Globális jelenségek
Nem. A politika (pláne az olyan direkt politika, amit te toltál itt eggyel lejjebb) nem tartozik a megtűrt témák között, lásd szabályzat. Lehet lavírozgatni vagy direktbe tolni, de először csak törlünk, utána figyelmeztetünk, utána szankcionálunk. Így megy ez kb. 18 éve ezen az oldalon.
A feltételezést és a moderátorok sértegetését vegyük úgy, hogy most nem vettem észre!
A feltételezést és a moderátorok sértegetését vegyük úgy, hogy most nem vettem észre!
Akkor itt ez van, hogy a moderátorok törlik már a nekik nem szimpatikus ontopik tény megállapításokat is, nem csak az övékkel ellentétes véleményeket?
Milyen lapos volt az utóbbi időben a napfolttevékenység. Mostanra már várták, hogy felpörög a dolog, de egyelőre teljes minimumon van. Ha a kis jégkorszak annak köszönhető, hogy több 11 éves ciklus is gyenge volt, akkor most a globális felmelegedés ezt a hatást teljesen kiöli (és a napfolt-minimum mérsékli a felmelegedés hatását), vagy idő kellene a gyenge napfoltciklusoknak, hogy lehűléssel járjon, vagy a kettőnek semmi köze egymáshoz?
Mert ha a gyenge napfolttevékenység enyhíti a felmelegedés hatásait, akkor most abban a tévképzetben vagyunk, hogy nincs is felmelegedés, minden rendben, nem kell semmit sem tenni (ami egy egyre népszerűbb elképzelés - politikai szinten, de itt a MetNet-en is). Ha viszont a kettőnek nincs köze egymáshoz, akkor jó irányba haladunk, hogy összehozzunk egy kis jégkorszakot? Persze egy Maunder-minimumot nem kezdtünk meg, de egy Dalton-minimumnak tűnhet a kezdés. Az is igaz, hogy utóbbi is gyengébb tevékenységgel járt, már amennyire megbízhatóak az akkori adatok.
Viszont ha tompítja a felmelegedés tényét a csökkenő napfolttevékenység, akkor az messze nem olyan jó hír, ha ez a negatív hatás megszűnik.
Mert ha a gyenge napfolttevékenység enyhíti a felmelegedés hatásait, akkor most abban a tévképzetben vagyunk, hogy nincs is felmelegedés, minden rendben, nem kell semmit sem tenni (ami egy egyre népszerűbb elképzelés - politikai szinten, de itt a MetNet-en is). Ha viszont a kettőnek nincs köze egymáshoz, akkor jó irányba haladunk, hogy összehozzunk egy kis jégkorszakot? Persze egy Maunder-minimumot nem kezdtünk meg, de egy Dalton-minimumnak tűnhet a kezdés. Az is igaz, hogy utóbbi is gyengébb tevékenységgel járt, már amennyire megbízhatóak az akkori adatok.
Viszont ha tompítja a felmelegedés tényét a csökkenő napfolttevékenység, akkor az messze nem olyan jó hír, ha ez a negatív hatás megszűnik.
ha az eleted mulna rajta hidd el csak az lenne a kerdes, hogy hany gyereket? 
en ebben bizom
en ebben bizom
Az utolsó ponttal az a gond szerintem, hogy azt sem tudjuk, hogy hogyan lehetne érdemben irányt váltani, be lehet tiltani a szívószálat meg a műanyag zacskót, támogatni a megújulókat, de itt olyan szintű gyors összefogásra lenne szükség, hogy az egész kb olyan valószínűségű, mint hogy én most azt mondom, hogy ott akarok lenni 23 év múlva a még meg sem fogant gyerekem diplomaosztóján. Nem lehetetlen, csak ahhoz egy héten belül kéne találnom egy nőt, aki 10 hónap múlva egészséges gyereket szül nekem, a gyereket fel kell nevelni, majd miután leérettségizett, úgy kell döntenie, hogy diplomát szerez, az egyetemet csont nélkül el kell végeznie, és mindezt nekem még meg is kéne érnem.
azert nem ilyen egyszeru ez a helyzet szerintem, hogy fotelbol okoskodva le tudjuk soporni az egeszet az asztalrol.
- az latszik hogy a tudosok altal felallitott modellek nagyon szornak es rengeteg szempontot nem vesznek figyelembe, az elorejelzeseik ezert elegge bizonytalanok, DE a tendenciat eltalaltak, a korrekciok az ujabb meresi eredmenyek ismereteben eddig meg mindig a rosszabb forgatokonyvek iranyaban tortentek, es a sajat tapasztaaltunk is e fele tart. A legszomorubb ebben az egeszben az, hogy a jelenlegi tudasunk csak erre kepes, lenyegeben nem vagyunk jobbak mint az oskorban a varazslok, samanok. Mar csak akkor tudjuk lemodellezni biztosan az esemenyeket amikor mar megtortentek, vagy meg akkor sem.
