Globális jelenségek
A növekedés üteme már 1963-ban elérte csúcspontját, azóta csökkenőben van. A becslések szerint kb. 12 milliárdnál érjük el a maxot, utána stagnálás/lassú fogyás jöhet.
A szaporodással kapcsolatosan egy valamit ne felejtsünk el. Egy adott társadalom lélekszáma akkor kezd stagnálni, majd egy idő után csökkenni is, ha elér egy bizonyos életszínvonalat, vagyis amikor már maguk a kényelmi szempontok a gátjai a gyermekvállalásnak. Kínában ez már látszik. Kérdés, mikor éri el ezt a szintet a Fekete Afrika.
"A fenyegetések pont ezek: antropogén klímaváltozás hatása, politika, vallás stb. amik kombinált következménye lenne egy "kihalási hullám"."
Szerintem ezt már tegnap átbeszéltük: nincs bizonyíték az antropogén klímaváltozás "fenyegető" hatására.
Szerintem ezt már tegnap átbeszéltük: nincs bizonyíték az antropogén klímaváltozás "fenyegető" hatására.
Ezzel is egyetértek... Nem is hiszem, hogy ellentmondtam ennek az álláspontnak. Egy dolgot "természetesen" kiemelnék: rendben, számítunk rá, hogy túlszaporodtunk, ezért jön egy természetes visszaszabályozás. Ez eddig megállta a helyét, állatok pl. hangyák esetében működik is. De azt még soha senki nem próbálta ki, hogy nem-e lehet emberi intelligenciával ezt a folyamatot megakadályozni. Most ezt akarjuk épp kipróbálni 
elkerültük elsőre az atomháborút, küzdünk az ember által létrehozott klímaváltozási faktorok csökkentésén, egyre kevesebb és kevesebb háborúra és háborús halottra törekszünk. (Ami egész sikeres a sok-sok negatív hír ellenére is: Link )
Egy szó mint száz, miért ne akarhatnánk most a következő globális kataklizmát legyőzni? A fenyegetések pont ezek: antropogén klímaváltozás hatása, politika, vallás stb. amik kombinált következménye lenne egy "kihalási hullám". Talán a világtörténelem során először sikerül megakadályozni ezt a "természetes velejárót", az intelligencia és ész segítségével. És ez egyáltalán nem lehetetlen, visszatekintve arra a rengeteg vívmányra, amit az elmúlt évszázadokban szintén elsőként és egyedülállóként ért el az emberiség.
Tudom, persze, az ember alapbeállítása a háborúzás, az önző életstílus és a gyűlölet is, de hátha az ember ezen tényezőit az emberiség együttesen háttérbe tudja szorítani.
elkerültük elsőre az atomháborút, küzdünk az ember által létrehozott klímaváltozási faktorok csökkentésén, egyre kevesebb és kevesebb háborúra és háborús halottra törekszünk. (Ami egész sikeres a sok-sok negatív hír ellenére is: Link )Egy szó mint száz, miért ne akarhatnánk most a következő globális kataklizmát legyőzni? A fenyegetések pont ezek: antropogén klímaváltozás hatása, politika, vallás stb. amik kombinált következménye lenne egy "kihalási hullám". Talán a világtörténelem során először sikerül megakadályozni ezt a "természetes velejárót", az intelligencia és ész segítségével. És ez egyáltalán nem lehetetlen, visszatekintve arra a rengeteg vívmányra, amit az elmúlt évszázadokban szintén elsőként és egyedülállóként ért el az emberiség.
Tudom, persze, az ember alapbeállítása a háborúzás, az önző életstílus és a gyűlölet is, de hátha az ember ezen tényezőit az emberiség együttesen háttérbe tudja szorítani.
"bar mostanaban eleg surun lehet a hirekben "rekordott dontott" kifejezest olvasni"
Ez egyrészt köztudottan abból is származik, mert a nép a rekordot kívánja, több kattintás = több pénz.
Másrészt a híradástechnika brutális fejlődése mellett teljesen természetes, hogy egyre több, akár eldugott térséget érintő esemény is nyivánosságra kerül.
A gyakoriságra példaként felhoztál egy több hónapos intervallumból több kontinensnyi területről károkozó természeti eseményeket. Statisztikáim nekem sincsenek, de nem gondolom, hogy 100 évvel ezelőtt nem lehetett volna bármikor csinálni egy ilyen összeállítást, ha lettek volna infók. Csak hát még nem voltak.
Ez egyrészt köztudottan abból is származik, mert a nép a rekordot kívánja, több kattintás = több pénz.
Másrészt a híradástechnika brutális fejlődése mellett teljesen természetes, hogy egyre több, akár eldugott térséget érintő esemény is nyivánosságra kerül.
A gyakoriságra példaként felhoztál egy több hónapos intervallumból több kontinensnyi területről károkozó természeti eseményeket. Statisztikáim nekem sincsenek, de nem gondolom, hogy 100 évvel ezelőtt nem lehetett volna bármikor csinálni egy ilyen összeállítást, ha lettek volna infók. Csak hát még nem voltak.
Elég messzire vezet, és szerintem korántsem egyértelmű az ok-okozati viszony. Mi minek a következménye? Szerintem benne vagyunk egy bazinagy körforgásban (természetestül, emberestül, világostul, mindenestül), amelyben van egy természetes és folyamatos klímaváltozás, ami régen is volt, most is van. Vitatkozunk a mértékéről, sebességéről, de azt ne felejtsük el, hogy olyan, mint amilyen most van, még sosem volt. Az egyik legjelentősebb állapotváltozás, hogy ennyi ember még sosem volt a Földön, mint most. Próbálunk elférni úgy, hogy a rendelkezésre álló hely (szerintem) nem növekszik, inkább csak csökken. Ez újabb és újabb helyzeteket szül, a klímaváltozást okoljuk egy csomó olyan dologért, amiért igazából az ember(iség) okolható, ha van egyáltalán értelme az okolásnak. A klímaváltozás sem lenne ekkora sztártéma, ha fele ennyien (vagy inkább ezred ennyien) lennénk a Földön. De így, hogy fogy a (meg)élhetésre alkalmas hely a bolygón, nyilván egyre több és több embert érint, hiszen akit egyébként nem érintene (vagy csak alig), azt is érinti azáltal, hogy akit érint, az oda igyekszik, ahol kisebb a hatás. Értsd: ahol meg lehet élni, nem hal éhen és szomjan. Abban, hogy ezen területek aránya csökken, egyrészt nagy szerepe van az embernek, nemcsak azáltal, hogy egyre több természetes élőhelyet számol fel, hanem azáltal is, hogy túlszaporodik. Ezek és az egyéb környezetszennyezések, a természetes folyamatokba való beavatkozás nem maradhat következmények nélkül, és ez így is van jól.
Arra szoktam gondolni, hogy ha egy állat túlszaporodik, abban az állományban előbb-utóbb történik valami olyan esemény/körülmény, ami miatt jelentősen lecsökken a létszám. Nagyjából ezt várom az emberiség esetében is. Hogy ez természetes folyamat lesz vagy önpusztítás, azt nem tudom. De ki mondta, hogy az önpusztítás nem természetes velejárója a túlszaporodás megfékezésének? Szóval nagyon érdekes a téma, amit feszegettek, de szerintem nem lehet kizárólag a klímaváltozással, mint statisztikai adatokkal dobálózni, nagyobb egészben érdemes vizsgálni a folyamatokat, és kérdés inkább csak egyre több lesz, mint kevesebb. Bocs, hogy belevau, csak hangosan gondolkodtam, és még az sem biztos, hogy helyesen, csak próbálom árnyalni a képet.
Arra szoktam gondolni, hogy ha egy állat túlszaporodik, abban az állományban előbb-utóbb történik valami olyan esemény/körülmény, ami miatt jelentősen lecsökken a létszám. Nagyjából ezt várom az emberiség esetében is. Hogy ez természetes folyamat lesz vagy önpusztítás, azt nem tudom. De ki mondta, hogy az önpusztítás nem természetes velejárója a túlszaporodás megfékezésének?
Szóval nagyon érdekes a téma, amit feszegettek, de szerintem nem lehet kizárólag a klímaváltozással, mint statisztikai adatokkal dobálózni, nagyobb egészben érdemes vizsgálni a folyamatokat, és kérdés inkább csak egyre több lesz, mint kevesebb. Bocs, hogy belevau, csak hangosan gondolkodtam, és még az sem biztos, hogy helyesen, csak próbálom árnyalni a képet. 
ilyen gyakorisaggal?
Link
Link
Link
Link
Magyarorszagon is "remekul" allunk: Link
Link
Nem az a kerdes hogy volt-e mar korabban szelsosegesebb helyzet, mert biztos volt (bar mostanaban eleg surun lehet a hirekben "rekordott dontott" kifejezest olvasni), hanem hogy ezek gyakorisaga milyen. Erre kimutatast nem tudok hozni, de a hirek szenzaciohajhasz reszet lehamozva is erzeklheto a valtozas, szvsz.
Link
Link
Link
Link
Magyarorszagon is "remekul" allunk: Link
Link
Nem az a kerdes hogy volt-e mar korabban szelsosegesebb helyzet, mert biztos volt (bar mostanaban eleg surun lehet a hirekben "rekordott dontott" kifejezest olvasni), hanem hogy ezek gyakorisaga milyen. Erre kimutatast nem tudok hozni, de a hirek szenzaciohajhasz reszet lehamozva is erzeklheto a valtozas, szvsz.
Ezzel egyetértek.
(ugyanakkor én simán el tudom képzelni, hogy kipusztul a fél emberiség, és a klímaváltozás következtében (is) - elég egyetlen egy totális háború hozzá)
(ugyanakkor én simán el tudom képzelni, hogy kipusztul a fél emberiség, és a klímaváltozás következtében (is) - elég egyetlen egy totális háború hozzá)
"Azt meg ne várja senki, hogy hirtelen a fél emberiség kipusztul. Ezt senki nem állítja a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatosan."
Hát pedig amire reflektáltam, az eléggé úgy hangzott, mintha a fél emberiség kipusztulása lenne várható.
Balázs: hidd el, én abszolút nem tartozom a mániákus tagadók közé, még ha úgyis tűnik néha. Csak engem nagyon zavar, és leginkább ez zavar, hogy a többség teljesen összemossa a klímaváltozást a környezetszennyezéssel.
Hát pedig amire reflektáltam, az eléggé úgy hangzott, mintha a fél emberiség kipusztulása lenne várható.
Balázs: hidd el, én abszolút nem tartozom a mániákus tagadók közé, még ha úgyis tűnik néha. Csak engem nagyon zavar, és leginkább ez zavar, hogy a többség teljesen összemossa a klímaváltozást a környezetszennyezéssel.
Én valahogy nem a szélsőségektől félek igazán, mert hogy most a hőség 1 fokkal melegebb, vagy a viharok kicsit gyakoribbak, azok még túlélhetőek, és korábban is voltak extrém szélsőségek. Ha 2-3 fokot emelkedik az átlagT, ott inkább attól félek, hogy bizonyos egyensúlyok felborulnak: mászhatatlanná válik nyáron az Alpok a jégtakaró visszavonulásával, emelkedik a tengerszint, csökken az átlagcsapadék, stb. Plusz a túlnépesedő, amúgy is száraz, de szárazabbá váló régiók lakói egyszer nekiállnak majd vizet keresni, és az könnyen háborúkhoz vezet (vezetett már most?).
Reméljük, utódaink is leírhatják 500 év múlva, hogy
"Mégis itt vagyunk."
és nem az lesz, hogy ez volt az utolsó időszak, amikor még tehettünk volna ellene valamit (hogy mi ellen, azt még nem tudom / tudjuk).
Reméljük, utódaink is leírhatják 500 év múlva, hogy
"Mégis itt vagyunk."
és nem az lesz, hogy ez volt az utolsó időszak, amikor még tehettünk volna ellene valamit (hogy mi ellen, azt még nem tudom / tudjuk).
Én csak a kérdésedre válaszoltam. Ha hirtelen megváltoznak a körülmények, akkor ennek ez a hatása.
Még jó, hogy itt vagyunk. Meleg szobában, kellemes neonfény mellett diskurálunk a világról. Ez is civilizációs vívmány, hogy marad még energiánk ilyen felesleges dolgokra is.
Azt meg ne várja senki, hogy hirtelen a fél emberiség kipusztul. Ezt senki nem állítja a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatosan. Csak annyit, hogy egy kicsit több lesz a kellemetlenség. Most nyáron például jobban fogunk izzadni, mint tettük ezt a 70-es években, lásd lejjebb Bakonyvárt.
De voltak panaszos hangok az elmúlt hetekben a másik fórumon is. Ki az aszályt szidta, mások meg a fagytól rettegtek.
Még jó, hogy itt vagyunk. Meleg szobában, kellemes neonfény mellett diskurálunk a világról. Ez is civilizációs vívmány, hogy marad még energiánk ilyen felesleges dolgokra is.
Azt meg ne várja senki, hogy hirtelen a fél emberiség kipusztul. Ezt senki nem állítja a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatosan. Csak annyit, hogy egy kicsit több lesz a kellemetlenség. Most nyáron például jobban fogunk izzadni, mint tettük ezt a 70-es években, lásd lejjebb Bakonyvárt.
De voltak panaszos hangok az elmúlt hetekben a másik fórumon is. Ki az aszályt szidta, mások meg a fagytól rettegtek.
És ezek mind olyan események, amik 100-200-500 éve is előfordultak. Elég belelapozni a Réthly-féle könyvekbe.
Mégis itt vagyunk.
Mégis itt vagyunk.
"keptelenek vagyunk mi is es a kornyezet is alkalmazkodni hozza ilyen rovid ido alatt"
Erre tudnál példákat mondani, hogy miben nyilvánul meg?
Erre tudnál példákat mondani, hogy miben nyilvánul meg?
valoszinu igazad van, hogy nemcsak a co2 a ludas a felmelegedesben, csak most ezen van a hangsuly. Azinban a problema nem magaval a felmelegedessel van hanem annak sebessegevel (keptelenek vagyunk mi is es a kornyezet is alkalmazkodni hozza ilyen rovid ido alatt), es a jarulekos hatasaival: mint szarazsag, árvizek, hőhullamok stb. Eddig megoldhato voltak az ilyen lokalis problemak vagy kukso segitseggel vagy ugy hogy elvandoroltak onnan az emberek, es ha a kornyezeti csapas elmult akkor minden helyrerazodott. A felo a mostani helyzetben hogy joval nagyobb teruleteket erint es globalisan, raadasul nem mulik el hanem rosszabb lesz. Ha az elelmezesi rendszer globalisan osszeomlik az azonnal magaval rantja a gazdasagi es politikai rendszert is. Egy ilyen kornyezetben vegkepp lehetetlenne valik barmifele kutatas, vagy meglevo tudomanyos eredmeny felhasznalasa, ezert ettol sem lehet megoldast remelni. Ami a kolonizaciot illeti, az emberisegnek ez a vegso probaja ha nem akar fuggni az egyetlen bolygotol ahol el, de ez tobb szaz ev meg, ezert ez nem igazan relevans meg.
Tény, hogy az északi sarki tengeri jég erősen fogy, a déli, mivel ott nem tenger van a sarkon nem ilyen látványos, de a fogyás ott is jelentős. Mindez az albedót erősen megváltoztatta és a visszacsatolások miatt (több co2 hatása is hozzájön talán) a legerősebb felmelegedés a Földön ott tapasztalható. Többször leírtam de nem vagyok fizikus sem amatőr internet tudós sem, hogy bizonyítsam - szerintem az ember is felelős a melegedésért, de nem úgy egészen, ahogyan azt terjesztik. Nem az utóbbi évtizedek CO2 antropogén pumpája a fő baj és maga a CO2 növekedés csak következmény, ami persze visszacsatolhat.
