Agrometeorológia

Piros pont annak aki felismeri ez alapján a növényt!

Amikor a porördög besegít a mezőgazdaságban dolgozóknak  Link

Egy cég Kecskeméten termeszt áfonyát szabadföldön, meszes talajon, de tápoldatos rendszerrel. Folyamatosan kapja a savas tápoldatot, így könnyedén megmarad az áfonya. Persze ha csak 1 tőről beszélünk ott ezt nehézkesebb megoldani.
Vannak zsákos trágyák amelyek savas pH-júak, azok is jók, de csak rövid távon.

Júliusban felszedtem a krókuszok hagymáit. Nagyon begazosodott a terület. Most elvetettem őket - jobb szó nincs rá. Néhány ezer hagymát elduggatni illuzórikus. 5 - 6 m2 felásott területről 10 cm-t félrelapátoltam, a párezer hagymát nagyjából egyenletesen elszórtam, majd visszaterítettem rájuk a földet. A párezer hagyma nagyjából kétszázból szaporodott. Egy érdekesség: Eredetileg kb. 5 cm-es mélységbe ültettem el őket, de amikor felszedtem, 10 cm-es mélységben voltak. Lejjebb másztak a földben 5 cm-rel. Ilyen a tulipánhagymákkal is előfordul: Száraz, vízhiányos években valami vezérgyökeret növeszt lefele, majd ott növeszt egy új hagymát, míg a régi hagyma elsorvad. A következő évben a mélyebben levő, jobb helyzetben levő hagyma hajt ki. Emiatt sem aggódok igazán az esetleg fejre állítva vetett hagymák miatt. 

Idei utolsó szüret... szép volt, jó volt, finom volt. Lehet ezt jobban, hatékonyabban is csinálni, jövőre kicsit máshogy lesz

A savanyútőzegbe szervestrágyát kell tenni, igazi állatból kipottyanó trágyát, nem zsákos trágyát, igazi trágyát.
Ha van tápanyag a savanyútőzegben (mert egyébként nincs), akkor a gyökér tovább marad ott.
Lehet venni savanyútőzeget 250 literes bálát mezőgazdasági boltban, ha ahhoz hozzá van keverve egy csomó trágya, abból a gyökér nem mostanában megy ki.

Rhododendron földdel nekem bejött

Áfonya helyett még mindig a kamcsatkai mézbogyót ajánlanám. Ph nem érdekli, ízre hasonló és korábban terem. Sajnos locsolni ezt is kellene (én őket mindig elfelejtem).
Áfonyából van nálam néhány, én fenyőtűt/tujalevelet adok nekik, vizet ők sem nagyon kapnak, így aztán szépen vegetálgatnak is. Viszont a hévízi fenyőtűből szerintem kinőtt néhány kínai mamutfenyő csemete az áfonyák mellé, majd valamit kezdenem kellene velük, nálam már biztosan nem férnek el.

Nem is gondoltam volna, hogy a Keleti-Mecsekben is van savanyú talaj.
Na, majd ha nyugger koromra odaköltözöm (nagy vágyam Kisújbánya, 400m felett az egész falu kb, minden irányból rengeteg hegy, és csak pár kiránduló jár arra, amúgy a kutya sem), a sok gomba mellett lesz áfonyám is.
Tiszta kis mesebeli történet lenne

Link
A ph térképre tekintve, lehet szerencséd lesz, bár a karbonátosság ott is jelen van.

Kénnel,  vassal és káliummal táplálva, (Rhododendron táp) talán kibírja.

Köszi
Fenyőfa mellé ültettem ami elvileg  biztosítja a savanyú PH-t és fél árnyékba. Kiderül .

Így van, szabadföldi áfonya esélytelen, nem marad meg.
Nekem most ősszel két hatalmas cserépben lesz majd 1-1 tő, na ott próbáljon PH-t kiegyenlíteni

Én már többször kísérleteztem áfonyával, de nem sikerült 1-2 éven túl életben tartani. Savanyú, tőzeges talajt tettem alá, de amikor gyökér kinőtt ebből a rétegből, elpusztultak a bokrok. Sok szerencsét hozzá.

Vasárnap áfonyát ültettem, de előtte egy jó darabon kivettem a földet és feltöltöttem savanyú földdel.
A felső 15cm-el nem volt könnyű dolgom és akkor diplomatikusan fogalmaztam.

Nagyon érdekes "rianás" a kötött öntés talajon. Na felénk a homokon nincs ilyen, azonnal lefolyna a sikamlós homok a mélybe. Hát kb. 1 hónapja nem esett számottevő eső, már látszik a sekély gyökerű országúti gyöpön, - szalmasárga, kezd kiégni.

Szarvas, vízparti telek, talaj: szikes öntéstalaj. Így jár, aki 6 hete nem öntözött:

Egy kis viszonyítás szabványos 42-es lábhoz.

73 cm mélyen a repedés szélessége 1 cm-nél kisebb.

Mivel megköti a levegő nitrogéntartalmát a gyökereiben, ezért terméketlen talajon is erőteljesen növekszik, néha kiszorítva más növényeket. Javítja a talaj minőségét, amit hasznosíthatnak a környező növények. Gyümölcsösökben a környező gyümölcsfák terméshozama akár 10%-kal is nőhet.

Nem tudom, szerintem magyar fórumon is teljesen megszokott, hogy ha egy hosszabb angol szövegre hivatkozunk, akkor azt nem fordítgatjuk.

Köszi a választ. Bár én elsősorban SkyBlueSky válaszára lennék kíváncsi miért egy angol szöveget másol be ide, Akármennyire hihetetlen "műveletlenségem" ellenére felfogtam mit írt. De nem lehetett volna ezt egy magyar amatőr meteorológiai oldalon magyarul írni?

A lényeg, hogy együtt él a nitrogénmegkötőkkel (ezért lehet, hogy az én meglehetősen rossz minőségű talajomban 4 év alatt ekkora lett, mint a nem sokkal lejjebbi képen). Illetve a környező gyümölcsfák hozamát növelheti (faiskolában). No de kérdés mennyire közel és biztosan szeertik-e egymást?
Mondjuk kis csemeték mellé, ahol némi árnyékolás elkel, lehet hasznos (kérdés hogy meddig).
Skybluesky: most még lehet "friss" hajtást vágni.

Biztosan jól hangzik, de az ilyen műveletlenek kedvéért, mint amilyen én vagyok, leírnád magyarul is, hogy miről van szó. 
Egyébként mi a helyzet az allelokemikáliával?

A füge azért elég jól terjed, pont idén tűnt fel, hogy mennyi helyen van már. Az umbellátára még mindig pályázok, majd valamikor összejön.

Ez elég jól hangzik: Because it fixes atmospheric nitrogen in its roots, E. umbellata may grow vigorously and sometimes competitively in infertile soils.[4][11] It can enrich soils and benefit nearby plants, and when grown in
orchards, it can increase yields of adjacent fruit trees up to 10%.

Mondjuk nálam diófa alatt lenne, de ott sem baj, ha javítja a talajt, hátha mást is lehetne ültetni akkor alá.

Mi is ettünk a Nemesgulácson a gyerekekkel somot akkortájt Tud jó lenni nagyon, ha érett, bár nekik mindegy.
Felétek van a 24ökrös környékén is nem kevés, ha azt esetleg nem ismer(t)ed.

Igen Umbellata özönnövény Ámerikában (bár nekem még új hajtásokat sem hoz). De mivel a mi kertünk az egyik legfagyveszélyesebb (idén ~5-ször fagyott el minden), ezért ezt figyelmen kívül hagyom. Ami képes -6 fokot virágzásban túlélni, úgy, hogy megmarad az összes termése, valamint (a különböző fajtáknak köszönhetően) 3+ hónapig termést adni és még "gyógynövény" is, az maradhat a kertemben akkor is, ha keletről jött (eddig nem terjesztette a komménizmust, csak a poloskákat) .
Research: Link

Múlt hétvégén (nem az előző vasárnap, hanem az az előttin) kirándultunk. Eszméletlen sok som bokor volt. Eltérő méretűek, de volt egy aprószemű, ami már bordóra és nagyon puhára érett, na annak az íze - teljesen éretten - fenomenális. Esküszöm, még banánra emlékeztető íz is volt benne
Kár, hogy annyira apró, és hogy ahogy hozzáérsz, leesik, szóval nagy óvatosnak kell lenni.

Wikipedia szerint amúgy ez az ázsiai növényed veszélyes invazív faj....?  Link

A kivi, füge, hurma (káki) is lassan terjed, pedig (ha nem is mindenhol), de van létjogosultságuk. Az elaeagnus umbellátáról nem is beszélve
4 év alatt nőtt meg ekkorára, konkrétan róla már 3 hete szedjük a termést és még ennyi van rajta. 


Szerintem lassan a pekándió is be fog jönni, de nyilván nem kecsegtet gyors megtérüléssel.

Hm, nem tudom. Biztos nem véletlenül nem terjedt el eddig Európában. Bár lehet, hogy ennek csak az volt az oka, hogy a sima dió biztonságosan volt termeszthető. Eddig.

Társasházi paprikám az udvaron. Mellette a szomszéd paradicsomja ( leöregedve, vészes fertőben), balról napvirág és levendula bokor, ugrásra kész borostyán "palánta".

 

"Megoldás" lehet még középtávon a pekándió. Állítólag azt nem bántják ezek a dióburokfúró legyek: Link
"Őshazájában több diófajon is képes kifejlődni, így a Juglans nigra, J. californica, J. microcarpa, J. hindsii és J. regia fajokon. Európában potenciális veszélyt elsősorban közönséges dióra (J. regia), másodsorban a fekete dióra (J. nigra) jelent."
Illetve gyorsabban is nő, mint a dió (nekem idén az 1,2 méteres fán már több, mint 1 méteres hajtások), vízigény nagy. Viszont - szerintem - kissé fagyérzékenyebb (vagy korábban hajt ki), VAGY az én kertem egy fagymocsár (ami meglehetősen valószínű). Meg figyelni is kell, hogy az ember melyik fajtát veszi, nálunk csak a rövidebb tenyészidejűeket érdemes, azokból is 2-3 különböző fajtát a keresztbeporzás miatt.
Egyébként a jégkorszak előtt állítólag Európában is őshonos volt.
Igen az ára egész húzós, de most pl. találtam a 12.000 helyett 6.500-ért is.

Nagyon úgy néz ki, hogy ezek velünk maradnak. Mivel idén elfagyott a dió virágzáskor, így kevesebb lett a termés, vagyis a kártevőnek nem volt mibe beköltöznie, abban bíztam, hogy így majd csökken a számuk. Hát nem tudom, hogy így lesz-e. De ha igen, akkor az gondolom csak átmeneti visszaszorulást fog eredményezni.
A permetezésen, illetve a korábban említett, permetezést megkönnyítő alacsonyabbra nevelésen kívül más megoldásról nem hallottam.

Ez egy gombás (gnomóniás) fertőzés, ősszel elég gyakran megtelepszik a dió levelein (mondjuk én úgy vettem észre, hogy inkább az esős időt szereti). Nálam is hullanak már a levelek.

Tudja valaki, hogy mi történt a diófákkal felém 2 hete!?
Még 2 héttel ezelőtt aug. utolsó hétvégéjén szinte egyik napról a másikra majdnem az összes diófa kisebb - nagyobb mértékben elkezdett barnulni, sárgulni, fekete pöttyök jelentek meg a leveleken, és kisebb - nagyobb mértékben megindult a lombhullás.

Mi lehet az ok?! Betegség, gombás fertőzés, vízhiány vagy egyéb!?
Vagy csak az ősz beköszöntének számlájára írható ez!?
Bár hozzáteszem, azért szept. végéig szépek szoktak lenni a diófák.
De idén 1 hónappal korábban csúnyák lettek. 

Link

Tudja valaki mi a neve ennek a gyönyörűségnek?
Debrecenben fotóztam a Nagyerdőn, meccsre menet.

Még vissza a kajszihoz;  Nekem is ez volt (ceglédi óriás) a homokos talajon. Nyáron nagyon meg hálálta az öntözést. Olvasom- szilva alanyon van a növény, ez kedvezőbb, kevesebb a pörsenyős háncs repedés, sok kártevő kizárva. A leveleken észlelt sárgulás, a levél erezet vörösödése szerintem élettani hatás, a levél befejezi az éves tevékenységét, és szépen lehull. Nincs itt semmi baj. A locsolás meg a jövő évi termőrügy differenciálódás miatt fontos. Annak mértéke pedig a talaj áteresztő képességétől is függ, ha kövecses, v. kötött (-> lásd szilva alany) akkor kevesebb víz is elég.
A késő őszi lemosót én csak a rezes alapút használnám, felesleges atkák, más bogarak ellen kombinálni,  majd tavaszra, rügypattanás előtt!!. Persze a metszés is ősszel kedvezőbb, tavasszal már csak a letört, rossz irányú vesszőket vágjuk vissza. (--> dió)

A permetezésen kívül egyébkènt létezhet más védekezési módszer? 
Valamint, ha egyszer ez beindult, akkor innentől kezdve minden évben számíthatunk a kártevő visszatérésére? 

Én az égből jövő tiszta esővizes lemosót várom. Mondjuk nem olyat, ami kb. 2 hete volt, erős széllel esett valami agyagos-homokos trutyi. Le kellett mosnom az autót. Most meg a por és a pókok tanyáznak rajta.

Az eladó azért nézte végig nagyítóval a leveleket. Azt mondta, hogy mintha látott volna. Topas van itthon. És akkor külön fogom alkalmazni őket. Ja, azt is mondta, hogy ezekkel amúgy is érdemes lombhullás környékén a gyümölcsfákat megszórni. Utána meg rezes lemosóval. 

Atakölő? Érdekes. Az atkákat ha jó a szemed te is észre tudod venni, csak nagyon erősen kell figyelni a levelek fonák oldalát. A Dithane jó gombaölő, de egy felszívódó is jó lett volna mellé, mondjuk egy Topas. Az atkaölőt pedig nem is tanácsos kiszórni mással, mert ha valóban atka azok elég nehezen irthatók, pláne ha még mást is mellé kutyul az ember... 

A téma befejezéséhez... elvittem pár levelet a helyi Kertész áruházba. Megvizsgálták( nagyítóval is) majd kaptam Dithane m45 és Zoom 11 sc-t.

Igen, tegnap készültek.

Szeptember közepe van. Ha a képek frissek, nincs semmi rendkívüli baj azon a kajszin.

köszi. Remélem ez a verzió a nyerő  Ez egy szilvafába oltott ceglédi óriás és bízom a szilva szívósságában.

igen, már beszéltünk róla, csak nem olyan "eccerű".

Szia. Nincs mézgásodás.

Szerintem nincs komoly baj. A vörösödő erek a fonákon, a kilyukadó és kanalasodó levelek gombás betegségre utalnak. Hogy pontosan melyikre az nem egyértelmű (gnomónia, sztigmina, lisztharmat), de permetezd le két alkalommal 20-25 napon belül kontakt és felszívódó gombaölővel, mellette tapadásfokozóval, aztán egy főleg rezes lemosó lombhullás idején és rendbe jön. 
A gutaütésért felelős baktériumok ennél cifrább tüneteket okoznak, szerintem ez nem az.

Sürgősen ültess másik fát még az ősszel.

Szerintem átmeneti nedvesség hiány a gyökér zónában. Pár vödör langyos víz segíthet. Esetleg erősödhet a mézgásodás, de remélem nincs sok sérülés a háncson. A mostani erős Uv. sugárzás ellen is így védekezhet a levél.
A tavaszi levél pödrődés kártevőhöz kötött, (sodrómoly) okozhat látványos szivarosodást.

Szia. Így néznek ki a földön illetve a fán...
Link
Link
Link

Sajnos egyre több ilyen lesz, attól tartok.

Igen, idén kezdődött ezen a környéken, ezidáig nem fordult elő.