- a csapadek problemat szerintem ugy magyarazzak, hogy olyan teruletek leszenk csapadekmentesek ahol most intenziv elelmiszertrrmeles folyik, es hirtelen nehany evig rossz vagy alig van termes az globalis problemat okozhat, de ebben nem (sem) vagyok expert. A masik problema a nagy edesvizu folyok vizhozamanak csokkenese. Nem vagyunk kisegigve azzal ha a sos viz mennyiseges no az edes meg csokken
- a multbeli tapasztaaltaink nem relevansak jelenleg, pont ez a problema hogy a valtozas olyan merteku es olyan gyors amire meg nem volt pelda korabban (ismereteink szerint)
- arrol en nem hallottam hogy 2015-2020ra josoltak volna az eghajlat osszeomlasst, ez erdekelne hogy hol olvastad. A novekedes hatarai eredetileg 1972es abban harmincas evek korulre jelezte az osszeomlast, de ez meg nem vette figyelembe az eghajlatvaltozast, mivel nem is tudott rola, ez csak a termeszeti eroforrasok, megujjulok, nem megujjulok tulhasznalatat a populacio novekedest, ipari termelest elelmszer termelest meg ilyesmiket vett figyelembe.
Link
- a problemak mindenesetre adottak, a megoldasukra globalis szinten meg halovany tervek sincsenek. En abban bizom ha beut valahol tenyleg a menku, mondjuk meghal nehany millio ember akkor az emberiseg osszeszedi magat es nagyon gyorsan iranyt valt.
- az latszik hogy a tudosok altal felallitott modellek nagyon szornak es rengeteg szempontot nem vesznek figyelembe, az elorejelzeseik ezert elegge bizonytalanok, DE a tendenciat eltalaltak, a korrekciok az ujabb meresi eredmenyek ismereteben eddig meg mindig a rosszabb forgatokonyvek iranyaban tortentek, es a sajat tapasztaaltunk is e fele tart. A legszomorubb ebben az egeszben az, hogy a jelenlegi tudasunk csak erre kepes, lenyegeben nem vagyunk jobbak mint az oskorban a varazslok, samanok. Mar csak akkor tudjuk lemodellezni biztosan az esemenyeket amikor mar megtortentek, vagy meg akkor sem.
- a csapadek problemat szerintem ugy magyarazzak, hogy olyan teruletek leszenk csapadekmentesek ahol most intenziv elelmiszertrrmeles folyik, es hirtelen nehany evig rossz vagy alig van termes az globalis problemat okozhat, de ebben nem (sem) vagyok expert. A masik problema a nagy edesvizu folyok vizhozamanak csokkenese. Nem vagyunk kisegigve azzal ha a sos viz mennyiseges no az edes meg csokken
- a multbeli tapasztaaltaink nem relevansak jelenleg, pont ez a problema hogy a valtozas olyan merteku es olyan gyors amire meg nem volt pelda korabban (ismereteink szerint)
- arrol en nem hallottam hogy 2015-2020ra josoltak volna az eghajlat osszeomlasst, ez erdekelne hogy hol olvastad. A novekedes hatarai eredetileg 1972es abban harmincas evek korulre jelezte az osszeomlast, de ez meg nem vette figyelembe az eghajlatvaltozast, mivel nem is tudott rola, ez csak a termeszeti eroforrasok, megujjulok, nem megujjulok tulhasznalatat a populacio novekedest, ipari termelest elelmszer termelest meg ilyesmiket vett figyelembe.
Link
- a problemak mindenesetre adottak, a megoldasukra globalis szinten meg halovany tervek sincsenek. En abban bizom ha beut valahol tenyleg a menku, mondjuk meghal nehany millio ember akkor az emberiseg osszeszedi magat es nagyon gyorsan iranyt valt.
Egy MMT által szervezett meteorológiai pályázat egyik díjazottja az a tanulmány volt, amiben az állt, hogy 2050-2100 között a búza nem kapja meg a téli hidegigényét, ezért problémát jelent majd a termesztése.
Nem ragozom, mekkora baromság, és ez kapott díjat!
Nem ragozom, mekkora baromság, és ez kapott díjat!
Nem tudom a világot uraló hamishír gyártásban kinek lehet hinni (nálunk már tv csatornák működnek kimondottan agymosás céllal, szerintem pártoktól függetlenül az internetről nem is beszélve), de laikusként (sokak szerint nem értek az éghajlathoz, valóban nem végzek tudományos munkát régóta) is szembetűnő, hogy a végveszély, amiről papolnak(már sokszor leírtam, bocs az ismétlésért) a tényleges problémák és tények teljes elferdítése.
Pl. a vízhiány kialakulása a Földön. Ekkora víztömeg mellett, ami a bolygónkat borítja teljes hülyeség kategória. Nem fognak a tengerek párologni ? Ha párolognak hova lesz a víz a légkörből ? Elszívja a világűr ? Ha nem szívja el mi a biztosíték arra, hogy csapadék formájában ne hulljon a földre vissza ? Vannak és voltak is a légkörzés természetéből adódóan sivatagos területek. Ezek kiterjedése nem állandó, de attól nem kell szerintem félni, ha egy hónapig valahol nem esik, hogy elsivatagosodunk.