Ahogyan sokszor leírták az éghajlat állandóan változik a Földön, ahogyan az időjárás is. Nem a Hold vagyunk, vagy a Vénusz, Mars, stb. ahol a változások nem olyan látványosak vagy ahol légkör sincs nincsenek. Ha ritka a légkör nappal a felszín felforr, éjszaka meg iszonyúan lehűl. Mivel olyan bolygóról csak egyről hallottam, ahol tenger a 71 % és a légkör alig tartalmaz CO2-t (nem úgy a Vénusz), így egy speciális helyzetről és légkörről beszélhetünk(Föld). Sokszor hallottam azt a sületlenséget, hogyha 1-2 fokkal melegebb lesz azt az emberiség nem fogja elviselni, kipusztul vagy keresnünk kell egy új égitestet, ahova áttelepülhetünk (sokak szerint a Marson is lehetett ilyesmi). Eddig tudtommal olyan égitestet nem találtak a csillagászok, ahol a Földi élethez szükséges feltételek akár 1%-ban meglennének, vagyis víz,oxigén, optimális hőmérséklet ill. élővilág csak laborokban képzelhető el. Mégis ilyen helyekre kellene települnünk a kibírhatatlan tengervízszint emelkedés és a hőhullámok tartamának 2 napról évi 20 napra növekedése miatt ill. mert a Sarkvidékeken kevesebb a jégpáncél és -20 helyett -10 fok van, ritkábban esik a hó stb.
Gondolom sokak szerint bagatellizálom a problémát, mert már nem lakom betontoronyban mint régen a lakótelepen és nem vagyok empatikus a telepiekkel. Könnyen beszélek a Bakonyerdőből, ahol csak évi 2 napon van még mindig csak 35 feletti T nyáron. Éppen ez itt a dolog lényege szerintem:Budapest vagy Miskolc, Eger,Tatabánya,Veszprém,Szombathely,Nagykanizsa,Sopron vagy Pécs stb. helyén ugyanolyan lombos erdők voltak 2-3 ezer éve mint mondjuk Csesznek határában. Ha valaki kimegy ezekből a városokból máris erdőbe juthat. Ha a városszéli erdőben lennének az éghajlati állomások egészen mást mérnének mint az aszfalt és betonmezőkön a városokban. Vagyis a felszín antropogén átalakítása: erdő helyett betonplaccok akár 100 km2-en keresztül (ezernyi metropolisz és milliónyi nagyváros van a világon ill. hatalmas agglomerációs térségek) miért ne okoznának melegedést és szárazodást, méghozzá látványosat. ? Függetlenül a CO2 szinttől ! És amikor szántóföld lett fél Európa erdő,rét,nádas meg bokros,cserjés terület helyett ? Ez befolyásolja az időjárást (és éghajlatot, hisz az az időjárás átlaga) vagy inkább a ppm-ek ?
Olvastam, tanították, hogy pár ezer éve a dalmát hegyeket erdő borította , de kiirtották, mert hajókhoz sok fára volt szükség. Meg a Szaharában állatcsordák legelésztek és az emberek rájuk vadásztak ma meg csak gyíkok meg pár teve meg beduin éldegél arrafelé.
A Száhel övben meg Ausztráliában a sivatag azért terjed, mert az okos emberek egy csomó állatot kezdtek legeltetni (kecske,juh,nyúlinvázió stb) és a füvet tövig lerágták. A népvándorlások meg 2000 éve azért indultak Ázsiából, mert elfogytak a legelők meg a megváltozott éghajlat miatt. A maják azért tűntek el, mert nem tudtak termelni valamiért elég kukoricát (talán kiirtották az erdőket és a kizsigerelt föld több termést nem adott, ahogy az elszikesedett Mezopotámiában sem). Hogy a kis helyen Kínában meg Indiában összezsúfolódott milliárdnyi ember mit művelt a felszínnel és az éghajlattal talán nem kell ecsetelni. És még a gőzerővel ma is dúló őserdőirtásról nem is beszéltem...
Késő van nem sorolom tovább: ezek olyan problémák, amik százszor gyorsabb és helyrehozhatatlan károsodást okoznak, mint a CO2 pöfékelésünk, ami persze szintén nem javít a helyzeten. Erről nem ildomos beszélni, mert sokkal nehezebb ellenük tenni, mint a kvótázgatni. A zöld növényzet terjedésével szerintem (lehet cáfolni, nem vagyok biokémikus) több CO2 kötődne meg és az O2 is talán több lehetne az előbbi rovására. Az albedó meg kedvezőbb lenne. Sajnos nálunk októbertől áprilisig a földek, szántások nagyrészt csupaszok, ez a vízháztartás és T tekintetében nem tesz jót az időjárásnak ill. éghajlatnak. Ugyanakkor a melegedésnek vannak pozitív hatásai is, amiről soha nem beszélnek: kevesebb fagyhalál, kevesebb tüzelőanyag szükséglet, több napsütés miatt zamatosabb gyümölcsök, napenergianyerés stb. Az emberi civilizáció a melegebb periódusokban jobban élt, gyorsabban fejlődött mint a zordabb periódusokban. Ha egy 1929-es februári vagy 1942-es idő köszöntene be 2 évente, vagy a hetvenes évek nyarai akkor lenne akkora rinyálás, hogy a mostani globálmeleg őrjöngés ahhoz képest kismiska lenne.
Jó éjt !
Ahogyan sokszor leírták az éghajlat állandóan változik a Földön, ahogyan az időjárás is. Nem a Hold vagyunk, vagy a Vénusz, Mars, stb. ahol a változások nem olyan látványosak vagy ahol légkör sincs nincsenek. Ha ritka a légkör nappal a felszín felforr, éjszaka meg iszonyúan lehűl. Mivel olyan bolygóról csak egyről hallottam, ahol tenger a 71 % és a légkör alig tartalmaz CO2-t (nem úgy a Vénusz), így egy speciális helyzetről és légkörről beszélhetünk(Föld). Sokszor hallottam azt a sületlenséget, hogyha 1-2 fokkal melegebb lesz azt az emberiség nem fogja elviselni, kipusztul vagy keresnünk kell egy új égitestet, ahova áttelepülhetünk (sokak szerint a Marson is lehetett ilyesmi). Eddig tudtommal olyan égitestet nem találtak a csillagászok, ahol a Földi élethez szükséges feltételek akár 1%-ban meglennének, vagyis víz,oxigén, optimális hőmérséklet ill. élővilág csak laborokban képzelhető el. Mégis ilyen helyekre kellene települnünk a kibírhatatlan tengervízszint emelkedés és a hőhullámok tartamának 2 napról évi 20 napra növekedése miatt ill. mert a Sarkvidékeken kevesebb a jégpáncél és -20 helyett -10 fok van, ritkábban esik a hó stb.
Gondolom sokak szerint bagatellizálom a problémát, mert már nem lakom betontoronyban mint régen a lakótelepen és nem vagyok empatikus a telepiekkel. Könnyen beszélek a Bakonyerdőből, ahol csak évi 2 napon van még mindig csak 35 feletti T nyáron. Éppen ez itt a dolog lényege szerintem:Budapest vagy Miskolc, Eger,Tatabánya,Veszprém,Szombathely,Nagykanizsa,Sopron vagy Pécs stb. helyén ugyanolyan lombos erdők voltak 2-3 ezer éve mint mondjuk Csesznek határában. Ha valaki kimegy ezekből a városokból máris erdőbe juthat. Ha a városszéli erdőben lennének az éghajlati állomások egészen mást mérnének mint az aszfalt és betonmezőkön a városokban. Vagyis a felszín antropogén átalakítása: erdő helyett betonplaccok akár 100 km2-en keresztül (ezernyi metropolisz és milliónyi nagyváros van a világon ill. hatalmas agglomerációs térségek) miért ne okoznának melegedést és szárazodást, méghozzá látványosat. ? Függetlenül a CO2 szinttől ! És amikor szántóföld lett fél Európa erdő,rét,nádas meg bokros,cserjés terület helyett ? Ez befolyásolja az időjárást (és éghajlatot, hisz az az időjárás átlaga) vagy inkább a ppm-ek ?
Olvastam, tanították, hogy pár ezer éve a dalmát hegyeket erdő borította , de kiirtották, mert hajókhoz sok fára volt szükség. Meg a Szaharában állatcsordák legelésztek és az emberek rájuk vadásztak ma meg csak gyíkok meg pár teve meg beduin éldegél arrafelé.
A Száhel övben meg Ausztráliában a sivatag azért terjed, mert az okos emberek egy csomó állatot kezdtek legeltetni (kecske,juh,nyúlinvázió stb) és a füvet tövig lerágták. A népvándorlások meg 2000 éve azért indultak Ázsiából, mert elfogytak a legelők meg a megváltozott éghajlat miatt. A maják azért tűntek el, mert nem tudtak termelni valamiért elég kukoricát (talán kiirtották az erdőket és a kizsigerelt föld több termést nem adott, ahogy az elszikesedett Mezopotámiában sem). Hogy a kis helyen Kínában meg Indiában összezsúfolódott milliárdnyi ember mit művelt a felszínnel és az éghajlattal talán nem kell ecsetelni. És még a gőzerővel ma is dúló őserdőirtásról nem is beszéltem...
Késő van nem sorolom tovább: ezek olyan problémák, amik százszor gyorsabb és helyrehozhatatlan károsodást okoznak, mint a CO2 pöfékelésünk, ami persze szintén nem javít a helyzeten. Erről nem ildomos beszélni, mert sokkal nehezebb ellenük tenni, mint a kvótázgatni. A zöld növényzet terjedésével szerintem (lehet cáfolni, nem vagyok biokémikus) több CO2 kötődne meg és az O2 is talán több lehetne az előbbi rovására. Az albedó meg kedvezőbb lenne. Sajnos nálunk októbertől áprilisig a földek, szántások nagyrészt csupaszok, ez a vízháztartás és T tekintetében nem tesz jót az időjárásnak ill. éghajlatnak. Ugyanakkor a melegedésnek vannak pozitív hatásai is, amiről soha nem beszélnek: kevesebb fagyhalál, kevesebb tüzelőanyag szükséglet, több napsütés miatt zamatosabb gyümölcsök, napenergianyerés stb. Az emberi civilizáció a melegebb periódusokban jobban élt, gyorsabban fejlődött mint a zordabb periódusokban. Ha egy 1929-es februári vagy 1942-es idő köszöntene be 2 évente, vagy a hetvenes évek nyarai akkor lenne akkora rinyálás, hogy a mostani globálmeleg őrjöngés ahhoz képest kismiska lenne.
Jó éjt !
Tudod jól, hogy érintettük már ezt a témát. Ezért bosszantott fel, hogy hiába folytattunk korábban tök jó diskurzust akkor, visszakanyarodtunk ugyanide. Mindenesetre bocsánat a szóhasználatért, nem lett volna szabad. Csak arra kérlek, ne általánosíts. Vetkőzd le azt a klasszikusan rossz szokást, hogy a hibákat, hiányosságokat kinagyítod, általánosítod, a jó dolgokat pedig sokkal kisebbnek állítod be. Igen, lesznek rossz példák, amikre nagyon is jól emlékszünk, de lesznek jó példák is, amiket nagyon könnyű elfelejteni és természetesnek tekinteni (helyesen amúgy). Csak tudjunk ebből helyes következtetést levonni. Én is dolgoztam velük és ráadásul az egyik évfolyam által alapított startup cégnek lehetek a tagja, így aztán körbevesznek eléggé komoly zsenik, akik mind ott végeztek (és/vagy tanítottak is ott). Lehet ez meg nekem torzítja az összképem, de akkor meg jelenjen meg itt mindkét vélemény.
Természetesen olvastuk! Az utóbbi évek legnagyszerűbb hsz-ei voltak klimatológiai témában.
Kiderült belőlük, hogy pár apró, de nagyszámú mikroorganizmus milyen jelentős hatással van (lehet...) a globális klímára.
Az utóbbi évek legnagyszerűbb hsz-ei voltak klimatológiai témában.Kiderült belőlük, hogy pár apró, de nagyszámú mikroorganizmus milyen jelentős hatással van (lehet...) a globális klímára.
Áldott atyám fiai. Tavaly a Bioszféra topikban referáltam pár cikket. Ott nem CO2-ről volt szó, hanem dimetilszulfidról és felhőképződésről.
...olvasta valaki?
...olvasta valaki?
"nekem nagyon dilettáns demagóg duma": Mondhatjuk így is, de mondhatjuk 34 éves mérnöki tapasztalatnak, legalább is a saját szakmám és a érintett mérnöki társszakmákat figyelembe véve. Gondolod, hogy egy terv bíráltánál felemelő érzés leírni, hogy: "Az adott műszaki megoldás, valamint a mellékelt számítások sértik a véleményem szerint általánosan elfogadott, középiskolában oktatott matematikai / fizikai / kémiai törvényeket. Amennyiben a felsorolt törvények (Boile-Mariotte törvény, egyetemes gáztörvény, Ohm törvény, Kirchoff törvények, etc.) érvényességének tekintetében középiskolai tanulmányaim óta érvényességi kételyek merültek fel, kérem elnézésüket.
Vagy amikor akkreditált laboratóriumunk mintavevője időmegtakarítás céljából 14 mintát 3 mintavételi helyről vételez, amikor ezen laborvizsgálatok eredményén pár év múlva milliárdos beruházások műszaki tartalma múlik? A14 minta kémiai paramétereinek a korábbi vizsgálatok eredményei szerint 14 félének kell(ene) lennie, de pontosan 3 féle eredményt kapok pöcsétes, aláírt papíron? Akkor, amikor tájékoztatom a laboravezetőt, hogy ezek a vizsgálatok csak a műszereink, módszereink ismétlési pontosságának meghatározására valók, üvöltözik velem? Akkor, amikor rendszeres, hogy egy tervező jutalékot kap a betervezett silány szarokért, minél silányabbért, annál többet? Amikor a némi jutalékért betervezett pár tízezer Ft-os szar motorvédő kapcsoló tönkre tesz egy milliós villanymotort? Amikor egy tervező egy 20000 Ft-os megbízható automatika helyett tervez egy félmillió Ft-os működésképtelent? Amikor a Műegyetem van megbízva azzal, hogy igazolja, mint egyenértékű műszaki megolgást, hogy a tervező által meghatározott belső vízvezeték átmérőt a fővállakozó tervezett külső átmérővé változtatta? Jó pénzért ezt is megtették azok, akikre valamikor felnéztem. Van az a pénz.
Ahogy a tudományhoz viszonyulok: Dolgoztam kb. 10 évet a BME-nek. Elég volt. Néhány embert tisztelek ott. Sokakat nem.
Lehet, hogy az előbb leírtak is csak egy dilettáns demagóg duma.
Egyébként [tele van a hócipőm] a kilóra megvehető mérnököktől, tudósoktól, stb.
[egy kicsit szofisztikáltabban, ha kérhetem, kolléga![]()
Vagy amikor akkreditált laboratóriumunk mintavevője időmegtakarítás céljából 14 mintát 3 mintavételi helyről vételez, amikor ezen laborvizsgálatok eredményén pár év múlva milliárdos beruházások műszaki tartalma múlik? A14 minta kémiai paramétereinek a korábbi vizsgálatok eredményei szerint 14 félének kell(ene) lennie, de pontosan 3 féle eredményt kapok pöcsétes, aláírt papíron? Akkor, amikor tájékoztatom a laboravezetőt, hogy ezek a vizsgálatok csak a műszereink, módszereink ismétlési pontosságának meghatározására valók, üvöltözik velem? Akkor, amikor rendszeres, hogy egy tervező jutalékot kap a betervezett silány szarokért, minél silányabbért, annál többet? Amikor a némi jutalékért betervezett pár tízezer Ft-os szar motorvédő kapcsoló tönkre tesz egy milliós villanymotort? Amikor egy tervező egy 20000 Ft-os megbízható automatika helyett tervez egy félmillió Ft-os működésképtelent? Amikor a Műegyetem van megbízva azzal, hogy igazolja, mint egyenértékű műszaki megolgást, hogy a tervező által meghatározott belső vízvezeték átmérőt a fővállakozó tervezett külső átmérővé változtatta? Jó pénzért ezt is megtették azok, akikre valamikor felnéztem. Van az a pénz.
Ahogy a tudományhoz viszonyulok: Dolgoztam kb. 10 évet a BME-nek. Elég volt. Néhány embert tisztelek ott. Sokakat nem.
Lehet, hogy az előbb leírtak is csak egy dilettáns demagóg duma.
Egyébként [tele van a hócipőm] a kilóra megvehető mérnököktől, tudósoktól, stb.
[egy kicsit szofisztikáltabban, ha kérhetem, kolléga
Ugyanúgy igaz a másik irányból is: mennyire edgy már azt mondani, hogy a klímaváltozást (egyesek kedvedért hozzáteszem, hogy a "jelenlegi", nehogy félreértsék) nem az ember okozza? Feltűnési vágyban szenvedő tudós lennék, biztos bedobnám. Talán a nagy olajvállalatok sem lennének hálátlanok.
Számomra túl sok a "véletlen" egybeesés, hogy abban tudjak reménykedni, hogy nem ember okozza a felmelegedést. De legyen igaza Trumpnak.
"Felesleges fejlesztések": napelem vagy a szélerőmű? Ha csak annyit érünk el vele, hogy tisztább lesz a levegő, amit belélegzünk, már megérte.
Számomra túl sok a "véletlen" egybeesés, hogy abban tudjak reménykedni, hogy nem ember okozza a felmelegedést. De legyen igaza Trumpnak.
"Felesleges fejlesztések": napelem vagy a szélerőmű? Ha csak annyit érünk el vele, hogy tisztább lesz a levegő, amit belélegzünk, már megérte.
Nem ide vág, nem is válaszként írom, elnézést is érte.
6-700 ppm-ről nem tudok, a legnagyobb tudomásom szerint a 309 ppm. Nano már tudja milyen.
Persze nem CO2.
Még egyszer: bocs, de előjött belőlem az ördög.
6-700 ppm-ről nem tudok, a legnagyobb tudomásom szerint a 309 ppm. Nano már tudja milyen.
Persze nem CO2.
Még egyszer: bocs, de előjött belőlem az ördög.
Ezzel is teljes mértékben egyetértek. Épp ezért én inkább csak azt a véleményt vitatom, ami azt mondja, hogy "nem kell itt aggódni, senki sem bizonyította, hogy itt baj lesz, baj lehet. Most minden rendben, volt tanulmány, ami nem vált be, hát akkor meg minek aggódjunk?" illetve azokat a véleményeket vitatom, amelyek az ellenkezője: "úr isten, tombol a globális felmelegedés, már egy porördög is annak köszönhető, itt a világ vége! büntessük sz@rrá azokat, akik nem tartják a zéró emissziót, közben meg gazdagodjunk meg egy picit a lobbiból is azért". A kettő közötti vélemények a szimpatikusak.
Lujó: ez a szöveg ne haragudj, de nekem nagyon dilettáns demagóg duma. Nem csak azért, mert a műegyetemen végeztem , hanem azért is, ahogy a tudományhoz viszonyulsz és az viszonyul a világ felé. Inkább vall meg nem értésre, mint kiforrott véleményre - aztán remélem nagyot tévedek.
CO2 kérdés. Nekem itt nem is az a fő problémám, hogy akkor most ez közvetlenül a felmelegedést erősíti-e, léteznek-e visszacsatolások, hanem az, hogy nagyon-nagyon rövid idő alatt változtatjuk meg nagyon-nagyon nagy arányban a légkör CO2-koncentrációját, aminek a hatásairól csak találgatni tudunk a "nem baj az, kit érdekel"-től a "sivatag lesz a sarkvidékeken is" találgatásokig. Nem hangzik jó ötletnek tovább nyomni a légkörbe "majd lesz valami, eddig is lett valahogy" alapon, pláne ha nem tudjuk a következményét. Lehet vitatkozni a részleteken vagy kutatni a kivonásra az olcsó megoldást, de hagyni így elég rossz ötletnek tűnik. 6-700ppm ha jól tudom érezhetően "fáradt" levegőérzetet okoz, bár ehhez lehet kell az is, hogy az O2 is csökkenjen (irodai mérések pl.).
Link
Lujó: ez a szöveg ne haragudj, de nekem nagyon dilettáns demagóg duma. Nem csak azért, mert a műegyetemen végeztem
, hanem azért is, ahogy a tudományhoz viszonyulsz és az viszonyul a világ felé. Inkább vall meg nem értésre, mint kiforrott véleményre - aztán remélem nagyot tévedek.CO2 kérdés. Nekem itt nem is az a fő problémám, hogy akkor most ez közvetlenül a felmelegedést erősíti-e, léteznek-e visszacsatolások, hanem az, hogy nagyon-nagyon rövid idő alatt változtatjuk meg nagyon-nagyon nagy arányban a légkör CO2-koncentrációját, aminek a hatásairól csak találgatni tudunk a "nem baj az, kit érdekel"-től a "sivatag lesz a sarkvidékeken is" találgatásokig. Nem hangzik jó ötletnek tovább nyomni a légkörbe "majd lesz valami, eddig is lett valahogy" alapon, pláne ha nem tudjuk a következményét. Lehet vitatkozni a részleteken vagy kutatni a kivonásra az olcsó megoldást, de hagyni így elég rossz ötletnek tűnik. 6-700ppm ha jól tudom érezhetően "fáradt" levegőérzetet okoz, bár ehhez lehet kell az is, hogy az O2 is csökkenjen (irodai mérések pl.).
Link
Hasonló a helyzet, mint az öreg ügyvéd és az ifjú első ügyes fia esetében. Az ifjú titán lezárt egy pert, amit az apja 30 éven át nem tudott. Büszkén elmeséli az apjának, aki ezután felpofozta: Mit gondolsz fiam, miből éltünk az elmúlt harminc évben?
Most a klímától teljesen függetlenül: Melyik jól fizetett kutató csoport áll a politika elé azzal, hogy: "Tisztelt döntéshozók! Az elmúlt évtizedekben teljesen tévúton jártunk. Elkutatgattunk néhány tízmilliárd dollárjukat, a hibás elméleteinkkel, prognózisainkkal a világot feleslegesen sok százmilliárdos erősen megkérdőjelezhető hatékonyságú, sőt felesleges beruházásokba kényszerítettük, ezennel kérjük páros lábbal történő kirúgásunkat!"? Vagy a NASA-tól elvárható-e, amikor egy klímaprojektjére 4-5 milliárd dollárt kapott, amit 2 milliárd dollár haszonnal sikeresen "megoldott", kijelentse, hogy ami tanulmányokat, prognózisokat készített ennyi pénzért, egy kanyi vasat sem ér? Mondanák-e azt, hogy adjatok 4 - 5 milliárd dollárt és kiszámoljuk az eddigi ellenkezőjét, vagy inkább azt mondanák, hogy adjatok még ugyanennyit a CO2 hatásának további bizonygatására, mert szerintünk Miskolczi profnak nincs igaza? Saját környezetemben azt látom, hogy a mérnöktársadalom is rendesen elkurvult a Műegyetemmel bezárólag. Saját szakmájukat köpik le, tisztelet néhány kivételnek. Máshol is pénzért dolgoznak, a pénz meg uralkodik minden felett.
Most a klímától teljesen függetlenül: Melyik jól fizetett kutató csoport áll a politika elé azzal, hogy: "Tisztelt döntéshozók! Az elmúlt évtizedekben teljesen tévúton jártunk. Elkutatgattunk néhány tízmilliárd dollárjukat, a hibás elméleteinkkel, prognózisainkkal a világot feleslegesen sok százmilliárdos erősen megkérdőjelezhető hatékonyságú, sőt felesleges beruházásokba kényszerítettük, ezennel kérjük páros lábbal történő kirúgásunkat!"? Vagy a NASA-tól elvárható-e, amikor egy klímaprojektjére 4-5 milliárd dollárt kapott, amit 2 milliárd dollár haszonnal sikeresen "megoldott", kijelentse, hogy ami tanulmányokat, prognózisokat készített ennyi pénzért, egy kanyi vasat sem ér? Mondanák-e azt, hogy adjatok 4 - 5 milliárd dollárt és kiszámoljuk az eddigi ellenkezőjét, vagy inkább azt mondanák, hogy adjatok még ugyanennyit a CO2 hatásának további bizonygatására, mert szerintünk Miskolczi profnak nincs igaza? Saját környezetemben azt látom, hogy a mérnöktársadalom is rendesen elkurvult a Műegyetemmel bezárólag. Saját szakmájukat köpik le, tisztelet néhány kivételnek. Máshol is pénzért dolgoznak, a pénz meg uralkodik minden felett.
Hogy én is tovább toljam.
Valóban semmi bizonyíték nincs arra, hogy ez nem okoz majd komoly felmelegedést/katasztrófát/súlyos következményeket. Miként arra sincs, hogy ez tényleg okoz majd komoly felmelegedést/katasztrófát/súlyos következményeket.
Kérdés, hogy érdemes-e egy ilyen -mint azt már megbeszéltük, nem bizonyítható mértékű- változás ellen heroikus és a jövőbeni gazdaságot alapjaiban befolyásoló (és ennek ezáltal nagy valószínűséggel szintén beláthatatlan politikai következményeivel járó) intézkedés-sorozatot hozni? Mi van akkor, ha ezek -a gazdasági növekedés nagyságát, irányát alapvetően befolyásoló- döntések végül egy sokkal nagyobb katasztrófával/súlyos következményekkel járó végeredményre vezetnek?
Magyarul: mi van akkor, ha ágyúval lövünk a verébre (és közben eltaláljuk a szomszédot)?
Valóban semmi bizonyíték nincs arra, hogy ez nem okoz majd komoly felmelegedést/katasztrófát/súlyos következményeket. Miként arra sincs, hogy ez tényleg okoz majd komoly felmelegedést/katasztrófát/súlyos következményeket.
Kérdés, hogy érdemes-e egy ilyen -mint azt már megbeszéltük, nem bizonyítható mértékű- változás ellen heroikus és a jövőbeni gazdaságot alapjaiban befolyásoló (és ennek ezáltal nagy valószínűséggel szintén beláthatatlan politikai következményeivel járó) intézkedés-sorozatot hozni? Mi van akkor, ha ezek -a gazdasági növekedés nagyságát, irányát alapvetően befolyásoló- döntések végül egy sokkal nagyobb katasztrófával/súlyos következményekkel járó végeredményre vezetnek?
Magyarul: mi van akkor, ha ágyúval lövünk a verébre (és közben eltaláljuk a szomszédot
)? 
Az a baj, hogy egy olyan folyamatba akarunk belepiszkálni (amihez a lenti linken lévő tartalom is bizonyíték) amit még nagyon nem értünk. Amennyiben értenék, nem elmélet lenne az, hogy a klíma változását az emberi tevékenység a co2-vel befolyásolja. Már az alap kiindulópont is láthatjuk, hogy cáfolva van egy másik elmélettel amiben nagyon úgy tűnik eddig senki nem talált hibát. Ahhoz, hogy az általad leírt dolgokba belevágjunk és "tesztelgessünk" a minimum az kell legyen hogy értsük a folyamatokat. Ingoványos talaj ez az egész, nem is szeretnék belefolyni, csak érdekesnek találtam újra felhozni a lentebbi sztorit, mert hát fura hogy mindennel foglalkoznak a világ tudósai csak ezzel nem igazán, holott az alapokat érinti és cáfolja. (nem a klímaváltozást hanem azt hogy ezt az emberi co2 kibocsájtás okozza e)
Ezt a vitát úgy lehetne eldönteni, ha 10-20-ig csökkenteni tudnánk valahogy a légkör CO2-tartalmát és megnéznénk mi történik. Ki kellene próbálni. Persze még akkor is lehetne azt mondani, hogy véletlen egybeesés a természetes klímaváltozással, és biztos lennének olyanok, akik ezt hangoztatnák.
Vagy közelítsük meg másképpen: ha mondjuk 30 éven belül további 2 fokkal nő a globális átlag, akkor az mennyire valószínű, hogy természetes folyamat? Ha nem számítjuk az olyan kataklizmákat, mint a meteorbecsapódás vagy a vulkáni tevékenység, akkor volt valaha olyan, hogy ilyen rövid idő alatt ennyit változzon a klíma?
Persze még akkor is lehetne azt mondani, hogy véletlen egybeesés a természetes klímaváltozással, és biztos lennének olyanok, akik ezt hangoztatnák.Vagy közelítsük meg másképpen: ha mondjuk 30 éven belül további 2 fokkal nő a globális átlag, akkor az mennyire valószínű, hogy természetes folyamat? Ha nem számítjuk az olyan kataklizmákat, mint a meteorbecsapódás vagy a vulkáni tevékenység, akkor volt valaha olyan, hogy ilyen rövid idő alatt ennyit változzon a klíma?
Távol álljon tőlem, hogy beleszóljak ebbe a vitába, de olvasni sokat szoktam e témában titeket és másokat is. Régebben itt is felmerült a linkelt sztori és szerző neve, de amilyen részletes és kidolgozott anyagról volt/van szó, olyan kevés hozzászólás is született hozzá. Ez pedig kidolgozottság szempontjából csöppet sem nevezhető jelentéktelennek és a következtetés is elég világos lett, miszerint nem a szén-dioxid okozza a felmelegedést. Ezt, mint látható az MTA is szemügyre vette. A hivatalos álláspont az, hogy márpedig a co2 az ok mégsem cáfolta ezt még meg egyik sem a sok ezer klímakutatóból?! Pedig mind a cáfolatra, mind a miértre kíváncsi lennék. Link
Ezzel teljesen egyetértek.
Viszont, hogy tovább toljam a szekeret, arra sincs semmi bizonyítás, hogy ennek hatása nem okoz majd komoly felmelegedést / katasztrófát / súlyos következményeket. Ha ennek egy egész kicsi esélye is fennállhat, és tehetünk ellene - miért ne tennénk? Vagy miért akadályoznánk meg azt?
Viszont, hogy tovább toljam a szekeret, arra sincs semmi bizonyítás, hogy ennek hatása nem okoz majd komoly felmelegedést / katasztrófát / súlyos következményeket. Ha ennek egy egész kicsi esélye is fennállhat, és tehetünk ellene - miért ne tennénk? Vagy miért akadályoznánk meg azt?
"Olyan (komolyan vehető) bizonyítást nem láttam még, ami azt igazolná, hogy a jelenlegi általunk létrehozott hatás ne befolyásolná
kisebb-nagyobb mértékben a klímát."
Természetesen befolyásolja az általunk létrehozott hatás a klímát. Ezen nincs vita.
Viszont olyan (komolyan vehető) bizonyítást nem láttam még, hogy ez a hatás "viszi" el a jelenlegi klímaváltozás döntő részét.
kisebb-nagyobb mértékben a klímát."
Természetesen befolyásolja az általunk létrehozott hatás a klímát. Ezen nincs vita.
Viszont olyan (komolyan vehető) bizonyítást nem láttam még, hogy ez a hatás "viszi" el a jelenlegi klímaváltozás döntő részét.
Igazad van, pontatlanul fogalmaztam. Javítanám: "Azt nekem még mindig nem bizonyította továbbra sem senki, hogy a jelenleg tapasztalható és mérhető klímaváltozás folyamata teljesen természetes és nincs benne antropogén hatás."
Már hogyne lenne természetes klímaváltozás is és hogyne lenne a jelenlegi klímaváltozásnak is része természetes hatás. Olyan (komolyan vehető) bizonyítást nem láttam még, ami azt igazolná, hogy a jelenlegi általunk létrehozott hatás ne befolyásolná kisebb-nagyobb mértékben a klímát.
Már hogyne lenne természetes klímaváltozás is és hogyne lenne a jelenlegi klímaváltozásnak is része természetes hatás. Olyan (komolyan vehető) bizonyítást nem láttam még, ami azt igazolná, hogy a jelenlegi általunk létrehozott hatás ne befolyásolná kisebb-nagyobb mértékben a klímát.
"Azt nekem még mindig nem bizonyította továbbra sem senki, hogy a klímaváltozás folyamata teljesen természetes és nincs benne antropogén hatás."
Te szoktál nagyon tudományoskodni sok amatőrrel szemben. A fagyi most kicsit visszanyal. Azért érzed, hogy a fenti mondatod, hogy is mondjam...kevéssé tudományos. Kicsit trumpos. Ezzel azt állítod, hogy kb. 4 millió évvel ezelőttig nem volt klímaváltozás. (És akkor még nagyon az ős-ősemberről beszélünk, de onnantól kezdve talán beszélhetünk antropogén bármiről.) (Bár persze gyanítom, hogy csak egy szerencsétlen megfogalmazás volt az egész.)
Te szoktál nagyon tudományoskodni sok amatőrrel szemben. A fagyi most kicsit visszanyal. Azért érzed, hogy a fenti mondatod, hogy is mondjam...kevéssé tudományos. Kicsit trumpos. Ezzel azt állítod, hogy kb. 4 millió évvel ezelőttig nem volt klímaváltozás. (És akkor még nagyon az ős-ősemberről beszélünk, de onnantól kezdve talán beszélhetünk antropogén bármiről.) (Bár persze gyanítom, hogy csak egy szerencsétlen megfogalmazás volt az egész.)
Ezzel is tudnék vitatkozni, erre van egy jó mondásom: "Hope the best, but be prepared for the worst." (Magyarul: reméld a legjobbakat, de készülj fel a legrosszabbra!) Az autókba és a repülőgépekbe sem a realista felhasználási környezethez igazítják a védelem formáját (légzsákok, baleset-megelőzési rendszerek), hanem a pesszimista forgatókönyvekhez. És bíznak benne, hogy az autó/repülő felesleges fekete dobozzal és ép légzsákkal kerül az ócskavas-telepre.
Annyiban vitatnám az utolsó gondolatodat, hogy a korábbi "emberiségek" sokkal nagyobb változásokat is jól tűrtek, vagyis olyan értelemben jól tűrtek, hogy nem tudott világméretű konfliktusba torkollni a válság, maximum 1-2 népcsoport kihalt vagy vándorlásra kényszerült. Most viszont, amikor az információ fénysebességgel kerüli meg a világot, már nem lehet visszavezetni egy klímaváltozás problémáját egy 50 vagy 200.000 évvel ezelőtti helyzetre és azt mondani, hogy ha azt is, ezt is túléljük. És nem is lehet leválasztani a politikát és háborút önmagában a klímaváltozás hatásairól, mert különben értelmetlen lenne. Pár százezer embert a Földön kevésbé érintett egy klímaváltozás, mint érintene most 7 milliárd embert, tehát sokkal kisebb változásokra sokkal érzékenyebben reagálunk, mert kényes lett a társadalom az ilyen változásokra.
Ha pedig ezeket a változásokat mi idézzük elő, persze, hogy jó ötlet lenne nem folytatni a dolgot, vagy csökkenteni a hatását. Azt nekem még mindig nem bizonyította továbbra sem senki, hogy a klímaváltozás folyamata teljesen természetes és nincs benne antropogén hatás. Úgyhogy én addig azt mondom, a globális felmelegedés tagadása addig éppen ugyanolyan demagóg duma, mint a túlzásba vitt sulykolása és minden kis forgószél "úúú ez a globális felmelegedés miatt van" lereagálása.
Ha pedig ezeket a változásokat mi idézzük elő, persze, hogy jó ötlet lenne nem folytatni a dolgot, vagy csökkenteni a hatását. Azt nekem még mindig nem bizonyította továbbra sem senki, hogy a klímaváltozás folyamata teljesen természetes és nincs benne antropogén hatás. Úgyhogy én addig azt mondom, a globális felmelegedés tagadása addig éppen ugyanolyan demagóg duma, mint a túlzásba vitt sulykolása és minden kis forgószél "úúú ez a globális felmelegedés miatt van" lereagálása.
Szerintem, ha "forgatókönyv" kerül szóba, használjunk "forgatókönyv (fáklyatag)"-ot, vagy valami hasonlót. A "forgatókönyv" elnevezés annyira közérthetősített, hogy magyar nyelven - de szerintem minden nyelven - tökéletesen elfedi a tényleges tartalmat. Aki pedig csak a "forgatókönyv"-et érti - közben gőze nincs, hogy az mit takar - annak "érzésből" egy fáklya - szélsőérték is egy ugyanolyan valószínűségű "forgatókönyv", mint a többi.
"Szerintem tekinthetjük azt reálisnak.":
- Ha a klímamodell fizikailag megfelelően írja le a valóságot,
- ha jól van paraméterezve,
- ha a bemenő adatai megfelelő pontosságúak,
- stb:
A klímafáklya középértéket - ahogy egy meteorológiai modell űrtávlati fáklyaátlagát is - csak fenntartással tekinthetjük reálisnak, inkább olyan értéknek kell tekinteni, aminél megbízhatóbbat az adott adatokból az adott modellel az adott időtávlatban nem tudtunk előállítani.
Sajnos a klímamodellek kalibrálásához, felparaméterezéséhez sincs a múltból elegendő adatunk: A teljes földfelszínt lefedő műholdas infravörös felszíni hőmérséklet mérések csak néhány évtizede léteznek. Ha annál korábbi SST adatokat veszünk figyelembe egy klímamodellben, nem tekinthetjük azt a jelenleg mért adatokkal azonos megbízhatóságúnak, azok interpolálási - extrapolálási hibákkal terhelt adatok.
Összesítésben: kérdőjelek, kérdőjelek, kérdőjelek. Gyakorlatilag semmi sem kizárt, ahogy az ellenkezője sem.
balintaj: Az emberi faj kb. kétszázezer éves léte alatt a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű klímaváltozásokat is túlélt. Vannak sokkal súlyosabb problémái, a csapból mégis a globalwarming jajveszékelés folyik.
"Szerintem tekinthetjük azt reálisnak.":
- Ha a klímamodell fizikailag megfelelően írja le a valóságot,
- ha jól van paraméterezve,
- ha a bemenő adatai megfelelő pontosságúak,
- stb:
A klímafáklya középértéket - ahogy egy meteorológiai modell űrtávlati fáklyaátlagát is - csak fenntartással tekinthetjük reálisnak, inkább olyan értéknek kell tekinteni, aminél megbízhatóbbat az adott adatokból az adott modellel az adott időtávlatban nem tudtunk előállítani.
Sajnos a klímamodellek kalibrálásához, felparaméterezéséhez sincs a múltból elegendő adatunk: A teljes földfelszínt lefedő műholdas infravörös felszíni hőmérséklet mérések csak néhány évtizede léteznek. Ha annál korábbi SST adatokat veszünk figyelembe egy klímamodellben, nem tekinthetjük azt a jelenleg mért adatokkal azonos megbízhatóságúnak, azok interpolálási - extrapolálási hibákkal terhelt adatok.
Összesítésben: kérdőjelek, kérdőjelek, kérdőjelek. Gyakorlatilag semmi sem kizárt, ahogy az ellenkezője sem.
balintaj: Az emberi faj kb. kétszázezer éves léte alatt a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű klímaváltozásokat is túlélt. Vannak sokkal súlyosabb problémái, a csapból mégis a globalwarming jajveszékelés folyik.
A napjainkat érintő klímaváltozással kapcsolatban szerintem nem egy, hanem két kérdést kell feltennünk magunknak:
1. Tudjuk-e befolyásolni a klímaváltozást?
2. Tudunk-e alkalmazkodni hozzá?
Ha mind a két kérdésre nem a válasz, akkor gondok lesznek.
1. Tudjuk-e befolyásolni a klímaváltozást?
2. Tudunk-e alkalmazkodni hozzá?
Ha mind a két kérdésre nem a válasz, akkor gondok lesznek.
A klímaváltozás nem mostani. Itt van a nagy gond (félreértés). Az folyamatos. Az egyetlen kérdés, hogy a mostani melegedő időszakban mennyire játszanak az antropogén hatások, vagyis mennyire vesszük ki a részünket belőle.
Gondolhatod, hogy a 100 méterrel csak mondtam egy extrém számot, nem mint emberi léptékkel belátható lehetőséget. 100 millió éve pl. 200 méterrel volt magasabb a tengerszint, a Würm-glaciális végén meg kb. 120 méterrel volt alacsonyabb a mostaninál. És természetesen ilyen körülmények között is van élet a bolygón, csak erre akartam utalni.
Evolúció: ezt nevezem univerzális gondolkodásnak, bevallom, hogy én nem tudok ilyen léptékben gondolkodni a mostani klímaváltozásról.
Evolúció: ezt nevezem univerzális gondolkodásnak
, bevallom, hogy én nem tudok ilyen léptékben gondolkodni a mostani klímaváltozásról.
100 m tengerszint emelkedés akkor képzelhető el, ha az Antarktisz kiúszik a déli pólusról és közben az érszaki pólusra sem úszik kontinens. Tekintettel a kontinensek mozgási sebességére, nehezen képzelhető el, hogy ez az emberiség létének időtartamában történne. Esetleg, ha a jelenlegi helyén Antarktiszt telibe találná egy - néhány 10 - 100 km körüli átmérőjű - aszteroida, geológiai időtartamban számolva szemvillanásnyi időre elolvadhat az Antarktisz jégtakarója, aztán meg újra visszajegesedne. Megjegyzem, ekkor a bioszférának a legkisebb gondja a globális tengerszint emelkedés lenne. Tekintettel arra, hogy az utolsó nagyobbacska meteorit a Dínókat pusztította ki, ami nem tegnap volt, elhanyagolható az esélye, hogy ez az emberiség létének időtartamában történne.
Ha 20 év múlva esetleg nem találsz a kishazánkban bükkerdőket, ennek oka viszonylag elhanyagolható valószínűséggel lesz a klímaváltozás. Szerintem csípőből te is találhatsz gyorsabban ható bükkfavészt. Főleg emberit, a pusztulat kiváltó oka: a láncfűrész.
A 40 °C feletti hőhullámokat én is rühellem. Ez egy nagyon alap dolog, 40 éve is rühelltem: őseim meglehetősen régen hagyták el Afrikát. Szerintem úgy nagyjából a tieiddel egy időben.
Összességében ha nem lenne klímaváltozás, az evolúció meglehetősen korlátozottan működne. A test-test elleni harcon kívül az evolúció iránya nem a változatos helyzetekhez való alkalmazkodás, hanem a stabil helyzethez való optimalizálás lenne.
Ha nem lenne klímaváltozás, sőt: ha pármillió éven át csak szünetelt volna, még fenn makognánk valamilyen afrikai fán. Ez nem valószínű, hanem biztos. Kurvára.
Szerk, forgatókönyv: Előszeretettel fordítják forgatókönyvnek egy modellkimenetet. Egy fáklya egy perturbációjának a kimenetét. Ha valamelyik modellnek júliusban elgurul a gyógyszere és beb...sza a -15°C T850-t, az egy lehetséges forgatókönyv.
Ha 20 év múlva esetleg nem találsz a kishazánkban bükkerdőket, ennek oka viszonylag elhanyagolható valószínűséggel lesz a klímaváltozás. Szerintem csípőből te is találhatsz gyorsabban ható bükkfavészt. Főleg emberit, a pusztulat kiváltó oka: a láncfűrész.
A 40 °C feletti hőhullámokat én is rühellem. Ez egy nagyon alap dolog, 40 éve is rühelltem: őseim meglehetősen régen hagyták el Afrikát. Szerintem úgy nagyjából a tieiddel egy időben.
Összességében ha nem lenne klímaváltozás, az evolúció meglehetősen korlátozottan működne. A test-test elleni harcon kívül az evolúció iránya nem a változatos helyzetekhez való alkalmazkodás, hanem a stabil helyzethez való optimalizálás lenne.
Ha nem lenne klímaváltozás, sőt: ha pármillió éven át csak szünetelt volna, még fenn makognánk valamilyen afrikai fán. Ez nem valószínű, hanem biztos. Kurvára.
Szerk, forgatókönyv: Előszeretettel fordítják forgatókönyvnek egy modellkimenetet. Egy fáklya egy perturbációjának a kimenetét. Ha valamelyik modellnek júliusban elgurul a gyógyszere és beb...sza a -15°C T850-t, az egy lehetséges forgatókönyv.
Hát ha van pesszimista, meg optimista forgatókönyv, akkor a kettő közöttinek a legnagyobb a valószínűsége. Szerintem tekinthetjük azt reálisnak.
És mi lenne, ha nem a pesszimista, hanem a reális forgatókönyveket részesítenéd előnyben?
Szerintem nem értek félre semmit. Próbáld ki, linkelj be egy akár általánosan megbízhatónak tartott forrást, ami szerint baj van, tennünk kellene valamit. Az lesz rá a válasz, hogy "pánikkeltés". "riogatás", "tudománytalan", rosszabb esetben "na, beindult az klímalobbi".
Amúgy engem nem vigasztal, ha mégsem halunk ki 100 év múlva, vagy esetleg el tudunk húzni a Marsra (lol), én egész egyszerűen bükkerdőben akarok járni itthon 20 év múlva is, illetve nehezen viselem a 40+ fokos hőhullámokat, hogy csak nagyon alap dolgokat mondjak, ami minimum érinteni fog közvetlenül. Ezek csak az én kis privát, önző dolgaim, de ezen túlmenően nyilván aggódom úgy általában azért a bioszféráért, ami - ha ez a modern ember számára már nem is annyira nyilvánvaló vagy fontos -, az én felfogásom szerint édenkert. Tisztában vagyok vele, hogy a bolygót nem tudjuk "elpusztítani", neki teljesen mindegy +/- 2-5, akárhány fok, +/- 2 vagy akár 100 méter tengerszintváltozás, A baj az, hogy az emberi élet sokkal kisebb +/-okhoz van kalibrálva, mint amilyen változások kinéznek a pesszimista forgatókönyvek szerint.
Amúgy engem nem vigasztal, ha mégsem halunk ki 100 év múlva, vagy esetleg el tudunk húzni a Marsra (lol), én egész egyszerűen bükkerdőben akarok járni itthon 20 év múlva is, illetve nehezen viselem a 40+ fokos hőhullámokat, hogy csak nagyon alap dolgokat mondjak, ami minimum érinteni fog közvetlenül. Ezek csak az én kis privát, önző dolgaim, de ezen túlmenően nyilván aggódom úgy általában azért a bioszféráért, ami - ha ez a modern ember számára már nem is annyira nyilvánvaló vagy fontos -, az én felfogásom szerint édenkert. Tisztában vagyok vele, hogy a bolygót nem tudjuk "elpusztítani", neki teljesen mindegy +/- 2-5, akárhány fok, +/- 2 vagy akár 100 méter tengerszintváltozás, A baj az, hogy az emberi élet sokkal kisebb +/-okhoz van kalibrálva, mint amilyen változások kinéznek a pesszimista forgatókönyvek szerint.
Persze, én ezzel egyet is értek, csak néha mókás látni, ahogy a klímaváltozást tagadók ütik az ilyen vasat, hogy "látod, látod, ugyan 400 métert visszavonult, most 1 métert növekedett, nincs is melegedés! Nincs is miért aggódni!"
Ugyanakkor azt sem lehet letagadni, hogy az ilyen drámai változásokat pedig teljesen a globális felmelegedés számlájára írják, holott lehet, hogy a folyamat 90+%-a teljesen természetes folyamat eredménye.
Ugyanakkor azt sem lehet letagadni, hogy az ilyen drámai változásokat pedig teljesen a globális felmelegedés számlájára írják, holott lehet, hogy a folyamat 90+%-a teljesen természetes folyamat eredménye.
ugyanugy nagyobb leptekben itt is volt egy novekedes meg egy hete is, de azota negy nap alatt 425ezer (!) negyzetkilometer jeg olvadt el, mar kozel jutottunk a rekord alacsony 2016os szinthez, lehet iden bekovetkezik a Blue Ocean Event.
Link
Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat