsanak el itt a térségben, feltehetõen a felvevõpiacok nagy távolsága miatt. De gyanítom, nem kis "érdeme" van ebben az ittenieket teljesen elbátortalanító szakmai leírásoknak is, hiszen az akkori központi irányítás Zalát a klímaleírásoknak megfelelõen "almaországgá" válásra ítélte. A Tsz. ültetvények terület szerinti fajtaelosztását a "szakma" határozta meg.
Az itt látható õszibarack olyan illetõtõl származik, aki szisztematikusan foglalkozott a fellelhetõ spontán fajták szelekciójával és azok szaporításával. Ebben az ültetvényben több olyan "vadbarack" példány van, amelyik megállná a helyét a legelegánsabb olasz, francia vagy kaliforniai fajták között, (annál is inkább, mert azok nagyrésze is ilyen egyszerû szelekció eredménye).
Ez az egész történet talán eléggé érzékelteti, hogy mennyi elhibázott lépés következett a szûklátókörûségbõl, az igazi szakmaiság hiányából és a hozzá nem értõ szakmai vezetõk hatalmából.
Ne gondoljuk, hogy ezen a fázison már túljutottunk.
Emellett soha senki nem próbálkozott itt üzemi méretû õszibaracktermesztéssel, annál is inkább, mert a tipikus termõkörzetekben mandulaalanyon elterjedt, divatos, piacos fajták itt nem léteztek a leírtak miatt. A szakkönyvek nem gyõztek arról beszélni, hogy Zala megyében (az elõnytelen pozíciókba telepített mérõállomások adataira támaszkodva) sem a hõösszeg, sem a napfénytartam, sem a talaj nem megfelelõ az õszibaracktermesztéshez.
Az elsõ "franciabarackok" akkor jelentek meg (de csak a házikertekben), amikor az alföldi olajfeltárások elkezdõdtek és zalai szakemberek jelentek meg a szeged környéki olajmezõkön, ahol az õszibarack õszibarackba oltásának evidenciájával elõször találkozhattak. Szenzációként hozták haza a nemes fajták oltóvesszõit, és oltották bele az itt annyira elterjedt magoncokba. Házikerti szinten olyan csodálatos barackok teremtek, hogy az itteni olajos lakótelepek legdivatosabb fája a franciabarack lett, bámulatos termésekkel, amelyek gyakran túlszárnyalták az alföldi eredetit is.
Ki tudja miért, ezek a házikerti példák nem lettek elegendõek ahhoz, hogy ültetvényi kezdeményezéseket indítsanak el itt a térségben, feltehetõen a felvevõpiacok nagy távolsága miatt. De gyanítom, nem kis "érdeme" van ebben az ittenieket teljesen elbátortalanító szakmai leírásoknak is, hiszen az akkori központi irányítás Zalát a klímaleírásoknak megfelelõen "almaországgá" válásra ítélte. A Tsz. ültetvények terület szerinti fajtaelosztását a "szakma" határozta meg.
Az itt látható õszibarack olyan illetõtõl származik, aki szisztematikusan foglalkozott a fellelhetõ spontán fajták szelekciójával és azok szaporításával. Ebben az ültetvényben több olyan "vadbarack" példány van, amelyik megállná a helyét a legelegánsabb olasz, francia vagy kaliforniai fajták között, (annál is inkább, mert azok nagyrésze is ilyen egyszerû szelekció eredménye).
Ez az egész történet talán eléggé érzékelteti, hogy mennyi elhibázott lépés következett a szûklátókörûségbõl, az igazi szakmaiság hiányából és a hozzá nem értõ szakmai vezetõk hatalmából.
Ne gondoljuk, hogy ezen a fázison már túljutottunk.
Értelek,akkor nálam a %-os többség szerepelt eddig.
Nagyon elenyészõ lehet az a szám,ami mégis örökli az anyafa tulajdonságait.
Köszi a választ.
Nagyon elenyészõ lehet az a szám,ami mégis örökli az anyafa tulajdonságait.
Köszi a választ.
