Agrometeorológia
Nyílván az álnaiv kérdésemben, benne is volt a válasz: Miszerint sokkal rosszabb adottságú helyeken megtudják/akarják/lehet oldani itt pedig...
Valahol láttam/olvastam egy riportot/cikket már nem emlékszem: Ahol az egyik termelõ(ha jól emlékszem búzáról volt szó) azt nyilatkozta, hogy õ idén kétszer vagy háromszor(!) öntözött, és most a termésátlaga duplája vagy 2.5 szerese azoknak akik nem. Azt megjegyezte, h neki egy területen vannak a termõföldjei és vannak akiknek széttagoltan, így azoknak sokkal nehezebb és drágább is az öntözés.
Megoldási lehetõségek, mint amatõr ezeket hallottam: gazdák társulása, közös pályázat magyar és EU-s forrásokra öntözõrendszer kiépítésére.
A legnagyobb baj talán az elaprózott földbirtokrendszerben van, ami sok helyen a spekulációs földvásárlás miatt alakult ki, a spekulációban résztvevõk pedig arra várnak(nem egy helyen parlagon lévõ földekkel), h 2011-tõl nagy haszonnal nagy befektetõknek adják oda a földeket, a nagy gazdaságok persze majd lehetnek külföldiek és magyarok akkor talán elindul majd itt is egyre többfelé a professzionális gazdálkodás...de akkor a néhány hektáros "kicsik" végleg bezárhatják a boltot. Szomorú ez a történet, igazi magyar story
Valahol láttam/olvastam egy riportot/cikket már nem emlékszem: Ahol az egyik termelõ(ha jól emlékszem búzáról volt szó) azt nyilatkozta, hogy õ idén kétszer vagy háromszor(!) öntözött, és most a termésátlaga duplája vagy 2.5 szerese azoknak akik nem. Azt megjegyezte, h neki egy területen vannak a termõföldjei és vannak akiknek széttagoltan, így azoknak sokkal nehezebb és drágább is az öntözés.
Megoldási lehetõségek, mint amatõr ezeket hallottam: gazdák társulása, közös pályázat magyar és EU-s forrásokra öntözõrendszer kiépítésére.
A legnagyobb baj talán az elaprózott földbirtokrendszerben van, ami sok helyen a spekulációs földvásárlás miatt alakult ki, a spekulációban résztvevõk pedig arra várnak(nem egy helyen parlagon lévõ földekkel), h 2011-tõl nagy haszonnal nagy befektetõknek adják oda a földeket, a nagy gazdaságok persze majd lehetnek külföldiek és magyarok akkor talán elindul majd itt is egyre többfelé a professzionális gazdálkodás...de akkor a néhány hektáros "kicsik" végleg bezárhatják a boltot. Szomorú ez a történet, igazi magyar story
Az öntözés most persze hogy drága, mert a feltételeit tönkretették...
A már 60éve felettünk álló uralmaknak és az elmúlt 20évben itt bitorló multi-lobbinak persze nem áll érdekében feltételrendszer visszatérte, mert akkor elvesztenék az országot...
A már 60éve felettünk álló uralmaknak és az elmúlt 20évben itt bitorló multi-lobbinak persze nem áll érdekében feltételrendszer visszatérte, mert akkor elvesztenék az országot...
Gyönyörû! Ha jól sejtem echinopsis oxygona. Én is kaptam jó pár darabot ezekebõl a kaktuszokból még tavalyelõtt, de télen kint felejtetem az erkélyen.Képzelheted. 5-10C fok közötti teleltetés neki az ajánlott.
Ilyen kaktuszod van? Link
Ilyen kaktuszod van? Link
Olaszországban 700-800, Svájcban pedig 1400 mm-es csapadékmennyiség mellett öntöznek ! ! !
Ugyanis le tud esni ekkora csapadék úgy is, hogy egy adott fenológiai fázisban épp nem esik, amikor nagyon kéne. Ezt öntözéssel pótolják.
Ezért rejtély számomra, hogy miért klímaleminõsítõ tényezõ egy adott térségben a magasabb csapadékösszeg egy szárazabbal szemben.
De a másik fórumban lévõ párbeszéd lényege nem a talaj szárazsága, hanem a csapadék hiánya okozta aszály volt a téma, tehát ha öntözünk éjjel nappal az aszály miatt és így kiküszöböljük az aszályt, attól még lehet fejtegetni a kevesebb csapadék okát.
Siheone!
Este majd reagálok rá bõvebben is!
Ugyanis le tud esni ekkora csapadék úgy is, hogy egy adott fenológiai fázisban épp nem esik, amikor nagyon kéne. Ezt öntözéssel pótolják.
Ezért rejtély számomra, hogy miért klímaleminõsítõ tényezõ egy adott térségben a magasabb csapadékösszeg egy szárazabbal szemben.
De a másik fórumban lévõ párbeszéd lényege nem a talaj szárazsága, hanem a csapadék hiánya okozta aszály volt a téma, tehát ha öntözünk éjjel nappal az aszály miatt és így kiküszöböljük az aszályt, attól még lehet fejtegetni a kevesebb csapadék okát.
Siheone!
Este majd reagálok rá bõvebben is!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#85123 - 2009-07-29 13:49:07)
Derrick: önözés azert nem megoldott nálunk, mert nagyon nagyon drága. Az alföldön sokfelé építettek csatornákat, es ebbôl öntörztek is felénk is sokfelé, viszont olyanmértékben megdrágítja a termény elôállítási árát, hogy annyiert nem lehet eladni, így nem érdemes öntözni. Ha öntözik többe kerül 1 tonna (pl.) kukorica elôállítása, mint ammennyiert megveszik tôlük, ezért nem éri meg öntözni. Ehhez egy nagyon jol szervezett T.É.SZ.-re lenne szükség, ami megoldja a gazdák egyságes védelmét, es segíti ôket a multikkal szembeni értékesítésben. Ez nyugaton megoldott, itt jön be a magyarorszag effektus.....
Derrick: önözés azert nem megoldott nálunk, mert nagyon nagyon drága. Az alföldön sokfelé építettek csatornákat, es ebbôl öntörztek is felénk is sokfelé, viszont olyanmértékben megdrágítja a termény elôállítási árát, hogy annyiert nem lehet eladni, így nem érdemes öntözni. Ha öntözik többe kerül 1 tonna (pl.) kukorica elôállítása, mint ammennyiert megveszik tôlük, ezért nem éri meg öntözni. Ehhez egy nagyon jol szervezett T.É.SZ.-re lenne szükség, ami megoldja a gazdák egyságes védelmét, es segíti ôket a multikkal szembeni értékesítésben. Ez nyugaton megoldott, itt jön be a magyarorszag effektus.....
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#85122 - 2009-07-29 13:45:17)
Nem vagyok a téma szakértõje, de régen léteztek csatornák, meg természetes vízfolyások még itt a homokhátságon is, sõt voltak kisebb tavak bõséggel, melyekben még halak is éltek.
Aztán a "40 év alatt" betömték a csatornákat, a tavakat lecsapolták, mondván, hogy kell a termõföld.
És mi van ma?
- termõföldek tömkelege parlagon
- csatorna meg nincs, ha meg belvíz van, akkor meg az a gáz (vagy víz)
Megoldás?
Szerintem erre egy nemzeti program kell, komoly állami feladatvállalással és jelentõs tõkeinjekcióval. Na, ez az ami nem lesz meg, politikai oldaltól függetlenül!
Remélem ez utóbbi megjegyzésem nem ütközik moderálási elvekbe!
Nem vagyok a téma szakértõje, de régen léteztek csatornák, meg természetes vízfolyások még itt a homokhátságon is, sõt voltak kisebb tavak bõséggel, melyekben még halak is éltek.
Aztán a "40 év alatt" betömték a csatornákat, a tavakat lecsapolták, mondván, hogy kell a termõföld.
És mi van ma?
- termõföldek tömkelege parlagon
- csatorna meg nincs, ha meg belvíz van, akkor meg az a gáz (vagy víz)
Megoldás?
Szerintem erre egy nemzeti program kell, komoly állami feladatvállalással és jelentõs tõkeinjekcióval. Na, ez az ami nem lesz meg, politikai oldaltól függetlenül!
Remélem ez utóbbi megjegyzésem nem ütközik moderálási elvekbe!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#85121 - 2009-07-29 13:23:13)
Mg vs. idõjárás Mo-on a megoldás: röviden öntözés
Lehet, h én vagyok alulmûvelt a kérdésben, de számomra örök rejtély, h olyan területeken mint a Nílus völgye és Izreal bizonyos részei, hogyan mûködhet stabilan mezõgazdasági termelés.
Az, h nálunk évrõl évre "aszályoznak" számomra érthetetlen, egy olyan országban ahová minden irányból jön a víz, emellett az éves csapi mennyiség a legtöbb helyen legalább 450-750 mm között van. Félre értés ne essék nem a kiskertekrõl beszélek, hanem azokról akik komolyan gondolják, és ebbõl akarnak megélni, akkor bizony öntözni kell tervezetten amikor szükséges.
Mg vs. idõjárás Mo-on a megoldás: röviden öntözés
Lehet, h én vagyok alulmûvelt a kérdésben, de számomra örök rejtély, h olyan területeken mint a Nílus völgye és Izreal bizonyos részei, hogyan mûködhet stabilan mezõgazdasági termelés.
Az, h nálunk évrõl évre "aszályoznak" számomra érthetetlen, egy olyan országban ahová minden irányból jön a víz, emellett az éves csapi mennyiség a legtöbb helyen legalább 450-750 mm között van. Félre értés ne essék nem a kiskertekrõl beszélek, hanem azokról akik komolyan gondolják, és ebbõl akarnak megélni, akkor bizony öntözni kell tervezetten amikor szükséges.
Hello!
Nagyon szépen köszönöm a segítõkészséget. Akkor még pár dolgot azért kérdeznék. A porzós és a termõs töveket milyen közelségbe ültetted egymástól? Hány éves a kivid? Hány éves korában termett elõször? Igaz, hogy másfél métert is nõ egy évben? Õsszel vagy tavasszal kell kiültetni a végleges helyére? Hol tudok több képet megnézni a kividrõl?
(Ezt a neten találtam: "kivimennyország" .Innen lehetne ám választani a kiültetésre szánt példányokból.)
Link
Nagyon szépen köszönöm a segítõkészséget. Akkor még pár dolgot azért kérdeznék. A porzós és a termõs töveket milyen közelségbe ültetted egymástól? Hány éves a kivid? Hány éves korában termett elõször? Igaz, hogy másfél métert is nõ egy évben? Õsszel vagy tavasszal kell kiültetni a végleges helyére? Hol tudok több képet megnézni a kividrõl?
(Ezt a neten találtam: "kivimennyország" .Innen lehetne ám választani a kiültetésre szánt példányokból.)
Link
Szerintem a gesztenyét tuti nem a meleg csinálta ki, elvégre meleg éghajlatról származik, Eurázsia déli, Afrika északi részén õshonos...
Az áfonyával és a szelídgesztenyével úgyszintén megjártam. Az egyiket az errefelé megszokott meszes, sõt kifejezetten lúgos talaj intézte el pár éve (hiába tettem jó savanyú tõzegbõl egy vagonnal), míg az utóbbit az a nyár, amikor 41.9°C-kal megdõlt az országos melegrekord Kiskunhalason. Szegénykém nem bírta a negyveneseket
Sajnos Szarvas alatt igen vastag vájogos agyagréteg található, ami néhány kertben az ottlakók elmondása szerint a felszíntõl 40cm-re található. Az agyag mésztartalma igen magas, az ebben található keményebb "szabálytalan kõre" emlékeztetõ darabkák utalhatnak is rá, bár ennek sajátos neve is van, bár nem vagyok 100%-osan biztos, hogy így hívják (mészkonkréció). Mivel eléggé kötött talaj, kicsi a porozitása, ennek következtében megfulladnak a fák. Esetenként a sötétzöld levelû fák sárgászöld árnyalatú levelei jó indikátorok, habár ezen tünetek jelentkezése utalhat vashiányra is.
Sajnos Szarvas alatt igen vastag vájogos agyagréteg található, ami néhány kertben az ottlakók elmondása szerint a felszíntõl 40cm-re található. Az agyag mésztartalma igen magas, az ebben található keményebb "szabálytalan kõre" emlékeztetõ darabkák utalhatnak is rá, bár ennek sajátos neve is van, bár nem vagyok 100%-osan biztos, hogy így hívják (mészkonkréció). Mivel eléggé kötött talaj, kicsi a porozitása, ennek következtében megfulladnak a fák. Esetenként a sötétzöld levelû fák sárgászöld árnyalatú levelei jó indikátorok, habár ezen tünetek jelentkezése utalhat vashiányra is.
Jó a talaj a kivinek Feléd, egyedül a kevés csapadékkal gyûlik majd meg a baja, sokat kell majd öntöznöd, nagyon vízigényes.
Ha bármiben segíthetek ezügyben, szólj nyugodtan!
Ha bármiben segíthetek ezügyben, szólj nyugodtan!
Ezért kell kísérletezni. Én pl. megpróbáltam a szelídgesztenyét annak ellenére, hogy itt nem ajánlott, mert nem savas a talaj. Egyébként ki is pusztultak a fáim. Ez van. Nem dõl össze világ, de viszont lehet kellemesen is csalódni. A kivi ültetését ajánlod nekem? Szerinted jó az itteni talaj? A könyvem azt írja, hogy "bármilyen átlagos, savanyú kerti talaj megfelelõ" neki.
A paradicsomom a szárazságnak köszönhetõen túlélte a paradicsomvészt, újra elkezdett hajtani. Anyáméknál ezzel ellentétben 100%-os a pusztulás. HA végre nem fog esni, akkor a többi növény is helyrejön. Azok a kis molyok meg egyéb kártevõk is szépen eltûntek.
Fú, a sárga paradicsomot nagyon nagyon szeretem! Sokkal kevésbé savas, mint a piros. :-) Vajon milyen lehet belõle a kecsap? :-))
Nagyszerû vidék, nagyszerû képek!
Olvastam a met.-társalgót is, ahhoz kapcsolódóan: Igen, az emberekben fontos az ambíció, ha nem a legfontosabb. Pl biztos emlékszel még rá, hogy mutattam az egri Buttler-borászat Eged-hegyi területérõl képeket: Link Link Link Link A tulaj említte, hogy mikor itt akart telepíteni szõlõt, azt mondták neki, hogy hogy felejtse el,(pedig a filoxéra-vész elõtt termesztettek azon a területen szõlõt, sõt 57-ben betelepítették újra, de a 70-es évek óta nem mûvelték) ezen a meredek, magasan fekvõ és sûrûn benõtt, bozótos hegyoldalon. Õ nem így tett és eltelepített 20ha-t, így Mo legmagasabban fekvõ szõlõje (501m) lett az övé. Bõvebben a területrõl, néhány met. adattal: Link (Pincészet->Területek->Nagy Eged)
Sajnos sok, a "szakmák" által is kiemelt terület sem mindig olyan amilyennek lennie kellene. A lehetõségek sajnos nincsenek kihasználva. Mostanában jártam Hegyalján, és elgondolkodtam a buszon, a tájat látva, hogy ha ez a vidék kicsit nyugatabbra lenne (nem éghajlati értelemben ) mennyire másképp nézne ki. Pl: Link nézd meg a légifotókat, mennyi terület van szabadon, most nem a tölgy, vagy egyéb õshonos növénytakaróval borított területekre gondolok, hanem a felhagyott, egykor mûvelt területekre, ahol még látni a parcellák határait is. Ennek nem a szakmai nem tudás, hanem egyéb okai is lehetnek, és, sajnos az ambíció sem mindig elég, kell még oda más is.
Legyünk azon, hogy ez megváltozzon a jó irányba.
Olvastam a met.-társalgót is, ahhoz kapcsolódóan: Igen, az emberekben fontos az ambíció, ha nem a legfontosabb. Pl biztos emlékszel még rá, hogy mutattam az egri Buttler-borászat Eged-hegyi területérõl képeket: Link Link Link Link A tulaj említte, hogy mikor itt akart telepíteni szõlõt, azt mondták neki, hogy hogy felejtse el,(pedig a filoxéra-vész elõtt termesztettek azon a területen szõlõt, sõt 57-ben betelepítették újra, de a 70-es évek óta nem mûvelték) ezen a meredek, magasan fekvõ és sûrûn benõtt, bozótos hegyoldalon. Õ nem így tett és eltelepített 20ha-t, így Mo legmagasabban fekvõ szõlõje (501m) lett az övé. Bõvebben a területrõl, néhány met. adattal: Link (Pincészet->Területek->Nagy Eged)
Sajnos sok, a "szakmák" által is kiemelt terület sem mindig olyan amilyennek lennie kellene. A lehetõségek sajnos nincsenek kihasználva. Mostanában jártam Hegyalján, és elgondolkodtam a buszon, a tájat látva, hogy ha ez a vidék kicsit nyugatabbra lenne (nem éghajlati értelemben ) mennyire másképp nézne ki. Pl: Link nézd meg a légifotókat, mennyi terület van szabadon, most nem a tölgy, vagy egyéb õshonos növénytakaróval borított területekre gondolok, hanem a felhagyott, egykor mûvelt területekre, ahol még látni a parcellák határait is. Ennek nem a szakmai nem tudás, hanem egyéb okai is lehetnek, és, sajnos az ambíció sem mindig elég, kell még oda más is.
Legyünk azon, hogy ez megváltozzon a jó irányba.
A mai napot arra szántuk, hogy megnézzük, az illetékes szakmák hozzá nem értése mitõl fosztotta meg Zala megyét. A Zalai-dombság folytatása Szlovénia felé fantasztikus borvidékérõl híres, csupán a Mura-völgye választja el a két tájegységet. Hogy mennyire közel van hozzánk, azt egyrészt a térkép is jól mutatja Link , másrészt egész egyszerûen odalátni Link . A világhírû borvidék közelsége azért is fontos, mert nyilván 25-30 km-en belül számottevõ klímakülönbségrõl nem beszélhetünk. A kirándulás célja volt még a Jeruzalem településen található meteorológiai állomás felderítése is, ami az 1971-2000 közti 30 éves intervallumban -18,5 fokos abszolút minimumot mért. Ennek az értéknek a jelentõsége akkor érthetõ meg igazán, ha egyrészt az ugyanezen idõszak alatt mért olaszországi abszolút minimumokat is mellétesszük (Brescia -19,4, Verona -18,4 fok, Padova -18,9 fok, Vicenza -18,9 fok, Rimini -17,2 fok, Piacenza -22,0 fok, Forli -19 fok, Ferrara -19,4 fok , Firenze -23,2 fok, Lazio-Frosinone -18,0 fok, Umbria-Rieti -20 fok), másrészt Magyarországon valószínûleg egyetlen állomás sem produkált ilyen enyhe abszolút minimumot ebben az idõszakban. Nyilván ehhez a hõmérsékleti értékhez nem lenne muszáj "külföldre" menni, hiszen egy haza, zalai domb is ugyanezt produkálná egy ugyanilyen pozícióból.
Az említett borvidékhez érve tátva maradt a szánk. Hogy miért, azt a képek elárulják Link Link Link Link
Egy hatalmas fügefa a Jeruzalem elõtti dombgerincen hitelesítette az ottani állomás nagyon magas abszolút minimumát Link Link Link
Amennyiben a jeruzalemi meteorológiai állomás ott (a fügefától fényképezve Link ), lent, abban a völgyben lett volna, annak adatai alapján ide nem telepíthettek volna több négyzetkilométernyi szõlõt.
Aztán Jeruzalembe érve Link tényleg elállt a szavunk, az ember legszívesebben leült volna , és órákon keresztül csak nézne, csak nézne, és csak nézne Link Link Link Link Link
A jeruzalemi állomás Link Link
Még néhány kép a környékrõl, nem lehet megunni Link Link Link Link
Ameddig a szem ellát... Link Link Link Link Link
A borvidék keleti felérõl hazanézve a tornyiszentmiklósi templom Link és a nagykanizsai Tv-torony Link
Innen a horvátországi Varasd 30 km-re van, így felkerestük az ottani meteorológiai állomást, amelyet 4 hónapja helyeztek át a horvát szolgálat saját területére az addig a repülõtéren bérelt helyrõl. Az állomáson dolgozó személyzet kedvesen fogadott, bár elsõre nem értették, mit keresnek ott amatõr meteorológusok Magyarországról.
Az állomás Link Link
Az áthelyezéskor egy másik hely lett elsõre kijelölve, ami 10 méterrel magasabb szinten fekszik, de mivel ott a városi hatás jelentõs hõszennyezést okozott volna, így került az állomás ide a várostól 1 km-re délkeletre lévõ sík, mélyen fekvõ területre Link
A mûszerek Link Link
Napfénymérõ nyugat felé Link , dél felé Link , kelet felé.
Legalább 1 órát töltöttünk az állomáson, az éppen szolgálatban lévõ szakember nagyon készségesen válaszolt a kérdéseinkre.
Azért ebbe a fórumba is beteszem, mert annyira szép, hogy gondoltam érdemes megnézni mindenkinek.
Az említett borvidékhez érve tátva maradt a szánk. Hogy miért, azt a képek elárulják Link Link Link Link
Egy hatalmas fügefa a Jeruzalem elõtti dombgerincen hitelesítette az ottani állomás nagyon magas abszolút minimumát Link Link Link
Amennyiben a jeruzalemi meteorológiai állomás ott (a fügefától fényképezve Link ), lent, abban a völgyben lett volna, annak adatai alapján ide nem telepíthettek volna több négyzetkilométernyi szõlõt.
Aztán Jeruzalembe érve Link tényleg elállt a szavunk, az ember legszívesebben leült volna , és órákon keresztül csak nézne, csak nézne, és csak nézne Link Link Link Link Link
A jeruzalemi állomás Link Link
Még néhány kép a környékrõl, nem lehet megunni Link Link Link Link
Ameddig a szem ellát... Link Link Link Link Link
A borvidék keleti felérõl hazanézve a tornyiszentmiklósi templom Link és a nagykanizsai Tv-torony Link
Innen a horvátországi Varasd 30 km-re van, így felkerestük az ottani meteorológiai állomást, amelyet 4 hónapja helyeztek át a horvát szolgálat saját területére az addig a repülõtéren bérelt helyrõl. Az állomáson dolgozó személyzet kedvesen fogadott, bár elsõre nem értették, mit keresnek ott amatõr meteorológusok Magyarországról.
Az állomás Link Link
Az áthelyezéskor egy másik hely lett elsõre kijelölve, ami 10 méterrel magasabb szinten fekszik, de mivel ott a városi hatás jelentõs hõszennyezést okozott volna, így került az állomás ide a várostól 1 km-re délkeletre lévõ sík, mélyen fekvõ területre Link
A mûszerek Link Link
Napfénymérõ nyugat felé Link , dél felé Link , kelet felé.
Legalább 1 órát töltöttünk az állomáson, az éppen szolgálatban lévõ szakember nagyon készségesen válaszolt a kérdéseinkre.
Azért ebbe a fórumba is beteszem, mert annyira szép, hogy gondoltam érdemes megnézni mindenkinek.
Napok óta alig jutok ki a kertbe (egész héten délutános és éjszakás munkanap szabadnap nélkül).
A ma reggeli esõ (5,1mm) a már esedékessé váló hajnali locsolást elhalasztotta (nem is bántam, éjszakás mûszak után így aludni térhettem).
A mai uborkatermés:
Link
Néhány kolosszális példány (méretarányként egy gyufásdobozt tettem melléjük):
Link és Link
A ma reggeli esõ (5,1mm) a már esedékessé váló hajnali locsolást elhalasztotta (nem is bántam, éjszakás mûszak után így aludni térhettem).
A mai uborkatermés:
Link
Néhány kolosszális példány (méretarányként egy gyufásdobozt tettem melléjük):
Link és Link
Nagyon szép és hatalmas növények, frankó képek.Sajna nekem a pritamin sosem sikerült, pedig nagyon szeretem, a közepét mindig megtámadta a betegség mikorra megért volna.
A paradicsom itt is odalett, de csak a törpe, a paradicsomfák másfél m magasak, zöldek, roskadásig paradicsommal. A paprika elég gyér, köszönhetõ azoknak a mocsok lótetveknek, az uborka átlagos, a zöldbab pazar, a hagymát már felszedtük, három ágyásban lett egy kosárral. Most pedig megyek cukkínit panírozni
Ha már paradicsom a téma, néhány kép a jelenlegi helyzetrõl: Lugas Link Az egyik kedvenc, valamilyen holland fajta, de a nevét nem tudom, tényleg tudja valaki? Link A másik kedvenc a korall: Link Ennek sem tudom a nevét, ez nagy méretû húsos típus: Link Pritamin paprika Link Kis õszibarackfa: Link És végül kezd érni a szilva: Link
Sima paradicsomvész, csak annyira mérges voltam rá, mert nagyon szép volt a lugas és teljesen leamortizálta. Bár nem csak nálam, hanem a környéken szinte mindenhol. Anyáméknál 80-90%-os kárt csinált.
Paradicsomnál nálatok mit hívnak "vészmadárgombának" szakmailag, közérthetõbben?Kíváncsi vagyok, mit nevez ennek a helyi tájszólás, vagy zsargon.
Patiszon, Tök, Rántott tök? Te jó ég, ettõl a melóhelyen 1-2 órán belül összeakadna a lábam a végkimerültségtõl?
Egyszer ettem ezek közöl a Patiszonból egy nagyon jót, Gyõr környéki szokás, a Rántott patiszont ecetes,pici cukros, só bors, olyan salátaleves lében, kisütés után beletenni és hideg helyen állni hagyni, 4-5 napig, pincében a bor mellett /anya megnézem, hogy áll a rántott Pati/ vagy hûtõben.
Igazán tartalmas sült hús, és kemény kaják mellé savanyúság szerûen tálalva.Nekem nagyon ízlett, már többször csináltunk ilyet azóta, a gyomrot helyrerakja, nem tudsz a fõételbõl még ha hidegen zsírosan is tálalják túllakni.Szerintem ínyenc kaja, helyi sajátosság, Én Ravazdon ettem, rá kb. 1,5 liter jó bor, Isteni volt.És kutya bajom se.
Patiszon, Tök, Rántott tök? Te jó ég, ettõl a melóhelyen 1-2 órán belül összeakadna a lábam a végkimerültségtõl?
Egyszer ettem ezek közöl a Patiszonból egy nagyon jót, Gyõr környéki szokás, a Rántott patiszont ecetes,pici cukros, só bors, olyan salátaleves lében, kisütés után beletenni és hideg helyen állni hagyni, 4-5 napig, pincében a bor mellett /anya megnézem, hogy áll a rántott Pati/ vagy hûtõben.
Igazán tartalmas sült hús, és kemény kaják mellé savanyúság szerûen tálalva.Nekem nagyon ízlett, már többször csináltunk ilyet azóta, a gyomrot helyrerakja, nem tudsz a fõételbõl még ha hidegen zsírosan is tálalják túllakni.Szerintem ínyenc kaja, helyi sajátosság, Én Ravazdon ettem, rá kb. 1,5 liter jó bor, Isteni volt.És kutya bajom se.
Azt mi is esszük.
Általában, mostanság jó dolgunk van, csak házi zöldségeket eszünk, ráadásul idén nagyon szép a kert, még jobb a termés.
Sebaj, annyi berakni való lesz, hogy ihaj, he-he!
Általában, mostanság jó dolgunk van, csak házi zöldségeket eszünk, ráadásul idén nagyon szép a kert, még jobb a termés.
Sebaj, annyi berakni való lesz, hogy ihaj, he-he!
Nálunk szárad, ám még zöldes kissé, így egy-két hetet várunk még vele.
Valakinél zölddel még a krumpliszár?nálunk az összes fajtának már elszáradt a szára már lehetne szedni de egyelõre nincs hova.
Cauchy,nálunk rántott tök heti 3-4 alkalommal,imádom.
Cauchy,nálunk rántott tök heti 3-4 alkalommal,imádom.
Jó étvágya lehet a családnak...
Nálam a parwdicsomot megtámadta az a vészmadárgomba, a levelek 50%-a leszáradt, viszont így a bogyókat szépen éri a nap és gyorsabban érnek be . A növények teteje pedig újra kizöldült.
Mostanában patiszont, tököt meg cukkinit eszünk.
Nálam a parwdicsomot megtámadta az a vészmadárgomba, a levelek 50%-a leszáradt, viszont így a bogyókat szépen éri a nap és gyorsabban érnek be . A növények teteje pedig újra kizöldült.
Mostanában patiszont, tököt meg cukkinit eszünk.
Nálunk már lassan napi 1vödör az uborka/paradicsom kettõs hozama.
A paprika most indul be, az is nagyon szép.
A paprika most indul be, az is nagyon szép.
Az erkélyemen az én "törpe" paradicsomaim egyike is elhagyta az 1 métert... Viszont már ettünk róla. :-)
Hát akkor ennyi idõ alatt csak ragadt már rád a kártevõk és vegyszerek ismeretébõl.
Apám már lassan 40 éve,én a 20 életévemmel még kezdõ vagyok, persze gyerekkorom és az iskolai nyári szünetek nagy részét a határban éltem le.
Mert mióta mûveled ilyen nagyban a krumpli,káposzta és a karfiol termesztését?
Áthelyezve innen: Bioszféra (#18443 - 2009-07-22 10:49:40)
Ma újra kell karózni a paradicsomokat a kertben, mert kinõtték a karókat. A legtöbb tõ már 1,6 m felettire nõtt, és nem zavartatják magukat! Soha nem volt ekkora paradicsomunk még, ha nem kap valami betegséget, rekordtermés lehet.
Ma újra kell karózni a paradicsomokat a kertben, mert kinõtték a karókat. A legtöbb tõ már 1,6 m felettire nõtt, és nem zavartatják magukat! Soha nem volt ekkora paradicsomunk még, ha nem kap valami betegséget, rekordtermés lehet.
Szívesen fogadok minden ötletet tanácsot, növényvédõ szakértõ én se vagyok,sok szer van aminek a nevét életbe nem hallottam és minden évben újakat állítanak elõ,egyébként is túl sok tapasztalatom még nincs e téren.
Bocsi, hogy a múltkor a kártevõkben próbáltam meg segíteni és oktatásnak tûnhetett, de akkor még csak a krumpli-ültetvényed ismertem.Nem tudtam, hogy több 1000 négyzetméteren gazdálkodsz ilyen kultúrnövényekkel.Aki ekkorában meri mûvelni, az már tudja ezeket, aki nem, az meg igen komoly kockázattal számolhat e téren.Mégegyszer gratula a fotókhoz.
Mi is megúsztuk és mi is csak holnap megyünk szemrevételezni.
Nálunk csak átmeneti, egyáltalán nem vészes, erõs széllökések voltak, jég semmi, csak zuhany.
Nekünk két alma, és egy-egy körte és szilva ágai törhettek le, bár ma is ritkítottam a nagyon teli és lecsüngõ ágakat.
Nálunk csak átmeneti, egyáltalán nem vészes, erõs széllökések voltak, jég semmi, csak zuhany.
Nekünk két alma, és egy-egy körte és szilva ágai törhettek le, bár ma is ritkítottam a nagyon teli és lecsüngõ ágakat.
Bizony, szerencsénk volt nem lett túl nagy vihar,bár a kertbe csak holnap délután megyek de valószínû hogy az egyik barackfánk azért áldozatul esett,nagyon meg volt hajolva a fa a rengeteg termés miatt.
Szépek a virágok!
Szépek a virágok!
Visszatérve a topikhoz ; nem szerencsés helyen van a lugas,mert a két ház közt kb.10 méteres szabad hely van.A levegõzés,szellõzés nem ideális,meg a sok levél alatt befülled a fürt.Majd levélritkítást is csinálok.