Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Parancsolj: = [ 13,12+(0,6215*t)-(11,37*(v a 0,16-ik hatványon) ] + [ 0,3965*t*(v a 0,16-ik hatványon) ]
ahol T a hõmérséklet °C-ban és v a szélsebesség km/órában.
ahol T a hõmérséklet °C-ban és v a szélsebesség km/órában.
Igen, én attól kezdve nem nézem az elõrét, ami után a fõ izotermák egymásba is belemetszenek (azaz 15 fokot elér a szóródás)
Sziasztok! Néhány hete az észlelési naplóban láttam a hõérzet kiszámításához szükséges képletet. Sajnos akkor nem tudtam lementeni ezt sehova, pedig érdekelne. Ha valaki ismeri ezt a képletet, kérem írja meg ide. Elõre is köszi!
Cauchy: Jómagam gyakran támaszkodik a spagettikre, a fáklyával vegyítve jól alkalmazható a szétnyilásig, nagyon jó a fáklya szétnyíródása után ezt megnézve látni, mennyit ér az x órás (180->...) bizonytalan modellfutás.
A spagettin az látszik, amit odaírtak: a 3 fõ izoterma helyzetét az idõben.
A különbözõ színû vonalak a különbözõ kiindulási értékekhez tartozó elõrejelzések.
Látszik, hogy 24-48-36 óráig a vonalak még viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz, de 5-7 nap után beálla teljes összevisszaság: azaz a 0°C lehet Görögország felett, de ugyanekkora valószínûséggel akár Skandinávia felett.
Ezeknek a vonalaknak az átlaga jelenik meg a "Mittel" nevû diagrammokon. Elgondolkodtató, hogy mennyire jogos erre az átlagra alapozni bármiylen hosszútávú elõrejelzést.
A különbözõ színû vonalak a különbözõ kiindulási értékekhez tartozó elõrejelzések.
Látszik, hogy 24-48-36 óráig a vonalak még viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz, de 5-7 nap után beálla teljes összevisszaság: azaz a 0°C lehet Görögország felett, de ugyanekkora valószínûséggel akár Skandinávia felett.
Ezeknek a vonalaknak az átlaga jelenik meg a "Mittel" nevû diagrammokon. Elgondolkodtató, hogy mennyire jogos erre az átlagra alapozni bármiylen hosszútávú elõrejelzést.
De ez totál komoly, sorba jönnek be a vásárlóim, hogy hallottam, hogy tornádó riadó van? Most tudtam meg, hogy nem a katasztrófa védelem szólt, hanem egy idióta önkormányzatis. Állítólag betelefonált valaki az önkormányzathoz, ennek hatására az önkormányzat telefonált körbe. Óvodák, iskolák, intézmények estek áldozatul. Úristen. Én lecsukatnám az önkormányzatist az tuti. Ekkora felelõtlenséget...Ezzel az erõvel én is körbetelefonálhatnám a környéket ilyenekkel riogatva.
rothfb: sztem egy viharos szelet néztek be. Arra mondták hogy tornádó. Valahol elferdült az információ.
Egy kiválasztott elem egy adott izovonalát ábrázoljuk az összes ensemble tagra vonatkozóan. Míg a fáklya diagram egy adott helyre és az elõrejelzés teljes idõtartamára jelzi a bizonytalanság mértékét, addig a spagetti diagram azt mutatja meg hogy egy adott idõpontban mely területen lesz nagy (vagy kicsi) az elõrejelzés bizonytalansága.
Sziasztok!
Valaki írja már meg nekem,hogy a "spagetti"-k mit mutatnak és hogy mit lehet kiolvasni belõle?
Valaki írja már meg nekem,hogy a "spagetti"-k mit mutatnak és hogy mit lehet kiolvasni belõle?
Épp tegnap emleitettem neki hogy vasárnap milyen jó kis front jön,nem igazán volt képben idöjárásügyileg,meg mondtam neki hogy jólenne ha néha idetolná a képét...
hPa=[hidropászkál] ?
Még sose kérdeztem, mert egyértelmûnek tatottam, de lehet hogy tévedtem...
Még sose kérdeztem, mert egyértelmûnek tatottam, de lehet hogy tévedtem...
Jó reggelt Mindenki!
Közvélemény kutatást tartok, hogy ki milyen progival szedi le az idõjárási adatokat a netrõl, egyáltalán milyen lehetõségek vannak. Én most itt olyanra gondolok, hogy radarkép megjelenítõ, OMSZ adatok megjelenítése, stb.
Segítségeteket elõre is köszönöm!
Közvélemény kutatást tartok, hogy ki milyen progival szedi le az idõjárási adatokat a netrõl, egyáltalán milyen lehetõségek vannak. Én most itt olyanra gondolok, hogy radarkép megjelenítõ, OMSZ adatok megjelenítése, stb.
Segítségeteket elõre is köszönöm!
Szia!
Az OMSZ-nek vagy egy oldala, ahol az elmúlt száz év bármely napját megnézheted!
Az OMSZ-nek vagy egy oldala, ahol az elmúlt száz év bármely napját megnézheted!
Az ilyen hozzáállású bejegyzésekre igényt tartanánk a jövõben is!
Nnnna végre ! : )
Nnnna végre ! : )
Köszönöm a szakszerû összefoglalüt, igyekszem hasznosítani és ez alapján megfelelõbben fogalmazni!
Szia! Ezen a linken megnézheted. Európa nyomási térképébõl lehet következtetni:
Link
Link
A ködképzõdés kedvezõ körülményeirõl néhány mondat:
Idõjárási helyzet: elsõsorban az anticiklon centrum közeli ott is inkább a hátoldali helyzetek, amikor a magasban már valóban megkezõdik a melegedés , de ez közvetlen befolyással nem bír a köd kialakulására. A késõbbiekben a már kialakult "ködfelhõ" esetleges visszasüllyedését a talaj közelébe viszont okozhatja.
Nyugodt légköri viszonyok: zavarmentes (felhõ és számottevõ légmozgás nélkül )képzõdési feltételek.
Változó vastagságú talajinverziós réteg megléte, kedvezõ nedvességi viszonyokkal eleinte talaj és 200-300m majd talaj-500m között is ("emelt köd" fázis).
A talaj és a magassági inverzió ( pl.800-1500m )között akár labilis rétegzõdés is kialakul(hat).
Ködös idõszak napjai: 1-2 nap köd a talajon és ha nem vastagabb 100-250m-nél felszakadozik feloszlik a nap folyamán. Vastagabb ködréteg kialakulása esetén a tartós megmaradási majd felmelkedési fázis jön el. Természetesen az alsó rétegekben bekövetkezõ nedvesedés a folyamatokat gyorsíthatja...
Idõjárási helyzet: elsõsorban az anticiklon centrum közeli ott is inkább a hátoldali helyzetek, amikor a magasban már valóban megkezõdik a melegedés , de ez közvetlen befolyással nem bír a köd kialakulására. A késõbbiekben a már kialakult "ködfelhõ" esetleges visszasüllyedését a talaj közelébe viszont okozhatja.
Nyugodt légköri viszonyok: zavarmentes (felhõ és számottevõ légmozgás nélkül )képzõdési feltételek.
Változó vastagságú talajinverziós réteg megléte, kedvezõ nedvességi viszonyokkal eleinte talaj és 200-300m majd talaj-500m között is ("emelt köd" fázis).
A talaj és a magassági inverzió ( pl.800-1500m )között akár labilis rétegzõdés is kialakul(hat).
Ködös idõszak napjai: 1-2 nap köd a talajon és ha nem vastagabb 100-250m-nél felszakadozik feloszlik a nap folyamán. Vastagabb ködréteg kialakulása esetén a tartós megmaradási majd felmelkedési fázis jön el. Természetesen az alsó rétegekben bekövetkezõ nedvesedés a folyamatokat gyorsíthatja...
Szép napot, mindenkinek!
Kérdésem a következõ lenne:
Hol tudnék, visszamenölegesen adatokhoz jutni (kb5-10év), Dunaújváros, és környékéröl? Egy föiskolai mezoklima dolgozathoz.
Elõre is köszönöm a segitséget.
E-mil: [email protected]
Kérdésem a következõ lenne:
Hol tudnék, visszamenölegesen adatokhoz jutni (kb5-10év), Dunaújváros, és környékéröl? Egy föiskolai mezoklima dolgozathoz.
Elõre is köszönöm a segitséget.
E-mil: [email protected]
Sziasztok!
Érdeklõdni szeretnék, nem tud-e valaki olyan oldalt, ahol megnézhetném, hogy 1926. november 16-án milyen volt az idõjárás, akár országosan?
Aki tud ilyen oldalról, kérem írja meg nekem privátban, vagy a [email protected].
köszönöm elõre is a segítséget.
Érdeklõdni szeretnék, nem tud-e valaki olyan oldalt, ahol megnézhetném, hogy 1926. november 16-án milyen volt az idõjárás, akár országosan?
Aki tud ilyen oldalról, kérem írja meg nekem privátban, vagy a [email protected].
köszönöm elõre is a segítséget.
Úgy látszik, az elfogyasztott alkoholmennyiség függvényében exponenciálisan nõ az elgépelések száma, úgyhogy ezekért elnézést mindenkitõl. 
OK, elismerem, magához a köd létrejöttéhez nem szükséges feltétel )ill. nem is sokat számít) az inverzió. A napközbeni tartós megmaradásához viszont már sokkal inkább... és úgy gondoltam, a "ködhajlan növekedése" kifejezésbe ez belefér. (Cauchyval egyetértéseben ezt én is egy statisztikai mérõszámként értelmezem: a lényege mindössze annyi, hogy inverziós helyzetekben gyakrabban észlelnek ködöt, aminek a fõ oka, hogy az éjszaka keletkezett köd ilyenkor nehezebben oszlik fel.)
Biztos Szibériában (nem nálad, he-he) van és gyûjtögeti a hideget, he-he !
Komolyra fordítva a szót, nem tudom, utoljára Augusztus végén volt a Metnet-en.
Komolyra fordítva a szót, nem tudom, utoljára Augusztus végén volt a Metnet-en.
Így már értem, köszönöm a kiigazítást, az én fogalomtáramban volt a hiba.
"Talán annyiban kiegészíteném, hogy ha a magasban az itt rekedt hideg levegõ fölé meleg légtömegek áramlanak, akkor már maga az áramlás is okozhat némi átkeverést, ami azt jelenti, hogy a meleg levegõ a földfelszín közelébe érve lehül és kondenzálódik (ha talál elegendõ kondenzációs magvat); így alakul ki az advekciós köd."
Az advekciós köd esetében a meleg levegõ nem a magasból ereszkedik le, mert ha így tenne, akkor a melegedés hatására (p nõ -> T nõ) relatív nedvességtartalma gyakorlatilag 0%-ra csökkenne.
Az advekciós köd az enyhe, nedves levegõ Vízszintes irányú áramlásakor jön létre.
Az inverió szót konkrétan nem használtad, de feltetted, hogy fent melegebb a levegõ, mint lent, és ez maga az inverzió.
Az advekciós köd esetében a meleg levegõ nem a magasból ereszkedik le, mert ha így tenne, akkor a melegedés hatására (p nõ -> T nõ) relatív nedvességtartalma gyakorlatilag 0%-ra csökkenne.
Az advekciós köd az enyhe, nedves levegõ Vízszintes irányú áramlásakor jön létre.
Az inverió szót konkrétan nem használtad, de feltetted, hogy fent melegebb a levegõ, mint lent, és ez maga az inverzió.
Ami az advekciós ködöt illeti, ugyanazt írtad le, amit én, csak más szavakkal Inverzióról pedig én nem beszéltem.
Inverzióról pedig én nem beszéltem.
Talán annyiban kiegészíteném, hogy ha a magasban az itt rekedt hideg levegõ fölé meleg légtömegek áramlanak, akkor már maga az áramlás is okozhat némi átkeverést, ami azt jelenti, hogy a meleg levegõ a földfelszín közelébe érve lehül és kondenzálódik (ha talál elegendõ kondenzációs magvat); így alakul ki az advekciós köd.
Érdekes, ha idézõjelbe teszem, vagy csak egyedül azt írom, hogy köd, akkor nem lesz link belõle
Sokszor hallottam már én is a ködhajlam növekedését, igazából az, hogy a magasban melegszik a levegõ, még nem hozza meg a ködöt, még csak nem is szükséges feltétel.
De a ködhajlam növekedése sem azt jelenti, hogy feltétlen köd lesz, ez inkább amolyan statisztikai ízû kifejezés, ami talán azt akarja sugallni, hogy ha melegszik a magasban, akkor ha sok esetet nézünk, akkor iylen helyzetben többször fordult elõ köd.
Ugye a kislexikonban mindenki el tudja olvasni a köd kialakulásának fajtáit (kisugárzási, áramlási). Ezek kialakulásában nem játszik szerepet az inverzió. Az inverzió inkább arra jó, hogy 1: ne legyenek függõleges, átkeverõ mozgások a légkörben, 2: a lassú leáramlás összegyûjti a talaj közelében a nedvességet.
Ha nincs nedvesség, akkor 3214°Cos inverzió sem hoz ködöt.
Általában nem is az inverzió miatt van köd, hanem ha a felszín erõsen lehûl, akkor ott kisugárzási köd keletkezik (ha jók a feltételek). Ekkor persze a talajközeli réteg sokkal jobban lehû, mint a felettelévõ, azaz inverzió alakul ki. Télen "közkedvelt" idõjárási helyzet a hidegpárna, ami úgy alakul ki, hogy a hideg levegõ, a nagyobb sûrûsége és a ygenge áramlások folytán ittreked a Kárpát-medencében. Ilyenkor nagyon szeret kialakulni köd, persze inverzió ekkor is van (egy idõ után, fõleg ha fölötte már vált az áramlás), mert alul hideg a levegõ, de a köd ekkor sem az inverzió miatt jön létre, hanem mert a hideg levegõ sokkal kisebb abszolút nedvesség esetén is telítetté válik, így kevesebb nedû kell a ködhöz. Az inverzió csak konzerválja a helyzetet éslassacskán pótolja, növeli az alsó rétegek nedvességtartalmát.
Érdekes, hogy sokszor az elsõ napokban köddel indulunk, majd az egész cucc felemelkedik és sztrátuszként okoz borongós idõt, nem pedig ködként.
De a ködhajlam növekedése sem azt jelenti, hogy feltétlen köd lesz, ez inkább amolyan statisztikai ízû kifejezés, ami talán azt akarja sugallni, hogy ha melegszik a magasban, akkor ha sok esetet nézünk, akkor iylen helyzetben többször fordult elõ köd.
Ugye a kislexikonban mindenki el tudja olvasni a köd kialakulásának fajtáit (kisugárzási, áramlási). Ezek kialakulásában nem játszik szerepet az inverzió. Az inverzió inkább arra jó, hogy 1: ne legyenek függõleges, átkeverõ mozgások a légkörben, 2: a lassú leáramlás összegyûjti a talaj közelében a nedvességet.
Ha nincs nedvesség, akkor 3214°Cos inverzió sem hoz ködöt.
Általában nem is az inverzió miatt van köd, hanem ha a felszín erõsen lehûl, akkor ott kisugárzási köd keletkezik (ha jók a feltételek). Ekkor persze a talajközeli réteg sokkal jobban lehû, mint a felettelévõ, azaz inverzió alakul ki. Télen "közkedvelt" idõjárási helyzet a hidegpárna, ami úgy alakul ki, hogy a hideg levegõ, a nagyobb sûrûsége és a ygenge áramlások folytán ittreked a Kárpát-medencében. Ilyenkor nagyon szeret kialakulni köd, persze inverzió ekkor is van (egy idõ után, fõleg ha fölötte már vált az áramlás), mert alul hideg a levegõ, de a köd ekkor sem az inverzió miatt jön létre, hanem mert a hideg levegõ sokkal kisebb abszolút nedvesség esetén is telítetté válik, így kevesebb nedû kell a ködhöz. Az inverzió csak konzerválja a helyzetet éslassacskán pótolja, növeli az alsó rétegek nedvességtartalmát.
Érdekes, hogy sokszor az elsõ napokban köddel indulunk, majd az egész cucc felemelkedik és sztrátuszként okoz borongós idõt, nem pedig ködként.
Hókirály: az általam látott modellfutások alapján a 850 hPa-os T a következõ 24 órában mintegy 5°C-ot emelkedik. A felszínközeli légréteg viszont a következõ (közel szélcsendes) éjszakán szerintem jobban lehûlhet, mint ma reggelre. Mindebbõl számomra erõs inverzió következik, amirõl úgy gondolom, hogy elõsegíti a tartósabb, kiterjedtebb köd kialakulását. Ha tévedtem, kérlek, fejtsd ki a valódi helyzetet részletesebben - szerintem egy profi RÉSZLETES kritikájából mindannyian tanulhatnánk egy amatõr oldalon.
Nem értem, jól lenne mindenki továbbképzése érdekében elmagyarázni néhány mondatban a következõ állítás valódiságát: "... a magasban zajló melegedés hatására a ködhajlam is erõsödik." ( talán az, aki ilyet állít...)
A hóréteg vastagsága kis területen belül is elég változó, még akkor is, ha havazáskor nem fújt erõs szél. Úgy szokás megállapítani, hogy minél több (legalább 3) olyan helyen megmérik, ami nincs leárnyékolva és a méréseket átlagolják, majd egész számra kerekítik. Így mm-ben megadni általában nincs értelme.
Mert nem valószínû, hogy bárki meg tudná mérni milliméter pontossággal a hóréteget.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat