Kérdések és válaszok

Érdekes felvetés lehet az is, hogy honnan tudja a csapadékmérõ eszköz, hogy a csapadék hulló- vagy kicsapódó módon jött-e létre? Mi a teendõ olyan esetben, amikor egy mérési ciklus alatt mindkét csapadékforma elõfordul (ráadásul pl. éjjel, amikor nincsen vizuális észlelés, mert alszunk).

Azért tényleg jó kérdés ez a harmat, hogy beleszámít-e.
Ugye a meteorológiai méréseknél az egyik legfontosabb téynezõ az összehasonlíthatóság: ha valamit mérünk, akkor azt úgy csináljuk, hogy összehasonlítható legyen a többi méréssel.
Pl ha mi 0-24 óráig mérünk napi csapadékot, akkor az nem hasonlítható össze azzal a napi adatsorral, ami 06-06 UTC-s mérés. Ugyanekkor a havi és éves csapadékösszegek már jobban összehasonlíthatók a két különbözõ mérésnél.

Mdávid: a harmat v. dér nem számít bele, de tényleg abból jött volna össze 4 mm? A szitálás, ködszitálás viszont már hulló csapadéknak számít.

Értettem.

Az idézet Éghajlattan címû könyvbõl."Magyarorszégon az újabb mérések és számítások szerint az átlagos évi csapadékmennyiségnek 95 százalékát a felhõkbõl hulló makrocsapadékok szolgáltatják és mindössze 5 százaléka származik a felszíni mikrocsapadékból". Szóval bele kell számolni!

Hókirály miért ne tudnám megmérni? 4mm-t mértem így. De most valaki mondja már meg télleg bele lehet-e számítani a q.. csapadékot?

A mikrócsapadék szerintem beleszámolandó a csapadékösszegbe.

... A nem hulló csapadékot nehogy valaki (mdávid és más) is hozzáadja/beszámítsa a havi csapadékmennyiséghez -már ha megtudja azt egyáltalán mérni!

A felhõalap magasságát szabad szemmel igen nehéz megállapítani; ennek az adatnak igazából a repülésmeteorológiában van jelentõsége. Pár száz méterig a környezõ hegyek alapján meglehet becsülni a felhõalap magasságát, felette mérésekkel illetve a leszálló repülõgépek adatainak alapján kerül megállapításra.
A magasszintû felhõzet cirrus, cirrocumulus és cirrostratus lehet, hétköznapi nevükön bárányfelhõ, fátyolfelhõ, stb. Általában fehéres, áttetszõ felhõk, melyek jégkristályokból állnak.

Köszönöm a választ. Akkor ezen héten már 4mm csapadék keletkezett így. Ugyanis ma 2mm-et mértem. Egyszer reggel 7-kor 1mm meg du.4-kor 1mm.

Természetesen csapadéknak minõsül. A csapadéknak ebbõl a szempontból két fajtája van, hulló (esõ, hó, zápor stb.), és vaalmilyen felületre, tárgyra kicsapódó (harmat, dér, zúzmara, páralecsapódás).

Sziasztok? Mivel még igen új észlelõ vagyok/ 2006 nov 4 óta/, egy olyan kérdésem volna, hogy a felhõalapot ti hogy állapítjátok meg, hogy hány méter, meg hogy lehet észrevenni azt, ha a felhõ magas szintû? Radarképet én csak a metneten tudok nézni.

Szerintem igen. Úgynevezett lebegõ csapadék, mikrócsapadék. Esetleg rosszul tudom, mert nem szeretnék hülyeséget mondani?

Sziasztok! Volna egy kérdésem. A pára miatt kicsapódó víz is csapadéknak minõsül? Mert már vagy 3mm jött így össze a héten.

Köszönöm Snowhunter!

Tessék:
Link
Itt válaszd a GFS 1° + GFS Ens: Europa ill. GFS Hires-Ens: Europa valemelyikét (elõbbi Bp., utóbbi lakóhelyed környéke).

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, a fáklya webcímét, mert véletlen kitöröltem a kedvencek közül.

Köszi elõre is.

Pffff.....Link

Most értesültem arról, hogy elhunyt Bártfai Erzsébet. 55 éves volt. Nyugodjék békében.

szia!

Tartottam tõle, hogy nem egyszerû, de azért nem lehet ennyire reménytelen a dolog. Utánanéztem a számszerû idõjáráselõrejelzési módszereknek, de azok -érthetõ okokból-
eléggé bonyolultak... Nekem elsõ körben elég lenne ha a tendenciákról tudnék valamit.
Például láttam az elõrejelzési versenyeteket. Ahhoz hogy készítitek el a "tippeket" ?

Kösz, bevallom elõször a millibarra gondoltam, de a hPa-nál is mást gondoltam, ezért kérdeztem most így.

mBar = millibar
a "mega" rövidítése M, a milli-é m

mBar=megabar?

naív_amatõr: ha jól olvasok a sorok között, akkor valami olyasmire keresed a választ, hogy mi fog rekord hideget, meleget, erõs zivatart, stb okozni?

Ha igen, akkor erre nem nagyon fogsz választ találni szerintem. Az idõjárás egy nagyon bonyolult rendszer, ahol közvetlen okokra nagyon nehéz bármit is visszavezetni, még a "normális" jelenségeket se lehet elkülöníteni a "szélsõségesektõl". Pl nem fogjuk tudni megmondani, hogy az adott heves zivatar most azért jött létre, mert nõ a föld átlaghõmérséklete.

Valószínûségeket esetleg találhatsz, de mivel nincsen kontroll bolygó, így nem tudod megmondani, hogy természetes vagy mesterséges okból volt az adott idõszakban x%-kkal több/kevesebb akármilyen jelenség.

köszi, teljesen igazad van
konkrétabban olyan jellegû infóra van szükségem, mint
mondjuk egy betegség diagnosztizálásakor...milyen "tünetek"
mit idéznek elõ, és a legfontosabb, milyen VALÓSZINÛSÉGGEL. Erre eddig nem találtam forrást.

A lényeg az egyes események bekövetkezési valószínûsége.
Bár tudom, ez még nem az, amit konkrétnak hívál
A könyvnek utánanézek, köszönöm.

Sziasztok!

Abban kérek segítséget, hogy hol találom a magyarországi hõmérséklet rekordokat leírva?
Köszönöm.

Szerintem ezt a könyvet nézd meg
Link
Elég átfogó, sok jó infó van benne.
Ezen kívül ha konkrétabb kérdésed lenne, szerintem könnyebben kapnál választ. A mostani kérdésedrõl többezer oldalt lehetne írni :-) Esetleg nézegesd a megfelelõ fórumokat, archívumaikat.

sziasztok!

Én még új vagyok a fórumon és az idõjárás-elõrejelzés területén is. Segítséget szeretnék kérni, hogyan induljak el.
Egy kisebb kutatáshoz kellene infót gyûjtenem arról, hogy milyen tényezõk és hogyan befolyásolják az idõjárást.
Remélem nem zavaró a tudatlanságom...elõre is köszi a válaszokat

Nem is fog.

Megnéztem nem csinált elõrét!

pozitív megerõsítés?...

... én meg azt nem értem hogy minek tesz fel kérdéseket, ha úgy is tudja rá a választ ...

Erre átmegyek Tkevébe, remélem nem vádol plágiummal:

Nagyon várom hokirályunk elõrejelzését! Biztos vagyok benne,hogy precíz,és hibátlan lesz. Várom!

Hej, de jó a hangulat!

A madaraknak nincs is kezük...

Én meg a repülõdet, és akkor csapkodhatsz a kezeiddel mint a madarak

..netessék szorakozni mert elcsorelem a biciklidet és akkor gyalogolhat ám.

d(o_o)b

:× :× :× (nyulak)

:Ð :Ð :Ð

Hókirály!
Tedd már meg légyszíves, hogy az egyéni elõrejelzésekbe készíts elõrejelzéseket. Hadd boncolgassuk, hadd elemezgessük, hadd szedjük ízekre végre egyszer a te mondataidat is

Ma meg reggelies szellõ ébresztett! :-)

Akárhogyis: ma nagyon kellemes idõ volt, dél felé feltámadõ délies széllel (délután meg délutániassal)

Válasz. szerintem legalább itt a metneten maradjunk a valóság talaján. Az idõjárás ritkán visel magán a vele nem szomszédos évszakok jellemzõit, így ezek emlegetése egy kicsit komolytalan. Például mióta jellemzõ jegye a tavasznak a reggeli ködök, a makacs ködfoltok. Ez nem más megint mint ki tud "nagyobbat" mondani. Ezt szerintem hagyjuk meg azoknak, akikrõl lepereg az építõ jellegû kritika...

"Kora õszi idõ": cím, a szövegben ..."tavaszias"... most melyik akkor?

Folytassuk! Pl 2005 Január 26: Dunántúlon Kemény hófúvás.
2003 Január 7: Délen 50-60 cm hó, 1-2 m hótorlaszok.
2003 Február 4-5 én nálunk összejött 45 cm hó Kékesen 80 cm hullott.
2001 Dec vége D-NY on kiadós hóesés.
1999 Február 9 és 13 között csaknem folyamatos hóesés.
1999 Nov 22 környékén többfelé hófúvás hóakadályokkal.
Még folytathatnám 1990 ig visszamenõleg. Ezek csak a legszélsõségesebb esetek, és ezen esetekben konzerválódott a hó. Na üdv.

Úgy van, de többnyire a hideg gyõz, különösen a téli mediciklonos idõkben, amikor a Kelet Európai dinamikus anticiklonok közel helyezkednek el hozzánk.

Meg olyan is, hogy 1-2 nap csendesedés után újragenerálódott a ciklon és megerõsödve újabb jókora csapadékot adott. (pl. 1978 és 1986 február)