-Felmelegedés megállíthatatlan. Kétségtelen a Földön zajló melegedés egypár évtizede. Ha egy bolygó korát milliárdokban mérjük ez másodpercnyi idő csak. Voltak valóban éghajlati kataklizmák a Föld történetében, kihalások, de a mostani folyamatok közel sem olyan drasztikusak, hogy a bolygó 20 év múlva való lakhatatlanságához vezetnének (eredetileg 2015-20-ra jósolták az éghajlat "összeomlását")
-Elolvad a jég és tengerbe fulladnak a parti városok. Volt olyan a Földön, hogy eltűnt a jég, reális lehet egy ilyen változás, de nem 20-30 év alatt történt ilyesmi.Nem sok várost öntött el eddig a víz, pedig gőzerővel ezt nyomatják. Ha tud valaki ilyenről szívesen megnézném, de nem láttam pl. olyan képet, hogy pl. Velencét elöntötte a tenger (A Pó inkább)
-Éhen halunk, mert olyan szélsőséges az időjárás, hogy a termés és az állatok elpusztulnak. Az élelmiszer 30 %-a a szemétben köt ki, őrületes a pazarlás. Ha a boltba megyek nem látok üres polcokat , mert a nép felzabált mindent. Inkább őrületes élelemdömping van. Ha kevesebb a cseresznyetermés még attól nem halunk éhen. Mást is lehet enni. Nálunk dugig a fa, jó lenne ha végre megérne, nem tudom miért árulják 1-2 ezerért is kilóját?
-CO2 marha sok az emberek miatt , üvegházhatása beláthatatlanul végzetes lesz. Szerintem a Föld természetes növénytakaróját a felszín vagy felén az emberiség kipusztította. Ha a fotoszintetizáló növényzetet, elsősorban az erdőségeket gőzerővel irtjuk és eltüzeljük (ez már ezer évek óta tart sajnos) eleve nőni kell a CO2-nek és a fosszilis tüzelőanyagok csak hab a tortán. Sokkal szélsőségesebbé válik a hőmérséklet, ha az erdők helyét csupasz szántások sőt lebetonozott-aszfaltozott települések foglalják el. Ehhez nem kell sem a CO2-nek nőni, sem a jégnek elolvadni. Ilyen a fizika.
De nem folytatom... dolgozni is kéne.
Pl. a vízhiány kialakulása a Földön. Ekkora víztömeg mellett, ami a bolygónkat borítja teljes hülyeség kategória. Nem fognak a tengerek párologni ? Ha párolognak hova lesz a víz a légkörből ? Elszívja a világűr ? Ha nem szívja el mi a biztosíték arra, hogy csapadék formájában ne hulljon a földre vissza ? Vannak és voltak is a légkörzés természetéből adódóan sivatagos területek. Ezek kiterjedése nem állandó, de attól nem kell szerintem félni, ha egy hónapig valahol nem esik, hogy elsivatagosodunk.
-Felmelegedés megállíthatatlan. Kétségtelen a Földön zajló melegedés egypár évtizede. Ha egy bolygó korát milliárdokban mérjük ez másodpercnyi idő csak. Voltak valóban éghajlati kataklizmák a Föld történetében, kihalások, de a mostani folyamatok közel sem olyan drasztikusak, hogy a bolygó 20 év múlva való lakhatatlanságához vezetnének (eredetileg 2015-20-ra jósolták az éghajlat "összeomlását")
-Elolvad a jég és tengerbe fulladnak a parti városok. Volt olyan a Földön, hogy eltűnt a jég, reális lehet egy ilyen változás, de nem 20-30 év alatt történt ilyesmi.Nem sok várost öntött el eddig a víz, pedig gőzerővel ezt nyomatják. Ha tud valaki ilyenről szívesen megnézném, de nem láttam pl. olyan képet, hogy pl. Velencét elöntötte a tenger (A Pó inkább)
-Éhen halunk, mert olyan szélsőséges az időjárás, hogy a termés és az állatok elpusztulnak. Az élelmiszer 30 %-a a szemétben köt ki, őrületes a pazarlás. Ha a boltba megyek nem látok üres polcokat , mert a nép felzabált mindent. Inkább őrületes élelemdömping van. Ha kevesebb a cseresznyetermés még attól nem halunk éhen. Mást is lehet enni. Nálunk dugig a fa, jó lenne ha végre megérne, nem tudom miért árulják 1-2 ezerért is kilóját?
-CO2 marha sok az emberek miatt , üvegházhatása beláthatatlanul végzetes lesz. Szerintem a Föld természetes növénytakaróját a felszín vagy felén az emberiség kipusztította. Ha a fotoszintetizáló növényzetet, elsősorban az erdőségeket gőzerővel irtjuk és eltüzeljük (ez már ezer évek óta tart sajnos) eleve nőni kell a CO2-nek és a fosszilis tüzelőanyagok csak hab a tortán. Sokkal szélsőségesebbé válik a hőmérséklet, ha az erdők helyét csupasz szántások sőt lebetonozott-aszfaltozott települések foglalják el. Ehhez nem kell sem a CO2-nek nőni, sem a jégnek elolvadni. Ilyen a fizika.
De nem folytatom... dolgozni is kéne.
Amúgy ez nem pontos (ja, bocs, most látom, hogy írtad is).
A think tank or policy institute is a research institute/center and organization which performs research and advocacy concerning topics such as social policy, political strategy, economics, military, technology, and culture.
A think tank or policy institute is a research institute/center and organization which performs research and advocacy concerning topics such as social policy, political strategy, economics, military, technology, and culture.
