Kérdések és válaszok

Szerintem jól gondolod

Hát nézd!
Most néztem meg Lisszabon egyik állomásának júliusi közepeit, 21-23 fok közöttiek.
És nem a nappalok miatt, sokkal inkább az éjszakák miatt.
Mellé megnéztem Zadart, simán odavág Lisszabonnak.
Szerintem Lisszabon az óceáni és a mediterrán között van félúton.

Na jó, jó... Azért ez határeset (épp ezért nem volt a legszerencsésebb a részemrõl példának felhozni)
Tudjuk, a mediterrán klíma slágvortokban: forró, száraz nyár-enyhe, esõs tél. Az óceáni klíma: hûvös nyár, enyhe tél, egész évben egyenletes csapadékeloszlás,általában sok csapadék,
sok felhõ.
Hát akkor melyik is illik Lisszabonra? A hûvös nyár biztosan nem.
Tulajdonképp azt akartam kifejezni, hogy a Mediterráneum keleti részét nagyobb valószínûséggel érik el a téli kontinentális hidegbetörések, mint a nyugatit.

Pláne, hogy Lisszabon óceáni!

Tudnátok segíteni hogy ezen az oldalon lévõ ábrán: Link a 0.0 - 6.4 közötti beosztás mire utal?
Jól gondolom, hogy a radarok "látóhatárának" magassága ez, km-ben?
Elõre is köszönöm a választ!

Király képek! Isztambul jó nagy hidegbetöréseket tud kapni télen a Kelet-Európai-síkságról égei-tengeri vagy fekete-tengeri ciklonok hátoldalán.
Mediterrán városnak van elkönyvelve, de ezek szerint nem egészen úgy mediterrán, mint pl. Lisszabon.

Köszi szépen! Nagy segítség volt!

Link

Legföntre másold be ezt a számot: 12843

Alatta állítsd be a dátumot, pl. 2010 09 30 majd "oldest the firts" majd elküld

Elõször is köszönöm válaszod.
Igen, hasonlóra gondoltam. Itt hol lehet a korábbi éveket is megnézni?

Ilyesmire gondolsz? Link

Hogy az elmúlt években milyen idõjárás uralkodott e hónapban? Mennyire volt csapadékos, stb..hetekre, adott esetbe napokra lebontva.

Ekkor a Fekete-tengeren keresztül lezúduló sarki hidegrõl volt szó.
Egész lejött a -10, -15 fok körüli 850-en: Link Link
-2, -3 fok körüli hõmérsékletek voltak.Feljebb a városban 20-25 cm hó volt.Az ottaniak szerint az elõtte lévõ 5-6 évben még hó is alig volt.

Tavaly január, Márvány-tenger partja:Link
A lámpáknál a móló és a part:Link
Gebze tengerparti része, Isztambultól keletre.

Mit jelent, hogy szeptemberi idõjárás?

Valaki tudna nekem egy olyan oldalt adni, ahol visszamenõleg megnézhetném a szeptemberi idõjárást? Budapest és vonzáskörzete érdekelne!
Köszönöm!

A kérdésed (ti., hogy eshet-e hó pozitív hõmérsékletû tengervíz mellett, a parton) érdekes, de ebben a formában számomra értelmezhetetlen. Tudnunk kellene ugyanis, pontosan hol is van ez a tengerparti város,és milyen makrocirkuláció hat arra a vidékre. Hogy hó hull-e, vagy az esõ esik, különben sem a 2 m-en mért hõmérséklettõl függ, hanem a magasabb légrétegek hõmérsékletétõl, illetõleg a levegõ vertikális hõprofiljától. Ebbõl kiindulva elmondhatjuk, hogy havazás azokon a földrajzi szélességeken lehet, ahol negatív T850 értékek egyáltalán elõfordulhatnak. Kellõen sok makroszinoptikai térképet átnézve ez nagy vonalakban látható is. A tenger jelenléte annyiban befolyásolja a dolgot, hogy ha a hideglevegõ hosszú utat tesz meg langyos vizek felett (ez fõképp az Atlanti-óceán esetében szokott elõfordulni), akkor alsó rétegeit a víz felmelegíti, ezért ezekben a rétegekben a hópelyhek megolvadnak - vaskosan negatív T850 mellett is esõ esik. Ezért például Európa atlanti partjain a havazás még északon is viszonylag ritka, az ibériai tengerparton nagyon ritka.
Egészen más a helyzet abban az esetben, ha a tengerparti város valahol a Mediterráneum keleti részén -pl- az Adria mellett- fekszik. Itt egyrészt kisebb a melegítõ vízfelszín, másrészt északkeletrõl, az eurázsiai kontinens felõl viszonylag gyakran érkezhet hideg légtömeg, melynek alsó rétegei is fagyosak (lábas hideg) Ebbõl kifolyólag -teszem azt- Rijekában, Isztambulban, de még Velencében is simán havazik a tengerparton, természetesen pozitív vízhõmérséklet mellett. A megmaradás más lapra tartozik. Azt én is megnézném, ahogy ezeken a helyeken a hótakaró szélét nyaldossák a tenger hullámai. Ilyen valószínûleg tényleg nemigen fordul elõ (esetleg a horvát tengerpart északi részén, üvöltõ bóra mellett?)
A meleg tengervíz a part közvetlen környezetében mikroklímát csinál, itt nyilván kuriózum számba megy a megmaradó hó.

Sziasztok
Lenne egy kérdésem, csak így érdeklõdés szintjén. Tegyük föl, hogy van egy tengerparti város, ahol jelen pillanatban 7°C a víz hõmérséklete. Szerintetek hány fokos 2 m-es levegõhõmérséklet kell ahhoz, hogy hó tudjon ott esni? Egyáltalán hol van a tengervíz bemelegítési hatásának az a választóvonala, ami mellett már csak esõ tud esni a tengerparton, akármilyen hideg is legyen?
(Mielõtt valaki megkérdezi, ez az egész csak elméleti kérdés. Nincs jobb dolgom így szombat reggel. )

Asszem beletrafáltam.
Köszi az infót!

Érdekes dolog amúgy ez a statisztika! Van is erre egy közmondás:

"Semmi nem torzítja úgy a valóságot, mint a statisztika"

Rendes az OMSz, mert 24 órán belül már a második válasz érkezik:

Napijelentés kiadványukban a napi legerõsebb széllökés sebessége 00-24 UTC közötti intervallumra vonatkozik.
A minimumhõmérséklet 18-06 UTC, a maximumhõmérséklet 06-18 UTC, a csapadékösszeg 06-06 UTC között mért értékeket jelenti.

Üdvözlettel:
Major Ágnes
meteorológus, OMSZ Szolgáltatási Osztály

Kedves Uram!

A maximum és a minimum azokra az idõszakokra vonatkozik, amelyeket Ön is írt. A széllökés viszont nem 06-06, hanem 0-24 óra közötti idõszakra.
Üdvözlettel:
..........
Idõjárás-elõrejelzõ Osztály

A 00-00 UTC-s idõszak alkalmazásával az a baj, hogy egy-egy éjszakai lehûlés könnyen két nap minimumát is adhatja. Pl. a mostani Miskolc környéki -8-10 fok (ha ez marad 1 óráig) a 11-i és 12-i minimumként is archiválásra kerül, pedig valójában csak egyszer volt egy ilyen hideg éjszaka. Szerintem ellentmond az elvárásainknak, hogy egy 0 UTC-kor beálló minimum akár két napra bekerüljön. Ez a jelenség fõleg télen a 18-18 UTC-nél is bezavar, de kisebb gyakorisággal. Statisztikai szempontból legjobb lenne a határvonalat az átlagosan legmelegebb idõpont környékére tenni (mondjuk fõterminusokhoz ragaszkodva 12-12), itt viszont a dátum értelmezése kapcsán lenne gondunk. Szóval szerintem nincs igazán jó megoldás, bár igazából nem egy jelentõs problémáról van szó. Hasonlóan félrevezetõ egy archivumban, amikor egy 10 perces esõ két csapadékos napot eredményez. Még sorolhatnám.

A januári csapadéktérképen egy kirívó, 24 mm-es havi csapadékadat szerepel Jánoshalmáról. (a szomszédos adat meg 57 mm) Próbáltam rájönni az okára és arra jutottam, hogy a jan. 13-16 közti négy napban 0 mm csapadék szerepel és ebbõl adódik. Ez a hónap egyik országosan csapadékos idõszaka volt, lehetetlen, hogy egy település ebbõl kimarad (mediterrán ciklonok). Lehetne valahogyan kijavítani ?

Valami infó?

Széllökés: ???

Priviket kaptam a dologgal kapcsolatban, de pontos infót nem.

Es hogy teljes legyen a synop vs klima miatti kavarodás, több Met.szolgálat elkezdte pár éve a 00-00 UTC-s 24 órás idöszakra vonatkozó Tmin/Tmax és egyebek rögzitését is. Persze ez a legjobb verzió és automatákkal simán megoldható, de a régi idöszakokat azért az összehasonlíthatóság miatt jó lenne, ha folytatnák...

A synopba 18-6 (min), 6-18 (max) között mért szélsõértékek kerülnek, de az éghajlati adatbázisokban muszáj a 18-18-at követni. Egy példa: január elején fél 8 után kel a Nap, ezért 7 óra (6 UTC) után még könnyedén csökkenhet a hõmérséklet. Ha a 18-6 közötti "minimum" kerülne az adatbázisba, akkor az ilyen napok valódi legalacsonyabb értékére a feledés homálya borulna. Nem is beszélve azokról a helyekrõl, ahol még késõbb kel a Nap (nálam januárban rendre 9-10 óra körül állt be a minimum).

Ugyanígy elveszne a legmagasabb érték, ha egy elõoldali déli áramlás épp éjszaka melegít be legjobban. Pl. 2007 januárjában a Kyrill ciklon elõoldalán Bécsben éjjel volt 20 fok. A 6-18 órás intervallummal annak a napnak a "maximuma" több fokkal alacsonyabb lenne.

Az igen! Nekem kéne vagy két kiló!
Köszi!

Az elõbb linkeltem Link

Milyen az a tápióka hó?

Link

Egyetlen utalást találtam rá a ZAMG-nál, eszerint a 24 órás max. széllökés 6-6 UTC.
--------------
Érdekes a Tmin-Tmax kérdése. Egy Eltés BSc-dimplomamunka szerint, meg persze egyéb források szerint 18-6 (Tmin) és 6-18 UTC (Tamx) között kellene mérni. Mi miért is mérjük 18-18 UTC között?

Antibé' jön és megmondja "elõbb-utóbb". :-)

A széllökés napi maximumának mérési intervallumát már én is kérdeztem itt, de nem volt válasz. Mivel az teljesen automatizált mérés, így abban sem lennék meglepve, hogyha 0-0 idõtartamban mérnék, nem kell éjjel ember a "nullázásához". De valószínûbb, hogy valamelyik fõterminus szerint jegyzik fel, mint az összes többit. A lényeg az, hogy én is rágom a körmöm, hogy több év óta végre megtudjam (és normálisan, szabványnak megfelelõen beállíthassam a WD-ben a megfelelõ "reset time"-ot hozzá)...

Napijelentés témában: Jól tudom-e?


T.max: 07-19
T.min.: 19-07
Csapadék: 07-07
Széllökés: 07-07 ??

Mind HLT.

Igazából a szél amiben bizonytalan vagyok.

Köszönöm szépen! Én is így tettem annak dacára, hogy Floo komolytalan hozzászólását elolvastam.

Folyásolja persze. Taki is írta egyszer,feltétlen le kell tisztítani,még az oldal peremeket is, nehogy befülledjen,anno; jég kunyhó legyen bent.

"Mikor kezdõdik új elõrejelzési verseny? Mármint úgy kérdezem, hogy elsõ héttõl kezdve?"

Téli kör (20 forduló): november - március
Nyári kör (20 forduló): május - szeptember

Az omsz illetékese nagy havazások után végigmegy az egész országban, és mind a 150-200 mérõrõl lesepri a havat.
Õ a hóseprõ!

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem.
Magyarország földtana órán a Tisia-egységet vesszük és nem értek valamit.
A jura elejéig Európa része, majd onnan szakadt ki és elkezdett D-felé haladni. Az oligocénben, miocén elején visszafordult ÉK-felé és benyomult mai helyére. Ez a mozgás a miocénben 90°-kal az óramutató járása szerinti forgással járt együtt.
Az lenne a kérdésem, hogyan kell értelmezni az óramutató járása szerinti 90°-ot.

Köszönöm szépen!
Lymo

Az árnyékolóm tetejét vastag hó borította be.
Leseperjem róla a havat, vagy hagyjam, hogy magától olvadjon le?
Befolyásolja a mérést a hó?

Köszönöm szépen a választ.

Körülbelül 400-500 méterre lakok a fõállomástól, de ezzel kapcsolatban írtam még az éghajlatosoknak. Köszi neked is a segítséget. Másik kérdés: Mikor kezdõdik új elõrejelzési verseny? Már mint úgy kérdezem, hogy elsõ héttõl kezdve?

Tehát nem az OMSZ állomáson laksz
Milyen messze laksz tõle? Kisebb távolságokon is lehetnek nagy különbségek, fõleg hegyes vidéken, nem beszélve a csapadékmérés nehézségeirõl, fõleg a téli idõszakban....

Sziasztok segítségeket szeretném kérni. Nézegetem az OMSZ-nál a napi jelentés kiadványt és az én méréseim illetve az OMSZ mérések nem egyeznek meg. Ma reggel 7-ig az OMSZ 6mm csapadékot regisztrált, míg nekem olvasztva 12mm lett. Õk ma reggel 7-kor 48 cm havat regisztráltak, nálam pedig 39-42 cm van. Ez hogy lehet? Lehet az hogy a hegyoldalban lakok és ezért több lett a csapadék és kevesebb a hó? Tszfm kb: 965m. Helyszín: Kékestetõ. Köszönöm a segítséget.

Úgynevezett tartós teknõ elõoldali helyzet. Azaz tõlünk nyugatra egy nagy kiterjedésû hûvös levegõvel telített, a környezeténél alacsonyabb légnyomású terület helyezkedett el (és még fog is).
Az ilyen képzõdmények keleti oldalán gyakori a ciklonképzõdés, és ahogy ezek a ciklonok vonulnak délnyugatról északkelet felé, elõttük erõs bemelegedés, mögöttük hirtelen lehûlés tapasztalható és még ami ezzel jár: gyakori bõséges csapadék.
A nyugat-keleti megosztottság is ezzel magyarázható.

Valaki el tudná nekem magyarázni, hogy a héten milyen idõjárási helyzet okozta hazánkban a mediterrán ciklonok sokaságát, és ezáltal Nyugat - Magyarország hóba fulladását?

Remélem minden rendben van nálatok!?

Egy dolog izgat már pár napja. Figyelem a Dél-Olasz fáklyákat és sorozatosan az op 4-5Hpa-val gyengébb ciklonnal számol, mint a tagok átlag.
Nagyjából a ciklon kp.: Link
Magyarország közepén az eltérés: Link
Azt hiszem itt látszik is hogy az op. mind csapadék, mind légnyomás terén orsc gyanús. Már 6. futás óta, amióta figyelem.
Érdekelne, hogy itt most melyik a mérvadó?
Illetve milyen hatással lehet ez a ciklon mozgására, illetve csapadékhozamára?

Tudom apróságokról beszélek, de érdekelne a hozzáértõk véleménye a dologról.


A válaszokat köszönöm!!

Ez így nem teljesen igaz, a kulcsszó inkább csak a Budapest. De tavaly pl. erre is mondták, hogy országszerte nagy hó esett, holott a 20 cm-t elérõ összegek az ország kb. 40 %-án fordultak csak elõ: Link

Lájk