Légköroptika

tegnapi: Link

Altocumulusos napkelet után Egerben:
Link

Nem is kell semmilyen térkép. Mie és Rayleigh ismerete kell, ennyi.

Bocsánat, az utolsó szó igy hangzik: "...ingadozik".

Az OMSZ hamisszin-térképein nemigen lehet eligazodni, bármit be lehet magyarázni, nem mérvadó, ezen tényleg ne vitatkozzunk. Higyjen mindenki, ami neki jólesik. A kérdést - úgy tûnik - érdemben úgysem fogja megoldani senki és semmi.
A hold körül 20:30 óta 22 fokos, nem teljes haló látszik, részletei váltakozó helyeken jelennek meg, fényessége is ingadik.

Link Link Volt még egy jobbos melléknap is, érdekes volt, egyrészt mert a homogén szürkés-vöröses ég elõtt alakult ki egy szem Ci-on, másrészt pedig teljesen rózsaszínû volt. Sajnos a drótok bezavartak...

szép hold-halo van

Link

Ok, a te dolgod, akkor sincs vulkánunk se tegnp, se ma.

Na nem ilyen volt most. Úgyse tudsz már meggyõzni.

0301-jén is téglavörös votl: Link
A vulkánunk elsõ pöffenése 0320-án vlt.

Fék kilenckor tiszta rozsda vörös volt az ég. Mondjatok akármit, nekem ez vulkános és kész.
Ja, amúgy teljes 22-es vagyon a Hold körül.

Itt visznt lehet nézni képeket visszmenõleg is:
Link (lenyitható a détum) Elég hülye a színkódolása, leginkább úgy lehet belõni, hogy melyik is a hamut jelentõ árnyalat, ha az OMSZ oldalon lévõvel hasonlítjuk. Ez alapján 21-én este napnyugta táján még a közelben se volt hamu, Nola észlelésével összevetve a cseh-német hatéron szépen látni viszont.
Szerintem felesleges tovább vitázni. :-)

Az OMSZ honlapján is van két írás a vulkánról, különbözõ (de többnyire csak 15-19. közötti) térképekkel: Link Link

A mai képeken a Tyndall-sávok az elbomló gomolyfelhõkbõl szétfolyó páratömegre vetnek árnyákot. A korábbi hamisitatlanul vulkanikus fotó önmagáért beszél.

Gomolyok körül lehet pára, fõleg oszlóban lévõ gomolyoknál.

Hétfõi mintát elemeznek csak, szerdairól nem tudok.

Ilyet láttam Link Link
Tuti nem kénes anyag, mert az ilyen Link
Hamu volt, de lehet egyéb aeroszol, esetleg pára? Mármint az árnyékra értem. Vagy tévedek?

Melléknaplemente van.

A hiszem-nem hiszemben továbbra sem hiszek. Várom rendületlenül a vegyelemzés eredményét az április 21-ei esti, napnyugtát közvetlenül megelõzõ idõpontra. Az Alex által megörökitett finomszálú csikokat magam is láttam, kinézetre teljesen azonos volt, ahogy a fotója alatt meg is jegyeztem.

A földtan fórumba tettem két linket katonai gépek problémáiról, jól mondja Dzsibzon. Az utasszállítók lassabban mennek, mint a katonai gépek, így a katonai esetében a beszívás ereje nagyobb, emiatt jöhet létre károsodás is a hajtómûben. Mindezt a katonai gépek a légtérzár feloldása UTÁN tették. Azért van még mit tanulni, azt hiszem...

Ezért voltak a tesztrepülések még a légtérzár teljes feloldása elõtt. A Lufthansa és asszem a KLM végzett tesztrepüléseket az akkor még Európa légterében lévõ hamufelhõben. Szerintük nem károsodnak ilyen koncentrációjú portól és hamutól a gépek és hajtómûveik. Ez és a hamufelhõ ritkulása okozta a légtérzár teljes feloldását. Napokig figyeltem és szurkoltam, hiszen jómagam is reptéri alkalmazott vagyok. Így se tett ez jót az amúgy sem rózsás helyzetû Malévnak sem többek között. De hát a természet az úr.

Meggyõzõ az érvelésed. Csupán az üt szöget a fejembe, hogy 20-áról 21-re virradólag, amikor sûrû vulkáni felhõ haladt át térségünk fölött, repülõgépek szép nyugodtan grasszáltak keresztül-kasul az égen a légtérben. Utasszállitók is voltak közöttük, amire távcsöves megfigyelésbõl következtetek.

Köszönöm szépen, drusza. :-)

Nem vagyok matekos, azon kívül, hogy boltban még sose vertek át, nem tudok számolni.
De ha egy 12km magas zivatarfelhõ teteje, ami tõlem 120-140km-re van, mitegy 3 fok magasan látszik a horizont felett (több alkalommal figyeltem már meg), úgy vélem, hogy egy mindenképpen 7500m alatt lévõ porsáv nem látszódhat mintegy 400km-rõl, fõként nem olyan magasságban, amit Alex képén láttunk. Ha jól láttam az exifben, 18mm-es fókusszal készült, ami azt jelenti, hogy a képen a láthatár fölé legalább 35 fokkal emelkedett a csíkos felhõzet.
OK, nem elvágólag lehetett vége a porsávnak a német-cseh határon, de a Dzsibzon által adott linkek szerint felettünk megvolt ill. fölénk jósolt szemcsesûrûség kisebb annál, mint egy átlag hétköznapi szállópor-szennyezés Bp. belvárosában, továbbra is úgy vélem, hogy sem a képen, sem Áki észlelésében nem a hamufelhõ játszott szerepet.

A cseh-német határ környékén.

15:40 óta itt is szépen kirajzolódik a 22 fokos haló, annak felsõ egyharmada, fényereje ingadozó.

Ez jó. Reméltem, de most nem hogy javult volna még az elsõ fele is eltûnt. Igaz már nem a cirrusz dominál itt, inkább középmagas fellegek vannak most.

Isten éltessen még nagyon sokáig körünkben is! Én 56 leszek: az 1954-es labdarúgó VB döntõjének végtelenül szomorú meccsét követõ órában (július 4) születtem. Nagyon sajnálom, hogy az érdemtelen(?) fumulus kutatása annyi idõdet és energiádat igénybe vette. Teljes mértékben igazad van. Mindazonáltal hajlok arra a gondolatra, hogy a párafoltok megfigyelésétõl és latin névhasználatától többnyire nehézkes észrevételük miatt tekintettek el.

És gondolod, hogy azokon lesz a másik fele?

Van egy fél 22-es felettünk, de egyre több magasszintû közeledik.

Ha megengeded Attila (hatvanadik életévemmel azt vélem én vagyok az idõsebb) - természetesen igazad van abban, párafolt, sáv, folyam mindig is létezett, létezni fog, in aeternum, ámen. De picit pontosítok: ami idejét múlttá válik, az nem jelenti azt hogy helytelen is volt mert a maga idejében nagyon jó támpontot nyújtott, hasznos szolgálatokat tett. A fumulus "nyugdíjba küldése" tágabb analógiával hasonló esemény ahhoz, amikor egy ember fáradni kezd, munkája hatékonysága csökken, idõvel alkalmatlanná válik feladata ellátására, emiatt alkalmasabb személlyel cserélik fel. Nem a véleményem akarom Rád erõltetni, mindössze új és kitaposott ösvény követését javasoltam

Leginkább az alsõ légköri szintek április 21-ei, szerda esti, napnyugta elõtti vegyi összetételére vagyok kiváncsi, ez ugyanis a fórum legvitatottabb idõpontja az esetleges vulkanikus aeroszolra nézvést. Szeretném, ha lenne eredmény erre az idõre.

Rendben van, a különbözõ fórumokon a jövõben nem használom a fumulus kifejezést, ami - ellentétben az idézett és a korabeli tudósok, tudomány-népszerûsitõk által megfogalmazott tüneményekkel, és azok idejétmúlt (értsd: helytelen) értelmezésével - mint párafolt, -sáv, -folyam létezik, mindig is létezett.

Tisztelt Kosakiss fórumkollega, most olvasom reagálásod. Szívesen tettem, már csak azért is mert nekem ismeretlen volt a fumulus (mások se ismerték vagy rég elfelejtették mert nem használták, nem kellett használniuk évtizedek óta) legalább alaposabban megismertem. Valóban nem tévedtél, 1960 táján szerzett ismereteid alaposak, ehhez kétség nem fér. Szíved joga hogy ragaszkodj "szakmai zsargonodhoz" ahogy a diákok a diákszlenghez melynek értelmét csak használói ismerik. A "szakma" hatályon kívül helyezte a fumulust. Nem akarok a 325-ös niceai zsinathoz hasonló "Homoousion - Homoiousion" vitát, de azt vélem, tágabb analógiával egy nyakkendõt nem szükséges "nyaktekerészeti mellfekvenc" meghatározással illetni.
A kifejezést "kivonta a forgalomból a szakma", gondolom ésszerû elméleti és gyakorlati meggondolások alapján. Amikor még használatban volt, akkor sem biggyesztették Altocumulus, Cumulus etc. mellé alcsoportokat képezve (pld. Cumulus fumulus lepel) mert maga a fumulus eredetileg a láthatóság/észlelhetõség határán lévõ igen vékony, de szemmel érzékelhetõen egybefüggõ nagyobb réteget jelölt. Ilyen megközelítésben a cigarettafüstnél vékonyabb egybefüggõ Noctilucent Cloud is simán Fumulus lehetne, csak épp az NLC értelme mondhatnám "beszélõ neve" veszne el (bár a fumulust kifejezetten alacsonyszintûként jellemezték, továbbmenve, emiatt téves akár középszintû felhõkkel is összekapcsolni). Mint azt a felkontrasztozott képen is mutattam, a felhõkialakulás kezdeti stádiumában halvány kékesfehér páracsomók kicsapódása látható, 3D mozognak/örvénylenek és igen hamar összeállnak "igazi" felhõvé. Felhõk környezetében látva, tán célszerûbb a "szuffilis-réteg" (am. pára-szufficit/páratöbblet) szóhasználat - minthogy egyéni szóhasználattal csoportosítsuk is a fumulus kiegészítést mellétéve. A hatályon kívül helyezett, "gazdátlanná vált" fumulus nevet így is gyakran használják tévesen pyrocumulus felhõk megnevezésére, sok a tévesztés, ergo célszerûnek tûnik elfelejteni, ahogy annyi idejétmúlt fogalmat, mint pld. "a Föld áll a mindenség középpontjában".
Ha nálunk okosabbak és képzettebbek ésszerû megfontolással úgy döntöttek, a fumulust tegyük félre vélhetõen igazuk van, én õket követem Ám ha úgy érzed, szükséges és kell a kiigazítás, írj a WMO központjába hogy állítsák vissza az évtizedek óta méltatlanul mellõzött fumulust. "Ösvényt tévesztve szükséges visszatérni a kiindulási pontra" de ilyen késztetéssel akár vissza is mászhatunk a fára - már amennyiben Darwin fejlõdéselmélete egyáltalán igaz (Egyesek MEGINT vitatják)
Flammarion írja: "A természet örökös fejlõdés. A haladás törvény. A fejlõdés örökkévaló".

Bocsássatok meg hogy õsrégi könyvek szkenneléssel tagolom az oldalt, légköroptikai jelenség, gondolom felismeritek, nagyon érzékletes leírás 1896-ból. Flammarion könyve a maga idejében közkedvelt népszerûsítõ mû volt, minden akkori ismeretet regényes keretbe foglalt könnyen érthetõ mégis komoly esszékben írt le (akár az Élet és Tudomány). Szinte keresztmetszete az akkori ismeretvilágnak csillagászat, biológia, atomfizika, kozmológia terén nem sorolom. Számos állítása van mely azóta régen elavult/felülírták Sok akkori alaptételt ma is alkalmazunk de gyökeresen más felfogásban. Érdekes lenne ha a XXI. században is hasonló stílusban fogalmaznánk. Hát emiatt gondolom tévesnek a fumulushoz való ragaszkodást. Flammarion könyvének egyik fejezetcímével zárom idõ- és helyrabló monológomat:
"Ad veritatem per scientam" azaz "A tudományon át az igazsághoz", célszerû követni a tudomány változásait nehogy magányosan tévelyegjünk zsákutcába vezetõ önkényesen választott utakon.

Egyébként most mondták a rádióban, hogy hamarosan meglesz a hétfõi mintavétel eredménye, kiderül, van-e számottevõ vulkáni por a mintban (budapesti). Prágában már megvan az eredmény, és hasonlóan az én mintámhoz, pollendominancia van, elhanyagolható mennyiségû vulkáni porral fûszerezve (arányát tekintve nézd a fûszer / étel dolgot). Kíváncsian várom a hazai eredményt, ha megtudom, beírom.

Egy dolog biztos: a hamu, akárhol van, árnyéksávot ad, nem fénylõ sávokat. Mie-szórás van ugyanis, lévén a hamu szemcsemérete (soha, sehogyan) nem felel meg a fény hullámhosszának. Ha töredék mikronos hamunk lenne, akkor lehetne Rayleigh-szórás, de nem ez van. Ha Raylegh-szórásunk lenne, akkor jönne a lila, a világító narancs, stb. Ehelyett sárgáink, rozsdás vörös színeink vannak. Ugyanezért van, hogy a kénsavas cseppecskék világosabbak az égi háttérnél, a hamu meg sötétebb. Rayleigh minden irányban szór, Mie pedig a fényforrás felé kétszer erõsebben (ergo felénk kétszer gyengébben).

Az emberi agy képes összekombinálni úgy a dolgokat, hogy összefüggéseket véljen felfedezni valóságban össze nem függõ események közt. Így van ez az elõttünk átszaladó fekete macsekokkal vagy a hasonlókkal.
Az agyunk képes rá, hogy vulkánosnak véljen egy normál napnyugtát, pusztán a vulkánkitörés okán. De van nekünk egy Felhõcskénk, aki sok szép napnyugtát fényképez, folyamatosan. Nézzétek át a képeit: Link és nézzétek meg, hogy a most vulkánosnak nevezett napnyugtákhoz milyen sok hasonlót találtok az õ képei közt, amikor NEM volt semmi vulkán. Emellett nézzétek meg a tavalyi szaricseves estéket is kb. innen elõrelapozva: Link

Nola, a sávokat hol láttad, Magyarország felett?


Legyünk már kicsit alaposabbak és ne vezessük már félre azokat, akik csak olvasnak minket!

Tudtátok, hogy a hím egereknek egyáltalán nem fejlõdik ki a mellbimbójuk?

Én nem is Noli véleményére céloztam. Csak egy, a megfigyeléseinket ért ellenvetésre (ez, valljuk be, elég határozottan megnyilvánult a hozzászólásokban), amelyet természetesen nem tartok végérvényes elutasitásnak.

Ezt senki nem jelentette ki így.
Idézem Nolit: " ...Tehát nem nevezhetjük vulkanikus naplementének a szó megszokott értelmében! "
A lényeg, hogy szép volt és sokan gyönyörködtünk benne.

Határozott biztonsággal, kategorikusan kijelenteni, hogy tegnap, 2010. április 21-én este, napnyugta idõpontja körül NEM vulkanikus felhõt észleltünk többen is, nem egészen helyén való. Az úgynevezett elõrejelzések nyomán készült animációk csak közelitõ jelleggel próbálják/képesek bemutatni, hogy lehet-e vagy sem vulkáni felhõ fölöttünk, ugyanúgy, ahogyan az egyéb idõjárási elemekre vonatkozó, elõrejelzéseken alapuló animációk is engednek teret elég szubjektivitásnak. Be kell látnunk azt is, hogy közép troposzférikus (ide tartozik a kb. 5 kilométeres magasság) légköri szinten még nem észleltünk vulkanikus felhõt, kellõ tapasztalatra ily módon még nem tehettünk szert. Az alapos gondossággal végzett szabadszemes megfigyeléseknek egyébként megfelelõ tiszteletet kell adnunk.
A látóhatár közeli, felhõk elbomlásából származó vagy felhõvé ki sem alakuló páraréteg vastagabb, elkent sávok formájában jelennek meg, amire viszont sokunknak áll rendelkezésére megfelelõ mennyiségû és minõségû tapasztalata. A felmerült kérdés eldöntésére szerintem újabb és újabb gondos vizuális és fotovizuális megfigyelésre, tapasztalatszerzésre van szükségünk.

Hát nekem nincs szerencsém a hamuval, legfeljebb majd akkor ha a hamut is mamunak mondom Itt most, bár talajszinten szélcsend van odafenn nagy szél lehet, mert igen gyorsan siklanak a felhõk DK felé, de semmi jellegzeteset nem veszek észre rajtuk, én most is csak a szokásos árnyékok és színezetek megszokott gõzszerû keverékét látom

Na jó-jó, de az én számból mégiscsak furán hangozna!

Télleg!
____________

No, Nola is látta fentrõl. Akkor csak volt ott valami.

Sziasztok! Végre eljutottam munkába. Tegnap Berlinben voltam, fél 7-kor szálltunk fel a propelleres géppel. Utazómagasságunk 7600 méter volt. határozottan látni lehetett egy halvány dupla sávot alattunk. Sajnos képem nincs most. Olyan volt, mint egy korábbi képemen, csak most nem voltunk ennyire bent a naplementében: Link

No lám, milyen érdekes légköroptikai jelenség látható a Föld Napja logoban: ez egy szivárvány másodlagos íve, fordítva állnak a színei. Hol a fõ ív?
Volt nálunk tegnap mind a kettõ.

Akkor nem SO2, hanem hamu. Nem tudom, de narancsszínûbb volt, mint a megszokott és jó sávos. Felhõ nem volt, pára is kevés így HF után. Hm..?
Mondjuk én is jó sávos voltam már, egész nap az autópályát róttam... S.tarján -> Bp -> Nyíregy. -> BP -> S.tarján...

Ne mondd már, hogy Endre nem gyönyörû! Rafihoz nem volt még szerencsém, de Endre igenis gyönyörû! :-))

Jááj, most nézem mit írtam! Mielõtt valaki féleértené! Nem Rafi és Endre a gyönyörû (bár az anyukájuknak biztos ), hanem a képeik!

Mai napkelet után:
Link

Ejjha, micsoda képeket hoztatok!!
Rafi, Endre: gyönyörûek!!!

Sima idõjárási felhõzet, amit a szeles idõ összeráncolt. :-)
Persze jó lenne, ha mindig vulkános lenne minden, bár lehet, hogy akkor Neked nem sok munkád lenne, na szóval maradjunk annyiban, hogy Occam beretvája szerint, aminek van egyszerû magyarázata, azt ne bonyolítsuk. :-)