Szép gyűjtés. Iszonyú ciki és kontraproduktív, hogy egy ennyire komoly problémát ilyen blődségekkel tesznek nevetségessé. Viszont az indexes félre fordítások, szenzáció hajhászás stb.-től függetlenül a klímaváltozás problémájának súlyosságát én továbbra sem kérdőjelezném meg, mert nem venném magamnak a bátorságot, hogy válogatott zsenikből álló think tankek kutatásaival (vagy mások kutatásaiból összeállított jelentéseivel) vitába szálljak. De mondom, teljesen jogos, amit írsz és az ezen alapuló szkepszis.
Iszonyú ciki és kontraproduktív, hogy egy ennyire komoly problémát ilyen blődségekkel tesznek nevetségessé. Viszont az indexes félre fordítások, szenzáció hajhászás stb.-től függetlenül a klímaváltozás problémájának súlyosságát én továbbra sem kérdőjelezném meg, mert nem venném magamnak a bátorságot, hogy válogatott zsenikből álló think tankek kutatásaival (vagy mások kutatásaiból összeállított jelentéseivel) vitába szálljak. De mondom, teljesen jogos, amit írsz és az ezen alapuló szkepszis.
A cikknek van két ikertestvére:
Az egyik: Link
Lehet válogatni benne, de nekem ez a zöldség tetszik legjobban, "a gabonafélék beporzásáért felelős rovarok eltűnhetnek":
Általános iskolában élővilág órán tanultak szerint a búza, az árpa, a rozs, a köles (és a kukorica) is szél porozta növény. Ha esetleg azóta ennek az ellenkezőjét bizonyították, mindenkitől elnézést kérek. Egyéb tömeg - élelmiszerek, burgonya, édesburgonya: Tudomásom szerint a "termés ", a fejlődő gumók mennyiségét nem befolyásolja, hogy a virágát beporozza-e valami, vagy sem. A méhek egyébként meglehetősen hőtűrőek, 48 - 50 °C-t is elviselnek. Egyébként a méhek meglepően jól klimatizálják rezidenciájukat.
A második: Link
Ebből is egy gyöngyszem: "Eltűnnek a vadludak kedvelt telelőhelyei, a tengerparti mocsarak és folyótorkolatok is. Kevesebb zsákmányt foghatnak, és a vándorláshoz sem lesz annyi energiájuk."
Nagy baja lehet annak a vadlúdnak, amelyik nem tud zsákmányt fogni: Az már a róka szájában, vagy a vadász terítékén van. Ugyanis a ludak full vegetáriánusok. Dinamikus telelő helyeikről (mindig a fagyhatár közelében tartózkodnak) bejárják a környék vetéseit és ott kajálnak. A kacsák viszont mindenevők.
A fórumon itt kezdődik egy szál az ájpicici 2013-as jelentésével kapcsolatban:
Link
Szerintem elég jól végigelemeztük a jelentést.
Most nem arról írnék, hogy az akkori jelentésükben nincs egyetlen állításuk sem, aminél ne hagyták volna nyitva a kiskaput, hogy akár az állítás ellenkezője is igaz lehet, hanem erről:
"Az IPCC nem végez újabb kutatásokat."...
Mi már megalapoztuk a pozíciónkat, dolgozzanak a rabszolgák...
..."Ehelyett az a feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen a világszerte létező tudományos irodalomról, az éghajlatváltozás ipari és társadalomgazdasági hatásairól."
Pár évente összeollózunk valamit, abból életünk végéig jó pénzért elleszünk a pozíciónkban. Nyilván csak olyasmit ollózunk össze, ami minket igazol.
"politikailag helytálló", politikailag korrekt klímajelentések készítése a feladata? Azok milyenek? Anti-rasszisták, gender-semlegesek, vagy mifélék? Vagy inkább olyanok, hogy a fősodorba nem tartozó kritikus kutatásokat, szakirodalmat figyelmen kívül hagyják, szerzőit ellehetetlenítik, tönkre teszik, nevetségessé teszik? Mint Miskolczi professzort?
Véleményem szerint egy klímakutató központnak feladata lenne folyamatosan fejleszteni és validálni a klímamodelleket addig, amíg az elmúlt száz év pár évtizedes tetszőleges adatsorára ráeresztve legalább 5 - 10 éves távlatban főfutásban, vagy legalább fáklyaátlagban nagyjából a későbbi adatokra illeszkedő előrejelzést adjon, nem pedig az elszállt futások eredményét valóságnak tekintve azoknak a bioszférára, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásaival riogasson.
Az egyik: Link
Lehet válogatni benne, de nekem ez a zöldség tetszik legjobban, "a gabonafélék beporzásáért felelős rovarok eltűnhetnek":
Általános iskolában élővilág órán tanultak szerint a búza, az árpa, a rozs, a köles (és a kukorica) is szél porozta növény. Ha esetleg azóta ennek az ellenkezőjét bizonyították, mindenkitől elnézést kérek. Egyéb tömeg - élelmiszerek, burgonya, édesburgonya: Tudomásom szerint a "termés ", a fejlődő gumók mennyiségét nem befolyásolja, hogy a virágát beporozza-e valami, vagy sem. A méhek egyébként meglehetősen hőtűrőek, 48 - 50 °C-t is elviselnek. Egyébként a méhek meglepően jól klimatizálják rezidenciájukat.
A második: Link
Ebből is egy gyöngyszem: "Eltűnnek a vadludak kedvelt telelőhelyei, a tengerparti mocsarak és folyótorkolatok is. Kevesebb zsákmányt foghatnak, és a vándorláshoz sem lesz annyi energiájuk."
Nagy baja lehet annak a vadlúdnak, amelyik nem tud zsákmányt fogni: Az már a róka szájában, vagy a vadász terítékén van. Ugyanis a ludak full vegetáriánusok. Dinamikus telelő helyeikről (mindig a fagyhatár közelében tartózkodnak) bejárják a környék vetéseit és ott kajálnak. A kacsák viszont mindenevők.
A fórumon itt kezdődik egy szál az ájpicici 2013-as jelentésével kapcsolatban:
Link
Szerintem elég jól végigelemeztük a jelentést.
Most nem arról írnék, hogy az akkori jelentésükben nincs egyetlen állításuk sem, aminél ne hagyták volna nyitva a kiskaput, hogy akár az állítás ellenkezője is igaz lehet, hanem erről:
"Az IPCC nem végez újabb kutatásokat."...
Mi már megalapoztuk a pozíciónkat, dolgozzanak a rabszolgák...
..."Ehelyett az a feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen a világszerte létező tudományos irodalomról, az éghajlatváltozás ipari és társadalomgazdasági hatásairól."
Pár évente összeollózunk valamit, abból életünk végéig jó pénzért elleszünk a pozíciónkban. Nyilván csak olyasmit ollózunk össze, ami minket igazol.
"politikailag helytálló", politikailag korrekt klímajelentések készítése a feladata? Azok milyenek? Anti-rasszisták, gender-semlegesek, vagy mifélék? Vagy inkább olyanok, hogy a fősodorba nem tartozó kritikus kutatásokat, szakirodalmat figyelmen kívül hagyják, szerzőit ellehetetlenítik, tönkre teszik, nevetségessé teszik? Mint Miskolczi professzort?
Véleményem szerint egy klímakutató központnak feladata lenne folyamatosan fejleszteni és validálni a klímamodelleket addig, amíg az elmúlt száz év pár évtizedes tetszőleges adatsorára ráeresztve legalább 5 - 10 éves távlatban főfutásban, vagy legalább fáklyaátlagban nagyjából a későbbi adatokra illeszkedő előrejelzést adjon, nem pedig az elszállt futások eredményét valóságnak tekintve azoknak a bioszférára, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásaival riogasson.
Minél jobban beleásom magam, annál határozottabb a meggyőződésem, miszerint fogalmuk sincs a szakembereknek, hogy mi okozza a klímaváltozást. Az pedig már csak a modern civilizációnk egyik hitvány tulajdonságának az oka, hogy kényszeresen, mindent meg kell magyarázni valamivel, mert az ugye elképzelhetetlen és az egónkkal összeférhetetlen, h azt mondjuk gőzünk sincs róla. És ha már így kell tennünk akkor legyen olyan ok, amivel mindenkit felelőssé lehet tenni és jól tejelő iparágat hozhatunk belőle létre. Kár, mert ahogy Miskolczi Ferenc is mondta, ezzel rossz helyre fordítjuk az erőforrásokat és nem kerülünk közelebb a valódi válaszokhoz. Számomra még mai napig döbbenet, miért nem figyel senki oda arra amit mond/ mondott. A cikk is arról szól, hogy kevés az időnk a cselekvésre. Igen, de mit tehetünk? Mit tehetünk mi egyénenként? Még ha a co2 lenne a ludas, akkor sem lenne egyszerű a dolgunk. Az autóink töredékét bocsájtják ki mint a légi közlekedés. Ki meri majd azt leállítani? Nyilván senki. Ilyen gyermeki fellángolásnak érzem az ehhez hasonló "intézkedéseket": legyünk vegák, járjunk bicajjal meg elektromos autókkal stb. Holott se az ok amit megjelölnek a klímaváltozásért, sem pedig a megoldás amiket elvárnak nem tűnik reálisnak és megvalósíthatónak a közeljövőben. itt van ez pl. Link
Bocsánat, ha összeesküvés szagú lett, de nehéz egy egészen "furcsa" témát logikus magyarázatokkal alátámasztani,hisz az egész nem olyan alapokon áll....
Bocsánat, ha összeesküvés szagú lett, de nehéz egy egészen "furcsa" témát logikus magyarázatokkal alátámasztani,hisz az egész nem olyan alapokon áll....
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#10950)
Jelentős valószínűségűnek tartom, hogy az, hogy az Ural csak áthaladni tud ilyen vastagságú jégmezőn, hajózási utat biztosítani nem tud. A jégtörők a hajózhatóság határán levő jégborítottság mellett dolgoznak. Az Ural típusú jégtörők gondolom nem az autók pesti csúcsforgalmi dugókban jellemző követési távolságával követik egymást. Lehet, hogy létezik káoszelmélet, lehet, hogy létezik a lepke szárnya effektus, de egy, a légkörével alapelveiben analóg anyag - energia folytonossági egyenletrendszerben lokális változásnak csak lokális következménye van. Én megmaradok (ebben a témában is) az általános szkepticizmusomban.
Most olvasom, hogy az oroszok Ural nevű "expedíciós" hajója 3 méteres jéggel is elbír.
Vajon vizsgálta már valaki, hogy az Északi-sarkvidéken a hajóforgalom növekedése mennyire befolyásolja a jégolvadást?
Gondolom úgy működik a jég, hogy amíg egyben van, addig jobban tartja magát, míg ha feldarabolódik, akkor gyorsabban olvad.
Tehát a jégtörő hajók tevékenysége elméletben a jég ellen hat, a kérdés az, hogy ez a tevékenység elhanyagolható vagy sem a ciklonok szele által gerjesztett hullámzás okozta jégdarabolódással szemben?
Vajon vizsgálta már valaki, hogy az Északi-sarkvidéken a hajóforgalom növekedése mennyire befolyásolja a jégolvadást?
Gondolom úgy működik a jég, hogy amíg egyben van, addig jobban tartja magát, míg ha feldarabolódik, akkor gyorsabban olvad.
Tehát a jégtörő hajók tevékenysége elméletben a jég ellen hat, a kérdés az, hogy ez a tevékenység elhanyagolható vagy sem a ciklonok szele által gerjesztett hullámzás okozta jégdarabolódással szemben?
Az Exxon már 1982-ben kimutatta, hogy mára minden rekordot megdönt a levegő széndioxid-tartalma
Link
Nyilván ez inkább jóslás volt, mint számítás, mindenesetre elég jól beletrafáltak. Reméljük, hogy a későbbiekre vonatkozó előrejelzéseik nem igazolódnak be.
Link
Nyilván ez inkább jóslás volt, mint számítás, mindenesetre elég jól beletrafáltak. Reméljük, hogy a későbbiekre vonatkozó előrejelzéseik nem igazolódnak be.
Nem? Pedig tényleg azt hittem. 
Azért a vidámság még mindig megmaradt.
Azért a vidámság még mindig megmaradt.
"A Leonardo DiCaprio filmje nagyon sok emberhez eljutott, felhívta a figyelmet a problémákra, én azt mondom, hogy összességében megérte."
"Szóval ezeknek a drága filmeknek a mérlege a cél szempontjából szerintem bőven pozitív."
Már megérte korán benéznem ide. Vidáman indul a napom.
"Szóval ezeknek a drága filmeknek a mérlege a cél szempontjából szerintem bőven pozitív."
Már megérte korán benéznem ide. Vidáman indul a napom.
Érthető, hogy visszatetszést vált ki az emberből a gazdagok pazarló luxusa, álszent aggodalma a klímaváltozás miatt, de nem az 1% magánrepülőzésén fog múlni a bolygó sorsa. A Leonardo DiCaprio filmje nagyon sok emberhez eljutott, felhívta a figyelmet a problémákra, én azt mondom, hogy összességében megérte. Más kérdés, hogy nem az átlagembert kell meggyőzni, hanem a kormányokat. De ha úgy nézzük, ha az átlagembert meggyőzöd, akkor ő a fogyasztása során hozott döntéseivel, a szavazatával megváltoztathat mindent. Szóval ezeknek a drága filmeknek a mérlege a cél szempontjából szerintem bőven pozitív.
Más kérdés, hogy nem az átlagembert kell meggyőzni, hanem a kormányokat. De ha úgy nézzük, ha az átlagembert meggyőzöd, akkor ő a fogyasztása során hozott döntéseivel, a szavazatával megváltoztathat mindent. Szóval ezeknek a drága filmeknek a mérlege a cél szempontjából szerintem bőven pozitív.
Nekem valóban nehéz az ő fejükkel gondolkoznom. Pl. egyszer egy színész készített (nem csak ő persze) egy filmet a klíma összeomlásáról és a világ végpusztulás felé haladásáról. Ha jól emlékszem repülővel repkedte be világunkat, hogy a szörnyű pusztulásra felhívja a figyelmet. Mi energia, pénz, anyag, környezetszennyezés kell ilyen filmekhez és ahhoz a százhoz, amiben ő öldökölt meg szerelmeskedett, amiért még Oscart is kapott. Amikor ezeket a hihetetlen dollármilliárdokat elkölti meg többet repülőzik mint egy kisebb szegény állam egész lakossága, akkor mit gondolhat arról, hogy ki a felelős a bolygó rohamos pusztulásának felelőseiről nem tudhatom.
Csak ha benne lennél abba a 10 %-ba, akkor a felsorolásodban lehet, hogy nem ezek szerepelnének.
Jó lenne, ha az a 10 % uralkodó réteg gondolkodna el ezen, aki az földi javak (pénz, föld, víz, energia stb.) kb. 90 %-át birtokolja, ellopja, kisajátítja és elfogyasztja. Én hetente egy petpalackot veszek, van aki 60-at. Van akinek 1000 m3-es medencéje van a milliárdokat érő villájában, én ennyi vizet fél életem alatt fogyasztok. Van aki 50 autót vesz életében, én eddig csak 2 használtat vettem 58 év alatt. Nekem egy lakásom van, van akinek 30. Nem folytatom: szerintetek kinek kéne a környezetszennyezésen meg a bolygó tönkretételén elgondolkodnia ?
Gondolkoztál már azon, hogy mit fogsz csinálni, amikor fel kell adnod az eddigi életmódodat?
Link
Link
Már akinek.
Megfelelő rendszerrel egy háztartás teljesen függetleníthető lenne az energia szolgáltatótól.
A háztartások elgázosítása nem mindenütt olyan egyértelmű.
Egyszer dolgoztam egy felvidéki projekten is, ahol teljesen egyértelmű volt, hogy a lakások fűtése elektromos energiával történik. De idehaza is a hőszivattyús rendszereknél szintén.
Jövőbeli elképzelésem, hogy az energia közműszolgáltók feladata csak a nagy ipari felhasználókra fog korlátozódni.
Szerk:
Kicsit zavarosnak tűnhetett, de első lépésként a háztartások gáztalanítása, következő lépésként villamos hálózattól való függetlenítése jöhet.
Hogy pl. a fafűtés hogy jön a rendszerbe, arról inkább nem írnék.
Megfelelő rendszerrel egy háztartás teljesen függetleníthető lenne az energia szolgáltatótól.
A háztartások elgázosítása nem mindenütt olyan egyértelmű.
Egyszer dolgoztam egy felvidéki projekten is, ahol teljesen egyértelmű volt, hogy a lakások fűtése elektromos energiával történik. De idehaza is a hőszivattyús rendszereknél szintén.
Jövőbeli elképzelésem, hogy az energia közműszolgáltók feladata csak a nagy ipari felhasználókra fog korlátozódni.
Szerk:
Kicsit zavarosnak tűnhetett, de első lépésként a háztartások gáztalanítása, következő lépésként villamos hálózattól való függetlenítése jöhet.
Hogy pl. a fafűtés hogy jön a rendszerbe, arról inkább nem írnék.
Azt azért hozzátehetjük, hogy az egyszerű elektromos fűtés az összes lehetőség közül a legdrágább.
Még hozzátenném hogy a világítást leginkább fűtési szezonban használjuk, mikor rövidek a nappalok. Ekkor az ízzó által termelt hőenergia nem vész kárba. A megtakarítás számításánál ezt valahogy figyelmen kívül hagyják.
Fiúk, LED-es vasalót és mosógépet hol árulnak?, Nálam ezek fogyasztják a legtöbbet...
Hasonlóak a tapasztalataim a kompakt fénycsővekkel. Megjelenésükkor azzal reklámoztàk hogy élettartamuk 10x-ese az izzóéknak. Azóta is szatyorszámra gyűlnek a kiégett fénycsővek, melyek ráadásul veszélyes hulladéknak számítanak. Aztán még ott van a bemelegedési idejük.
Amúgy fűtési idényben nem olyan nagy gond, ha az ízzó a lakásban az energia nagy részét hőben adja le. Van aki állítólag évszaknak megfelelően cserélgeti az égőket a lakásban.
Amúgy fűtési idényben nem olyan nagy gond, ha az ízzó a lakásban az energia nagy részét hőben adja le. Van aki állítólag évszaknak megfelelően cserélgeti az égőket a lakásban.
Olvastam olyan hirdetést, hogy a villanyszámlát az új, alig fogyasztó lámpaizzókkal akár felére lehet csökkenteni. Ez igaz lehet (akár 90 % is), ha a 100-as égőket 10 W-osakkal lecseréljük. És persze az áramot csak világításra használnánk. De hol vannak a mosógépek,villanybojlerek,mikrosütők,tv-k, hűtőgépek,klímák,akkumulátortöltők,számítógépek,kenyérpirítók,elektromos sütők, rezsók és főzőlapok,borotvák,hajszárítók,merülőforralók,szendvicssütők,szárítógépek,vasalók,fúró és egyéb barkácsgépek stb-stb.?( ezek közt lehetnek akár 1000-2000 W-osak is) Ha egy személy egy helységben éget egy lámpát (nem égeti díszkivilágításban a lakás összes lámpáját egyszerre) akkor ha jól számolok egy 40-es izzó napi 10 óra alatt 400 Wh-t fogyaszt ami havi 12000 Wh.Ha 3 személy éget 1-1 lámpát akkor az kb. 36 kWh. Ha egy átlagos családi villanyfogyasztást havi 100 kWh-nak veszek (villanybojler és 1-nél több hűtő és gáz helyett elektromos sütés főzés esetén ez jóval több) akkor ez csak 36 %. Ha ezt felére csökkentem akkor 18 % a megtakarítás. Akkor hogyan jön ki az orbitális megtakarítás a lámpaizzókkal ? Talán 10-20 %-ot azért eléri attól függően mennyi a havi áramszámla.
Lehet, hogy elszámoltam, de biztosan van fizikus vagy villanyszerelő aki kijavít.
Szerk.: Elszámoltam alaposan, de más kijavítottam.
Lehet, hogy elszámoltam, de biztosan van fizikus vagy villanyszerelő aki kijavít.
Szerk.: Elszámoltam alaposan, de más kijavítottam.
Valami sánta az adataidban.
Priviben válaszolok, mert a szűkebb téma kivesézése már eléggé eltér a fórum alaptémájától.
SkyBlueSky: Válasz szintén priviben fog menni.
Priviben válaszolok, mert a szűkebb téma kivesézése már eléggé eltér a fórum alaptémájától.
SkyBlueSky: Válasz szintén priviben fog menni.
De! Rohadtul észreveszed az energiaszámlán is, ha nem csak egy izzót cserélsz le ledre, hanem mondjuk a felét az összes égődnek. Főleg, ha az összeset.
Már csak a számokból is kiindulva: nem mindegy, hogy 40W vagy 3W. 13szoros a különbség (illetve 13ada). Pont ennyi fog látszódni a villanyszámlában is.
Már csak a számokból is kiindulva: nem mindegy, hogy 40W vagy 3W. 13szoros a különbség (illetve 13ada). Pont ennyi fog látszódni a villanyszámlában is.
Pont a napokban húztam fel magamat, hogy spórolás céljából veszem (vettem, mert már én is kezdek led-re átállni) a kompakt fénycsöveket, de két éven belül 7 ment tönkre. Megtartottam a dobozokat és a számlákat, cserélni nem akarták őket. Ha 100 w-os izzókat használtam volna helyettük, akkor is olcsóbban jövök ki. LED-esből mit érdemes venni (az utolsó kettő Tescós Landlite lett)?
Nagyjából jó helyen kapiskálsz Addig, amíg a legnagyobb háztartási energia temetők (ablakok, falak, kazánok, belső (keringtetett) melegvíz hálózat, hűtők, elektromos vízmelegítők) energia veszteségét drasztikusan nem csökkentjük, pénzkidobás, gazdasági bűncselekmény ilyesmire anyagi forrásokat pazarolni. Ha nem öt évre tervezett mosógépekről lenne szó, akkor sem lenne elsődlegesen javasolt a cseréjük.
LED világítás: Az utóbbi időkben jelentősen csökkent az áruk. Már vannak olyan LED izzók és fénycsövek, amire a gyártó öt év garanciát vállal. Azokat érdemes megvenni. Nem a villanyszámla miatt (energia megtakarítás jelentéktelen, a villanyszámlán észre sem veszed), hanem azért, mert az élettartamuk jelentősen magasabb az előbbiekhez képest. Rühellem, ha egy égőt, vagy fénycsövet néhány hét, vagy hónap után cserélni kell. Ennek egyik oka lehet az, hogy kétféle minőségű hagyományos fényforrást (beleértve a fénycsöveket is) lehet kapni: sz...r-t és f...s-t, a másik oka, hogy ezek a fényforrások rendkívül érzékenyek a túlfeszültségre. A hálózati feszültség alacsony terhelésű időszakban simán lehet 240 V, vagy kicsit több is. Egy izzólámpa élettartama meg a tápfeszültség nagyságrendileg tizedik hatványával fordítottan arányos egy kb. 40 évvel ezelőtti KÖMAL fizikai rovatában olvasottak szerint. Nyilván az egy diák-kísérlet volt, nem állt rendelkezésükre sem anyag, sem idő, de a túlfeszültség hatását az izzókra nagyjából leírja.
Más kérdés, hogy a LED-re áttéréssel országos léptékben a kb. hatod felvett teljesítmény miatt jelentős megtakarítás érhető el.
LED világítás: Az utóbbi időkben jelentősen csökkent az áruk. Már vannak olyan LED izzók és fénycsövek, amire a gyártó öt év garanciát vállal. Azokat érdemes megvenni. Nem a villanyszámla miatt (energia megtakarítás jelentéktelen, a villanyszámlán észre sem veszed), hanem azért, mert az élettartamuk jelentősen magasabb az előbbiekhez képest. Rühellem, ha egy égőt, vagy fénycsövet néhány hét, vagy hónap után cserélni kell. Ennek egyik oka lehet az, hogy kétféle minőségű hagyományos fényforrást (beleértve a fénycsöveket is) lehet kapni: sz...r-t és f...s-t, a másik oka, hogy ezek a fényforrások rendkívül érzékenyek a túlfeszültségre. A hálózati feszültség alacsony terhelésű időszakban simán lehet 240 V, vagy kicsit több is. Egy izzólámpa élettartama meg a tápfeszültség nagyságrendileg tizedik hatványával fordítottan arányos egy kb. 40 évvel ezelőtti KÖMAL fizikai rovatában olvasottak szerint. Nyilván az egy diák-kísérlet volt, nem állt rendelkezésükre sem anyag, sem idő, de a túlfeszültség hatását az izzókra nagyjából leírja.
Más kérdés, hogy a LED-re áttéréssel országos léptékben a kb. hatod felvett teljesítmény miatt jelentős megtakarítás érhető el.
Hogy ne menjünk messzire, kedvencem az Otthon Melege program, aminek papíron az energiamegtakarítás a célja, de szerintem valójában inkább a hazai kereskedők helyzetbe hozásáról szól. Azt nehezen tudom energiatakarékosságnak tekinteni, hogy a régi, 15 évre tervezett mosógépeket kidobáljuk, hogy helyette - bár 20-30%-kal kevesebb vizet, áramot fogyasztó -, viszont (a szervizesek szerint) 5 évre tervezett gépekre cseréljük le.
Manapság, s környezetvédelem ügye az ipari termelés legnagyobb barátja. "Dobjunk ki minden régít, mert az környezetszennyező! Vegyünk helyette új, környezetbarát terméket!"
Közben épp ezzel a mesterségesen felfokozott termeléssel terheljük leginkább a bolygót. Meg a gazdasági tanácsadók által kitalált növekedés hajszolási őrülettel.
Közben épp ezzel a mesterségesen felfokozott termeléssel terheljük leginkább a bolygót. Meg a gazdasági tanácsadók által kitalált növekedés hajszolási őrülettel.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat